Óriás skorpió háló

* Viccesnek tűnhetett a kívülálló Patriknak ez a jelenet, még inkább azért mert Exan fizikumát tekintve jóval a lány felett állt, és könnyű szerrel akadályozhatott volna meg bármilyen támadást amit felé intézne, de lányokkal szemben ez teljesen más. Látszólag morcos volt miután eltulajdonították tőle a csavarhúzót.* - Ne légy morcos.. nem állt jól a kezedben. * Viccelődik és elindul a polc felé. Könnyedén felkapja a szerszámokat, a csavarhúzót feldobja és az megpördül a levegőben. Aztán nekilát a munkának, haját összefogja még előtte copfba, hogy ne zavarja a koncentrálásban. Valóban egyszerűbb lenne mágiával, de akkor nem lehetne örülni a kemény munkának, ami után mégjobban tudja értékelni a falra felhelyezett egyszerű polcot.. Exan is biztosan saját két kezével oldotta volna meg a dolgot, otthon is mindent úgy barkácsolt össze, csak a leglehetetlenebb helyzetekben nyúl a pálcájáért, és ha muszáj.* - Asszem kész is. * Mondja miközben az utolsó csavarral is végzett és a polc tökéletesen felkerült a falra. Ex egy elégedett hümmögéssel nézett munkájára. Nem igazán szenvedett meg érte, jobb szereti ha szenvedni kell, ha érzi, hogy az izmai zsibbadnak az erőlködésben, de ez a kis munka jobb kedvre derítette. Arra, hogy együtt elmennek vásárolni csak hevesen bólogatott, hiszen ez a minimum amit megtehet a lány felé. Hiszen tudja, hogy a ruhák az egy érzékeny pontjuk a lányoknak és hát ezzel nem érdemes játszani ha egyszer ilyen komoly témáról van szó, ezt ő abszolúte megérti.* - Oh persze, akármikor, csak szólj ide előtte.. Most , hogy szóba került.. nekem is van egy két szakadt pólóm és nemártana újakat venni.. de eddig az ilyen boltokat messziről kerültem. * Pillant a jelenlévőkre bizonyára megértik, annak ellenére, hogy az öltözködése megfelelt a mai divatnak, fehér tornacipő, military mintás rövidgatya és egy fekete trikó volt rajta.*

* Ex mókásnak találja, hogy a lány fejbe kólintotta magát kicsit kuncog is az ügyetlenségén. Aztán csak figyeli a jelenetet, a beszélgetésből kiderül, hogy ők már ismerik egymást.* - Kicsi ez az iskola lassan már mindenki ismeri egymást. * Mondja miközben a ruhákat szorongatja maga előtt, de Nat felé is siet és végre elveszi tőle. A piros felsőt könnyedén megtisztította a suvickusz bűbájjal, úgyhogy egy gond letudva. Az asztalon lévő fél pár papucs viszont nem tetszett neki és vészjóslóan közelített a fiú felé.* - Ó-ó... De megmagyarázom.. vagyis kapsz egy újat. Mit szólsz? Bár én nem tudom a méretedet ha gondolod kifizetem. * Hevesen magyaráz de azért hátrál egyre jobban kifelé, a csavarhúzó és a lány dühös arca nem sejtet semmi jót. Viszont gondolta témát terel, hátha bejön.* - Összerakom neked a polcot ha gondolod, mi sem egyszerűbb annál. * Próbálta megvilágítani a dolgok jobb oldalát, ami lehet, hogy nincsen most.* Vagy ha mész legközelebb vásárolni akkor szólj és nézünk valami mást, mert hát ezz ... ez ömm tarthatatlan állapot. * Humorizál és Patrikra néz segélykérően,kíváncsi hogy vajon ő mit szól ehhez az egészhez. Lejátszódott benne egy jelenet, hogy Nati az ő fejére is koppint a csavarhúzóval. Egyre közelebb haladt felé, ha Exan tudta akkor kivette a lány kezéből.* - Ó jajj nehogy még a végén kárt tegyél magadban. Nah akkor lássunk hozzá, hol is van amit meg kell szerelni?? * Kérdi szórakozottan.*

- Barkácsolsz? * Kérdi miközben beljebb sétál, a ruhák még mindig vizesek és valószínűleg végigcsöpögtette velük a folyosót. Ennek ellenére is vidám mosoly ült ki az arcára, amikor meglátta, hogy a leányzó éppen egy polcot próbál összerakni, ő értett az ilyesmihez és ezt szóvá is tette.* - Mi sem egyszerűbb ennél! * Mondja vigyorogva, szívesen kezébe venné a csavarhúzót de hát most éppen mind a két keze foglalt mégpedig Nati vizes és iszapos ruháival. Idő kérdése mikor következik a leteremtés. Még nem jött el az a perc, hogy el kelljen kezdenie magyarázkodni, hogy a papucsnak miért nincs meg a másik fele, de ez őt is zavarta, úgyhogy vesz neki egy újat, ha engedi a lány ha nem. A most megismert fiúval érkezik az oldalán, és bátorkodik letenni valamelyik polcra vagy asztalra a kihalászott ruhákat, mert ahogy hozzá érnek a nyirkos textilek kicsit fázik tőle.Mély levegőt kezdett és belefogott az őszinte magyarázkodásba.* - A... ööö.. papucsodnak nem találtam meg a párját... deee amúgy.. nagyon szép.. * Kicsit mókásan hangozhat az utolsó kijelentés, így próbálja menteni a menthetőt.*