Északi torony - Titkos padlás

Tárgy: Északi torony - Titkos padlás Vas. Júl. 12, 2009 3:58 pm

First topic message reminder :

Kevesen találják meg azt a kis rejtekajtót, ami a Kilátóba felvezető lépcső mögött nyílik. Vasajtóról van szó, de mégsem olyan nehéz hála a mágiának. Egy kis fémretesz eltolásával, könnyedén be lehet jutni, de persze kiszúrni magát az ajtót már egyáltalán nem ilyen egyszerű. Az ajtó egyébként egy méter magas, tehát nem lehet kinyújtózkodva beférni rajta, habár koboldok előnyben vannak. A sima diákoknak kicsit össze kell húzni magukat, afféle Aliz-csodaországban utánérzés.
Belépve már látni is a kis helyiséget, ami végül is annyira nem is kicsi, sőt mondhatni meglepően nagy, ahhoz képest, hogy a toronyban talált helyet magának, vélhetően tértágító bűbájjal kezelték. Kinézetre olyan, mint egy átlagos padlás, tele van lomokkal, régi holmikkal, és nem kevés itt a por sem. Akkor se lepődj meg, ha kósza pókokba botlasz, hisz ők szeretik a félhomályos sarkokat. Van itt régi, kissé fals zongora, vázák, kihajított cipők, ósdi szekrények, antik külsővel. De mégis...ki tudja mire bukkansz a sok lom között, talán egy régi lakó naplója is itt hever, és afféle legenda is szól a helyről, hogy az elveszett holmik is itt találnak végső lakhelyet, tehát lehet, hogy az elkallódott pennádat is megtalálod is. Bár, hogy hogyan került ide, az rejtély marad...talán örökre. Szóval a sok lom között, akár még becses, titkos, különleges tárgyakat is találhatsz.
A falakon nincs fényforrás, se lámpa, se egyéb, hisz ritkán jár itt bárki is. Akad 1-2 poros kép, de ide a portrék se túl gyakran szoktak ellátogatni. Egyetlen kis ablak van, körülbelül 20 centi átmérőjű kerek darab, afféle, mint a hajók ablaka. Nem sok fény szűrődik itt be, főként éjszaka, akkor szinte vaksötét van...
írta Cirelin de Sovalon

Északi torony - Titkos padlás - Page 30 Titkos_padlas

Vendég

*Ele is épp erre felé járkál hűséges német juhász alakú daimónjával, Hebrónnal. Gondol egyet, és csak úgy Vingárdiumozik egyet az alsóbb szinten, aminek a hatására egy létra jön le a plafonról, ahol eddig azt hitte, hogy nincs is semmi.* ~No, ez meg mifene? Egy létra a semmiből. Érdekes.~ *gondolja, és aztán elkezd mászni a létrán. Nyilván valahova vezetnie is kell, ha már egyszer van. Úgyhogy a létrán feljut idáig, ahol egy srác gubbaszt a pálcája fényénél.*
-Asfar! *mondja, és így már majdnem olyan erejű fény van itt, mint a kastély többi részén, ugyanis ez a napfény igézés varázsigéje volt. Aztán odasétál a sráchoz, aki elég szimpatikusnak látszik neki.*
-Szia. Elros Tiwele vagyok, elsős deridionos. Benned kit tisztelhetek? *kérdi udvariasan, aztán leül valahova a közelbe.*
-Szerinted mi ez a hely? Az tiszta, hogy egy padlás, de miért van ez eldugva? Van itt valami különleges dolog? *kérdi a srácot, hátha ő tájékozottabb.*

Vendég

*Adam érkezik a padlásra noha holtfáradt lett mire odaért és eléggé nehéz volt egyáltalan megtalálni azt a kis rejtekajtót látja hogy senki sincs itt hát előhúzza varázspálcáját és hogy lásson valamit ebben a koszfészekbenben így hát előremutat pálcájával és elsuttogja a varázs igét*
-Lumossolem!*erre legalább lát már valamit és egy kicsit megborzong a sok régi kacat és pokháló láttán gondolja hát lesz valaki aki idejön és talán majd beszélget vele.*

Vendég

*Chris sóhajt egyet, kifújja az eddig bent tartott levegőt. Szerencsére Brooke nem haragszik ez a kis vicc miatt. De ne lett okosabb, hiszen a lány nem tudta. Bár nem tudja elképzelni, hogy a halálos átok hogy ölhet meg olyasvalakit, aki már meghalt. De hát ez van. Mjad ha nagyon érdekli, elegy Jerciho-hoz és megtudakolja tőle.*
~milyen vicces lenne, ha beállitanék hozzá egy ilyen kérdéssel~*vigyorodik el Chris. Mjad mikor Brooke felpattan és kirohan, a puszira elvigyorodik.*
-Remélem máskor is látlak!-*kiállt a lány után. Mjad úgy dönt, ő még marad egy kicsit és körbenéz...*

Vendég

*Felhúzott szemöldökkel pislog a fiúra.*- Nos szóval, ezért nem csípem a vámpírokat.* jelentette ki, majd nyelt egyet.*- Karós szitu? Hogy őszintén bevalljam, foglalmam sincs. Anya halálos átkot küldött rá, mintha, bár ez nem biztos, csak úgy dereng. Amúgy meg, világ életükben utálták egymást, csak a szüleik akarták, hogy összeházasodjanak. A muglik azt hitték, hogy anya kutató, kémikus, pedig a bájitalokkal kísérletezett. A vámpírt meg üzletembernek hitték.* mondta halkan. A bocsánatkérésre csak megrázta fejét, miszerint semmi gond. Majd hirtelen felpattant, beletúrt hajába, és Chris-re pillantott.*- Most megyek. Légy jó.* köszönt el, majd miután megpuszilta a fiút, eltűnt az ajtóban.*

Vendég

*Chris elmosolyodik a mosolyra és a lány szemébe néz. Valóban sokkal szebb, ha mosoly van az arcán. De ez a mosoly gyorsan el is múlik, eltűnik Brooke arcáról és szomorúság veszi át a helyét. Majd vesz egy levegőt és mesélni kezd. Chris pedig csendesen figyelmesen hallgatja a kis történetet, ami valóban nem hosszú, de annál szörnyűbb. Mikor Brooke befejezi a történetet, Chris nem nagyon tus megszólalni. Valóban rémes lehetett látni, hogyan ölik meg a testvéreit és az anyukáját. Chris arcán egy halovány "ilyenkor-mit-kell-mondani" mosoly jelenik meg. Látszik, hogy zavarban van.*
-Ahha... Igy már érthető...-*csak ennyit tud kinyögni. Majd agyában egy csomó kérdés felötlik és az egyik kis csúszik a száján:*
-És a a karós szitu... az igaz?-*kérdezi, de amint kimondja, már meg is bánja.*
-Öhm, bocs...-*süti le a szemét. Tudja, hogy nem ma megfelelő pillanat, de azért reméli, hogy ezzel a is viccel mosolyra deriti Brooke-ot.

Vendég

*Amikor Chris álla alá nyúl, a fiú szemébe néz, és halványan elmosolyodik, bár ez nem tart tovább egy másodpercnél. A kérdésre sóhajt egy nagyot, majd belekezd történetébe.*- Nos, nem ismerem a szüleim, egy másik családban nevelkedtem fel. Nevelőanyám boszorkány volt, annak férje megy egy vámpír, bár ezt nem tudták egymásról. Anya megterhesedett, csak nem a vámpírtól, ikreket szült. Az ikrek 10 évesek voltak, én meg 13, amikor anya elment otthonról, elutazott. A vámpír kiborult, teljesen, megölte a személyzetet, meg az ikreket - a szemem láttára. Velem nem végzett, bár az jobb lett volna. Amikor anya hazaért, és megtudta, mi történt, a vámpírra támadt, akivel hosszas harc után megölték egymást, bár anya még nekemadta pálcáját és ide küldött. Röviden ennyi. * jelentette ki, miközben felpillantott, mostmár nem Chris szemébe, hanem a semmibe meredve, üveges tekintettel.*

Vendég

*Ahogy Chris ránéz a lányra, látja rajta, hogy bizony tényleg rossz emlékek környékezték meg a lányt. Már nincs ott az arcán az a mosoly és ettől, mintha nem is lenne olyan szép. Persze ez nem igy van, de Chrisben ez fészkelte el magát. A saját problémája, hogy esetleg Dávid féltékeny lenne rá, már nem is érdekli. Csak az, hogy mi szomoritotta el igy ezt a mosolyogós leányzót.*
-Hé Kislány! -*nyúl Brooke álla alá Chris és felemeli a fejét, igy egymás szemébe tudnak nézni.*
-elmeséled mi bánt? -*kérdezi lassan Chris. Kék szemét a lányéba mélyeszti és egy biztató mosolyt küld felé. Tudja, hogy semmi köze nincs ahhoz, ami a lánnyal történt, de mégis kiváncsi és érdekli, hogy mitől lett ennyire szomorú a lány. Na meg gonosz, de biztosan izgalmas is lehetett, ha vámpirokról van szó. És Chris imádja a vámpiros történeteket.*

Vendég

*Ismét fejrázás.*- Áhh, nincs semmi. Csak tudod, velem történt már egy s más, vámpírral kapcsolatban is, azért utálom őket. Na meg azok az emlékek.* motyogta, miközben ismét eltűnődött.*- Jericho? Fogalmam sincs, hogy mivel táplálkozik, bár őszintén megvalva nem is érdekel.* mondta kissé undorodva, de amikor a fiú ejtette a témát, kissé megnyugodott.*- Tudod, van olyan, hogy nem is tudsz róla, de utálnak. Hacsak?* kérdezett vissza, hiszen érdekelte a dolog. *- Ki az a fiú?* kérdezte vigyorogva, és a srác sejtheti, hogy miért fiút kérdezett.*- Öhm, semmin. Tudod, azok az emlékek.* motyogta, miközben lehajtotta fejét. Ha tudná a fiú, hogy min ment keresztül. Bár most nincs olyan állapotban, hogy el tudná mesélni, de azért találgatni szabad.*

Vendég

*Chris látja, hogy a vámpir szóra Brooke-ot kirázza a hideg. Elneveti magát.*
-Hé, nyugi Kislány! Csak vicceltem. Én is tudom, hogy itt nincsenek vámpirok!-*kacsint a lányra, majd elmosolyodik.*
-Amúgy meg tényleg. Jericho szerinted eszik embert? Bár mivel mással táplálkozna egy vámpir...-*gondolkozik hangosan Chris vigyorogva. De mivel látja, hogy Brooke-nak ez a téma nem nyerő, igy inkább sóhajt egyet.*
-OKé, hagyjuk. Tudom, hogy nem raboltak el. emléktörő átok meg minek? Senkivel nem vagyok haragban. Hacsak...-*eszébe jut Dávid. hiszen az ex barátnőjét vitte Chris a bálba. Dehát Dáviddal nem is találkozott Már tök rég nem látta.*
-Öhm, mindegy-*mondja, majd Brooke-ra néz. Igazán csinos teremtés. Ebe a suliba majdnem csak szép lányok járnak. Vagy csak Chris vonzza a szép lányokat. Eddig sajnos még nem sok lányt sikerült behálóznia. Klaun és Rose-on kivül. De itt az alkalom. Elmosolyodik, ahogy Brooke leül mellé.*
-Min gondolkozol? -*kérdezi a lányt mosolyogva.*

Vendég

*A "vicces" szóra kissé megrázza fejét, hmm, nem lett volna nagyon az. A "vámpír" szóra meg aztán végképp kirázza a hideg - csak egyvalaki tudhatja, hogy miért, hogy mi köze neki a vámpírokhoz.*- Nem, nem hiszem. Jericho nem tartaná itt, mindenki előtt, ha kellene neki. Ez biztos. * jelentette ki magabiztosan, hiszen szerinte így van. A következő kérdésre ismét fejet ráz. *- Azért nem mindegy. Elrabolni biztos nem raboltak el, nincsen okuk rá, no meg az iskolába akárki nem jöhet be. Vagy valakinek van oka rá? Lehet, hogy emléktörő átok?* kérdezte, a fiút fürkészve. *- Érdekes, és veszélyes dolgok egyaránt. Még sosem jártál itt?* kérdezte érdeklődve, majd, miután ő is lehuppant a fiú mellé, válaszolt.*- Nincs olyan korán azért. A hollómat követtem, aki felment a kilátóba. Oda tartottam én is, csak útközben erre tévedtem.* mondta egy kissebb mosollyal, majd eltűnődött valamin. Nem is valamin, inkább valakin.*

Vendég

*Chris, ahogy kiveszik a kezéből az üveget, olyan arcot vág, mint egy 5 éves, akinek elvették a kedvenc autóját. *
-Oké, tudom. DE vicces lett volna, nem? Itt vannak vámpirok?-*kérdezi Chris vigyorogva.*
-Lehet, hogy nekik kell. Vagy Jerichonak-*vigyorog még jobba Chris. Aztán ahogy Brooke találgatni kezd, Chris megvonja a vállát.*
-Végül is nem mindegy? A lényeg, hogy nem nyirtak ki és élek. Na meg ha elraboltak volna, akkor elvették volna a pálcámat. Ami - mint az alábbi ábra is mutatja- itt van -*lengeti meg a pálcáját vigyorogva a srác, majd ismét körbe világit.*
-Azért érdekes dolgok lapulhatnak egy-egy pokróc alatt-*csillan meg Chris szeme, ahogy Brooke-ra pillant.*
-Na és TE minek jöttél fel ide korán reggel? -*érdeklődik Chris és leül egy kissé rozoga fotelba.*

Vendég

*Az üvegre pislog, valójában fogalma sincs, hogy mi lehet benne, bár nem is nagyon érdekli.*- Hasonlít, de a szín nem minden.* jelentette ki, miközben kivette a fiú kezéből az üveget és visszatette a helyére. Elvégre méreg is lehet. *- Van ilyen hely is itt. Bár - igaz, hogy rég jártam itt- , de akkor tetszett.* motyogta, majd biccentett egyet, miszerint szívesen végezte el a bűbájt.*- Semmi gond, van ilyen. Bár, az is lehet, hogy azért nem, amiért arra sem, hogy itt vagy. Szóval, lehet, hogy történt veled valami,amitől emlékezetkiesésed lett, vagy talán valaki elátkozott. Ez jó kérdés.* mondta, bár ezt inkább csak saját magának. Furcsa ez a dolog. Nagyon furcsa.*

Vendég

*Christpher körbenéz. Ismét. Padlás. Nos igen, hasonlit ez a hely a padláshoz. rossz ágyak, furcsa kinézetű tárgyak, romos polcok és egyéb érdekes üvegek. Chris megfordul és ránéz arra a polcra, amibe beverte a fejét.*
-Nézd!-*vesz le egy üveget a polcról, amibe valami vörös folyadék van.*
-Szerinted mi lehet ez? Hasonlit a vérre-*vigyorodik el Chris. Majd Brooke felé tartja. AZtán körbenéz.*
-A szép Kúriában van ilyen mocskos, undoritó hely is? -*fintorog egyet Chris, majd ismét körbetekint. előveszi pálcáját és ő is elmotyog egy Lumost. Szerencsére a pálcája nála maradt. gy tuti, hogy ne rabolták el ,hiszen ha elrabolták volna, akkor nyilván az lett volna az első, amit elvesznek tőle. A bűbáj, amit kimond a lány, elállitja a vérzést Chris fejéről, igy a furcsa, csöpögő, ragacsos érzés megszűnik. A fejéhez nyúl.*
-Kössz!-*küld egy mosolyt a lánynak. *
-Brooke-*bólint egyet chris és elmosolyodik.*
-Örülök. tényleg nem emlékszem rád, ne haragudj-*kér bocsánatot a srác. Mjad gondolkozni kezd.*
-Tényleg nem emlékszem semmire. Arra emlékszem, hogy elindultam lefeküdni. Aztán... Semmi-*motyogja Chris, Tekintete a távolba réved, ahogy próbálja felidézni, hogy is került ide.*

Vendég

*A kérdésre ő is elmosolyodik.*- Nem talált, szépszemű, a Kúriában vagy - még. Igen, találkoztunk. Mintha. Ha a neved tudom, akkor biztosan.* motyogta, és küldött egy bátorító mosolyt a fiú felé.*- Csak úgy, itt ébredtél? Öhm, északi torony, padlás, a kilátó mellett. Vagyis, ha innen kimennénk, pár lépcső, és itt a kilátó.*- Incorcerandus!* motyogta a fiú fejére mutatva pálcájával, mire a vérzés elállt.*- Nos, nem emlékszel semmire, hogy hogy kerülhettél ide? Amúgy meg, ha nem emlékeznél, Brooke Sanders.* jelentette ki, miközben kezet nyújtott a fiúnak.*

Vendég

*Chris szeme előtt fekte lesz minden, mintha majdnem elájulna. A fejéhez nyúl és érzi, hogy valami ragacsos izé folyik le a tarkóján. Vér.*
~hát ez remek. csak én lehetek ilyen béna. Hogy a viharba kerültem ide?~*morogja magában chris, majd megrázza a fejét és egy lámpafényt pillant meg. Na meg egy szép leányzót.*
-Ez már a Mennyország?-*csúszik ki a száján és vigyorog szélesen. Mjad megszeméléli a lányt.*
-Találkoztunk már? Rád biztos emlékeznék-*kacsint a lányra Chris. A kérdésre megvonja a vállát.*
-Fogalmam sincs. Itt ébredte. Úgyhogy valószinű, igen. Ho lvagyunk? -*kérdezi a fiú, majd óvatosan, vigyázva a feje fölött lévő polcra, feláll és a lányra néz. Szeme egcsillan a pálca fényében és várja a választ.*

Vendég

*Öltözék - szürke szaktalár, mi más. Haja összekötve, mivel még ilyenkor nincs kedve elengedni, abból semmi jó nem származhat. Amikor köhögést hall, megdermed, és figyelni kezd. Valaki hallhatóan van még a padláson, csak vajon ki? A suttogásból aztán kiderül, hogy fiú az illető, pálcáját feléje fordítja.*- Christopher McCallum. Helló! Mit keresel itt? Ilyenkor?* kérdezte a fiút értetlenül, aki tiszta pór volt. Melléje sétált és jobban szemügyre vette. *- Csak nem töltötted itt az éjszakát?* kérdezte, miközben arcán átsuhant egy gúnyos mosoly.*

Vendég

*Chris lassan ébredezni kezd. Ahogy kinyitja a szemét és mélyen besziv egy levegőt a tüdejébe, köhögni kezd. Mindehova por száll. A srác nem tudja, hogy hol is van. Majd jatónyitódást hall és egy halk Lumos-t. Chris körbenéz. Hogy került ide? fogalma sincs, de egy párn volt a feje alatt. Igaz, kicsit szakadt, de azért kényeles volt. Legalábbis a nyaka nem fáj. Fekete ruhája tiszta por és kosz. Egy ágyon aludt, amibúl rugók állnak ki, habár Chris ezeket nem érezte. Akkor biztosan sajogna az oldala és bele is állna pár darab rugó. Lassan lerakja a lábát a padlóra, ami koppan egyet és egy kis por száll fel. Chris köhögni kezd. Mjad a fény felé néz, de nem szólal meg. Lassan feláll, de beveri a fejét vlamibe.*
-Áú!- suttogja s megtapogatja a fejét, amin valószinű jókora púp fog nőni. Mjad figyel és hallgatózik.*

Vendég

*A lépcsők... Ha azok nem lennének, akkor lehet, hogy több diák járna erre. Bár, aki kicsit gondolkodik, rájön, hogy megéri feljönni. Már akinek. Még úgymond "reggel" van, Brooke Sanders kissé álmosan veszi a lépcsőfokokat. Cruel, az éjfekete holló már rég fent van, ahova nemsokára gazdája is megjelenik. Azonban, miután megpillantja a régi, ismerős ajtót, óvatosan benyit, hollóját a kilátóban hagyva. Fény nagyon nem volt, épp ezért elsuttogott egy "Lumos"-t, és úgy vette szemügyre a rég nem látott helyiséget.*

Tárgy: Északi torony - Titkos padlás Vas. Júl. 12, 2009 3:58 pm

Kevesen találják meg azt a kis rejtekajtót, ami a Kilátóba felvezető lépcső mögött nyílik. Vasajtóról van szó, de mégsem olyan nehéz hála a mágiának. Egy kis fémretesz eltolásával, könnyedén be lehet jutni, de persze kiszúrni magát az ajtót már egyáltalán nem ilyen egyszerű. Az ajtó egyébként egy méter magas, tehát nem lehet kinyújtózkodva beférni rajta, habár koboldok előnyben vannak. A sima diákoknak kicsit össze kell húzni magukat, afféle Aliz-csodaországban utánérzés.
Belépve már látni is a kis helyiséget, ami végül is annyira nem is kicsi, sőt mondhatni meglepően nagy, ahhoz képest, hogy a toronyban talált helyet magának, vélhetően tértágító bűbájjal kezelték. Kinézetre olyan, mint egy átlagos padlás, tele van lomokkal, régi holmikkal, és nem kevés itt a por sem. Akkor se lepődj meg, ha kósza pókokba botlasz, hisz ők szeretik a félhomályos sarkokat. Van itt régi, kissé fals zongora, vázák, kihajított cipők, ósdi szekrények, antik külsővel. De mégis...ki tudja mire bukkansz a sok lom között, talán egy régi lakó naplója is itt hever, és afféle legenda is szól a helyről, hogy az elveszett holmik is itt találnak végső lakhelyet, tehát lehet, hogy az elkallódott pennádat is megtalálod is. Bár, hogy hogyan került ide, az rejtély marad...talán örökre. Szóval a sok lom között, akár még becses, titkos, különleges tárgyakat is találhatsz.
A falakon nincs fényforrás, se lámpa, se egyéb, hisz ritkán jár itt bárki is. Akad 1-2 poros kép, de ide a portrék se túl gyakran szoktak ellátogatni. Egyetlen kis ablak van, körülbelül 20 centi átmérőjű kerek darab, afféle, mint a hajók ablaka. Nem sok fény szűrődik itt be, főként éjszaka, akkor szinte vaksötét van...
írta Cirelin de Sovalon