Központi tér - Szökőkút

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

First topic message reminder :

Nellond központi főtere. Ide keveredik a legkönnyebben a látogató, hisz a városka minden utcája sugár irányban erre fut. Itt szokott lenni a karácsonyi vásár, és az össze nagyobb program. Egy nagyobb területen az időlegesen felhúzott színpadnak van hely.
A tér közepét egy méretes szökőkút foglalja el. A víz középről indul és spriccel kifelé. A mágiának hála télen sem kell, hogy elzárják. Mindenki évszaknak megfelelő színű vizet lövell ki magából. Nyáron arany színű, mint a nap. Télen halvány kék, mint a jég. Tavasszal zöld, mint az éledő természet főszíne. Ősszel pedig barnás vöröses, a lehulló leveket jelképezve.
Innen vezet szinte minden út és utca a közeli boltokba, és a városka határába is. Egy kis terület van még afféle leszálló pálya, kimondottan Jozef szekerének, hogy a Nezabarból ide tudjanak jönni a diákok, tanárok.

Központi tér - Szökőkút - Page 39 Szokokut_www.kepfeltoltes.hu_

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Vas. Okt. 18, 2009 5:29 pm

*Megrökönyödve hallgatja, hogy unokaöccse az órákat sportolási lehetőségnek fogja fel. Ezek szerint nem sportol semmi mást. Pedig a mai fiatalok közében is népszerűek még a sportok. Legalábbis úgy véli. Rövid válasza után a fiú kimenti magát azzal, hogy holnapra még tanulnia kell. Mard megértően biccent, hiszen szeretné ha unokaöccse jól teljesítene az iskolában.*
-Jól van, persze menj csak. Én is fáradt vagyok már egy kicsit. Akkor majd valamikor találkozunk még. Persze írok majd, és levelem tartalmazni fogja a lakcímemet is. Majd látogass meg ha lesz kedved most hétvégén. Valamelyik nap majd küldök baglyot. *mosolyog rá a srácra és egy intéssel búcsúzik tőle. Közben még csendben nézi a fiú távolodó alakját. Majd Epire pillant.* ~Remélem, hogy meglátogat a hétvégén. De ha nem az sem baj...De jó lenne nem igaz?... Az lenne. Talán jobban feloldódna....Na igen. Talán.... Ideje hazaindulni nem gondolod?... De mehetünk.~*Miután így kiegyeztek, Mard és Epi elindulnak hazafelé.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Vas. Okt. 18, 2009 5:17 pm

*Anaze csak csöndben figyel nagybátyjára eleinte, s a kérdésre válaszol csupán.* -Sportolni? Szerintem a tanórák elég sportot jelenetenek, főleg némelyik... *Sóhajt fel, majd felkpattan a kút széléről, szembe áll nagybátyjával.* -Na msot viszont emgyek. Még tnulnom kell, holnap óra van, arra pedig fel kell készülni. Majd írj levelet, hogy hol és mikor találkozzunk elgközelebb, és nem ártana beleírnod a címed, hogy legalább válazolni tudjak. *Majd egy intés kíséretében elköszön Mardhugtól, s elsétál.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Vas. Okt. 18, 2009 5:04 pm

*Lassan bólint. Érti ő a fiataloknak rengeteg dolga van mostanában. Ott a tanulás és még a szerelem is. A fekete hajú férfi érdeklődve nézi a fiút.* ~Vajon szerelmes lenne? De nem az biztos nem. Akkor repkedne a boldogságtól~ *gondolja majd halkan felsóhajt.*
-Bárcsak érteném a fiatalokat.*Amint kimondja az utolsó szavait, rá vigyorog unokaöccsére.* Igen tudom, hogy gyakran írsz haza levelet. Édesapád és édesanyád is gyakran tájékoztatott a hogyléted felől. Egy ilyen alkalommal szereztem tudomást Nellondról is. Örülnék neki, ha néha összefutnánk. Hiszen elvégre egy családhoz tartozunk. *mosolyog a srácra, ám azonnal témát szeretne terelni. Hiszen most nm akar a családról beszélni. Talán majd egy másik alkalommal. Kicsit gondolataiba réved majd elmosolyodik hiszen egy általa szeretett elfoglaltság jut az eszébe.* Sportolsz valamit? Mármint az iskolába van rá valami lehetőség? *kérdi hirtelen, hiszen nagyon jól emlékszik, hogy anno a Roxfortban ő nagyon szeretett kviddicsezni. Még csapatkapitány is volt. A jövőjére való tervekkel még ő sem áll készen, ám azért válaszol valamit.*
-Még nem nagyon gondolkoztam el azon mit szeretnék a faluban csinálni. Talán beállok aurórnak, de az is lehet hogy az egyik boltban látsz majd viszont. Tudod a sors útjai kifürkészhetetlenek.*mosolyog rá a fiúra, miközben megújítja a hőburok varázslatát maga körül. Hát igen, hőburok ide vagy oda tényleg kezd hideg lenni egy szál fekete ingben. *

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Vas. Okt. 18, 2009 4:43 pm

*Anaze fogja magát, elfekszik a szökőkút szélén, az eget kezdi el bámulni. Nem igazán tudja, hogy mit és hogyan mondjon, nem igazán beszélt szakítása óta senkivel, főleg nem efféléről s nem is igazán tervezi, hogy erről fog. Nem más dolga ez, csak az övé, elég ha megtartja magának. A kérdésre felfigyel kissé, szeme sarkából tekint csak rokonára.* -Tulajdonképpen szoktam haza írni leveleket. Ilyen gondom nincs. Bár az nem lehet nagy dolog, hogy lejöjjek néha, akkor veled is összefussak. Csak azért olykor vannak dolgaim, nem minden héten érek rá. *Reagálja le a társalgás elejét, majd mikor a jövőjére vonatkozó kérdések jönnek, akkor csak megvonja vállát, ismétaz eget bámulja.*
-Nem tudom még mit fogok csinálni. Sok időm van még azt eldönteni, elsietni meg nem kell, majd kirajzolóduik. Egyelőre semmi tervem sincs a jövőmre tekintve. És te? Mihez fogsz itt kezdedni, gondolom nem fogod elpazarolni otthonüléssel a napjaid.

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Vas. Okt. 18, 2009 4:36 pm

*Kissé meglepődik Anaze ridegségén. Még csak nem is sejti mi lehet a gond. Kicsit bántja, hogy a fiú nem nagyon őszinte hozzá. Ám azon tényleg meglepődik,hogy volt-e oka annak hogy idehívta. Még szép, hogy volt oka. Találkozni szeretett volna rég látott unokaöccsével. A kérdésre kissé megrázza a fejét majd halkan átlagos hangon válaszol neki.*
- Az igazat megvallva nagyobb oka nem volt annál, hogy már három éve nem találkoztunk. Ha szeretnél valamit csinálni, nyugodtan mond csak. Állok rendelkezésedre.*Miután befejezi mondatát azonnal beszélgetést kezdeményez Epimetheussal a daimonjával.* ~Nem bízik bennem...Csodálod? Három év nem kevés idő... Valóban de.... Nincs semmi de, mond el neki mit szeretnél.... De mi lesz ha elutasít?.... Akkor így jártál.... Köszi rendes vagy.~ *A dialógus után azonnal megszólal.* Nos rendben. Az előbb nem voltam teljesen őszinte. Volt oka annak hogy idehívtalak. Még pedig egy kérés. Örülnék, ha többször találkoznánk, hiszen bár vannak már ismerőseim a városban, jó lenne ha egy rokonnal is elbeszélgetnék néha. Gondolom te is szeretnéd, ha hallanál valami hírt az otthoniakról. Bár ha eddig nem kerestél senkit sem a családból...*igazából nem is tudja mit beszél csak fecseg össze vissza. Ez is szokásává vált, de azt tudni kell róla, hogy ilyenkor a szívéből beszél . Majd abbahagyja szónoklását és a fiúra tekint ismét.* Mesélj csak, melyik szakma érdekel legjobban? Mihez érzel elég akaratot magadban?*nagyon csalafinta módon, Anaze terveire szeretne rákérdezni, bár nem tudja hogy az ifjú veszi-e a lapot.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Vas. Okt. 18, 2009 4:16 pm

*Anaze nekidőla kútnak, nem óül rá, csak nekitámaszkodik. Nincs sok kedve leülni. Mikor meghallja, hogy Anna meghalt, nos, újabb szomorúsághullám tör rá, még egy rokont is elveszt, nem csak mostani közeli szeretett személyeket. Fájdalmát azonban nem mutatja, megtanulta már kicsit visszafogni magát, így csak érzéstelen arccal tekint rá Mardhugra.* -Hát, velem nincs igazán sok. Az iskola megyeget, tanulok, ahogy azt kell. Barátaim meg gondolom vannak, ha ők is annak tekintenek engem. *Vonja meg játszi egyszerűséggel a vállát, majd ellöki magát a kúttól.* -Volt oka is, hogy idehívtál találkozni, vagy csak úgy rokoni látogatásnak mondható?

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Vas. Okt. 18, 2009 4:03 pm

*Csendben ül a szökőkút előtti padon, és gondolataiba mélyed. Mostanában gyakran csinálja ezt. Valójában nem gondol semmire csak mered előre mint egy megtört ember. Valójában a fekete hajú férfi egy ilyen megtört ember. Igazából, azt sem veszi észre, hogy unokaöccse megjelent. Csak a nevére reagál kicsit. Visszatér a valóságba. Körbetekint és meglátja az eramiros fiút.*
-Szerbusz Anaze.*igazából ő sem tudja mit mondjon először, hiszen már régen találkozott a szőkével.*Gyere ülj le mellém, mert ez nem egy egyszerű és nem is egy rövid történet.*kínálja hellyel a fiút majd lassan mesélni kezd.* Ó hát arra még biztos emlékszel, hogy Annával nagyon boldogan éltünk. Hiszen még jóval az iskolába kerülésed előtt jöttünk össze bőven. Nos az első olyan karácsonykor amit már az iskolában töltöttél, történt egy hatalmas tragédia a családban. Annát vérbe fagyva találtam a franciaágyon.*jelenti ki szomorúan. Még mindig szereti volt kedvesét ez nem is kérdéses.Kissé megáll, elhessegeti a halott Granger lány képét majd folytatja a történetet.* Abban az időben édesanyád rengeteget segített. Mikor túltettem magam a történteken, a gyilkos kezdtem el üldözni. Idén nyáron találtam meg, és kaptam el. *mondja miközben végigsimít az arcán lévő jellegzetes hegen.*Ezután úgy döntöttem, hogy újrakezdem az életem. Emlékeztem ennek a városnak a nevére, amit még édesanyád mondott, miután elolvasta egyik leveledet. Így megvettem itt a palotanegyed szélén egy kisebb kúriát, és Nellondba költöztem.*mondja komoran, majd szürke szemeivel a fiúra néz.*Na de mesélj valamit te is. Hogy megy az iskola? Vannak barátaid?*halmozza el kérdésekkel unokaöccsét.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Vas. Okt. 18, 2009 3:42 pm

*Anaze is lkassan emgérkezik a nellondi központi térre, ahol láthatólag nagybátyja már várja. Eleintee egy szót sem szól, scak nagyokat nyel. Kicsit távolabb állt meg, mögöte, s mikor végre elhatározta magát, megindul. Amikor a közelbe ért, cask akkor köszön rá.*
-Hello... Mardhug. *A hangja kissé halkabba megszokottnál, régóta nem találkozott már rokonnal, így nem is giazán tudja, hogy mit mondhatna neki, de mikopr eszébe jut a klevél tartlamánaka vége, hogy nem kell előkelősködni, akkor vesz egy nagyobb levegőt, s kitör belőle a nem valami szép kérdés.* -Te mi a lóizébigyuszt keresel itt? Mért költöztél ide? *Láthatóan értetlenekedik rokona cselekményén, de azért a válaszra vár.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Vas. Okt. 18, 2009 3:28 pm

*Lassan fél hat van. A fekete hajú férfi ide, Nellond központi terére beszélt meg találkozót, unokaöccsével, Anazével. A fiút már három éve nem látta, így nagyon kíváncsi rá. Kíváncsi arra mennyit változott, kíváncsi milyen lett. Bár tudja hogy három év alatt nem sokat lehet változni, hiszen régi új barátja tizenhárom év alatt nem változott annyit hogyne lehessen ráismerni. Apropó régi barát. Nagyon meglepő hogy összefutott Ayával, de persze ezt anno remélte is. Daimonja végig itt van mellette, ám nem beszélgetnek mentálisan. Mard a szökőkútnál ül egy padon és várja unokaöccse megjelenését.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Szomb. Okt. 17, 2009 6:01 pm

*Bonnie tartana tovább az útján, amikor ismét nekiütkôznek. Tekintete villámokat szór. Egyszer az életben elmerészkedik erre a szerencsétlen térre, egyszer, amikor már végre kôzel van a céljához. Itt az emberek nagyon szeretnek ismerkedni úgy tünik. Bemutatkozik, a leányzó.... hogy nem sül le a bőr a képéről. Nyilván nem tudja kihez szólt. Egy kaján mosollyal az arcán, úgy dônt ideje, bemutatkozni, hogy kihez is van szerencséje az illetőnek. Ökölbe szorított kézzel, résnyire nyitott szájjal bemutatkozik.*
-Mrs. Tornow a nevem. És éppen a piac felé igyekszem, hogy egy kedves barátomnak ajándékot vegyek. Ne tudja kegyed merre van a sôtét negyed?
*Teszi fel a kérdést, benne rejtve az utalást, hogy mennyire "jó" barátjának megy ajándékot venni. Egy fagyos mosoly suhan át az arcán, és a nála nyilván alacsonyabb személyre tekint le kérdőn.*
~Csak dumálnak és dumálnak, .... csak egy rossz szó, kis-aranyom...és neked annyi.~
*EGy pillanatig még vár, majd ábrázata fagyosra vált. Elfordul a nőtől és egyszerűen tovább sétál, és a piac felé veszi az irányt. Nem fog msot botrányt csinálni.... úgyis lesz nagyobb ha már véghez vitte a tervét.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Szomb. Okt. 17, 2009 5:29 pm

*Angelina a főtéren egy szökőkutat bámúlva megy neki egy nőnek.Látja hogy az nő világoskék öltözékben van.És egy magassarkú van rajta.Angel stílusa egyedi egy szívárvány színű öv van rajta,egy farmerban van, és egy lila színű ujjatlanban van.Ő is magassarkúban van.
Mikor Angel nekimegy egy nőnek, akkor azt mondja:*
-Óh..elnézést hölgyem!*Az utcán szinte mindenki Angelt és azt a nőt bámulja.*
-Szia Angelina Britanny Moore vagyok! És te?*
Mondja Angelina.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Szomb. Okt. 17, 2009 5:15 pm

*Bonnie sétál keresztül a téren. Egyenes háttal kopog végig a szökökút mellett, világoskék ôltôzékben, magassarkúban. A jelenlétére felfigyelhetnek az éppen arra sétálók, és aki meglátja máris ôsszehúzza magán a kabátot, és csak félve mer a nőre nézni. Bonnie pedig csak tör tovább előre, nem pocsékolja az idejét a pór népre. Tőlük nem sokat lehetne elvenni. Igaz kôrnyéken sok az árus, de őt most csak egy érdekli. Reméli, hogy az üzlet gyorsan fog lezajlani, problémamentesen. A Denor'a piac felé, azon belül is az egyik félreeső, sötét tárgyakat árusító sátor felé. Mily édes a bosszú. Az Út, még hosszú előtte, de ezzel a lépéssel is egyre kôzelebb jut a céljához. Erre a gondolatra elmosolyodik. Észre sem veszi az éppen előtte álló kislányt, aki eddig bámulta őt, de amikor elmosolyodott elsírta magát. Bonnie megtorpant, és a mosoly lelohadt az arcáról. Lebámult a kislányra.*
-Ne állj az utamba kölyök!
*Mordult a lánykára undokan, majd kikerülte és tovább haladt. Már el is felejtette, a kislányt. Nem érdeklik, efféle csöppségek, apró, lényegtelen mozzanatok. Egy sokkal nagyobb dolog felé tart most az élete.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Pént. Okt. 16, 2009 9:14 pm

*Amikor hallja, hogy Mardhug már barátjának tartja, kicsit elmosolyodik, és megpróbál pókerarcot vágni arra, hogy aurornak kéne lennie. Lenne ő... Jaj de szívesen lenne ő. De nem így hozta a sors. Túl sok bonyodalom lett az életében, és nem, nem is varrónő lett. De mindegy.*
- Értem én, hgy hogy érted. De ne hogy azt hidd, a harciasság nem veszett ki belőlem. A régi vagyok. *Mondja egy mosollyal, kicsit hivalkodóan, majd lassan elképed Ebshont hallatán.* - Mik nem történnek... *Pislog, inkább szótlanul már, majd csak figyeli, ahogy a férfi szépen elálmosodik, igazából tudja, hogy már nagyon álmos lehet. Ő nem éjszakai lény. Közben persze Aya már rég megette a zsömlét, elmajszolta az utolsó morzsaszemig. *
- Majd máskor beszélünk... White Kúria? Ó... Palota negyed?... Értem. *Mondja a lány, kicsit zavarban, hiszen ő a palota negyedben soha nem járt. Nem mondja, hogy megkeresi majd, hiszen erre nincs túl nagy esély, de az öleléseket viszonozza, többé-kevésbé boldogan. Lassan a férfi otthagyja, a daimonjával egyetemben. Egy percig még ücsörög, majd elindul a két szatyorral, egyenesen a piroslámpás házba. Haza. *

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Pént. Okt. 16, 2009 9:00 pm

*Mkor Aya kiejti a hat bűvös szót elképed.* ~A barátod szeretnék lenni, mint régen...~*ismételgeti a lány mondatát magában. Nem érti mit akar kihozni ebből, ám lassan megszólal.* Már az vagy Aya.... sőt eddig is az voltál.Az már csak részletkérdés hogy kb 10 éve nem beszéltünk. *mosolyog rá.* Szóval varrónő vagy. Hát meglepő.... Nemm ne értsd félre csakamilyen harcias voltál...Fogadni mertem volna hogy az aurorok között látlak újra. *mondja még mindig mosolyogva.* De hát nem így lett. Amúgy azt tudtad hogy Ebshont prof is... vagy ahogyan csak hívni szoktok Ebcsont visszavonult az aurorságból? Így most szegény diákokat tanítgatja az iskolában LLG-re...*majd amikor a lány a volt férjéről kezd el mesélni, érdeklődve figyeli.* Akkor azért mondtad hogy már Drake vagy.Így már világos. *mondja ásítva...* Hát igazából még sok mindenre kiváncsi lennék... de majd máskor pótoljuk. Tudod holnap találkozom az unokaöcsémmel, aki ide jár iskolába nem messze. Nezabáros. Tehát holnap korán kelek... az éjszaka meg nem aludtam semmit. Ha bármiben tudok segíteni keress meg. Itt lakom nem messze, a palota negyed szélén, a helyi White kúriában. *mondja hangosan majd jól megölelgeti régi-új barátjt és bicegve elindul hazafelé Epivel a nyomában. Persze a daimon is kellően elbúcsúzott Slo-tól. a férfi visszafordul majd int egyet és lassan megszólal.*Sziasztok! Jó éjszakát! *ezután folytatja tovább az útját hazafelé... és álmaiból az éjszaka kivételesen nem riad fel.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Pént. Okt. 16, 2009 8:36 pm

*Mikor Mardhug bizton állítja, hogy ő nem hagyott cserben senkit, lassan kihúz egy zsömlét az egyik szatyorból, a kajásból, és lassan magában majszolni kezdi, mert ő egy picit már megéhezett. Már rég el keleltt volna indulnia haza, de a szíve itt tartja, és persze a róka sem éppen erőlteti a hazamenetelt, hiszen ő alapból el akart tünni mára. Rég voltak el, csak úgy... Főleg este. Általában ilyenkor mindig... Doglozik. De egy napra talán elmenekülhet a sötétség elől. *
- Köszönöm, hogy így gondolod... És természetes, hogy meghallgatlak... Nem barát az, aki ezt nem tenné meg. És én... Azt hiszem a barátod szeretnék lenni. Mint régen. Ó... Izé... Az én életem?... Hát, eléggé sok minden történt. Miután eljöttem a Roxfortból, apám otthon hagyott, míg ő utazgatott, és végezte a dolgát. Egyedül voltam, és még tanulni sem engedett... Elszöktem. Sokat voltam egyedül, és kicsi is voltam... Hát, rég volt. Aztán elmentem tanulni, miközben dolgoztam, hogy meg tudjam venni a könyveket, meg mindent, ami kell. Nem történt velem semmi érdekes, kijártam az iskolát, majd varrónőnek tanultam... Egyszerű, mugli munka... Nem vágytam a varázsvilágra, olyannyira. De persze a varráshoz a pálcát is használom. *Mondja a lány, miközben figyeli, hogy a fiú mit reagál... Varrónő... Miközben a vele szemben levő auror. Kicsit nagyon ellentétes ez. De ha tudná az igazat... Áhh, Aya természetesen szintisztán hazudott az imént, amit muszáj volt, hiszen nem mondhatja el, hogy mi is... szégyelli... A daimonja bundája kicsit felborzolódik, majd összekuporodik csendben a földön, és ásít egyet. Késő van... Hát igen.*
- És... Férjhez mentem. Illetve, már el is váltam. De megtartottam a férjem nevét, túlságosan szerettem ahhoz, hogy teljesen elfelejtsem. Azután költöztem ide... Olyan két-három éve vagyok itt. Nem tudom pontosan. Mit szeretnél hallani? *Kérdezi a lány, hirtelen, hiszen nem tudja, hogy mit is mesélhetne. Dióhéjban ennyi lenne... az ál mese. *

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Pént. Okt. 16, 2009 8:12 pm

*Miközben kionja a szivét a lánynak tényleg nagyon be kezd sötétedni. Már a csillagok fénye világit csak. Na meg nellond lámpái. A levegő lassan kihült, és Mard észre sem vette hogy elkezdett fázni. Hogy is vette volna észre amikor épp Ayának mesél. Ám amikor abbahagyja a mesélést érezni kezdia csipős hideget. Így kicsitt koncentrálva magasabbra emeli a hőburok hőmérsékltét. Majd csendben a lányra tekint aki a mese közben nem egyszer ölelte át vígasztalóan.*
Igen a szívem vele együtt tört. *jegyzi meg halkan. Majd hirtelen felkapja a fejét.*Te senkit nem hagytál cserben.Legalábbis én nem így látom. Eltüntél az igaz... de én is ugyanezt tettem most. Tehát nem hagytál cserben senkit sem. Ha akkornem tünsz el nem is biztos hogy most találkozunk. És évek óta te voltál az első aki meghallgatott a szüleimen és Epimetheuson kívül. *direkt használja daimonja teljes nevét. Olyankor szokta teljes nevén nevezni amikor nagyon büszke vagy éppen nagyon haragszik rá.*Nem köszönöm nem kérek. Ettem mielött kijöttem otthonról. Amúgy köszönöm a jókivánságod. *mosolyog rá a lányra.* Amúgy igen mesélhetnélegy keveset, persze nagyvonalakban csak...*mosolyog a lányra majdkérdőn néz felé.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Pént. Okt. 16, 2009 7:51 pm

* Jó, amikor a fiú azt mondja játszanak, ő pedig azt, hogy hagyják egymást, a lány arcán megjelnik egy aprócska mosoly, és inkább legyint, hogy nyugodtan játszanak, csak ne Slo piszkálja csak a hiúzt, hanem a hiúz is adja szépen vissza. Mikor hallja a fiú szavait, hogy miután elment, mindenkiből elszállt egy időre az élet, hihetetlenül magábaroskad a lány. LEveszi a pillantásait a fiúról, lesüti, mélyen, a földet pásztázva, ismét néhány könny akaródzik kibukni a szemeiből, de nem hagyja, gyors pislogással szárogatja őket. Szégyelli magát, hogy annak a szomorúságnak az oka volt... És hogy még James is hiányolta, az már csak hab a tortán. Kicsit elkomorodik, amit Slo is érez, és halkan nyüszítve a gazdája mellé úgrik, a lábához leülve, fejét a lábára hajtva. Nyugtatja, és óvja a társát, a saját érzelmeitől. * ~ Nyugodj meg... Nem a te hibád... Ott megtalált volna az Apád. Tudom... De... Olyan rossz érzés... ~ *Hallgatja tovább, nem szól közbe. Amikor a sok-sok barátnőt sorolja a fiú, akkor a lány kcisit felvonja a szemöldökét, mikor elváltak, akkor még nem volt az a nagy csajozós a fiú... Még csak vele sem járt. Örök barátok, nem volt soha szerelem közöttük. Pedig, hogyha Ayáról van szó, ez igen csak ritka. Végighallgatja a fiú szebb emlékeit, és természetesen emlékezik Annára, a Granger fajtából. Jó fej lánynak ismerte talán még barátnő félének is nevezhették egymást... Bár Ayának inkább fiú barátai voltak. Mikor meghallja a szörnyű hírt, akkor kicsit megremeg, és összetörten emeli fel a tekintetét Mardhugra.*
- Ez... Nem lehet... De miért?... Hogyan?... Én... Nem hiszem el, hogy nem lehet egy élet szép, és normális... Miért kell ennyi nyomorúság? *Hangja elcsuklik, hiszen a halál féjdalma lassan ránehezedik. Nem hitte, hogy 25 évesen egy osztálytársától azt kell hallania, hogy már is elvesztettek közülük egy társat... Főleg, hogyha az egy barátjának a szerelme.. Majdnem jegyese. A nő lassan közel húzza magához Mardot, és óvatosan megöleli, de csak akkor, hogyha a férfi hagyja. Majd elengedi, hogy folytathassa a történetet. Tudta, hogy Mardhugból Auror lesz, ezt érezte, illetve mindig is sejtette. Rá volt írva. De gyilkosság... a gyilkos üldözése. Sötét, de máshogy, mint az ő élete. Ahogy végigsimít az arcán, Aya lassan felemeli a kezét, és megsimítja a sebet, hogy kezeivel is érezze a heget.*
- Sajnálom... Nagyon... Sajnálom. A szíved vele együtt törhetett... *Nem akarja hozzáfűzni a Részvét szócskát, hiszen ez olyan közhely, hogy nem akar ezzel élni. Lassan megrökönyödve pislog, mikor Mardhug azt meséli, hogy senki nem állt mellé. *
- Én ezt nem értem... Milyen barát az, aki a bajban magára hagy? Én... Mondjuk... Inkább nem szólok semmit. Magatokra hagytaalk titeket, cserben, m,indannyiótokat. Hiszen szinte szó nélkül tüntem el... *Mondja halkan miközben végignézi a fiatalférfi ásítását.* - Rémálmok gyötörnek, mióta elvesztetted? Újra, és újra látod őt... ugye? Úgy sajnálom, hogy nem jutott neked jó élet... Ha én írnám sorsod könyvét, szíved, lelked vágyát, életed örömét, olyan széppé írnám, mint egy tündérálom, a legboldogabb Te lennél a világon... *Mondja halkan, az idézetet, őszintén szólva, hiszen mindenkinek jobb életet kívánni, mint amilyen az övé. Főleg a régi barátainak. Hiába reménykedett abban, hogy meglesznek nélküle, még Mardhugnak is elromlott az élete... Ami persze nem rajta múlt. De jó magát hibáztatnia.*
- Most nekem is kéne mesélnem? Vagy már túlságosan elálmosodtál?... Nem vagy éhes? Még talán langyos a zsömle... Bár ilyen hidegben lehet, hogy már teljesen kihült. *Mondja, gyorsan terelve a témát, hátha egy kicsit fel tudja oldani a sötét történetet.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Pént. Okt. 16, 2009 7:12 pm

*Még mindig nem tudja elhinni, hogy régi ismerősével találkozott. Pont azért akart a városba költözni hogy ne kísértse a múlt. Erre összetalálkozik egy kedves ismerősével akit hajdan a barátai közé sorolhatott. A fiatal lányt, vagyis inkább már nőt azóta nem látta mióta annak édesapja szörnyű hírrel állított be az egyik tanórára. Így nem csoda, ha a férfi többször is végigméri Ayát. hónapok óta előszőr mosolyodik el igazán őszintén. Ezt persze Epi meg is jegyzi.*~Ennyire örülsz neki? Már hónapok óta nem mosolyogtálennyire.Még szép hogy örülök. Évek óta nem láttam. Na de most sipirc vissza játszani Slo-val! ~*vigyorog rá a hiúzra miután eszébe jutott a róka alakú daimon neve. Ezután ismét Ayára tekint. Az igazság az, hogy neki is sok mesélnivalója van, de nem tudja hol is kezdje. Előszőr is megnyugtatja a fiatal nőt.*
Jajj Aya.. Semmi bajj. A fő ,hogy most itt vagy. Tutira nem véletlen, hogy most futunk össze. *próbálja nyugtatni régi barátját, ám az ő szeme sarkában is gyülekeznek a sós könnyek, várva hogy meginduljanak és esőként hulljanak alá. Ám csak nem akarnak megindulni. Lassan bátorítóan öleli magához a lányt és halkan elkezd nevetni.*
Tudod ez nagyon furcsa. Én elküldöm Epit játszani Sloval... te meg rájuk szólsz... Na de mindegy. Az én mesélnivalómnak sem lenne elég egy éjszaka. Nagyvonalakban elmesélgetem eddigi életem. Aztán ha valamire nagyon kiváncsi leszel úgyis kérdezel. de kérlek ne vágj közbe, így is nehéz lesz... Miután elmentél az iskolából mindenki nagyon maga alatt volt. Még James is. Szinte soha nem nevettünk, alig lehetett rólunk rosszat hallani. Megkomolyodtunk. De tényleg. RBF-eim mint a legtöbb osztálybelinek kiválóak lettek. A RAVASZ-ok már nem sikerültek ennyire jól. Részemről csak három kiváló a többi várakoizáson felüli. De persze a szerelem is megtalált minket. Igazából engem már ötödikben megtalált. Évenként volt új barátnőm. Ötödikben Encsi, hatodikban Dro, és hetedikben Gwen. Az igazatmegvallva Gwennel tényleg komoly kapcsolatot szerettünk volna kialakítani. Gyermekünk is született. De a gyermek megszületése elött megcsalt. Ha jól tudom még most is Jamessel van együtt. Egyébként az eddig említettekel nagyon jóban voltam egészen.... *szavai elakadnak, nem tudja hogyan mondja el Ayának Anna halálát.* Na de ne haladjunk ennyire előre. a végzős bálon összejöttem Annával... biztos emlékszel még rá. Ő is hugrabugos volt. Nos úgy néz ki ő volt az igazi. A Roxfort elvégzése után a MAF-ra mentem.//Merlin Aurorképző főiskola.// Rá háromévre rá megkaptam aurori igazolványom. Úgy éreztem minden a sinen van. Már éppen megakartam kérni Anna kezét amikor vérbefagyva találtam a franciaágyon. *ismét megakad... szemeiben egy könnycsepp tnik fel de folytatja.* Ezután a gyilkos üldözésének éltem. El is kaptam. neki köszönhetem ezt *simit végig az arcán lévő hegen.* Persze ekkor fordultak el tőlem azok akiket a barátaimnak hittek. Egy igaz barátom marad. Őt pedig itt látod. *mutat a hiúzra.* Még Hph sem tartott ki melletem. Miután elkaptam a gyilkost úgy döntöttem újrakezdem az életem. Pár nappal ezelött költöztem a városba. *fejezi be történetét egy ásítás közben.* Bocsi...az éjszaka rémálmom volt. Megint.... De már kezdem megszokni őket. Három év után ...*ezzel tényleg befejezi regélését, és a nőre tekint. Kiváncsian fürkészi az arcvonásait. *

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Pént. Okt. 16, 2009 6:41 pm

*Mikor a férfi pálcát akar rászegezni a daimonra, azért Slo csöppet megrökönyödik, de nem hagyja magát eltántorítani, játékosan megpofozgatja a szép hiúz farkát, majd réveti magát, és kicsit leteríti. Aya kicsit közelebb lép, lassan, nagyon lassan, egészen addig bizalmatlanul, ameddig meg nem hallja Mard hangját. A szíve vadul dübörögni kezd és szemébe majdnem sűrű könnyek gyűlnek... A Múlt miatt, az örömtől, a nosztalgiától, a sok emléktől... A gyerekkorától. *
- Drake... *Súgja halkan, de már csak a fiú karjaiban, ugyanis igen is hagyja az ölelést, jobban mondva nagyon is visszaölel, a férfivé cserepedett fiú ölelésébe.* - Én vagyok... Jajj Mard... Úgy sajnálom, hogy nem feleltem... Én... Elszöktem otthonról. Annyi minden történt... Annyira sok minden. Én... *Lesüti a szemét, hiszen érzi, hogy a tekintete fátyolosodik, és lassan néhány csepp könny pördül le rajta. Nem akar érzékenynek tűnni, nem akar sírni, így gyors mozdulatokkal a ruhájának újjába törli a könnyeket, és elállítjak a sós cseppek hullását. *
- Túl sok minden történt azóta, nem elég erre egy éjszaka. Főelg enm egy ilyen hideg éjszaka... Inkább mesélj te, kérlek. Slo, te pedig ne piszkáld Epi farkát. Látom ám... *Mondja kicsit vigyorogva a daimonja felé, aki épp a mancsával ütögeti a hiúz daimon farkát, direkt szenyózva vele...*
- Kösz... Miért kell lebuktatni? *Kérdezi, ártatlan szemekkel, a lompos farkú daimon. Aya kissé megdörzsöli a kezeit, hogy felmelegítse, majd a szatyrokra pillant, leteszi a pad mellé, és ő maga is lecsüccsen. * - Kérlek, mesélj, mi van veled? És a többiekkel? Kivel mi lett? Ó... Úgy utáltam, hogy el kellett hagynom titeket.

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Pént. Okt. 16, 2009 6:29 pm

~Egyébként a pékségbe indultál. Tudom. Akkor meg miért nem odamész? Sötétedik ha nem vennéd észre.~*eléggé furának tűnhet miközben daimonjával azaz Epimetheussal a híúzzal veszekedik gondolatban. Magának is felteszi a kérdést, ha a pékségbe igyekezett akkor miért nem ment, de nem tud rá válaszolni. Lassan már állna fel és szólna rá Epire hogy indulnak amikor egy ismerős daimon veti rá magát epimetheusra. Mardhug szeme elkerekedik. Pálcáját azonnal előkapja. Már évek óta nem látta a daimont, így nem ismeri fel azonnal.* ~Nyugalom. régi barát.Biztos?~*kérdez vissza azonnal gondolatban ám már választ nem kap. Bízik daimonjában és elteszi a pálcáját. Eléggé leköti a védelmezők játéka így észre sem veszi a közelébe érkező nőt. Kiváncsi tekintettel méri végig a félig meddig idegen rókát, majd elképed. Beugrik neki, hogy ki volt az a barát akinek ugyanilyen védelmezője volt. Azonnal körbetekint és pillantása abban a pillanatban esik az ismerős nőre ahogyan az kiejti a nevét. mardhug arcára kiül a döbbenet.*
-Ez nem lehet... Lehetetlen. Aya? Ayame Cook? *hangja egyre hangosabb, majd lassan elindul a fiatal nő felé.* Istenem mond hogy te vagy az! *mondja hangosan miközben szemét nem veszi le róla. Így azt sem veszi észre, hogy a daimook lenyugodnak és leülnek egymás mellé, figyelve lelki társaik találkozását. Mikor Mard tényleg meggyőződik róla hogy tényleg régi ismerősével hozta össze a sors azonnal megöleli. Már ha a fiatal nő enedi neki.*
-Látom emlékszel még rám. *mosolyog rá* El sem tudod képzelni mennyire örülök hogy találkoztunk. Mesélj mi van veled! Azóta nem tudok rólad semmit mióta édesapád eljött érted. Pedig próbáltam felvenni veled a kapcsolatot levélben. de nem válaszoltál. *néz rá szemrehányóan ám mégis örömteli arccal.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Pént. Okt. 16, 2009 6:06 pm

* Egy nő jelenik meg a vásárló negyedben, két jó nagy szatyorral a kezében. Vásárolt ezen a napon, körbejárva a város elég nagy részét, főleg a kereskedő negyedet. Olcsóbb, de csinos ruhák, egy néhány kenyér reggelire, az egész háznak, felvágott, s miegymás. Egy egyszerű, szürke ruha van rajta, nem emeli ki a karcsú, de nőies alakját. Egy árva miligramm smink simcs rajta, haja többnyire még takarja is az arcát, hogy minél kevesebben ismerjék fel... Bár a nyílt utcán nem nagyon szoktak odalépni hozzá. Nyomában ott van a daimonja, Slo, a rókadaimon, aki sosem hagyhatja őt magára. De persze nem is akarja.* ~ Későre jár... 10-re vissza kell érnem, mert a Madame csak addig engedett el... ~ *Küldi gondolatbana lány, miközben a szatyrokat egy percre lerakja, és kicsit nyújtózkodva körbetekint, a hazafelé vezető útra figyelve.* ~ Ne butáskodj Aya, péntek este van... Mára nincs semmi előjegyzés. Sőt, még két óra van tízig.... Mászkáljunk! ~ *A nő kissé elhúzza a száját, majd sokatmondóan a csomagok felé néz. Azok miatt nem óhajt mászkálni. Persze a pálcájával is vihetné, csak nem akarja elővenni a ruhája alól. Mikor a szökőkút felé figyel, lassan a tekintete egy alak felé kúszik, majd egy daimon felé. Kissé felhúzza a szemöldökét, hiszen nem sok daimonos mászkál Nellond utcáin, sőt, ezt a férfit egyáltalán nem látta még a városban. A daimon... olyan ismerős... Igazából nem ő közeledik először a férfihez, hanem Slo, érdeklődve oson oda, sompolygó róka stílusában, és a daimon felé kacsingat, érdeklődve... Beleszagol a levegőbe, a páros illatát keresve, hátha ismerős... És bizony az. * ~ Kik ezek?... Honnan tudnám? Pedig tudod! Én... Nem... Azaz... Nem tudom. De... ~
- Mard...hug... *Csúszik ki a száján a név, de még mindig olyan 10 méterre van a fiútól, csak a daimonja merészkedett közelebb. Szeme a meglepődéstől kissé kitágul, majd heves pislogásba kezd. Kezébe fogja a cuccait, kicsit nehézkesen, és közelebb megy, de nem túl közel. Arca érdeklődő, kicsit óvatos, de nem mondd többet... Igazából nem biztos magában, habár a daimonja biztosnak tűnik. Azonnal odaugrik a daimonhoz, és leteríti, játékosan, még ha rég is látták egymást, és még ha régen se volt a kedvence a verekedés. Most muszáj.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Pént. Okt. 16, 2009 5:36 pm

*A fekete hajú férfi ismét Nellond központi terén sétálgat. Általában lehajtott feje most érdeklődve tekintget körbe. Nem tudja, hogyan kerül Nellond központi terére. Azt sem tudja hogy miért indult el otthonról. Vagyis tudja, csak azt nem tudja miért nem jutott el a pékségig. Tegnap ismét rémálmavolt. Már lassan megtanul együttélni velük. Szemei alatt sincsenek már olyan hatalmas szatyrok mint amilyenek szoktak lenni egy-egy ébrentöltött éjszaka után. Határozottan jót tett neki a környezetváltozás. Pár nappal ezelött segített egy helybéli kislánynak. Név szerint Marinának. Lassan körbetekintve felismeri az ismerős helyet. Ugyanott áll ahol a kislány pár napja sírt. A szökőkútnál. Lassan elmosolyodik és leül az egyik padra. reméli hogy a lánynak semmi baja nem esett, és épségben hazajutott. Egyébként a járókelők igen furcsán nézhetnek felé, hiszen egy fekete inget visel egy fekete farmerrel. Ez a mostani hideg időben igencsak lenge öltözetnek tűnik. Persze egy egyszerű járókelő nem tudhatja, hogy a férfi egy hőburkot vont maga köré mikor kilépett az utcára. Jobb kezén még mindig ott a fekete karkötő amit valaha kedvesétől kapott. Gyakran is pillant le rá.*~Még mindig nem tettél rajta túl igaz? Jól látod öreg barátom.~*válaszol a daimónjának gondolatban.* Még mindig nagyon hiányzik.*mondja halkan, immáron hangosan. Majd az égre tekint.*~Esteledik... ideje lenne már mennünk... Maradjunk még egy kicsit! Rendben de csak egy nagyon kicsit.~* beszélget ismét gondolatban Epimetheussal *

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Szer. Okt. 14, 2009 3:47 pm

*A fekete hajú férfi kissé meglepődik amikor Marina dadogni kezd. Kedvesértelmes lánynak ismerte meg, ám úgy tnik az eladó is ismeri. Szinte azonnal hívja a lányát aki haza kiséri a fiatal Marinát.* Igazán nincsmit, szavesen tettem.*mondja miközben megvonja a vállát és ő is elindul az ajtó felé.* Viszontlátásra! *búcsúzik az eladótól majd kiép a szabadba. A hideg szél azonnal megüti, így a férfi egy magasabb hömérséklet burkot varázsol maga köré.*~'Hát nem gondoltam volna, hogy az első találkozásom a városban, egy ilyen aranyos kislánnyal lesz . Remélem épségben hazatalál~*gondolja, majd elindul az elöbb említett negyed felé.*

Vendég

*Elnéz a mutatott ház felé, majd kissé zavartan megvonja a vállát.* - Nem... arra még nem voltam. Az messze van, és apu azt mondta, oda engem nem nagyon engednek be. Nem vagyunk mi ahhoz elég gazdagok. *Vonogatja a vállát, a szatyrot lóbálva, a másik kezében az aranyakat szorongatva, miközben szépen lépked a pékség felé Mardhug oldalán. Mikor előre lesz engedve, akkor belépdel a boltba, majd kissé összehúzza magát, amikor rá néz mindenki, és neki kell vásárolni.* - Öhm... igen. Kenyeret szeretnék venni, meg saj... sajtot. *Hebegi kissé zavartan, és az összes aranyat kiszórja a pultra, ami nála van. A pék kedvesen mosolyog rá a lányra, majd a kért dolgok kilebegnek a pultra.* - Nos kislány, merrefelé laktok? - Hát papát Mortnak hívják, Mort Johannson, és ő temet... szóval olyan izé... valami... valami temetési vállalkozó. És ott lakunk a temető mellett, kívül. *Magyarázza a külső negyedet, mire a pék hümmög.* - Nos, ha az úr sem idevalósi, jobb lenne, ha talán a lányom kísérné haza a kislányt. Lana! *A hívásra egy huszonéves, fiatal nő kerül elő hátulról, és összecsapja a kezeit, meglátva a kislányt.* - Ejnye, Marina, hát te meg miért kóboroltál el ilyen messzire otthonról? Na gyere szépen, megyünk haza... *Lép közelebb a kislányhoz, és átkarolja, Marina pedig kissé zavartan mosolyog. Lana elveszi tőle a szatyrot, majd Mardhughoz fordul.* - Köszönöm hogy segített neki, de a legjobb, ha most visszaviszem Mortnak. A viszontlátásra. - Csókolom, bácsi. *Köszön el Marina is, majd a fiatal nő kivezeti a pékségből, kézenfogva, a külső negyed felé.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Szer. Okt. 14, 2009 3:16 pm

*A fekete hajú férfi kissé értetlenül bámulja a visszanyujtott kendőt de nem akarja megbántani a kislányt, azan mint utóbb kiderült Marinát, eztért visszaveszi és zsebrevágja azt. Mikor a lány kiváncsian megérdezi hogy erre felé lakik e halkan felnevet, majd az egyik távoli kastélyra mutat a palota negyedben-*
-Látod ott azt a szép házat? Nos én annak a közelében lakom. Biztos jártál már arra. Eléggé híres a városnak azon része.*magyarázza a lánynak majd előreengedve az eltévedtet besétál a pékségbe.*
-Jó napot kívánok. Mardhug Grihol vagyok, Marina szeretne várásolni.*mondja és bátoriítóan rámosolyog a lányra. Miközben az leadja a rendelését tovább folytatja mondokáját.* Egyébként nemrégen költöztem a városba, és auror vagyok. Vagyis voltam. Itt még nem álltam munkába.*magyarázza az eladónak.*Tudja Marina eltévedt. Nem ismeri esetleg az édesapját?*kérdi tőle majd a kislányra tekint.* Marina hogy is hívják a papádat?*kérdi tőle, majd miután az eladó elláta őket a helyes információval a kislánnyal együtt útra kelnek, felkeresni az édesapát.*