Rózsakert

Tárgy: Rózsakert Szomb. Ápr. 10, 2010 4:59 pm

First topic message reminder :

A Rózsakert egy eldugott kis helyen található, legkönnyebben a Tölgyesből lehet eljutni ide. Már onnan tudhatod, hogy jó helyen jársz, hogy egyre több virágra leszel figyelmes, ami pedig egyátalán nem megszokott tölgyesben. Ha a virágokat követed, egyszer csak egy kavicsokkal felszórt kis útra érsz, ami a Rózsakertbe, másik nevén a Szerelmesek Parkjába vezet. Az egész területet bokrok takarják el a kíváncsi szemek elől, ez az egyetlen út ahol minden karcolás nélkül be tudsz jutni. Mindenfelé cseresznyefák vannak, rózsaszín virágokkal, melyek sosem tűnnek el róluk, és télen sem hullik le a fák levele. A fűből alig látszik valami a sok rózsa és néhány színes virág miatt. Ha tovább mész egy kis rétre bukkansz, melynek közepén egy kristálytiszta vizű tavacskát láthatsz. Mivel innen tökéletesen lehet látni a lemenő napot, napnyugtakor a tó vöröses-pirosas színt ölt fel, még romantikusabbá téve az egyébként is gyönyörű helyet. Ha közelebb merészkedsz a vízhez észrevehetsz előtte egy nagy, szív alakú követ. A kő mellett két penna van, amikkel írni lehet rá. Ugyanis amikor a mágikus pennák a kőhöz érnek az mintha puhává válna akár a vaj, bele lehet írni bármit. És amint elemeled az íróeszközt a szív alakú szikla ismét kemény lesz, másnapra pedig el is tűnik róla az írás. Sokak szerint ha valaki beleírja a saját nevét, és a szerelme is az övét akkor a szerelmük örökké fog tartani. Ez a varázslat csak ezen a kövön érvényes, máshol nem történik semmi ha egy sziklához illetve kőhöz érinted. A kavicsos út mellett fapadok állnak rendelkezésükre a diákoknak.

Hozzászólások száma : 71 Kaszt : Üzenőláda :

*Nem nagyon megy a kommunikáció a csapatban, de úgy tűnik Ariadnénak sikerült elkapnia azt a mosolyt, amit a lány ejtett. * - Amíg nem látsz a fejembe nekromanta, addig ne beszélj badarságokat. *Mondja egyszerűen ezzel túl is lépve az ellenségeskedésen. De miért ne mosolyogna egy öngyilkos jelöltön? Ma már a második, akivel találkozik. * ~ Ez az öngyilkos hajlam is valami emberi vonás lehet. Mondhatni könnyen pazarolják az amúgy is rövid életüket. A mi életünk sem elég arra, amit akár megtehetnénk az örök élettel. ~ *Felel, most kivételesen a daimon is, oktondi módon, beleszólva a gondolatába. A pillangókat könnyedén irányítja, mindig az elé a diák elé, akinek éppen szüksége van rá a kutatásban. Tűzmester-házmester. De pusztítóbban nem szeretne idézni, hogy rájuk szakadjon a barlang... A gombák fényreakciójára kissé elmosolyodik, nem ért a gombákban lezajló kémiai folyamatokhoz, de ezek a gombák valami természetes fényforrást hozhatnak létre maguknak, hogyha nincsen éppen más energia, amit magukba szívhatnak. Mikor Jack trükközni kezd, kissé megvonja a vállát és hagyja, had fedezze fel a föld alatti világot. Ő nem megy előre a kislányt követve így is bajba keverte őket, de egy pillangót előrébb küld, hogy megvilágítsa az utat. Majd ha mindenki megy, akkor zárja a sort, kissé érdeklődve Elena felé pillantva. *
- Találtál valamit? *Kérdezi, nyugodtan, majd várja a választ és a lány bevárva megy tovább. *

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 9:26 pm

*Nem akar leúszni, tévedés, csak azt nézi meg, hogy le tud-e úszni. Amikor érzékeli, hogy ez sikerülne neki, akkor kihúzza kezeit a földből, és csak lerázza őket, majd Ariadné felé pillant.* -Te tudod.. *mondja kissé elhúzva a száját.* -Én ezena porhanyós, könnyed földön nem merném egy szellem lépteit követni. Könnyen beomolhat a rendszer.. *mondja, miközben feláll, és lepillant az ocelotra, aki csak megrázza magát. Amikor aztán megjelenik a szellemlány, és el is indul az alagútban, és ez Jackben is tudatosul, akkor, nem törődve a fényváltozásokkal, melyre remek megoldás szemeinek becsukása, elindul előrefelé a járatban.* -Nincs más út.. Hacsak.. *aztán egyszerűen maga alá néz, vesz egy mély levegőt, majd egy mindjárt jöcök szöveggel lemerül a mélybe, egy ügyes kis fejesugrást produkálva, egyenesen le a földbe. Amíg levegője van, azt tudja kb mennyi, annak a feléig leúszik, jó mélyre, addig pedig keresgél, és úszkál lent, hogy mit talál, majd, levegője második felében felemelkedik, és kibukkan a talajból. Közben részben, kicsit lassabban, de halad előre.*

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 9:20 pm

*Felébredeznek, és Jack már rögtön varázsol is. Valóban, ezek után tökéletes lát, és képességét használva, láthatja, hogy egyszerű föld. De amikor le akarna úszni, a gombák hirtelen felvillanak. Ez azzal jár, hogy éles látása miatt, kissé zavaró, sőt gyötrő lehet a hirtelen világosság. De a gombák fényesek maradnak. Közben Cyrdana is varázsol, azonban mikor megjelennek pillangók, a gombák elalszanak. Hmm.. érdekes jelenség. Így viszont most a lepkék világítanak. Maguk mögött fal van, előttük út. Elena közben a medált vizsgálgatja, és míg sötét van, arra lehet figyelmes, ha átnéz a medálok átlátszó kitöltő kövein, akkor világosabbnak, és élesebbnek lát mindent. De csak pillanatokra, mindezt, mikor lóbálja, és pont szeme elé kerül. És így világosban már a végét is lehet látni. Marisela is jobban hall és lát, de csak előre fele tudnak menni, nincs más fele út. Viszont Ariadné lélekidézésbe fog, ami sikeres, meg i jelenik lélek, és hangtalanul elindul az alagútban....Egy idő múlva, furcsa morgást lehet hallani. Majd a kövek kopogását, és ha Elena tovább lóbálja a medált, akkor furcsa, csökött, undorító lényeket láthat bennük.*

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 9:16 pm

*A varázslata nem sikerül jól valóban, de legalább valamit csinál. Fáj a keze ez tény, de hát a feketemágus a fájdalom cimborája, megszokta már. Zordan szorítja össze a száját, majd amikor már nem bírja sikoltás nélkül, akkor egy fájdalmas kacajjal szakad fel torkából az eddig elnyomott érzet.* Átok! *sikitja, fejében pedig mintha kattanna a Mormius igéje, ám senki nincs, akinek a koponyáját szétloccsanthatná a varázslattal, ezért elharapja a varázsigét, és végül a barlangban ocsódnak. A kezét vizslatja, igen csúnyácska, ahogy forgatja* Ez érdekes. Ez nagyon érdekes. *Aztán pillanatása találkozik a tündéével* Komikusnak tartod a helyzetet? A következőt rajtad próbálom ki. Állítólag a tündék nem igazán bírják a feketemágiát. Azt mondják, ha egy tündét túlvilági mágia ér, teste borzalmas látványt nyújtva hullik darabokra, nem sokan néznék végig, de ha tovább mosolyogsz, akkor a kedvedért kivételt teszek. *Veti oda sötéten, majd leül a földre, és maga köré rajzolja a lélekidéző varázskört. Jó nekromantaként van nála ezüstport, sőt faggyugyertya is. A kör közepére a porba beleírja a kislány nevét, ha már volt olyan oktalan, hogy elárulta. Majd megnyújtja a gyertyákat, és kimondja a varázslat igéjét.* Spiritum Citatus! Idézlek hússal, idézlek vérrel, idézlek csonttal! Jőjj szellem, jöjj, mutasd meg a kiutat!

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 8:58 pm

*Ezek szerint nincs lehetősége megvizsgálni a medált, és Ariadné varázslata sem sikerül a legjobban. Újfent felpörögnek az események, és egy barlangba ájulnak, innentől aztán már végképp nem lehet tudni, hogy hol is vannak igazán. A halványan világító gombákkal nem tud mit kezdeni, ki tudja, hogy mire jók, vagy mire nem. A finite előzőleg sem hatott ellenük, és nem tudni, hogy ezek ellen hatna-e, netán ezek tartják egyben a barlangot. Hasonlóképpen cselekszik, mint Jack, főként, hogy aurortanoncról van szó.* -Cleia Appareo! Cleia Clangor! *Látását és hallását erősíti fel, ami kell a félhomály miatt, és jó, ha időben meghallja, ha netán valami közeledni szándékozik. Aztán szépen nekiáll tüzetesen megnézni a falakat, járatot, kijáratot, nyíló szobát, termet keresve. Elenával egyelőre nem foglalkozik és a nyaklánccal, hátha a lány rájön valamire, ha nem, akkor sem véli úgy, hogy az az ékszer kivinné őket innen, mivel eddig csak rosszul jártak miatta.*

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 8:49 pm

*A nyaklánc a kezébe kerül, és hirtelen mintha egy hullám indulna végig a földön, vagy ki tudja hogy lehet ezt definiálni, de a lányeg, hogy a nyakláncot szorítva elájul, ahogy mindenki más is. És amikor felébred, már egész máshol van. Méghozzá egy foszforeszkáló gombákkal körberakott barlangban. Szerencsére Kiwi is macskafajta, így jól lát a sötétben, Elena pedig felemeli a nyakláncot, és szemmagasságban tartva, a gombafényben igyekszik kicsit közelebbről megvizsgálni. Kiwi körben nézi a többieket, hogy jól vannak-e, mag hasonlók, miközben félfüllel Elena gondolatait hallgatja.* ~Miért volt olyan fontos ez a nyaklánc? És miért van itt ilyen sötét? Nyugííí... Semmi baj... Csak egy kis sötét, itt vagyok...~ *Dörgölőzik hozzá a törökülésben ülő lány hátához a petymeg. Elena közben tovább vizsgálgatja a nyakláncot, baljában lógtaja, és jobbjával végigtapogatja, főleg a nagyobb megált, mert az van központi helyen. Meg persze sorban a gyöngyöket, hátha van benne valami véset, vagy hasonlók. Remélhetőleg a foszforeszkáló gombák fénye elég lesz ehhez. De minek is a gomba, ha Cyr idéz tűzpillangókat, és tádám, íme a nagyobb fény, amiben már tényleg lehet vizsgálódni...*

Hozzászólások száma : 71 Kaszt : Üzenőláda :

*Mariselával ügyesen egymást szajkózzák, de sebaj. * ~ Jó a megerősítés, legalább nyomatékosítják a kislányban a dolgot. Remélem azért nem olyan kicsi, hogy fel se fogja. miket csinál. Valahogy kimaradt az emberek életszakaszai a taníttatásomból. ~ *Gondolkozik magában, amit megoszt a daimonjával, de csak hogy belelásson a gondolataiba, nem neki mondja. Amikor Elena inkább el akarja kapnia nyakláncot, Ariadné meg felvágja a kezét, hogy vért csepegtessen a falra, inkább Ariadné felé néz, kétkedően. Elviekben a vér nem varázsszer, maximum adalék, így nem nagyon érti a lány vagdosását. Habár lehet, hogy ez valami emberi dolog. Mikor látja a vérmágia hatását, a gennyt majd az összeforrást, kissé elmosolyodik, de a daimonja majdnem hogy a lábába harap, hogy ne mosolyogjon. Elfordul felőle, egyenesen Jack felé, de mielőtt bármit is szólhatna meghallja a dübörgést a lüktetést, a medált... Vagy megérzi, kinek hogy. A mellkasához kap, mintha a szíve dobogását akarná ritmusban a helyén tartani, majd jön az ájulás és a fejfájós kelés. Mikor magához tér a daimonját öleli, majd lecsúsztatja magáról és talpra kecmereg, nem túl gyorsan, hogy ne álmosodjon el.*
- Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de én továbbra sem bízom a gombákban. Molestignis *Ejti ki a száján a Tűzpillangó varázslatát, miközben a pálcájával öt pilangót idéz. Mivel tényleg tűzből van, lángként világítanak, és amikor valami baj történik, azonnal rá is küldheti majd a kis csínytevőket az ellenfélre. Meg amúgy is, milyen más elemet használna, mint tüzet? Kiútért kutat, a pillangóit reptetgetve.*

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 8:33 pm

*A földön robajlás fut végig, a lány eltűnik, és az eseményeke ezerrel zajlanak. Jacknek tulajdonképpen nincs mire reagálnia, mert, mire bármit is tehetne, felébred abban a bizonyos barlangban, és senki sem tudja mitől ájult el, noha a méregellenállása az átlagnál sokkalta magasabb, és ez gázokra is igaz. De ha nem gáz, vagy egyéb, akkor mitől ájult bele egy barlangba? A teljes sötétség minden esetre élvezettel tölti el. Az ocelot tökéletesen lát, Jack pedig saját szemeire fordítja pálcáját, melyet elővesz, és elmormol egy látásélesítő varázslatot, aurormágiából tanulták.* -Cleia Appareo. *súgja el az igét, majd a pálcát visszapörgeti a zsebébe, és egyszerűen letérdel a földre, majd, miközben szemeivel próbál egyrészt körbenézni, különleges, földmágusi képességét próbálja meg használni, és azzal egyrészt emgnézni, hogy eltud-e merülni a földben, másfelől igyekszik megállapítani, milyen a föld szerkezete. Ezt tudásával próbálja meg kompenzálni, tehát szenzora nincsen, csak földmágusi képzettsége, plusz lexikális tudása.*

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 8:27 pm

[Rózsakert]

A többiek még be be szólogatnak a kislánynak, de a kislány annyira hisztéria rohamot kapott, hogy fel sem fogja a szavakat. Aztán ugye eltűnik, és a nyaklánc meg csak repül. Elenának sikerül elkapnia, és ekkor hatalmas rezgés fut végig az egész birtokon, messze el, minden megrezzen a hullámnak köszönhetően. Olyasmi, mint a Karib tenger kalózaiban, medál robajlása. A lány a földre esik, de már nem kel fel. Viszont, Marisela varázsol. A varázslata egyszerűen hozzáér a falhoz, és egy kis füstfelhőcske száll fel, ami fölfele szállingózik. Majd a tetején bennragad. Ebből leszűrhető, hogy gömb, vagy inkább félgömb, hiszen a föld alá még nem néztek. Közben Ariadné vérmágiával próbálkozik, amit bizony meg is jár. A keze hirtelen elkezd fájni. De nem akárhogy. Rettentően, szinte kibírhatatlanul. Eléggé fájhat, mintha az egész kezét két satuközé fognák, és össze akarnák morzsolni. Azután abbamarad hirtelen, és a kezén, a vágást fekete genny borítja el, majd lezáródik a seb. Aztán egy újabb lyuk tűnik fel a kör közepén. Eléggé érdekes. A másik az, hogy a diákok összesnek ájultan, majd hirtelen az egész gombakör belefordul a lyukba. És el is tűnik a rózsakertből, mintha semmi sem történt volna...*

[Barlang]

*Kissé álmoskásan ébrednek fel, hiszen eszméletüket vesztették. Tök sötétben ébrednek, meglepetésükre, ha jobban figyelnek, kis foszforeszkáló gombák vannak a falakon. Kevés fény, de több a semminél.*

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 8:18 pm

*Hát azt rettentően furcsálja, hogy az események ilyen gyorsan lezajlanak, mintha a kislány minimum időcsapdát használt volna. Ki tudja...? Ő nem akart kijutni, inkább a módszerrel voltak gondjai, akárcsak a többieknek, hogy miért kell őket bezavarni egy mágikus körbe, ha akarják, akkor megvédik magukat, ha pedig nem megy, akkor úgyis mindegy. Karbafont kézzel nézi az eseményeket, majd eszébe ötlik valami. Túlságosan sokáig nem akar itt bent időzni, ezért előhúzza az ezüst tőrkardját, és felsérti fel az alkarját. Odacsöpögtet hat csepp vért a gombakörre, hátha az értékes nedütől eloszlik a varázs. Az cseppet sem hatja meg, hogy mi lett a kislány sorsa, mindig is úgy tartotta, hogy mindennek megvan az oka, de a következménye meg főleg. Miközben a vérmágiát hajtja végre, mereszti szemeit az egyre inkább leszálló ködben, hátha kiveszi a sötétben azt, hogy mitől is kéne tartaniuk. A pálca pedig folyamatosan fókuszál az ujjai között, hogy az első mozdulatra lőjje ki veszélyes varázslatát.*

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 8:11 pm

*Elég gyorsan játszódnak le az események, nem sok lehetősége van reagálni, sőt még a kislány is szupererővel bírhat, ha olyan gyorsan szórja körbe a kört, hogy senki sem tud kilépni olyan ponton, ahol még épp nincs por. Mindenesetre bent ragadnak, és mivel látja, hogy Jack-et ütögeti az áram, így ő már inkább nem próbálkozik azzal, hogy kijusson, legalábbis egyelőre. Az is félő, hogy ha valamilyen mágiát küldenének a körre, akkor netán visszapattanna rájuk, ami pedig nem túl pozitív, már csak ugye az a kérdés, hogy ez ami itt van kupola, vagy pedig csak egy fal. Egy a gondja, hogy nincs itt szőnyeg, amin kipróbálhatná, hogy mi is az igazság. A kislány vergődése nem annyira hatja meg.* -Azért rém vicces, hogy bezársz ide, aztán pedig mi segítsünk. *Rázza meg a fejét, teljes mértékben Jack-kel ért egyet.* -Nos mindenesetre elég sok hely van itt, én elleszek a földön, maximum kicsit ki kell párnázni, aztán reggel meg irány a kúria. *Rántja meg a vállát. Valahogy nem hatja meg annyira a kislány, hogy összetörje magát a kijutás érdekében. Egy lehetőséget próbál meg, ami sokszor be szokott válni.* -Finit incantatem! *Aztán, ha ez sem megfelelő, akkor ő kibírja reggelig. Ha Elenának sikerül megszereznie a nyakláncot, akkor természetesen szívesen megnézi, ha már nála van, vajon érez-e belőle mágikus energiát stb.*

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 8:03 pm

*Nagyon úgy tűnik, hogy bizony ő az egyetlen, aki nem akar kilépni a körből, és úgy tűnik helyesnek bizonyul a megérzése, hiszen a többiek mind csődöt mondanak a próbálkozással. Nem is nagyon figyeli a veszekedéseket, csak a kislányt, hogy vajon mi tis kezd, miért vannak bezárva, és hasonlók. De a napkelta szóra összeborzong, hiszen nem a sötétség a lételeme, így nem nagyon töltene el egy éjszakát idekinn. Mégsem szólal meg, hiszen valahogy nincs kedve a többiek szavába vágni, sem túlkiabálni őket. Így inkább a kicsilány minden mozdulatát lesi, ahogy pukedlizik, és sikoltozik, meg a nyakláncát keresgeti, és végül valami láthatalan dolog Annabeth karjába vág, majd eltűnik a semmiben, azaz egy földben nyíló lyukban... Remek, a helyzet egyre jobb. De van itt valami érdekes is. Méghozzá egy nyaklánc stáll feléjük. Elena viszont, az előzőkkel ellentétben célba veszi, is igyekszik elkapni. És ha nem ő, hát petymeg daimonja, aki talán fürgébb, mint Elena.*

Hozzászólások száma : 71 Kaszt : Üzenőláda :

*Figyeli ahogy egyre csak hagyja el mindenki a kört, hiszen senki sem bízik egy kislányba, aki már alapjáraton nem tudni, hogy hogyan is került ide, nem hogy még ilyen gyorsan kinövő gomba dolgokat tud csinálni. Marisela is beáll a kérdezők sorába, csak Elena elég szótlan, ő inkább zavarodott, mintsem beszédképes. Ő inkább a kislányra figyel és a kosárkájára, na meg arra az irányra, ahonnan jött, vagy ahonnan a sikolyok jöttek az imént.
Nem tud senki kilépni, ami elég furcsa lévén mindenki ki akart lépni még az elején. Kicsit bosszúsan húzza el a száját, majd a kezét a rázó láthatatlan falra teszi, megnézve, hogy milyen erős, mivel lehetne kitörni. Tünde lévén türelmesnek kéne lennie, de nem, nem igazán jó most ez itt össze. Mikor belehátrál a kis szőke, akkor a két karjával megfogja, ne veszítse el az egyensúlyát és a hegyesfülű felkiáltásra a tekintete jócskán fellobban és igen csak gonoszan.*
- Csatlakoznék az előttem szólóhoz. Pech. És nem hegyesfülű hanem Tünde, Te neveletlen törpe. *Mondja, elhúzva a száját, és azzal el is lép mögüle, hogy ne dőljön neki. A lány veri magát a földhöz, de a hisztivel nála nem sokat ér el. *
- Bezársz minket ide és még tőlünk kérsz segítséget? Add ide szépen a gombafal ölő porodat, ha már gomba porod van, és akkor talán meggondoljuk, hogy segítünk-e. *Mondja, tekintetével végig a lányt figyelve, ahogy csapkodja magát a földhöz. Nem igazán sajnálja. *

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 7:56 pm

*Ariadné felé finoman meghajtja a fejét, egyik kezét maga mögé, másikat maga elé helyezve.* -Csak mert túl jó vagy. Egy ember sem szeret riválisokkal együtt dolgozni, nem csoda hát, hogy keveset látlak. De néha a tudás összeadódhat vita és vetélkedés nélkül is. *mondja, mintha csak a jövőbe látna, és ki tudja? Még semmi sem dőlt el a végső harcokból. A nevetésre, majd Ariadné újabb szavaira csak lehunyja pár pillanatra a szemeit.* -Túl egyszerű vagyok. *kissé színpadias sóhaj, majd megérkezik a kislány, és az utána elősorjázó kérdésekre csak figyel, mert nem igen sejti, hogy nagy válaszokat kapna. Az ocelot minden esetre mellé sorol, kissé idegesen bökdösve meg a gombákat. Az apró áramütések után a fiú egyszerűen oldalba böki lábával az ocelotot, hogy hagyja abba, mert semmi értelme nincsen, majd a kislányra néz.* -El sem kezdem mondani, hogy anyukádnak téged mire kellett volna megtanítania. Na háromig számolok, és eressz ki! *int fejével a fal, gombakör felé, majd, amikor a lány elkezd siránkozni, akkor szorosan lehunyja a szemeit, az ocelot a földre kushad, és befogja füleit. Amint egy kis szabadidőt hagy a lány, és abbahagyja a bőgést, majd meghallja a szavakat, mely szerint megölik, a fiú kinyitja a szemeit, és össszefonja maga előtt karjait.* -Pech. *láthatóan semmi kedve segíteni, elvégre is, miért tenné? Bezárták valahová akarata ellenére, ahonnan ki se tud menni. Onnan pedig nehéz segíteni. Amikor aztán a föld felhasad, valami felhasítja a lány karját, majd az heves sikítások közepette eltűnik, akkor csak integet utána jobb kezével, majd a körülötte levő gombakörre néz, és ismét megpróbálja átlépni azt. Ha a lány meghalt, eltűnt, akkor talán a varázslat is.*

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 7:51 pm

*A kislány csak szépen kiszórta a kört. Majd háta mögött fonja össze kezeit, és úgy, oldalra billegve néz fel a "nagyokra", és hallgatja társalgásukat, eléggé morgós arcot vágva.*-Ejnye..Szólni kéne anyukádnak, hogy náspángoljon el az ilyen beszédért.* Jack próbál szabadulni a körből, ami persze lehetetlen, hiszen a kislány gyorsan vált irányt, és ahol leszórta a földet, ott láthatatlan fal kerekedik, ami visszataszítja a fiú. Nem is visszataszítja csak kissé megrázza, hogy "Állj!". Vagy ilyesmi jelleggel, ez történik mindenkinél, aki ki akar lépni a körből. Majd a kislány mosolyogva néz körül, majd szája lé kapja a kezét, kicsit sikkant is, és gyorsan elkezd hadarni.*-Elnézésüket kérem.*Itt pukkedlizik.*- Annabeth de Louvre!*mutatkozik be, lerí róla hoyg francia. Egy kis francia lány, Bulgária közepén. Érdekes. Közben a rózsákat kezdi el szagolgatni, és nem törődik a hegyesfülűvel, vagyis nem vette észre. De közben mososlyog a többiek felel, mindenki fele.*- Most pedig megvárjuk a napkeltét, és akkor mehettek. Azután pedig vigyázzatok jobban.*mondja intve, egyik kezével, a másikra csípőre teszi a kezét. Majd meghallja Ariadné szavait és a lány felé emeli a pálcáját. Kissé megijed, és hátrálni kezd, éppen beleütközik Cyr-be. Amire kissé megijed, föltekint, és felsikolt.*-Egy hegyesfülű*tökéletesen lefagy. Nem tud mozdulni, majd hirtelen a nyakához kap. De nm talál ott semmit. Újabb sikoly.*-Elvesztettem... a briszingamenem...*hisztérikusan megnyilvánul, miközben sírva fakadt, és hangosabban a kelleténél kezd el szövegelni.*- Kérlek titeket segítsetek megkeresni. HA az nincs meg, megölnek...*sírva négykézlábra rogy, és keresni kezdi a fűben a nyakéket. Nem is kell sokáig várni, még mindenki előtt felsikkant, és odarohan a nyakékhez, ami a fűben heve. Kint a kőrből. Hirtelen valami fölhasítja a jobb alkarját, mire hatalmasat sikít, majd egy lyuk jelenik meg a földön, és a kislány belerántódik, de egészen hirtelen, majd bezárul, mintha ott se lett volna. De még utoljára azt sikítja.*-Segítsetek!*majd hozzájuk dobta a nyakéket, és eltűnt. A nyakék pedig repül a társaság felé..vajon hol áll meg?*

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 7:39 pm

*Rekedten felnevet, amint Jack kezet csókol Mariselának. Nos igen, így van ez. A minap is éppen hallotta Ariana szájából a Naxeldir laborban, hogy ha Jackkel történne valami, a fél iskola ki lenne bukva, és hát valóban, Jack szorgalmasan gyűjtögeti a maradék százalékot is. Ettől függetlenül ünnepélyesen bólint* Hát persze, neked szükséged van a közönségre, csak állandóan kihagysz a terveidből. *Fenyegeti meg az ujjával, ám hangjában nincs nyoma a vádló hangszínnek, csupán azt sajnálja már évek óta, hogy egy ilyen kiváló alapanyag, mint ez Darkfield fiú, vándornak állt, a nemes nekromancia tudománya helyett. Ezt hívják pazarlásnak a javából. Ám aztán felharsan az üvöltés, elvigyorodik* Nincs szükség bocsánatkérésre, ismerlek már. *Az érkező kislányra felszökken a szemöldöke a magasba, belenyúl az éterbe, hogy érez e túlvilági hatalmat. A tünde kérdése frappánsan helytálló, ha nincs lemaradva egy szívdobbanásnyival, akkor ő maga kérdezte volna meg. Elenát vizslatva eszébe ötlik, hogy csak neki, és Marisélának nincs itt daimonja, habár ő jobban bízik a saját ösztöneiben, mint egy lélekdarabka állandó kommentjeiben. Így csak besorol Marisela mellé, akivel már amúgy is régóta ütős párost alkotnak, majd sokatmondóan fűzi hozzá a kislányhoz.* Különben is, nem szoktunk elhullani, ha meg mégis, akkor mi vár ránk? A túlvilág pezsdítő lehellete, szóval ne ijeszgess bogárkám, mert nem félünk a gonosztól, ugyanis mi vagyunk a leggonoszabbak széles e vidéken. Rendi? *Duruzsolja, miközben a lányra szegezi a pálcáját.*

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 7:29 pm

*Az már itt lévő Ariadnénak biccent, hiszen elég sok órán látta már a lányt, és szófordulatai sem meglepőek számára, így csak félmosollyal jelzi, hogy úgymond érti a tréfát, mégha ez nem is teljesen annak van szánva. A kézcsókot engedélyezi, hiszen ő végeredményében ilyen berkekben mozog, megszokta a fennkölt stílust, mégha egy szint fölött már nehezen is viseli a dolgot. A másik két lány úgy fest eléggé szűkszavú, de a tünde esetén ez nem is lepi meg. A kislány érkezésén elcsodálkoz...na, ha nem látott volna már elég sok furcsaságot az iskolában, kezdve csak olyan apróságokkal, amikor tanárok diákokon végeztek kísérletet egy-egy tanórán. Így hát nem firtatja a korát a lánynak, mint Jack teszi. A kört furcsállja, aurorként sokat olvasott, de ezek szerint nem ismeri fel, hogy mi lehet ez. Mindenesetre miután nem tudja, hogy micsoda, ezért nem is érzi úgy, hogy bizalmat kellene szavaznia egy vadidegennek, így átlépi a vonalat, legalábbis ha teheti, és lábával kezdi el söprögetni a szétszórt szemeket. Ki tudja, hogy nem valami idéző körről van-e szó.* -Hát téged kedvesem nem kapnak el azok a koboldok, ahogy a tünde hölgy is kérdezte? Egyébiránt tájékoztatásodul közlöm, hogy ez egy elég jól védett iskola, ahol tudtommal nem tudnak mindenféle koboldok csak úgy betörni, ugyanis elég sok védőmágia van az iskola körül és területén. *Válaszol neki, és továbbra igyekszik a kört megszakítani.*

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 7:24 pm

*Mégtöbben jelennek meg, és Kiwi egészen a lány lábához simul, és köröz körülötte, hogy senki ne tudjon túl közel lépni az igencsek fóbiás lányhoz, akinek a leeresztett pálcája végén még minidg ott világít a lumos, de már csak pislákol, hiszen a lány nem koncentrál rá túlságosan.* -Elena... *Mondja most csak a nevét, szinte nem is figyelve a beszélgetésre, mindössze a neveket jegyzi meg. Inkább használja a túlfejlett megfigyelőképességét, hogy észrevegye a részleteket, de megzavarja benne valami, méghozzá egy sikoly, ami nem túl bíztató. Elena hátán persze feláll a szőr, nem szokta meg, hogy sötét éjszakában járkálva halálsikolyok keresztezik íz útját.* ~Nyugi Elena, Nyugalom, nincs semmi baj. Csak egy kislány szökell errefelé...~ *Mondja a daimon gndolatban a lánynak, hiszen macskafajta, így jól lát a sötétben. Persze a lány egy ici-picit sem nyugszik meg. Még akkor sem, amikor a szöszi kislány tényleg feltűnik, de Elena nem lép ki a gombakörből, a megérzése azt súgja, hogy nem kéne.*

Hozzászólások száma : 71 Kaszt : Üzenőláda :

*Gyűlnek az emberek, aminek személy szerint annyira nem is örül, de ha már így hozta a Sors, akkor ezt el kell fogadni. Egy ember még hagyján, de hirtelen már öt, és ő maga a hatodik humanoid itt? Kicsit tömegnyomor ahhoz képest, hogy az egész iskolából két lánnyal találkozott már, azokkal is egyesével Mivel mindenki bemutatkozik, halkan de érhetően elmondja a saját nevét is. *
- Cyrdana Cailleach, Eramir. *Mondja, egészen röviden, nem a szokásos fellengzős tünde élet hosszúságú mondatokkal. Majd az orcilla, másnéven tigrismacska kissé megdönti a fejét és ő is bemutatkozik. * - Én pedig Cináed. *Fejezi be, a vörös köpenyes lány mellé lépve. A többiekre nem nagyon reagál, csak végig figyeli a szavaikat, megismerve ezzel a jellemüket. Néhányan egész... Érdekesek. Mondhatni mindenki.
Ahogy hallja a sikolyt és megjelenik a szőke lány, bizalmatlanul kilép a körből, habár lehet, hogy ez egy buta döntés, de ő nem bízik az ilyen gombaspórával szaladgáló szőke loknis kislányokban. *
- És még is mi elől kell elmenekülnünk, ami elől neked nem kell? *Kérdezi, kissé lehajolva, érdeklődve felvont szemöldökkel, miközben hegyezi tünde füleit s a kezébe fogja könnyű, kecses pálcáját. Hátha szükség van rá. *

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 7:17 pm

*Az ocelot beleszimatol a levegőbe, majd szemeit a közeledő nagymacska és annak ehgyesfülű társa felé fordítja, és halkan elmorrantja magát, majd feláll, közelebb sétál az oncillához, és megszagolgatja, kissé gyanakvóan, farka végét rebegtetve. Ismerkedik. A fiú felnéz, kezét megállítva a felvésett neven, és sebtiben végigméri a tündét.* -Árnyas estét. *biccent, majd a frissen érkezett Elena felé néz, ám a tekintete tovább siklik, és megállapodik Mariselán. Egyből feláll, leporolja magát,közelebb lépdel a lányhoz, majd rövid meghajlás és kézcsók következik, ha a lány hagyja.* -Szép estét, részemről Jack Darkfield, tisztelettel. *a név az, ami ezt a fogadtatást kiváltja, a nemesi, ismerős név. Szaktársa közeledtére arcán gonosz, kissé őrült mosoly suhan át.* -Ugyan, kedves. Csak nem hinnéd, hogyha ilyen terveket fontolgatnék, akkor azt ennyi ember előtt vezényelném le? *mutat körbe a társaságon, kezeivel és szemeivel egyaránt, majd visszanéz Ariadnéra.* -Ráadásul nélküled? *villantja meg szemeit kissé sejtelmesen. Az ordításra azonban körbepillant, majd vállat von.* -Najó, lebuktam. Kérlek, bocsáss meg. *néz fel ismét Ariadnéra, majd figyeli, ahogyan az éneklés közeledik, az ocelot eprsze egyből kihátrál, amikor a lány elkezdi körbeszórni őket, Jack pedig nemes egyszerűséggel átlépi a morzsakört, vagy kikerüli a lányt, egyszóval megpróbál kitörni a morzsakörből.* -Nem tudtad, hogy ide az alsó korhatár 15? *néz kissé bosszúsan a lányra, főleg, amikor a gombák nőnek ki.*

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 7:12 pm

*Már jócskán besötétedett a Nezabar Kúria környéke. Még nem teljesen, de már jócskán. Az erdő kellemesen ringatózik a szélben, madarak már nem csicseregnek, de az éji állatok kezdenek ébredezni. Denevérek stb. Diákok kis csoportja tűnik fel az udvaron, pontosítva a rózsakertben, mind ott vannak. Különleges hangok kezdenek el egyre hangosabban megszólalni. Olyan, mintha valaki ordítana, keresne valamit. Vagy inkább sikítozna. Ki ki döntse el maga. A lényeg az, néha néha megjelenő világító foltok derengenek fel, nem messze a rózsakerttől, a Tölgyesben. A fény egyre csak közeledik. Majd lassacskán kirajzolódik egy kislány alakja, aki ugrándozik egy lámpással a kezében, egy két kezében egy kis mozsárt tart. Mikor odaér a rózsakerthez, a diákok figyelmesek lehetnek rá, hogy a kislány valamit énekel, bolgárul, de eléggé tájszólásban, szóval majdnem hogy érthetetlen. De körbeszórja őket, a kis csoportot, kör alakban, majd amikor befejezi mondandóját, egy szép nagyot fűttyent, azután odalépdel hozzájuk. Hosszú szőke haja, loknis. Kis fekete cipőcskét visel, egy kék szoknyát, fehér harisnyát, és egy kis fehér kardigánt. Szemei nagyok, és kékek. a diákokra köszön.*-Sziasztok! Még jó hogy időben érkezte. Nem tudtátok, hogy nem szabad ilyen későn kint kóborolni? el fognak kapni titeket a koboldok.*mondja, szavait, komoly bólogatással nyugtázva.*- Épp, hogy időben érkeztem.*kis tündérgombák nőnek ki a földből, kör alakban, és veszik őket körbe, akár egy védekező kör, vagy más...*

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 7:11 pm

*Egy sötét árny várakozik egy sötét helyen, sötét szándékkal. Ez akár Aladdinba illő kezdet is lehetne, de most kivételesen igaz. A nekromanta boszorkány szövögeti a terveit. Most éppen a Nagy Neza Marathonon ábrándozik, miközben üldögél az egyik padon, kezét az ölében pihentetve, játszadozik a pálcájával* ~Feltámasztom az egyik zombit, elindítom versenyzőként, és olyan mágiákkal ruházom fel, hogy elpusztíthatatlan lesz. Engem fog védeni, amíg mindenkivel végzek. Aztán lenyomom azt az Effie kislányt, és enyém lesz a zidár.~ *Eddig jut a gondolatmenetben, amikor lépteket hall a sötétben. Pupillája kitágul, mint a macskáé, ahogy erőlteti a szemét, ám kénytelen kilépni a fényre. Ott karbafont kézzel bólint a díszes társaságnak* Szedjek ibolyát a sírótokra kedveseim? Vagy inkább fekete rózsát? *kérdezi érdeklődő csevegéssel a hangjában.* Ariadné Tanith vagyok, bár gondolom ez úgysem érdekel senkit, valakit meg már úgy is ismerek. *biccent Jack és Marisela felé.* Titkos konspiráció megbeszélése folyik éppenséggel, vagy csak simán elástok egy hullát? *Fűzi tovább a teoriáit.*

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 7:01 pm

*Magas, szikár leányzó közeledik a rózsakert felé. Tartásából ítélve nemesi származék, ugyanis járása kifinomult, lassú, de mégis kellőképpen határozott. Háta egyenes, arca szilárd jellemre vall. Ruházatát tekintve Allidonos létére sötét együttesben közlekedik, mint általában. Egy sötét barna vászon nadrág alul, mely térdnél egy fekete lovaglócsizmába fut. Felül egy ujjatlan topp sötét barna színben, melyet egy csipke testhez álló hosszú ujjú takar, afféle Sidney Fox öltözék. Amikor meglátja a kisebb csapatot először nem szándékozik odamenni, hiszen céllal érkezett ide, de úgy érzi az talán túlzott elzárkózásra mutatna rá, ha így hogy észrevette őket más irányba indulna el. Ezért végülis feléjük közelít. Többségüket már jó eséllyel látta órán, de több nem ugrik be neki, főleg usernek nem.* -Szép jó estét, Marisela Modesta de Nuria vagyok, Allidonos. Kellemes esténk van egy kis rózsekerti sétára, ahogy látom. *Szólal meg. Hangja nem kimért, de nem is lágy és kedves, olyan középen fut az efféle végletek között.*

Tárgy: Re: Rózsakert Hétf. Május 03, 2010 6:44 pm

*Újabb hölgyemény érkezik meg a Rózsakertbe, egy alacsonyabb, ducibb lányka, göndör barna hajjal, és világosabb tincsekkel, valamint barna szemmekkel. Mellette egy petymeg rohan, és irányítgatja az elmerengő szemű lányt, hogy semminek ne menjen neki. Pálcája hegyén ott fénylik egy kis lumos, szóval már ki lehet szúrni. Minden esetre sétálgat a mindig nyíló rózsák között, amikor rátalál a kis társaságra, és lejebb ereszti pálcáját. Pillanatok alatt felméri a terepet, a fekete cuccokat, amire kirázza a hideg, de sebaj, szépen megnyugszik, és levonja a tényeket.* -Veled már találkoztam... *Mutat Jack-re, és visszaemlékszik a mocskos-rongyos fiúra* -...de veled még nem. *Néz a lányra, és végül félmosollyal fordul felé.* -Elena vagyok, és itt Kiwi. Üdv! *Köszön fel a macskaféle, ami elég bizarul néz ki. Azaz olyan, mint három másik állat egyben.*

Hozzászólások száma : 71 Kaszt : Üzenőláda :

*Egy magas, kecses alkatú vörösen szikrázó hajú tünde jelenik meg a Rózsakertben, így óra után. Nem volt valami szerves tagja az órának, de még nem is óhajt túl feltűnő lenni. előbb a távolból akarja megismerni a Nezabar világát. Mikor ide ér, felsóhajt és az Oncilla daimonja a lábánál sétálgatva dorombolva bújik hozzá.* ~ Leüljünk valahová?... Nem, nincs kedvem és még el sem fáradtam. Egész kellemes ez a hely. Vagy inkább gej? ~*Beszélgetnek gondolatban, így a tünde léptű tovább halad, nyugodtan, lassú könnyed mozgásával. Minden virágfejhez finoman hozzáér, és mindből lecsippent egy szirmot, aztán leengedi a kezét és a bejáratot figyeli. Hátha jön valaki
Mikor észreveszi a feketébe öltözött fehér bőrú ocelot daimonú fiút, kissé felvonja a szemöldökét. Cináed az első aki érdeklődve megy feléjük, nem a gazdája. Az Oncilla természetesen érdeklődik az Ocelot iránt... Hiszen majdnem hogy egy faj, nagyon kevés a különbségük. A tünde hölgyemény még sem engedi, hogy ő szólaljon meg. *
- Üdvözlet idegen. *Mondja, nyugodtan kissé összefonva a kezeit a vörös köpenye alatt. De elől kilátszik az alkata, karja, és az ajkán egy nyugodt mosoly pihen. A daimonja közvetlenebb, azonnal Odron felé somfordál, ismerkedni.