Udvar

Tárgy: Udvar Hétf. Júl. 19, 2010 5:07 pm

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

Tárgy: Re: Udvar Szer. Aug. 11, 2010 7:33 pm

*Meglepődik, sőt egyenesen megrémül amikor azt hallja, hogy Sepp magyaráz. Méghozzá magának. Ez visszavet a lelkesedéséből de nem veszi el az egészet.főleg mikor látja barátja reakcióját. Úgy veszi észre örül neki. Mosolyogva megkerüli és a terasz korlátjára csüccsen majd lábát lógázva válaszol a kérdésre.*
- Velem nem sok minden. Idáig a szobámban punnyadtam és gondolkoztam. De még így sem jutottam megoldásra. Az élet bonyolult.. De akkor sűrítsd dióhéjba! legalább részletet mesélj. Szívesen meghallgatlak és segítek ha tudok.
*Komolyan néz a fiúra és kényelmesen elhelyezkedik. Mappáját ledobja a földre majd féloldalra fordulva lábát is a korlátra teszi. Még javában nyár van. Bár nem szereti ezt az évszakot de nem várja az őszt sem. Átható szemeit a fiúra fordítja és némán várja a folytatást.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Aug. 11, 2010 7:43 pm

* Mikor a lány lepattan mellé mosolya mégnagyobb lesz. Majd hallgatja a történetet kicsit rosszálló tekintettel a végére.*
- S ezért kerülted ö szerénységemet? *kérdi vigyorogva, mutatva hogy nem gondolta komolyan a kérdést. Ezután halkan felsóhajt, majd megszólal.* Nagyvonalakban? Lássuk ez mennyire nagyvonalú. Előszőr is, tanultam, aztán megtalált a szerelem. Jött egy hatalmas kaland, aztán jöttek a kegyencek. Elfoglalták a sulit. Folymatos harcok. Majd Meghalt az apám. S most itt vagyok. De ez csak tényleg nagyvonalakban volt.* mondja mosolyogva*
- Lassan továbbkell indulnunk. Mindjárt kijárási tilalom, és semmi kdvem valamelyik aurorral vagy démonnal találkozni. *mondja komolyan.* Főhadiszállás? *néz kérdő tekintettel a lányra, igen. Ott mesélhetne akár bővebben is.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Aug. 11, 2010 7:53 pm

*Figyeli a fiút. Keresi rajta a további változásokat, de egyenlőre nem talál. Az ironikus megjegyzésre elmosolyodik és lesüti szemét majd kisdiákosan megjegyzi. *
- Többé nem fordul elő.
*Ismét a fiúra pillant és várj az információ morzsákat. Nem sokat tud meg de amit hall attól elkomorul. Végigsimít a fiú karján majd kezét a vállán hagyva, szomorúan rámosolyog. *
- Részvétem az apukád miatt. Mikor történt?
*Több dolog is foglalkoztatja a hallottak után, de most ez a legfontosabb. Majd a fiú megjegyzi hogy indulniuk kéne. A mondat végére ijedten összerezzen majd körbe néz. Gyorsan ellenőrzi megvan-e még a pálcája. Meglepődve tapasztalja hogy nincs. nem aggódik túlzottan mostanában gyakran elfelejti magához venni. Inkább gyorsan feláll.*
- Jól van, mehetünk. Közben mesélj, mi van azzal a szerelemmel.
*Miközben elindulnak érdeklődve hallgatja Seppet. Reméli tényleg nem haragszik rá az elmulasztott hónapokért.*

Vendég

*Gaea félve és kétségek között érkezik az udvarra, Az előző szakkör úgy hallotta rettenetesen kicsapta a biztosítékot a diákok körében. Azért reménykedik, hogy életben marad, és ha túléli legalább elmondhatja, járt mát ott is, és túlélte. A szokásos szakkörhöz is használtak vannak nála. Edzőruhaként egy fekete nadrág, egy vörös gyolcsing, pálcája a tartójában, egy díszes ezüst tőr a hajában a kontyban mint holmi dísz, és várakozik, hogy elkezdődjön a szakkör, értük jöjjenek. Nézelődik, de igazából még nem tudja, akar e menni valójában.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Aug. 13, 2010 3:54 pm

*A szőke nekromanta lány sétál az udvar felé, alap ruházatában. A meleg miatt egy rövid farmernadrág, és egy fehér blúz van rajta, egy pár fekete cipővel. A gatyája egyik övtartójára egy kis szütyő van kötve, ami kék és arany színekben pompázik. Persze tér-tágított, így benne van a pálcája, meg még néhány cucc, amit magával szokott hordani. Haja ki van bontva, és utána száll, ahogy kissé feszítettebb tempóban közeleg. Majd csak megáll, és körülnéz, hogy ki is van még itt. Gaeát látja, és mivel őt nem ismeri, nem is megy oda hozzá. Szóval csak ácsorog, és várja a szakkör kezdetét. Elvégre az óra lassan elüti a hatot, és akkor kezdődik a banzáj.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Aug. 13, 2010 3:56 pm

*Ő is hallott az előző szakkörön történtekről, ám mivel druida, ki nem hagyná ezt a szakkört, kiváncsi rá, hogy most vajon hova fognak kirándulni. Elvileg majd a bátyja is jön, de még nem látja sehol. A pálcája nála van az övére tűzve, ezen felül egy bézs színű kis válltáskát visel. Mosolyogva bólogat a már jelenlévő diákoknak, és Laurához közelebb is megy persze, nagyöleléssel és két puszival indít* Halihó! Remélem jobban vagy, és befaltad az összes csokit. *Mosolyog a lányra, és a kétszárnyú vasajtót lesi, hogy Patrick vajon mikor érkezik. Addig a tigris körbesandít, szimatolgat, ellenkező nemű daimonokat keres.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Aug. 13, 2010 3:59 pm

*Nem is kell rá sokáig várni, általában mindig pontos, sőt többnyire halál pontos, sem előbb, sem később nem szeret érkezni, mert ha meg előbb jön, akkor sokat kell várakozni. Már messziről meglátja a két szőke lányt, úgy fest, hogy talán Laura meg tudott birkózni azzal a problémájával, bár persze nem tudhatja, lehet hogy csak valamelyest túllépett rajta, vagy nem mutatja ki. Mindenesetre odalépdel a két lányhoz, a huginak ad két puszit, Laurának pedig biccent.* -Szép napot a hölgyeknek! Nem csodálkozom, hogy itt vagy hugi a nagy druidizmusoddal. *Kacsint a leányzóra, majd picit megforgatja a kezében a kígyófejes sétapálcát, és végül arra támaszkodva picit megáll a lányok mellett, és várják szépen a tanerőt. Lady természetesen kis dörgölőzéssel köszön a tigrisnek.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Aug. 13, 2010 4:00 pm

*Sietve igyekszik a Szakkörre. A pálcája, medálja, karperece és két tőre is nála van. Egyenlőre csak biccent az ott lévőknek, de senkihez nem megy oda. Hajában még mindig hajpánt van, de ruhája immáron egy egyszerű pólóból és egy térdig érő nadrágból áll. Lazz ismét nincs vele. Nem nagyon szereti ha a kis farkaskölyök veszélynek van kitéve, így a Szakkörökre nem nagyon viszi magával. Halnak sóhajt egyet és a kezére néz, bár rájön, hogy óra nincsen rajta. Figyeli az érkezőket, miközben biccent nekik.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Aug. 13, 2010 4:01 pm

*Egy régen látott alak bukkan föl az iskola udvarán. Elendil Falassion druidamestert elszólította a víz csobogása, a madarak vonulása és a természetet behálózó homály. Akárcsak az emberek, a Természet is megérzi a változás szelét. A mágia egészen új formákat ölt és meglehetősen nehéz lépést tartani a növényekben és állatokban szunnyadó erővel. A hosszú, feket hajú férfi mégis nyugodt léptekkel közeledik a diákok felé. Visszatért hát a Sötétségből, hogy újra tudással töltse meg az ifjú elméket.*
-Üdvözlök mindenkit! Régen találkoztunk, de eljött az idő, hogy ismét eggyéváljunk a Természettel és olyan erők után nézzünk, amelyek nem hagynak nyugodni sem engem, sem más mágusokat, akik megérzik a zavart az egész harmónikus rendszerben. Bízom benne, hogy tanulságos lesz a mai utunk és segítségemre lesztek, hogy leszámoljunk a sötét árnyakkal. *Mondja a férfi a tőle jól megszokott kicsit elvont, kicsit sejtelmes stílusában, majd egy kéken ragyogó tollat vesz elő. Olyat, amihez foghatót még nem láttak a diákok. Ahogy elengedi kezéből a toll lassan a földre hullik és ahogy ereszkedik lefelé, úgy egyre nagyobb lesz.*
-Mindenki érintse meg a tollat és elutazunk a messzi Északra! *Hangzik az első utasítás, majd várja a férfi, hogy a diákok vele tartsanak az ismeretlenbe.*

[Only admins are allowed to see this image]

//Következő helyszín Otthon, külföld -> Anglia.//

Tárgy: Re: Udvar Szer. Aug. 18, 2010 12:30 pm

*Egy vöröshajú lány érekezett az iskolavonatttal, a zsibongó diákok között ő volt az egyetlen, aki senkihez sem szólt és megpróbált észrevétlennek maradni. Rettentően félt, hiszen az a szerencsétlen, oktalan kő pont az Allidionba osztotta, oda ahová a legjobban rettegett bekerülni. A nyár eleje óta ezerszer is megbánta, hogy megfogta azt a zsupszkulcsot. A vonat végül egy hatalmas peron elött állt meg. A perontól ut vezetett egy erdőbe, melyet évszázados tölgyek kereteztek, jól mutatava az irányt az iskola felé. Félve szállt le a vonatról, magaután hurcolva 3 hatalmas és elég nehéz bőrőndöt. Mondani sem kell, hogy azt is megbánta, hogy egyántalán ennnyit pakolt. Melette a felsőbbévesek, vidáman nevetve lebegtették az utazóládájukat és mindez némi reményt adott Gaiaea számára. Néhányan leválltak kissebb ösvényeken, mig a többiek jócskán lehagyták a lányt.* ~ Ó, hogy eszetekbe sem jut segíteni.....jellemző....én nem elszek ilyen érzéketlen... ~ *Ekkor egy kutya ugrott elé a bokorból, és még mielött Gaiaea sikítófrászt kapott volna, emberré változott.* ~ Mi a fene...~ *Ettől ugyan a sikítás a torkára fagyott, de a színe még a szokottnál is sápadtabbá vált. Az ötven körüli férfi bemutatkozott és kérte h kövesse. A lány igy tett. A férfi a csomagjait lendületesen magaután húzva vezette egy kisebb, de barátságos lovaskocsihoz, és csomagjait feldobta a csomagtartóra. Miután a lány beült tíz perces néma utazás után a parkban voltak. A láynnak ekkorra esett le, hogy nem kutya, hanem farkas volt a férfi.* ~ Lehet, hogy vérfarkas???Te jó ég ez hátborzongató.... Milyen morcona, hatalmas ember.....és azok a fegyverek... ~

Vendég

~ Nem tudom, mit kellene tennünk... - Azt hiszem, csak várni tudunk. Mást aligha. Mi magunk nem tudjuk visszahozni... Nézd csak, jön Jozef! ~ *Néz fel hirtelen a vadmacska az égre, ahol már érkezik is a szárnyas hintó, ami a mocsár felett repült át az új diákokkal. A szőke lány is felpillant, és bólint.* ~ Újoncokat hoz... Na megnézzük, van-e köztük naxis. ~ *Végigsimít a haján, és kissé megigazítja, miközben ráérősen sétál arra, ahol a hintó le fog szállni. Szőke haja a válla fölé ér, szemei sárgásbarnák, egyébként pedig tetőtől talpig kékbe öltözött, és szemhéját is kékre festette. Határozottan jól áll neki, bár van, akinek talán kicsit sok lehet a kék. Egy vadmacska sétál mellette vidáman. A hintó közben leszáll, Ariana pedig látja, hogy csak egy lány ül rajta.* - Jó napot, Jozef! Szervusz! *Köszön előbb a vadőrnek, majd a lánynak is. A vadőr mosolyogva biccent Zsuzsannának, jelezve, hogy menjen csak oda nyugodtan a szőke lányhoz, aki csak csendben várakozik.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Aug. 18, 2010 1:29 pm

*A repülés után kovájogva lép ki a hintóból és örül, hogy ott helyben nem lesz rosszul, ami lássuk be igencsak egő lenne az első napon. Egy kedves kékruhás és szőke lány köszönti. Kedves arcán alig van smink, viszont szemhélyai extrém kék szinben pompáznak, kiemelve sárgás szemeit. Az öszhatés elég ijesztő lenne, ha a lány nem köszöntené meleg barátságos mosollyal.*
-Szia. Farkas Zsuzsannan Gaiaea vagyok.*szólal meg kissé nyers bolgársággal és várja, hoyg a lány is bemutatkozzon. Reméli, hogy egy-két dolgot megtudhat tőle az iskoláról, mert nagyon elveszve érzi magát.*

Vendég

*Nos, igazából a szemekben több a barna, mint a sárga, csak valamennyire sárgás... De az tény, hogy az eredeti kék szemei jobban illenének az összeképbe. Viszont ezek a metamorfmágusok már csak ilyen szeszélyesek, úgy alakítják a külsejüket, ahogy akarják. Mindenesetre bíztatóan mosolyog, majd mikor a lány megáll előtte, biccent.* - Szia. *Meghallgatja a nevét, és felcsillannak a szemei.* - Csak nem magyar vagy? Akkor szia! *A második köszönést már magyarul mondja. Kicsit furcsa akcentussal, de azért érthető.* - És melyik nevedet használod? *Vált vissza persze bolgárra, hiszen magyarból még nem ennyire profi.* - Ariana vagyok, itteni szakmegbízott. Ha bármi gondod van, hozzám fordulhatsz, a harmadikon lakom a Feketeözvegyben. Most meg felkísérlek az ideiglenes szobádba, ha gondolod. Van kérdésed az iskolával kapcsolatban?

Tárgy: Re: Udvar Szer. Aug. 18, 2010 2:39 pm

*Láthatóan jól megfigyel mindent, hogy merre lépdel éppen, és hova lép. De csak a szeme sarkából. Támaszkodik a hatodik érzékére, emg a hetedikre, ami szellemtársát rejti, aki néha-néha belekap a hajába, finoman megcirógatja az arcát, így Szevér biztosan tudja, hogy nincs gond. Már amennyire ebben az iskolában nincsen gond. Kinyitja a nehéz tölgyajtót, és kiugrik az udvarra. Halvány félmosoly suhan át az arcán, ahogan feláll, leporolja a kezeit, és gyorsan végignéz magán. Nyakában ott a bőrláncon függő csontmedál, bal karján ott van a PSM karpánt, nyakában ott lóg még az AMM medál is, másra nem igen hiszi, hogy szüksége lenne. Feltűrt ujjú, barna, kapucnis pulóverét viseli, bal kezén egy nagyobbacska, fehér kötés van, jobb csuklója ugyanilyen, fehér kötéssel van bekötve. Nadrágja egy sima, szürke nadrág, cipője egy könnyed edzőcipő. Leporolván magát körbepislog mogyoróbarna szemeivel. Szöszke, kócos hajába belekap a szél, és, mikor megpillant egy régen látott ismerőst, integet felé, pontosabban csak int, majd megindul Arianáék felé. Ha esetleg el akarnák űzni, van idő, könnyedén irányt változtathat.*

Vendég

*Mikor meglátja a közeledő Szevért, akkor vidáman int neki.* - Szia! *Köszön... magyarul. Igen, ez a köszönés már megy. Aztán bolgárra váltva fordul Gaiaeához.* - Ha bemész az ajtón, szemben a lépcső, és a harmadikon a lépcsővel szemben a várószobák. Pakolj le valahova, pihenj egy kicsit, utána hat körül gyere vissza, ha gondolod. Szakkör lesz, innen indulunk, biztosan izgalmas lesz. *Magyarázza kedvesen, majd ha a lány elindult, akkor int Szevérnek az egyik pad felé, hogy inkább üljenek le.* - Mi a helyzet? Rég láttalak. Jól vagy, a körülményekhez képest? *Kérdezget. És nem, ő még mindig nem tud Niko haláláról.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Aug. 18, 2010 3:11 pm

*A magyar köszönés fel sem tűnik neki, csak egy félmosollyal biccent a lánynak, figyelve, ahogy az valakivel beszél, majd int egy pad felé. Meg se torpan, folyékonyan folytatja lépteit, miközben irányt vált, és elsétál a padig, majd kényelmesen felül rá, lábait az ülésen emgtámasztva. Igen, ő így szokta, csak lazán. Kicsit beletúr szőke hajába, majd úgy néz le Arira.* -Jól áll a rövid haj, megadhatnád a fodrászod számát. *halvány félmosoly, egy kisebb kacsintás, majd leengedi maga mellé a kezeit, az ölébe ejti őket egészen pontosan, és kicsit előredől. Kényelembe helyezi magát, és bizalmas testtartást vesz fel. Nem szeret, nem is szokott mostanában hangosan beszélni. Kicsit biccentget.* -A körülmények lehetnének rosszabbak is, de a kedvemet kevés dolog tudja szegni. Élek még, és ez a fontos. Az, hogy milyen módon.. *megvonja a vállát egy apróbb sóhajjal.* -Az már egy másik kérdés. Amíg vannak itt régebbiek, és olyanok, akiktől nem kell tartanom, és olyanok, akikre még vigyázhatok, érdemes élnem, és itt lennem. Van miért kitartanom. Nah és veled? *böki oldalba kissé a lányt, újabb bíztatü, halvány, féloldalas mosollyal. Minden kérdésnek oka van elvégre is.*

Vendég

*Azért kicsit csalódottan pislog, mikor Szevér semmit nem reagál. Jó, nem várta azt, hogy a fiú majd büszkén a magasba dobálja, de azért... Mindenesetre leül ugyebár Szevér mellé. Tulajdonképpen a fiú lábának dől, csak finoman. Aztán elmosolyodik.* - Köszönöm a bókot. Mind a kettőt. *Kacsint rá a fiúra, elvégre a haja is neki áll jól, meg a fodrásza is ő maga...* - És kicsit romantikusabb módon is elkérhetted volna a számomat azért. *Jegyzi még meg. Na nem mintha lenne telefonszáma, de az már mellékes.* - Amíg élünk, remélünk... Remény... Annyira gyönyörű ez a szó is! *Sóhajt egy aprót, kicsit elkalandozva, és kettőt lehet találni, milyen nyelven mondja a dőltbetűs szót.* - Gyönyörű... Ugye, Szevér? De igen... A lényeg, hogy élünk. Amíg élünk, addig tudunk azon változtatni, hogyan tesszük ezt. És van miért. *Erősíti még meg, megszorítva Szevér kezét.* - Velem? Én jól vagyok, Szevér.

Tárgy: Re: Udvar Szer. Aug. 18, 2010 3:25 pm

*A lány szavaira szemeiben furcsa, pajkos, játékos fény csillan meg, ahogyan csak biccent.* -Rednben, beismerem. De ki tudja, hogy mit ki hallgat ki. Neked pedig barátod van, nem? Az egyértelmű célzásokat jobb dolog kerülni. A végén legközelebb lemegyek Nellondba, és az egész Helytartó család az én bőrömre fog pályázni, akkor pedig mi lesz velem? Hebegek-habogok majd, pusztán azért, mert elkértem a te számodat. Hát nem sejtelmesebb, és romantikusabb így mégis? *dönti oldalra a fejét.* -A titkos románcok sokkalta jobban vonzottak. *emelgeti emg egy kicsit a szemöldökeit, de csak játékosan, bár a hanglejtéséből inkább érezhető, hogy éppen flörtöl a lánnyal, de utána csak rákacsint, és elmosolyodva dől egy kissé hátrább. Hallgatja a lány szavait, és bólogat, szépen.* -Szép, szép, de mire megyünk mi vele? *forgatja meg a szemeit, aztán lepillant a lányra, miután az megszorította a kezét, és eléggé értetlenkedő arckifejezés ül az arcára. Mintha erőeljesen elgondolkozna. Nem is válaszol semmire, csak a lányra pillant.* -Hogy mondtad az előbb? *igen, mintha nem bolgárul és angolul mondta volna a lány, hanem egy, a fiúnak sokkal ismerősebb, és sokkal fájóbb nyelven.*

Vendég

*A fényre csak mosolyog. Ez a fény valahogy határozottan jobban tetszik neki, mint a Krastio szemeiben csillogó... De a saját szemeiben is hasonló fény csillan meg, mint Szevérében. Apropó szemek. Eddig barnásak voltak, de mióta Szevérrel beszél, visszaváltottak Ariana-kékbe.* - Nyugi. A fűszálaknak még csak nincs fülük. *Nevet fel, majd oldalba böki Szevért.* - Különben is, mondhatod, hogy a gonosz ikertestvéred csábított el, neked semmi közöd az egészhez. *Vonja meg a vállát, és kicsit lágyabban mosolyodik el.* - De vigyázz, mert ha romantikáról van szó, eléggé magasra tettem a lécet Szentivánéj után. És a titkos románcok... Hajjaj. *"Szerelmesen" sóhajt fel. Volt kitől tanulnia... határozottan volt kitől ellesnie, hogyan kell szerelmesen sóhajtani.* - A szép szavakat ismételni kell. Én annyira szeretem a szép szavakat. *Lelkesedik, majd halványan elmosolyodik. Nem... ő nem tudja, hogy ennyire fájó lenne az a nyelv.* - Azt mondtam, én jól vagyok, Szevér.

Tárgy: Re: Udvar Szer. Aug. 18, 2010 3:36 pm

*Egy koboldlány jelenik meg az udvaron. Rövidnadrág, lopakodó lábbeli, a zsebei, szütyői, oldaltáskája, pálca, fókuszok, tudatvédő amulett. Láthatóan ennyi van nála, láthatatlanul a fene se tudja. Haja kissé kócos, arcán karcolások, mint akin egy dörzspapír ment végig, és körülbelül ez is történt. Apró homok dörzspapírként vágta meg az arcát, és a karján is ilyesféle sebek látszanak. Mikor észreveszi az "átalakult" Arianát, és Szevért, akkor kicsit zombi-üzemmódban, lassan indul meg feléjük. A táskájában azonnal kézre áll a kardja is, de nem, ellenük nem használná, soha. Viszont eléggé nyúzottan fest. Egészen közel ér, de inkább csak leül az egyik padhoz, onnan int feléjük, már ha észreveszik. Nem túl nagy lendülettel, nem esik le a padról, ahogy régen integetett volna. Nem is mosolyog, csak halkan köszön. A tekintete üres, illetve épp abban az állapotban van, hogy döntést hozzon. Kiürült, hogy aztán megteljen. Beszélnie kell Valakivel. Azzal, akivel a legkevésbé akarna most beszélgetni. *

Tárgy: Re: Udvar Szer. Aug. 18, 2010 3:43 pm

*Lábak dobogása jelzi hogy valaki közelít az udvar felé. Pillanatokon belül, meg is lehet pillantani a közeledő alakot. Egy kékes árnyalatú inget viselt, aminek hátulján egy sárkányos motívum volt megtalálható. Hozzá farmert vett fel, és egy tornacipőt. Tekintete körbejár az udvaron, de csak egy párt pillant meg. Elviekben egy szakköre érkezett, lenne néhány kérdése, de hát az illeme nem engedi hogy megzavarja őket. Kezeit farmer zsebébe süllyesztette, aztán elindult a szökőkút felé. Érdekes módon, ahogy 10 perce lepakolt a vendégszálláson, elmúltak a fáradalmai. Hirtelen, kedve lett eljönni erre a szakköre. Talán, érdekes lesz. Sőt, biztosan. De hát, jó lenne meg tudni hogy mi is lesz akkor itt pontosan. Pálcája nála van, ügyesen elrejtve inge belső zsebében. Elvégre, ki keresne egy pálcát egy ing belső zsebében? Nincs is a legtöbb ingnek belső zsebe.* ~Na itt most akkor mi lesz? Igaz hat órakor kezdődik meg ez az egész. Addig tudok várakozni.~ *A szökőkúthoz ért, és belepillantott, a tükörképét fürkészve. Fölpillantott, hogy gyűltek e az emberek, vagy nem emberek azóta. Csupán egy kobold lány érkezett, aki az előbb látott pár felé indult. Visszanézett a szökőkútra, és várakozott.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Aug. 18, 2010 3:43 pm

-Ki tudja, milyen poloskák rejtőztek el a fűszálak között. És, ami igaz, azt miért is tagadnám? *kérdezi, ismét megemelgetve a szemöldökeit, majd apróbbat sóhajt. Szerelmeset. Tipikusan szerelmeset.* -Ne tedd velem ezt! Miért oly magas az a mérce, miért magasabb, mint amekkorát szívem és megfeszített akaratom ugrani képes? *el is fordítja a fejét, mint valami rossz szappanoperában, vagy drámában a színpadon. Mintha csak játszana, mert azt bizony ő is nagyon tud. Aztán csak elmosolyodik, és beletúrva a hajába, megvonva a vállát.* -Ha nem, hát nem. Szabad a szívem, és van még ezer hal az élet óceánjában! A szép szavakat pedig addig fogod ismételni, amíg el nem kopnak. *hangsúlyozza ki az utolsó néhány szót, aztán érzi a szorítást, és megismétlik a mondatot. Magában visszaismétli, némán. A szavak egyértelműen nem bolgárok, és nem is angolok. Más a hanglejtésük. Eltart egy kis ideig amíg analizálja őket, és csak hümmög.* -Mégis, mióta tanulsz te magyarul? Csak, mert egész ügyesen megy. *mosolyodik el, megszorítva a lány kezét, majd szeme sarkából megpillant egy alakot. Rosetta. Egyből az előző napokban történt esemény jut az eszébe, és szinte reflexből vetődik le a padról, és siet át Rosettához, meg is botlik, el is esik, és végig is súrolja a földet útközben, de végül torokköszörülve feltápászkodik, le se porolja magát, csak megállapodik rosetta előtt, pontosabban feltérdel, és ráül a térdeire.* -Mi a baj kicsilány? Zavarok? *két apró, gyors kérdés. Neki elég, ha lát valamiféle visszajelzést a lányon, hogy minden rendben van vele, és utána akár el is mehet. Nem tudja, hogy Rosetta készül-e valamire, akar-e valakivel beszélni, találkája van-e éppen. Ő csak fürkészi a kis koboldlány szemeit.*

Vendég

[Szevér, Rosetta]

*A sóhajra elvigyorodik, báááár az tény, hogy nem Szevérre gondolt user az előbb. A drámai hangsúlyra viszon csak felemelkedik, és puszit nyom Szevér arcára.* - Csak nyugi, hősszerelmes. Úgy rémlik, mintha inkább a vörös hajra buknál. És úgy... tizedike óta, körülbelül... Áh, otthon kezdtem el. *Feltűnik neki a közeledő Rosetta, de annak nyúzottsága is.* - Hé, Rosetta! *Integet a lánynak, hogy jöjjön nyugodtan, bár az egyébként is feléjük tart, de talán nem árt megerősíteni. Szevér pedig már ugrik is le, és rohan oda a kobold lányhoz, mire ő sem marad rest. Felpattan a padról, bár határozottan szebben ér földet mint Szevér, és már siet is a pároshoz. Rosettát rögtön magához öleli. Röviden tervezi, de ha mondjuk a lány hozzábújik, akkor persze nem tolja el magától azonnal. Az ölelés után pedig hátrébb lép.* - Szia. *Egyelőre nem szól mást, nem tudja, mi lehet a baj, csak aggódva figyeli a lányt. Egy másik eramirost is meglát, integet neki, de nem ismeri, így nem megy oda.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Aug. 18, 2010 3:49 pm

*Na igen, és a kobold lányt nem sokkal követi is a szőke nekromanta, aki hasonlóan, mint máskor, most is a rövid farmernadrágban, és fehér blúzban van, egy pár fekete cipellővel. Egyébként a blúz új, mármint más a szabása, meg elől van rajta egy kicsi zseb, ami persze tök fölösleges, de jól néz ki. Nála nincsen fókusz, mert totál hülye az asztrál-mentás mágiához, és a pszichonikushoz is, szóval nagyon jól eléldegél a pálcájával, meg egy tőrrel, plusz a különleges képességeivel. És láss csodát, épp mindenkit ismer, aki idekinn van. Pontosabban a lényeges részüket. Szóval Rosetta felé veszi az irányt, könnyed lépteivel. De Szevér megelőzi, ami már nem nagyon zavarja, és Ariana is csatlakozik hozzá. Mindkét keze félig a nadrágzsebében, és mielőtt leülne, még a napba bámul, hunyorog egy kicsit, és csak utána néz a sebesült lányra, és az előtte térdelő szöszke fiúra. Persze Ariana felé is biccent egy kicsit.De végül nem is szólal meg, csak kihúzza kezeit a zsebéből, és kényelmesen leül a padra. Mintha csak várná, hogy a lány mondjon valamit, vagy Szevér tegyen, vagy akármi. Arcán sincsen sok érzelem, mintha teljesen közömbös lenne épp a világgal szemben. Csak hunyorog a napsütésben.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Aug. 18, 2010 3:54 pm

*Xia könnyű léptekkel érkezik a szakkör színhelyére, legalábbis a gyülekezőhelyre. Este túltette magát a tegnap történteken, ezért aprócska mosollyal közeledik. Sárga színű hanfut visel, és a haját kiengedte. Most nem tűnik túl szelesnek az idő, ezért nem fogta össze. Majd még kiderül, később. Itt olyan gyakran változik az időjárás. Bár mondjuk mindenhol, de ezt nem tudhatja. Meghajol az ott megjelent diáktársai előtt. Keres magának egy helyet, ahol várakozhat. Végül kiszemel egy fát, és odaáll a tövéhez. Várja a szakkör kezdetét, bár ő maga sem érti, hogy miért megy mindig, amikor utána megbánja.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar