Udvar

Vendég

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Az ajtót, és az ablakot sem lehet kiütni. Elisaveth felrohan, és látja, hogy a gép nem visszaszámol, hanem csak simán működik. Ez egy megsemmisítő rendszer, amivel ki lehet kapcsolni az ajtót, és minden egyebet. Már ha megsemmisül a gép. Annyi változást lát Elisaveth, hogy egy piros gomb emelkedett ki belőle. Ez a megsemmisítő. Csak egy a gond, aki ezt megnyomja, felrobban a géppel együtt. Na de ki legyen az? Egy tenyeret formáz a gomb, tehát nem működik a telekinézis, sem tőrdobás, semmi. Ezt meg kell nyomni.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Júl. 08, 2010 6:30 pm

*A kijáratok betörése nem igazán sikerül, és azt sem érti, hogy ketten miért indulnak el felfelé. Ő nem egy bombaszakértő, ezért nem is akarna ilyesmivel foglalkozni, Elisabeth pedig láthatóan nem egy csapatjátékos alkat, ezért továbbra sem mondd nekik el az ég világon semmit... Így nem indul el továbbra sem felfelé, hiszen nem tudja, mi van ott, és nem akarna kipurcanni sem. Azt pedig nem gondolná, hogy emeletről könnyebb kijutni, mint a földszintről. Az ablakot nem sikerül kitörnie, és az ajtót sem Laurával, de nem adja fel, tovább kutat, hátha talál valamit. Még közben egy olyan ötlete támad, hogy a kénsavas helyre indul vissza, ott jó eséllyel akad valami törött üvegdarab, amiből kiömlött a cucc. Remélhetőleg valami kis ovális cucc, mert ha igen, akkor azzal kanalaz valamennyi kénsavat, és azt vágja hozzá az ajtóhoz. Akármennyire is be van zárva, a kénsav csak oldja, az elég brutális.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Júl. 08, 2010 6:35 pm

*ElisaBeth nézi a gépet. Szíve a torkában dobog, a tőrt meg csak szorítja. Kifogástalan és nem éppen olcsó ruhája véres, szakadt, gyűrött, zilált. Odamegy a géphez, látja rajta a gombot. Kissé furcsálja, hogy a gép működik, de a gomb nem volt itt az előbb. Annyira nagyon kívánja, hogy megnyomja, de retteg tőle a lány, hogyha megnyomná, akkor még több borzalmat szabadítana elsősorban magára, mert valójában saját bőrét mentené leginkább. Bianca nagyon jól látja: Elisabeth nem egy tipikus csapatjátékos. Mindegy, valamit tenni kell. Mivel fogalma sincs a lánynak, hogy a gép robban, így van esély arra, hogy sikerülhet Ő van idefent egyedül és valószínüleg a többiek nem is tudják, hogy van itt ez a gép. Még mielőtt végiggondolná a dolgot cselekszik, ráteszi kezét a gombra, beszorítja szemét legalább annyira, mint amennyire a tőrt szorítja és teljes erőből lenyomja a gombot...*

Vendég

*Mivel sehol nem tudnak kijutni, Elisabeth meg felrohant, ő is Biancát követi.* - Mit csinálsz? *Kérdezi meg a lányt, majd ha megkapja a választ, akkor a kénsavat kikerülve ő is igyekszik ilyesféle edényt, vagy hasonlót keresni, és segíteni az allidonosnak. Fogalma sincs, odafent mi zajlik, de Laura mentette meg, így evidens, hogy inkább vele és Biancával marad, minthogy Elisabeth után rohanjon. Pláne, hogy nem is tudja, az miféle gépről beszélt.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Júl. 08, 2010 6:39 pm

*Ő is hasonlóképp vélekedik, mint Bianca, fogalma nincs mi van odafenn, szóval nem is megy fel, és azon sem keseredik el, hogy nem sikerül betörni az ablakokat. Ő maga is keres valamit, amivel talán összpontosítani tudja az erejét, pl egy székláb, vagy akármi. Mert ugye ugyanakkora erő kisebb területre nagyobb nyomást jelent. Szóval Biancával marad, rohangál fel-alá, keres, kutat, valami használható után... De sebaj, ha itt kell meghalni, hát meghal ő. elvégre nekromanta, nem félhet a haláltól...*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Júl. 08, 2010 6:45 pm

*Fentről fülsüketítő robbanás hallatszik, a szobát, és vele együtt a lányt szétszakítja a detonáció. Az ajtó kinyilik, és most már kimenehetnek, hátrahagyhatják megcsonkított társaik tetemét. Kint a már jól ismert mágikus függöny várja őket, és végre visszakerülnek az udvarra. Fura módon a társaik ott vannak, ájultan, de semmi bajuk.
Ellenben maga a halott igazgató jelenik meg előttük, alakját kékes derengés vonja körül, jelezve, hogy egy mágikus lenyomattal állnak szemben.* Gratulálok hölgyeim, túlélték az iszonyat templomát. Ugye jó kis móka? *nevet az aranytünde, és kacsint.* Egyik kedvelt kis gyakorlópályám, a legtöbben el szoktak vérezni. *mutat az ájultakra.* Önöknek mindenesetre gratulálok, és némi jutalom is jár. *Ariana és Bianca kezén egy halálfejes gyűrű jelenik meg, ami nem tud semmit, míg Laurán egy poló, a következő felirattal: "Nincs az a zombi, amitől megijednék". Az aranytünde biccent, és a mágikus képmás semmivé bomlik.*

//Köszönöm mindenkinek aki itt volt, remélem tetszett, szerdától folytatódnak a nagymesék.//

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Júl. 08, 2010 6:51 pm

*Na igen, ezért nem ment fel megnézni, hogy mi van ott. A kijáratok kinyílnak, és sikerül visszajutniuk az udvarra, ahol ott vannak a többiek. Amikor meglátja az igazgatót szinte földbe gyökerezik a lába. Aztán kap egy gyűrűt, meg Ariana is...vélhetően a látnokok kaptak egyformát. Az aranytünde eltűnése után csak kissé bambán mered maga elé.* -Ez meg...mi volt? Valami akadálypálya aktiválódott itt? Hiszen ő...meghalt, nem? *Kerekedik mostmár egészen ki a szeme. De szép lassan megmagyarázza magának, hogy igen, ez csak valami időzített mágikus lenyomat volt, és nem jelenti azt, hogy az igazgató élne, vagy bármi.* -Azért ez akkor is egy hülye akadálypálya volt. *Szólal meg újra, majd karbafonja a kezét. Na igen, eleve elég sok a lelki tehet még, látni mások halálát is...hát az picit sok. Végül int csak egyet, majd elkocognak Steperrel együtt a fehér torony felé.*

//Kösziii, szuper volt a játék, nagyon élveztem! ^^
Elendil: Mesére szerintem amúgy csapatjátékos karit célszerű hozni, mert így a saját és mások játékát is erősen megnehezíted. ^^//

Vendég

//Jó mese volt, nekem bejött, végigizgultam, pedig nem is játszottam benne!//

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Júl. 08, 2010 6:53 pm

*Elisabeth érzi a sejtjeibe hatoló erőt, ami aztán darabokra szakítja. Leszakadt kezében még mindig ott a tőr....
Ezután megcsapja a fű illata és zúgó fejét fölemeli. Homályos képet lát maga előtt, nem tudja hol van, de a fű mindenképp megmozdítja. Hirtelen felordít, mert beúszik tudatába a Halál érzése, de hamar elcsendesedik és a kép is kezd kitisztulni. Nem csinál semmit, csak élvezi a lélegzetet. Percek telnek így el és még mindig nem tért magához teljesen, de megpróbál legálbb feltérdelni. Néhány méterre ott a fehér torony és egy-kettő delikvens álldogál még ott.
Összezavarodott képek, leszakadt fej, vér és halálsikoly kavarog benne, de nem érdekli. Boldog, hogy él.
További percek telnek el, majd megpróbál fölállni. Nem érdekli semmi, csak, hogy végre pihenjen. Képtelen beszélni, koncentrálni, érezni.*

//Iszonyatistenkirályremek mese volt, köszi szépen!^^ Mi lenne, ha kárpótlásul, hogy Elisabeth föláldozta magát, mégis sikerült a tőrt annyira nagyon szorítania, hogy az itt van vele? Úgy a szívemhez nőtt ez a bronztőr... XD
Cir: Ez igaz, csak még én se annyira ismertem Elisabethet, de ő nem lesz az a tachtikus csapatkátékos, ergo nem nagyon fog mesére járni. Viszont így egyedül robbant a szentem, így van gyűrűtök. Razz

//

Vendég

//Nagyon jó volt, kár, hogy az elején meghaltam^^" De nagyon király volt, köszi Kaen^^//

Vendég

// Nagyon király mese volt^^ Kösz Kaen Smile

//

Vendég

//Király mese volt Very Happy

Én is itt voltam a háttérben és olvasgattam Smile

Olvasni is jó volt, biztos játszani még jobb Smile

//

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Júl. 08, 2010 6:59 pm

*Az, hogy okból kifolyólag kerül vissza az udvarra, és hogy ennek hány áldozatot kellett még követelnie, nem tudja. Ájultan fekszik még egy ideig a földön, aztán amikor kezd magához térni hirtelen felpattan. Végignéz magán, aztán a többieken. Mindenki itt van, kivéve aki már felébredt és esetleg távozott. Ő maga képtelen felfogni ezt a sok információt, ami most szeme elé kúszik. A sok halott holttest, Ash, ahogy holtan rogy össze és a tűz, mely körülölelte* ~Talán mégsem haltunk meg igazából? Csak egy illúzió lett volna?~ *kérdezi, majd ruháját igazítja meg és Leonidassal együtt elindul. Előtte azonban fogja pálcáját és Asht, ha még nem ébredt volna fel, szépen maga mellett lebegteti, egészen be a Fehér toronyig, ahol legalább biztonságban lehetnek. Legalábbis nagyon reméli. Az, hogy mennyi lehet az idő, nem tudja, de már elég sötét van, szóval nem árt sietni, nehogy út közben aztán újabb támadások érjék*

//Csúcs-szuper volt a mese, kár, hogy meghaltam, de az is a saját hülyeségem. Köszönöm szépen, örülök, hogy így munka után még idejében sikerült beesnem, most asszem megyek kajálni, mert éhen halok, egész nap nem ettem semmit^^ Szóval még egyszer, köszi, a látványos halált is. Várom a kövi mesét Smile

//

Vendég

*A robbanáskor reflexből befogja a fülét, aztán az ajtón is ki tudnak menni... És ott hever mindenki ájultan a függöny másik oldalán... Majd megjelenik Jericho professzor. Kis híján felsikkant, majd jelleméből kifolyólag már tesz egy fél lépést az igazgató felé, hogy a nyakába ugorjon, mikor tudatosul benne, hogy az csak képmás.* ~ De... ha az igazgató halott, akkor képmást se tud küldeni... akkor ez...? - Vagy nem halott... vagy nem ő küldte. Vagy időzített mágia volt. ~ - Köszönöm, Jericho Mester! *Suttogja végül, majd a gyűrűt nézegeti az ujján.* ~ Él. Akárhogy is legyen, én... én érzem, hogy él valahol, érted? Onnan küldte ezt az izét... Nem időzített volt... Én... ~ *Még maga sem hiszi teljesen a szavakat, de Biancával ellentétben ő ezt súlykolja magába, nem az ellenkezőjét. Így azért mégiscsak több reménye marad, hiszen van miben bíznia: abban, hogy bárhol is van a Mester, a csatákban is segíteni fog, ha nagyon rosszul állnának.* - Jó a pólód! *Szól oda Laurának, majd persze Biancának is.* - Jó a gyűrűnk. És persze, hogy az volt, de mit vársz Tőle? *Utal az igazgatóra egy halvány, kissé kesernyés mosollyal. Aztán elköszön mindenkitől, Christ meg Susant még életre pofozza, aztán velük együtt távozik.*

//Kösziiiiiii. *__* Imádtam, imádtam, imádtam. *____* Laurát is imádom, mert ha ő nincs, már Chris után végem van. XD De túléltem, és háh, és köszi a gyűrűt. *__*//

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Júl. 08, 2010 7:02 pm

//Csatlakozom! Nagyon király mese volt cheers

//

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Júl. 08, 2010 7:03 pm

*Az ajtók kinyílnak, és a három lány nyíl egyenesen sprintelnek kifelé, át a ködfüggönyön, az udvarra. A többiek hirtelen fel sem tűnnek neki, ugyanis megtorpan, és tátott szájjal nézi a tündét, aki ugye... halott? Akkor hogy lehet most itt? Hogy tud egyáltalán mágikus lenyomaton keresztül megjelenni, ha nincs itt?... Rengeteg kérdés reppen fel a fejében hirtelen, és tudja, hogy a legtöbbre nem talál választ a közeljövőbe. Azért hallgatja az igazgató szavait, és kicsit elneveti magát a jó kis móka kifejezésre. Nekromanta, na. Kedveli a különös vicceket... Látja a jutalmakat, meg minden, és a pólója... Na abba rögtön beleszeret. Majd Jericho mester elpárolog, ők meg ott állnak, egy csomó ájult diákkal az udvar közepén... Remek. Bianca hangját hallva ránéz, arcán még ott az elképedés, de már oldódik erősen. majd csak biccernt a két diáknak, akik ébren vannak, és szinte rohanva tűnik el a Fehér torony irányában.*

//Ilyen mesét minden napra *-* Atombrutál mese volt, hiperszuper... Anyááám, majd meghaltam közben, és... és... Huh... Nagyon-nagyon köszi//

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Júl. 08, 2010 7:04 pm

*Kat ébredezik.*~Meghaltam. Biztos, hogy meghaltam. Az arcom...a sav...vajon ha kinyitom a szemem mit fogok látni?~*Egy ideig hezitál. Fogalma sincsen mire számítson. Mennyre? Pokolra? Végül rászánja magát. Szemeit kinyitja és amit meglát, azok a többiek.*~Talán mégsem haltam meg?~*Kezével végig simítja az arcát. Hirtelen feláll és körbe néz. Kétségtelenül az udvaron van. A hirtelen felugrás miatt megfordul vele a világ.*~Szóval élek.~*Arcán a leghalványabb mosoly látszik. Nem halt meg és a savnak sincs nyoma. Eléggé elege volt a horror kastélyból. Egy biccentés kíséretével elindul valami biztonságos helyre.*

//Nagyon,nagyon, nagyon... jó mese volt köszi ^^ bár kár, hogy meghaltam mondjuk a tanulság: Nem szabad bámulni, hanem cselekedni kell gyorsan ^^ Nagyon élveztem ^^//

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Júl. 08, 2010 7:29 pm

//Na reagálok: köszi mindenek^^
Elendil: hát igen, de muszáj picit mindenkire figyelni, akkor éled túl, sőt akkor tanulsz meg mesélni^^ Látod én nem rohantam^^ Okés, megoldottam a létszámot a mészárlással, de amikor nem mészárolok, akkor is átlátom Smile

Sajnálom azokat akik korán elhullottak, de ez egy ilyen mese volt, hogy ne élje túl mindig mindenki^^
És itt jegyezném meg, amit szinte senki nem szokott: köszönöm Cirnek az ötletet, hogy képeket rakunk a mesébe. Látványosan feljavítja a mese színvonalát a kép, szóval ezt tőle csórtam. Szóval egy tanár, mesélő se szégyenlje megköszönni annak, aki segített a mesében, vagy megírta a tantervét, mert az érdem közös, sőt sok esetben a háttérember az ügyibb^^//

Vendég

//Bocsi Kaen, de nem volt ihletem befejező hsz-t írni. A mese viszont nagyon tetszett, kicsit sajnálom, hogy meghaltam, de ettől még jó volt Smile

Pont mondtam egy barátnőmnek, hogy benne vagyok az utolsó ötben, aki még él (ha jól számoltam), és akkor küldted ugye a hsz-t... Vicces volt, de most már legalább azt is elmondhatom Chleoról, hogy felrobbant xD A képek pedig nagyon tetszettek, a második elég ilyesztő volt, bár személy szerint az utolsó tekintem a legijesztőbbnek, amin a kiscsaj van az anyukájával Smile

Mindent összevetve remek mese volt, nagyon ügyi vagy, gratula Very Happy

//

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 12, 2010 9:41 am

*Laura lép ki a Fehér toronyból az eléggé szétrombolt udvarra, majd karbatett kézzel sétál kicsit közelebb a tölgyes fáihoz. Végül csak megáll, és felnéz az égre, hunyorogva, mert nem a napfény az ő eleme. Ma is egy rövid fekete szoknya, fehér blúz, és fekete talár van rajta, plusz fekete cipellők. Mahagóni pálcája a felcsatolt hajába van tűzve, mintha csak egy hajtű lenne. Szőke tincseit lengeti a lanyha szellő, és elől, a rövidebb hajszálai kiszöktek a csatt fogságéból, hogy arcába lógjanak. Majd sóhajt egy kicsit, és hátat fordít a fáknak, hogy körbetekintsen. Az udvar siralmas. A föld feltúrva, fák kidöntve, padok felborogatva. Legalább a felhők nincsenek itt. Kicsit megrázza a fejét, és maga elé suttog.*
- Lassan itt az idő... Ugye Jack? *Kérdezi a semmitől, azaz a saját gyűrűjéétől, amin ugye a Naxeldires fiú neve díszeleg. Majd csak áll ott, nézi a kúriát, és gondolkodik a napon, amikor először belépett a tölgyfa kapun.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 12, 2010 9:52 am

*Dave lép ki az ajtón és körbe néz a romos udvaron. Daven ma barna talár van pálcája be van dugava a zsebébe. Tovább megy. Az udvar közepén ahogy jobbra fordul látja hogy Laura a gyűrűéhez beszél.* -Szia Laura hát te meg mit csinálsz? *Dave elkezd gondolkozni.* ~Vajon mért beszél Laura a gyűrűjével?~ *oda megy a lányhoz és megkérdezte hogy mért beszél azzal a gyűrűvel.*

Vendég

*Szintén a fehér toronyból lép ki, árnyként követve Laurát. Persze nem ártó szándékúként, pedig valójában az... Fekete farmer és fekete top van rajta, meg edzőcipő, haja kiengedve omlik a hátára. Oldalán Diego sétál. A tigris mintha megenyhült volna, és már nem haragszik annyira Rose-ra, sőt, úgy tűnik, teljes az összhang. A fekete cuccról meg csak annyit, hogy... Hiába van legalább harmincöt-negyven fok, őt nem érdekli. Néhány levelet lebegtet maga előtt körbe körbe, telekinézissel persze, nem pálcával. Az említett objektum a zsebében pihen, és estig nem szándékozik használni... Apropó, este. Kemény menet lesz, számára különösen. Főleg, ha a többiek nem tudnak a Janának címzett levélről. Laura szavait ugyebár akkor is meghallaná, ha éppenséggel nem fél-tünde vér folyodálna ereiben, mivel követi a lányt.* ~Jack...? Különös. Hagyd Rose, fölösleges azon filóznod, hogy milyen kapcsolat fűzi őt Jack Darkfieldhez. Sőt, nem is biztos, hogy ő az, hiszen a Jack nem ritka név.~ - Üdvözletem. *Biccent mosolyogva Laurának, majd az érkező fiúnak egyaránt.* - Rose. Rose Bridget Verona. *Mosolyogva mutatkozik be a fiúnak, és kezet nyújt... Persze nem csupa kedvességből.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 12, 2010 10:53 am

*Igen, természetesen Rose-zal érkezik, pontosabban a lány kíséretében, hiszen a napjai nagyrészét a lánnyal tölti. Persze már volt, hogy elszalasztotta a lányt, és meg is van az eredménye, de Laura erről nem tud. Na sebaj... Persze az nem zavarja, hogy a lány meghallja a szavait, nem érdekli annyira, csak biccent neki köszönésképp, és ejt egy kis mosolyt neki. Elvégre így sem tudhatja pontosan melyik Jackről van szó. Na mindegy. Amikor Dave lép oda hozzá, csak ránéz a fiúra, érzelemmentesen, és úgy válaszol.*
- Szia Dave. Épp levegőzök Rose-zal. *Mondja, és hangjában van némi gúny, tekintete az aranyló méz színét idézi, és csillog benne valamilyen gyilkos hajlam. Éljenek a nekromanták. Főleg, ha kettő sétál épp ugyanott... Közben gyűrűs kezét a talárja zsebébe süllyeszti, és úgy néz felváltva a fiúra, és a lányra. A kéznyújtásra is elmosolyodik, de nem reagál végül, csak Rose-re néz, és elmosolyodik egy pillanatra.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 12, 2010 11:03 am

-Sziasztok! *mondja Dave* -Nincs kedvetek sétálni egyet....? Most úgyis jó idő van, gondoltam mehetnénk egy kört, megmutathatnátok a sulit... stb. *és bele néz Laura sárga szemébe, de röktön le is hajtja a fejét, és elindul előre.*

Vendég

*Na igen, za is előfordult. Kérdés,hogy a következmény valóban bekövetkezik-e? Elvégre cseppet sem biztos, hogy a levél célba ért. Ő mindenesetre szorgosan gyűjti az információkat, bár tudja, vagyis hát sejti, hogy Laura nem bízik benne... De nem igazán érdekli.* - Igen, levegőzünk. Nem maradhatunk egész nap a toronyban. Bár én szívem szerint felkészülnék az estére. *Na igen, ami ugyebár elég nehéz, ha figyelembe vesszük, hogy Laura szinte minden lépését figyelemmel követi.* - Igen, sétálhatunk. Egy kis séta sosem árt. *Vonja meg a vállát. Nem sok kedve van sétálni, de hát ez van, nem vonhatja magára Laura figyelmét. Akkor nem sokáig maradhatna...*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar