Tanári szoba

Tárgy: Tanári szoba Vas. Júl. 12, 2009 4:01 pm

First topic message reminder :

A Nezabar Varázslóiskola tanárainak közös helyisége ez, a Kúria déli részén.
A szoba ötszögletű, minden falán öt-öt ablakkal, így a falakon más dísz nincs is. A sarkokban az öt címer állat fekete márvány szobra áll.
A szoba közepén egy mester-kezek által faragott ébenfa asztal áll, körülötte pedig öt vörös kárpittal borított ébenfa szék: az Öt Alapító helye a tanári szobában. A két tanári asztal, mely az Alapítók asztalának két oldalán, egymással párhuzamosan fut, tölgyfából készült és tölgyfa székek veszik körül.
Itt van lehetőségük a tanároknak az iskola ügyes-bajos dolgairól beszélgetni, illetve havonta egyszer az Öt Alapítóval együtt áttekinteni az iskola helyzetét, az oktatási és egyéb gondokat, feladatokat.
Az öt szak zászlaja az Alapítók asztala fölött lóg körben a plafonról, s az Alapítók saját zászlajuk alatt ülnek a tanácskozások soron...
A diákok ügyes-bajos dolgaikkal felkereshetik a Szakvezetőiket, vagy a Titkárokat. Ha azok éppen nem tartózkodnak a Tanári szobában, akkor azoknak hagyhatnak üzenetet. Ehhez egy kis asztalka áll rendelkezésükre a bejárat mellett, ahol pergamen és penna található.

írta Kaen el Jericho

Tárgy: Re: Tanári szoba Hétf. Aug. 29, 2011 9:38 pm

//Fagyunk, mert az userek a vérfarkassal, vámpírral és dzsinnel ellentétben éjjel alszanak és álmosak, bármennyire is jófejek. Wink

//

Tárgy: Re: Tanári szoba Hétf. Aug. 29, 2011 9:34 pm

*Egy apró biccentés és mosoly, amikor a nő megdicséri konkrétan az elméjét.* - Szükséges, hogyha az ember környezetében tehetséges mentál-mágusok és látnokok sorakoznak. És mint tudjuk, a tanári karban sem lehet már feltétlenül megbízni... *A kezét lassan az arcán lévő vágáshoz emeli, hogy végigsimítson rajta. Nyílt titok, hogy ki változtatta át, mégpedig véletlenül, ugyanis a halálát kívánta, nem pedig az átváltozását. Wayne, az áruló. De körülbelül ennyit is tud mindenki a sztoriról.
A következő Safira-Avanish jelenetre csak kellően szem forgat, feleslegesnek tartja ezt a kis párbeszédet, úgy, ahogy van, de aztán Avanish beszéde a tárgyáról ismét egy aprócska mosolyra készteti.*
- Ismertem egyszer egy dzsinnt... Ez a beszéd, szóhasználat, faji ártalom, minden bizonnyal. *Veti közbe, könnyedén, aztán még egy cseppet reagál a dzsinn szavaira, hiszen szóba hozta az ezeregy éjszaka meséit.* - Ha jól hallottam az ön meséje érdekes véget ért... Egy dzsinn kiszabadult, fél-dzsinn diák, és megfertőzött rabszolga? Maga sem félti a kölyköket. *Emlegeti fel a pletykákat a szakkörről, habár sokkalta többet csak a volt könyvtárostól tud, aki mutatott neki néhány képet. Jós-látnok, múlt, jövő, mindegy mit szeretne tudni, hogyha az nem sért senkit sem.
A képzeletbeli barátra újra felnevet, és a labdát könnyed, gyors mozdulattal kapja el az utolsó pillanatban. Pontosan látszik, hogy nem ügyetlenségből, hanem tudatosan hagyta az utolsó pillanatra.* - Talán kegyednek nincsenek képzeletbeli barátai, vagy legalább egy ott fent? Szomorú... *Megjátszott szomorúság, szemében inkább érdeklődés honol, hiszen a szakvezető nőről mit sem tud... Legalább is a múltjáról, arról, ami nem publikus, pedig szívesen megismerné, a természetes ellenséget jó kiismerni. Aztán könnyedén visszadobja a labdát miután néhányszor a kezében megszorította afféle stressz-labda szerűen.*

// Fagy //

Tárgy: Re: Tanári szoba Hétf. Aug. 29, 2011 9:21 pm

*Csak megforgatja a szemeit, majd sejtelmes mosoly suhan át az arcán.* -Az úgy túlságosan is egyszerű és snassz lett volna. Ez így sokkalta stílusosabb volt. Mellesleg nem rossz a védekezési mechanizmusa sem. *kacsint a férfira, egy afféle bók-szerűségnek szánva a dolgot. Aztán a szavakra, hogy szólítsa, ahogy akarja, egy fél pillanatig emgfordul benne a "Kutyus" megszólítás, ha a férfi szagára gondol vissza, majd lehessegeti a dolgokat. Nem, nem, egyen csak valami komolyabb megszólítása, bár igazából illene a férfira. Egy megtermett, vörös szemű kutyus, nagyjából egyszer egy hónapban. Nem több, és nem is rossz arány. Aztán megérkezik a férfi is, pontosabban a lény, akivel nem igen tud mit kezdeni, és a szavakra végül csak egy fél pillanatnyi erős szemezés, majd egy kacsintás és halovány félmosoly a válasz.* -Éppenséggel kellően nagy. Magam béleltem ki, remélem, hogy önnek is meg fog felelni. *mondja, és érezhetően nem igen kedveli a felemelkedett társalgást. Zachary szavaira csak felemeli a kezeit, védekezően, maga elé, megadóan, majd eldobja a labdát, ami nekimegy a falnak, aztán vissza a nőhöz. Semmi extra, csak dobálgat tovább, közben a kréta is megáll az asztalon, és leesik, halkan koppanva.* -Ugyan, van olyan véres, mint a Kelet.. Vagy nem ott vívták azokat a keresztes hadjáratokat arról, kinek jobb a képzeletbeli barátja? *kérdezi, kissé félredöntött fejekkel.* -Minden esetre csak óvatosan. Sosem lehet tudni, milyen halász érkezik ebbe a hatalams akváriumba. *mondja, sejtelmes félmosollyal villantva szemeit a dzsinnre.* -És nem, nem degradáló. Csak szimbolikus. *dobja a kezében levő labdát a férfinak.*

Tárgy: Re: Tanári szoba Hétf. Aug. 29, 2011 9:10 pm

*Mikor Avanish belebegett a tanári szobába, nem sejtette, hogy ilyen hűvösen fogja őt fogadni egy szakvezető. Bár talán nem is várt többet egy vámpírhölgytől, aki a nekromanta tanok beható tudója. Viszont még mindig sokkal jobban érinti őt Safira modortalansága, mint Zachary mellette való kiállása. Avanish világéletében büszke ember, akarom mondani dzsinn volt. Ezen talán egyikőnk sem lepődik meg, sem te, sem pedig én, így nem igen tűri, ha esetleg valaki meg akarja védeni. Ennek dacára a mi Avanishunk mégsem teszi ezt szóvá, hanem Safira felé fordítja tekintetét, elvégre ő szólította meg először.* Pontosan és remélem elég nagy ez az akvárium ahhoz, hogy a nem aranyhalak is elevickéljenek valahogy. *Felel Safira éles szavaira állva a nő tekintetét. Pár pillanatig mondhatni feszült a hangulat, magam is érzem a beálló hidegséget, ami eluralkodik a tanáriban.* És milyen szerencse, hogy az aranyhalat talán a legnehezebb kihalászni... *Teszi hozzá még nyugodalmas, vészterhes hangján és utolsó szavainál Zachary felé fordítja tekintetét, jelezve, hogy ezt elsősorban neki szánta. Nincs szüksége kollégája védelmére.* A diákok sosem lesznek képesek maradéktalanul megtanulni, hogy mit jelent a relikviamágia, mit hordoznak magukban a varázstárgyak, milyen apró erő van egy gombostűben is és, hogy hogyan lehet világokat gyufásskatulyába kényszeríteni... de igen, relikviamágia Reed professzor. *Felel a tanerő kérdésre és ezzel már oldódik is a hangulat.* De úgy hallottam ez a hely nem az ezeregy éjszaka mesés világa, hanem gyakran borzolja a kedélyeket a Sors. Az iskola híre messze földre elterjedt, ha a csodálatos Keletig nem is, hozzám mindenképp eljutott. *Tereli a szót Avanish más vizekre. Olyan vizekre, amikről talán még egy vámpír és vérfarkas páros sem szívesen beszél.*

Tárgy: Re: Tanári szoba Hétf. Aug. 29, 2011 8:55 pm

*Hallgatja a nő szavait, és egy kis mosoly kúszik az arcára, és könnyedén felel a szavaira.* - Bizony nem az, hát mennyivel jobb szabadúszónak lenni? *Kérdez vissza, majd mikor megérzi a mentális behatást, akkor egy-néhány pillanatig Safira eléggé durva falba ütközik, aztán csak úgy a semmibe foszlik az a fal, hiszen Zachary tudja jól, hogy ki a betörő, és nincs miért viaskodni.*
- Meg is kérdezhette volna. Zachary Daniel Reed, kettesben szólítson, ahogy kívánja, diákok előtt azért még is csak Reed professzor. *Felel, és épp ez idő tájban lebeg be egy szőnyeges fazon. Könnyedén végigméri, és végül csak egyszerűen biccent neki, habár a keleti stílusa elkápráztatja, de ez csak olyan felületes, hirtelen jött csodálat, jelezve, hogy a látvány szemet gyönyörködtető, egy illuzionista ezt is megtekinti.*
- Üdvözletem, kolléga. Hosszú év áll előttünk... Relikviamágia, hm? *Kérdez barátságosan, közvetlenül, ám tisztelettel beszélve, ám Safira megszólalására önkéntelenül is fölnevet, eddig összefont karjait elengedve emeli kezét a szája elé.* - Ez azért túlzás, már bocsánat, csak szerintem kissé degradáló? *Fordítja először Safira, majd Avanish felé a pillantásait, amiben vidámság, és valami furcsa egyszerre felnőtt és gyermeteg fény bújkál.*

Tárgy: Re: Tanári szoba Hétf. Aug. 29, 2011 8:44 pm

*Amikor megcsapja az ismeretlen szaga az orrát, akkor csak tüsszet egy aprót, előredőlve a székében, majd felpislog az érkező férfira. Halovány, sanda félmosoly suhan át az arcán, megigazítja ujjatlan felsőjét, és csak úgy, féloldalasan vet oda valamiféle bájmosolyt a férfinak, majd emgforgatja a szemeit, aztán figyeli, ahogyan közelebb osongál hozzá és nekitámaszkodik az asztalának.* -Csak azért, mert több órát fogsz tartani, ne hidd, hogy több a dolgod. Egy egész szakot adminisztrálok. Az se olyan kellemes.. *mondja, majd kissé kiropogtatja a csontjait.* -Mellesleg jóestét, Safira vagyok, bár gonolom ezt innen.. *mutat a névtáblára.* -..le tudta olvasni, az ön nevét azonban nem tudom megfejteni, vagy várjon csak.. *mondja, miközben játékosan az ujjait a halántékára teszi, és mintha csak a másik fejében olvasna, pislnat rá végül.* -Zachary? *kérdezi, majd ekkor belebeg valami, amire azonnal felkapja a fejét, és értetlenkedve méri végig a nőszemélyt, márha lehet annak nevezni, vagy férfiút, bár annak se nevezné hirtelen, hiszen olyan sokat takar a kaftán. Aztán az utóbbi mellett dönt, hsiezn mégiscsak úgy néz ki jelen formájában a lény, ahogy kinéz.* -Üdv. Az új helyi keleti aranyhal, ha jól sejtem? *igen, direkt nem mondja ki, hogy dzsinn, és ezzel a frizurával és kisugárzással egész könnyedén beazonosítja a többi tanárkari közül.*

Tárgy: Re: Tanári szoba Hétf. Aug. 29, 2011 8:36 pm

*Az ember napirendjében meg van mindennek az ideje: a felkelésnek, a reggelinek, az ebédnek, a délutáni sziesztának és a lefekvésnek is. A legtöbben ilyenkor már alszanak, vagy a bárányokat számolgatva igyekeznek álomba ringatni magukat, miközben gyötrő percek telnek el és csak hajnaltájt jön jótékony illúzió elméjükre. Mint mondtam, az emberek napirendjében vannak bizonyos szabályok, azonban az olyan különleges varázslények, mint a dzsinnek nem efféle szabályok szerint élnek, ahogy a vámpírok és vérfarkasok sem. Ezért lehet, hogy ezen a kései órán három nagyszabású mágus találkozik, pontosabban az én történetem főhőse, Avanish csak most jelenik meg a Tanári szobában. Lélegzetelállító repülő szőnyegén emelkedik a tanári ablakáig, majd könnyed mozdulatokkal és egy kis mágiával beröppen oda. Egész lénye méltóságot áraszt magából, ugyanakkor érdeklődő kíváncsiságot kelthet mindenkiben, hogy ez a nagyon erős kisugárzású lény miféle szerzet lehet, hisz pompás arany öltözékben jelent meg kollégái előtt a keleti világot idézve előttük. Nem száll le a szőnyegéről, amely könnyeden lebeg kissé távolabb a másik két tanerőtől, hanem törökülésben marad rajta, könykét térdére támasztja, kezeit az álla előtt összekulcsolja. Ő lenne tehát a nezabar varázsiskola új tanára, új jelensége, legújabb titka.* Szép estét! *Köszönti nyájasan, udvariasan a Naxeldir szak vezetőjét és a vérfarkas urat.* Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem tudtam, hogy találok itt valakit. *Fűzi tovább a szót határtalan nyugodt hangján, ami mégiscsak valami rosszat sejtető, valami baljós képzetet idéz elő.*

Tárgy: Re: Tanári szoba Hétf. Aug. 29, 2011 8:24 pm

*Egy viszonylag fiatalos férfi jelenik meg, katonai naci van rajta, felül pedig fekete egyszerű póló. Mostanában keveset lehetett látni az iskolában, de kihasználta a nyári szabadságot, és lent maradt Nellondban, hogy továbbra is csapja a szelet Barbarának. Egy hosszú vágás vonul az arcán, és érezhetően egy új kisugárzást kapott az elmúlt hónapokban... De megkomolyodni? Nem, azt nem tette. Mikor belép és észreveszi Safirát, rávigyorog, egészen addig, ameddig meg nem csapja a nő bűze. Vámpírszag.*
- Jó estét kollegina, csak nem unalmas az éjszaka? *Kérdezi egy kis vigyorral, megdöntött fejjel, nincs benne semmi konkrét ellenségeskedés, épp csak annyi, amennyi a fajukból adódik. Könnyedén ledobja a válláról a táskáját, és a két karját összefonva dől neki Safira asztalának a csípőjével.*
- Kíváncsi vagyok az új és a régi diákokra. Habár csak beugróként funkcionálok, de mint minden évben, fogadjunk, hogy több munkám lesz, mint magának. Ha csak minden tanár kihagy egy órát... és többet szokott, az már nekem 9 óra. *Mondja azért barátságos hangnemben, de fekete bogárszemeit fürkészőn tartja a nőn.*

Tárgy: Re: Tanári szoba Hétf. Aug. 29, 2011 8:07 pm

*Békésen húzogatja meg tologatja az asztalának fiókjait, miközben nem is nagyon figyel oda. Csak próbálkozik, próbálkozik a maga kis képességeivel, miközben egészen unottan gubbaszt. Ilyenkor éjjel senki sem szokott ere járni, ő meg ugye nem alszik, és kezdi elunni a helyet. Jövőre jósmágiát fog tanítani.. Egy labdát vág neki a falnak, majd kapja el, miközben kicsit nagyot szorít rajta és a labda szétszakad.* -Franc.. *súgja maga elé, fejét csóválva, majd hátradől a székében, és csak nézi a plafont, folytatva a folyamatos ki-be csukogatást. Elszokott a nyáron a tanítástól, és újra kell tanulnia a tanári bűbájokat, emg praktikákat, hogy gördüléákenyebben menjenek az órák. Igen, az egyik asztalsoron éppen egy kréta futkorászik végig, valami furcsa szöveget vésve fel éppen, a tanárnéni gyakorol, békésen.*

Tárgy: Re: Tanári szoba Hétf. Május 31, 2010 6:25 pm

//Trópusi gyümölcs, 2. oldal, Senna Marsine - archiv hsz-ében, oldal alja felé.

Okés - Kaen//

Tárgy: Re: Tanári szoba Kedd Dec. 22, 2009 9:04 pm

-A cica is aranyos. *Mosolyodik el Melody lelkesedését látva. Hát az tuti, hogy ő nem szeretne örökké élni, nem igazán látja mi a jó benne, hiszen egy idő után meghalna körülötte minden ismerőse és barátja, az meg nem lenne jó. Rowan felé kicsit meg is hajolt, amikor visszaérkezett a taps okán. A szőke nő kérdésére bólint természetesen, szívesen elviszik, aztán majd a gyógyítók biztosan tudnak vele valamit kezdeni.* -Hát akkor jobbulást Melody, szia! *Int utána, majd felveszi a ládikát, miután óvatosan visszacsukta, és a zsebébe mélyeszti a kulcsot. Sennának szintén bólint, majd indul is az ajtó felé.* -Menjünk persze. *Aztán egy intéssel köszön el a szintén távozó Rowantól, majd Sennával ők is távoznak a betegszoba felé, majd vissza a szobáikba.*

Tárgy: Re: Tanári szoba Kedd Dec. 22, 2009 9:02 pm

- Hát, minden bizonnyal otthagyom a fogam. *Húzza el a száját Sandrin kérdésére, mire a feketepárduc rosszallóan pillant rá.* ~ Mi van? Legalább őszinte vagyok. ~ *Ekkor viszont a nő egyszerűen madárrá változik, felkapja a kígyót, és kirepül. Rowan meglepődve pislog, de mire magához térhetne, Sandrin már vissza is tér. A férfi felnevet, és tapsol.* - Szép volt, tényleg. Nos, akkor valakinek el kellene vinni ezeket a betegszobára... *Felkel, majd a három nőre pillant. Melody szavaira csak somolyog, de legalább nem csak ő gyerekes, na. Már mondaná, hogy szívesen elviszi, viszont láthatóan a két nő megelőzi, így csak mosolyog.* - Nos, akkor boldog karácsonyt mindenkinek... és jó éjt. *Köszön el, majd ő maga még a tanári szobában marad, a könyvekkel foglalkozik, amiket hozott.*

Tanár Hozzászólások száma : 438 Kaszt :

*Nevetve nézi végig a küzdelmet, nyilvánvaló a vándor fölénye, ami végül be is teljesedik, és győzelemmé érik.* - Szép volt. Igen, szerintem is ott lesz a legjobb helye. *Mosolyog Sandrinra, bár hazudna, ha azt állítaná, nem vett volna el egyet. No nem baj, eljön majd az ő ideje is, mikor a vélaélet végéhez közeleg. Egy harapás, amely örök életet ad neki... Biztos benne, hogy vágyainak tárgyát könnyedén megszerezheti.* - Nem tudom, biztos unalmas egy idő után... *Nevet fel zavartan, és Sandrinra pillant.* - Akarod, hogy visszavigyem veled? Amúgy is arrafelé megyek. *Mosolyog a nőre, és elköszön Melodytól. Hátraveti haját, és elindul a kijárat felé.* - Nagyon örvendtem, Rowan. Viszlát, boldog karácsonyt! *Köszön el ő is, és ha minden jól meg, Sandrinnal az oldalán távozik.*

Tanár Hozzászólások száma : 138 Kaszt :

*Viháncol egy sort, bár ő mindenen tud nevetgélni. Hát a kolégák tényleg passzívak kissé, talán téli álmukat alusszák, vagy még nem sikerült feloldódni az idegen helyen. Aztán szájtátva nézi végig az átváltozást, és meg is tapsolja a koleginát. Aztán meglesi, hogy mi sül ki a párharcból, de végül nem kell csalódnia, a madárka simán megeszi a kígyó-komát, bár utóbb kiderül, hogy csak ki lett hajítva.* Na ez szép volt Sandrin néni. Én nem tudok átváltozni semmilyen állattá, bár mondjuk nem is hiányzik. Ha át is tudnék, akkor is valami édes-aranyos cicumicu lennék, aki naphosszat csak horpaszt, és ásítozik, aztán meg ha felkel, szépen néz és dörgölőzik. Jaj, vennem kell egy macskát! *sóhajtozik, aztán visszatér a a valóságba, és hevesen bólogat* Ez szuper ötlet, nekik tényleg szükségük lehet rá. Mármint nem nekik, hanem a betegeknek, bár nem tudom, hogy melyik beteg akarna örökké élni. *nevetgél továbbra is.* Ha már te hoztad a ládikót, leszel olyan drága, hogy elviszed az itókákat a gyógyítóknak? Én most kissé macskajajos vagyok, be kell vennem valami gyomorkeserűt, megártott a karácsonyi csokilikőr... *savanyodik el a pofija, aztán kifelé indul* Sziasztok kolégák, boldog karácsonyt. *köszön el integetve, és hamarosan már csak a jázminillatú parfümfelhő emlékeztet rá, hogy itt járt.*

Tárgy: Re: Tanári szoba Kedd Dec. 22, 2009 8:33 pm

-Hát persze, megbosszulunk. *Mutatja fel a hüvelykujját, majd figyelmesen nézi a műveletet, azért egy lépést hátálva, nehogy tényleg valami kitörjön onnan, hiszen igazán jól nincs tájékozódva. Aztán meglátja az üvegcséket és a kígyót, no meg a mágikus védelmet.* -Hmm....érdekes egy dolog. *A másik két tanárra néz, de úgy fest, hogy nem igazán vannak a helyzet magaslatán.* -Kollégák, ha ezzel nem tudnak elbánni, akkor mi lesz önökkel élesebb helyzetben? *Csóválja meg a fejét a másik két tanerő felé pillogva, majd végül eszébe jut valami.* -Esetleg... *De előtte még Rowanra pillant.* -Tudja a kaland a lényege az életnek, a nélkül csak naphosszat ülnék a szobámban, és halálra unnám magam. Valami szörnyű lenne! *Mosolyodik el, majd megkezdi az átalakulást. Arca, teste, haja minden változik, és végül pár pillanat múlva egy fehérfejű rétisas áll a földön a nő helyén. Méretes szárnyait széttárja, majd lendületet vesz és felszáll a levegőbe, és végül az egyik szekrényen landol.* ~Hát akkor hajrá, sas vs. kígyó.~ *Elrúgja magát a szekrény tetejéről, majd egy lendületes szárnycsapással iramodik neki a kígyónak. A sasok általában eleve elég jók az efféle támadásokban, remélhetőleg neki is menni fog. Ha meg nem...akkor majd kitalál valamit. Igykeszik könyed szárnycsapásokkal elkapni a kígyót, jól marokra fogni, majd kiröppen az ablakon. Pár pillanat múlva tér vissza a kollégákhoz, láthatóan semmi baja, majd leszáll a földre, és visszaalakul.* -Na azt hiszem ez jól ment, reméljük a kígyónk odakint sem mar meg senkit. *Neveti el magát, majd a ládika elé lép.* -Nos elvisszük a gyógyítóknak? Hátha jól jön nekik majd. *Nem magára gondol, nem szokása, inkább másokra, mint mindig.*

Tárgy: Re: Tanári szoba Kedd Dec. 22, 2009 8:18 pm

*Nem az üggyel kapcsolatban, ő igazából mindennel kapcsolatban kicsit paranoiásabb, félősebb figura. Igen, kicsit eltévedt, de hát egy ilyen iskolában vagy megedződik, vagy... nem.* - Komolyan képes volt egy ilyen legenda miatt lemerülni a mocsár mélyére? *Kérdezi még mindig kissé értetlenül, félredöntött fejjel. Figyeli, ahogy a nő végigtapogatja a ládikát, majd mikor a kulcs előkerül, ő szinte ösztönösen dől kicsit hátrébb, mielőtt rásózzák a kulcsot, vagy valami. De azt végül Melody kapja, így hát hátradőlve, tisztes távolságból figyeli a nyitási folyamatot. Melody szavaira viszont kissé felnevet.* - Persze, persze, megbosszuljuk. *A láda kinyílik, a tartalma láttán pedig a férfi szemöldöke magasra szalad, majd megcsóválja a fejét.* - Nem igazán akad. Sandrin? *Pillant az említett felé, elvégre mégiscsak ő hozta ide a ládát. Ő nem nagyon akar hozzányúlni a kígyóhoz, ahogy említettem, inkább a gyávább típusba tartozik.*

Tanár Hozzászólások száma : 438 Kaszt :

*Mikor érzi, ahogy Rowan feszeng, inkább felhagy a dologgal. Majd mikor alvás közben legyengül magától, akkor töri át, nem is emlékezik majd rá.* - Hm, van két ötletem. *Sóhajt, és saját homlokára teszi a kezét. Mentálmágiával elhiteti magával, hogy emberfeletti ereje van, és hogy képes kinyitni a ládát. Vár, amíg érzi a teljes hatást, és mikor ez megtörtént, szétrántja a ládát, ám nem történik semmi. Kilélegzik, és eloszlatja a mentális energiát, majd egy felerősített nyitóbűbájjal próbál hatni az eszközre - ám hasztalanul. A láda elnyeli a mágiáját, mintha elszívná azt, és így még erősebb lenne a védelme.* - Áh, a kulcs... *Kuncog fel halkan, és Melodyra pillant.* - Nehéz ügy, tény... de talán a kockázat ára az, hogy vállaljuk a kígyó veszélyét. Kockáztassunk! *Buzdítja a többieket, és egy csepp mentálmágiával még hatni is próbál a jelenlévőkre, hátha úgy nagyobb a meggyőző ereje.*

Tanár Hozzászólások száma : 138 Kaszt :

*Szerinte is paranoiás kicsit a fickó, de végülis őt nem zavarja. Meg sem fordult a fejében, hogy a karddal próbálkozzon, csak feszítővasat akart volna szerválni, de lusta érte elmenni.* Hát bűbájok terén nem vagyok túl penge, esetleg összeüthetek egy bájitalt, ami le tudja marni a zárat. De talán Senna ügyesebb bűbájok terén. *bólogat most már ő is. Végighallgatja a mocsaras történetet, aztán elismerően nyelvöltöget.* Váááóóó Barbi, az bizony szép merülés lehetett kolegina, gratulálok. *Csipőre tett kézzel nézegeti, hogy mit művel a természetmágia tanár, aztán csak várja a hatást. És egy kulcs, háh! Majd a mosolygás zavartságra várt csinos pofiján.* Hogy ééén? *Kérdez vissza pironkodva, majd közelebb lép, mártírarccal veszi át a kulcsot.* De aztán megbosszuljatok, ha nem élném túl a küldetést, rendi? *Sóhajt egyet, és legugol a ládikához. Elfordítja a kulcsot, mire egy hangos kattanás hallatszik. A fiatal nő behúzza a fejét, nehogy homlokon találja egy eltévedő nyílcsapda, de végül semmi, csak kitárul a ládika. A tartalma igen különös. Egy tucatnyi életelixírrel teli palack, amit egy kígyó ölel át. Ha hozzáérnek a palackokhoz, a kígyó biztosan támad. A ládika belsején egy latin felirat, ami szabad fordításban ezt jelenti: a kockázat ára. A ládika egyébként arany fénnyel vibrál, ami azt jelenti, hogy mágikusan védett, a kígyót hiába is próbálnák mágiával eltűntetni, vagy megtámadni. A fiatal nő gondterhelten néz a többiekre.* Hát ez nehéz ügy... Van ötletetek?

Tárgy: Re: Tanári szoba Kedd Dec. 22, 2009 7:46 pm

*Úgy fest, hogy a többieket is érdekli a ládika, bár mintha a férfiú kissé paranoiás lenne az üggyel kapcsolatban, de előfordul. Először Melody felé pillant.* -Talán van ennek egyszerűbb módja is, ön...nem ért a bűbájokhoz? Én abban nem vagyok annyira jó? Valami nyitó varázslat? *Pillant Sennára, ha már a hölgyemény Allidonos szakvezető helyettes.* -Vagy valami hatástalanítás esetleg. Aztán Rowandra pillant.* -Nem, azt nem mondta, csak hogy valami ősi titok rejlik a mocsár mélyén. Hát jó mélyen volt, az egyszer ziher! *Túr a hajába önkéntelenül is, hiszen pár perce meg össze volt állva a jeges hótól, de mostmár azért egy fokkal jobb állapotban van. Aztán közelebb lépdel a ládához, hiszen eddig még igazán meg sem vizsgálta. Óvatosan tapogatja végig, hátha van rajta valami írás, vagy kallantyú, bármi.* -Furcsa, itt az alján... *Mondja, úgy fest, hogy kitapintott valamit, majd szépen megfordítja.* -Jééé, mintha zár lenne, nem? *Nézegeti meg a furcsa szerzetet, és meg is piszkálja, mire egy retesz kattanás hallatszik. A ládika oldalán pedig egy kis résből apró kulcs hullik elő.* -Hű az anyja, mint valami titkos kincses film! *Örül meg a dolognak, majdhogynem össze is csapja maga előtt a kezét. Fel is veszi a kulcsot, amit aztán átadja Melody-nak.* -Esetleg egy próbát? *Nem az, hogy ő nem meri kinyitni, inkább, ha már többen vannak itt, akkor legyen a nyitási folyamat közös élmény.*

Tárgy: Re: Tanári szoba Kedd Dec. 22, 2009 7:32 pm

*Felkapja a fejét, mikor hirtelen kivágódik az ajtó, és meglepetten nézi a besétáló nőt, akit szintén nem ismer. De hát... tulajdonképpen alig ismer valakit a tanárok közül. Össze is rezzen, mikor a ládika hirtelen becsapódik előttük az asztalba. Nincsenek kötélből az idegei, és akkor enyhén fogalmaztunk. Ezután hátradől, és értetlenkedve pislogva várja, hogy a nő elmondjon annyit, hogy valamennyire össze tudja rakni a képet. Aztán végül Sennára pillant, majd vissza Sandrin felé.* - Üdvözlöm... Rowan Stanford, elemi harci mágia. Én nem hallottam semmi ilyen legendáról... és mit mondott a szellem, mi van a ládában? *Ráncolja össze a szemöldökét, zavaros neki kicsit a dolog. Kicsit nagyon. Majd még egy tanerő érkezik, aki rögtön sziasztokkal köszön, úgyhogy Rowan is felenged egy kicsit.* - Szervusz. Nem tudom, hallottad-e a nevem... Rowan Stanford. *Ismétli meg újra, Sennának nem mutatkozik be külön, hiszen ő itt volt az elejétől. Majd csak várja, hogy vajon mi van a ládikában.* - Nem biztos, hogy azzal a karddal kéne nekiesni... lehet, hogy előbb varázslattal kellene próbálkozni. *Kissé idegesen igazítja meg a ruháját. Furcsa érzés keríti hatalmába, ahogy Senna a mentális pajzsát igyekszik ledönteni, de ösztönösen védekezik, még ha nem is tudja pontosan, hogy támadják a pajzsot.*

Tanár Hozzászólások száma : 438 Kaszt :

*Az érkező férfinak, Rowannek biccent, egy kellemes mosollyal. Összecsukja az aktákat, és egymásra teszi őket, mintha valami bűnös dolgot tett volna az imént.* - Magának is hasonlót. Igen, én volnék. Senna Marsine, ha esetleg nem ismerne. Maga fogja tanítani az Elemi Harci Mágiát, jól sejtem, Rowan? *Pillant kellemes mosollyal a férfira. Igazából próbálja meggyengíteni Rowan mentális pajzsát, hogy a múltjához férkőzzön. Ez a diákoknál nem okoz túl nagy agymunkát, ám itt jól meg kell mozgatni magát.* - Mi járatban? *Mosolyog még egyszer a férfira, mikor megérkezik Sandrin. Biccent neki, és bemutatkozik.* - Szép estét, Sandrin. Senna Marsine vagyok, allidonos szakvezető-helyettes és Hangmágia tanár. Milyen vicces ez a monogramegyezés. *Nevet fel halkan, és kicsit csodálkozva pillant rá.* ~Mi baja lehet?~ *Ekkor betoppan a szipi-szupi Melody, a tanárok gyöngye. Biccent neki, és elmosolyodik. Neki is bemutatkozik, és persze köszön is.* - A Kúria valóban nagyon fontos hely volt a múltban, minden és mindenki számára. Lakott itt gróf, véla-közösség... Elég vegyes volt a felhozatal. Nem lepne meg, ha a legenda valóság volna.

Tanár Hozzászólások száma : 138 Kaszt :

*Belibben a nyitott ajtón, mert már messziről hallja a beszélgetést a folyosóról. A tanári szobában ritkán jár, mert általában kong az ürességtől, ugyanis a tanárok az étkezőben eleget találkoznak, főleg a közös étkezésekkor, és mivel neki most nincsen konkrét tárgya, nincs olyan szinten a tanári kötelezettsége, hogy aktákat nézegessen. De ez a mostani beszélgetés felkelti az érdeklődését, és közelebb sétál. A hölgyemény egy ibolya színű blúzt, és egy félhosszú szoknyát visel, ami alól kivillannak formás térdei. A hátára csatolva a Toledo Salamanca. Bár kicsit fura így az egyensúly, már lassan második éve tudja magáról, hogy halhatatlan, ezért hát a fegyver az életének minden napi része lett. Beljebb lép a tanáriba, és könnyeden elmosolyodik, amikor megpillantja a három tanár kolegát.* Sziasztok, Melody Grey-Kingston vagyok. Azt hiszem még nem találkoztunk, de nem is baj, imádok ismerkedni. *kuncog egy picit vidáman, és mivel nem tudja, hogy kezet nyújtson-e, zavartan elkezd babrálni csigákban leomló tincseivel.* Véletlenül hallottam az imént mesélt történetedet, és izgalmasan hangzik. Ki akarod nyitni ezt a ládikát? Mert ha már elhoztad, akkor engem érdekel, hogy mi van benne. *Aztán látja, hogy Sandrin nem igazán kezd neki, ő meg a kardját nem akarja erre kockáztatni, ezért csak válvonogat.* Kéne valami feszítővas a gondnoktól, vagy nem is tudom, biztosan védi valami mágikus kallantyú belülről. Lányok, és uram?

Tárgy: Re: Tanári szoba Kedd Dec. 22, 2009 7:05 pm

*Nagy hirtelenséggel vágódik ki az ajtón, amin egy eléggé csapzott hölgyemény lépked be. A haja kissé csatakos, néhol még hódarabok vannak belefagyva. A ruhája több helyen is sáros, és a nadrágja aljából szó szerint csöpög a víz, annak ellenére is, hogy vastag, bőr csizmában van, ami majdnem lábközépig ér, és csak innen indul a nadrág. Felül egy sötét barna téli kabátot visel, szintén elég vastag anyagból, úgy fest, hogy nem a mindenféle mágiák híve. A kezében pedig egy nehéznek tűnő vas ládika van, melyet érkezése lendületével le is dob az asztalra épp Senna elé, így a nő is kap a ládán lévő sárból egy keveset, épp az arcára.* -Jajj elnézést, de ez...ez... *Próbálja kifújni a levegőt, és újra rendesen lélegezni, ami nem könnyű, láthatóan eléggé liheg. Aztán veszi észre a másik kollégát is, végülis még egyiküket sem ismeri.* -Jajj, be sem mutatkoztam, Sandrin Mirell, természetmágia tanár, örvendek...és elnézést. *Pillant egy gyors mosollyal Sennára, majd elő a pálca, és egy könnyend mozdulattal tisztává varázsolja magát.* -Így mégis csak jobb. *Aztán lehuppan az asztal melletti egyik székbe és a vas ládikára pillant.* -El nem fogják hinni nekem, hol találtam. Mondta az a szellem, de nem hittem neki...aztán közben mégis így volt. Hihetetlen! *Eléggé zavarosan beszél, a többiek nagy eséllyel nem sokat érthetlen belőle.* -Valami régi legendáról beszélt, hogy még a kúria előző ura valami titkos ládikát dobott a mocsárba, talán ez lehet az. *Újra a ládára pillant, de még nincs energiája kinyitni, vagy megpróbálni kinyitni. A többiekre pillant, vajon ők hallottak-e már a legendáról.*

Tárgy: Re: Tanári szoba Kedd Dec. 22, 2009 6:53 pm

~ Rowan, állj már meg, állj meg, mondom csúszik és el fogsz e... ~ *Puff.* ~ ...sni. Én szóltam. ~ *A fiatal tanárúr lemondó sóhajjal tápászkodik fel a földről, fájós hátát tapogatva, majd hajolgat, és összeszedi az elejtett könyveket, figyelve, hogy ne csússzon el még egyszer a vizes padlón. A feketepárduc tüntetően kerüli ki és megy el mellette, majd áll meg a tanári szoba ajtaja előtt.* - Utálom a telet... a hó leolvad a cipőkről a földre... *Morog maga elé, miközben előveszi a pálcáját, könnyedén eltünteti a tócsát, majd nyújtózik, és benyit a tanári szobába. Kollégáját észrevéve megtorpan, és nyel egyet, majd mintha halványan el is pirulna. Azért mégiscsak egy igen gyönyörű kolléganőbe fut bele így hirtelen.* - Öhm... szép estét. *Kissé megköszörüli a torkát, majd beljebb oldalazik, és helyet foglal valahol az asztalnál, Sennával szemben, a könyveket letéve maga elé.* - Ön... az Allidon szakvezetőhelyettese, nemde?

Tanár Hozzászólások száma : 438 Kaszt :

*Már egy ideje itt található a véla nő, aki épp néhány diákjának aktáját olvasgatja, egy kényelmes székben. Vanessa Mantova, Jack Darkfield, Nicolas Demerest, Ariana Ravenwood, Christopher Strife, Báthory Marijana, Avril Sheila Roseberg, Elisaveta Mira, Pierre Bontavier. Mindegyik aktát olvasgatja, hiszen róluk még keveset tud. Ugyan többségük ott volt a bálon, nem tudott koncentráltan a múltukba tekinteni, pedig szereti ismerni a diákjait - és a diákok vezetőségét.* - Félvér, aranyvér, sárvér. Itt aztán minden keveredik, ezt már szeretem! *Kuncog fel, miközben a mindenféle adatokkal tarkított lapokat olvasgatva. De nem talál túl sok izgalmasat, az itteni történetük biztosan másutt van feljegyezve. De azt mindenki aurájából érezte, hogy nem hétköznapi diákok járják az iskolát... távolról sem. Ezüstös ruhát visel, egy kisebb pulóverrel együtt.*

» Gondnoki szoba