Kajmán háló

Vendég

- Megértem én. Bár nem tudom mi okozhatja, lehet az évszakok változása, de lehet csak valami női dolog - * nem tudja a választ, számára mindig is rejtély volt a másik nem kiismerése, de talán a közeljövőben sikerülni fog neki.
Kicsit kínos volt a némaság, ami körül ölelte őket, de nem tudott mit mondani. Kezeit zsebre rakta, majd úgy figyelte az utat, mindenre felkészülve. Bár eléggé zavarta ez a szótlanság, hisz szerette a másik hangját hallhatni, de jelen pillanatban semmi sem jutott eszébe. *
- Tényleg, nem is néztem az órarendem - * nem gúnyból mondta, egyszerűen csak tényleg nem volt kedve a kezébe vennie a lapot.
Körbenéz a helyiségben, s egész tetszetősnek találja. Nyolc ágy, nyolc fiúnak, és ez a szoba tele van. Meglátja a saját ágyát, ahová ledobja cuccait, majd ő is helyet foglal. Egész kényelmes, nem tagadhatja, de otthoni hálóját semmi sem helyettesítheti. *
- Nem fogom, vigyázok rájuk. - * mindig is rendszertő volt, nála mindennek meg volt a maga helye. * - Rendben, menjünk - * kezét a másik derekára rakta, s úgy tolta kifelé, majd mellé lépve egy mosolyt küldött felé, miközben haladt egyenesen a terem felé.*

Vendég

* Úgy tűnik a fiú felfigyelt a bizonytalanságára, így egy sóhaj kíséretében valami egyszerű magyarázaton töri a fejét.*
- Igazából semmi nem történt, csak...nem is tudom. Valahogy annyira fura minden mostanában. A múltkori Párbajtant is alig bírtam végig ülni. Persze amúgy sem a kedvencem, de most meg aztán végképp szenvedés volt.-
*Látja a fiúnak nem kell segítség, így csak rámosolyog és elindul kifelé a hálóból egyenesen a Kajmán Háló felé. Nem igazán néz a fiúra csak néha vet egy futó pillantást, majd inkább Silver-t bámulja. Valahogy ha a fiúra nézne talán elvörösödne. Nem igazán érti mi van vele most, de nem is akar nagyon belemenni ennek okába vagy épp megoldásába. Csak némán lépkednek egymás mellett, kivéve akkor ha a fiú fel nem dob valami beszédtémát. Mikor már épp beállna az a bizonyos kínos csönd Ashleynek hirtelen eszébe jut, hogy hétfő és órájára pillant. Fél óra és órakezdés.*
- Azt hiszem igyekeznünk kéne ha órára is be akarunk érni.-
* Mondja a fiú felé fordulva, majd zsebében kezd el kutakodni és előhalássza belőle a szoba kulcsát.*
- Parancsolj. Ne hagyd el ha lehet, ha ez viszont megtörténne akkor csak szólj és szerzek másikat. A bal oldali részben van még egy hely, így az lesz a tied. Ha lepakoltál szerintem induljunk órára, mert nem szeretnék elkésni. Ki tudja mi lenne a büntetés érte....-
* Gondolkodik el a dolgon, majd órarendjébe belepillant mégis miféle órára kell sietniük. Átváltoztatástan. Kicsit nyúzottan motyog valamit az orra alá, majd megvárja a fiút az ajtóban, hogy együtt menjenek órára.*

Vendég

Bombarda..-*hallatszik egy ideges hang majd az ajtó egy kisebb robbanással berobban .Susan megy oda testvére ágyához .Majd elkezd kotorászni *-A francba..Hova rakta az a levelet ..*mondja idegesen a lány majd elkezd gondolkodni.*-Biztos , hogy nincs itt nem olyan hülye , hogy a szobájába rakja le biztos nála van..*mondja a lány majd egy pálcasuhintással minden cuccát összekeveri Edwardnak .Aztán csak gonoszan bólint majd egy vícsóvát indít meg ami egyenesen a fiú ágyára megy .Miután Susan végzett egy egyszerű bübájjal vissza csinálja az ajtót majd elindul valamerre .De leginkább azért , hogy megkeresse Edwardot*

Vendég

-Áhhhhhhh! De álmos vagyok. *mondja Adam majd kutyáját elfekteti néhány párna közé ahol aludhat gyíkját megeteti baglya pedig éjjeli vadászaton van. Mikor az állatait letudhatja, lefekszik az ágyba és felakasztja fegyvereit a ruhás szekrényre és egy hálópólót vesz fel legalábbis egy nagyméretű pólót. Kimegy a közös részbe a hűtőböl kivesz egy kis tejet, megissza majd elmegy aludni.*

Vendég

*Adam érkezikholt fáradtan a szobájába majd elalszik az ágyon fekve*

Vendég

*Kap egy lendületes pofont, de nem igazán törődik vele. Elkönyvelte magát utolsó szemétnek, akit el kell taposni, és ezen senki nem tud változtatni, egyedül Deyan, ha felébred.* -Köszi, ez most jól esett. *mondja egyszerre a pofonra, meg arra is, hogy a barátjának tartja Adam.* -De nem tudok ellene mit tenni, most ilyen vagyok. *mondja, aztán egyszerűen fogja magát, és kisétál a szobából. Megint elege lett a társaságból. A betegszobához megy, hogy lássa, mi a helyzet Deyannal, felébredt-e már. Azonban szomorúan látja, hogy a srác még mindig ott fekszik pontosan ugyanabban a pózban, ahogy eddig mindig is látta, mióta haza hozták a mágus kongresszusról.*

Vendég

*Adamet bosszantja a fiú hogy folyton csak magát hibáztatja és mivel jobb ötlete nincs hát teljes erejéből pofon vágja szaktársát* -Elros mondhatni az eggyetlen barátom vagy a suliban és nem hagyhatom hogy gyötörd magad ha ez így megy tovább lassan felőrlöd magad és egyszerűen idegösszeroppanást fogsz kapni. Hallod ébrej már fel!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!*ordítja a srác képébe*

Vendég

*Egy félmosolyt ereszt meg a srácra, mivel látja, hogy ő mennyire bizakodó, ellenben vele.* -Hát, legyen igazad. Szerintem akkor sem vagyok jobb a kegyenceknél. Megérdemelném, ha legalábbis száműznének az iskolából. Senki nem akarhatja, hogy egy ilyen közveszélyes alak a suliban legyen, főleg nem a deridion szakon, akik épp az ellentétük nekem. *mondja, aztán újra elmosolyodik a fiú kis poénjára.* -Hát, ha gondolod, segíthetek velük végezni. A múltkor már végeztem eggyel. Habár, lehet, hogy jobb lenne, ha hagynám magam megmaratni...

Vendég

~Fphú ez a srác aztán tudja hogy kell udvarolni~ -Hát szerintem semmi baja sem lessz hiszen egész jól néz ki és kómája sem tűnik túl veszélyesnek. Biztos túl fogja élni.*majd egy kicsit halkabban mormogja* -Nem úgy mint a vérfarkasok ha befejeztem a tanulást.

Vendég

*Vesz egy mély levegőt, és inkább elveszi a tekintetét a tőrről, majd hozzákezd a meséhez.*
- Ez egy hosszú történet. A lényeg az, hogy volt egyszer egy testvérpár, a bátyám és én, és egy lány, Ann-Tabitha Serenity. Valaha jóban voltunk mind a hárman, azonban én később féltékeny lettem a bátyámra, és megpróbáltam lecsapni a kezéről Ann-t. Bemeséltem magamnak, hogy Ann engem szeret, és hogy a bátyám csak elcsavarta a fejét, és egyáltalán nem szerették egymást. Persze egyáltalán nem volt igazam, még eljegyzést is terveztek. Én azonban kitartottam a véleményem mellett, és testvérpárbajra hívtam a bátyámat, Arxant. Neki el kellett mennie az óriásokhoz harcolni, hogy megvédje a Serenity- és a Tiwele-birtokot, azonban sajnos megölték. Én azonban ezt úgy állítottam be, mintha gyáva menekülés közben támadták volna le, csak hogy meggyőzzem Ann-t, hogy Arxan tényleg nem szerette őt, hanem egyedül én. Ezért aztán Ann bosszút esküdött, és elhatározta, hogy járni fog velem egy ideig, majd elhagy, ami be is következett. Én ekkor megígértem neki, hogy örökre megkeserítem az életét, hogy bosszút állok rajta. Mikor Deyan megtudta, hogy mi történik köztünk, elhatározta, hogy meg akar tanulni harcolni, hogy megvédhesse Ann-t és kiálljon ellenem. Ezért elment a máguskongresszusra júliusban. Egyik nap azonban kómában hazaszállították, mert állítólag egy kegyenc átkától lezuhant. *meséli a srácnak a történetét, és aztán komoly arccal ránéz, és várja a véleményét a dolgokról.*

Vendég

*Adam észreveszi hogy Elros a tőrét nézi* -Nyugi nem vagyok annyira depresszióban hogy leszúrjalak inkább csak szomorú vagyok. De te mért akartál egy lánnyal párbajozni? Ez egy kicsit fura. *mondja Adam egy fura arckifejezéssel* -És nem kell aggódni már találkoztam Deyannal egyszer és látszik rajta hogy szívós fiú. És hidd el ha zt én mondom aki 5 évesen már ölt akkor nekem elhiheted.*mondja a fiúnak.*

Vendég

-Hát az nincs nálam. Deyan pedig élet-halál között lebeg. Akárhogy is, megöltem. Kis szerencséje, hogy csak kómába került. De akkor is én tehetek a balesetéről. Azért ment el a kegyenceket megkeresni, mert meg akart tanulni harcolni. Úgy volt, hogy nemsokára párbajozunk az egyik legjobb barátjával, Ann-Tabitha Serenity-vel, és ki akart állni a lány mellett. Tudta, hogy erős vagyok, és hogy nincs sok esélye ellenem, és ezért elment tanulni. Ha nem vagyok olyan önző marha, akkor most is itt lehetne köztünk, és semmi baj nem lenne. És nem hiszem, hogy fel fog épülni. Már több, mint két hete kómában van. Ha nem lenne olyan súlyos a sérülése, akkor már rég felébredt volna. De nem kelt fel, és szerintem nem is fog. Csak a mágia tartja még benne az életet. *mondja, és lehorgasztja a fejét, majd megpillantja a srác tőrét. Látszik rajta, hogy mi lenne a szándéka, ha a fiú nem akadályozná meg.*

Vendég

-Nem hiszem ha csak nincs nálad varagydudva ugynis a tó fenekén süllyedt el. És onnan elég nehéz lenne felhozni. De nem hiszem hogy megölted Deyant, gyakran vagyok a gyengélkedőn és amikor legutóbb voltam akkor csak levolt hunyva a szeme de lélegzett.*mondja fiúnak*

Vendég

*Ele életben marad, úgyhogy leül, és végighallgatja Adam magyarázatát.* -Értem. Sajnálom. *mondja, bár ez most nem teljesen igaz, nem nagyon tud sajnálni most senkit Deyanon kívül.* -Hogy vesztetted el? Segítek megkeresni. *mondja udvariasságból.*
-De még mindig jobban jártál, mint én. Én meg azért vagyok ilyen borús hangulatban, mert rájöttem, hogy milyen önző alak is vagyok. Hallottál Deyan Dragomir balesetéről? Én öltem meg őt. *mondja a srácnak. Úgy gondolja, mindenkinek joga van megtudni az igazságot. Hogy most még többen fogják utálni, mint eddig? Na és, legalább lesz ok, amiért végre végezhet magával. Még az is lehet, hogy nem kell sokáig várnia, és valaki lesz olyan kedves, és megteszi ezt a szívességet. Nagyon nem tudja érdekelni most a saját sorsa, inkább az, hogy meg akar bűnhődni azért, amit tett.*

Vendég

*Adam látja hogy Elros szaktársa jön be az ajtón így hát elrakja tőrét vissza övébe majd megsimogatja kutyusát Bernit* -Bocs a tőrért csak egy kicsit depressziós vagyok nem rég vesztettem el a kardomat ami mondhatni a barátom is volt hiszen végig arra kovácsolták hogy én forgassam így különösen kötődtem hozzá. *mondja szomúan*

Vendég

*Adam nyitja ki az ajtót, egy tőrrel a kezében.*
-Szia, Adam. Mi van, meg akarsz ölni? Igazad van, tedd csak meg. *mondja pesszimistán, aztán vár egy kicsit a fiú reakciójára, majd ha mégsem ölte meg, és beengedi, akkor leül az ágyra.*
-Hát te, miért búsulsz? Mi történt veled? *kérdi kíváncsian, legalábbis úgy tűnik.*

Vendég

*Adam hallja a kopogást de nem tudja ki az bár jól jönne neki egy kis társaság így kinyitja az ajtót de tőrrel a kezében az ajtóhoz áll hogy szükség esetén védekezzen, bár normál esetben jó egy méteres kardjával védekezik de az most örökre eltünt az ajtó tehát kinyílik és várja hogy kilép be*

Vendég

*Ele sétálgat a második emeleti folyosón, mert nem tud mit csinálni, egyszerűen nem képes huzamosabb ideig egy helyben maradni. Ahogy járkál, síró hangokat hall az egyik szobából. Odamegy az ajtóhoz, és hallgatózik. A hangban felismeri Adam hangját, úgyhogy bekopog. Nem mintha úgy gondolná, hogy képes lenne megvigasztalni, de azért bemegy hozzá, hátha legalább el tudja vonni a gondolatait a saját kínjáról. Aztán vár, hogy kinyíljon az ajtó, vagy ha nem, akkor odébb áll.*

Vendég

*Adam az éjszakát végig sírta hiszen már nem csak családját hanem kardját amivel megvédte magát is elvesztette állatai próbálták vigasztalni de nem sikerült persze Adam nem feledkezett elróluk hiszen ettete tovább állatait de kardja nem ment ki fejéből* ~Esküszöm ha megtalálom a vérfarkasokat levezetem a dühömet megölöm őket!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!~ *gondolja dühösen*

Vendég

*Adamet érdekli hova megy a lány így követi útján úgy mintha a fiú láthatalan lenne*

Tárgy: Re: Kajmán háló Szer. Júl. 29, 2009 4:22 pm

*Miranda hamarosan vállán a gyönyörű hóbagollyal tér vissza.*-Ő lenne az én kis kedvencem Skylive*mondja a bagolyra nézve.Vagy eggy jó órát elbeszélgetnek de Mirának dolga van így le kell lépnie.*-Szia! Mennem Kell!*mondja majd már el is megy *

//Nil mesét igért így mennem kell//

Vendég

-Jó hozzd csak nem baj. *mondja majd leül egy székre és várja közben állatkáit és daimonját simogatja aki most kellt elő az ágy alól.

Tárgy: Re: Kajmán háló Szer. Júl. 29, 2009 3:56 pm

*a fiút hallgatva elképzeli a halálát ami kicsit se jó élmény,sajnos hajlamos ilyenekre hogy elképzeli azt amiről beszélnek és ha az épp a halál akkor azt... *-Hát hozzád tényleg jobb ha nem ellenséges szándékkal jön az ember.*ér hozzá apró sebhelyéhez.*-Nekem is van baglyom.ő is hobagoly de ő nellodi szerzemény és már kicsit régebbóta megvan.skylivenak hívják.de ha akaom most is idehívhatom csak a kalitkályában van.*mondja majd mosolyog eggyet, ma ilyen napja van és egyépként sem egy negatív személyiség.Ahogy nézi hogy etei az állatokat eszébe jut hogy Skylive -ot is elhanyagolta mosotanában emiatt a depi miadt. Gyorsan megszólal.*-Várj egy percet és jövök csak nekem is megkéne etetni Skylive-ot és ha akarod utána le is hozom.*mondja és amint megkapta a reagálást nyargal föl a hálóba Skylive-ért .Kevesen hallhattak róla hisz általában csak a szobában van egy kalitkában esetleg szabadonhagyva.*

Vendég

-Hát amúgy nem vágtam volna le a fejed csak ha megakartál volna ölni. Ha nem lett volna ilyen szándékod nem támadtam volna csak sarokba szorítottalak igy könnyebb kérdezni mert nem tudsz támadni anélkül hogy meg nem dögölnél. Kösz tényleg aranyosak Nellondban vettem őket tegnap kivéve a hóbaglyot. A kutyának Berni a neve, a gyík Percy a bagoly pedig Adam. Ó erről jut eszembe!*kiállt fel majd gyorsan elővesziaz állatok eledelét, bagoly csemegét vizet és egy beföttes üveg döglött patkányt ad a baglyának, kutya kaját vizet és jutalom falatot ad kutyusának Berninek, Percynek a gyíknak pedig egy beföttes üveg rovart ad.*

Tárgy: Re: Kajmán háló Szer. Júl. 29, 2009 3:25 pm

*A fiú röhögése után megszólal és mikor végigmondja Mira is megszólal.*- Ezt nem tudtam , de azért jó hogy észheztértél mielőtt megszabadítottál volna a fejemtől.*mondjaa majd ő is elkezd egy kicist magyarászkodni.*tudod mint említettem ez nálam életelv.Mindenkivel így viselkedem.már bocs .nameg én anyira nem voltam durva csak megcsikizelek . mondja majdegy "sajnálom " mosollyal az arcán szólal meg.*-egyépként arayosak az állatkáid.*modja mosolyogva.*