Udvar

Vendég

First topic message reminder :

-Velem sincs semmi különös. Unatkoztam, tanultam, meg sétáltam. És igen nagyon jó ez az évszak, főleg most. Olyan gyönyörű a természet. És az a jó, hogy a legszebb hónap van most. Május. Nagyon szép évszak és sok rejtelmet rejt.*mondja bár nem is tudja, hogy ezt miért jegyezte meg.*-Mit terveztek a mai napra? tényleg ti hazamentek a nyáron? Én nem hiszem. Sokkal jobb itt mint otthon.*jelenti ki majd csendben figyeli a két beszélgető lányt, hátha ő is be tud kapcsolódni.*

Vendég

*Arnuil szemeiben valami láthatatlan tűz izzik fel, ami néha idegen még a tündék között is azonban a legrosszabb dolog, ha egy tündét dühítenek fel, s legkönyebb eszköz erre a gyász hánytorgatása, melyet Alexej is tesz. Nem is szól avgy gondolkodik, már villan is a pálca.*Locomotor Mortis!* Lábbilincselő átokkal sújtja a távozni készülő Naxeldiret, aki, ha sikerül a varázs, valószínűleg hasra esik. Ezután Arnuil még egy megvető pillantást vet rá, majd végül a két érkezőhöz fordul.* ~ Nem lett volna szabad! ~ *Tudom!*susogja a daimonnak, majd kezet nyújt Tasának.* Arnuil Olórea, eramir.

Vendég

*Alexej pofára esik megletösen dühösen probál fell állni.*-Na jó az összes ide járo diák egy pszihopata?! Amugy is mi eza hátba támadosdi he?*picit dühi szegény és mivel nem sikerül fell álnia még továb morog egy kicsit.*

Vendég

-Sziasztok,üdvözlök mindenkit.Én Stanislav Ivaylo vagyok,most jöttem a suliba,naxeldirbe kerültem.~Látom ez nem mindenkit lepett meg,no sebaj~*Majd odafordul Jackhez.*-Az igazság az,hogy pont egy prefektust kerestem,nem tudom hogy mit kellene most csinálnom,hol tudok megpihenni és hát a hely is új még kicsit.Tudsz esetleg segíteni?

Vendég

*köszön a tünde lánynak, akinek immáron tudja a nevét: Arnuil. Rámosolyog* -Tasha Lidiya Marina, allidonos prefektus. *kezet ráz vele, majd Jack arcát fürkészi. Alexej dühös mozdulatára felpattan, és megszólítja* -Dehogyis mindenki pszichopata! Hiszen Arabella se az. *mondja, majd a fiúra kaccsint, akármennyire is rosszul érzi most magát, nem mutatja.* ~Arabella... Őt is rég láttam...~ *hallván a diák, és Jack párbeszédét, ránéz az órájára, és egy ajánlatot tesz* -Ha gondolod, Jackel együtt elkísérlek. *és rámosolyog a fiúra* -Úgyis kijárási tilalom van... *picit kínosan érzi magát, hogy ezt ő említi meg, lesüti a szemét, és ide-oda húzgálja a száját, jelezvén, hogy nem azért mondja, csak muszáj...*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Május 26, 2008 8:06 pm

-Alexej, hűtsd le magad szerintem, mindenkinek jobb lesz úgy! *veti oda a fiúnak, ő maga nem fogja semmivel sem emgdobálni, pedig egy-két paradicsom tökéletesen mutatna rajta. Arnuil felé emg küld egy cinkos-elismerő pillantást, aztán a fiú felé fordul.* -Örvendek Stanislav! Nos, ha prefektust kerestél, és a Naxeldirbe keveredtél, akkor a tökéletes embert találtad meg! Hogy hol pihenhetsz le? Egy pillanat alatt megmondom.. *azzal beletúr a zsebébe, és elkezd ott kotorászni, végül egy kulcsot vesz elő. A markolata, vagyis a fogntyús része egy kutyafejet formáz.* -Tessék, a Dól háló egyik kulcsa, te leszel az első lakója. Oda költözhetsz be a cuccaiddal együtt, a Kúriban van a második emeleten a fiúk hálóinál. Kísérlek, igaza van tashának, kijárási tilalom van. Ami azt jelenti, hogy 10 után már csak a Társalgóban, a saját szobádban, vagy a saját főhadiszállásodon lehetsz. *akulcsot átnyújtja, majd int, hogy induljanak befelé.*

Vendég

//olvad Ryan-Kata páros//

-Hát nem tudom. Én akkor is félek a vizsgáktól. Jó neked. Te nem tanulsz még is tudsz. *mondja mosolyogva. * -Ryan bácsi, Kata néne? Nah ne viccelj. Ez förtelmes. Tényleg ilyen öreg lennék? Jó mert te lehet igen, de az más tészta. *mondja egy huncut mosollyal az arcán.* -Igen kedvellek. Mint minden ismerősömet. Miért te nem kedvelsz mint a prefitársadat? Hm. Ez igy túl érdekes lesz. Két prefi egy szakon és az egyik nem bírja a másikat. Mit szólna ehhez Cirelin Úrnő? *mondja, majd rákacsint Ryanre .* -Én? Azért hogy te ápolhass? Soha. Akkor inkább szólnék a kutyámnak , mint hogy neked. *mondja, majd Ryanre ölti a nyelvét.*-Bünti..bünti... A háziírás jól hangzik... a többi az olyan talpnyalós bünti. Á meg van, minden reggel takarithanának a szobánkban. Bár az enyémben rend van. Mondjuk nem tudom, hogy nálatok milyen rend van, de az eddigi tapasztalataimból egy fiú háló mindig rumis, és össze vissza vannak dobálva a dolgok. Az is lehet, hogy szöszke a te hálód éppenséggel a nagy univerzum egyetlen kivétele.Bár ezt nagyon kétlem. *ismét egy mosoly jelenik meg az arcán. * -Hogy ki az? Egy Allidonos. Lehet ismered. Rupert Rankle. DE ez már hosszú történet. Már csak barátok vagyunk. Pontosabban eddig is csak azok voltunk, csak talán az én szememben nem. Nem tudom. *mondja kicsit zaklatottam. Kicsit megviselte ez a téma. Mikor Ryan a másik kezével is átöleli nem tudja mit csináljon. Mondjuk az igaz, hogy tudja, hogy ezt az ölelést azért kapta mert fázik, de mégis jól esik neki. Valószinűleg azért mert Ryan felmelegiti egy kicsit, és már nem fázik annyira. Felpillant a fiúra, majd megszólal. * -Kitől örökölted szöszke ezt a hajat? A suliban senkinek nincsennek ilyen arany fürtjei mint neked. Legalábbis fiúnak tuti nincs. *mondja kuncogva.Kata kicsit törödik a három okkal. A példamutatással leginkább, hiszen az lenne a dolga.Bár a megfázással nem is annyira foglalkozik, hiszen Ryannek köszönhetően ő nem fog megfázni. Még szorosabban megöleli Ryant, hogy az se fázzon meg. Az viszont annál jobban zavarja, hogy valaki megláthassa őket, és még félreértené, hogy mit csinálnak. Egyszercsak megszólal.* -ÖÖ nem lenne jobb ha bemennénk legalább a társalgóba? Tényleg hideg van és egyre hüvősebb, ráadásul nem akarom, hogy valaki meglásson minket és azt higyje, hogy nekünk mindent szabad másnak meg nem. Szal érted.. .Érted?*kérdezi mosolyogva, majd a fiú válaszára vár. Persze ha az azt akarja, hogy még maradjanak akkor akár maradhatnak is. Végülis csak járőrözni jöttek.*

Vendég

Lásd kivel van dolgod! Finite Incantatem!*int ismét majd megszűbik a bilincs hatása, s Jackhez fordul* Bemegyek én is, ha gondolod, a társalgóban megtalálsz minket, csak előbb felveszek valami melegebbet.*Mondja a fiúnak majd mielőtt még elmenne visszafordul s halkan suttog neki.* És... köszönöm!* küld egy hálás szomorú mosolyt a fiúnak, majd elsiet, karcsú, büszke alakját elnyeli az alkony ahogy besiet a kúriába, fel a Hiúz hálóba a daimonjával együtt.*

Vendég

*fell tápászkodikaföldröl le porolja magát.*-EZt még meg bányátok mert aegysével fogom a családotok szívét kivágni kis kanálal és mivel lány az iletö ezért AJcek családjával kezdem,de nem most maj le g közeleb .*Azzal el indul a hálojába.*

Vendég

-Köszönöm a kulcsot,ha van még kérdésem vagy esetleg eltévednék valahol,remélem fordulhatok hozzád továbbra is*Miután Jackkel kezetfogott,meghajolt a hölgyeknek,majd suhogó talárral eltűnt a második emeleten.*~Furcsa alakok járnak ide.Még csak most jöttem és máris szemtanúja voltam,milyen változatosak itt a kapcsolatok az emberek között.Jó lesz nyitva tartani a szememet.~*Mikor fél óra múlva lefeküdt,hogy kipihenje első napjának megrázkódtatásait,még mindig ezen gondolkozott,aztán az álom elnyomta gondolatait.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Május 26, 2008 8:29 pm

-Bármikor. Az én szobám a Fehér Cápa, bármikor kopogtathatsz, küldhetsz levelet, vagy bármit. De minden egyes tanórán megtalálsz, egyébként általában a Könyvtárban vagyok megtalálható. *kezet fog a fiúval, majd halovány mosollyal int utána. Alexej távozását fel sem veszi, megszokta már ilyennek a fiút.* -Rendben, szia Arnu, de azt hiszem msot inkább nyugovóra térek. *mondja, majd a lánynak is int, aztán Tashára néz.* -Azt hiszem, egyedül ekll, hogy hagyjalak, későre jár az idő, mennem kell laudni. Örülök, hogy összefutottunk. *mondja, és még befelé menet, út közben elbúcsúzik a lánytól is, majd a szobájába siet Odronnal együtt.*

Vendég

//Páros? XD//
-Én és a tudás? A szôkéknek a fejük úgyis üres, nehogy már én szűntessem meg. Olyan szép elôítélet.- *Mosolyog egy jót. Komolyan nem az okosságáról híres, inkább azért, mert mindig a közelben van, ha valaki nem találja többé a pénzét.* -Persze, öreg lány, látod? Te már ôszülsz is.- *Egyik kezével rövid ideig eljátszadozik Kata egyik barna hajtincsével, majd megint átöleli, hogy ne fázzon.*
-Nem, Kata, ki sem állhatlak. Emiatt tartalak most melegen.- *Vigyor és kissé megsímogatja Kata karját, jelként, hogy ez bizony csak vicc, méghozzá olyan béna, hogy nagyon.* -A professzor? Vagy befolyásolná a tudatom, vagy megmutatná a zöld bulifényét.- *Megint egy rossz vicc, az Avada Kedavrára célzózva.* -Nem, igazat megvallva nem tudom. Szerintem nem nagyon érdekelné, ameddig a szakjával minden rendben van.- *Vállvonás. Ryan sosem volt olyan belegondolós tipus. Neki csak a most, ebben a pillanatban létezik. És ezt a pillanatot élvezi. Persze ô is csak szigorúan barátilag kedveli Katát, de valahogy szép az este és jól érzi magát a fôprefektus társaságában.*
-Pakolás?- *Felcsillan a szeme. Nála nem ártana rendet pakolni. Mert Ryan sajátos rendje az, hogy mindenbe belebotlik, amikor kll. Szószerint értve.* -Tudod, én aaaaannyiiiiiraaaaa nagy rendet tartok, hogy bekerülhetnék vele a Guiness rekordok könyvébe.- *Huncut vigyor. Hallatszik hangján, hogy irónikusan gondolja, hiszen tisztára elhúzza az "annyira"-szócskát. Mondjuk talán komolyan bekerülne, a legrendetlenebb rendbentartott szobarész tulajdonosaként..Ez még egészen elképzelhetô. Akkor már nem csak szupersztár lenne. Mikor azonban Kata röviden beszámol Rupertrôl, egy szót sem szól. Volt ilyen helyzetben ô is és a csaj rá sem bagózott...* -Fô, hogy még barátok vagytok. Van kedved mesélni róla, vagy inkább hagyjuk?- *Kérdi halkan. Roppantul érdekli, mert ha Rupert megbántotta Katát, tudja, hogy kinek az órája fogja majd az ô csuklóját szorítani.*
-Ó, a hajam? Apától. Neki pont ugyanilyen a haja, csak én jóképűbb vagyok.- *Szerény kijelentés. Továbbá is tartja Katát és melengeti. Ô nem fázik és valahogy komolyan kellemes az este. Ha szerelmes lenne...Ne is gondoljunk bele. Még tisztára elérzékülnénk.* -Ez tesz egyedivé, nemde? DE sok szemüvegest sem láttam. Biztos mindenki kontaktlencsére esküszik.- *Rendivül büszke a szemüveg-szôkeség-kombinációra. Olyan egyedi, hogy az már bűn. De ez teszi Ryan Jesse Osborné. Ha barna haja lenne, akkor már nem ô lenne és nem lenne mivel eldicsekednie. Hol lenne ott a szerénysége és az egója? No meg mindenki azt akarja, ami nincs, tehát pluszpont Ryannek. De ô komolyan nem törôdik nagyon és Kata szónoklatát csak hallgatja.*
-Ugyan, Kata néném. Nem fognak meglátni, mert egy, ninc itt senki, kettô, egy Nox megteszi a hatását. És mit variálsz, nekünk tényleg mindent szabad.- *Huncut vigyor. Komolyan semmi kedve bemenni. Jól érzi itt magát, jó az idô, jó a barátja, akivel itt van és had élvezze, ameddig lehet. Túl sokszor biztosan nem lesz ilyen alkalma //^^//

Vendég

*Tasha elköszön a távozóktól, majd maga is elindul, kissé szomorkásan a társalgó felé, körnézni, akad-e még társaság.*

Vendég

//Igen mert ketten vagyunk nem? Most jobb mintha azt mondanám, hogy pár nem? ^^//
-Én nem itélem el a szőkéket. Márcsak azért sem, mert azt tartja a mese, hogy a fehér lovon egy szőke herceg érkezik. *mondja mosolyogva, persze nem gondolja komolyan. 14évesen már hisz az ilyenekben, bár Kaen mester a Hófehérkés sztorijával eléggé hihetővé tette számára az ilyen dolgokat. *-Én öszülök? Na ne?*mondja, majd megfogja Ryan csuklóját. *-A hajam azért marad. nem adok senkinek belőle.*mondja, de azért engedi, hogy a fiú eljátszogasson vele. Majd mikor Ryan ismét átöleli akkor megszólal.*-Ki akarod nyomni belőlem a szuszt? *mondja , majd elkezdi csikizni a fiút. Persze ha Ryan szépen kéri, akkor abbahagyja. *-Na azért . Már tényleg azt hittem, hogy utálsz. Akkor eggyel több ember lenne az engem utálók klubjában, pedig már igy is sokan tagok.*mondja, majd arcán megjeelnik egy apró mosoly. *-Zöld bulifény. Haha. Ha meghallaná, hogy ezt mondod szerintem már dísz lennél a szobája falán.*mondja, persze csak viccnek szánja. Nem is akarja, hogy az történjen Ryannel, hiszen kedveli, mint barátot, sőt mivel nem ismeri az Úrnőt ezért nem feltételez ilyen dolgokat róla.*-Annyira? Biztos. Nah akkor menjünk és nézzük meg..*mondja egy huncut mosollyal az arcán. Persze nem szábdékozik elrontani azzal az estét, hogy felmenjenek aztán meglásson pár cuccot olyan helyen a hálóban ahol nem kellene lenni. Hát igen kicsit rendmániás. *-Mire vagy kiváncsi Rupertről? Ha akarod akkor mesélek neked, de azért nem mindent csak azt amit kérdezel.*mondja, majd sóhajt egyx nagyot és a távolba pillant. Elengedi a fiút. Talán most egy kis lágy szellő jót tesz neki...Nem mégsem. Még jobban fázik. Inkább ha a fiú engedi akkor visszabújik hozzá. *-Jó képű? Hm. Ez érdekes. Eddig ezt nem vettem észre. De most ahogy mondod, lássuk csak. Talán egy kicsit. nem..mégsem . Sajnálom tévedtem.*mondja, majd kinyújtja a nyelvét Ryanre. *-Szemüvegesek nem nagyon vannak. De neked jól áll. Bizti találsz majd egy olyan lányt, aki meg fog bolondulni ezért a két apró tényezőért.*mondja mosolyogva.*-Végülis igazad van. Itt senki nem lát meg minket. Maximum a tanárok. JUj ha valaki erre járna. Miket feltételeznének rólunk. Talán még azt is, hogy járunk. Nem ez lenne az első példa erre.*mondja kuncogva.*-Mindent? Mi mindent? Nah látod , ezekszerint te prefi jobban tudod mint én főprefi. Ez is megeshet. Végülis én is emberből vagyok.*mondja mosolyogva.*

Vendég

//Hehe ^^//
-Sajna pacim nincsen. Mit szólsz fekete-fehér kobrához? Az is megtenné, nem?- *Ô úgyis inkább a világosbarna lovakat komálja. Palomino, vagy hogy is hivják. Meg a foltosak is szépek. A fehértôl sokszor olyan sápadtnak néz ki, az úgy nem lenne jó, hiszen akkor már nem is annyira jóképű.* -Dehogy akarom.- *Mondja és enged egy kicsit. Pedig így is csak óvatosan ölelte át Katát, hiszen nem olyan, mint Kali, aki mint egy gumipánt mindent kibír. A csikizésre összerezzen. Próbálja agykontrollal befolyásolni, de rendkívül érzékeny, fôleg hasatájt az oldalán. Na, ha ott valaki az újjai hegyeivel finoman végighúz a bôren, libabôrös lesz. Azt nagyon szereti, de senkinek nem köti az orrára.* -Jajj, Kata néném, tessék olyan kedves lenni és abbahagyni! Kérem szépen.- *Vigyorogva védi már a fejét kezeivel. Fél a csiklandozástól. Vagyis nem fél, csak roppant nagy veszélyben érzi olyankor magát.*
-Dehogy utállak, Kata néném, hogyan lehet téged utálni. Olyan szeretnivaló vagy, hogy megkérlek, légy a feleségem.- *Persze ez is csak vicc, ki lehet hallani hangjából, no meg vigyorog.* -Jól néznék ki vitrinben. Amilyen manöken vagyok. Szôkék itt Bulgáriában ritkák, pláne szemüvegesek. De biztosan elsiratnál, mi? Na de hagyjuk...- *Nem nagyon szereti ezt a témát. Neki mondjuk semmi baja nem lenne azzal, hogy egy szép élet után, idôs korában meghaljon a családjánál, de ha belegondol, hogy mekkora fájdalmat érezhetnek utána a szeretettjei, mígy ô semmit, na akkor elszomorodik.*
-Nem tetszene neked a szanszét heverô boxeralsókiállításom. A Louvréban is kirakták már, olyan művészi képeket raktam ki belôlük.- *Elvigyorodik. Próbál nem az elôbbi zöld bulifényes témára gondolni, olyankor mindig elszomorodik.* -Miért nem meséled el elejétôl végéig?- *Kérdi. Mível a csikizés óta elve nem tartja karjaiban Katát, nem is tud elhúzódni, de persze megint átöleli, mikor hozzábújik.*
-Jóképű? az vagyok, topmodel, szupersztár, manöken.- *Vigyorogva szerénykedik.* -Jajj, találtam is egy csajt. Azt hiszem, hogy Hayden komolyan bír. Ha most látna minket, te lennél a falidísz...de nincs itt. Senki sincsen, csak mi, szal ne törôdj ilyesmivel, élvezd az estét. Nézd, ott a kis medve...- *Felmutat az égre. Ô bizony kiélvezi az életét.*
-Néném, prefik vagyunk, a világ urai.- *Álszent mosoly.* -Persze, hogy nekünk mindent szabad. Te, ha te egy ember vagy, akkor én félisten.- *Szerény vigyor.*

Vendég

Az is megteszi.*mondja moslyogva.*-Bár azt megnézném, hogy ráülsz.Szegény Kali avgy hogy is hivják.Lapos csúszó mászó lenne. *mondja kuncogva.*-Látom itt nagyon csikis vagy.*mondja majd csikizi Ryant még egy kicsit, aztán abbahagyja. *- Jó rendben békénhagylak, de csak azért mert te kérted.*mondja moslyogva. A feleséges témán csak elmosolyodik.*-Hát tudod...nem tudom, hogy milyen férj lennél, szal inkább nem vágok bele a házasságba.*mondja ismét kuncogva, hiszen tdja, hogy Ryan i scsak viccnek szánta, amit mondott. *-Vitrinben. Hát nem tudom. És mi lenne kiirva? Várj kitlálom. Á nem. De ...Nem ..Á megvan. Egy XXI . századi szöszke srác, aki Bulgáriában tanult. Legnagyobb meglepetés pedig az, hogy varázsló.*mondja mosolyogva. Ryan következő kijelentésén is elmosolyodik.*-Tényleg? Nah azt majd egyszer látni akarom.*mondja, de ezt is viccnek szánta. *-Elejétől a végéig? Kicsit hosszú lenne. Tudod ez nem egy hónapot ölel magába, hanem legalább 4et. De ha akarod egyik délután összejöhetnénk beszélgetni egy kicsit, és akkor elmesélem.*mondja mosolyogva.*-Hayden? Az meg ki a szösz? Juj megvan az újabb tag, aki az utálóim közé fog tartozni.*itt elvigyorodik.*-nem ismerem, de biztos szép csaj lehet ha ennyire vágyik utánad. Amúgy meg ha meglátna minket akkor mi lenne? Elkezdenénk neki magyarázkodni, azt ami nincs is? Különben meg ha nem tetszene neki az, hogy megölellek, akkor tényleg jobb ha elengedlek. Nem szerenék csaj bunyót. Már egyszer volt...az is Rupert miatt.*mondja, majd elengedi Ryant, és lehajtja a fejét. Elkezd gondolkozni valamin, aztán bealszik.Hát igen, most is hozta a formáját. Bár kicsit kimerült, hiszen elég rég óta beszélgetnek, de tényleg élvezte a beszélgetést. Most pedig a feje Ryan ölében van és békésen szunyókál.*

Vendég

-Eeeegen...Palakígyó lenney belôle. De amilyen dagi, kibírna.- *Még jó, hogy Kali ma a kedvességtôl majd' kipukkadva nem szól bele. Ezért kellene egy jutalomegerecske.*- Hé, nem bízol bennem? Én vagyok a született férj, abszolúte hűtlen, rendetlen, házimunkákban pedig nagy nulla. Van nálam jobb pasi? De legalább a gyerekeink jól néznének ki...Kata Osborne. Erdôs J. Ryan. Ez tetszik.- *Tisztára beleéli magát.* -És lenne egy szép házunk Torontoban a Niagara vízesésnél, meg egy macskánk, pedig nem szeretem ôket, megy két gyerekünk, Donna és Jake, jó munkám lenne...Meg lenne egy szuper Dodge-seprűm.- *Egészen szép életet tudna elképzelni magának Katával, jó is lenne, csak sajnos szerelmet nem lehet erôltetni. És Ryan szerinte jobban megvan nélküle.* -De Kata, életemben sosem szerettem senkit ennyire, szívem sosem vert senkinek a jelenlétében ennél hevesebben és senkinek sem szagolgattam szívesebben a grillezés miatti füst- és szalonnaszagú haját. Értsd meg, én szeretlek, és örökké foglak, akár hozzámjössz, akár nem. Sosem fogok belôled kigyógyulni.- *Halkan mormolja a szavakat Kata füleibe. Szerencsére az valószínűleg tudja, hogy nem gondolja komolyan, mert ha mégsem, akkor gáz van. De a szôkék a hülyék, nem a barnák, tehát Katának le kellene, hogy essen.*
-Ja, valami hasonló: Ryan Jesse Osborne, XXI. századi szôke varázsló. A Nezabar Mágustanoda legkíválóbb diákja. Együttműködés megtagadása miatt kivégezve. Lelke nyugodjon békében. Persze mindenütt a te könnyeid nyomai lennének.- *Teszi hozzá vigyorogva.* -Biztos vagy benne? Van mindenféle: Garfieldos, Family Guy-os, Futuramás, amin Bender van, szívecskés, szamócás és egy, ami Torontot ábrázolja. azt különösen szeretem.- *Van pár boxere. Minden normális fiú boxert hord. Vajyon Rupert is? //XD//* -Igen, szombaton vagy vasárnap meghívhatlak Karla fagyizójába?- *Kérdi. Kíváncsi a Rupertes sztorira.* -Hayden Lorenza Aquanette Givenchy Chrisanta, negyed kobold Allidonos. Valami azt súgja, hogy komolyan szemet vetett rám...- *Sóhaj.* -Szerelembôl sosem sül ki jó dolog. Pláne, hogy ßen csak haverként tekintek rá. Meg megbántani sem akarom...- *Elgondolkozva játszadozik az egyik hosszú, barna tincsel.*-Ha meglátna? Dühkitorés és repülnének az átkok, vagy tobbé szóba nem állna velem. Hajajj.* -Volt csaj bunyód? Sütizés közben ugye beszámolsz róla? Ígérd meg!- *Kérleli szépen Katát, de mível igaza is vana lánynak, nem ellenkezik, mikor elhúzódik. Csendben és szintén elgondolkozva üldögél a helyén és eléggé meglepôdik, mikor Kata hozza a formáját és fejével Ryan ölében édsen szunyókál... El is mosolyodik, majd elgondolkozva nézve elkezd játszogatni a hajával. Legszívesebben örökre így maradna, amilyen békésen néz a fôprefektus egy életen át lehete nézni, de belátja, hogy megfázna a kislány. Így hát óvatosan feláll, miután jó ideig nézte és játszadozott a hajával, és felemeli a lányt. Még jó, hogy mindegyik csaj ügyel a formájára. Lassan, de biztosan fel is viszi Katát a harmadikra. Látszólag ô a nôi taxi. Mível Katánál van a kulcs, be is tudja vinni a szobájába s ottan betakarja, miután az ágyikójába helyete s maga is elmegy a saját szobájába.*

Vendég

Az biztos.*mondja mosolyogva. A született férj monológon csak elmosolyodik. *-Ö izé ezen még gondolkozom.*mondja mosolyogva, persze csak viccből. *-Hát ha nagyon akarod akkor elfogadom a meghivást.*mondja moslyogva.*-Egy kobold van rádmászva? Az szép. Nem ismerem a kiscsajt. Nah mindegy, majd ezt is emgbeszéljük Karlánl, meg mindent amire kiváncsi avgy. És igen már pofoztam meg egy lányt.*mondja, de nem igazán büszkélkedik vele. Mondjuk azóta már jóban van a lánnyal, ki is békültek.Mást nem is nagyon mond, hiszen bealszik Ryan ölében. Ráaádsul Ryan még olyan kedves, hogy fel is viszi Katát a hálójába. Milyen kedves...Kata valószinűleg majd csak reggel jön rá, a hálójában vagy akkor sem,hogy mi történt. Tehát most úton van Ryan ölében a hálója felé ^^*

Vendég

*A reggeli fáradalmakat kipihenve Anne sietve lejön az udvarra friss levegőt, venni amit egy fa alatt,természetesen az árnyékba ülve tesz meg ~hmm milyen szép időnk van

Tárgy: Re: Udvar Kedd Május 27, 2008 12:25 pm

*Rosetta nem a kúriából, inkább a fák közül lép elő az udvarra s szemét gyorsan végigfuttatja. Nem látszik rajta álmosság, már elég rég óta kint van... Elég rég óta annyit tesz, hogy már vagy öt órája. Oldalán ott az oldaltáska, ami igencsak nehezen húzza le a kobold lányt, de azért bele nem szakad. Mikor meglátja Anne-t elkezd felé sétálgatni, nem nagyon siet, hisz idő mint a tenger. Kezében egy lap van, rajta egy rajzocska egy mókusról, de össze van gönygyölve, így nem látszik a remekmű. Csak grafittal van rajzolva, Rosetta nem kedveli a rajzban a színeket, a ceruzákat legalábbis nem. Mindegy is, hisz Anne úgy se látja. Mikor közel ér hozzá elmosolyodik és finom hangon megszólítja, ugyanis éppen a háta mögé érkezett az árnyékba.*
- Szia Anne! Zavarok? *Kérdezi gyorsan, s oldaltáskáját magaelé húzva elkezdi belerakni a rajzot, amit eddig a kezében fogott. Egyre vörösödő haja szépen belelóg tekintetébe, de éppen nincs rá keze, hogy arrébb tolja*

Diák Hozzászólások száma : 86

* Anita is erre veszi az irányt, a mai nap nem volt túl jó, de hamar megszokta a dolgot, és nem is bánta, így is unatkozott, hát lesz megszokott programja, nem kell berezelni a dologtól. Oldalán neki is a táskája hever, és fekete haja a szemébe omlik, nem akarja kirakni, de most kell, mert meglát két lányt, egy ismeretlent, és egy ismerőst, sietősre fogja lépteit, és odamegy hozzájuk, hangja vidám, nem is kicsit.
- Szia Rosetta! * köszön a kobold lűánynak, majd a rajzra pillant: - Látom, elfoglalt vagy.
*Elmosolyodik, majd a másik lányhoz fordul:
- És te ki vagy?
*Érdeklpődvge vonja fel a szemöldökét.*

Vendég

*Mikor észre veszi hogy Rosetta elé ugrik a semmiből kicsit megrándul az ilyedségtől -Rosettaaaa megijesztettél..amúgy szia!!! ~majd azon gondolkozott hogy vajon mi lehetett azon a papírtömbön amit beletuszkolt a táskájába de mivel úgyérezte semmi köze sincs hozzá így inkább meg se kérdezte... - Látom elfoglalt vagy. Nem nehéz kicsit ez a táska? És honnan jöttél amúgy? *Szelíd mosollyal bombázta a gügye kérdéseivel... *Majd hallotta hogy valaki köszön és megkérdezi ki vagy, természetesen, nem látta hogy jön mert az árnyék,a napszemüveg meg hogy előre lóg a haja... ~ Hmm hogy én soha nem veszem észre ha valaki közeledik?-Milyen sötét vagyok... * Majd nevetett - Szia, én Anne Wagner vagyok, naxis diák kb 3 napja jöttem az iskolába! Jah és lécci neharagudj meg nem rajtad röhögtem csak kicsit viccesnek tűnt hogy nem vettelek észre hogy közeledsz!!!!

Tárgy: Re: Udvar Kedd Május 27, 2008 12:49 pm

*Rosetta ügyesen beledobja a rajzot a táskába, ami igazából jóval kissebb annál, hogy beleférhessen... De a tértágítás jót tesz neki. Súlya viszont furcsa mód épp olyan nehéz, mint kell neki, így a kobold lány igencsak szenved azzal, hogy neki szüksége van minden bohóságára. Felül Anne mellé a padra és szépen rámosolyog.*
- Hát.. De, igazából majd meg szakadok miatta, de túlélem. *mondja mosolyogva, majd a háta mögé pillant.* -Ó, csak reggel óta kint vagyok és sétálgatok.. Meg rajzoltam. *Megigazítja a szemébe lógó haját, hogy inkább a füle mögé helyezkedjen az, s ekkor érkezik meg Anita, úgy látszik igen csak vidáman.*
- Szia! Ó, dehogy, a rajzolás csak unalom űző volt. *Feltételezi, hogy erre gondolhatott a lány, hisz még látta a kezében a rajzot, ahogy belesüllyesztette az oldaltáskájába.A kobold lány szépen lógatja a lábát, majd egyszer Anne-re egyszer Anitára tekint, hisz ők még nem ismerik egymást.*
- Amúgy..Ti mijáratban errefelé? *KÉrdezi jobbra, balra tekingetve a két lány felé. Hangja vidám és kíváncsiskodó, mint mindig.*

Diák Hozzászólások száma : 86

* Anita kissé elhúzta az orrát, amikor a lány elnevette magát, de esze ágában sem volt magára venni a dolgot, nem igazán szokása. Elmosolyodik, jobban, mint eddig, majd megvonja a vállát, és nemtörődöm mozdulatot tesz, miközben kezével haját hárítja el, ami igen intenzíven ostromolja arcát, és zavarja, hogy a szemébe lóg, majd megunja, és az ismeretlen lányra pillant. *
- Semmi baj * vonja meg a vállát, nem vette szívére a dolgot. - A nevem Nagy R. Anita.
* Bemutatkouik, majd Rosettához fordul, aki a táskájába csúsztatta a rajzot, majd kíváncsian pislog *
- Hogy mi járatban? * hökken meg a hétköznapi kérdésen, majd vállat von. * - Unalom járatban.
* A két lányra mosolyog. *
- És ri?

Vendég

* Hátra dől, és kényelembe helyezi magát, olykor- olykor fel- fel néz az égre, majd a két lányra szegezi tekintetét ~ Most mondjam azt nekik hogy nincs igazán kivel beszélgetnem és lejöttem hogy legalább a bogarakkal beszélgessek? vagy mondjam azt hogy pakolgattam és pihenés képpen jöttem ki? végülis mindkettő igaz. * Majd
hallkan felsóhajtott és válaszolt. -Én unatkoztam, és lejöttem friss levegőt szívni. ~ Majd azon gondolkodott, hogy úgy hiányzik neki MIka és ASh rég látta őket, és jó hogy talizott újra Rosettával, kicsit ő is hiányzott már neki, és örült annak is hogy új embert ismerhet meg *ez látszott is az arcán ugyanis szelíd mosoly ült arcán. -Szép az idő ma is! Persze én természetesen inkább matradok az árnyékba!

Tárgy: Re: Udvar Kedd Május 27, 2008 1:13 pm

*Körbetekint a lányokon, miközben hallgatja a válaszokat,majd mikor rá kerül a sor kicsit elgondolkozik.* - Hát, én elég rég kint vagyok már, és csak erre sétálgattam..Igazából rajzolni voltam kint. *Mosolyodik el kedvesen, miközben szépen nyujtózkodik egy nagyot.*
- Hát igen...Elég meleg van, és szép is az idő...~A sötétség hercegnője...~ *Gondolja magában, s majdnem felnevet. Persze nem gonoszságból gondolta ezt, csak vicces nézni, hogy Anne mennyire a sötétbe húzódik inkább ahelyett, hogy kicsit napoztatná a bőrét. Csak egy szálló gondolat volt ám...Nem mondaná ki hangosan soha, hisz lehet, hogy férre értenék, gonoszságnak hatna.* - Nincs kedvetek mondjuk..Játszani valamit? *Kérdezi reménykedő hanggal ahogy rájuk tekint. Az apró koboldocska zöld szemei szépen csillognak ahogy fel-alá jár, váltakozva Anitán és Anne-en.*
- De azt már ti találjátok ki, hogy mit is.. *Fűzi hozzá egy aprócska vigyorral az orra alatt, hisz erre épenséggel semmi ötlete sincs.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar