Udvar

Tárgy: Udvar Pént. Szept. 18, 2009 12:52 pm

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Vendég

-Igen ma lesz! Bár megfigyeltem az utóbbi időben elég sok óra maradt el...*válaszolja a fiú, majd csak elnéz a a távolba. Végül csak kicsit elgondolkodva felel a lány szavaira.*-Öhm hát talán négy hete nem tudom pontosan...Mindenesetre elég érdekes egy hely ez...Mondjuk a Drumstranban is volt egy pár durva eset....*mondja a fiú aztán, csak újra a lányra pillant. Hehe Russelt MINDEN lány szimpatikusnak találja. Úgy látszik olyan adottságai vannak a fiúnak. Fene tudja. Miért vannak oda érte a lányok, maga sem tudja.*-Egyébként honnan érkezett?*kérdezi meg a fiú miközben acélkék szemeivel belenéz a lány arcába.*

Vendég

*Érdeklődve hallgatja a fiút .*- Hmm... Drumstrangba jártál? És mi volt az oka annak, hogy átjöttél a Nezabarba? Persze csak ha nem túl személyes és meg akarod osztani velem.* Tette még a kérdés végéhez. Nem akart túl tolakodónak tűnni, viszont érdekelte a történet. *-Egyébként Szófiából érkeztem ,*válaszol a fiú utolsó kérdésére és alig észrevehetően az arca kissé elkomorul. Mintha valamin elmerengne.. Majd ismét Russel felé fordul. Mig a válaszra vár, addig kicsit jobban szemügyre veszi, a mellette ülő fiút. Acélkék szemek, állig érő haj, mely keretezi jó vágású arcát. Elhúzza a szájat *~Tipikus szépfiú...~*

Vendég

*A fiú csak elmosolyodik.*-Nem dehogyis! Hát ugye az unokatestvérem ide jár...Dorothy vagyis itt inkább Susannak hívják! Na szóval átjöttem mert mindenki a Drumstrangaba van aztán szegény lány meg egyedül volt itt...Jó persze vannak neki barátai meg, ha mindenigaz akkor vőlegénye is, de hát mégis csak az én húgocskám!*mondja a fiú a "húgocskám" szónál a fiú elmosolyodik.*-Egyébként pedig hatkor kezdődik az óra ugye?*kérdezi meg kicsit zavartan a fiú, majd csak elnéz a távolba ismételten.*

Vendég

*Meglepődve vonja fel a szemöldökét * -Dorothy?? *~ Nem is tudtam, hogy másik neve is van. Nem... azt hiszem a Susanon kivűl mást nem emlitett. Vőlegény ??? Mik ki nem derülnek. Nem emlitette....bár biztos, hogy meg volt rá az oka. És még annyira nem is ismerjük egymást. Hmm... lehet, hogy a múltkori rossz hangulatának volt valami köze ehez az egészhez? ~* Figyelmét a fiúra forditja.*- Értem. Rendes tőled.* Mosolyodik el halványan.*- Amúgy ismerem az unokatestvéredet, Susant. Bár még nem beszéltünk túl sokat.... Ja, és igen, az óra hatkor kezdődik. *Válaszol a kérdésre.*- Be mész rá ?*

Vendég

-Igen Susan Dorothy Watson. Általában csak otthon hívjuk Dotnak, de nem igen használja!*mondja a fiú, majd kissé sunyin mosolyodik el.*-Csak, ha ideges akkor mutatkozik, be a teljes nevén...*mondja a fiú még mindig sunyin mosolyogva. Vőlegény, nos igen. A lány hiába van oda a fiúért. Nem nagyon emlegeti a vőlegényes dolgot. Nem hiába, de ez egy másik történet és hosszú is. A fiú csak halványan elmosolyodik.*-Rendes? Hát igazából hiányzott, már meg van egy pár dolog amit nem lehet levélben megbeszélni...Hát elég sokan ismerik ahogy elnézem...*mondja a fiú, majd a következő kérdésre csak döbbenten néz a lányra.*-Természetesen megyek! És szrintem a kisasszony is menjen, ha jót akar...A másik meg Susan prefektus így azért illendő bemennem...*mondja a fiú, majd az órájára pillant.*-De most, ha megbocsát a hölgy nekem még össze kell szednem a dolgaimat!*mondja a fiú miközben acélkék szemeivel a lány szemébe néz. Lassan feláll, majd egy csókot lehet a lány kézfejére.*-Akkor viszlát az órán!*mondja a fiú egy sejtelmes mosollyal, majd int a fekete kutyának ami szapora léptekkel követi a Kúriába.*

Vendég

*Karen egyik szemöldökét felvonva elhúzza a száját. Nem igazán tetszett neki a parancsoló hangnem a fiú mondatában, mely az órával volt kapcsolatos. *~De végül is, igaza van ~*gondolja magában. Kihúzza magát és mosolyogva megszólal*- Persze uram, ez nem kérdés!* Mondja erősen gesztikulálva, majd csak megcsóválja a fejét. Azért reméli, hogy a fiú nem túl sértődékeny, és nem veszi magára ezt a kis gúnyt. Ha egyáltalán annak lehet nevezni. Miután Russel felállt, aprót biccent neki és még mielőtt elindulna megszólal.*-Viszlát az órán!* Majd csak figyeli a fiú és a dog távolodó alakját. *~ Igaza volt Susnak mikor azt mondta, hogy vannak nála furcsább személyek is... És még egy hónapja sem vagyok itt....Vajon mi lesz ezután??? ~*

Diák Hozzászólások száma : 268 Kaszt :

*A fíú,elindult az udvarhoz,mivel nagyon szép idő van arra gondolt hogy,ideje kimeni a szabadba. Amikor odaért egyből lefeküd a zöld pázsitra, és elkezdet olvasni egy könyvet.*

Vendég

*A lány unalmában ismét az udvar felé vette az irányt. Egy fehér, csőfarmert és egy fekete topot viselt, szürke converse cipővel. Haját felkötötte. Nézelődve sétál, amikor megpillantja Sifet, egy könyvel a kezében a fűben heverészni. Elvigyorodik. Körbe pillant, majd lassan, lábujjhegyen oda oson hozzá. Amint elér hozzá, hirtelen a fiú szemeire teszi a kezét.*- Na ki vagyok?* kérdi tőle eltorzitott hangon, de a végén még se birja ki és hangosan elneveti magát. Kezeit még mindig a fiú szemei előtt tartja.*

Diák Hozzászólások száma : 268 Kaszt :

*A fíú elmélyülten olvasta a könyvét,amikor valaki hirtelen letakarta a szemét. hangból sejtette,hogy a lány lesz. De mikor felnevetett mar teljesen biztos volt benne,hogy kiáll háta mögött.*
- Cizz!
*Hirtelen elkapja a lany kezét, és maga mellé rántja a földre.*
*- Nincs kit boldogits kiscsillag?* *- vigyorog lányra-*
- *jó téged láttni,mi járatban erre?*
- *Gondolom nem csak azért jöttél,hogy jól megijeszél.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Ápr. 22, 2010 5:51 pm

//Yosif: Egy picit elrontod a jelhasználatot, légyszíves figyelj rá jobban. Csillagos csak a cselekvéses része elé és után teszünk. Amit a karakter mondd ott csak előtte van gondolat jel, nem kell csillag. Pl.:
*Piroska megy az erdőben.* -Szia Farkas, hogy vagy? *Kérdezi.*
Így kellene, köszi!//

Vendég

*Cizz nevetve huppan le a földre mikor a fiú maga mellé rántja. Aztán a következő megjegyzésre, felhorkant *-Pff ! Kiscsillag a nagymamád!!* Mondja felháborodottan és karba tett kézzel elfordul és játssza a sértődöttet...egy ideig. Aztán elmosolyodik és ismét a barátja felé fordul. *-Téged is. Tulajdonképpen, csak úgy jöttem. Nem volt mit csináljak és unatkoztam. *Felel a kérdésre és a Sif mellet lévő könyvre pillant*- Mit olvasol ?*kérdi és a könyv után nyúl.*

Diák Hozzászólások száma : 268 Kaszt :

*Yosif figyeli amint Cizz elveszi melöle a könyvet.*
- Tara Moss-Fetis,szerintem jo konyv,en szeretem.

Vendég

-Ohh... Krimi? Az jóóó!* Mondja lelkesen és bele olvas kicsit a könyvbe.*- Mennyi van még belőle? Ha befejezed ugye majd kölcsön adod ?Jónak túnik. *Vissza adja a fiúnak a könyvet és körülnéz. Hirtelen kirázza a hideg.*- Brr!! Kezd elég hideg lenni itt .Nem megyünk be ?*Kérdi. Ő mindenesetre feláll, és leporolja magát.*- Tényleg! Nem vagy éhes? Mehetnénk az ebédlőbe. Asszem még pont elkapnánk a vacsorát. Ennék egy kis desszertet.

Diák Hozzászólások száma : 268 Kaszt :

*A fíú sóhajt egyett, és elkezd válaszolni a kérdésekre.*
- Nincs sok belőlle, mingyárt elolvasom és azután kölcsönadom neked.* Mondja és felnéz a lányra.*- De, éhes vagyok, gyere menjunk enni. *majd feláll,és a lány melett elidul.*

Vendég

-Ok.* Egyezik bele mosolyogva a lány, és elindulnak a Kúria felé. Mig mennek nem esik túl sok szó köztük. Majd Cizz mégis csak megszólal. *-És , hogy tetszik eddig a suli? Ismerkedtél már?* Kérdi érdeklődve, és már el is érnek az előcsarnokhoz.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Ápr. 27, 2010 1:54 pm

*Egy újabb nap. Illetve délután. A nap gyönyörűen csillog a kék égen melyen csak pár felhő lengedez. Mintha nyár volna. pedig még nincs, az idő is csalóka. Bármelyik pillanatban meglepheti az embert egy kis esővel. Már persze aki kint van mert aki bent annak tök mindegy hogy milyen az idő kint. Hát logikus, nemde? Habár ilyen csillámló időben bolond aki bent ül és az iskola folyosóit koptatja. Netán a könyveit. Természeteen Fleur is inkább kiment a friss levegőre ahol mostanában egyre sűrűbben fordul meg. Pont az udvarra esett a választása. Meg lehetne kárdőjelezni hogy miért épp ide indult, ahol már rengeteget volt, de azért mindig jó egy kis ismerős helyre menni. mint mindig, most sem hiányoznak az állatkái. A mókusa, Lill és a kutyája, Pamacs. A kis mókus virgoncan, élénken szökdécsel gazéda lába körül és Fleur majnem meg is botlik a csöpp állatkában. De nem bánja. Inkább élvezi a napsütést és a csokisfánkot. Mert azt is hozott egy zacskóval. Bár a csoki már megolvadt kissé benne, attól nem vesztett finom ízéből. A kutyusa lógó fülekkel lépdel a lány mellett. Ő is élvezi hogy végre van egy kis jóidő. Mégis szereti valaki őket odafent hogy nem csak hideget meg esőt ad. Ez mindig id foglalkoztatta a lányt, hogy ki lehet a mennyben. Már ha van menny. És hogyan változik az időjárás, ki irányítja. Habár, ez inkább a muglik érdeklődését szokta vonzani, de azért Fleurt is elgondolkoztatta. Nem elmélkedett sokáig, máris leült egy padra. a mókuskának dobott egy mogyorót, aki eljátszadozott vele majd megrágcsálta. A kis jószág igencsak lefogyott az utóbbi időben. Régebb még tök kövér volt de már leadott pocakjából így már többet falatozhat, de azért persze mértékkel. Pamacsnak is adott, nem mogyorót persze, hanem egy darabka csokisfánkot. Most ahogy így maga köré néz, nyithatna egy állatfarmot. Már csak egy macska meg egy papagáj kéne. Fleur egy lenge, kék szoknyában van és egy fehér pólóban. Hátán egy szvetter, hisz azért nincs még annyira szívdöglesztő meleg. Haja, mint az utóbbi időben, loknikban omlik vállára. Nagyon jól áll neki ez a haj, mint már páran megjegyezték neki. És mivel nem rest, néha előhúzza a hajsütőt és begöndöríti loboncát, ami amúgy szögegyenes. Így ül a padon mit sem sejtve, arról hogy tásasága akad. Bár igazán szeretné ha valaki újjal ismerkedne meg.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Ápr. 27, 2010 2:07 pm

*Kat sétál az udvarra. Ő is élvezi a napsütést, amit ruhája is mutat. Tűzvörös felsőt és térdnadrágot visel. Dúdolgatva sétál.Egy másodpercre megáll és egy mélyet lélegzik.*~Mintha csokis fánk illatot éreztem volna.~*Gondolja, de mivel a lágy szellő más irányba kezd fújni nem érzi a finom illatot. Vállait megvonja, bár hogy miért az kérdéses. Egy lányt pillant meg egy kutyával. Odalép hozzá.*
-Szia, Kat *Megbotlik a mókusban és majdnem hasra száll. Lenéz a földre megrémülten, nem-e baja esett az állatkának.* Ne haragudj. Nem láttam, nem direkt volt, de tényleg. *Szabadkozik. Majd befejezi a félbe hagyott mondatát.* vagyok, allidonos prefektus. *Csak messziről vizsgálgatja a mókust, nehogy az megbosszulja a véletlen megbotlását.* Még nem nagyon láttalak erre. Hogy hívnak? Hány éves vagy? Honnan jöttél? *Szegez a lánynak elég sok kérdést.* És tiéd a mókus? Ne haragudj rám érte. *Esedező szemekkel néz a lányra. Pillantása a kutyára esik.* De aranyooos. *Mondja elhúzottan.* Mi a neve? Meg simogathatom? Nem fogja leharapni a kezemet? *Ideje lenne befogni Kat száját, mert már nagyon-nagyon sokat kérdezett. Még egy utolsót azért mellékel Fleurnak.* Leülhetek melléd? *Ha a válasz igen, akkor Kat lecsüccsen a lány mellé.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Ápr. 27, 2010 2:24 pm

*Nem sokára lépéteket hall a háta mögött. Vagyis inkább maga mellett. Tudja hogy valaki biztosan arra sétál. Hogy megszólítja-e az illető, vagy nem az már kérdeés. illetve mégsem mert amint végiggfuttatja agyát ezen a gondolaton rögtön egy hangot hall meg egy bemutatkozást. Fleur éppen szólni akar hogy vigyázzon a lány, akit Kat-nak hívnak, mert a mókusa ismét lábatlankodik de már késő volt. Kat szinte a földön landolt és Fleur rettentően szégyellte magát amiatt hogy a mókuskája ennyire neveletlen. Kis pirosság is megjelenik az arcáb de ezt kat nem láthatja, csupán Fleur érzi hogy mintha pezsegne a pofija. * -ohh, ugyanmár, nem a te hibád. *kissé félős félmosolyt küld a lány felé és felszökik hogy ölbevegye a mókusát. Félkézzel megfogja az állatot és felegyenesedik, kezet nyújt a lánynak.* -Fleur. Öhm, sima allis diák. *kissé fura de aranyos vigyor jelenik meg arcán. Kat mondja hogy prefektus. Fleur visszaemléksizk az időszakra amikor ő is azt a posztot töltötte be, és hogy mennyire szerette, de mivel nem bírta így lemondott róla.* -Hát igen, rég nem jártam kint, pedig már több mint egy éve vagyok itt. Hát ha jól számolok, akkor 16 vagyok. Harmadikos vagy amúgy. Franciaország szülőhazám. *Mondja ám ekkor látja hogy Kat kissé félve figyeli a kezében lévő mókust.* -Ne aggódj, nem fog csinálni semmit neked. Nem bosszuálló fajta. *kacsint a lány felé és visszaül a padra.* -Semmi gond, már mondtam. Amőgy igen, láthatod, az enyém. *kedvesen hangzanak a szavai és a mosly nem fgay le arcáról. Élvezi a napsütést tovább. kat pillantása a kutyusra, Pamacsra tévedt. A lány is rajongani kezd érte, mint még oly sokan előtte. Hiszen valóban, igen szépm állat.* .pamacsnak hívják, persze, megsimogathatod. Ne aggódja, nem csinál semmit. *mondja hiszen a kutya aligha tudna harapni hiszen már felnőtt, már amennyire ez a kutyáknál lehetséges, de elég alacsony, vagyis kicsi. Ilyen a faja, valami pincsi féle. Fleur sem tudja igazán. Épp mondani akarná, hgoy a lány üljön le mellé mikor elhangzik a kérdés amire válastz is ad.* -Természetesen, nyugodtan leülhetsz. *mosolyog a lány felé én nekikezd visszakérdezni.* -Na és te honnan jöttél? A teljese neved Katherine, ha jól gondolom. És úgy egészben mi a neved? *kérdi. lehet, hgoy a lány nem szivesen osztja meg vele ezt az információt de a kérdésből baja nem lehet.* -Te mikor jöttél, hányadikos vagy? Vannak állataid? *Fleur tarsojában legalább ezer kérdés van, ám nem akarja nagyon letámadni a leányzót, így inkább megtartja a kérdéseket későbbre. türelmesen vár a válaszolgatásra, közben mókusát simogatja és megkinálja Kat-et csokisfánkkal. Jól érezte a lány a csokisfánt illatot, valóban van itt az.* -Vegyél nyugotan, szolgáld ki magad. *ajálja fel kedvesen félmosoly kíséretébewn.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Ápr. 27, 2010 2:45 pm

*Kat megnyugszik, majd lecsüccsen Fleur mellé. Barátkozós vigyor jelenik meg az arcán.*
-Nem, az én hibám, hisz figyelhettem volna a lábam elé, de ez van, általában én mindig szerencsétlenkedek. *Sóhajt egy alig hallhatót.*
-Látszik rajtam, hogy nem vagyok egy világ utazó, hisz még soha sem hallottam a Fleur nevet. *Végig hallgatja a hallottakat* Értem. *Bólint is a válasza megerősítéséhez.*~Ilyen feltűnően nézném a mókust?~*Nevetni kezd.*
-Nem félek tőle, csak hát az állatok engem nagyon "imádnak". Általában megharapnak. *Még mindig nevet. A kutyusra vándorol újra a tekintete.* Nagyon aranyos. *Lehajol, hogy megsimogassa, persze Fleurra is figyel és válaszol neki.*
-Londonból jöttem, a nevem Katherine Mary Black, néhány hónapja jöttem, bár nem igazán számolom, szintén harmadikos vagyok. és nincsen állatom egyenlőre, bár már elég régóta halogatom, hogy veszek egyet Nellonban. *Vigyorogni kezd.* Végre valaki, aki annyit kérdez mint én. *Tekintete a csokis fánkokra esik, amikor Fleur megkínálja. Arcán kislányos mosoly terül szét.* Nagyon szépen köszönöm. *Belenyúl és kivesz egy darabkát. Ha nem tudnánk, hogy Katről van szó, akkor bizony gondolhatnánk, hogy egy öt éves kislány, aki magasra nőtt. Persze szépen, óvatosan eszi meg a fánkot. Amikor megeszi az egészet, eszébe jut, hogy a lány is ott van.* Öhm köszi, már régen nem ettem csokis fánkot. *Arca vörös lesz.*~Miért kell nekem minden hülyeséget meg magyaráznom?~*Ujjairól szépen lenyalja a csokit, ami ráolvadt. Hát fő, hogy tud enni.* Bocsi, hogy ilyen neveletlenül eszek, csak hát elég világos a nadrágom és nem szeretném összekenni. *Zavartan elmosolyodik.* Francia országban biztos sokra tartják az etikettet. *Néz a lányra.*

//Fagy, mert Fleurnak mennie kellett//

Hozzászólások száma : 34 Kaszt :

*Megvárja, míg a vadőr szárnyas tákolmánya a földre érkezik, ám nem száll ki azonnal. Szerencsére a férfi nem sürgeti, ő pedig amíg nézelődik, kényelmesen el tudja fogyasztani a szendvicsét, amit a jó apja csomagolt az útra. Ki tudja, hogy amikor megérkezik, fog-e vacsorát kapni. Morogva tologatja félre a különös hirtelenséggel felbukkanó uborkaszeleteket, és keresi a sült szalonnát, ám úgy tűnik, apukája azt az elvet követi, hogy egészséges életmód, hiszen egy énekes nem nézhet ki úgy, mint egy kismalac. Szemforgatva letuszkolja a vega-burgert, és kikászálódik a hintóból, már amennyire lehet ezt annak nevezni. Jasmine egy hófehér selyemruhát visel, mintha estélyre sietne, ám nem sznob, valahogy most ezt érezte megfelelően, bőven elvan ő a kényelmes farmerben és pólóban is.* Nem hittem volna, hogy ez a jármű képes lesz a levegőbe emelkedni. *Mosolyog vissza kétkedő arckifejezéssel, mint akinek most bizonyítottak be egy számára eddig ismeretlen fizikatételt. Hangja kellemesen mély, ami igen furcsán veszi ki magát. Gyakorlatilag teljesen fehér bőrű, mégis mély a hangja, nem az a csilingelő kislányos, sokkal érettebbek a hangszálai, amik adottság másrészt gyakorlás kérdése is. Túl sok holmi nincs nála, a vonaton valahol elkeveredett a nagy bőröndje, de majd még kimegy a pályaudvarra, ahol azt ígérték neki, hogy még legkésőbb holnap utánanéznek, csak hát a peronőr kitalálta, hogy ő vacsoraidőt tart. Végülis mindegy, egy éjszakát alsóneműben is kibír, a személyes papírjai pedig a táskájában vannak. A macskáját pedig az életben nem tette volna bele a bőröndbe, a kandúr így is nehezen viselte a légi utazást. A lány visszanyúl az állatért, ami felpúpozza a hátát, és ibolyaszín szemeivel vádlón mered gazdájára.* Jól van na Maise, keresünk valami macskaalmot neked. *A kis lény valójában jól megtermett házimacska, tökéletes hófehér színben, igen nagy hátrány, könnyen koszolódik a bundája. Jasmine alányúl, és ölbe veszi méltatlankodó kedvencét. Összehúzott szemekkel fordul a kúria felé, és megindul az épület felé.* Fúha, kiráz a hideg, mintha egy nyugdíjas-otthon lenne. Azt hittem ez egy iskola. *Egy pillantást vet a táskájában leledző mobilra, aztán legyint szabad kezével. A szerkenytyű nem mutatkozik térerőnek a jele, de hát hallott már erről, itt nem működik semmilyen mugli eszköz. A lány úgy érzi picit, mintha az északi sarkon lenne, ahol felborul a mágneses pólusok rendje. Mivel fogalma sincs, hogy merre kell menni, eltévedni pedig nem akar a láthatóan több emeletes épületben, kint ül le az egyik padra. Vár egy kicsit, hátha erre téved valaki.*

Diák Hozzászólások száma : 12 Kaszt :

*Már legalább fél órája kevereg az udvaron, járt már sok felé, de mintha teljesen kihalt volna a környék, vagy csak túl nagy a hely, ezért nem sikerült senkibe sem botlania. Egy gurulós bőröndöt húz maga mögött, ami persze nem túl könnyedén halad a földön, ahol állandóan buckákban akad el, és időről-időre tele megy a kereke levelekkel, amitől szinte már nem is gurul, csak vonszolhatja maga mögött a leányzó. Mögötte pedig egy barna border collei csahol, olyan egy éves forma lehet, jól nevelt fajta, mert inkább csak finoman liheg és lépeget a lány mellett, de nem túlzottan rohangál. Bár az is lehet, hogy már kisétálta magát, mióta embert keresnek, aki segít nekik.* -Az lesz ám a szép, ha nem találok senkit, kiderült már, hogy bezárt az egész kóceráj, és itt halunk éhen az udvar közepén. Vagy az egész csak valami illúzió, és igazából valami lélekrabló gonosz boszorkány gyűjti itt a lelkeket. Az lenne ám a pech! *Simizi meg a kutyus fejét, aki csak továbbra is lelkesen liheg, láthatóan nem daimon, fogalma sincs, hogy a gazdi miről beszél. Egyébként hölgyeményünk hosszú barna, feketébe hajló göndör haja oldalt van összefogva egy copf-ba, vékony kék selyem szalaggal. Ruházatát tekintve egy egyberészes farmer ruhát húzott fel, aminek szoknya része térd alatt ér. Cipője pöttyös piros darab, és hozzá illő harisnyát is vett, ami kék-piros pöttyös, hogy a farmerhez is jól passzoljon. Egyébként kicsit csálénak látszik a ruha, mintha nem bolti darab lenne, de azért nem vészesen rossz a szabása. A hölgyemény oldalán még egy kisebb vászon táska is helyet foglal, ami mindenféle kriksz-krakszos varrásokkal van díszitve, eléggé sejthető, hogy kézimunkáról van szó. Ekkor látja meg, hogy a távolban egy lány száll le a vadőr kocsijáról, amivel ő is érkezett egy jó fél órája.* -Talán megmentő, vagy ő is itt ragad a csapdában. *Pillant a kutyusra, aki amikor meglátja a macskát azonnal csaholva rohanni kezd feléjük. Épp akkor ér oda, amikor Jasmine leül a padra, és vélhetően az ölében van a cica, nem a földre tette meg. Így csak leül elé farokcsóválva figyelve a cicát. Végülis leányzónk is odaér hozzájuk szaladva, vonszolva maga mögött a bőröndöt. A térdére teszi a kezét, mert azért így bőrönddel szaladni eléggé fullasztó tud lenni. Fel sem pillant először.* -Bocsi, remélem, hogy Cesar nem ijesztette meg nagyon a cicádat, kicsit heves tud lenni, ha nem szólok rá előre, hogy nem szabad valamit, most meg nem láttalak meg titeket. Már vagy fél órája kavargok itt, és sehol senki. *Egyenesedik ki, és nyújtja a kezét kézfogásra a másik lánynak. Ekkor tűnik csak fel neki valami, és picit összeszűkített szemmel nézegeti a másikat.* -Szép a ruhád! *Igen divatszemmel figyelte, tehát elsősorban a ruházatát, egyelőre még nem tűnt fel neki, hogy alapvetően kiköpött hasonmások.*

Hozzászólások száma : 34 Kaszt :

*Már maga a helyzet is irónikus, érthetetlen, hogy a vadőr nem kérdezte meg tőle, hogy miért érkezik meg egy nap kétszer. Akkor drága Jasmine furán meredt volna rá. De a vadőr semmi ilyesmivel nem zaklatta, bizonyosan van ennél fontosabb dolga, tehát ez a konfliktushelyzet gyökerestül kilőve. Ő nem fog várni fél órát az udvaron, ahogy a másik tette. Rendben van, hogy jó az idő, de már így estefelé csipősbe hajolhat, ezenfelül még némi szunyogáradat is várható. Éppen ezeket legyezgeti, miközben a macskuszt simizi, amikor vad csaholás hatol a fülébe. A macska felborzolja a szőrét, és keresi a menekülési útvonalat. A lány még egy ideig fogja, és próbálja nyugtatni, de kap egy pár karmolást az alkarjára, mégis kitart. Megérkezik egy döge, ami rég aranyos, ám ekkor Maise megadja magát, és elmenekül az egyik tölgyfára, onnan néz le komolykodó képpel. Jasmine felpattan, elszelel a kutya mellett, és rimánkodva néz fel a cicára, de valahogy érzi, hogy ez reménytelen. Ráadásul most nem olyan cipőben van, hogy utánamásszon, és még akkor is félő, hogy közben Maise lecsusszan a fatörzs másik oldalán. Nem vádolhatja a kutyatulajt, nyilván messziről nem lehetett látni a macskafit. Még ő sem nézi meg a másik leánykát, ám a liheregő kutyának megsimizi a fejét.* Hát ez a te hibád, de nem tehetsz róla. Na nembaj, majdcsak lejön valahogy, hozunk neki valami finom májacskát. *Duruzsolja a kollie borjú szemeibe, aztán néz csak fel, hogy köszönjön.* Nem, Cesar nagyon kis... *Az aranyzöld szempár ugyanúgy elkerekedik mint pár perce a macskáé. A szája elé kapja a kezét, és nagyon nem tud megszólalni.* ~Ez meg... ki a fene? Nekem nincs testvérem.~ *Nyel egy nagyot, és ellökve magát a fatörzstől, szinte körbejárja a másik lányt.* Hát ezt nagyon nehezemre esik elhinni. *Rebegi kipirult arccal, majd fújtat egyet. Karbafonja a kezét, és úgy ingatja a fejét* Ez valami nagyon rosszindulatú tréfa? Nem vagyok vevő az ilyesmire. *Egyátalán nem válaszol a feltett kérdésekre, szinte nem is hallja már őket, csak azt az egyet sikerült eljuttatnia az elméjéig, amire még próbált válaszolni. Aztán otthagyja a macskát, a kutyát, de még a hasonmását is, visszaül a padra.* Le kell ülnöm, fejembe szállt a vér. *Elővesz a táskájából egy termosznyi limonádét, és meghúzza, gargalizva a jó gyümölcsös ribizliszörppel. Hát igen, fura dolog erre azt mondani, hogy limonádé, de hát nem csak citromból készülhet. Aztán odatolja a másik elé, és szkeptikus arccal fordul oda* Mégis... ki az ördög vagy?

Diák Hozzászólások száma : 12 Kaszt :

*Hát igen lehet, hogy a vadőr annyi diákot visz és hoz napi szinten, hogy már-már összemosódnak neki az arcok, ezért is nem tűnt fel neki esetleg az erős hasonlóság és nem is tette szóvá Jasminnek. A cica pedig...hát igen, úgy reagál, mint a macskák általában, végül a fa tetején köt ki, és sajnos ő sem famászó cipőben van, mert mégis csak ki akart nézni valahogy, ha már új helyre érkezik. Értetlenkedve nézelődik fel a macska felé a fára, amikor a másik lány tréfát és efféléket emleget.* -Nem viccelek, tényleg nagyon szép a ruhád, komolyan! *Jelenti ki, és ekkor nézi csak meg jobban a másik arcát, szemét, mely ugyanolyan mélyzöld, kis kékes beütéssel, mint az övé. A pisza orr, a göndör tincsek. Értetlenkedve lépdel hátra párat, már ő se nagyon érti a dolgot. Jas pedig közben leül a padra, szintén hasonló arcot vágva, mint hősnőnk.* -Hát ez meg? *Bizonytalanul dől neki a már említett fának.* -Én Sezanne Celentano vagyok Olaszországból jöttem és...és... *Elhallgat. Mit is mondhatna, ami magyarázatot ad bármire is?* -Lehet, hogy csak...véletlen, hallottam már olyat, hogy egy-egy híres színésznek találtak hasonmást, állítólag minden embernek van a világban egy párja, aki nagyon hasonlít rá. *Magyarázza homlokráncolva, de kissé remeg a hangja, szóval ő maga sem biztos teljesen benne, hogy most ez tényleg így van, mivel valahogy túlzottan is erős közöttük a hasonlóság, finoman szólva, mint két tojás. Nem igazán érti, hogy hogyan is lehet ez. Egy lépést tesz előre a másik lány felé, de végülis megint megáll. Patt helyzet, fogalma sincs, hogy mit is kéne tennie, vagy lépnie.* -Neked...kik...a szüleid? *Kérdezi, hátha ebből valamire ki lehet lyukadni, mert ha Jasminnek két vérszerinti szülője van, akkor biztosan nem lehetnek ikrek igazából, vagy ő anyja hazudott és nem az igazi anyja, csak netán örökbe fogadta? Megrázza a fejét, mert túl sok a gondolat, mely most benne kavarod. Megroggyan kicsit a térde, majd végül leül a fa mellett a fűbe, mert még mindig nem tudja, hogy közelebb menjen-e Jasmine-hez. A kutyus persze mit sem ért az egészből, lihegve megy oda gazdájához és heveredik le mellette, odabújva hozzá, hiszen azt azért érzi jól, hogy valami nincs rendben.*

//fagyika//

Vendég

*Nyugodtan érkezik meg, szokásos táskájával, bár tudja jól, hogy még rengeteg idő van... Letelepszik egy padra, előveszi a könyvet, amit magával hozott, és várja a négy órát. Újabb Aranypálca forduló... ez már az utolsó előtti, nincs sok hátra a versenyből... ő pedig vezet. Egészen magabiztosan ücsörög itt, annyira már biztos nem tudja elszúrni, hogy a dobogóról is lecsússzon. De persze... az első helyen sem ártana fent maradni, ezért nézte át nagyon a belsirionos tantárgyakat. Pszionikus mágiából jó, aurormágiából is egészen, de ha kikapja mondjuk a bestiatant... na akkor vége. De reméljük a legjobbakat.*

//Nem túl jó a net, úgyhogy inkább beparkolok már most, mint hogy egy perccel is kicsússzak. XD//

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Május 01, 2010 1:41 pm

*Egy sün járkálja körbe a kúriát. Döcögős, lassú léptei nem sok sietségről árulkodnak. Apró, barna kis tüskéivel rendkívül aranyos látványt nyújt egészen addig, amíg egy gyors és hirtelen villanással egy diáklánnyá változik. Eli arcán egy halvány mosoly ül meg. Távolról látja, hogy már valaki várakozik ott, egy szőke leányzó. Felé mosolyog, bár ilyen távolságból biztosan nem láthatja. Gyors léptekkel halad előre, hosszú, piros ruhácskája csak úgy lobog a szélben. Amikor az udvar közepére ér, elmosolyodik, biccent Arinak. Kezd kicsit ideges lenni, gyomra felfordul, kezei remegnek. Az aranypálca belsirionos fordulója van, amihez a lányka nem tudja, hogy álljon hozzá. Tény, hogy elég sokat tanult, magolt a verseny előtt, de mégis fél... valamit biztos elfelejtett, vagy rosszul tanult; a jól felkészültség sose rá vall. Kissé ideges mosollyal pillantgat szaktársa felé, de nem szólítja meg, csak áll, és nézelődik.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar