Kis mütyűrök és hasznos holmik boltja (boltos: Aurora)

Vendég

- Hm... A kék jó ötlet, akkor keress olyan éjfélkék festéket, és tökéletes lesz. Táblához meg szerintem nem karton kellene, hanem mondjuk fatábla, és arra lehet szépen festeni, ugyanazzal a sötétkék festékkel. A jelmezt meg te tökéletesen el tudod intézni, van benne gyakorlatod! *Rákacsint a lányra, majd kis kutatás után talál egy olyan fatáblát is, összeszed néhány kendőt, mindenféle színekben, és még egy műanyag gömböt is talál, amin ugyan nagyon látszik, hogy nem igazi, de dísznek jó lesz.* ~ Ahogy elnézem, erre rámegy rendesen a zsebpénzem. - Nézd a jó oldalát: legalább jókedvében van az öreg. Máskor drágább lenne. ~ *Ariana ráhagyja a dolgot, hiszen igaza van a daimónnak.* - Az a festék tökéletes lesz, de szerintem hozz belőle több tubussal, mert akkor mindent azzal festünk. Sátorminta, táblaszöveg, gyöngyfüggöny. *A függönyt, a táblát, a kendőket meg a gömböt leteszi a pultra, és Valerielre pislog.* - Nézd, ott vannak gyöngyök! Ekkorákat hozz, mint a függönyön, és... *A függönyre pillant, számol, majd húgára néz.* - Négyet. A szín mindegy, úgyis befestjük. *Ha Valeriel odahordja neki a gyöngyöket, meg a festéket, akkor nyel egyet, majd felnéz.* - Öhm... szóval ezek, meg a ponyva. Mennyibe kerülne?

*A lány körbekörbe nézelődik, a hasznosalnál hasznosabb kacatokat keresve, miközben hallgatja a nővére szavait. Sűrűn bólogat a szavaira, miszerint mi kéne, de azért fűz is hozzájuk gondolatokat. * - Esetleg kék, az úgy is olyan misztikus, olyan éjfélkék kéne, tudod, ami már majdnem fekete, de mégsem, és akkor még kellenek gyöngyök, kipótolni ezt a gyöngyfüggönyt, maximum majd néhány henyen átfűzzök, és... Hm... Kéne valami nagy kartontábla is, hogy ráfessük, hogy "Jós-sátor"! Vagy azt majd megoldjuk? Meg... Szerintem ennyi elég is. *Mondja, de azért még körbe-körbe járkál, hátha talál valamit. * - Kell sok kendő, ilyen kékes, misztikus színekben, és a jósnak, aki beül, annak még ilyen cuccok, de azt én tudok szerezni, hát teli van a hálóm ilyen cuccokkal, majd varrok valami jót... Nem tudom mi kéne még. Szerintem a festék, a gyöngyfüggöny, és akkor a ponyva. *Közben rá is talál arra a bizonyos színre, amire gondolt, és szépen a lány felé mutatja a tubust. * - Ez jó lesz? Végülis a kék és a sárga szerintem nagyon-nagyon jól passzol egymáshoz.

// http://www.kihagy6atlan.hu/admin/pictures/testreszekafalon_1_w800_h500.jpg //

Vendég

*Igazából pontosan ő sem tudja, mit akarnak, de Valeriel ötletei közül néhányat elég jónak tart, amin el lehet indulni. Az árat meghallva bólint, többre számított, szóval ez tökéletes lesz.* - Köszönjük, akkor a ponyvát mindenképpen kérjük, és ha van olyan vászna, amilyet említett, azt is szívesen fogadnánk. Val, akkor álljunk rá a kacatokra. *A lányra pillant, egy halvány mosollyal, majd mivel az engedélyt megkapták, Pereus-szal együtt elindul körülnézni. Mindketten nagyon vigyáznak, le ne verjenek valamit. A macska fülét-farkát behúzza, még mielőtt kirakják innen - bár őt magát nem lehetne, de Arianával együtt simán, úgyhogy inkább vigyáz. Az egyik polcon mintha találna is egy afféle gyöngyfüggönyt. Néhány helyen hiányzik róla egy-egy gyöngy, de ha azt pótolják... Óvatosan emeli fel, Valeriel felé, hogy megmutassa.* - Ehhez mit szólsz? Némelyik gyöngy hiányzik, meg szerintem átfesthetnénk, hogy jobban passzoljon a többi színhez... Akkor mindenképpen kellene festék is, ehhez valami sárgás, a ponyva mintájához meg sötétebb... *Körbe is néz, hátha lát valahol onnan helyből, aztán ha nem, akkor körbe is indul, keresgél, a kékes gyöngyfüggönyt egyelőre a kezében tartva, vigyázva rá.*

//fagy//

*Hallgatja a zavaros beszédét a kis lila hajúnak, majd inkább a magasabb szőkéhez fordul, úgy tűnik, hogy ő valamivel összeszedettebb, és tudja is, hogy mit akarnak. Végighallgatja a beszélgetést, nem óhajt beleszólni, nyugodtan dumálják cska meg, azt már kiszűrte, hogy mindenképpen fognak vásárolni. Ez egy jó pont. *
- Tehát a sárga? Nos... elég nagy darab, biztosan elég lesz, 7x7 méteres ponyva... 1 arany. *Mondja, a nem olyan borsós árat, a mai világban legalább is. Infláció kéremszépen, infláció van. * - Nyugodtan nézzenek körbe, mindenféle kacat van itt, ami szem szájnak ingere. Hogyha találnak valamit, akkor csak szóljanak. Van sok kis mütyűr és hasznos holmi. *Egy kis vigyort ejt és várja, hogy a lányok körbe nézzenek, vagy megkapja azt a bizonyos egy aranyat az árúért.*

Vendég

*Mikor a varjú belecsíp a hajába, akkor felszisszen, majd rosszallóan pillant a madárra, de inkább nem szól, nem akarja magára haragítani Boldort.* ~ Igazán megnevelhetné a hülye madarát. ~ *A raktárba nem megy Boldor után, már csak azért sem, mert Valeriel rögtön arrébb is rángatja, hogy addig is lefoglalja.* - Felőlem vehetsz hógömböt, de saját zsebből, drágám, mert az öreget ismerve nekem ígyis elég pénzem rá fog menni a szükségesebb díszletekre. *Ezeket persze csak halkan súgja Valerielnek, majd el is hallgat, mikor a férfi visszaér.* - Hát persze, hogy a sárgát! Szerintem még jobb is, ha mi festjük rá a dolgokat. Elvégre... néhány bolygó, nap meg ilyesmi azért még megy nekünk is, nem? *Félredönti a fejét, unokahúgára pislogva.* - A gyöngyfüggöny nagyon jó ötlet. Jósgömbből viszont akkor már nem kamu kellene, hanem igazi. Talán lehet kölcsönkérni az iskolából, vagy nem tudom... de végülis beszerezhetünk egy kamut is, dísznek jó, amíg igazi nincs. De tarot pakli nem kell, Avrilnek van, megbízható. A könyvért meg könyvesboltba megyünk. *Ezeket Valerielnek mondja, majd Boldor felé néz.* - Mennyi lenne a sárga ponyva? És akkor nem bánja, ha körülnézünk, hátha találunk ilyesmit? Vagy esetleg tud konkrét pontot a boltban, ahol megleljük ezeket? *Igyekszik kedvesen beszélni, tisztelettel, ahogy kell.*

- Pedig olyan jó lenne szellemet idézni! *Mondja a lány, ábrándosan felsóhajtva majd ugye jöna vásárlás része a napnak. * - Szuper! *Mondja a lány, amikor Boldor hátrasétál keresgélni. * - Biztos hozni fog nekünk valami jót. Addig nézzünk valai díszletet. *Súgja Ariana felé, és azonnal elhúzza a hógömbök felé, és mindet szépen sorban megrázza, nézve, ahogy a kis fehér golyócska úszik a folyadékban. Szinte szájtátva figyeli, majd visszapillant a raktárszoba felé, és már közeledik is a férfi. * - A sárga... Ugye? Maximum festegetünk rá, hogy hú-de-misztikus legyen. *Mondja, félig Boldor, flig Ariana felé.* - Kell még olyan gyöngyfüggöny, olyan csörgős, amit az ajtóra akasztanak, meg kamú jósgömb, meg tarrot kártya, és festék sem ártana, én már kezdek kifogyni, meg... Van akkor vászon itt? *Kérdezi a lány, de enm akar túl sokat kérdezni, ő se tudja, hogy mi is kell, csak ötletel. Ő még csak tegnap lett beavatva, nem tudja, hogy a többiek mit is terveztek el.* - Mi kellene még?... Egy barkácsolási kézikönyv, de azt a könyvesboltban kéne összeszedni.

*A párosnak hatalmas mázlija van, ugyanis nagyon jól időzítettek. Ma, holnap, és holnap után igen csak jó kedve van, igen, ciklikus a kedve, hogyha valaki sokáig figyeli, akkor talán rá is jön, hogy milyen időpontokban találják jó kedvében. A székében ücsörög, és kicsit előre dől, amikor belépnek, majd kénytelen-kelletlen feláll, hiszen eladónak illik talpon állni. Varja ettől függetlenül egy gonosz dög, és azonnal körbe repüli a diákokat, kicsit belecsípve a hajukba, meghúzva azt.* - Ejnye-ejnye... *Szól a madár felé, majd feléjük fordul.*
- Üdv a kisasszonyoknak. Ó... *Hallgatja végig a dolgot, majd kicsit elgondolkozva pödörgeti a bajszát.* - Tehát ponyva kéne nektek... Nem is tudom, nem is tudom... *Elgondolkozva sétál be a raktárhelységbe, ahova a diákok is utána jöhetnek, de elsősorban nem éppen a vásárlóknak van, hanem neki, hogyha különös a kérés. Mikor visszatér, egy jópár kilós anyagtömbbel ér vissza, amit nagy puffanással letesz az asztalra. A színeket egyesével lerakja, majd a diákok felé fordul.* -Nos... erre gondoltatok? Ezek vízálló ponyvák, habár ha nincs alattuk egy védő réteg, akkor a napfény teljesen átsüt rajtuk, meg persze egy erősebb vászon réteg alatta jól jön, hogy a sátor váza nem lyukassza ki. *Mondja a férfi, félig elgondolkodva, miközben a színeket igazgatja.*

// http://www.sioponyva.extra.hu/images/kicsi-350.jpg //

Vendég

- Ugyanmár... Nem zavartad volna, és tudod jól, hogy mindig örül, ha lát. Még ha ilyen okkal is. Imád téged, meg Merielt és Gabrielt is. Ha pedig tíz napja ennyire fáj, akkor igenis meg kellett volna keresned! *A szavakra félredönti a fejét, majd megcsóválja.* - Áh... a megidézés inkább rúnamágia, mint jós. A szellemidézést nem is vettük bővebben másodikban, csak beszéltünk róla. Kétlem, hogy a sátorállításhoz ilyet kellene használni. *Aztán ugyebár be a boltba, Valeriel köszön is, mire Ariana is biccent.* - Jó estét! *Mivel húga nem adta elő, mégis miben kellene segítség, ő teszi meg ezt helyette.* - Konkrétan anyagot keresnénk, amiből sátrat lehet készíteni. Előny, ha sárgás színű, de nem létfontosságú. Meg... körülnéznénk, ha szabad, hátha találunk még valamit, amit fel tudnánk használni. *Valerielre pislog, kiegészítésért, és reméli, hogy jókedvében találták az öreget.*

- Nem akartam zavarni... Olyan ritkán találkozunk, és annyira úgy nézett volna ki, mintha kihasználnám. *Mondja őszintén, lesütve a tekintetét, majd a mikorra is felel.* - Pontosan 10 napja. De már sokkal jobban van a vállam. Nem sokára biztosan rendbe jön. *Magabiztosan próbál beszélni, de tényleg így van. Egy kicsit megrándult, de biztosan rendbe jön, ezek már sokkal apróbb fájdalmak, inkább csak arcfintorító-zavaró érzés. És hogy miért jegyezte meg ennyire azt a napot? Titttok!*
- Amúgy... Nem, de esetleg megidézhetnénk valakit, az olyan vicces, és úgy is jósok vagyunk, vagy mik. *Lelkesen felkuncog, a vállával már nem is törődve, és mikor előre engedi a nővérkéje, erőteljesen, gyerkesen ráköszön a bácsira.*
- Jó estét! Tudna nekünk segíteni? *Kérdezi azonnal, hiszen konkrét céllal jöttek, habár nézelődhetnének is egy kicsit. Hátha találnak mondjuk bóvli kristálygömböt, vagy tarot kártyát, kockákat, ilyesmiket, mindent ami van a jósmágiában, és lehetne használni egy jóssátorban. Meg persze misztikus anyagok, meg a nagy humbug. *

*A férfi a helyén ücsörög, a bolt egész nap nyitva volt, de nem nagyon érkezett látogató... Pedig éppena héten töltötte fel az árúkészletét, jöhetne már felvásárolni a fél botlot a gyerek sereg. Hiszen elsősorban a Nezabari gyerekek vásárolnak nála, a falu beliek valahogy elkerülik ezt a helyet... Furcsa, de ez van. *

// A bolt nyitva áll, egészen 22:00-ig //

*Elmosolyodik amikor Jérémy azt mondja szeretne vele lenni és rá is mosolyog. nem igazán láttamég őt mosolyogni, sőt kedvesnek sem. Úgyhogy megtisztelve érzi magát. A kérdésére nem kap választ, de nem siránkozik e miatt. Majd kideírti később... nevetve belekarol a fiúba majd felveszi a tempóját ami Jérémynek lassú az neki a normálisnál kicsit gyorsabb. Ezen elgondolkozik. *
~ Hogy mehet valaki ilyen gyorsan?~
*Nincs ideje ezzel foglalkozni mert megkapja választ. Ő nem gondolt rá hogy jack tette volna. Nem ismeri, de kívülről nem tűnik ilyen nagyképű szemétládának. Bár ki tudja.. majd megkérdezi Janától. *
- Egyébként mindig ez van de komolyan.. vagy én hozok balszerencsét vagy csak szeretnek szívtni minket de még egy rendezvényen sem volt nyugi.. de ez nem is mindig baj. Végül is gondolj bele te is akkor kezdtél mulatni amikor átjutottunk a savon..
*nemsokára felérnek a kastélyba és a konyhába mennek. Leona nekiáll hogy csináljon pár szendvicset.*

// Drága, lusta Leonánk kedvére FAGYI - by Jérémy Very Happy

//

- Ami azt illeti már nem vagyok annyira éhes. *elakarja utasítani az ajánlatot, de nem szeretne bunkó lenni. Meg amúgy is. Mulatni jött ide. Helyette pont az ellenkezőjét kapta. Inkább beleegyezik.* - ... de szeretnék egy picit veled lenni. Úgy sem tudtunk sok jót csinálni ez alatt a két óra alatt. Szóval felőlem mehetünk. *mondja őszinte, melegséget árasztó mosollyal az arcán. Régen nem mosolygott ennyire. Főként úgy, hogy szívből jött a reakció. Legtöbbször mindig tettette a mosolyt, de az is nagyon ritka volt. *
- Bocsi, hogy kifárasztottalak. *A lány kérdését figyelmen kívül hagyva odanyújtja a karját barátságosan, hogy belekaroljon a lány. Nem tartja ezt túlzásnak. Nem csak párok szoktak egymásba karolva menni. Ha a lány belekarol, akkor lassú léptekkel elindul vele a konyhába. Út közben, mikor már lenyugodott teljesen végül válaszol arra a kérdésre.*
- Nem utáltam én őt annyira -az "utáltam" szóban erősen megnyomja az utolsó három betűt, evvel jelezve, hogy most utálta csak meg.* - Csak felhúzott evvel a maival. A vak is látja, hogy ő csinálta az egészet. Téged nem zavar, hogy így elvette a napunkat? Mi mulatni jöttünk ide. Kikapcsolódni. Nem pedig egy ilyen értelmetlen játékot űzni.

*Mindenképpen utol akarja érni Jérémyt. Tudja hogy a fiúk sok idiótaságra képesek, biztonságban akarja tudni Jérémyt. Jobban mondva az embereket tőle. Már éppen kezdené feladni hogy utoléri amikor Jérémy megáll. Lihegve sétál mellé majd előre hajol egy kicsit és kifújja magát. Közben hallgatja Jérémyt. Már viszonylag könnyedén lélegzik amikor az utolsó mondatot hallja. *
-igen... azt megköszönném.. meg eszembe jutott .....hogy amikor idejöttünk azt mondtad éhes vagy. Ha gondolod szívesen ........elkísérlek a nagyterembe vagy csinálok neked valami vacsorát.. de ha csak szeretnél lefeküdni akkor jó.
*Utál futás után beszélni, de most muszáj. Minden esetre elindul visszafelé a kastélyban. Már egy ideje némán lépdelnek egymás mellett amikor a lány félénken Jérémy felé pislog és halkan megkérdezi.*
- Miért utálod annyira azt a fiút?

*Egyre gyorsabban sétál. Nagyon felhúzta a dolog. Jobbnak látta ha elmegy. Nem szeretne belekötni most senkibe. Pedig az esne neki a legjobban.
Út közben hangos, sietős léptek zaja üti meg a fülét. Egyre sűrűbben hallja őket, de halkulnak. Lehet, hogy valaki követi? Lelassul és megáll, majd hátranéz. Leonát látja, aki lehet jól kifulladt a futásban. Nem csoda. Jérémy nagyon gyorsan tud sétálni. A futásról nem is beszélve...*
- Ne haragudj, hogy úgy elrohantam. Kicsit felhúzott a dolog. Ez a baromság elvett két órát az életemből és még venni sem tudtam semmit sem. És még avval a...*megrázza fejét. Nem akarja folytatni. Bántja, hogy nem tudott beszélni avval a helyes lánnyal a Rosebergek pultjánál.* - Ma már nincs sok kedvem sehova se menni. Szerintem hazamegyek és lefekszem aludni. Ha szeretnéd szívesen felkísérlek a hálód ajtajához.*

*A falnál tapogatózva találnak egy kiutat.Szerencsére kijutnak.A zsebében érez valamit. Kiveszi és megnézni mi az. Egy sminkészletet és egy dedikált képet talál.*~Tényleg aranyos...~*Gondolja halvány mosollyal. A sminknek is örül, hiszen éppen kifogyóban volt és ez nagyon jó minőségű.Erre neki nem lett volna pénze. Érez némi bűntudatot, hogy ingyen kapta meg, de ez van.Jutalom azért, mert túl élte és mert nem kezdett el sírni. Még ha nem is csinált semmit túl élte és ez már megérte neki.*~Gyakorolnom kellene, hogy pánikban is fogjon az agyam.~*A feje már nem fáj.Ásít egy hatalmasat.Hirtelen álmosság fogja el.*
-Én mentem is. Sziasztok. *Elköszön és lohol is vissza. Amikor visszatér a szobájába megy és lefekszik aludni.

//Köszi a játékot!Nagyon jó volt Smile

//

*Leona egyenesen megy előre. Nem lát semmit a falon így bekanyarodik oldalra. És beüti a vállát. Odakap és halkan szitkozódik egy kicsit. Kezével kitapogatja a valamit. Egy létra az. Meg van oldva a gond. Mikor kijut, döbbenten látja, hogy minden eltűnt. Összevonja szemöldökét hiszen arra sem jöttek rá, ki volt az őrült. Pálcáját a zsebébe teszi, majd összevont szemöldökkel kihúzza belőle amit talált. Egy kép, a poszteren látott fiúról. Értetlenül figyeli.. Másik zsebében is talál valamit. Nem foglalkozik vele, látja Jérémy reakcióját. Értetlenül néz rá, majd elindul utána.*
- Jérémy.... várj meg kérlek.!
*nem tudja hogy a fiú hallotta-e minden esetre elindul utána, bár atempóját elnézve nem fogja utol érni.*

66Köszi a mesét, elég ramaty lett, de ez nem a te hibád az alapötlet nagyon jó volt Very Happy

//

*Végül mindenki tapogatózásba fog a falnál, hátha van valami rejtett gomb, vagy valami ilyesmi. A diákok mázlijára van is. Jérémy fején találta a szöget. Elég butus emberrablóról van szó. Egy láthatatlan látra van a falnál, ami egészen a csőig elvezet.*
- Mily' megalázó! *mondja sóhajtozva, majd felmászik. A cső egyenesen a bolt előtti kihalt részre vezet. Minden úgy maradt, mint mikor eltűntek...majdnem minden. A standok üresen állnak. Minden áru eltűnt, de az emberrabló kárpótlásul megajándékozta áldozatait egy Jack Darkfieldet ábrázoló fotóval. Ha Jérémy szemeivel lyukat tudna égetni abba, ahova néz, akkor bizony az a kép most lángokban állna és az fiú szemei előtt egy, a föld magmájáig elnyúló két kis lyuk lenne a talajban.
- Legalább dedikálva lenne... * avval Jérémy széttépi a képet, majd vöröslő fejjel elköszön a többiektől és egyedül távozik.*

// Jó lett volna pedig, csak nagyon lassan írtunk :/ No de azért köszönöm Very Happy

//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

// Már elfogyott z időnk is, mert nagyon lassan jöttek a hsz-ek. Sajnáálom, de ennyi volt mára//

* A diákok, ha megtpogatják a falat, akor észre veszik, hogy ott van az a létra, csak éppen láthatatl Kijutnak és furcsa dolog történik... Fent, a bolt előtti standok mind üresek, a Bolt bezárva, a Rosebergek minden tárgya eltűnt, amit eladni hoztak. Katherine és Leona viszont a zsebében egy-egy dedikált Jack Darkfield fotót érez, ahogy Jérémy is...Ő aztán biztos értékelni fogja a fiú csábos mosolyát. Csupán a lányok másik zsebében más is van. Az a jó drága sminkkészlet.
Szabadon elmehetnek, habár ők nincsenek megtépázva... Csak az árúk tüntek el. *

// Köszönöm a kitartó részvételt, csak tényleg nagyon lassan ment. //

*Valaki a meggondolatlansága miatt majdnem megsérült. De ez Jérémy hibája is részben. Kell neki itt kökpödnie...
Továbbmennek. A gonosz kacaj teljesen érintetlenül hagyja a fiút. Nem nagyon érdekli. Most nincs túl jó kedvében. Áldozatául esett egy férfi csapdájának, aki úgy néz ki vagy nem agyafúrt, vagy rendesen alábecsülte áldozatait. Vagy lehet mégsem?*
- Milyen idegesítő a gondolat, hogy egy ilyen idióta ember még idiótább játékéba csöppentünk! Olyan megalázó! *mondja még mindig unott hangnemben, mikor a következő akadályhoz érkeznek. Jérémy tátott szájjal néz. Tíz méter magasan van a kiút. No de oda hogyan jussanak fel a diákok? Többen is tanácsot kérnek, mert tehetetlenek. Jérémy csak ennyit tud mondani erre:*
- Nem 'tom. *avval megvonja vállát és elkezdi piszkálni piercingjét*

// még egyszer bocsi Sad

//

*Átért, de nagyon közel a savhoz.Leona megszólítja.*
-Igen, jól vagyok. *A sátáni kacaj hallatán végi fut a hideg a hátán. Meglátja a magasan lévő csatornát.*~Én nem fogk mászkálni az is biztos.~* Leonára néz kétségbe esetten.*
-Mit fogunk csinálni? *Válaszát megkapja, hiszen Leona elindul előre és Kat követi.*

// úristen bocsánat elolvastam a hsz-t Very Happy

újra írom az egészet xD //

*Leona sikeresen átér. lehunyt szemmel fújja ki a levegőt, majd oldalra fordul amikor megjelenik mellette Jérémy. A fiú megjegyzésére kényszeredetten elmosolyodik. Sápadtan indul el előre. Nincsenek túl sokan és mindenki átteleportálta magát. Leona bátorító mosolyt küld Kat felé.*
- Minden rendben Kat?*Reméli igen, mert nincs ereje figyelni rá. Még mindig elég mérges. Ha a kezei közé kapja azt aki ezt tette kinyírja, de komolyan. Mikor halad előre, valami azt súgja neki hogy nézzen fölfelé. Meglát egy lyukat. De nagyon messze van tőle. Megáll és gondolkozni kezd, hogyan juthatna odáig... és onnan tovább. Sóhajt egyet, majd visszafordul a többiekhez.*
- Na jó... valakinek valami ötlet? Ha nincs én nem vacakolok ezzel megyek tovább.
*Komolyan gondolja szavait, semmi kedve felmászni. Ráadásul bosszantani akarja a valakit, nem teszi azt mit parancsol. Pálcáját felemelve, halkan elsuttogja.*
- Lumos.
*És indul tovább.*

*Egy fiú és egy lány meghajlítják a ketrec rácsait.*
-Nekem sem tetszik. *Ő is indul a többiek után.*~Egy portré...és alatta sav? Jaj de jó, imádom a koszos, sötét ,büdös helyeket.~*Fintorogni kezd a bűz miatt.*~Valamit kellene csinálni.~*Sóhajt egy nagyon picit. Ő egyenlőre nem aktivizálja magát, azt csinálja amit a többiek. Katherine nem éppen a tettek embere és amikor pánikol semmi sincs a fejében.*~gyerünk Katherine gondolkozz...~*Eszébe jut, hogyha lenne a lába alatt szőnyeg akkor áttudna menni, de mivel nem éppen egy palotában vannak mindenféle csícsás szőnyegekkel, nem tudja megcsinálni. Amikor ezután semmi sem jut az eszébe, a követi a többiek példáját. Amennyire csak tud közel megy a savhoz, hogy nagyobb valószínűséggel át tudjon jutni.*
-Transportus veno! *Nagyon koncentrál a másik oldalra. Reméli nem éppen a savban fog landolni, hiszen gyakorlat teszi a mestert, de ő még nem igazán gyakorolta ezt a varázslatot, bár mindent elolvasott róla. Elvileg átér a másik oldalra. Gyakorlatilag már nem annyira biztos...

//Bocsi, sajnálom, de úgy látszik, hogy csak hármasban. ^^" Anya rángat el, szóval muszáj mennem. Mindenesetre élveztem a progit, tetszett, és szerintem vagány lesz a befejezés is. (: Sok sikert! És köszi, Aurora! :] //

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

// Akkor úgy fest négyesben maradtunk, de sebaj Razz

//

*Mikor a fiú a kép felé köp, az a bizonyos nyáltömeg beleesik a savba, és hatalmas dörrenéssel csap szét a sav. Mind a ketten teleportálnak, Jérémy és Leona is, viszont Senilla megpróbált átrebegni a savtengeren. A felcsapódó sav a cipőjét éri fel csak, ami menten szétfoszlik és leesik a lábáról. Szerencsére a zoknija már csak megsérül, de a bőre nem sérül meg. A lány kicsit szerencsétlenül ért át így, de minden esetre átért. Egy halk kacaj hallattszik erőlről, figyeli őket az emberke. Néhány lépés múlva egy csatorna feljáró látnak meg maguk fölött, csak egy kis probléma van... Túl magasan van, olyan 10 méterre, de nincsen lépcső, és nincsen felnyitva a csatorna fedél se. Így hát, ha csak enm tudnak repülni, máshogy kéne megoldani a gondot. CHogyha nagyon szenvednek, fel is mászhatnak, hiszen a feljáró az egy másfél méteres átmérőjű cső felfelé. *

» Miley Hortingberg, Mentora: Aurora