Könyvtár és Könyvesbolt

Vendég

First topic message reminder :

A könyvtár a társalgótól nem messze található a Labirintus északi szárnyában. Ha egy személy közelít felé, rögtön megakad a szeme a nagy, kétszárnyú tölgyfaajtón, melyet kétoldalról, egy-egy nagyobb fáklya őriz. Az ajtón egy világos nyírfatábla lóg, "Könyvtár és Könyvesbolt" feliríttal. A "Könyvtár szó alatt, cirkalmas betűkkel odavésve "A tudás szentélye" olvasható.
Mikor belépsz a helységbe, olyan érzésed van, mintha pöttömnyire zsugorodtál volna. A világos csarnokba, mintha megállt volna az élet. A többezer könyv katonás rendben sorakozik a polcokon és szinte hivogatnak, hogy vedd le őket. A mély csend olykor feszélyez, olykor nyugodtsággal tölt el.
Amint beteszed a lábad, rögtön megpillantasz egy, a padlóba vésett feliraton: "A tudás hatalom"

A könyvtár nyolc, jól elkülöníthető részre osztható.
Belépésed után egy folyosón találod magad a nagy, könyvespolcok között. A körülötted lévő polcokon az egyszerű, varázsvilágbeli könyvek kaptak helyet. Jobbra az irodalmi alkotások, balra pedig a lexikonok és egyéb, általános varázskönyvek.
Ha továbbindul az olvasnivágyó, akkor néhány méter után egy kör alakú "szigetre" ér. Itt egy ovális asztal áll, körbe karosszékekkel, melyek kényelmes ülőhelyül szolgálnak. Az asztal fölött egy nagy csillár lóg alá, hatalmas fényáradatot zúdítva a szigetre.

A sziget bal oldalán, egy mélybordó függüny előtt, egy nagy, fenyőfából készült íróasztal mögül figyeli a betérőket a könyvtárosnő.
Az íróasztallal pontosan szemben, az ovális asztaltól jobbra egy kisebb ajtó látható. Ez szinte mindig zárva van. Az itt megtalálható könyveket a diákok csak kivételes esetben tekinthetik meg, akkor is egy tanár engedélye kell hozzá. Az alapítók azért teremtették meg e szobát, hogy az olyan könyvekhez, amik kivételes mágia hordozói, ne férhessenek hozzá a diákok.
Szemben a folyosóval, ahonnan a szigetre érkezel, az asztal mögött öt, faragványokkal díszített kőboltívet láthatsz. Minden boltív fölött egy-egy szak címerállatának domborműve látható, amelyek mindig aranysárgán ragyognak.

Te döntöd el, hogy merre indulsz tovább. A címerállatok az egyes szakokat jelképezik. Minden boltív mögött, az adott szakra jellemző varázskönyvek és szakkönyvek találhatók. A polcok mind az öt részlegben szabályszerű elrendezésben állnak és a könyvek is rendezve sorakoznak a polcokon. Nem csoda, hisz minden könyvespolc a könyvtában meg van bűvölve, hogy vigyázzon a könyvek rendszerére.
Ha esetleg nem a közös, ovális asztalnál foglalnál helyet, akkor ezt is megteheted, hisz mind az öt részleg végén fellelehetőek további, a tanulásra kitűnően alkalmazható, kisebb asztal. Ezeken rendszerint találsz üres pergament, tintát és pennát is.
Alapjábavéve a könyvtáron könnyen ki lehet igazodni, de ha bármi kérdésed van, akkor nyugodtan fordulj a kedves könyvtárosnőhöz.
Quenzara Cuncha, szemrevaló fiatal hölgyemény mint könyvtáros. Sosem szigorú, mindenkivel kedves, kissé túl közvetlen, segítőkész. A diákok nem egyszer csodálkoznak el betérvén a könyvtárba, hogy nem egy ráncos banyával akadnak össze a poros könyvespolcok rejtekében.
A könyvtár egyben egy apróbb könyvesbolt, a nő fentart egy kis részt, ahol érdekesebbnél érdekesebb könyveket tudnak meg is vásárolni a diákok. Természetesen ezek olyan könyvek, amikből két, vagy több példány van a könyvtárban. Az indián nő azon a boltos részen fel aggatott egy álomfogót, és asztaláról is lóg le egy füstölő, ami az ilyen európai könyvtárban kissé meglepő.

Vendég

* Lincoln olyan vidám, még jó, hogy nem nekiáll fütyörészni a könyvtárban. Hát de azért tudja ő mi az illem, és az udvariasságról is hallott már. Az más dolog, hogy nemtörődöm módon fittyet hány az etikettre. Tenyerével kopogtat egy picit az asztalon. Bizonyára a lánynak is feltűnt, hogy unatkozik a drága. Ez van ha nincs munkája a Nedaviában, nem tud mit kezdeni magával. Közben az olyan csöndes könyvtárban egy új diáklány érkezik, és kiderült, hogy ismeri az előtte ülőt. Linc felismeri a lány tegnapról. Jól emlékszik a történtekre, viszont az ahogy viselkedett eléggé megbotránkoztató volt. De senkije ő a lánynak, és még csak a nevét sem tudja. De látszólag ő nem ismerte fel őt, amit kissé a szívére is vett. Hiszen önző módon azt hitte, hogy rá mindenki emlékezik. Kissé beképzelt, de ennek semmi jelét nem mutatta, egyelőre. A tanulós kérdésre becsukta a könyvet.* - Szia, nekem eszébe sem jutott az olyasmi. * Húzza ki magát büszkén. És kissé végigmér az alacsony kínai lányon.* - Rendeződtek a gondok a vörös sráccal? * Kérdi, bár tudja, hogy semmi köze hozzá, de mindenféle válaszra fel van készülve. Sam-nek viszont úgy tűnt tetszett a becenév amivel megillette, mivel még mosolyt is csalt az arcára.* - Hello Sam, nagyon örülök. * Biccentett a barna felé.* - Hogy én milyen szakra? Nem is tudom.. Alleon? * Kérdi és felmutatja a kitűzőjét a lánynak, arról biztosan megtudja majd. Lincnek nem nagyon mondanak a háznevek semmit egyelőre.*

Tárgy: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Hétf. Jún. 25, 2012 2:45 pm

*Lincoln nem tudom mit olvasok lánynak nevezte Samanthát, ezen a lány halkan felnevet.*
-Oh, bocsánat! *kér elnézést, el is felejtette, hogy ő nem mutatkozott be.*
-Samantha Radoslava vagyok,eramiros. Te milyen szakra jutottál be? *kérdezi kíváncsian, majd szemmel tartja, hogy mit művel a fiú. Nézelődik, kicsit furán viselkedik. Úgy tűnik, hogy nagyon menő a maga körében, legalább ezt lehet kikövetkeztetni a viselkedéséből és a magatartásából. Azonban nyilvánvalóan beszédesebb, mint Sam. Samanthának még mindig nem sikerült felfognia a tegnap esti történteket, ezért kissé úgy tűnhet, hogy magába zárkózott. Beszédessége most cserben hagyta teljesen. Majd pár nap múlva hátha jobban lesz. Örülne neki, ha találkozna valamelyik lánnyal, akivel már összebarátkozott. Majd megkeresi őket. Gondolataiba mélyedve nézelődik a könyvtárban, de pillanatok múlva visszatér a tekintete a srácra. Azonban újra elvándorol és egy közelgő alakon állapodik meg. Mei jött feléjük, meg is lepődik, amint meglátja őket. Sam mosolyogva válaszol a lánynak.*
-Szia Mei! Nem tanulni jöttem, csak volt egy szabad délutánom és nem tudtam lefoglalni magam. Itt találkoztam Lincollal, nem tudom, ismeritek egymást? *kérdezi, majd helyet kínál maga mellett.*
-Gyere, ülj le közénk és nincsen semmi baj. Ne bánd, hogy nem jöttél velünk. Majd bepótoljuk még. *mosolyog Sam Mei-re kedvesen.*

Tárgy: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Hétf. Jún. 25, 2012 2:42 pm

*Mei hamar elaludt a mohaszőnyegen. Néhány órát szundikált, majd felriadt. Tovább indult felfedezni utolsó napján az iskola ismeretlen területeit. Bár a könyvtárba egyszer-kétszer már betévedt tanulni, de kíváncsi volt milyen most, hogy valószínűleg senki nem szomjazza már a belőle áradó tudást. Belépve meglepetten tapasztalja, hogy a pocok között nem csak ő kószál. Egy asztal mellett ketten beszélgetnek. Samanthával tegnap találkozott. És a fiú is valahogy ismerősnek tűnik, de egyenlőre még nem tudja honnan. Közelebb lép és csicseregve megkérdezi.* -Hát ti? Még ilyenkor is csak a tanulás? *hangja kicsit ironikus, de nem bántó. Legalábbis nagyon reméli.* -Bocs, hogy úgy otthagytalak titeket tegnap, Samantha. Csak eléggé rosszul voltam. *mondja most már vidáman. Kezeit bő pulcsija zsebébe dugja és a fiú arcát fürkészi. Vajon honnan olyan ismerős. Agya úgy látszik eltemette a rossz emléket egy rövid időre.*

Vendég

* A lány nagyon türelmesnek bizonyul, ezért Lincoln továbbra is boldogítja jelenlétével. Kissé felemeli állát és az asztal fölé hajol, hátha meglátja mi a lány könyvének a címe. Ha nem akkor csak nyugodtan hátra dől újra.*
- Értem, hát az jó lehet. * Viccelődik, a háta mögül levesz a polcról találomra egy könyvet, és csak úgy elkezdi lapozgatni. Nem olvasgatja, csak a képeket nézi, melyeken különböző lények és szörnyek vannak.*
- Nahát mik vannak. * Jegyzi meg hangosan és ismét a lány felé fordul. Nem nagyon válaszolt a többi kijelentésére, de Linc nem zavartatja magát. Vidáman ücsörög a kényelmes fotelben. Fejét hátra dönti és a míves plafont nézegeti, és hallja a lány válaszát az iskoláról.*
- Én is új vagyok, alig egy hete jöttem. Egyelőre nem tudok véleményt mondani. * gondolkozik el a fiú és fekete hajába túr.*
- No meg aztán senkit nem is ismerek itt. Csak a nyakamba vettem a világot és jelentkeztem a suliba. * Kezd el magáról beszélni, de a leányzó elég csöndes.*
- Na és téged, hogy hívnak kedves 'nem tudom mit olvasok' leányzó? * Kérdi mosolyogva és előrébb dől, letámaszkodva az asztalra, hogy jobban hallja, a választ, vagy éppenséggel a lekorholást. Mindenre fel van készülve a fiú.*

Tárgy: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Hétf. Jún. 25, 2012 2:12 pm

*A srácnak van egy meghatározó modora, ez rögtön ki is derül, amint megszólal. Helyet foglal, lábait kényelembe helyezte, majd onnan kémlelte a környéket. Samantha azt is megtudta, hogy új diák ő is, mert még nem látta ezelőtt. Egyszer csak a fiú beszélgetést kezdeményez, a könyv iránt érdeklődik, hallhatóan közömbös hangon. Samantha pár pillanatot vár, mielőtt válaszol neki.*
-Magam sem tudom mit olvasok. *mondja magán mosolyogva.*
-Még csak most kezdtem el olvasni. *teszi hozzá, majd összecsukja a könyvet, mert nem volt annyira érdekes, mint amire várt, habár arra számított. Hirtelen a fiú az iskola iránt érdeklődik.*
-Jó iskola igen, szeretek itt lenni, bár még nem vagyok itt valami hosszú ideje.*

Vendég

* Nem lett elküldve, pedig nem volt valami udvarias. Így most a lányt fogja kérdésáradataival bombázni. Hiába, Lincoln már csak ilyen. A leányzó pedig biztosan hozzá tudja segíteni őt pár információhoz az iskolával kapcsolatban.* - Szuper. * Mondja és hanyagul helyet foglal az egyik fotelben. Az asztaltól elhúz egy széket és ráteszi csizmás lábait. Felvett egy hanyag, de annál inkább kényelmes pozíciót és úgy ült, hogy jól rálásson a lányra. Egy ideig nem szólalt meg csak nézte. Bár ez egy könyvtár, de ő nem fog olvasni, éppen csak pihenni tért be, vagy valami olyasmi.* - Bocs a modoromért. * Válaszolja, de azért nem veszi le a lábát a székről, továbbra is ott nyugtatja. Kissé zavaró lehet, hogy nincs másra tekintettel. A barna hajú lány bizonyára tovább olvas. Link ezüstszín tekintete pedig a könyvespolcokról az asztalon heverő kötetekre téved, majd megállapodik végül a lányon.* - Mit olvasol? Izgalmas? * Kérdi semmilyen hangszínnel, de aztán elmosolyodik.* - Ezer bocsánat, még be sem mutatkoztam.* - Lincoln vagyok. * Mondja a nevét, habár a leányzó nem is kérdezte, nem lepődne meg ha egyhamar elhajtaná a fiút, viselkedése miatt.* - Új vagyok még amúgy, aztán gondoltam körbenézek. Jó iskola ez? * Kérdi kíváncsian, és közben a háta mögötti könyvespolcot nézegeti.*

Tárgy: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Hétf. Jún. 25, 2012 1:44 pm

*Samantha nagyon elmélyed az olvasásban, egy boszorkány családjáról szóló könyvet talált, ami felkeltette az érdeklődését. Hirtelen egy fekete hajú fiú jelenuk meg az asztalnál, ahol letelepedett. Észre sem vette, hogy a könyvtár azon részén tartózkodik más is rajta kívül. A srác csibészes mosolyt küld felé, amit Samantha kissé zavartan fogad. Még nem látta a fiút, mondjuk az is igaz, hogy még elég kevés emberrel volt szerencséje megismerkedni, mivel Sam nem nagyon időzött seholsem sokat. Mindig ment, amerre a szemei elláttak, az iskola nagy részét is felkutatta már. Zavartan tekint föl a könyvből és rámosolyog az idegenre.*
-Szia, nincsen semmi baj. Nem zavarsz. *mondja kedvesen, majd rámutat a vele szemben lévő székre, hogy foglaljon helyet.*
-Kihez van szerencsém? *kérdezi, majd becsukja a könyvet és leteszi az asztalra. Időközben egyre kevesebben lettek a könyvtárban, ami érthető is, mert szép az idő odakint és a többiek a szabad levegőn vannak.*

Vendég

* Az új diák járkálgat a folyosókon. Azt játsza, hogy minden ajtón benéz. Próbálja memorizálni, hogy mi hol van, hogy legközelebb ha szüksége lesz majd valamire rögtön megtalálja. Viszonylag halkan járkálgat egymagában. Nem ismer senkit. Egy hete van csak itt, és nellondon töltötte a legtöbb idejét eddig. Hiszen kapott is munkát a Nedaviai pubban, úgyhogy ott tevékenykedett. A fekete hajú fiún egy egyszerű fekete ing van. Bőr övére hozzáerősített bőr táskában tartja pálcáját. Nem nagyon ért a mágiához, nem is titkolta, hogy annyira nem megy neki. De ebben az iskolában lehet csiszolni a tudásunkat. Hát ezért érkezett ide ő a nyáron. És , hogy miért az éve ezen időszakában? Mivel nincsen családja, se rokona sem senkije, neki édes mindegy mikor hol tartózkodik. Máról holnapra él, de talpraesett és eszes fiú. Hamar megtalálta a helyét itt is. A következő ajtó ahová benyit, hatalmas könyvespolcok köszönnek vissza rá. És úgy gondolja, most egy kicsit pihent, majd folytatja később az iskola feltérképezését. Pihenésképp az egyik eldugott asztalnál foglalt helyet. Körül sem nézve. A könyvespold takarásában viszont már egy göndör hajú leányzó ücsörgött, kit még csak most vett észre.* - Hoppá! Elnézést.. Ugye nem zavarok. * Kérdezte, csibészes mosollyal. Valószínűleg akkor sem menne el, ha a válasz egy egyszerű "de" lenne. Lincoln túlságosan önző fiú, bár ez attól függ. Egyes emberek tudnak rá hatással lenni, és ilyenkor egészen udvarias a fiú.*

Tárgy: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Hétf. Jún. 25, 2012 1:03 pm

*Samantha úgy dönt, hogy a tegnapi napot nagyon el akarja felejteni. Igazi sokk hatásban volt része, de szerencsére Bella segített neki, amit tudott. Rettentően aludt az éjszaka, ezért hát fáradt is volt. Majd leragadtak a szemei, de próbált fenn maradni. Rossz álma volt az éjszaka és nem szeretné, ha folytatódna. Valakivel ki kell beszélnie minden gondját, baját, mert egyszer belefog őrülni, ami láthatóan hamarosan bekövetkezik. Egy kényelmes farmernadrág van rajta egy piros virágos felsővel, lábain kedvenc magassarkú cipője díszeleg. Lassan sétál a kúriában, még nem árt felfedezni az alap helyeket, amik egy iskolában megtalálhatóak. Útja a keleti- szárny felé irányul, és halkan belép a könyvtárban. Több diák tartózkodik ott, szétnéz, de nem lát senki ismerős arcot. Nem volt most annyira jó a hangulata, hogy csatlakozzon valakihez, ezért odamegy az egyik könyvespolchoz és olvasgatni kezdi a könyvek címeit. Semelyik könyv címe nem ismerős neki, így hát céltalanul lépked, hátha talál valami érdekes könyvet. Az egyik könyv borítója felkeltette az érdeklődését, így hát kivette többi közül és leült egy eldugott asztalkához és olvasgatni kezdett.*

Vendég

* Egészen más válaszra számított, ebből nem tudta pontosan mitévő is legyen, a lány közben felvesz egy kényelmesebb pozíciót és bemutatkozik kezet nyújtva. Ex is közelebb megy, hogy viszonozza.* - Üdv, Shana. Én Exan Frostburn vagyok, de legyek inkább csak simán Ex, ha kérhetem. * Mondja miközben nekitámaszkodik háttal a kerek asztalnak.* - Új lány vagy biztosan, még nem láttalak erre. Most jöttél a suliba? * Kíváncsiskodik, de maximum el lesz küldve, és akkor visszamegy az erdőbe sétálgatni.De Exan már csak ilyen, ebből a szempontból sokkal több benne az emberi része, így folytatja is a mondókáját.* - Érdekes, hogy most jöttél, amikor a diákok leginkább most utaznak haza, hiszen itt a nyár. Te nem utazol haza? * Kérdi egykedvűen, majd lassan feláll a padról és a legközelebbi könyvespolcot kezdi szemlélgetni. Kiszúrja az egyik magasabb polcon az egyik kardokról szóló kötetet, az a neki való téma igazán, nem is kell nagyon nyújtóznia simán eléri, mivel testfelépítése magasabb mint egy átlagos emberé. Immáron könyvvel a kezében fordul vissza az asztal felé.* - Azt hiszem megtaláltam amit kerestem, nagyon örültem Shana. * Biccent a lány felé, aki bizonyára még marad és tovább ismerkedik majd a könyvtárral. Exan pedig lassan visszatér hálókörletébe.*

Tárgy: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Csüt. Jún. 14, 2012 10:34 am

* Lehet, hogy a fiú füle nem annyira hegyes, mint egy "normális" tündének, de Shana-nak azért ez is még eléggé újdonság. Nem is firtatja ezt a dolgot, nem akar túlságosan tudálékosnak, és tudatlannak tűnni, hiszen az nem vetne rá túl jó fényt. Pláne, hogy a kitűzőből minden megtudható, és ahogy tudja, tőlük ez elvárható, hogy mindenről általában mindent tudnak, bár lehet, hogy vélekedik erről rosszul. Csak hallgat és fürkészően néz felfelé, majd kérdez, választ kap, és megint kérdezne, de nem fog. Amikor a fiú előveszi a hóna alól a könyvet, amit valószínűleg egészen idáig ott rejtett el, kicsit lehajtja a fejét, de nincs is miért szégyenkeznie, hiszen eddig ő nem láthatta abból a szögből, ahol most ült, és még ülni is fog egy ideig. Címek, és a tartalom viszont sejthető abból, amit az ismeretlen mond, szóval valami bestiákról, meg nem háziállatokról van benne szó, a kép alapján meg aztán főleg ez gyanítható. Valami sokfejű izé van rajta Shana kíváncsian nézi meg az ábrát, és csak azután szólal meg.*

-Természettel kapcsolatos mágia könyvet. Valami természetmágia, vagy micsoda, de egyelőre halvány boci lila gőzöm sincs róla, hogy miről szól, egy szót sem fogok fel belőle. Egyébként nem zavartál meg, vagyis csak egy kicsit.

* Feleli, majd visszafordul a saját könyve felé, és megint kinyitja, közben meg vállat von, még ezt az előző kérdésre válaszként. Ha ő nem akarja, akkor nem is zavarják meg, és ez sosem fog megváltozni, elvégre azt mondja a mondás, hogy "Senki nem hozhat kellemetlen helyzetbe, hogyha magad nem akarod." Na pont ez van most nála is jelen, csak hát a saját helyzetére redukálva.*

- Egyébként Hannah vagyok, vagy Shana, tök mindegy, ahogy jól esik, kb. szólíthatsz bárhogy. És benned kit tisztelhetek?

*Teszi fel a kérdését megint, miközben a bemutatkozásnál kezet nyújt, majd visszafordul a könyvhöz, ami az alapokat írja le. De mintha ezt már olvasta volna egyszer így továbblapoz, olyan részhez, amit még nem, bár lehet, hogy célszerűbb lenne megint az elejétől kezdeni. Megint felveszi a kényelmes olvasó pozícióját, s hogyha a fiú így bármit is mondd, tesz, arra is tud figyelni, meg a könyvre is. Elvégre a nőkről azt kell tudni, hogy több mindenre is figyelni tudnak. Hát Shana tipikusan ez a fajta.*

Vendég

* A tündéket azért is hívják könnyű léptűeknek, mert járásuk oly halk, hogy csak saját fajtársuk képes meghallani a másik közeledtét, bár igaz, hogy Exan csak félig hordozza magában a tündék tulajdonságait, valóban cipője talpa kissé cuppogós hangot hallat a sártól ami aztán elárulja, hogy merre is közlekedik. A fekete hajú lány figyelemfelkeltő pozícióját aztán mulatságosnak találta a fiú és meg is kérdezte tőle, hogy kényelmes-e? Arra nem is gondolt, hogy talán ezzel megzavarja a lány, de hát most már mindegy. A könyvet hangosan összecsukja, viszont nem küldi el a fiút, nem is korholja le amiért megzavarta, egy egyszerű észrevételét említi meg csupán, miszerint a fiúnak hegyes a füle. Exan elkezdett nevetni, már megszokta, hogy az embereknek ilyen különleges a tündék hegyesebb füle, de, hogy ezzel nap mint nap szembesítik is ez vicces.* - Nos, igen.. Hegyesek, nem annyira mint egy teljes tündének, de valóban. * Bólogat a lánynak, aki közben fészkelődik a helyén és megkérdezi, hoyg miért nincs a fiúnál könyv. Ez érdekes, hiszen saját bestiáriumát szorongatja a hóna alatt, bár lehet, hogy a vastagabb karok eltakarják és amiatt nem vette észre a lány, ezért előveszi és felmutatja.* - Saját könyvem. Mitológiai lények bestiáriuma. * A könyv borítóján egy hatalmas cerberus virít, meglehetősen vastag kötet, már számtalanszor átlapozta, de sosem unta még meg.* - És te mit olvastál az imént, mielőtt megzavartalak? Tényleg, de udvariatlan vagyok...remélem nem zavarok.

Tárgy: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Csüt. Jún. 14, 2012 9:35 am

* Bár Shana nem tünde, se nem hallással kapcsolatos zseni, csak egy átlagos valaki, aki figyel a környezetére, csak az utolsó pillanatokban veszi észre, hogy valaki megközelíti. És azt sem igazán a hangból, hanem a süvítésből, ami a mozgással együtt jár. Na meg persze a hangból is, hiszen a cuppogó cipő hangja igen jellegzetes, és ezt aligha tudja bárki is eltitkolni, és elrejteni, akármennyire is halkan járjon, lévén nem rajta múlik, hogy a nedvességtől, jelen esetben sártól, ahogy felemeli a lábát a tulajdonosa, hangos cuppanással válik el a talajtól, és az ott maradt sártól. Igen, ennek hangja van, de Hannah nem figyel fel, észreveszi, de még figyelmen kívül hagyja, egészen addig a pillanatig, míg beszédével meg nem zavarja. Ekkor megfogja a könyvet, egy- egy kezével megfogja a két oldalát, és egy gyors mozdulattal csapja össze az oldalakat, ami hangos, magas hangú puffanással tudatja, hogy becsukódott. Nem néz félre, még mindig csak maga elé bámul, leteszi a lábát, megfontolja, hogy mit fog felelni, majd csak akkor néz fel a fiúra.*

- Hegyes a füled.

* Veszi észre, és jegyzi meg, majd szinte rögtön folytatja a mondókáját, most kicsit bővebb lére eresztve a három szónál.*

- Igen, így kényelmes. Hiába, a szokások hatalma, és nekem pont ez jutott a kevésbé illedelmes tulajdonságok közül. Miért nincs nálad könyv?

* A kérdés tök egyértelmű, hiszen a könyvtárakban az emberek olvasni szoktak, azonban ennél a fiúnál nincs egyetlen példány sem, ami erre utalna, hogy a célja ide vezetett. Azt már nem jegyzi meg a lány, hogy inkább kinézné jelen pillanatban belőle azt, hogy kivonul, otthagyja, és elmegy sétálni, annak ellenére, hogy a jelek szerint most jött be. Majd talán egy kicsit később, amikor már nem lesz annyira udvariatlan a kijelentés. Majd talán akkor megemlíti. Addig viszont csak méregeti a vele szemben állót, kezét az asztalra teszi, összefűzi ujjait, és vár valami reakcióra, tettlegességre, vagy csak szavakra.*

Vendég

* Mivel már lassan vége az iskolának, és a diákok többsége hazautazik, a folyosók eléggé kihaltak, alig maradt pár tanuló, ami igen rossz Exannak, ugyanis ő itt marad majd a nyáron, több mint valószínű, ugyanis testvérének segítenie kell berendezkedni új nellondi lakásába, ami meg ugye időigényes, úgyhogy ha hazautaznak akkor is csak pár napra. Elég bosszantó ez a tudat, úgyhogy nincs is kedve nagyon semmihez, nellondon pedig biztos nem fog sétálni, mert kicsit haragszik ezért bátyára. Valamilyen olyan elfoglaltságot kellett keresnie, amihez ugye nem kell társaság, mivel a legtöbb ismerőse már hazautazott. Úgyhogy a a könyvtárba igyekezett, de egy saját könyvet szorongatott a hóna alatt, az egyik kedvencét, a jó öreg bestiáriumát, de az is lehet, hogy talál majd valamilyen izgalmasabb kötetet is. Lendületes léptekkel, mégis halkan közlekedik a könyvespolcok között, az a pár tanuló akik még itt vannak és olvasgatnak biztosan nem hallják a féltünde fiú lépteit. Egy egyszerű fehér póló van rajta fekete nadrággal és a jól megszokott térdszárú csizmája, amibe beletűrte a gatyája szárát. A csizmatalpa kissé sáros, ebből arra lehet következtetni, hogy nemrég az erdőben járt. Ahogy sétálgat a könyvespolcok között, hallja, hogy valaki ledobja az asztalra a könyveket. Az ében hajú a hang irányába fordul és megpillant egy igen érdekes pozícióban olvasgató leányzót, Exan ezt mulatságosnak találja, meg is említi.* - Így kényelmes? * Kérdi kissé oldalra billentett fejjel, arcán félmosoly látszódhat.*

Tárgy: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Csüt. Jún. 14, 2012 9:08 am

* Megint egy reggel, egyre megszokottabbnak tűnő környezettel, viszont elég változó időjárással. Hasra sütő nap, meleg, de mégis picit szeles időjárás, legalábbis ahogy Shana kinéz az ablakon, ezt látja, ami ugye teljesen oktalan, tekintve, hogyha a hőmérsékletre gondolunk, mert ezektől függetlenül még lehet piszkosul kegyetlen hűvös, hogy jó időnek kinéző a kinti idő. Már egészen korán felkelt a leányzó, fekete haját összekötötte, csupán egy két egyenes tincs lóg ki a frizurájából, felül a szokásos lenge ingek egyike, alul meg egy lenge nadrág, mindez strandpapuccsal kombinálva. Meglepő jelenség, főleg, hogyha a színeket vesszük számításba, amik a következők: éjsötét haj, szürke szemek, rózsás hajcsat, mert hajgumit sosem használ, ahhoz menő rózsás felső, egy halványpiros ing, meg fehér papucs. Úgy néz ki, mint egy színskála, mely fentről lefelé halványul, de ez őt nem érdekli. Miután elkészült, felveszi a cuccait, furcsa módon tanulni fog, és elindul, hogy megkeresse a könyvtárat. Már majdnem egy órája gyalogol, és rója a köröket, folyamatosan eltévedve, és elkalandozva, mikor utolsó reményként benyit egy tágas helyiségbe. Polcok, oszlopok között sétál végig, amik roskadásig tele vannak könyvekkel. Nagy levegőt vesz, és megkönnyebbülve közelíti meg a kerek asztalt, hogy ledobja a nála lévő köteteket, majd egy laza mozdulattal leveszi a lábbelijét, beleül az egyik székbe, lábait maga elé húzza, és így görnyed a könyv fölé. Igen, elég kicsavartnak, vagy inkább összetekeredettnek tűnhet, hogy a lába szinte a nyakában, és aközött hajol előre. Ez az, amiről nem tudták leszoktatni sem otthon, sem az eddigi helyeken. Minden másban tartja az illemet, de ebben nem. Fura egy egyéniség az biztos. Lábait felhúzva áll neki olvasni, most például egy természettel foglalkozó könyvet, ha jól látja, természetmágiáról van benne szó. Ez érdekelte legjobban az összes tárgy közül, bár a nekromancia is csábító volt számára, mégis ennél maradt. Hiába, imádja a természetet, és az azzal kapcsolatos dolgokat.*

Tárgy: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Csüt. Május 31, 2012 5:23 pm

*Kiérnek a tópartra, ahol úgy tűnik, a többiek nagyon ügyködnek valamin. Szerencsére jobb tárgy- és illúziómágusok, mint Nati, és nagyon úgy tűnik, megtalálták a hazajutás módját. Már éppen indulna a térkapu felé, mikor megremeg a föld. Oldalra néz, és rémülten látja, hogy egy T-Rex közeleg.* Futás, srácok! *Kiáltja , és így is tesz. Inaszakadtából rohan, átcikázik a menekülő dínók között, és egy hajszállal a T-Rex előtt ér át a térkapun, ami be is zárul mögötte. Lihegve nyúlik el a könyvtár padlóján. Hiába, nincs hozzászokva ennyi, és ilyen gyors futáshoz. Miközben elterülve liheg, eszébe ötlik egy gondolat.* ~Az szép és jó, hogy megöltem egy raptort,~ *Itt önkéntelenül elmosolyodik.* de ha tényleg a múltban voltunk, lesz ez bármilyen hatással a mostani életünkre?~ *Miközben feltápászkodik, és a szobája felé indul, elhessegeti a borús gondolatokat.* ~Ugyan, mit számít egy nyamvadt gyík?~ *Nem is sejti, mennyire nincs igaza...*

//Asszem, most egész este azon fogok gondolkozni, mi lesz a folytatásban. Ez nálam azt jelenti, hogy jó volt a mese... ^^//

Tárgy: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Csüt. Május 31, 2012 5:17 pm

*Pöcögteti szépen a kis szerkezetet, az évezredet keresi, majd évszázadot, évtizedet, évet, hónapot, napot, órát... Szóval igyekszik beállítgatni, amikor rájön, hogy hogyan is kell, és egyszer csak megnyílik a térkapu, ők pedig tündérsárkányostul suhannak át, hogyha minden igaz, de remélhetőleg a túlvégen a tündérsárkány már nem lesz ott, mert ha igen, akkor Arielle pusztítva érkezett egy madárkával és pusztítva is távozik... egy tündérsárkánnyal. Ahogy visszaér a szerkezetet már nyugodtabb formában megbámulja - bár valószínű, hogy úgy se tarthatja meg -, majd elteszi. Mielőtt szétszélednének Ariell és Natanail kezét finoman megfogja.* - Egyébként Natasha Potrevszkij. *Mosolyodik el gyengéden, majd el is engedi a leányzó kezét, csak jelezni akarta, hogy ne lépjen le azonnal, majd Natanail felé fordul, és picit közelebb lépve, hogyha a fiú engedi, akkor egy csókot lehet az ARCÁRA köszönetképpen, hogy ténylegesen vele tartott ma, és figyelt rá, meg minden. Ő nem tudja, hogy a másik fele a bagázsnak mit ügyködött, inkább a már zárt könyvet felemeli, átköti egy erős szalaggal többször, hogy zárva is maradjon, és még a mai nap folyamán elviszi de Sovalon tanárnőnek.*

// Nagyon tetszett, köszönöm szééépen a mesécskét : ) //

Tárgy: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Csüt. Május 31, 2012 5:12 pm

* Natanailt a kijutás után azonnal rossz előérzet fogja el, ugyanis valamit módosítottak a múlton, ami nem vezethet jóhoz, csak rosszhoz. Nincs tisztában vele, Exanák mit csináltak, de valószínűleg megöltek egy dínót, ami nem jó dolog, nem nagyon tudja, mihez vezethet, de azt tudja, hogy valami megváltozott, talán dínók fogják elárasztani az iskolát? Lehet, ehhez jobban utána kéne néznie a Tér, - Idő mágiának, addig semmi biztosat nem tud mondani. Ő nem jós, csak egy szerény fél-tünde vándor, akinek nincs kedve belebonyolodni a Tér, - Idő dolgába, erről nem szól senkinek, nem akarja elrontani a visszatérés örömét, ami valószínűleg mindenkiben megvan. *

// Nagyon tetszett a mese, várom a folytatást ^^ //

Tárgy: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Csüt. Május 31, 2012 5:09 pm

*Ahhoz képest, hogy mennyire bohókás, egész ügyesen rá tudott jönni társaival, hogy mi is kell a hazajutáshoz. Pedig annyian lebecsülik őt, mint idézőt, mondván hogy az ilyen komolytalan népség, de most mégis, az ő természetmágiái, illúziói segítettek, hogy helyreálljon a rend. Azt látja, hogy a másik csapat is visszatér, együtt tudnak örülni a sikernek, csak hát ő nem tudja, hogy a többiek megtették amit nem lett volna szabad, gyilkoltak. Mivel ezt nem tudja, halál nyugodtan indul el vacsorázni, elköszön a most megismert társaktól.*

//Köszi a mesét, nekem tetszett nagyon, egyre jobban érzem a karit, még jelleme is van Razz

//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Exanék visszajutnak a többiekhez, bár úgy félúton vannak, amikor feltűnik a távolban az emlegetett T-Rex. Natasha kezd rájönni a rendszer működésére, a füstkvarc nem illik ugyanis a szerkezetbe, de az hogy nála van segít aktiválni a rendszert. A jeleket értelmezve be tudja állítani a megfelelő időt, és Arielle képidézése is segít a helyzetben. Aránylag távol jön létre a kapu, úgy fél úton Exanék és Natasháék között, a T-Rex pedig ütemes léptekkel közeledik. Hát végül csak jöhet a futás, meg a sikítás, a dinók is távoznak az iszogatásból. Sikerül végül elérniük a kaput, amivel visszajutnak a terembe. A könyv ott van a földön, mostmár csukva ér érintetlenül, talán éppenséggel a zárolt részlegbe való, csak valami miatt kikeveredett az elérhető könyvek közé. Talán a könyvtáros hiánya miatt nem megfelelő a rendszerezés az utóbbi időben. Viszont hárman tudhatják azt, amit Arielle, Natasha és Natanail nem, megöltek egy raptort...vajon ez milyen következményekkel jár erre a jövőre, amiben most élnek? Egyelőre úgy tűnik, hogy semmi sem változott, de Natanailnak mégis rendkívül rossz érzése van, hiszen még nem tanulta, de van érzéke a tér-, idő mágiához.*

Tárgy: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Csüt. Május 31, 2012 4:58 pm

* Tisztában volt vele, hogy a föld mélyén aligha lelhet csontvázat az elkövetkezendő száz évben se tűnik fel ember. Maximum megvannak hozzá a megfelelő kémiai anyagok, hogy pontosan miért is jelenik meg az a csontváz amit várt, azt nem tudni, de a lényeg az: Van. Ha másnak nincs Evának most zombija van amire büszke is, kicsit csökött kicsit csontos, de az övé. Lerí az arcáról mennyire jól esik neki látni ezt a nekromágia által teremtett lényt, ami a menekülő raptorok után indul. Mivel Natali a nap hőse az egyiket porrá égette egy csinos villámmal, aztán valami fényt kezd el táncolni a fákon, a közelükből. Feltehetően a másik csapat valamivel sikeresebb volt mint ők. Bolint Natalia felvetésére. * -Akkor induljunk. * Mondja és azzal elindul a tó irányába ahova talán először is kellett volna. Szegény csontváza pedig itt üldözi a raptorokat míg meg nem szűnik a mágia vagy valami elvetemült vadállat fel nem falja. A parton áll az egyik lány míg a másik a vízben. Érdeklődve figyeli mi történik, de mintha ott se lenne minden rendben. *

Tárgy: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Csüt. Május 31, 2012 4:56 pm

* Natanail nem érti, mire jó ez a tárgy, elkéri a többiektől, ha odaadják, egy kis mágiát vet be, egy Relikviamágiás varázslatot, így megtudhatja, hogy milyen célból készítették a furcsa szerkezetet, kimondja az eredet varázsigéjét: * Extremater * Mondja, majd a tárgyra koncentrál, hogy megtudja, hogyan kell aktiválni. Exanékat sajnálja, talán gondolkodnia kellett volna, mielőtt elindult egy irányba, most már mindegy, nem fog érte vissza menni. Nos, az ősi ragadozó érzékelő ösztönre nem tud mit reagálni, hiszen még nem lát semmit, de igyekszik figyelni. Egyszer csak elkezd fodrozódni a víz tükre, ami igen érdekes, tekintettel arra a tényre, hogy elméletileg Arielle és Natasha eltávolítottak a rezgéseket keltő tárgyat, így nem érti, de megérti, jön egy hatalmas ragadozó. Arielle felsegíti a tündérsárkányra, mivel még nem ült ilyenen, igyekszik kapaszkodni, de élvezi a repülést. *

// Relikviamágia elsődleges: Eredet
Hatás: A varázslat hatására képek és érzések tőrnek fel bennünk. Ennek a varázslatnak is változó a hatása, hisz van amikor konkrét képek ugranak be, hogy hol és ki készítette a varázstárgyat, van amikor csak zavaros érzelmeket érzünk, hogy mi vezrelte az elkészítőt, van hogy több kép is beugrik.//

Tárgy: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Csüt. Május 31, 2012 4:55 pm

[Tó]

*Úgy tűnik, hogy a víz alatti teleportáció összejön, aminek annyira örül, hogy majdnem ki is köpi a levegőjét, de szerencsére ez nem történik meg, sikerül visszafognia magát. nézegeti a szerkezetet a víz alatt, és mikor a másik ráhagyja a tárgyat, szépen felmarkolja. Természetesen sokkal jobban meg tudná nézni a felszínen, és fogy is a levegő, muszáj felúsznia, Ariellehez képest sokkal jobban sietve, hiszen a lánynak van tengeri csillaga, ami segít a légzésben. Hát neki nincs, sietve mászik ki a tóból és kapkod levegőér, majd megdobja kicsit a haját, és kitörölve szeméből a vizet azonnal megnézi a szerkezetet.* - Mi kellhet hozzá még? Biztos vagyok benne, hogy ez az, ami hazavihet minket. *Gondolkozik hangosan, kicsit feszültté válik ismét, úgy tűnik, hogy az elmeélesítő főzet már elpárolgott a fejéből, és gondolkoznia kell. Drágakőmágia, Relikviamágia, Misztikummágia - bár az nem tiszta tárgymágia, és a dzsinn vér, talán valamire rájöhet, hogyha nagyon koncentrál. Mikor észreveszi a remegést, és a tündérsárkányra invitálják azonnal felugrik rá, és táskájában kutat, jelen pillanatban drágakőért, hátha az a kulcs.* - Füstkvarc... Úgy tartják ez a kő kapcsolódik a tér-időmágiához, talán segít, vagy bármi más eszköz a táskámból... Vagy csak a koncentráció. *Dokumentálja hangosan, ahogy gondolkozik, a füstkvarc kő a kezébe kerül, és megnézi, hogy illik e bárhová a szerkezetben.* - Össze kéne szedni mindenkit, félek, hogy együtt kellene lennünk! *Mondja, kicsit lendületesebben, miközben újra koncentrációba kezd... Talán a kő, és a dzsinnek teleportációja már elég, hogy a szerkezettel együtt a térben és időben hazaugorjanak... Csak sikerüljön mindenkire kiterjeszteni, meg egyáltalán működésbe hozni.*

Vendég

* Villámmal porrá zúzott majd ijedt elszaladó raptorok. És lám nem kell veszettül rohanniuk nekik sem. A gyilkos fenevadak el is tűntek a sűrű növényzet között, így mind a hárman megnyugodhattak, már amennyire lehet egy ilyen helyen. Annyira viszont nem voltak vészesen messze, hogy ne lássák azt a nagy fényt, ami hirtelen megjelent egy másik irányban.* - Arra. * El is indul irányába, közben a föld néha enyhén megremeg.* - Dobálják a könyvet. * Viccelődik a fiú, miközben szalad a fény felé, reméli, hogy mielőtt még elérné, nem kapja el egy t-rex és szedi szét. Bár arra az esetre is kitalált egy taktikát. Tehát ha minden igaz és sikerült is akkor megpillanthatják a tó fenekéről felhozott fényes valamit. Izgalmas kis kaland volt ez, bár értelmetlen volt a másik irányba elindulni.

Tárgy: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Csüt. Május 31, 2012 4:51 pm

*Ráérősen tempózik lefelé, óvatosan nézelődve, hiszen nem akar valami húsevő hal reggelije lenni. Végül leérnek Natashával együtt, és meg is találják a valamit. Mivel itt lent nem nagyon lehet beszélgetni, a lányra hagyja, hogy hozza fel, aztán már sietősebben úszik felfelé. Amint partot érnek, kicsavarja a haját, és magában megjegyzi, hogy eddig mindig kiránduláson bőrig ázott, amihez pedig totálisan nem passzol a vörös sörény. Levágatni még nem fogja, de elgondolkoztató. Érdeklődve nézegeti a Natasha kezében lévő valamit, az oldalán lévő jeleket fent is megvizsgálja, hátha rájön belőle valamire. A sárga fény talán valami olyan energiaforrás, amit be kell izzítani. De hogyan? Ő csak azt tudja biztosítani, hogy ne válljanak továbbra sem prédává. Natashát és Natanailt felsegíti a sárkányra, amin hárman már kissé sokan vannak, de ha otthon vannak, az már hátha nincsen messze, magasan nem kell repülni.* Gyerünk! Pöccintsd be, mielőtt jön a futás meg a sikítás. *utal a hullámokra, amik szinte biztosan egy közeledő T-Rexet jeleznek. Varázslatot most nem nagyon tudna használni, de azon eltűnődik, hogy úgy kerültek ide, hogy nézegették a könyvet, amiben a dínók voltak. Talán ha... A levegőbe csap! Illúziókhoz is kivállóan ért, megidézi maguk alatt a könyvtárnak a képét, és arrafelé kormányozza a sárkit, ahol társaik eltűntek.* Most! Haza! *Kiáltja jó hangosan, hiszen a Rexit már úgysem tudják elkerülni, de a társai hátha ideverődnek.*

//Illúzió, elsődleges illúziómágia, idéző kaszt: Egy viszonylag bonyolult varázslatról van szó, aminek viszont a végeredeménye nem annyira nehéz. Afféle diavetítőnek is mondhatnánk. A lényeg annyi, hogy az alkalmazó egy régi emlékét tudja képek formájában lejátszani a mások előtt egy két dimenziós cselekménysorként. Ez bármi lehet, de csak az vetíthető le, amit a varázsló a saját szemével látott.//