Udvar

Tárgy: Udvar Hétf. Júl. 19, 2010 5:07 pm

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 21, 2010 12:43 pm

*Nem sokáig lesz már ilyen szép idő, hogy kint lehessen maradni. Xia ezért kihasználja az utolsó ilyen napokat, ezért lesétált az udvarra. Most az egyik padon ül, mellette örökké elszökő macskája. Kihozott egy könyvet is, mert már régen olvasott, és itt teljes nyugalomban tud vele foglalkozni. Ez olyan szempontból jó, hogy nem kell bent maradnia, ahol hangoskodnak a többiek, és így legalább azt csinál, amihez kedve van. Egyébként világoskék hanfu van rajta, hosszú haja pedig kibontva, amibe a szél bele-belekap.*

Vendég

*Maga sem tudja, hogy miért de a szőke hajú Naxis is erre vette az útját. Hosszú haja, mely általában a hátára omlik most szorosan fel van tűzva. Csak pár tincs lóg az arcába, a lányon egyébként egy fekete egybe részes ruha van, valamint egy szép csipke kesztyű van a kezén. Hófehér, sápatag bőre szinte virít a fekete ruhában. Persze nincsen teljesen meghibbanva, épp ezért egy köpenyt is magára kanyarított. Mindenesetre némán, lassan lépked az Udvaron, amikor is megpillantja Huát. Zöld tekintetét a lányra veti majd egy halovány mosoly jelenik meg az arcán.* -Szia. *Mondja neki halkan, majd csak megáll vele szemben. Nem, ő most nem ül le. Legalábbis egyenlőre...*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 21, 2010 12:56 pm

*Nem vette észre, mikor Susan odaért elé. Nem hallotta, mert belemerült az olvasmányába. Csak macskája fújtatására lett figyelmes, aki az utóbbi időben ellenségesen fogad mindekit. Persze ez nem túl jó, de Xia egyszer már elérte, hogy befejezze ezt a viselkedést, de nem mindig sikerül. Az a gond vele, hogy túl sok idegesítő szokása van. De mégiscsak egy állat... Na mindegy, szóval felnéz, és mikor meglátja Susant, ő is feláll, majd meghajol előtte.*
-Szia. Régen találkoztunk.
*Mondja mosolyogva, majd leül. Maga mellé mutat, mintegy hellyel kínálva a másik lányt.*

Vendég

*A lány csak félrebiccentett fejjel nézi, ahogy a másik olvas. Mindenesetre, amikor a macska rá fújtat Darwin csak megcsavarja a farkát majd ő is fújtat egyet. Na, igen daimon pajtásunk is valami macskaféle...* -Eléggé..*Mondja a lány halkan, miközben körbenéz az udvaron. Mintha keresne valakit, vagy valakiket..Khm..* -Hogy vagy mostanság? *Teszi fel a kérdést, majd lehuppan a lány mellé. Keze a nyakában lévő aranyláncra csúszik, majd azt kezdi el birizgálni.*

//Fagylalt//

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 21, 2010 4:38 pm

//Olvadunk//

*A könyvet leteszi maga mellé, mert mégiscsak udvariatlanság lenne, ha rá sem hederítene a másikra. De persze egyébként sem tenné meg, mert tud egyszerre két dologra figyelni, de azért mégiscsa jobb ez így. A macska persze nem hagyja abba a fújtatást, csak akor, mikor már Darwin is kezdi. persze a nagyobb állattól megijed, ezért meglép, és fömászik egy fára. Xia fejcsóválva nézi, majd válaszol.*
-Egész jól. Na és te?
*Hát igen, egyelőre nem akar a beszélgetés beindulni, de talán majd később.*

Vendég

*Továbbra is a lánccal szórakozik, de persze figyel a lányra is, bár mivel az nem egy beszédes típus...Amikor visszakérdeznek csak bólint.* -Köszönöm megvagyok. *Válaszolja a lány, miközben félig Huára pislant. Mindenesetre Darwin a macska után néz, de a lány leinti.* -Nekem is van egy macskám...valahol...Még tavaly nyáron meg volt. *Mondja a lány, miközben vállat von. Na, igen majd előkerül az a macska. Mindenesetre csak a könyvre pislant.* - Mit olvasol? *Teszi fel a kérdést, majd, ha a lány megengedi akkor elveszi és belelapozgat egy kicsit.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 21, 2010 4:53 pm

*Na igen, az biztos, hogy nem beszédes. De néha azért hosszabban is kifejezi magát. De ez nem nagyon gyakran fordul elő. Macskája után néz, aki még mindig nem jött le a fáról. Majd később. De ez jót fog tenni neki, a következő napokban biztos nem szökik meg.*
-Oh, értem. Wuye is el szokott szökni. Van, amikor egy hétig nincs meg. De éhes, ezért visszajön.
*Mondja mosolyogva. Persze nem örül ennek az életvitelnek, de nem tud mit csinálni sajnos. A könyvet odaadja Susannek, de kínaiul van, ezért biztos nem sokat ért belőle. Gyorsan hozzá is teszi, hogy mi az.*
-Az út és erény könyve. Ismered?
*Kérdez vissza. Neki már igazából régebben el kellett volna olvasnia, csak eddig még nem volt rá ideje.*

Vendég

*A szőkeség csak a lányra pislant, majd, amikor az odaadja neki a könyvet belenéz. látja, hogy nem angolul, de mégcsak nem is bolgárul van írva. A kérdésre megrázza a fejét, majd vissza adja a lánynak.* -Miről szól? *Teszi fel a kérdést, halkan, miközben újra a lánccal kezd el szórakozni. Lélekben nem teljesen van itt a lány, kissé mintha talán el lenne varázsolva. Zöld szemei szépen csillognak, ahogy a másikra pillog.* - Én mostanában rászoktam a kotta írásra..*Feleli egy halovány mosoly kíséretében, miközben hagyja, hogy Darwin a lábához feküdjön.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 21, 2010 5:12 pm

-Hát, nem biztos, hogy érdekelne. Taoista tanítások vannak benne. Lao-ceről hallotál már? Ő alapította a vallást, és ezt a könyvet is ő írta. Csak azért nem árt, ha elolvasom.
*Mondja Susannek. Észreveszi, hogy nem igazán figyel, de nem zavarja. Erre abból következtet, hogy a lánccal szórakozik. Persze őt az ilyen nem idegsíti. nem szokta érte felkapni a vizet, végülis nem mindenkit érdekelhet, amit mond. Persze nem tudja, hogy mi az oka a másik lány szórakozottságának, de nem kíváncsiskodik.*
-Tényleg? Az biztos jó. És te találod ki a dallamot, vagy már meglévőket írsz?

Vendég

-Nem tudom. *Mondja a lány halkan, nos, hogy nem figyel. Figyelni, figyel csak na, bele van szerelmesedve abba a láncba, meg abba is akitől kapta. Meg még... Khm...Amikor a lány visszakérdez csak megrázza a fejét.* -Én találom ki a dallamot is. Tudod a meglévőket már fejből fújom. *Mondja, miközben a lányra pislant.* -Nagyon régóta zongorázom. *Mondja a lány, halkan, miközben kissé bágyadtan mosolyodik el. Na, az biztos, hogy a lányon sem lehet kiigazodni. Az egyik pillanatban, olyan mint, akihez hozzá sem lehet szólni, most meg tessék. Bágyadtan mosolyog, végül mámoros tekintetét a másik lányra veti.* -Voltál már szerelmes? *Teszi fel az egyszerű kérdést mosolyogva, Darwin meg csak a szemeit forgatja, de nem szól semmit...*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 21, 2010 5:28 pm

*Hát az más, persze, csak hát Xia nem tudhatja. Meg persze Susan úgysem mesélne róla. Legalábbis nagyon meglepődne, mert vele még nem beszélt senki sem a szerelemről.*
-Akkor nagyon ügyes vagy. Nekem nem menne magamtól kitalálni dallamokat. Főleg, mivel ezeket az ittenieket nem is nagyon ismerem. Én is elég régóta játszom hangszeren. Gaohun. Vonós hangszer.
*Mosolyog. Hát igen, nem sok emberen lehet kiigazodni, Susanen nem, és Xián sem. Ős most többet beszél az átlagnál. Az ő átlagjánál. Meghallja Susan kérdését. Na tessék, mintha nem ettől tartott volna. Persze nemtudta, hogy meg fogja kérdezni, de őt zavarba hozza az ilyen téma. Egy kicsit el is pirul, mikor válaszol.*
-Nem, még nem.

Vendég

-Köszönöm, de tudod úgy vagyok vele, hogy magától jön ez az egész...Mondja a lány, miközben haloványan elmosolyodik. Amikor a lány közli, hogy ő min játszik csak biccent. Vontatottan fújja ki a levegőt, miközben a szemét is lehunyja egy pillanatra. Hát, ami azt illeti ő már volt...És egy-két esetet user sajnos bán is, de nincs mit tenni...Amikor Xia elvörösödik csak ránéz a lányra.* -Akkor majd leszel. *Mondja halkan, miközben abbahagyja a lánccal való szórakozást.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 21, 2010 5:48 pm

-Hát igen. Az ihlet. De azért érzék is kell hozzá. Nekem a zeneszerzéshez abszolút nincs. Pedig azért értek pár dologhoz a művészettel kapcsolatban.
*Mondja. Na igen, Susan azért régebb óta van itt, több lehetősége is volt rá. Xiának viszont otthon nem volt még alkalma sem, mert nem engedte közösségbe a nevelőanyja. Iskolában meg nem igazán van rá idő. Főleg, ha nem is nagyon beszélnek az emberrel.*
-Igen, gondolom.
*Mondja még mindig vörösen.*
-Most...mennem kell. Szia.
*Azzal felállt, és visszament a kúriába. Zavarba hozta a téma. Máskor nem szokott így eltűnni, de most tényleg nem volt kedve ilyesmiről beszélni.*

//Köszi a játékot, de sajnos eddig tartott a szabadság Sad

//

Vendég

-Négy éves korom óta zongorázok. *Mondja a lány egy halovány mosollyal az arcán. Na, igen kötelező volt zongora leckéket vennie, aztán a későbbiekben pedig ő maga akarta már. Mindenesetre, amikor a lány zavartan néz csak megcsóválja a fejét. Nem akarta zavarba hozni, de hát ez van. Mindenesetre, amikor az bejelenti, hogy távozik csak biccent.* -Szia és..*Mondja, de nem fejezi be. Arcán egy sunyi mosoly jelenik meg. Aztán nézi, ahogy a lány távolodik. Ajka egy mosolyra húzódik, majd ő maga is feláll. Kitudja útja hova tart...Mindenesetre megy még egy kerülőt, majd a Naxeldires főhadiszállást veszi célba.*

//Én is köszönöm^^//

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 28, 2010 3:39 pm

- Attól függetlenül, hogy egy jó ideje ismerlek, borzasztóan kiszámítható személy vagy ... - Jó ideje? Elég régóta, Stray. A kiszámíthatóság meg ... senki sem tökéletes. Furcsa, hogy örökké úgy beszélsz, mintha te lennél a kész tökély. Kiráz a hideg, amikor arra gondolok, hogy ilyen agymenete van a lelkem másik felének. *Jelenti ki a leányzó gondolatban a mosómacinak, miközben még jobban összehúzza magát ültében. Fekete kardigán van rajta, kellőképpen vastag, egy vadiúj, szintén fekete francia sapka, amit nemrég kapott ajándékba bátyjától, fekete farmer, meg csizma. Egyszóval feketében van, tetőtől talpig, mintha gyászolna. Pedig nem, csak rossz el&#337érzete van, ennyi. A haja persze még mindig barna, bár kezd átmenni kissé a bronz egy árnyalatába, netán mintha kissé vörösödött volna is. A daimon sértődötten áll fel gazdája gondolatait hallva, s vonul el a legközelebbi fa mellé. Senilla nem is törődik vele, helyette inkább azt számolgatja magában, hogy mióta is nem találkozott ismerősökkel, miközben alig hallhatóan dúdol egy felismerhetetlen dallamot.*

Vendég

*Megigazítja a nyakkendőjét, és felsóhajt, miközben hátranéz a manóra, aki a csomagjait lebegteti. Díszesen van felöltözve: fehér ing, fekete zakó, fekete cipő, fekete nadrág.... Vörös nyakkendő, és vörös virág a gomblyukában. Nem tudni, kivel találkozik, hogy ennyire elegáns, de tény, hogy az. Az udvarra érve viszont egy túlságosan is ismerős, feketébe öltözött alakot pillant meg. Felvonja a szemöldökét, és közelebb sétál.* - Szervusz, Senilla. Hát te meg miért ücsörögsz itt így, egyedül? *Még nincs itt Jozef... van még egy kis ideje, mielőtt indul a vonat Nellondból. Nem megy a Jenilián keresztül, ugyanmár, az túl egyszerű lenne.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 28, 2010 4:15 pm

*Mivel annyira elvan magában a számolgatással, hogy észre sem venné az ismerős alakot, de még mielőtt az megszólalna, gondolatban kap egy üzenetet legkedvesebb daimonjától. ~ Megjött Don Juan, és úgy látszik, nem is időzik sokáig. ~ * A megjegyzésre leányzónk elfintorodik, mivel úgy sejti, Gethinről van szó. Mondjuk, ha Gethin lenne itt, akkor Aithne is, és Stray vele lenne elfoglalva. Mellesleg, Gethin miért is nem időzne olyan sokáig itt? Túl sok minden villan át az agyán fél másodperc alatt, de aztán Richard illata odaér hozzá, hamarabb, mint a fiú. Felpillant, s úgy fogadja a köszönést. Pár percig méregeti a fiút, díszes öltözetét, tekintete meg is akad a vörös virágon. Sokáig elidőzik tekintete a fiú felvont szemöldökén, majd a szemein; végül kérdőn a manóra pillant, aki csomagokat lebegetet, és hangtalanul feláll. * - Richard. Ugye nem ... ? *Csak ennyit kérdez, füle mellett elengedve a neki feltett kérdést. Kissé kérlelve néz bele vőlegénye szemeibe, mondhatni azt is, hogy rémülten. Pedig semmi oka rá, vagy a fene tudja. De a manó fog kapni egy jó kis ártást hamarosan, ha nem fejezi be a csomagok lebegtetését, és nem húz el jó messzire.*

Vendég

*Nem tudja, mik villannak át Senilla agyán - talán bele tudna nézni a fejébe, ha a lány esetleg összevazarodik, hiába mentalista, lehet, hogy nem lenne ereje védekezni... De minek? Nem sok értelmét látja ennek a kutakodásnak jelenleg. Leengedi a kezét, és kérdőn figyeli Senillát, mikor az a kelleténél kicsit tovább méregeti. Nem szól egy szót sem, ő megszólalt, most választ vár, mielőtt újra megtenné.* - Neked is kellemes délutánt. *Ismétli újra, félredöntött fejjel, majd meg is rázza azt a bizonyos buksit. Méghozzá függőleges irányban.* - De, azt hiszem, igen. Hazafelé indul a vonatom... Elmehetsz. *Pillant félre a manóra, aki egy csettintéssel leengedi a csomagokat, és egy pukkanással köddé válik. A fiú pedig visszafordul Senillához.* - Körülbelül egy óra múlva, de jobb hamarabb ott lenni, mint később. Különben is idő, mire még kiérek az állomásra. De szükség van rám otthon, úgy látszik, nem bírják nélkülem. *Kesernyés mosoly jelenik meg az ajkain.* - És, te otthon töltöd a karácsonyt?

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 28, 2010 4:39 pm

*Némán végghallgatja a fiút és figyeli, amint az elküldi a manót. Szerencséje van a drágának, mert lehet, hogy ha még egy percig lebegetette volna a csomagokat, akkor valami émelyítően ronda lénynek lett volna a vacsorája. Pár percig még figyeli a fiút, annak keserenyés mosolyát, félredöntött fejét, és egy kívülálló szemszögéből teljesen úgy tűnne, mintha a lány néma. Aztán ... * - Kellemes délutánt!? Szerintem is az, Richard Wellington; nagyon kellemes egy délutánunk van. Mindenki jól van, tökéletes minden. Te szépen várod a vonatodat, mint egy úrfi, és aztán hazautazol Olaszországba. Ott tovább szolgálod "becsületes apádat", és az ügy lezárva. *Hadarja egy szuszra a lány, felemelt hangon, majd levegőt sem véve folytatja. * - Hogy hol töltöm a karácsonyt? Nos, nem is tudom. Gondolkodtam, milyen lenne mondjuk egy nyaralás Hawaiion? Vagy esetleg foglaltassak jegyet síelni az Alpokba? Mit gondolsz?*Kérdi, levegő után kapkodva. Nos igen, kitört a vulkán. Egy furcsa, nyöszörgő hangot kiadva visszaroskad a padra, teljesen elfordulva a fiútól.*

Vendég

*Higgadtan nézi végig Senilla kifakadását, mintha nem is a részese lenne, hanem valóban csak egy néző, mondjuk a TV képernyője előtt ülve.* - A nyaralás nem éppen a helyes kifejezés télen, inkább utazás, telelés, vagy ilyesmi. És nem tudom, részemről én gyűlölöm a hideget. Szerencsére Olaszországban nincs efféle problémám, de ha rám hallgatsz, Hawaii-ra mész. *Csevegő hangnemben beszél. Na most a nyugodtsága vagy ráragad Senillára... vagy ezzel csak még jobban felhúzza a lányt. Reménykedjünk az elsőben, bár user inkább a másodikra tippel. Mikor Senilla leroskad, csak finoman a vállára teszi az egyik kezét.* - A karácsonyt a legtöbben a családjukkal töltik, de arra gondoltam, hogy utána, olyan december 27-28 környékén eljöhetnél néhány napra az olaszországi birtokra. Ciprianóék biztosan megengednék. Persze csak ha addigra visszaértek Hawaii-ról.

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 28, 2010 5:01 pm

*Richard kijavítja, amire a pulzusa megduplázódik. A nyugodt hangnemről inkább ne is beszéljünk, arról meg még annyira se, hogy a fiú Hawaii-t ajánlja. Innen is tükrőzik, hogy a másik user főkarija jós, mert igen jól tud "tippelni". A kijelentésre, miszerint a karácsonyt általában az emberek a családjukkal töltik, felmordul, legalábbis egy olyasféle hangot ad ki, bár sokkal magasabbat, és halkabbat. Aztán a meghívásra - lehet így mondani? - felpillant a fiúra, enyhén fürkészve arcát. * - Miért utazol haza? Miért most? Még karácsonyig van idő... Áh, Richard, sohasem értettelek. * Sóhajt nagyot az allidonos leányzó, kissé megnyugodva. Esze ágába sincs Hawaii-ra menni, sem az Alpokba. Franciaországba veszi az utat, megpróbálja összeszedni a családot... pontosabban családokat, mivel kettő is van. Avril roppant hiányzik neki, unakahúgai szintén, Anthon-ról nem is beszélve. Ez az olaszországi út meg roppant kecsegtető, be kell vallani, talán... talán elmegy. Nem mintha tudná, mit keresne ott. Az apja persze szívesen belemenne a játékba. Mindegy, majd a jövő eldönti. Felpillant a fiúra, úgy, mintha ezt az egészet, amit elgondolt, ki is mondta volna, mintha a fiú olvasott volna a gondolatában, és kérdőn pillant rá. Választ várna, persze, de nem mondhat erre semmit a fiú, ugyanis - ha user nem sejti - nem olvasgat Senilla gondolataiban. A kérdő pillantást tehát a fiú valószínűleg úgy veszi, mintha azért nézne így rá, hogy mit áll még itt. Pedig nem. Egyáltalán nem. *

Vendég

*Ő viszont továbbra is higgadtan figyeli Senilla kitörését, magában számolva, hogy vajon hány másodpercig tart ez az egész.* - Megmondtam. Hívtak, így hát megyek. Szükség van rám, így alighanem vissza sem jövök, amíg nem tudnak nélkülözni. Ez pedig ki tudja, mikor következik majd be. Különben pedig nem igazán ünnepelünk karácsonyt. *Azért örül neki, hogy Senilla végre lenyugszik, nem akarta volna, hogy baja essen, mikor esetleg valami hülyeséget csinál dühében. A kérdő pillantást nem érti, így hasonlóval viszonozza.* - Mennem kellene? *Kérdez rá végül, a kezeit összefonva a háta mögött, a derekán.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 28, 2010 5:35 pm

*Hallgatja a fiú szavait, aztán elismétli magában párszor. Egyszer, kétszer, háromszor. "... így alighanem vissza sem jövök ..." - Kedves tőled, hogy legalább bevallod az igazad. Mellesleg, Cipriano nem mondta, hogy akkor most mi lesz ... velünk? Hazahív, rendben, mivel szüksége van Rád. Azt esetleg nem említette meg, ha most csak úgy szüksége van Rád, akkor minek kellett ezt a nagy patáliát csapnia? Akkor minek volt ez az egész eljegyzés dolog? Vagy csak unatkozott Olaszországban, s gondolta, felborítja a fiacskája életét, s hagyja szórakozni, mert nemsokára úgy is szüksége lesz rá. Komolyan mondom, nem értem ezt az egészet. Sem téged, sem Ciprianot, se senkit. Még magamat sem ... *Mindeddig a földnek beszélt, de a kérdésre felpillant, majd válaszol. * - Ha nem így teszel, lekésed a vonatod, amit nem szeretnél. *Jelenti ki kissé hűvösen, elhaló hangon a fiúnak. *

Vendég

- Nem, nem igazán mondta. Nem hinném, hogy emiatt felbontják az eljegyzést. Ugyanmár, Senilla, a legtöbb ilyen kijelölt aranyvérű házaspár alig találkozik az esküvő és az összeköltözés előtt... Az, hogy nem egy iskolába fogunk járni, nem hiszem, hogy túl sokat változtat a dolgon. *Megcsóválja a fejét.* - Különben pedig nem tudom, miért találta ki. Az útjai és akarata kifürkészhetetlen számomra, de ha ő így látja jónak, akkor így a jó. *Hidegen cseng a hangja. Nem érti, hogy Senilla mit nem ért rajta, amikor ő nem tehet semmiről, csak teszi amit parancsolnak neki. Ahogy arra nevelték... Meg sem fordul a fejében, hogy nem így kellene cselekednie. A kijelentésre bólint.* - Akkor megyek. *De még mindig nem mozdul semerre, csak Senillát figyeli. Vívódik egy cseppet. Haza kell mennie, nem fog itt maradni, ez már biztos. De mégis... jó lenne tudni, milyen állapotban hagyja maga után a lányt.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 28, 2010 6:07 pm

- Ez igaz, de muszáj nekünk is ebbe a kategóriába tartozunk? *Kérdi felvont szemöldökkel a fiútól, a "legtöbb aranyvérű házaspár" sorsára célozva. Arra nem szól semmit, amikor Richard kijelenti, hogy elfogadja Cipriano szavait. Annyira ... már-már olyan, mintha istenítené azt a férfit, épp ezért fog élni az alkalommal, és elmenni Olaszországba. Muszáj megismernie azt az embert. A fiú kijelentésére szomorkásan biccent egyet, majd elfordul, és egy fa törzsét kezdi el bámulni. De mivel nem észlel mozgást, így visszafordul, és látja, hogy a fiú meg sem mozdul. Fél másodpercig félrebiccentett fejjel figyeli, aztán feladja, és hirtelen feláll, majd megcsókolja a fiút. Sokkal hevesebben, mint az első alkalomkor. Időközben pedig óvatosan a fiú zsebébe süllyeszti az AMM medálját. Elég szép, bár kissé megviselte az idő. Egy fél angyalszárnyat ábrázol, kissé dőlt, "S" betű formájában. Aztán ha a csóknak vége, utoljára belenéz a fiú szemeibe. * - Karácsony után érkezem Olaszországba. *Jelenti ki magabiztosan, és megenged magának egy halvány mosolyt.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar