Természet szentélye

Vendég

First topic message reminder :

*Felvonja a szemöldökét a rózsaszín tündérsárkány láttán, és eléggé fenntartásai vannak a dologgal kapcsolatban, de végülis felmászik rá, nem nagyon tehet mást. Elég sokat repülnek, de végül csak megérkeznek az esőerdőbe, éééés...* - Na most mit kellene csinálni...? *Megvakarja a fejét, majd megpillant valami kisebb majmot. Megrajzolja a szájat a levegőbe, és elmondja az igét.* - Animalis Eloquium! *Azzal odasétál a majomhoz, és beszélni kezd hozzá, miközben reméli, hogy az is megérti.* - Heló, a segítségedre lenne szükségem. Mondd csak, történt valami furcsa mostanában az erdőben?

//Alapból semmi módosító.//

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Márc. 16, 2012 4:57 pm

*A srác elkerekedett szemekkel figyeli a papnővé váló hollót. Ő maga van már csak a szentélyben és csak ő tud az öreg hölgy meglétéről.* Óvakodjak a farkastól... hát jó. *Mondja a különös öregasszonynak, majd a tbbiek után fut és nemsokára be is éri őket. Nem igen tud semmit Doráról, hisz ő nem hallotta szavait, de nem kételkedik, bízik a többiek megítélséében, bár természetesen folymatosan mindenhol a titokzatos farkas után kutat, amelyiktől óvva intette a papnő. Mikor megnyílik a szikla, azért felemeli hangját Pablo.* Biztos, hogy ez jó ötlet? Láttotok mi volt odakint... *Mondja a többieknek és ő nem is rögtön meg a szikla felé, ismét picit talán lemarad, hanem odamegy a házhoz és keres valami ablakot, vagy valamit, ahol benézhet, vagy amiből megtudhatja, hogy egyáltalán mi ez a hely. Ilyen vérengzés után bemenni csak úgy egy sziklába egy ismeretlen Dorával. Nem tudom, talán botorság...*

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Márc. 16, 2012 4:59 pm

*Kicsit meglepi, amikor Mila elég nagy tempóval mondhatni elszáguld mellettük. Utána is kapja a fejét, aztán a maga ehhez képest rendkívül lassú tempójában halad csak utána. Aztán a lányra fókuszál, biztosan valamilyen varázslatot használt, bár nem hallotta, hogy kimondott volna bármilyen varázsigét is. Érdekes...igazán érdekes! Most viszont más dolga is van, mint ezen gondolkozni, inkább a lányra fókuszál, aki végül bevárja őket, mondd pár infot, aztán dörömbölésbe kezd. Kicsit összehúzza a szemöldökét, valahogy nem stimmel valami most. Közelebb lép Wylena-hoz, hiszen őt ismeri csak jobban, senki más nem volt hajlandó bemutatkozni annak ellenére, hogy ő megtette. Nem probléma, levonja a megfelelő konzekvenciákat. Ő nem druida, mentalista, kenyere a bosszú, és ha arról van szó...hát majd kiderül. Mindenesetre az ajtó felnyílik.* -Valami nem stimmel vele, azt hiszem...nem mondd igazat, és titkolózik is. Szinte teljesen biztos. Nem tetszik nekem! *Egészen halkan súgja csak Rosettának. Üzi küldést most nem használ, azt még nem gondolja hogy szükség van rá, a lány amúgy is eléggé sietősen megy előre. Az biztos, hogy hasznos ha innentől felettébb óvatosak lesznek. Azt viszont hasznosan érzi megpróbálni, hogy vajon ha netán megtalálják a tettest, a vélhetően tettest, akkor mik a lány szándékai.* -Fortis! *Suttogja el az igét. A köpeny gyújtás még talán jó elterelés is lesz, akkor talán a lány nem figyel fel rá, hogy épp a sorsában matatnak.*

//Lélekszimpátia elsődleges - Sors (A druida csajra, nem magamra!):
Leírás: A varázslat a jósmágia irányába nyúl el a Lélekszimpátia segítségével. Mivel ez esetben a lélek vonalára fókuszálunk térben és időben olyan módon, hogy ezzel képesek lehetünk előre jelezni eljövendő eseményeket. A sorsunkat kutathatjuk fel, tehát arra kaphatunk választ mi fog velünk történni az eljövendő időkben. Minél erősebbek vagyunk, annál távolabbra tekinthetünk és annál inkább kutathatjuk ki más lelkének jövőbeni lenyomatát.//

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Márc. 16, 2012 5:06 pm

* Cat meglepődve nézi ahogy a többiek varázslatokat használnak. Neki sajnos most nem jut eszébe egy sem. Majd kérdezősködni kezd: * Wylena, nem nagyon figyeltem a druida lányra kicsit be tudnál avatni? Ja és Evelyne, bocsi hogy elfelejtettem bemutatkozni teljesen elbambultam. Cat Morgan vagyok nemrég érkeztem a nezába. De már most tapasztalom hogy milyen izgalmas. * És nagyjából ennyi volt a bemutatkozása. Aztán várt a válaszokra. *

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Márc. 16, 2012 5:07 pm

*Mila elég gyorsan utoléri a lánykát és kissé félve pislog Rosettáék felé, hogy vajon látták-e a gyorsaságát.*
~No para, még mindig ott van a Belső idő~*jelenti ki Miroslav halál nyugodtan, bár ő is ideges. Persze nem a halottak miatt. Kit érdekelnek ezek a halottak? Mila is halott. Megesik az ilyesmi. De az biztos, hogy egy Természet szentélyében igen furcsa ez a dolog. Követik a leányzót tehát, és Dora elmeséli, hogy mi is történt. Valamiféle druida-rend tagja volt a fószer.*
~Druida-rend? Jesszusom, és mi közünk van nekünk ehhez?~*morogja Miroslav, de azért készenlétben állva követi a lányt és persze Milát. Dora egy házhoz vezeti őket, amin valamit varázsol, majd be is lép.*
- Megyek előre! *jelenti ki határozottan Mila, hiszen neki nem sok minden tudna ártani, lévén, hogy vámpírból van. Pálcáját elővéve egyből varázsolni kezd, segítségül hívva a természet erőit.*
- Rememdium Indagatio! *mondja ki az igét, miközben gyors mozdulatokkal körbefordul a kis házban. Hogyha minden igaz, akkor megtudják, hogy milyen varázslatot végeztek el itt.*

//TEM III. - Elsődleges
Hasonló a látnokok jósmágiájához, ám ez csak a varázslatokra vonatkozik. Csakis olyan helyen működik, ahol még sosem jártunk. Akkor azok a varázslatok felfedésre kerülnek, amik viszonylag nem régen vannak ott, és ismerjük a hatásukat. Ha komoly varázserővel rendelkezünk, akkor akár több évezredes, számunkra nem ismert varázslatok mibenlétét is felismerhetjük. Vigyázat, a mágiával létrehozott csapdákat nem mutatja ki, sem pedig a mágikusan elrejtett tárgyakat, vagy személyeket! Főleg maradandó varázslatok, átkok felismerésére szolgál!//

Hozzászólások száma : 507 Kaszt :

*Tehát Rosetta és Evelyne susmusol, amit Dora ugyan nem hall, de azért látja, hogy megy ott valami szervezkedés. Aztán amikor meggyullad a köpenye, felsikít, talán most már nyilvánvaló haraggal, és szenvedélyes düh-vel fordul feléjük. A botja egy mozdulatával bekattintja a kijáratot, és Rosetta felé lő egy varázslatot, amit diákjaink még nem ismernek, egy kötélkígyó tekeredik a lány nyakára, és úgy a földhöz keni, hogy Rosetta nem kap levegőt. És úgy tűnik, hogy Dora, miután végzett a liget lakóival, most folytatja az utána nyomozók között is. Evelyne a sors varázslatban csakis sötétséget lát, Dora halálát. Ezek szerint legyőzhető. Pablo nem megy be velük, kintről kukucskál csak. Nem sok mindent lát, csak idéző pentagrammát, és egy áldozati oltárt. Aztán egy tompa szúrást érez valahol a veséje táján. Amikor hátrafordul, látja, hogy az öregasszony áll mögötte egy áldozati tőrrel, ami az ő vérétől csöpög. Aljas mosolyra húzódik a szája.* Ostoba természetmágus, hogyan hiheted, hogy a természetet szolgálni kell, amikor uralhatom is? Pusztulj! *A baljában tartott varázsbottal hadonászik, valamilyen gyilkos varázslatra készül. Mila a varázslattal belenéz a hely múltjába. Látja, hogy Dora emberi sziveket tép ki még élő emberekből... Bizarr.*

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Márc. 16, 2012 5:18 pm

*Nem lepődik meg, hogy Mila gyors, hiszen ma már ezer fajta-féle varázslat teheti az embert gyorssá, meg persze a faj is... Vérfarkas volt, és gyors, és erős, akaratlanul is a fejébe kúszik a gondolat, de nem, valószínűleg Mila nem vérfarkas. A helyzet iróniája, hogy hirtelen a vámpír nem jut eszébe, nem nézi túlságosan Milát, el van foglalva. Mikor meghallja Evy szavait azonnal villannak a szemei, talán nem véletlenül ő volt abban a jelenésben, tényleg a megoldásban nem csak véletlenül látta a képet... De már késő.
Pablo akadékoskodását most már tökéletesen meg is érti, Evy szavai után, de mire cselekedne egy varázslat repül neki a torkának és fojtogatni kezdi. A földre puffanva szorítja a kezét a kötélre és az erőkesztyűk segítségével próbálja lefejteni magáról, mert valahogy az a sejtése, hogy fuldoklás közben a varázsigék kiejtése se menne, hiszen ha levegő nem jön, akkor szó se megy. Egy rúnatőr csúszik ki az övéből és ha Erőkesztyűvel, fizikai erővel nem tudja lefejteni, akkor megpróbálja tőrrel levágni a nyakáról, bár eléggé kockázatos a nyak körül tőrrel matatni, de fulladozás közben csak arra gondol az ember, hogy szabaduljon. Remélhetőleg az Erőkesztyűs megoldás inkább összejön... Mert hogy Rosettának nem lesz MÉG EGYSZER kitépve a szíve az is tuti. Evy felé néz könyörögve, hogy máshogy nézhetne egy fulladozó ember.*

// Erőkesztyű, Megnöveli viselője fizikai erejét, aki így képes lesz akár az acélt is elhajlítani, harci támadásai pedig lényegesen jobban sebeznek. //

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Márc. 16, 2012 5:23 pm

*Hát igen, talán ezért lett volna jobb a mentális üzi, de akkor meg nem tud Sorsot varázsolni. Sehogy se jön ki jól a lépés. Így hát valahol érhető Dora felháborodása, az viszont már biztos, hogy legyőzhető, bár hogy megölnék-e? Talán csak, ha mindenképpen muszáj. A kígyó is megjelenik, de a susmus miatt a lány is gondolhatta, hogy ők a gonoszak. Ez még nem bizonyítja, hogy ő lett volna a csuklyás alak, vagy talán mégis? Egy pillanatra elbizonytalanodik.* -Mi nem akarunk ártani neked, segíteni akartunk! *Kiált rá, hátha kicsit eszéhez kap, hiszen amúgy túlerőben vannak, le tudják győzni, ha le akarják...vagy még sem? Rosetta úgy fest jól halad a csiszatolással, legalábbis remélhetőleg, ezért inkább a lányra fókuszál. Végül úgy dönt egyszerűen ellenpólust hoz létre. Ez a varázslat elvileg megmutatja a lány valódi valóját is, hiszen ha eleve jó volt, akkor nem fog megjelenni az ellenpólusa, viszont ha gonosz, akkor igen.* - Asserorum! *Már csak az lesz a pech, hogy a többiek tuti automatikusan támadni fognak.*

//Sötét Hatalmak Elűzése elsődleges - Ellenpólus:
Leírás: Az Ellenpólus egy olyan különleges mágia, mely az ellenfélből táplálkozik. Egy tökéletes másolatot hoz létre, ami a velünk szemben állónak éppen a jó megfelelője, így természetesen csak gonosz lényekre alkalmazható. Angyalok esetén működik a leghatékonyabban, de gonosz emberek, állatok, más lények esetén is hatásos. Az ellenpólus mivel abból nyeri az erejét, akit támadunk, ha az ellenfél gyengül, akkor a létrehozott lény is halványodik. Egyébként tökéletes összhangban szinte tükörképként ugyanazt teszi, mint az, akiből létrejött. Ez remek összezavarás is lehet, kiváló támadás, és ha nagyon erős ellenfelünk van, akkor a menekülési utunkat is fedezheti.//

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Márc. 16, 2012 5:30 pm

* Cat azonnal Wylena segítségére sietett mit sem törődve a gonosszal. Töprengett hogy mitévő legyen és próbálta felidézni az eddig tanult varázslatokat. Majd összecsapta tenyerét és a megfelelő mozdulatokkal próbált tüzet idézni. Nagyon óvatosan hogy nehogy meg égesse Wylenát. A bűbáj sikerült és a következő pillanatban már el is kezdte égetni Wylena nyakáról a kötél szerű akármit. *

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Márc. 16, 2012 5:31 pm

*Belépve a házikóban, sok minden történik egyszerre, de a leglátványosabb talán az égő talár és Rosetta, akinek a nyakára terekedik egy kötélkígyó. Mila azonban megtorpan és nem igen megy közelebb egészen addig, amíg el nem oltják a tüzet. Nem tehet róla, ő vámpír és fél a tűztől. Azonban a varázslata sikerül és érdekes képek furakodnak az elméjébe, ahol Dora élő emberkék és élőlények szívét tépkedi ki. Szimpatikus Milának a lány, de persze ez csak a sok vér miatt van, ami a szívekből csordul ki. Mila égető érzést érez a torkában, de végül igyekszik a történésekre koncentrálni. Miroslav a lánynak ugrik és megpróbálja ledönteni a lábáról és morogva-vicsorogva ott tartani a földön //szokásos //, Mila pedig Rosettához ugrik és pálcáját a kötélre szegezi:*
- Finite Incantatem! *végzi el a hozzá tarto pálcamozdulatot, miközben kimondja az igét és reméli, hogy a többiek is csinálnak valamit, mert ez az egyszerű, de nagyszerű bűbáj most nem biztos, hogy beválik. Márpedig nem kellene, hogy Rosetta megfulladjon.*

//Mágiasemlegesítés - BBT - Másodlagos
Más néven mágia semlegesítése. Arra jó, hogy ha eltalált egy átok, vagy más maradandó varázslat minket vagy mást, megszüntethessük a hatását. Vagy ha a fésűnket valaki elbájolta, és nem a hajunkat akarja rendbe tenni, hanem rosszabb szándékai vannak a fejünkkel szemben, véget vethetünk a varázslatnak. Természetesen előfordul, hogy egy tárgy a semlegesítés után felrobban, mert a rá mondott ige annyira erős, vagy netán kimondottan úgy lett létrehozva, hogy ne maradjon utána bizonyíték.
Nehézsége attól függ, hogy a semlegesíteni való varázslat milyen erős. Egy veszélyes, magas tudású varázsló átkát egy nála jóval gyengébbnek esélye sincs semlegesíteni, sőt akár még rosszabbul is elsülhet a dolog, mint amilyen eredetileg volt.//

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Márc. 16, 2012 5:31 pm

*Vannak olyan pillanatok az ember életében, amikor az már nem is élet, hanem egy pillanatra más világba kerül át, viszont annyira hatalmas az életösztön bennünk, hogy ebben a pillanatunk érzékeink mégis kiteljesednek és képesek vagyunk még ha csak egy percig is, nagy tetteket véghezvinni. Ilyen pillanat az is, amikor az öregasszony hátulról megtámadja Pablot. A fájdalom villámcsapásként éri a fiút, térdre rogy. A szúró-maró érzés csak nem múlik, sőt, csak erősödik és érzi a fiú, ahogy a vér, az édes vörös vér elkezd folyni oldalából. Bal kezével odakap, közben a papnőre emeli tekintetét. A fájdalomnál csak dühe a hatlmasabb, amit az árulás okozott. Ő igyekszik mindig korrekt lenni másokkal, irgalmatlanul rosszul kezeli, ha elárulják és a papnő ezt tette.* Uralkodni!? Akkor uralkodjunk! *Ordítja a fiú, miközben teste megfeszül és még jobban vérzik teste. Pálcája még a kezében, nem tette el... szerencséjére.* Tyrannus Procell! *Kiáltja minden érzését, indulatát, fájdalmát beleadva, miközben leírja élete legszebb villámalakját. A követketkező pillanatban, mintha az ég zengene és megjelenik egy viharmadár, amit rögtön abban a pillanatban rá is szabadít az öregasszonyra. Ha minden jól megy, márpedig miért ne menne jól, a viharmadár a levegőbe emeli a papnőt, villámcsapással sújtja és a földre hajítja. Pablo eközben igencsak legyengül, de elkezdi vonszolni magát a többiek felé.*

//Tyrannus Procell: Élőlényidézés (elsődleges) - Viharmadár felkapja a célpontot, felrántja a levegőbe, kis áramütést mér rá. Jól megpörgeti, amitől esetenként elájul, elszédül, majd ledobja, földhöz vágja, amitől konkrétan elájulhat, töréseket szenvedhet, vagy magasabb szinten bele is halhat.//

Hozzászólások száma : 507 Kaszt :

*Rosetta ki tud szabadulni, mert a vérbambi úgy tűnik meghálálja a visszaélesztést, és gyengécske fogaival elnyiszálja a kötélkígyót, meg az erőkesztyű is hatékony, meg Mila varázslata. Eközben Ivy szócsatát vív Dorával, aki lejebb engedi a botot, és bosszúsan mered rájuk.* Pedig nagyon úgy festett. Azt gondoltam, hogy nem tehette egyedül, ennyire nem lehet erős, azt hittem a sustogásból hogy ti vagytok a társai, és most engem akartok megölni utolsóként, de hát akkor, arrggghhh... *Hörgi, mert a sötétből kilépő alak egy borotvaéles tőrrel metszi el a torkát. Valóban igaza volt Mila usernek, ugyanis az illető pontosan úgy néz ki, mint Dora. Ikertestvérek. Dora üveges tekintettel dől el, a másik lány pedig kegyetlenül nevetve lépi át a tetemét.* Hát akkor majd én, ha ti nem voltatok rá képesek. Pedig milyen szépen elterveztem, de testvérgyilkos mégsem akartam lenni. Az úrnőm javasolta, hogy kenjem rá a dolgot, így könnyen őt gyanusítjátok majd. Sejtettem, hogy nem vagytok képesek látomások nélkül élni, de ez is a kezemre játszott titeket, mert testvérek vagyunk, ha azt látjátok, hogy Dora sötét dolgokat tesz, miért gyanakodnátok valaki másra? Ostoba druidák, ti is, ők is. *Utal a rendre.* Nem tudom, miért hiszi mindenki azt, hogy a békés mantrázással meg lehet váltani a világot. Azt uralni kell, vérrel! Én pedig teljesítettem az áldozatot, amit megkívántak a sötétség szellemei. Az ostoba rendem tagjai sosem tudták, hogy untam az egész kis imádságukat. A balgák. De most már végük, ahogy nektek is. *Ebben a pillanatban több dolog történik egyszerre, nem véletlenül használja a lány ezeket a varázslatokat, mert pokoli erős lett tőlük. Pálca nélkül varázsol, Ivyt fojtogatni kezdi, Rosettára egy sötét masszát köp, amitől a lány bőrét sav kezdi marni, Cat-et, és Artemist nem tartja veszélyes ellenfélnek, ezért rájuk összesen egyetlen sárgán izzó szemű élőholt sakált küldd, ami csaholva ugrik neki Cat torkának, Milát pedig egy legyintéssel a falhoz csapja.
Pablo eközben nem várja meg a vénasszony varázslatát, hanem földhöz keni a madárkával. A banya szó szerint szétplaccan a földön. A teste legalábbis. Ám abból valami sötét amorf szörnyeteg kezd alakot ölteni. Egy nyolckarú démon. Tehát ez a néni valójában. Artikulálatlan hangon hörög valamit, és Pablo felé int karmos mancsival. A fiú lelkét valamilyen belső hideg kezdi marni, amitől a földre zuhan, de ellentámadni még tud.*

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Márc. 16, 2012 5:46 pm

*Mikor Cat a kötél felgyújtásával akarja megmenteni kicsit megretten, őszintén reméli, hogy már előbb sikerül ledobnia magáról, vagy hogy Mila varázslata, amivel odaugrik hozzá, a tűzre is hat, mert nem lenne jó felgyulladni. Kicsit nyöszörög és nyögdécsel is, levegőért kapkodva. Aztán bambi még sem hagyja cserben, és kiszabadítja őt, a tőr is segít, Mila mágiája is, azonnal talpra kecmereg, végigsimít egyrészt a nyakán, másrészt az állaton és biccent a segítőknek. * - Köszönöm... *Mondja halkan, elhaló hangon, jelenleg nem nagyon van több. Mire feleszmél egy sötét leányzó lép elő, megöli testvérét és rájuk támad... Az újabb halál láttán a lányban kattan valami, és szinte izzani kezd a felszabadított mágiáktól, a Druida képessége és az igen nagy Természetmágia tapasztalata együtt éled, megfűszerezve egy kis elementalistasággal... Rengeteg fájdalom zúdul rá a masszával, de a keze még is lendül.* - Elég volt... Elég! Santus Ignem! *Ejti ki a száján a pusztító varázslatot, ami az ő szájából több, mint meglepő... Meglepőnél is meglepőbb. Ahogy elszállt a varázslat, az egyik kezével a masszát próbálja takarítani magáról, de a tekintete továbbra is a lányon van, aki megölte a testvérét, elfordulva a családjától, a természettől...*

//Druida, Druida, rengeteg plusz és bónusz, ha kell, akkor kétszer varázsolja, a Surranó miatt kétszer cselekedhet.

Szent tűz:
Varázsige: Santus Ignem
Leírás: Az egyik leghatékonyabb druida támadó varázslat. A természet őserejét a legpusztítóbb elemben, a tűzben egyesíti. Kitérni előle szinte lehetletlen, ugyanis nem a célpont alatt vagy felett jelenik meg, hanem az áldozat aurájára koncentrál. Minél sötétebb valaki lelke, annál inkább hatásos a varázslat. A szent tüzet nem lehet nyakló nélkül varázsolni, ugyanis nem kevés harag szükséges ahhoz, hogy igazán hatásos legyen, és hát lássuk be, ha a druida szíve állandóan tele lenne haraggal, akkor egy idő után már áttérne a sötét útra.
Pálcamozdulat: A levegőbe kell markolnunk, mintha a sötét varázsló lelkét markolnánk meg.
Hatás: Azonnali. Előnye, hogy ha az áldozat nem is hal bele azonnal, ameddig el nem oltja magát, másra nem képes koncentrálni, csak az oltásra, addig könnyűszerrel kivégezhetjük akár még egy szent tűzzel. Kezdők esetén csak egy közepesebb lángcsóva jelenik meg, komoly druidák esetében már az egész testet be tudjuk borítani. Druidák, vándorok és aurorok esetében a hatás jóval erősebb. //

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Márc. 16, 2012 5:48 pm

*És igen a mentalista megérzései mégis csak jók. Nem jelenik meg a sötét ellenpólus és a lány is megnyugszik, Rosetta is kiszabadul. Már épp indulna előre, amikor vér serken. Elszörnyedve látja, ahogy Dora összeesik és a hasonmása jelenik meg. Ezért volt annyira egyforma a csuklyás alakkal a magassága és a testfelépítése.* -Nem, ezt...! *Nem sok lehetősége van befejezni a mondatot, mert a torkán láthatatlan kezek szorítását érzi, miközben a rövid magyarázatot is megkapják, ami cseppet sem szimpatikus. Harag gyúl benne, igazán kiváló varázslat lenne most a szent tűz, de mivel a varázsigét ennyire harákolva nem tudná kiejteni, így ez nem esélyes megoldás. Pedig a harag bőven meg van benne hozzá, csak úgy tombol. Valaki, aki ennyi életet elvett...megérdemli a sorsát! Remélhetőleg viszont a többiek befejezik a dolgot, ő maximum megkönnyíteni tudja a dolgukat. A kezét viszont minden gond nélkül tudja mozgatni és telekinetikus képességeihez sincs szükség beszédre. Akkor tehát visszavághat ugyanúgy, ahogy őt támadják. Fojtásra emeli a jobb kezét, majd teljes beleéléssel kezdi el szorongatni az iketestvér nyakincáját. Szinte érzi a kezei között az ellenfél nyakát, miközben igyekszik levegő után kapkodni, mert azért közben nem lenne jó megfulladni. Ki bírja tovább levegővel?*

//Telekinézis 4. szint:
Képes távolról, maximum 10 méter, valakit fojtogatni, akár véglegesen meg is folytani. //

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Márc. 16, 2012 5:53 pm

* Mikor meglátja hogy egy sötét alak megöli Dorát nagyon megretten és ledermed. De ez nem volt túl jó ugyanis a nyakához dobtak egy izzó zombi lényt ami nem akarta elengedni. Levegőért kapkodott. Küzdött hogy a torkáról legalább egy arasznyira eltolja az állatot mert ismét bűbájra gondolt megoldás képpen. Amikor sikerült pár centivel eltolnia az állatot a lény szájszagától émelygő arccal jégkarmokat idézett. A karmait beleszúrta a lény farkába és nekihajintotta a falnak ami beleremegett a csapódásba. *

Elemi besorolása: Víz
Mozdulat: Egy vizes (nem nedves, hanem aminek a tetején minimum egy fél centis vízréteg van) felületre rá kell nyomni az egyik kezünket, legyen ez a természetben előforduló pocsolya, tenger, tó, folyó, vagy idézett, és a másik kezünkkel úgy körberajzolni, hogy az ujjak tetején hegyes körmöket formálunk. Ez az egész procedúra hihetetlenül gyors lehet, ha valaki gyakorlott, a víz a kézre épül pillanatok alatt.
Leírás: A varázsló körmei helyén éles jégkarmok jelennek meg, amivel jobban, nagyobbat tud támadni, képes elég mélyet vágni és sebezni. Akár csak egy fizikai fegyver, egy penge, igen erős, ráadásul a tűzlények ellen jóval hatásosabb, és nagyon tartós, erős, hogyha a varázsló nem akarja megszűntetni, akkor 20 percig teljesen szilárd, csak aztán hullik cseppekben a földre. Elementalista, Vízmágus +5 perc, évfolyamonként + 5 perc és az ellenállósága, keménysége is nő.

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Márc. 16, 2012 5:56 pm

*Rosetta végül kiszabadul, és Evelyne beszélgetni kezd Dora-val, akinek a szava viszont hörgésbe fullad, ugyanis a sötétből előlép egy... Dora? Mila és Miroslav is értetlenül pislog egymásra, majd Dora No.2. magyarázatából bizony kiderül, hogy ikertestvérekről van szó. Mikor Dora No. 2. kijelenti, hogy nem akart testvérgyilkos lenni, Mila horkantva felnevet.*
- Hát... Ez pech *jegyzi meg mogorván és támadóállásba helyezkedve pálcáját a lányra emeli. Sajnos nem túl szerencsés a dolog, ugyanis úgy tűnik, hogy Dora No. 2. pálca nélkül is tök jól tud varázsolni - a kis csitri! Mila érzi, hogy a falhoz vágódik, beüti a fejét és lecsúszik, mint valami hógolyó az üvegablakon. Kellemetlen, főleg, hogy Miro is néhány másodpercre elveszti az eszméletét. Mila sebe azonban gyorsan gyógyul, így kb. másfél perc alatt már fel is áll. Körbenézve látja, hogy szinte mindenki kapott egy "társat", egyedül ő nem. Talán azt gondolta a lány, hogy belehal a falhoz vágásba. Pech. Egy kellemetlen elemi varázslathoz folyamodik a leányzó és reméli, hogy sikerül az, amit tervez.*
- Glacius exitus ! *mondja ki az igét és pálcájával egy kis kört ír le Dora No. 2. szíve felé. Erőteljesen koncentrál a dologra és elképzeli, ahogy a lány szívét jeges burkolat veszi körbe és másodpercek alatt lefagyasztja, és elfagyasztja a szívizmokat. Miroslav közben morogva, vicsorogva közeledik a lány felé, hogyha esetleg a varázslat mégsem sikerülne.*

//Elemi Harci Mágia - Elsődleges
Olyan elemi mágia, ami képes élő szöveteket jéggé fagyasztani. Természetesen ehhez koncentrációra van szükség, és a mágiahasználó akaratára. Igen hatásos támadó mágia, fagyási sérüléseket okoz, akár vérrögöt is okozhat. A megfagyott részeket nehéz helyreállítani, hiszen a szövetek teljesen elhalnak, a vér kikristályosodik. Mindez persze iszonyatos fájdalommal jár. Gondoljuk csak arra, hogy télen hogy fázik a kezünk, és milyen nehéz használni. A varázslat ugye valamiféle zsibbadást is okoz, a vérkeringés lassulása vagy megállása miatt a megfagyasztott test vagy szerv elveszti mozggékonyságát, ami valljuk be, például a szív esetében nem túl szerencsés az áldozat számára. Kezdetben csak felületi sérüléseket vagyunk képesek okozni, esetleg kisebb állatokat, rágcsálókat, hüllőket teljes testükben megfagyasztani. Később egész emberi test fagyasztására is képesek lehetünk, vagy csak egy-egy szerv megállítására.//

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Márc. 16, 2012 6:00 pm

*Hát most jött el a végső pillanat, amikor már tényleg élet és halál közé taszítják az embert. Amikor már az ép ész és az őrület valójában egy és ugyanaz. Midőn a boszorkány külalakja szertefoszlik és már csak egy démonizé marad mögötte, Pablo a végét látja. Ez lenne az egyik legnagyobb harcoscsalád ifjú sarjának vége? Egy vérző vese és egy démon? Azért megpróbálhat dacolni önnön sorsával.* Assulatim Flatus! *Hörgi, miközben félhold alakot ír le, de mindennél jobban szeretné, ha szétrobbanna a démonalak. Ha el is vérzik, legalább pusztoljon halála okozója is. De nem, csak nem olyan szerencsétlen az élet legnagyobb imádója, hogy meghaljon idő előtt...*

//Szilánkokra robbantás: Természetmágia (elsődleges) - A druidák nem pepecslnek mindenféle trükkös bejutással, álkulcsokkal, zárnyelvek tologatásával, bár nagy hanggal jár, mégis ezt a megoldást választják. Miután az ajtók fából vagy fémből készülnek, tudhatjuk, hova is robbantanunk, ahol a legjobban sebezhető. Természetesen a varázslat nem csak tárgyak ellen hatásos, emberek és állatok ellen is bevethető, ám ne csodálkozzunk, hogy utána már nem lesz esélyünk átkutatni az ellenfelet, ugyanis nem sok marad majd belőle.

Sajnálom, nem tudok többet írni... Nagyon tetszett és bocsánat, hogy rohannom kell. Azért alkalomadtán valaki mentse meg karimat! Köszi!//

Hozzászólások száma : 507 Kaszt :

*Tehát Ivy fojtogatni kezdi szintúgy Lorát, mert hát így hívják a másik tesót. Egy ideig kiegyenített a dolog, küzdenek, de aztán Rose a szent tűzzel megkínálja a sötét boszorkányt, aki pillanatok alatt lángra lobban, és így már nem tud védekezni a fojtás ellen. Aztán Mila jégvarázslata már csak hal a torkán. Égő fáklyaként tántorog, majd hangos sikollyal zuhan bele valamilyen kútszerű sötét lyukba. Távolodó sikolya azt jelzi, hogy tényleg jó mély lehetett a dolog. Eközben Pablo sikeresen szilánkokra robbatja a démont, anélkül hogy ne döglene bele. Cat pedig sikeresen meg tudja fagyasztani a halott dögöt. Tehát minden jó ha a vége jó. Sőt, úgy tűnik, Dora megmozdul, és még erőteljesen köhögve de a torkához érinti ujjait, amiből fehér fény csap ki, és a seb begyógyul. Elég magas szintű természetes gyógyító lehet.* Kö...köszönöm. Sajnálom, hogy így alakult, tudtam, hogy Lora nagyon álnok, de hogy ennyire, azt nem... *Rázza a fejét.* vissza kell mennem a rendhez, hátha tudok még segíteni rajtuk. *A válltáskájából előkerül néhány csillogó amulett, amit átad a segítőknek, aztán kinyitja a sziklakaput, és elsiet, a diákok pedig visszatérhetnek térkapun át a terembe.*

//Köszönöm szépen a részvételt, némi jutalom tehát nektek:

Földanya csókja: arany-amulett, amely segítségével az erdő legerősebb természeti szellemét idézheted meg hetente egyszer, aki akár tanáccsal, akár fizikailag is segíthet. (Rosetta és Evelyne, mert végigjátszották, és ügyesen)

Földanya érintése: ezüst-amulett, amely segítségével az erdő egy hatékony szellemét idézheted meg hetente egyszer, aki akár tanáccsal, akár fizikailag is segíthet. (Mila és Pablo a késés miatt, de ügyeskedés miatt)

Földanya sóhaja: bronz-amulett, amely segítségével az erdő egy segítő szellemét idézheted meg hetente egyszer, aki akár tanáccsal, akár fizikailag is segíthet. (Cat mert szépen csinálta, de azért még tanulnia kell)

Mindhárom amulett csak a szabadban használható.

És Rosettának egy kis utómagyarázat, mert tudom, hogy igényli:

Rosetta úgyis arra fog tippelni, hogy mivel az njk lányt végül ártatlanul megölik, és a másik volt a gonosz, hogy direkt úgy terveztem, hogy ha nem ölték volna meg, akkor meg ő lett volna a gonosz, de nem, mindenképpen az a gonosz, aki nem kisérte őket! Csak leírtam, hogy ne az legyen, hogy mindig a másik a gonosz, mint akit lelepleznek. //

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Márc. 16, 2012 6:10 pm

*Rosetta tüze végül elpusztít mindent, így Mila varázslata végül nem is kellett (volna). De létrejött és erre azért a lány büszke. Lassan közelebb sétál a többiekhez és körbenéz, hogy mindenki megvan-e és jól van-e. Körbenéz a házban, majd lassan kisétálva otthagyja a többieket és besétál az erdőbe. Igyekszik észrevétlenül eltűnni, hiszen most nincs kedve senkihez. Egy ilyen csata eléggé kimerítette a lánykát és daimónját, így bevetve magukat az erdőbe megvárják, hogy mindenki elmenjen, majd Nellond felé veszik az irányt, hogy egyenek egy jót...*

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Márc. 16, 2012 6:11 pm

*Erőteljesen fojtogatja az ellent, amikor az megkapja a tüzet, majd a többi támadást is, úgyhogy sikerül végezni vele. Enyhén szólva is erősen köhög, amikor végre felszabadul a torka. Kezeit a térdére támasztva kapkod levegő után, aztán látja, hogy Dora is magához tér. Ő sincs még teljesen jól, de a lányhoz lépdel és segít neki felállni.* -Oh, köszönöm és sok sikert! *Veszi át az amulettet és a nyakába is akasztja. Remek intő jel lesz ez máskorra is, hogy nem minden az, aminek látszik mindenféle értelemben véve. Reméli, hogy a druida lánynak sikerül valamelyest visszahozni a családját. Minden jó, ha a vége jó, úgyhogy elköszön a többiektől.* -Azt hiszem ezt nevezhetjük sikernek! *Visszatérés a terembe, aztán elköszönés, és irány a szobája.*

//Nekem nagyon tetszett a mese, köszönöm szépen, az az amulett is. Very Happy

//

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Márc. 16, 2012 6:13 pm

*Mikor sikerül elpusztítaniuk a lányt, mer tehát ennyi varázslattól talán csak-csak sikerült elpusztítani, azonnal levakarja magáról ezt a ragacsot, ah nem tűnik el az idézője halálakor magától, aztán amikor meglátja, hogy Dora megmozdul természetes gyógyítóként azonnal mellette terem, de mire odaér konkrétan a lány már meg is gyógyítja magát, ahogy az exkoboldlány égési sérülései is lassan eltűnnek, mikor gyógyító képessége átjárja a testét.* - Úgy sajnálom... A családodat...*Suttogja halkan a lánynak, hiszen a saját testvére árulta el és pusztította el a szeretteit. Aztán a véla lány feláll, mikor Evy felsegíti Dorát, majd a többiek felé pillant, hogy mindenki rendben van e.* - Köszönöm, és szívből remélem, hogy sikerül többeken segítened, hogyha szükséged van rám, maradok. *Feleli a lánynak, majd Evy-hez fordul, kicsit közelebb lépve, megvizsgálva a tárgyat.* - Ez a mai nap... egészen húzós volt. Jól vagy? *Kérdezi a lányt, hátha a fojtásnak nyoma is maradt és gyógyításra van a lánynak szüksége, majd mindenkin végig megy, hogy kinek van rá szüksége, minden bizonnyal Pablonak lesz, hát előb gyógyít, aztán távozik.*

// köszönöm az órát és a tárgyat is, de kivételesen nem én gyanakodtam, blőőő! Tetszett a sztori ^^ //

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A diákok már megkapták az elméleti oktatást, de lehetséges hogy nem, ez annak a függvénye, ami lentebb az off-ban olvasható. De mindkét esetben, amikor belépnek a szentélybe szinte azonnal éles villanás keretén belül átkerülnek a gyakorlati (vagy gyakorlati és elméleti) óra helyszínére. Nem máshol vannak, mint egy egész vékonyka kis meredély szélén. Mögöttük mászhatatlanul meredek sziklafal, szinte teljesen csupasz és kopár, nincsenek kiszögellések. Előttük pedig a körülbelül egy méter széles párkányon túl a beláthatatlan mélység feszül csupán. Aki tériszonyos, az jó eséllyel nehezen fogja viselni a körülményeket. Az égen villámok cikáznak, kellemetlenül rossz idő van, nagy cseppekben esik az eső, ádáz szél borzolja a hajukat. Érzik, hogy a mágikus villámlás hatására mágikus erejük is erőteljesen megcsappant ennek következtében csupán két elsődleges mágiágat tudnak alkalmazni, és persze az esetleges előre elkészített varázstárgyakat. Akinek van képessége, az is, azok közül csak egyet.
Jobbra nézve felfelé vezet az út, de mivel vékony a párkány, amin állnak nem lehet látni, hogy vajon mi a végcél, de vélhetően a hegy tetejére lehet eljutni. Balra tekintve ugyanez a helyzet, csupán lefelé vezet út, jó eséllyel a hegy lábához, vagy talán valamiféle menedékhez. Kérdés, hogy csak úgy szimplán elindulva ebben a szélben nem vinné-e le őket a szél könnyedén, főleg, ha esetlegesen apróbb termetű egyének, koboldok, fél-koboldok is jelen vannak.*

//Az órát ma én tartom, mert Kaen későn ér haza, és már nem akarta megint eltolni, szóval kénytelenek vagytok beérni velem. ^^ Feltölteni igyekszem a nap folyamán az anyagot, de nem tuti, hogy sikerül, mivel elég sok a teendőm már, de mindenképpen lesz óra, max. megoldom majd máshogy. Smile

Az első hozzászólás elején jelezzétek, hogy melyik irányba indultok el, és a végére írjátok oda off-ba, hogy melyik két elsődleges mágiaágat fogjátok használni és melyik egy képességet, akinek van. Ezen később változtatni nem lehet!//

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Ápr. 27, 2012 2:51 pm

//Ha 55-ig nem lesz meg a minimális 3 fős létszám, akkor nem tartok órát. Nem tudok úgy 5 órakor órát kezdeni, ha mindenki kezdés előtt két perccel teszi be a hsz-ét, vagy annyi sem, mert én sem vagyok gyors- és gépírómester, hogy utána még ennyi idő alatt reagálni is tudjak.//

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Ápr. 27, 2012 2:52 pm

*Svesyn a Birtokon a természetmágia órák színhelye elé vette az irányt, laza ruhát húzott, ugynais nagyon meleg nap van.*~Remélem nem fogok elkésni.~*Gondolja magában, majd rápillant órájára.*-Óóó csak negyven van, akkor még bőven van időm.*Mondja, de inkább magának, ugyanis senkit sem lát a közelben, már megszokta, hogy ha belép az óra helyszínére, azonnal elteleportálódik a gyakorlat helyszínére, de ma valahogy nem bírja a villanásokat. Amint észreveszi, hogy mekkora vihar van a gyakorlat színhelyén, rögtön megbánja a választását, és az egekhez fohászkodik, hogy cseréljék le a ruháját. Amikor megérzi a varázserő csökkenést, úgy dönt nem ellenkezik. Lát két utat, egyet lefelé, egyet fölfelé, úgy dönt, inkább lefelé indul, hátha nincs ott akkora vihar. Úgy dönt, idéz valamit amivel nem esik le, így a szökkenő bakot választja.*-Camera Capricornus*Kimondja a varázsigét, majd várja a bak megérkezését.*

//Elsődlegesek: Természetmágia, Élőlenyidézés.

Élőlényidézés elsődleges, szökkenő bak
Leírás: A megidézett bakkecske valamivel nagyobb, mint a valódi állat, egy nagyra nőtt német juhász nagyságúak. Különleges képességük az az ugrásukban rejlik, és abban, hogy már kezdetben is 70-80 kg-ot el bírnak a hátukon. Az ugrásuk különleges, ugyanis a levegőben képes ugrani, nem kell alá szilárd talaj. Az viszont bizonyos, hogy nem a legkellemesebb utazási mód, hordárnak viszont tökéletes, és aki odakötözi magát, ráhajol az állatra, az sokáig is bírja. A léptei nincsenek olyan magasan, csak a földtől maximum 10 méterre lehet, de ha például egy hegy, vagy nagyobb objektum megtöri a vízszintes talajt, akkor ahhoz képest is él a 10 méter.//

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Ápr. 27, 2012 2:53 pm

*Szandi is itt van, ő is részt vesz az órán.*
//Bocsi a borzasztó rövidért, de siettem, hogy velem +1 legyen 55-ig, épp most értem haza.
Választott elsődlegesek: Természetmágia, Dalmágia
Választott irány: jobbra
A pontok Deyan Serenitynek mennek.//

Tárgy: Re: Természet szentélye Pént. Ápr. 27, 2012 2:56 pm

* Miután elment a gyakorló teremből sebes léptekkel haladt a természet szentélye felé. Már megint elkésett. Aztán nem is ott vannak mégsem hanem egy meredek kis földdarabon. A hajukat fújja a szél és villámlik is. Elég furcsa, nem lenne jó leesni. A többieknek egy mosollyal köszön. *

// Bocsi a rövidért, nem figyeltem az időt :S De a többi hsz-t hosszabbra írom Smile

Legalábbis ha tudom Smile

A mágia ágak:
TEM
EHA
Irány: bal//