Elátkozott csatamező

Tárgy: Elátkozott csatamező Vas. Okt. 23, 2011 12:10 pm

First topic message reminder :

*Bulgária területén évezredekkel ezelőtt mítikus csaták zajlottak le, ahol több faj is képviseltette magát. A jó képviseletében az emberek, tündék, sárkányok, de még az angyalok is, míg a sötét oldalt a halottak dögletes bűze erősítette, démonikus boszorkánymesterek, feketemágusok vérlényei... Egy ilyen csatában nem hirdethetünk győztest, így mindkét fél számára hatalmas veszteségek voltak tapasztalhatóak. A történelemre ez már nincsen kihatással, ám az utóbbi idők mágikus eszenciát megbolygató történései olyan elfeledett átkokat hoztak felszínre, a holtak visszatértek, a démonok ismét elfoglalták a birtokot, hogy aki erre jár, semmi jóra ne számítson. A csatamező a mocsár szélén terül le, alig pár órányi járóföldre az iskolától. Dögbűze már messziről érezhető. Aki belép, mindenképpen úgy érezheti időnként, hogy halucinál, mert a saját halott rokonaival is találkozhat, elfeledett sikolyok törnek ki a korhadt fák odvaiból, és jó ha az utazó a lába alá is figyel, nehogy valami a mélybe rántsa. Na de akkor ki lenne olyan botor, hogy mégis kockáztat? Vagy akinek nincs vesztenivalója, vagy aki tudja, hogy mit keressen... Mert van mit...*

Elátkozott csatamező - Page 2 Csatamezo2

Elátkozott csatamező - Page 2 Csatamezo2

Tárgy: Re: Elátkozott csatamező Kedd Szept. 25, 2012 4:05 pm

*A lány a rémről magyaráz, de Boris megpillant egy alkalmas botot a cserjésben, úgyhogy a történet másik felét nem is hallja. A további intézkdedéseket meg is hagyja az okosabbaknak, ő inkább magában a megtanult mozdulatsorokat – amikből azért nincsen túl sok – ismételgeti. A Hamon nevű fehér hajú srác viszont megállásra készteti őket, és egy elég megdöbbentő dolgot árul el. Vagyis igazából ez a hely eleve gyanús volt neki, és most a gyanúja igazolást nyert, főleg, mikor meghallja Tyler szavait is. Őszintén szólva ekkor egy kicsit meg is borzong, de észreveszi, hogy a kék virágokból valami por száll fel, és mivel ez a hely több, mint különös, ezért a fiúnak valahogy nem sok kedve van hozzá, hogy szippantson belőlük. Ezért hát légmágusi képességét latba vetve igyekszik ellegyezni az ártalmas miazmát maga és társai arca elől. Egy szál bottal és némi légmágusi képességgel nem sok kedve van harcba szállni, pláne nem egy kraken ellen, és szemlátomást erre nem is lesz szükség. Így csak szorosan markolja a fegyvert, és bár elvei szerint sosem ütne meg egy nőt, lehet, hogy most mégis kivételt tesz.*

//Légmágus, 2. szint
Képes 5 kilogramm erõsséggel megtaszítani tárgyat, vagy embert. – nem konkrétan az, de remélem, belefér.//

Tárgy: Re: Elátkozott csatamező Kedd Szept. 25, 2012 4:03 pm

*Természetesen elkapta Hamon szavait, hogy beszélniük kell, és igen, fából van, hogyha hat év alatt senkit sem bámult meg (kivéve egyszer Jacket, amikor kicsit bájolva volt), akkor nem Hamont fogja, akinek a barátnője az egyik legjobb barátnője és már akkor féltékeny, hogyha beszélgetni kezdenek nélküle, ráadásul félhomály van, most pedig nem vérfarkas, hogy tisztán lássa, bár Lyra kis lángocskája egy minimálisat segít. A béke őre, ez van, kicsit biccent Hamonnek, hogy jó, hagyja a dolgot, aztán csak néhányat pislog Chris, Ari és Tyler felé, mindenki mossa kezeit, amin kicsit elmosolyodik. Miután a lány elutasítja a gyógyítását a növényekkel kezd foglalkozni, hiszen druida, hogyha már a lánynak nincs rá szüksége, akkor a növényektől kérdezget, hátha valamit megsúgnak neki. Viszont a növények holtak, ami határozottan kétségbe ejti, azonnal hátrálna kifelé, de mindenki megy még ekkor előre, és lemaradni talán még rosszabb ötlet... Talán. Tovább megy és ekkor találja be a hallucinogén virág, és kicsit tompulnak az rézékei, de tökéletesen észleli még, minden bizonnyal, hogy a lányról lehullott a lepel, mindenki pontosan tudja, hogy ő az ellenség, ellenben ha erős a szer, akkor nemsokára mindenkit elmosódva lát, fények cikáznak, aztán mindenkinek a fején groteszk állat van, mi más, Rosetta hallucinációjában, de nem valami kellemes, inkább frászt kap. Hogyha tudatosul benne, mivel hogy eléggé ismeri a növényeket, hogy a virágok valamiképpen befolyásolják a tudatát, igyekszik eltakarni az arcát, hogy ne szippantson be mégtöbbet, por elleni képessége bizony nincsen, csak méreg elleni, a Természetes gyógyító képessége.* - Mi... történik...? *Még csak részeg se volt, nem hogy beszívva, inkább ijedt, minthogy lezsibbadt aggyal csinálná a semmit, koncentráció nélkül. Aztán, hogy pontosan mit okoz a hallucináció, nem csak elmosódást, a mesélő biztosan jobban tudja.*

Tárgy: Re: Elátkozott csatamező Kedd Szept. 25, 2012 3:56 pm

*Úgy tűnik, hogy mindenki elég feszült hangulatban van, ami nem feltétlen meglepő, hiszen itt vannak zombikkal körülvéve, a lidércek is figyelik őket, elég furcsán nyugodt állapotban pislognak a diákságra. Tyler a lányt támogatva Rosettával a másik oldalán indul el arrafelé a torony felé. Az aprócska megjegyzéseket és Rosetta rendre igazítását csak egy halk hümmögéssel nyugtázza, nem akart ő pofátlan, vagy felsőbb rendű lenni, egyszerűen csak logikus. Minden esetre ahogy haladnak, hirtelen Tyler egy botos emberkét vél felfedezni az egyik dombon. Megtorpan, és meresztgeti a szemét, majd egy halk "Elnézést!"-sel ott hagyja Connie-t Rosettára dőlve és megindul a dombocska felé. Lassan lépdel közelebb a dombhoz, de nem sétál fel rá, egyszerűen csak hallgatja a férfi helytelenítő mondatát. A fiú követi a bot útját és meglátja a holttesteiket, a tárgyaikkal egyetemben. Valóban megdöbben, és egy halk nyögés hagyja el az ajkait. A holttestekhez sétál, miközben beizzítja látomási képességét, hogy megtudja, hogyha a férfi esetleg támadni szeretne. Ahogy a holttestekhez ér, megpróbálja felvenni a tárgyakat, Hamon Szerencse övét, illetve Az inkvizitor tüskés péncélját //gondolom, ez páncél akar lenni!//. A többiek ebből nyilván csak annyit látnak, hogy a dombon rohangál a srác, kérdés, hogy a tárgyak ott maradnak-e nála, fel tudja-e őket venni. Minden esetre visszaindul a többiek felé és hogyha odaér és nem bódul el, megszólal:*
- Egyszer már meghaltunk. Ott voltak a holttestek. Ez a lány gonosz. *tudatja a többiekkel úgy, mintha annyit mondana, hogy eső lesz, nyilván hogyha Hamon után Tyler is ezt mondja, akkor van benne valami ráció.*

//Látnok 2. szint:
Elõérzet: Egy felerõsített hatodik érzék. A karakter már 1 perccel elõre érzi, ha valami rossz fog vele történni. Nem tudja pontosan mi, de érzi, hogy baj lesz. Valamilyen szintû irányérzéket is ad.//

Vendég

*Tyler szavaira kicsit olyan hangsúllyal kezd el beszélni, mintha egy gyereknek magyarázna a jószándékú és elnéző anyuka.* - Fel tudott állni, sétál, beszél, és nagy eséllyel fogja kihúzni addig amíg eljutunk egy szakképzett gyógyítóhoz, amit aligha mondhattunk volna el, ha hagyjuk elvérezni. Nem mondtam, hogy csodatévő vagyok. *Csakazértis mosolyog, és nem hajlandó felcsattanni, majd Rose szavaira csak megvonja a vállát.* - Nem én kezdtem. *Gyerekes hozzáállás, de nem fogja csendben tűrni hogy beszólogasson neki a fiú. Nem lát át a lány álcáján, Hamonben viszont megbízik... bár úgy, hogy a saját megérzései mások, egy kicsit azért elgondolkozik a dolgon, de eléggé legyengíti a hold, könnyen lehet, hogy ez az oka. Kicsit távolabb lép a lánytól, visszafelé, és afféle készenléti pózba helyezkedik, hogy ha véletlen támadna, vagy megpróbálna elfutni... Nem túl gyakorlott közelharcban, de fizikai ereje az van, bár fene tudja egy ilyen árnylényé mekkora. De ha elmenekülne, vagy ilyesmi, akkor visszahúzza szépen.*

Tárgy: Re: Elátkozott csatamező Kedd Szept. 25, 2012 3:50 pm

*Azért egy egész leheletnyit zokon veszi, hogy a legtöbb itt lévő csaj majdhogynem fából van és csak épp futólag kapja el Chris pillantását. Hát jó, hogy nem kövül meg tőle, ő a csajokra specializálódott, de bizonyára a sötét miatt nem hat a durva sárm. A csipkelődéseken jót mosolyog, Rosetta szavaira pedig csak megrázza a fejét.* -Ne őrizd állandóan a békét, a béke rém unalmas! Én se bírnám, ha utasítgatnának... *Rántja meg a vállát, majd Tyler szavaira a srácra pillant.* -Hát mintha olyan mesét hallottam volna, hogy az Akadémiátokat ti diákok próbáltátok meg védelmezni, vagy ott eleve nem is voltak tanárok, vagy akkor hogy is van ez? *Picit oldalra dönti a fejét, igyekszik leküzdeni a néha feltörő vacogást, bár a szája már kellőképpen kezd kékülni, szóval gyors léptekkel halad, jó lenne minél előbb meleg helyre kerülni, akkor is, ha az egy randa rém viskója lesz. Ariana szavaira csak szélesen elmosolyodik.* -Próbálom, hát de látod hogy nem hat. Az a kellemetlen gyanúm van, hogy ez mégsem egy álom... *Egy pillanatra elhúzza a száját, de hát legendás jókedvétől nem megy messzire hosszú időre. A jó tolvajnak ugye szokása a halál arcába is belevigyorogni. A leányzó válaszára csendesen figyel, annyira nincs otthon a mindenféle rémek világában, ezt inkább meghagyja másnak. Az ütőfegyvert felnyalábolja, lassan úgy néz ki, mint egy ősember, bunkósbot, alsónadrág...a papucs nem illik annyira a képbe.* -Lehetséges, hogy a szarvas fickó irányította a démonodat, vagy ilyesmi. *Told hozzá egy minimális kis véleményt, és már nagyon szugerálja a tájat, hogy érjék el a jó meleg házikót. Aztán bevillan neki az info, amin még így vacogó fogakkal is átlát, hát nem véletlenül ő az álcázás mester, nehogy már egy ilyen kis feu follet itt jobb legyen nála. Meg is torpan és ha valaki megy mellette, akkor kiteszi oldalra a kezét, elég lendületesen, szóval simán lehet, hogy egyszerűen mellkason vágja mondjuk Christ.* -Bocs, de...azt hiszem nem kéne tovább menni. *Elmondjuk az infokat árnylényről, krakenről, meg mindenről.* -Most akkor vagy vissza a suliba, vagy győzzük le a lényt, és vágjuk a szájába az árulót? *Itt a kiscsajszira pillant, mert hát ezek után nyíltan ellent mondd neki, a kezében a husánggal fenyegetően néz.* -Szóval akkor most mondd el nekünk az igazat, hol is van a kraken gyenge pontja kisasszony?

//Telekinézis 6. szint a folletkére:
Blokkolás: Képes célszemély testét teljes mozdulatlanságig blokkolni, természetesen mentális ellenállás van ellene, de az illetõ minimum lassabb lesz, kevésbé tud varázsolni, vagy teljesen inaktívvá válik.//

Vendég

*Ezek szerint nem hazudik... legalábbis Chris nem képes átlátni az álcáján, talán amiatt, mert olyan távol áll ő a fénytől. Mindenesetre, amikor Tyler szeme megvillan, csak egy icipicit meghajol felé, amolyan "tessék, csak nyugodtan"-mozdulattal. Nem, nem tart a másik fiútól egyáltalán, igazán, már kevés dologtól tart úgy igazán-őszintén, és egy másik diák nem fog feliratkozni erre a sorra. Pláne, miután Ari és Rose gyógyítását is leszólja.* - Én jól viselkedek, Rosetta. *Vonja meg a vállát, más kérdés, hogy ez már csak nézőpont kérdése. A lány leírására felkapja a fejét.* - Éneklő démon? *Kérdez rá, végigfuttatja a fejében, hogy mi is van, hol is van. Gondolkozik, agyal, majd azért ahogy közelít a toronyhoz, ideje lenne felkészülni. Pláne, ha esetleg Tyler és/vagy Hamon közli is vele útközben az infót, ami ugye kérdéses. Azt viszont mindenki tudja, hogy élőholtak vannak a mocsárban, szóval koncentrálni kezd. Próbál egy élőholtat a szolgálatába állítani, nem árt, ha van vele ágyútöltelék... szóval ha ez sikerül, akkor mindenképpen az uralma alá hajtott élőholtat küldi maga elé a toronyba. De igazából akkor is az élőholtat küldi előre, ha hozzá nem jut el az, hogy ez az egész csapda, ő már csak ilyen gyanakvó lélek, és elővigyázatos. Többnyire.*

//Halottlátó 4. szint: Képes egy lidércet, szellemet, gyengébb vámpírt a szolgálatába állítani, ám kétséges, hogy az élõholt meddig marad vele, hiszen szabadulni akar. A halottlátóra csak a komolyabb élõholtak tudják már a képességüket használni, zombik, csontvázak már megsebezni sem tudják.//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Tyler ahogy lépdelnek, nem messze tőlük egy különös alakot pillant meg. Egy fickó, közel két méter magas nekromanta bottal, a másik kezében egy véresen csöpögő letépett fejjel. Az illető helytelenítően pillog Tylerre.* Megint ugyanúgy... megint a vesztetekbe. *Mutat egy nagyobb dombocskára, ahol Tyler megdöbbenve fedezi fel a saját szétmarcangolt holttesteiket, tárgyastul. Úgy tűnik, hogy már másodszorra járják végig ezt az utat, de folyamatosan romlik a helyzet, most már tárgyaik sincsenek. Ezek szerint ez a fickó valahogyan manipulálta a tér és idő szövetét, és adott nekik egy második esélyt, de már nincsenek az élők sorában, csak afféle utolsó esélyként tárgyak nélkül.* Ne higgyetek a lánynak, nem láthattok át az álcáján. *Mindezt csakis Tyler látta, a többiek nem.*

*A többiek persze erőteljesen gyanakodhatnak Constance-ra, aki bőszen vezeti őket a kék virágoktól övezett torony felé, mely előtt az íjas szobor áll. A lány felmutat az egyik ablakra.* Ott láttam őt. *Rosetta és Ariana nem gyógyító erőt érez a virágokból, hanem bódító, halucinogén por száll belőlük a levegőbe. Hamon egyedüli illuzinista viszont mégsem annyira gyenge, rájön, hogy a leányzó feu follet, az igaz, ám a rossz útra tért árnylények fajtjából, egy valódi, testet öltött lidércfény, aki pontosan a mocsár közepébe vezeti őket, ahol a már csápjait számolgató, éhes mocsári kraken várja őket.*

Hozzászólások száma : 860 Kaszt :

The member 'Kalandmester' has done the following action : Roll dices

'Tízoldalú' :
Elátkozott csatamező - Page 2 Tiz

Result :

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

//Újra//

Hozzászólások száma : 860 Kaszt :

The member 'Kalandmester' has done the following action : Roll dices

'Tízoldalú' :
Elátkozott csatamező - Page 2 Tiz

Result :

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Constance teljesen ártatlan, Chris arra jut a gondolatai alapján, hogy egy emberi alakot öltött feu follet-ről van szó, azaz fénylény, ezért járt olyan csúnyán a sötétség teremtményei között.* Pálcám? Van, de legtöbbször nekünk nincsen rá szükségünk a fényvarázslatokhoz. *Magyarázza a lényegre szorítkozva, mintha mindenki tisztában lenne a "csillagok" mibenlétével. A lány sem nézi meg Hamon testét, de ez betudható a sebláznak, vagy csak egyszerűen prűd, vagy leszbikus. Ellenben a lány megtorpan a srác felvetésén, és bólint, bár bizonytalanul.* Nem ő volt, de a toronynak az ablakán hajolt ki, engem nézett, mielőtt a rém megtámadott. Borzalmas volt. Próbáltam küzdeni, azt hiszem áldozatul estem a csalogató hangnak. Olyan volt, mint egy párzóének, de nem állati. Szirénre hasonlított a dala. *Chrisnek beugorhat, hallott már erről, éneklő démonnak hívják a bestiát.* A hatása alá kerültem, aztán már nem volt kiút. Pedig én is dalnok vagyok, szépen énekelek, de a mágia ellen tehetlen voltam. Bármilyen valaha elhangzott dallamot, hangot tudok utánozni, de ugye ennek nem most van itt az ideje. *Néz búsan a lantja irányába. Hamon talál egy shuangot a földön, ütőfegyvernek megteszi. Constance visszanéz Arira, és megrázza a fejét.* Valahogy úgy érzem, hogy a hely odavonz, talán ott megtalálom a gyógymódot. *Ari tökéletesen igazságot vél a hangjában, mimikájában. Tyler immár harmadikként is hazugságérzékel, változatlan eredménnyel. Tiszta teremtés, fénylény, sebesült, gyógymódot keres. Rosetta úgy véli, a lány most elutasítja a további gyógyítást, inkább tetrekész. Viszont amikor a druidalány a növények felé fordul, érzi, hogy azok halottak itt végig. Valami rossz előrzete támad, miszerint a sírlidérek bár tartanak a diákoktól, de ennyire nem szoktak leszarni senkit, aki élő. Boris is felfegyverkezik.*

//Dobok:
1 - Chris
2 - Hamon
3 - Ari
4 - Tyler
5 - Rosetta
6 - Lyra
7 - Boris
8-0 újra//

Tárgy: Re: Elátkozott csatamező Kedd Szept. 25, 2012 3:27 pm

*Ami azt illeti, a szemmeresztésnek semmi haszna, mivel csak közelebbről figyelheti meg az élőhalottak lakomáját. Ehhez viszont – rendkívül meglepő módon – nincs túl sok kedve, úgyhogy elfordul a szimplán csak gusztustalan látványtól, és a sérült lányt kezdi figyelni, aki most bemutatkozik. A lányok közös erővel meggyógyítják, úgyhogy talpra tud állni, de ez a gyógyult állapot sem tart túl sokáig. Boris gyomra egy kissé felfordul, de még állja a sarat, és legalább nem fél.* ~Sokkal rosszabb lenne, ha mindez egy zárt helyen történne, például egy alagútban.~ *Nyugtatgatja magát, és egy halvány mosoly is felbukkan a szája sarkában, miközben a Hamon nevű illető közli amit megtudott.* Igen, ez tényleg szívás. *Morogja, és mivel mindenki a lány után indul, ő is velük tart. Nem azért, mert annyira érdekli ez a bizonyos rém, de nem szeretne a gusztustalan zombikkal egy helyen maradni. Igyekszik szorosan a leányzó mögött haladni, hogy ha bármi baja történne, elkaphassa, vagy hasonló. Látja, hogy a többiek gyanakodva figyelik Constance-t, és egy kicsit ő is furának találja a helyzetet.* ~De a zombiknál minden jobb lehet.~ *Mondja, és menet közben egy nagyjából egy méter hosszú, vastag botot keres, és ha talál, fel is kapja a földről. A barátnője, Anelie megtanította egy kicsit a botforgatásra, úgyhogy talán kevésbé lesz elveszett, ha fegyver is van a kezében.*

Tárgy: Re: Elátkozott csatamező Kedd Szept. 25, 2012 3:24 pm

//Elnézést, nem tudtam, hogy nagymacsek a daimon. Akkor éljenek a pumáák!//

*Nem sok dolgot látott, így hát visszatért a lányhoz, aki úgy tűnik a gyógyító varázslatok hatására most már jól van. Épp támolygott, mikor Lyra oda ért. Szegénynek hirtelen felszakadt a sebe, s Tylerre támaszkodott. Elmondta, hogy visszamegy oda, ahol a sebet szerezte. Ebben az esetben leányzónknak is vele kell tartania, hiszen minden bizonnyal azért került ide társaival együtt, hogy megoldják az ügyet.*-És hol szerezted a sérülést?*Kérdezte tüzes kis allidonos olyan kedvesen, ahogyan kitellett tőle. Időközben meghallgatta a Hamon nevű srác látomását, amiben elmondta, hogy miért kerültek ide.*~Na neee... Ezért ráncigáltak ide minket?~*Kérdezte daimonjától bosszúsan.*~Nagyon úgy fest!~Válaszolt a leopárd, majd elindult gazdája után, aki időközben - hogy jobban lásson - apró lángocskát idézett a tenyerére, azzal próbálta átvizslatni a környéket.*

//Tűzmágus 1.: Apró lángocska megidézése a tenyéren.//

Tárgy: Re: Elátkozott csatamező Kedd Szept. 25, 2012 3:24 pm

*Finoman szólva is nagy feladat lehet a dolog, hogyha nem 2-3 diák jelenik meg, hanem hét, ami kimondottan soknak tűnik, bár a több ember nagyobb biztonságérzetet kelt a lányban. Látja, hogy kell a gyógyító képessége, hát oda térdel Ariana mellé, gyógyítgat, közben hallgatja a többiek megállapításait, és persze a leányzónak a szavait. Nem sokáig hagyja, hogy egyedül lépdeljen, mellé lép és ahogy a lány Tylerre támaszkodik, úgy a másik oldaláról odafuttatja a kezét a leányzó sebére, és menet közben ott tartja, átkarolja, a keze szépen felfénylik, folyamatosan gyógyítja a sebet, jobban mondva "kényelmes tempóban" vissza fogja a seb újra felnyílását. Ennél magasabb szintű gyógyító már nehezen lehetne, így pedig egy sérülttel a környezetében abszolút a gyógyításra megy, és hogy életben tartsa, Nadin biztosan tud kezdeni vele valamit, valami gyógyfű bizonyára van a méregre, amit a lidérc marása hozott magával, hogy újra és újra felnyílik. Szóval menet közben átkarolja a lányt a sebnél, hogy gyógyíthassa, de kicsit összezavarodva pillant Chrisre és Arira, akik eléggé - Rosetta szemében - rosszul viselik Tyler stílusát.* - Miért vagytok ilyen szurkálódósak? Tudom, hogy este van, én is rém szívesen aludnék inkább, épp ezért... Csak... kedvesen, tudjátok, ahogy egy csapat szokta. *Egyáltalán nem ismeri Tylert, így ez neki is szól, hogy ne felsőbbrendűsködjön, segít ugye Connie-nak a másik oldalról, és kicsit biccentve köszön neki.* - Én pedig Rosetta, bár azt hiszem már így is túl sok névvel rukkoltunk elő, nem fogod megjegyezni. Nem hiszem, hogy vissza kéne menned, a sebed veszélyesebb annál. Mi lenne, hogyha inkább az iskolába vinne vissza valamelyikőnk, ne légy buta, ne áldozd fel magad, mikor még épp, hogy megismerhetnéd az iskolát. *Beszél a lányhoz, aggodalmas hangon, mivel támogat, és gyógyít, ezért minden mást a többiekre is hagy, a sok letapogatás, bár természetesen megélt már egy s mást ahhoz, hogy ne szívesen sétáljon be a bokrok közé, így kissé óvatosan lépdel, amennyire papucsban azt lehet. Itt még enm volt a fák közül, druidaként pedig kicsit érdeklődve pillant a növényekre, hátha meghall valami suttogást, de nem feltétlenül akarja megszakítani a gyógyítást... Ha persze úgy látja, hogy a lány már biztosan kibírja egy ideig, druidaként a növényekkel foglalkozik.*

// Folyamatos alacsony fokú gyógyítás, hogy ne nyíljon szét és ne terjedjen a seb átkarolva Connie-t. Hogyha már nem kell istápolni, akkor Druida, Druida, nagyon druida, a növényektől/állatoktól, ha vannak, kérdezget.//

Tárgy: Re: Elátkozott csatamező Kedd Szept. 25, 2012 3:17 pm

*Tyler kíváncsian figyelgeti, hogy mi is történik és közben a lányra, illetve Chrisre is figyel, hogy megosztja-e velük azt, amit megtudott. Mivel ugyanolyan képességük van, ezért Tyler nem akarja bepiszkolni a kezét, lévén ugyan azt látná, mint Chris. Hacsak nem más vére is van itt a közelben, de a fiú ezzel most nem akar foglalkozni. A nekromanta azonban igazán bunkón vág vissza, mire Tyler szeme megvillan. Fenyegetően biccent a fiú felé, jelezve neki, hogy ezt azért nem zárta még le, jobb lesz, hogyha Christopher számít még a megjelenésére. Közben a sebet gyógyítani kezdik, de hamarosan ismét felnyjlik, mintha furcsa sebek lennének, valami mérgező.*
- Sejtettem, hogy nem lesz ilyen egyszerű... De ha már olyan közel voltatok hozzá, látnotok kellett volna, hogy nem egyszerű harapásról van szó.*morogja a fiú és egy titokzatos, furcsa mosolyt küld Ariana felé. A lidérceket is figyeli, nem lenne jó, hogyha szimplán megtámadnák őket, ezzel már egyszer megjárta a fiú. Reméljük, hogy Kedves Km-nek most jó kedve van és nem potenciális áldozatokat keres. Mikor a lány beszélni kezd, a fiú ránéz és el is kapja, amikor nekitámaszkodik.*
- Óvatosan Constance! *biccent a lány felé kimérten, ezzel üdvözölve is őt, miközben határozott karokkal támasztja meg a lányt. Mélyen a szemébe néz, majd látnoki képességét kihasználva megpróbál rájönni, hogy a lány vajon igazat mond-e, avagy hazudik. Közben Hamon elmeséli, hogy mit is látott, Tyler pedig összevonja a szemöldökét.*
- Védelmi macera? Itt a diákok a védelem? *szólal meg Tyler és lenézően pislog a kúria felé. Kellemes hely, hogyha az iskola nincs védve, hanem nekik kell megvédeniük magukat és a kúriát is. Ráadásul fókusz és tárgyak nélkül. Minden esetre Tyler is a lány után indul, Hamon mögött, kíváncsi arra a szarvasra, a kék virágos helyre és a csajszira is. Kellemes éjszaka lesz!*

//Látnok 3. szint: Auralátás: A karakter megérzi a rosszszándékot, az ártó gondolatokat bevillanás szinten. Nem tudja, mi a gond, de érzi, hogy az illetõval valami nincs rendjén. Érzékeli, hogy a vele társalgó ember hazudik-e. //

Vendég

*Hamon pozitív hozzáállására önkéntlenül is mosolyog, igyekszik átvenni, de az éjszaka közepén egy vértócsában kicsit nehéz.* - Álmodj ide magadnak egy kabátot. *Rose segítségét természetesen elfogadja, elvégre tudja, hogy a lány jobb gyógyító nála, csak a véletlen kérdése, hogy most ő ért oda gyorsabban. Azt sajnos észreveszi, hogy a seb ugyanúgy vissza fog romlani, de addigra csak eljutnak majd a gyengélkedőre, ott a szakavatott, gyakorlott gyógyító csak többet tud vele kezdeni. Tyler szavaira felpillant, és angyalian rámosolyog.* - Ahogy gondolod. Legközelebb megvárom amíg elvérzik, és megnézheted milyen sebe volt, mert gyógyítás közben biztos nem voltam elég közel hozzá, hogy megfigyeljem. *A Chrisnek szóló felszólításra nem is reagál, sejti, hogy a barátja el tudja intézni magának, és így is történik.* - Nem hiszem, hogy ilyen állapotban vissza kellene menned... *Indul rögtön a lány után, hiszen akkor legalább ne engedjék már el egyedül. Szóval felzárkózik Chris mellé, és sétálgat, miközben a vér szagát még mindig igyekszik kizárni, és szájon át lélegezni, miközben valamennyire hunyorog is a holdfényben. Ez egy vicces akció lesz. A lány nyugodtsága viszont, ahogy rögtön visszaindul, azért erősen gyanús neki... talán inkább azt kellene kérdeznie, ők nem-e tudják, merre jutnak vissza az iskolába. Így hát rajta tartja a harmadik szemét. A védelmi rendszerről szóló szavakra igazából már alig lepődik meg.*

//Látnok 4. szint: Képes más ember arcmimikájából, testarttásából tökéletesen olvasni, így sejtheti mi van a mögött, amit mondd, tudhatja, hogy milyen érzelmek dúlnak benne stb.//

Tárgy: Re: Elátkozott csatamező Kedd Szept. 25, 2012 3:11 pm

*Ari szavaira csak megrázza a fejét.* -Nem, általában nagyon is szépeket, ezért ez most furcsa, bizonyára remek vége lesz! *Jelenti ki határozottan, miközben egyre több diák kerül elő, olyanok is, akiket még csak nem is ismer, de biztosan látott már és a tudatalattija azért pakolta ide őket. Egy szál papucs van azért rajta, de konkrétan kissé didereg, hiszen este van és nincs rajta semmi az alsónacin kívül.* -Ugye pont nincs senkinél egy kabát? *Tyler szavaira finoman szemforgat, de Arira hagyja a választ, bizonyára majd elmagyarázza neki, hogy nem érdemes várni a vizsgálódással, amíg a csaj elvérzik, no meg mivel kézzel gyógyít, úgyigy látja, hogy milyen is a seb úgy nagyjából. Rosetta köszönésére azért kicsit összehúzza a száját, és a lányra pillantva némán formázza a szavakat tátogva. "Beszélünk kell!" Aztán rá is jön, ha ez egy álom, akkor amúgy se fog emlékezni rá a lány, szóval csak legyint és tovább vizsgálódik. A leányzóra pillant, miután kapott választ, bár azt nem hogy pontosan mi is történt vele.* -Hát látod ezért nem kell errefelé jönni, azért van a Vadőr, meg a térkapu a Jeniliából. Nonoszesz, hogy valaki éjszaka egyedül mászkál az erdőben! *Rázza a fejét. Ez biztosan valami oktató álom lesz, azt jelezve, hogy ő se csináljon ilyesmit, de hát soha fel sem merült benne! Aztán a látomás kezd válaszokat adni neki, talán mégsem álmodik, vagy ez az álom nagyon hatásosan akarja elhitetni vele, hogy igaz? Kicsit morfondírozik, aztán végülis közli az infokat.* -Úgy fest, hogy valami védelmi macera közepébe kerültünk, ami miatta... *Mutat az induló lány után.* ...ide röppentett minket éjnek évadján, hogy oldjuk meg, mert már olyan rendkívül ügyesek vagyunk. Tiszta szívás! *Morog egy sort, már lassan tényleg vacogni kezd, ezért gyors léptekkel a lány után siet.* -Ez a valami véletlenül nem egy szarvas alak volt? Mert elvben egy ilyen lesz arra egy kék virágokkal övezett toronyban. Hülye helyen lakik egy efféle rém. Egyébként Hamon... *Mutatkozik be a leányzónak, miközben rázza a fejét, a kék virágok miatt megint kezd az álom verzióra hajlani, de hát...majd kiderül. Mindenesetre a leányzó nyomában indul el, valószínűleg akkor a torony irányába, vagy ha ő nem arra menne, akkor bizony ő azt az irányt választja. Menetelés közben kicsit körbepillant, van-e valami darab fa, amiből csinálhatna fegyvert biztos, ami tuti.*

//Akrobata 6. szint:
Fegyverismeret: Bármibõl képes fegyvert csinálni, akár egy kisebb kõbõl is, tudja pontosan hova, hogyan kell dobni, és mindenféle fegyvert használni tud, ami a kezébe kerül, akkor is, ha elõtte még nem látott olyat.//

Vendég

*Amikor Tyler közli vele, hogy ossza meg az infót, olyan tekintettel néz rá, aminek az üzenete igazából eléggé negatív töltetű, pláne, amikor belekotyog, hogy de meg kellett volna nézni a sebet.* - Kérlek, ne szólalj meg, csökkented az egész csoport IQ-szintjét. Nem vagyok a szolgád. Pláne, ha te is vérből akarod megnézni... milyen vérmágus vagy te, aki nem hajlandó bemocskolni a kezeit? *Szemforgat, majd kihúzza magát, tekintete egy pillanatra megakad Hamon felsőtestén, majd tovább is siklik. Csak semmi feltűnő. Ő maga pólóban és rövidnadrágban van, és ösztönösen megdörzsöli a bal csuklóját, ahol a karkötője szokott lenni, már most irritálja, hogy hiányzik. Nem zavarja, hogy ezzel össze is vérezi a csuklóját.* - Nagy és randa. *Von vállat, majd ugyebár a hölgyemény elindul, a kétszeres gyógyítás után, és ő pedig utána. Gyanakvó lélek, nem tehet róla... és már megtanulta, hogy még a sebesült, ártatlannak tűnő kislányoknak se higgyen.* - Pálcád nincs? Mert hozzám nem került ide, és azért nem lenne rossz, ha nálad lenne... *Mondja, ártatlanul feltéve a kérdést, miközben telekinetikus képességével próbál a lány gondolataira ráhangolódni, főleg arra vonatkozóan, hogy igazat mond-e nekik... vagy valami infót.*

//Telekinézis 7. szint: Gondolatolvasás: Képes valaki elmélyére ráhangolódni és a gondolatait megszerezni magának, persze mentális ellenállás van ellene, ez a mesélétõl függ.//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Chris szakavatott nekromantaként látja, hogy valami éji rém, kóborló lélek haraphatott egy nagyot a leányzó oldalából, a seb közel halálosnak tűnik. A hölgyike felnéz Hamon kérdésre és alig hallhatóan rebegi.* Új vagyok, most érkeztem volna az iskolába... de felfigyeltem valamire, amikor átvágtam az erdőben. *Köhög, véreset, belső vérzése van, egy csík már fut is le a szája szélén.* De ti hogy kerültök ide? *Hamon arra juthat a látnoksága miatt, hogy az iskolában van egy különös védelmi rendszer. Mivel most már legtöbben felnőttek, rájuk hárul a tűzoltás. Ha nagy gubanc van, akkor a rendszer automatikusan odaragad pár embert, hátha megoldják. A sors csúfsága, hogy a rendszer a tárgyakra nem figyelt... Hamon még annyit lát, hogy egy különös szarvas alak feni rájuk a fogait egy gyönyörű kék virágokkal övezett toronyban, nem messze a csatamező másik végében. Ariana és Rosetta a sebre helyezik a kezüket, ami szépen gyógyul, a lány már segítséggel fel tud állni, de még támolyog. Viszont a két gyógyító azt veszi észre, hogy a seb a gyógyulás után nem sokkal ismét kifekélyesedik, és romlani kezd az állapota, reggelre megint halálos lesz. Különös, mintha nem lenne rá végleges gyógymód. Ellenben a fiatal, ragyogó lánynak egyenlőre ez is elég. Rendezgeti a csomagjait, és bágyatag mosollyal bólint.* Oh, köszönöm, Constance vagyok, Constance Briolin, Franciahonból. *Belehasít az oldalába az újuló fájdalom, megint felszakad a seb, ösztönösen támaszkodik a közelben tébláboló Tylerre.* Oh, sajnálom. Azt hiszem, visszamegyek oda, ahol ezt szereztem, tudjátok, kutyaharapást szőrivel. *Pálcát nem látni nála, talán ahonnan jött, fókusz nélkül varázsoltak. A lényeg, hogy elindul a csatamező bokrokkal, és sövénnyel övezett része felé, ahol egy különös, íjat tartó szobor látható a távolban. Lyra daimonja nem repülhet, lévén minden Bakernek nagymacska daimonja van, de ha valaki felrúgja a levegőbe, akkor körbesandíthat, amíg el nem éri a holtpontot. Boris extra jól lát, de egyenlőre a közelben csámcsogó hullákon kívül nem sok egyebet. *

Tárgy: Re: Elátkozott csatamező Kedd Szept. 25, 2012 2:50 pm

*Boris éppen az igazak álmát aludja, mikor egyszer csak kipattan a szeme, és egy csatamezőn találja magát, egy szál, szürke hajszálcsíkos pizsamában, papucsban, egy rakás diákkal és sírlidérccel körülvéve. Kellemetlenül borzong meg, és először csak dörzsöli a szemét, majd miután meggyőződik róla, hogy nem álmodik, a többiekhez fordul, akik ekkor már egy erősen vérző diáklány körül ügyködnek. Mivel mindneki bőszen gyógyítgat, és nem talál magánál varázspálcát, így inkább hátrább húzódik ugyanis a pétervári kosáredzőjétől tudja, hpgy nem szebad körülállni a sérültet. Nem mellesleg pedig jól tudja, hogy csak ronthat a helyzeten, így inkább a szemét merreszti a távoloba, hátha meglátja, honnét jött a lány. Eközben igyekszik nem észrevenni a kedélyesen táplálkozó zombikat, mivel a hideg is kirázzza tőlük.*

//Légmágus, 2. szint
Kétszer olyan jól lát, mint egy sima ember, akár sötétben is.//

Tárgy: Re: Elátkozott csatamező Kedd Szept. 25, 2012 2:41 pm

*Lyra ahogy kinyitja a szemét, hirtelen az elátkozott csatamezőn ébred egyszerű, lila pizsamájában. Kissé még fálálomban van, azt hiszi, káprázik a szeme, vagy hasonló.*-Mit keresünk itt?*Kérdezte daimonjától, aki szintén még kicsit kómás volt.*-Nem tudom. Nézd!*Szólt hirtelen, mikor megpillantotta azt a lányt, akiből kiharaptak egy darabot, szóval hatalmas vértócsa veszi körül.*-Jézusom!*Kiáltja. Bár ő nem az a fajta aki rögtön segít valaki, de azért ennek a a lánynak helyzete tényleg eléggé rémisztő volt, szóval ő is odaszaladt hozzá. Lyra nem gyógyító, szóval pár pillanatig szótlanul figyeli, mit tesznek a többiek, majd körbenéz az áldozat körül, háthogyha talál valami féle nyomot arról, hogy mi tette ezt, és hogy az a valami hol van. Kis madár daimonja mögötte repül, megpróbálja a magasból megfigyelni a területet.*~Látsz valamit?~*Érdeklődött tüzes leányzónk.*~Egyenlőre nem sokat...~*Válaszolt, majd tovaszállt.*

Tárgy: Re: Elátkozott csatamező Kedd Szept. 25, 2012 2:29 pm

*Miért is lenne nyugta egy Nezabaros diáknak reggel, vagy éppen éjszaka, a lényeg, hogy még pizsiben van, amikor itt ébred. A ruháját tekintve a pizsije egy vékony pántos zöld póló és egy rövidnadrág, hát inkább cuki, mint nőies, bár alkatát és tartását tekintve már nem keverhető össze egy 10 éves kisgyerekkel. Kicsit kényelmetlenül érzi magát, azonnal maga elé kapja a kezeit, a pántos póló kicsit otthoni ruha ahhoz, hogy kellően zavarba legyen.* - Most... miért? *Kérdezi, nyüszögő hangon, nem folytatja, de egyértelmű, hogy azt üzeni ezzel, hogy miért kell az éjszaka közepén kirángatni. A hold és a csillagok láttán kicsit megnyugszik, mióta nem vérfarkas nem fél a holdtól, hanem inkább erőt és lelkesedést ad neki. Mire odamenne a lányhoz Ari már gyógyítja, de elég durvának tűnik a seb, szóval azonnal odaugrik a szőke lány mellé, és felméri, hogy kell e a segítsége, mivel magasabb fokú gyógyító. Nem próbált még közösen dolgozni egy sérülésen, de ha az erejük összeadódik, akkor odatérdel a lány másik oldalához, és ő is gyógyítani kezdi. Főként a lányra figyelt, ezért kicsit kínosan nyikkan fel amikor meglátja Hamont, icipicit kerülte a napokban.* - Hamon?... Ühm... szijó! *Köszön neki, aztán azonnal a leányzó felé pillant, ugye, hogyha kell a gyógyítása, akkor azon nyomban segít, és valljuk be, biztosan fel tudja mérni, hogy kell e még pluszba ő is. Hogyha nem kell, akkor csak a sebre tekint rá, mivel elsődleges a Természetmágiája, Bestiatanja, meg hát látott már pár szörnyet életében, arra kíváncsi, hogy mi is volt ez. Hogyha ezzel nem szükséges foglalkozni, mert Ari a gyógyítás mellett ezt is megoldja, ő speciel a lány cuccait szedi össze, amik szét vannak szórva, végig nézve, hogy merről lökhették fel és persze összeszedi a lánynak, hogyha jobban van ezzel már ne kelljen törődnie. Keres nevet, hátha van felirat, meg néhány infót, hogy miért is ragyog fel néha. Eszébe jut, hogy Természetes gyógyító ragyogással ragyog, na de akkor meg tudja magát gyógyítani, még Ari se kell hozzá talán.*

// Természetes gyógyító, 7. szint, hogyha kell, akkor a vérét is áldozza a leányzóra (ami akár a halálból is visszahozhat egy embert O_O), hogyha ezzel megmentheti, amennyiben Ari gyógyítása nem elég. Persze nem adja az életét az ismeretlen életéért, de új diáknak tűnik, hogyha kell vérátömlesztés, vagy valami, elintézi valahogy. >< //

Tárgy: Re: Elátkozott csatamező Kedd Szept. 25, 2012 1:51 pm

//Öhm...Bella egy kis módosítást kérnék. Smile

Hamon aláírása:
"Származását ellenben igyekszik erősen palástolni, ruházata ezt nem mutatja, nemesi külsőt kölcsönöz neki, tartása és beszéde is erről árulkodik. Leginkább tehát az álcázás, és a titkok mestere."
Az oké, hogy most ugyan nincs rajta ruházat, de a tartása stb. nemesi külsőt kölcsönöz neki, és még véletlenül sem nyílt dolog, hogy ő tolvaj, kb. csak Aeryn tudja róla, meg Rosetta, aki kihallgatta a beszélgetésüket és a két kk társ, hogy pontosan ki is ő, az ég világon senki más. Smile

Mellesleg mentalist-illuzionista szóval tényleg elég jól tudja álcázni magát. Smile

//

Tárgy: Re: Elátkozott csatamező Kedd Szept. 25, 2012 12:41 pm

*Tyler is ott ácsorog a többiek mellett egy szál boxerben és egy fehér trikóban. Furcsa, hogy hogyan is került ide még hozzá egy szál pizsomában. Iszonyatmód kellemetlenül érzi magát, hiszen a mindig pedáns, mindig tiszta és elegáns ruhát viselő srác most éppen egy szál fehérneműben ácsorog a sötétben az elátkozott csatamezőn. A helyszín kevésbé zavarja, mint a ruházata, így irulva-pirulva néz körbe, hogy talál-e ismerőst. Agya egyik szegletében megfordul a gondolat, hogy talán Aewy is itt van valami szexi fehérneműben, de egyelőre nem látja a lányt, meg senki más ismerőst sem. Még mindig nem sikerült barátságot kötnie senkivel és valószínű, hogy nem is fog sikerülni, így csak Fellah-os társara támaszkodhat, akik azonban nincsenek valami sokan. Ezen gondolkozva lépdel egyet-kettőt, hogy felmérje a helyzetet, hogy mi is történt. Meglátja a leányzót, aki egy hatalmas vértócsában ácsorog félholtan, és hogy néhány diáktársa odasiet hozzá. Egy szőke lány gyógyítja is a sebet, mire Tyler megcsóválja a fejét, ahogy lassan odasétál ő is a lányhoz.*
- Nem ártott volna megnézni, hogy milyen volt a seb... *morogja hallható hangon, megcsóválja a fejét és körbehordozza tekintetét a csatamezőn. Kicsit frusztrálják a lidércek, no meg, hogy nincs nála pálca. Elég kellemetlen... Hamon közben jópofáskodni szeretne, ami Tyler szerint elég röhejes, így csak egy furcsa fintort vet a srácra. Minden esetre a kérdése jogos, így Tyler is figyeli a lány válaszát, illetve észreveszi, hogy Chris a vérben turkál.*
- Oszd meg az információdat, nem piszkolom be én is a kezem. *szól halkabb hangon a fú felé és mélyen belefúrja szürkés szemeit Chrisébe. Majd ismét visszafordul a lány felé és vár.*

//Javítottam, bocsi, nem olvastam el az aláírást, de jogos a kérés. Smile

//

Vendég

*Békésen alszik az ágyában, és a legkevésbé sem számít arra, hogy ez megváltozna, egészen addig, amíg fel nem ébred... egy csatamező kellős közepén, pizsamában. Nem, nem hálóingben van, éppenséggel rózsaszín, közepesen hosszúujjú pizsamában díszeleg, és mikor megpillantja Hamont egy szál alsónadrágban, elgondolkozik rajta, melyik verzióval járt volna rosszabbul. Gyors csekkolás... pálca nincs, jóskarkötő nincs, sőt, a többi fókusz sem... ez csúnya lesz. Bár még mindig hagyatkozhat a harmadik szemére, a vérfarkasi képességeire, az anyagmanipulálásra, és a... Elkerekednek a szemei, mikor megpillantja a leányzót a hatalmas sebbel. Ha nem érez felőle rossz szándékot, vagy támadást, álcát, akkor azonnal odasiet hozzá. Hamon már feltette a kérdést, ráadásul a logikusabbat, nem a teljesen értelmetlent, így ő maga csak igyekszik helyrepofozni a diákot (?) amennyire tudja, hiszen ahogy elnézi, így nem nagyon tud beszélni. Meg már csak azért is jó lenne minél hamarabb eltüntetni a vért, mert eléggé piszkálja az orrát, és kénytelen a száján keresztül venni a levegőt, de még ígyis nehezen tud megküzdeni vele...* - Csúnyákat szoktál te álmodni. *Jegyzi meg Hamonnek oda sem pillantva. De legalább Chris megvan. Ez már afféle biztos pont.*

//Természetes gyógyító 6. szint, annyit gyógyít rajta amennyit csak tud anélkül hogy ő maga kidőlne tőle itt a csatamező közepén ("Képes halálos sebeket is begyógyítni, ha az illetõ még életben van, azonban ehhez a saját életerjébõl is áldoznia kell.")//