Gyakorló terem

* Egész sokan vannak a gyakorló teremben még ebben a késői órában is, úgyhogy minél hamarabb le akartam lépni. Sosem szerettem az ember tömeget,túl... hangosak mint mindig. A kijárathoz is ki kellett kerülnöm pár embert, jól lehet ezért nem vettem észre az alacsony Anainát mert takarásban volt. Én nem félek attól, hogy letarolnak, ritkán fordul elő.. inkább soha, de Anaina olyan elesettnek tűnik ebben a gyakorlóteremben. Ezért gondolta, hogy eltévedt, és erre rá is kérdeztem. A kardomat visszacsúsztatom a helyére és azt hittem már minden rendben van, azonban a pálcám vége furcsán füstölt. Sötét szemöldökeim a magasba szöknek. A füstje határozottan büdös.. Mintha, kigyulladt volna valami, vagy odaégettem volna a reggeli rántottát. Igen pont olyan, reggel már éreztem hasonlót.*
- Nem értem.. * Zsebre vágom inkább, ne is lássam.*
- Sosem szerettem a pálcát. * Mosolygok Anainára, aztán megpaskolom oldalamon lévő hű társamat.*
- A karddal legalább biztos a találat és nincs semmiféle illúzió.. Csak vér. * Látom, hogy mulatságosnak találja a sikertelen próbálkozásomat az utolsó átkommal.*
- Direkt volt.. De tényleg. * Vonom meg a vállam, de az arcomon megjelenő mosolyból láthatja, hogy nem egészen úgy képzeltem a dolgot. Anaina szeme olyan mint egy riadt őzikének aki mindjárt elmenekül. Már majdnem mondtam neki, hogy ne féljen tőlem, magas vagyok és széles de nem a vadász akitől meg kéne riadnia. Vagy a sok ember zavarta meg őt is, vagy a földön heverő üres kardtok billentette ki az egyensúlyából, de megbotlott. Utána kaptam ő pedig a vállam után, úgyhogy végül is nem ért földet, azonban a pozíció túl meghittre sikeredett és ő pár másodperc után elhúzódott.*
- Szia, Anaina. Úgy szintén örülök, hogy látlak. * Sápadt bőrén mintha pírt látnék megjelenni, ez csak is az előbbi érintés miatt lehetett.*
- Gondoltam, hogy nem direkt keveredtél erre. Nos én éppen távozni készültem. * Bíbelődök még egy kicsit a mellvértemen lévő csattal, de aztán feladom. Engedem, hogy belém karoljon és együtt elindulunk kifelé, út közben még arrébb rúgom az olcsó kardhüvelyt. Aki ilyet hord az oldalán nem csoda, ha itt felejti a földön. Az edzéstől még mindig lihegek kissé, most valószínűleg zuhanyozni mennék, ha nem futottam volna össze Anainával.*
- Séta a fürge patakhoz?  * Biztosan a kedvére lesz, ugyanis ilyenkor este már hidegebb van.*

* Már több órája edzhetett a gyakorlóteremben, úgyhogy most már alaposan kifárasztotta magát. Annak ellenére, hogy annyira nem volt meleg az edzéstől alaposan felhevült és félre állt, hogy átadja a mögötte álló diáknak a bábút. Le akarta venni magáról a formázott fekete mellvértet, érzi, hogy az alatta lévő fehér ing nedvesen tapad a mellkasára. A bőrvért utolsó csatjával bajlódott, aztán beletörődve a vállára vetette a táskáját és indulni akart vissza, hátha most már beengedik a szobába. Jó móka, ha kizárják a másikat, de ne több órára. Pálcával a kezében indul a kijárat felé, közben még egy utolsó átkot szór az egyik szabadon hagyott madárijesztőnek tűnő bábúra. Zöld tűzörvény égeti, bár kárt nem tesz benne, de legalább elég látványos.*
- Baladash Malanoria. * Szitkozódik egyet tünde nyelven és miután megfordul majdhogynem beleütközik Anainába.*
- Ohh Anaina.. Rég láttalak. * Valahogy nem tudta összehozni a képet amint a lány megszállottan átkokat szór a bábú rengetegbe. Valamiért másmilyen kép alakult ki benne róla. Olyan kép ami sokkal inkább dukál a bájos kinézetéhez mint egy elszánt harcos asszonyhoz. Rámosolyog, aztán kissé végigméri.*
- Nem éppen harchoz készültél. Véletlenül nyitottál be igaz? * Kérdi és ha a válasz igen, akkor vele együtt elhagyja a labirintust.*