Udvar

Tárgy: Re: Udvar Vas. Dec. 26, 2010 7:13 pm

First topic message reminder :

*Egy leányzó sétálgat, a szemét az elpusztult növények látványa vonzza, és lépten-nyomon igyekszik őket feléleszteni, segíteni nekik, különféle Természetmágiás varázslatokkal, mint Természetes körülmény teremtésével, gyógyításokkal, amikhez ért. Vagy dalol nekik valami gyógyító dalt, hátha... Csak jönne össze. Nem véletlen sétálgat itt, ugyanis amikor megtudta, hogy Andi jön, azonnal előterjesztette az egész vezetőségnek, hogy ez a diák az övé, bármelyik szakra is kerül. Mikor észreveszi, illetve, mikor Tria észreveszi, azonnal felkapja a fejét. Akármennyire fájós-lábú, és akármennyire anti-mozgékony, azonnal a lány felé veti magát, vagy inkább rá? Igyekszik azért úgy vetődni, hogy el ne essenek, akárhogy kétszer akkora mint a leányzó.* - Andiiii! *Jön a szájából a csata kiáltásszerű megszólítás és szépen öleli, szorítja, hisz olyan rég nem találkoztak. A macska nagy zöld szemeivel pislog rájuk és kicsit mintha mosolyogna... Bár a macskaszájával mindig olyan, mintha mosolyogna.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Ápr. 25, 2011 1:40 pm

*Az én nevem Lorraine.Jólvan ha nem akarsz nem muszáj*Így aztán Lorraine is inkább visszaül a padra.Elkezdi olvasni a könyvét, de rájön most ehhez semmi kedve.*És honnan származol Jung-hwa? Remélem nem zavarlak.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Ápr. 25, 2011 1:44 pm

Remélem, nem miattam.*Néz a lányra, mikor az abbahagyja a táncot, és visszaül a padra. Ő is becsukja könyvét, mert neki sincs túl sok kedve olvasni. Eddig sem volt, de mostmár még úgy sincs.*Dél-Koreából jöttem.*Válaszol a kérdésre.*Na és te? Valami híres országból?*Kérdez vissza.*És nem, nem zavarsz. Úgysem tudok mit csinálni.

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Ápr. 25, 2011 1:48 pm

Ó nem úgysem volt túl nagy kedvem hozzá csak már nem tudtam mit csinálni.~Bár magában úgy gondolta szívesen táncolna még de semmiképpen sem itt, hanem egy olyan helyen ahol nem zavarja semmilyen környezeti tényező.* Én Franciaországból jöttem. Te jártál már ott?*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Ápr. 25, 2011 1:55 pm

*Hát igen, ő sem a fél iskola szeme láttára gyakorol.*Franciaország? Hallottam már róla.*Gondolkozik el. Igen, talán az iskolában tanulták.*Nem jártam még ott. De egyszer lehet, hogy elmennék. Nem tudom. Nem igazán szeretek utazni.*Mondja.*Azt hiszem, megyek. Kicsit fáradt vagyok, ez az idő kihozza belőlem.*Azzal feláll.*Szia.*Köszön el a lánytól, majd elindul vissza, a szobájába.*

//Köszi a játékot:)//

Vendég

// Amíg nem osztottak be sehova nem játszhatsz az udvaron. Amint szakra kerültél az előcsarnokban kell kezdened, hogy beosszon egy Prefektus vagy Dk a várószobába ^^ (Ha valamit félre értelmeztem gyerekek bocsi) Embarassed

//

Vendég

*Dalolászva sétálgat az Udvaron, miközben a dalt még gitárral is kíséri. Nagyon jó kedve van, nem is érti, hogy miért. Az idő kissé borongós, bár azért jó idő van. Egyenlőre csak sétálgat, majd végül úgy dönt, hogy leül fűbe és ott folytatja a dalolást.* - Virág, mennyi virág, szines, gyönyörű a világ. Megyek, hívnak a dombok, zöldek, mindenütt a lombok... *Énekli csukott szemmel. Öltözete amúgy fehér ing, lila egyenruhás mellény, szakszínű (szürke) nyakkendő, lila rakott miniszoknya, fehér cicanadrág, női fekete bakancs, lila haja kiengedve, lila sapka, nyakában félholdas nyaklánca, oldalán tőrei és pálcája, újján a szíves gyűrű, nyakában még aqumaritos nyaklánca, és még az újjonan kapott aqumaritos gyűrűje is újján van. Meg persze Cute is vele van, a kis lila sárkánya.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Ápr. 27, 2011 5:01 pm

*Bár, nem ismerte ezt a dalt, nagyon élvezte. A szökökutnál üldögélt, mikor meghallotta az éneket. Érdeklödve indult meg a hang irányába, lassan lépkedett elösször a vékony kis uton, majd rövidités képp a füre lépett. Egész halkan közlekedett, majd mikor már közelebb ért, megállt, és csak nézte a lányt. Alaposan végigmérte, mit visel, és mit árul el a viselkedése.
Tetszett neki ez a dal. És a lány is szimpatikus volt... nem beszélve arrol a lila micsodárol mellette *
Szia!

Vendég

*Csukott szemmel dalolászik, szinte észre sem veszi, hogy egy másik személy közeledik felé. Persze Cute hamar észre veszi és bökdösni kezdi az oldalát, mire kinyitja szemét, és az ismeretlen lányra néz. Elmosolyodik, feláll, majd mosolyogva meg is szólal.* - Szia. Horváth Réka vagyok, Allidonos Prefektus. *Mondja, miközben kezet nyújt a lánynak. Nem szokott dicsekedni posztjával, és most sem akar, csak hát még nem látta a lányt, így ha az épp eltévedt, vagy valami egyébb baj van, akkor tudatja vele, hogy rá lehet számítani.* - Amúgy ő a kis sárkányom, Cute. *Mutat a kis lila lénykére, aki fej magasságban mellette repked.* - És mi járatban erre felé? *Kérdi kedvesen a lánytól, miközben gitárját hátára erősíti, hogy ne zavarja beszélgetés közben.*

// Fagy //

Tárgy: Re: Udvar Szer. Ápr. 27, 2011 5:53 pm

-Elizabeth Dara a nevem. *intett mosolyogva, majd közelebb sétált, és mutatoujjával a sárkány feje felé nyult, hátha meg tudja simogatni. * - csak sétálgatok..ugy döntöttem, körül nézek.

Vendég

*Mosolyogva bólint egyet a lánynak, miközben beszél.* - Nos, örvendek a találkozásnak Elizabeth. *Mondja a lánynak, majd mikor észre veszi, hogy a lány a sárkányt akarja megsimogatni, erre felemeli az egyik kezét, majd a sárkányt közelebb tolja a lányhoz.* - Nyugodtan simogasd meg. Nem bánt. Csak ne csikizd, mert... Hát, maradjunk annyiban, hogy tud tüzet okádani. *Mondja a lánynak kuncogva.* - Az jó dolog. A természet mindig tartogat meglepetéseket. * ~ Főleg ebben az iskolában. ~ *Teszi hozzá még kuncogva gondolatban.* - Kezd sötét lenni, nem megyünk be? *Kérdi a lánytól, miközben körbe néz. Mostanában gyorsan sötétedik...*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Május 08, 2011 6:03 pm

*Egy titokzatos, kevesek által ismert naxeldires fiú jelenik meg a kúria ajtajában. Néhány lépést tesz a bejárati teraszon, maga mögött magától becsukódik az ajtó. Hideg van. Talán esni is fog az éjjel. A szél bele-bele kap az olasz fiú hófehér hajába. Arcán derűs nyugalom uralkodik. Az egyik oszlop mellé áll és vállával nekidől. Ezután előkap zsebéből egy cigarettát, egy doboz gyufát, majd rágyújt és mélyet szív a dohány édes-keserű ízével megtöltött papírhengerből. A füst lassan kezd felszállni és különös, homályos képeket rajzol ki a levegőben, mígnem egy újabb szélfuvallat elfújja és eltűnik a semmiben a füst. Leonardo könnyed gondolatokkal mered az éjszakába...*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Május 08, 2011 6:58 pm

*Esti sétára indult a kedves Gwill és mire feleszmélt addigra az udvaron találta magát, ahogy kilépett az udvarra egy dohányárut fogyasztó srácot pillantott meg. Mivel nem tudja elkerülni a srácot és amúgy se akarja, azért annyira nincs sok barátja, hogy ilyen bunkóságokat csináljon, odalép a fiúhoz és köszön neki.*
-Helló, én Gwil vagyok. Még nem találkoztunk. Elég szép esténk.*mondja a fiúnak, s közben jobb kezét felé nyújtja, köszönés képen, remélhetőleg a számára ismeretlen srác elfogadja a felé nyújtott jobot.*
-Te új diák vagy?*teszi fel az újabb kérdést Leonardonak, ha a srác Gwilre néz akkor észreveheti a mai öltözkedési stílusát, hisz egy fekete pulóver, alatta egy fehér póló, egy kék farmernadrág és egy tornacipő található Gwillen.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Május 08, 2011 7:45 pm

*Leonardo mélyeket szív cigarettájába. Kiélvezi annak minden pillanatát. A cigaretta problematikáját több oldalról meg lehet közelíteni. Egyrészt káros az egészségre, szenvedélybetegség alapja, ugyanakkor a dohányzás az nem pusztán cselekvés, hanem egy érzés. Egy érzés, amely bizonyos pillanatokban értelmet ad a létezésnek. Ahogy a maró füst átjárja a tüdőt, majd kirobban ismét a szájon és az orron át... hatalom. Viszont a végére ért a nexeldires fiú, egyszerűen elnyomja az oszlopon, fekete foltot hagyva rajta, ami amúgy sem látszik, egyrészt mert már tök sötét van, másrészt a Nezabarban egy fekete folt nem tűnik fel senkinek. Ezután elpöcköli az udvar füvére a csikket.* Igen, csodálatos, mindjárt szakad az eső. *Jegyzi meg kissé cinikusan, de ugyanolyan határtalan nyugalommal és derűvel, mitn ahogy kijött ide. Ezután fordul oda a sráchoz és nyújtja neki a kezét.* Desto. Leonardo Desto... örülök. *Mutatkozik be és erős kézfogás után visszadől az oszlopnak és a sötétet kémleli.* Éjjel valaki meg fog halni. *-Jegyzi meg hirtelen a naxeldires fiú. Tényleg furcsa alkat, de nagyon laza...*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Május 08, 2011 8:02 pm

-Ki fog meghalni és ezt most hogy jött ide?*kérdezi rémülten a fiútól, majd egy kis szünet után mosoly jelenik meg az arcán.*
-Ez csak valami átverés, próbára akarsz tenni, hogy bedőlök-e neked, hát jó, ah most tudod, hogy nem dőltem be neked és nem hiszek el ilyen alaptalan dolgokat, hisz ki halna meg a kastélyban és honnan tudnád te ezt cigiszünetet tartva. Szerintem neked jobban kéne izgulnod, hisz ha egy tanár rájön, hogy a fűbe dobálgatod a csikkeket felszedeti veled az összes szemetet az udvaron.*mondja a srácnak.*
-Fura egy alak vagy.*majd végigméri a srácot, és hátralép egy lépést, nem szeretné, ha tényleg meghalna itt valaki és az a valaki ő lenne és a fiúról kiderülne, hogy egy gyilkos és azért ilyen különleges vagy csak simán bunkó, de hát végül is azok is lehetnek gyilkosok, így jobban dönt, ha nem mond semmit és csak biztonságosan eltávolodik a sráctól.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Május 08, 2011 8:22 pm

-Nyugi van ember! *Szólal meg Leonardo. Nagyon holt nyugodt. Őt nem érdeklik ilyen alapvetések, hogy szabályok, meg ilyesmi. A tanároknak lehet embereket gyilkolászni, a diákok pedig rá sem gyújthatnak? Ugyanmár...* Én egy szóval sem mondtam, hogy itt fog meghalni valaki. *Magyarázza kicsit Leonardo, bár lehet többet tud a témáról Gwilimnél és az sem kizárt, hogy az éj leple borzalmak hoz a kúriára. nehéz időket élünk, bármikor leigázhatják az embernek nevezett korcsot a világ színéről.* Na, de én bemegyek, hogy a drága tanárok... hogy is mondtad?... nehogy fölszedessék velem a szemetet. *Mondja Leonardo cinikusan, vidáman, vállvonva, majd biccent Gwilimnek és fölmegy a szobájába. Amúgy is elmúlt már 10 óra...*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Május 18, 2011 6:21 pm

*A mai óra élményei még nem csillapodtak a fejében, ezért úgy döntött, hogy kiül kicsit az udvarra, és sétál egyet, illetve a friss levegőn tölti az este hátralévő részét. Tíz után ugyanis úgyis odabent fog kuksolni, akkor legalább most használja ki az időt, amíg még teheti. Hosszasan elidőzget a szobrokat figyelgetve. Bár már ide jár egy ideje, minden alkalommal tud valami különlegesen találni a kastélyban. Megannyi rejtett hely van még itt, amit nem ismer, úgyhogy sohasem tudhatja, melyik pillanatban lel rá valami érdekes dologra. A táj a kastély környékén szinte mindig szép. Zöld pázsit nyúlik el messzire a kúria birtokán, és innen az udvarról is jól látható ez. Néhányan sétálgatnak még idekint, akik cseverészgetnek egymással, vagy éppen kutyáikkal labdáznak. Igazából nem is tűnik ez a hely olyan veszélyesnek, innen szemlélve, pedig tudja, hogy azért a meglepetések közel sem mindig olyan veszélytelenek.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Május 18, 2011 6:47 pm

Egy magas, fekete hajú fiú érkezett az udvarra. Hátán és kezében egy-egy táska ékeskedett, jelezve, hogy most érkezett a birtokra. Kissé fáradt volt az utazástól, de ennek semmi jelét sem adta eltökélve gyalogolt tovább célja felé. De most, hogy ideért, körbetekintett egy kicsit. Számára teljesen ismeretlen volt a kastély környéke, hirtelen azt sem tudta merre kell mennie. Felidézte fejében a levélben olvasottakat, de úgy döntött felesleges információk, melyekkel jelen helyzetben nem megy semmire. Nem fognak hatalmas útjelző táblák előteremi a semmiből, mutatva a helyes irányt. Sóhajtott egyet és megállt. A kezében tartott táskát a földre téve nyújtózott egyet. Tagjai, korántsem kellemes roppanással díjazták a mozdulatot majd ismét körbenézett. Talán jobb dolog lenne, ha valakitől érdeklődne mit merre talál és onnantól egyszerűbb lesz minden. Már csak valakit találni kéne a célra. Hátratűrte haját és tovább keresgélt, remélve egyhamar felbukkan valaki a közelében. Pár percnyi ácsorgás után jött az áldás, hisz valaki az udvarra tévedt. Felkapta táskáját indult utána, már már szaladt, nehogy szem elől veszítse alakalmi kalauzát. Lefékezve a srác mellett szusszant egyet és már kezdett is bele mondandójába. Kissé hallatszott szavain az orosz akcentus, hisz nem olyan sokat gyakorolta a bolgár nyelvet.
-Hello..bocs hogy csak így megzavarlak, de nem tudom merre kell menni.Most jöttem, szóval megköszönném,ha segítenél.*talán kicsit túl nyers és tömör volt. De hát ő már csak ilyen. Arcán nem látszott semmi, még egy kusza mosoly sem futott rajta át*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Május 18, 2011 6:58 pm

*Ahogy ott nézelődött az udvaron, és elmélyült egy-egy szobor ábrázatán, egy ismeretlen diák szólította meg. Felé fordult, és hosszasan szemügyre vette. A táskái egyből elárulták, hogy most érkezett, még ha ezt nem közölte volna, akkor is. A modora is származására utalt kissé. Nemir számára legalábbis így tűnt fel az egész helyzet. Amint befejezte a szemrevételezést, kezet nyújtott a fiúnak, és bemutatkozott.* - A nevem Nemir Growal. Üdvözöllek itt a Nezabarban. A belsirion szak diákképviselője vagyok, és szívesen segítek bármiben, ha rá szorulnál. Mivel még új vagy itt, ezért először jó lenne tudni, hogy melyik szak égisze alá is kerültél, hogy hová is továbbítsalak téged. Nos, mit üzent a sorskerék? *Néz kérdően az új diákra, miközben a holmijaira is vet némi pillantást.* - Látom alaposan felpakoltál. Mindjárt kerítünk is majd neked egy szobát, ahová lecuccolhatsz.

Tárgy: Re: Udvar Szer. Május 18, 2011 7:41 pm

*A kezére pillantott és kurtán kezet fogott vele*
-Dmitriy Alvang. Örvendek*biccentett és már el is engedte a fiú kezét. Nem mintha bármi baja lenne vele, csak egyszerűen így szokta. Áttette egyik kezéből a másikba a táskát, hisz már eléggé húzta a súly. Igen, tényleg bekészült, nem szeretett volna semmi fontosat vagy kevésbé fontosat otthon hagyni. A hátán lévő sem egy kis darab, de ott még mindig kényelmesebb cipelni*
-A sorskerék? Hát milyen szerencsén van, mert pontosan oda kerültem a belsirion-ba. Szóval kapóra jött, hogy betaláltalak.*válaszolta majd ásított egy aprót. Igazán hosszú utat tudhat maga mögött, tökéletesen időzítve az érkezéssel és a lepakolással. Egy puha ágy és reggelig meg sem mozdul.*
-Hát igen, sose lehet tudni mi kell és mi nem szóval inkább mindent hoztam. Kösz, jólesne az a szoba is. Majd egyszer meghálálom a segítséget.*Egy apró, igencsak halovány mosoly került arcára, éppenhogy csak felfele mozdult a szája széle, majd újra alapállásba állt.*
-Nos akkor mutasd merre.*intett a fejével a kastély felé.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Május 21, 2011 2:49 pm

*Most az udvaron vak kedve sétálgatni, és szívni egy kis levegőt. Könnyű anyagból készült szürke szövetnadrág és homokszínű ing van rajta, és a kezében tartja fekete fából készült, ezüst rókafejben végződő pálcáját. Kanyarog a fák között, fejében - érdekes módon - őszies gondolatokkal, mint az elmúlás, és különféle lelki gyötrelmein szenved. Néhány verssort dünnyög maga elé.*
"Már túl vagyok mindenen,
Millió életen,
Amit kimért rám a végzet.
Millió fájdalom
Hanyatlik vállamon,
Viselem büntetésed."

Vendég

*A természet ismét kiszólította a friss levegőre. Hát van az így. Yoránál sokszor van az így. Most is fekete talárt visel. A délelőtti kis kavarodása utána büszkén vonul végig az udvaron. Egy vállán ott díszeleg nem rég megtalált madara. A sas békésen üldögél a lány vállán. A lány mellett ott menetelt elengedhetetlen daimonja is. Yora egyik ujja be van kötve. Még a sas tette délelőtt. Szóval így jönnek ki a kúriából, mikor Yora megpillantja Demiant. Nem akar beszélni vele, vissza sem akar menni és mellette sem mehet el. Így áll egy helyben, mint egy hülye, miközben az új kitűzőjén meg-megcsillan a nap fénye. Igen, Yorát "előléptették" diákképviselőnek. Mégsem akar dicsekedni vele. Úgy gondolja a diákképviselőség nem erre való. Még mindig álldogál. A sas felszáll a levegőbe, és Demian fellett kezd körözni. Yora nem csinál semmi, de a daimon felhorkant.* ~ Maradj csöndben! Nem akarom, hogy észrevegyen. *Üzeni a lány a farkasnak.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Május 21, 2011 3:12 pm

*Monk úgy döntött, hogy a mai napot nem fogja a váróban való ücsörgéssel tölteni. Ki akart menni a szabadba. Amint kilépett megpillantott két diákot. Egy fiút és egy lányt. A fiú nyugodtan sétálgatott az udvarban, de a lány oldalán egy farkassal csak állt az udvar közepén. Monk odalépett a lányhoz.* - Cső. Mizujs? Én Monk vagyok. És te? *Kérdi a lánytól, majd odakiált a srácnak, hogy csatlakozzon hozzájuk.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Május 21, 2011 3:17 pm

*Épp az utolsó sorokat mormolja maga elé, amikor zajt hall. Megfordulva egy vele körülbelül egykorú fiút vesz észre, és Yorát, akihez nem nagy kedve van csatlakozni. Fintorba fordult arccal nézi őket, latolgatva, hogy odamenjen-e. Úgy dönt, megvárja Yora reakcióját, és majd utána határoz.*

Vendég

*Még mindig áll az udvar közepén, mikor váratlanul megszólítja valaki. Lassan megfordul.* ~ Még egy fiú. Miért vagyok mindig fiúkkal körülvéve? *Teszi fel magának a kérdést, bár tudja, hogy választ úgysem kap rá.* - Yora Anchira, Belsirionos Diákképviselő. Örvendek a szerencsének. *Mutatkozik be a lány, azzal sem törődve, hogy Demian meghallja. Mikor a srác odahívja Demiant kikészült.* ~ Ne, ne jöjjön ide! Könyörgöm ne jöjjön ide. *Hajtogatja magában, de a daimon ezen csak jót vigyorog.* -És téged, hogy hívnak? *Kérdi a lány elengedve a a füle mellett a mizujs szócskát.* - Szabad megtudnom, hogy melyik szakra kerültél? *Kérdi tapintatosan, végülis nem akar bunkó lenni csak a srác szakját szeretné tudni.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Május 21, 2011 3:46 pm

*Látja, hogy a srác vonakodik.* -Na, gyere már ide haver! Nem harapunk. *Szól vigyorogva a srác, aztán a kiscsaj neki áll kérdezgetni őt.* - Belsirion? Én is az vagyok! *Szólal meg döbbenten Monk.* - Diákképviselő? Az mi? Á, mindegy. Egyszer majd elmondod.* Kacsint a lányra.* - A nevem Monk. Monk Lyorn. *Mutatkozik be a fiú. Mielőtt beszélni kezdhetne egy bagoly repül oda Monkhoz, és a fejére pottyant egy levelet. Monk kibontja a levelet, és elolvassa.* - Sajnálom srácok, de mennem kell. Nem túl jó hírek. *Mondja ki Monk, és visszarohan az épületbe.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar