Erszényesfarkas háló

*Leona örömmel hallja hogy az órák nem csak neki tetszenek. mosolyogva figyeli ahogy Zara nézelődik. Majd belerúg az egyik földön lévő ceruzába. A lány elpirul, majd leugrik az ágyról, hogy felrakja a helyére.*
~ Hogy soha nem tudok rendet rakni....*
- Igen rajzolok. - mondja, majd még jobban elpirul. Látja hogy Zara nem nézi meg. Ennek örül. Van aki engedély nélkül rájuk veti magát. *
Mosolyogva figyeli ahogy a rajz az ágyra kerül, Zara pedig az ablakhoz lép. Leona kihasználja az alkalmat és elkezd rendet rakni. Legalább is minimálisan. A lapokat besöpri a mappába, de egyet kivesz, majd odasétál Zarához. A rajz őket ábrázolja a pataknál, amikor a vízben játszottak. Pierre a vízben áll, Zaar pedig éppen befelé esik, az érkező kutyákkal egyetemben. A távolból egy lány közeledik, Leona pedig az egyik fa törzsében ül. A rajz fekete-fehér, és szénceruzával lett rajzolva.*
- Ezt neked adom . - mondja csendesen, majd odanyújtja a lapot. - Ne haargudj de fáradt vagyok és szeretnék lefeküdni. A teázást majd megejtjük valamikor hétvévégn rendben? Köszönöm hogy átjöttél. Jó éjszakát.*

*Leona beszéd közben nézi ahogy Zara járkálni kezd, és körbe pillant. *
- Nagyon jó a suli. Élvezem az órákat. Nagyon jók a tanárok is. - mondja majd ő is körbenéz.*
A barna ágytakarót felterítette az ágyára. A ruhái a szekrényben vannak, nem éppen katonás rendben. Az egyik ajtón egy vállfán lóg a talárja, hogy az ne legyen gyűrött. Még nem rakott rendet, így hát a földön fekszik a szénceruzája, és nagy összevisszaságban a rajzai. Kicsit bántotta a szemét reggel, hogy még a földön is van egy, de nem rakta el. Az ablakba, mely mellett feküdt, egy zöld növényt állított, mely minden tavasszal, gyönyörű piros, illatos virágot hozott.*
Az ágya alól pedig kilóg a nemrégen kapott fuvola tokja. A nagymamája küldte neki. Már nagyon idős. *
~Talán meg kéne látogatni. ~ gondolja.*

*Leona hallgatja a választ és egy kicist derűsebb hangulatban van. Legalább nem haragszanak rá.*
- És élvezed hogy újakat istápolhatsz? - kérdezi mosolyogva és a lány felé fordul. *
Egyik lábát felhúzza az ágyra, majd letenyerel elé.*
- milyenek a kicsik? Sokan jönnek? Mesélj valamit. Képzeld mikor tegnap elmentél Akoni varázsolt egy csillagképet. Nagyon jó volt... úgy szeretnék már ilyeneket tanulni.*
Ábrándosan elmosolyodik. A cipőfűzőjét kezdi el babrálni.*
- És egyébként jól vagy? - kérdezi. *

*- Persze egy tea majd jó lenne. Öhm de mondd csak. Haragszol rám valamiért? Mostanában nem találkozunk valami sűrűn. És ha összefutunk valahol, akkor nagyon gyorsan eltűnsz. És csak szerttem volna tudni miért van ez? Mondd hogyha tettem vagy mondtam valamit. *
Ránéz Zarára és várja a reakcióját. Lábfejét mozgatni kezdi és közben kíváncsian várja választ. Téyleg nem akarta megsérteni a lányt és nem is emlékszik hogy tet volna iylet.*

*Leona csodálkozva néz a lányra. Arrébb teszi a kekszet, és az innivalót, majd leül ő is az ágyra.*
- Én csak beszélgetni akartam. De az sokáig tart úgyhogy mondd inkább miért jöttél... - mondja mosolyogva.*
Közben előkotor egy hajgumit és felfogja haját. Csöndben kinyújtja lábait, összefűzi az ujjait, majd leteszi kezeit az ölébe. Némán várja a választ.*

*Leona éppen a ruháját keresi, amikor hallja a lépteket. A valaki valószínűleg lány. És megáll az ajtaja előtt. A lány felegyenesedik, és maga elé kapva a sárga ruhát, odamegy az ajtóhoz, és kinyitja. Boldogan látja hogy Zara áll előtte. Nevetve kinyújtja karját, és kézen fogva barátnőjét, behúzza a szobába, és odatolja az ágyhoz. A szekrény ajtaja mögé bújva felveszi a ruhát, és a szürke kardigánt, és egy harisnyát. Az ősszel megjött a hideg idő is. Felveszi bakancsát, és az ágyra ülve beköti a cipőfűzőjét.*
- Szia úgy örülök neked. Már szerettem volna veled beszélgetni. Ülj le kérlek. Hogy vagy? - kérdezi, és elővesz az éjjeliszekrényéből egy zacskó csokis kekszet.*
Kinyitja a csomagot, és Zara mellé teszi. Valahonnan innivalót kotor elő, és kitölti egy pohárba, majd a lány felé nyújtja.*

*Leona követi Zarát majd belép az ajtón. Egygyönyörű szobában találja magát.
~ Egy szobatárssal simán kijövök.
- Vigyázok rá mehetünk köszönöm.
Elteszi a kulcsot majd ledobja táskáját az ágyra és elindul visszafelé.*