Udvar

Alapító Hozzászólások száma : 187 Kaszt :

First topic message reminder :

[Only admins are allowed to see this image]

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek.

Az udvaron több pad illetve lugas és kisház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kisházak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...

Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

Vendég

*Mivel Kris nem gondolatolvasó, ezért nem tudja, hogy min tépelődik Leila, úgyhogy megcáfolni sem tudja a feltevését. A kérdésekre elhúzza a száját*
-Hát tényleg nem aludtam sokat. Utána meg mindenféle abnormális álmom volt, úgyhogy az se volt valami pihentető.. *bevillan neki egy kép, amin épp egy hegyi troll üldözi, mert hiába mondta Kristennek, hogy nagyon szereti, a lány mégse volt hajlandó megcsókolni őt. Végül úgy menekült meg, hogy elbújt egy fa gyökere alatt. Túl sokszor nézett Gyűrűk urát, míg otthon volt. A második kérdésre hatalmasat sóhajt*
-A vizsgák letételét már rég feladtam. Akkor, amikor megláttam az Elemi Varázslatok Ismerete kérdéssort. Sose sikerülne. *csóválja meg a fejét. Pedig általában nem jellemző rá a pesszimizmus.. Mit tesz egy kis alváshiány... Ő is viharra számít, más kérdés, hogy amilyen vízmániás, ő örülne neki. Ének az esőben. Aztán torokgyulladás az ágyban.*

Vendég

*Csöndesen hallgatja a lányt és közben gondolkodik.-Én már mostanába nem szoktam rosszatt álmodni. Bár régen még aludni sem szerettem volna , mert féltem ,hogy mindig rám törnek. De midnez azért történt ,mert szemtanuja voltam egy gyilkosságnak.*Mondja Leila.~Jesszus ,ezt elmondtam? Pedig soha senkinek nem szoktam elmondani. Hogy hogy most ennek a lánynak elmondtam?*Gondolkodik el és mégegyszer végigméri Kristent.-Bocsi ,hogy így fárasztalak a történetemmel. Csak úgy kicsúszott a számon. Elnézést.*Motyogja,közben a hajával játszik.-A vizsgát csak így elhalasztod?Hát jó neked. Végülis nekem már csak a LLI-t kell megírnom ,de SVH-ból ,EVI-ből és BBT-ből átmentem. Remélem még BIT-ből is és LLI-ből is. Nem szeretnék pótvizsgázni.*Teszi hozzá.-Szerintem az EVI az könnyű. De kinek ez kinek az könnyű.*Teszi hozzá,majd feláll.-Nem megyünk be? Kezd viharos lenni az idő ,nem?*Néz kérdőn a lányra ,majd összébb húzza a pulcsiját.-N ameg egy kicsit fázom.*Jegyzi még meg és csöndesen nézi a lányt.*

Vendég

*Mikor eljut az agyáig, hogy a szőke lány mit mondott, elkerekedik az összes szeme. Szám szerint kettő. ~Ezt most miért mondta el nekem? Most találkozunk másodjára...~ Mindenesetre nem tesz úgy, mintha meg se hallotta volna, nem is bíztatja bővebb kifejtésre a lányt, nem is mond semmit. Csak néz Leilára, de a tekintetében együttérzés van, és azt üzeni, hogy neki elmondhat bármit, ha akar, de nem kényszeríti semmire.*
-Nem olyan könnyű engem fárasztani. *jegyzi meg azért kedves mosollyal, mert azért erre csak reagálni kell valamit. A kérdés hallatán újra felnéz az égre, mérlegel egy ideig, majd lemond a torokgyulladásról. Bólint, feltápászkodik*
-Menjünk. A kastélyon belül hova? *kérdezi, miközben elindul*

Vendég

*Kicsit meghökken amikor elkerekedett Kristen szemekkel találja magát szemben.~Jesszus.. valamit mondtam? Valami rosszat? Mindegy.*Ekkor egy hatalmas fejfájdalom hasít Leila fejébe. Elkezd szédülni és már csak kis beszédcafatokat hall. Majd egy kicsit falfehér lesz és halkan válaszol.-Hát azért én fárasztalak gondolom. Bocsi ,d einkáb bén nem mennék. Nagyon fáj a fejem és rosszul vagyok. Asszem felmegyek egy kicsit piheni.*Motyogja ,majd lassan feltápászkodik és szédelegve elindul a szobája felé.-De remélem találkozunk még szia!*Köszön el és már el is indult fejfájásával együtt.*

Vendég

~Hát ez megint egy gyors távozás volt...~*gondolja, majd vállat vonva elindul a szobája felé. Reggal kapott a tesójától egy újabb csomagot, de emlékezve az előző hatására még nem nyitotta ki. De most legalább biztos megnézi a levelet, már ha van hozzá... Nem akar egy újabb hétig zöld fülekkel mászkálni*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 25, 2008 5:08 pm

Nikorina lép ki az Udvarra. Meglepő módon most nem üres a keze, mivel a pálcáját markolja vele, és előtte ott lebeg az utazótáskája. Mellette pedig ott lépked Gradan, jó szokásához híven. A lány szokásos póló-farmer kombinációját viseli, meg megtömött oldaltáskáját a vállán. Nagyot sóhajtva néz körül, kissé hiányozni fog neki a suli. De az apja már régebb óta hiányzik neki, és amúgy is csak rövid időre látogatja meg. Mozdulni egyelőre nem mozdul. A környék kihalt, de nem szeretne úgy elmenni, hogy nem búcsúzik el akár egy embertől is.*

Diák Hozzászólások száma : 130

*Egy világosbarna hajú gyerek sétál ki, emgszokottan napszemüvegben, lazán az udvarra. Szemei kéken világítanak, vesébe látó, hideg tekintettel, pedig maga a fiú nem ilyen jellemű. Denevéres ingben, szürke rövidnadrágban, koponyás tornacipőben sétálgat, zsebretett kézzel. Mikor meglát egy lányt egy macskával, ynel egy nagyot.*
-Szia! Hova készülsz menekülsz hazafelé netán? *arcán sunyi mosoly látszik, miközben közelebb sétál a lányhoz.*
-Amúgy Pet vagyok, örvendek. *nyújtja jobb kezét bemutatkozásképpen.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 25, 2008 5:27 pm

*A hang nem ismerős Nikorina számára, de azért megfordul. Kissé csodálkozó tekintettel méri végig a fiút, majd közelebb lép.*
-Szia! Nikorina vagyok *mutatkozik be, elfogadva a fiú jobbját, bár közben továbbra is tágranyílt, égszínkék szemekkel figyeli Petet, aztán rádöbben, hogy a fiú mást is kérdezett.*
-Ja, igen, apámhoz készülök. Tudod, év eleje óta nem láttam őt. *Mondja, kissé lesütött szemekkel. Gradan semmit sem szól, csak figyeli az idegent.* Hát... szia. *Köszön el végül a lány, mert a fiúnak mennie kell, miután kellemes utat kíván a lánynak. Nikorina csak néz maga elé.* ~Térj magadhoz, ez nem ő volt...~ *küldi Gradan kissé rosszallóan, gondolatban az üzenetet. Nikorina bólint egyet, majd felemeli a pálcáját, és a ládáját maga előtt lebegtetve elhagyja a Kúria területét, hogy hazautazzon. Közben arra gondol, hogy Rosettának mjad a baglyával küld még egy üzenetet.*

//Petnek közben mennie kellett... Niko drága két hétig most majd apjánál leledzik, miként én Angliában^^//

Vendég

*Noella vidáman sétál le az udvarra, így délután fele. Nem tudja miért, de mostanában nagyon jó kedve van, talán a kegyences győzelmek miatt, talán valami más miatt, de tényleg vidám. Egy vékony farmer van rajta, ami térdfölé ér, hozzá pedig a sportcipőjét vette fel, és az egyik ujjatlan lila pólóját, ami kicsit feldobja öltözetét. Hajába egy hajpánt csücsül, amit egyébként nem szokott hordani... csak most ez illett a hangulatához, és elég jól áll Neki. Kék szemeit a hasonlóan kék égre szegezi és leül a fűbe, várva egy jó kis társaságot, mert eléggé unatkozik így egyedül, egy jó társaság pedig feldobná a hangulatot. Egy új ismertség, avagy egy régi ismerős erre járhatna, mielőtt újra felmenne a kúriába, a szobájába. Persze egyenlőre ezt még nem tervezi, de ahogy ismerem nem sokára fogja magát és felbattyog, hacsak nem érkezik a felmentősereg, azaz a társaság... Könyvet nem hozott magával, úgyhogy nem nagyon tud mást csinálni, a nézelődésnél. Szeret a friss levegőn lenni, becsukja a szemét felhúzza a lábát, és így élvezi a gyengéden fújó szellőt.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Júl. 26, 2008 11:28 am

*Jess nagyon vidáman kelt ma fel...ahogy látta Citrom is a legjobb formáját hozta mag...majdnem elkapta szegény Corwi-t, de Jess még épp idejében jött és kiszabadította Citrom "fogságából" az állatot. Így hárman indultak el az udvar felé. Corwi szépen körözgetett a fejük fölött, Citrom meg Jess előtt sertepertélt. Ahogy megérkeztek az udvarra, és Citrom meglátta a földön ülő leányzót, máris megtorpant és bevárta gazdáját, majd szépen Jess mögé iszkolt. Corwi érdeklődve figyelte a fűben heverésző diákot, de ő is inkább gazdája válláról.*
-Szia!-
*köszönt oda neki Jess, és letelepedett mellé*
-Jessica Dream!-
*mutatkozott be, majd megsimogatta Corwit.*

Vendég

*Felkapja a fejét az ismeretlen hangra, és elmoslyodik a lány láttára, akit igaz, hogy még nem is ismer de azér törül Neki. Érdeklődve nézi a két állatot, egy percig még el is mereng, miközben nézi őket. Neki nincs állata, pedig igazán szeretne, de majd intézkedik. Szereti az állatokat, ezért is meglepő, hogy nem tart semmilyen háziállatot. Eddig enm jutott eszébe még az állat gondolata, de gyorsan fel is eszmél a töprengésből, és észbe kapva mutatkozik be ő is a lánynak, akit mint kiderült Jessicának hívnak.*
-Szia! Én Noella Ivonne Germaine vagyok, Allidonos, és másodikos. Van valamilyen beceneved, vagy Jessicának szólítsalak? Egyébként szép neved van, gondolom nem bolgár vagy. Honna érkeztél Bulgáriába, hogy kerültél ide?
*Bombázza kérdésekkel a lányt mosolyogva, már megint túl kíváncsi és sokat beszél, de mint általában, most sem zavartatja magát. A Jessica nem olyan tipikus bolgár név, ezért is gondolta, hogy valamelyik másik országból érkezett ide. Az iskolában olyan sok nemzetiségű diák jár, hogy nem csodálkozik azon, hogy Jessica se bolgár lenne. Végülis, ő is csak félig bolgár, másik fele francia. Érdeklődve hallgatja meg Jessica válaszát, közben az állatokat, és néha a lányt igyelve.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Júl. 26, 2008 11:53 am

-Uh...szép hosszú a neved...és melyiken szólíthatlak?-
*kérdezi meg, mivel nem akarja olyan néven szólítani a lányt amit nem is szeret. Inkább megkérdezi gy mindkettőjüknek kellemesebb lesz egymás társasága.*
-Jess, nyugodtan szólíts így!Öh...Köszönöm és igen...nem bolgár vagyok. Angliából jöttem. London mellett laktunk. Édesanyám auror és itt kapott egyszer állást, és nagyon megtetszett a város így ide költöztünk-
*tart rövid életbeszámolót...Közben Corwi megint felszáll és elkezdi pásztázni a kék eget. Citrom Jess ölébe telepedik de félszemmel még az ismeretlenen tartja szemét*
-Oh...bocsáss meg...Deridionos vagyok és elsős-
*nem is tudja, hol hagyta fejét így még hozzáteszi ezt a pár szót...*
-És te...te Bulgáriában laksz? Itt születtél?-
*teszi fel a kérdéseket...*

Vendég

-Hát... Eddig mindenki Noellázott, becenevem meg nagyon nincs, esetleg Noa... vagy ilyesmi. Édesanyám szokott csak Ivonne-nak nevezni, mivel ő adta nekem ezt a nevet, ragaszkodott hozzá, és végül úgy is lett ahogy akarta.
*Magyarázza még mindig mosolyogva. Meghallgatja a lányt, és közbe bólogat, hogy ő érti. Megjegyzi, hogy Jessnek kell szólítani a beszélgetőtárst. Jess is visszakérdez, így kis gondolkodás után válaszol is neki.*
-Az a helyzet, hogy itt lakok, Bulgáriában, de nem itt születtem. Franciaország az én hazám, csak elváltak a szüleim, és akkor édesapámhoz kerültem. Szívesen maradtam volna Franciaországban, mivel ott olyan gyönyörű a táj, meg minden... és amúgy is anyámnál akartam volna maradni, de végül az a döntés született, hogy apámnál maradjak. Ő pedig elhozott Bulgáriába, azóta élek itt. Bulgária is nagyon szép hely, de néha visszavágyom a szülőhazámba. Gondolom Te is így vagy néha vele...
*Jegyzi meg Noella kicsit zavartan a végén, aztán a kúriára szegezi tkeintetét, majd megint az állatokra.. lehet, hogy még ma lemegy Nellondbe, úgy hallotta ott van egy kisállat kereskedés, ott talán talál magához való állatot.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Júl. 26, 2008 12:53 pm

-Értem...-
*jegyzi meg a lány becenevét és mosolyog is egyet, közben természetesen figyel Noa-ra*
-Igen...persze velem is így van. Imádom Londont. Mondjuk nekem édesapám lakik ott és minden nyáron kimegyek hozzá egy hónapra. De elég nehéz így is...-
*Az országokból és szülőhazákból egyszerre élet történet lett...Jess inkább nem is folyik ebbe bele.*
-Nagyon örülök, hogy megismerhettelek...tényleg nagyon jó társaság vagy...De nekem mennem kell! Remélem és tényleg remélem, hogy még összefutunk.-
*Tényleg nagyon kedvesnek találta lányt és remélte nem marad ennyiben az ügy....Felvette Citromot és fütyült egyet Corwinak*
-Szia!-
*Azzal elindult a kúria felé*

Vendég

-Én is remélem hogy még találkozunk, szia!Örülök, hogy megismerhettelek!
*Köszön el végül a lánytól, aki olyan gyorsan fel is ment a kúriába. Hát, talán elijesztette a sok kérdéssel, de erre inkább nem is gondol. Azon tűnődik, hogy felmenjen a hálójába, esetleg menjen le Nellondba. Nellondba még csak egyszer. vagy kétszer volt itt tartózkodása miatt, így nagyon érdekli a többi üzlet is, mert egyenlőre csak a sütis boltba volt, meg a téren. Elnézi, ahogy Jessica eltávolodik, végül eltűnik a kúria bejárata mögött. Megvonja a vállát, aztán feláll, nincs olyan jó idő, mint amilyennek érezte, elég hüvös van, ő pedig eléggé szellősen öltözött, így elkezdett egy kicsit fázni. Ő már csak ilyen fázós típus... A szél kellemesen fújdogál, bár az is hideg egy kicsit, Noella szereti a szelet, még akkoris ha hideg. Gondol egyet, és elindul a kúria felé, a hálójába tart, talán átöltözik és lemegy Nellondba. Lehet, hoyg felvesz valami melegebb ruhát, és irány a falu, de ki tudja..*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Júl. 27, 2008 12:56 pm

*Aali érkezik az Udvarra, Domajan pedig melette. Ennek kifejezetten örül, hiszen, mint minden szerelmes, ő is szeret együtt lenni annak a tárgyával. Most is boldog mosoly ül az arcán, amely illik virágos ruhájához. Szeme nem előre néz, hanem a fiú zöld haját figyeli, és szép szintén zöld szemeit.* ~Valami beszédtémát kellene felhozni.~ *Gondolja, és meg is szólal.*
-Amúgy, nagyon finom volt a tea. Csak egy két szirmát használtam fel, olyan szép virág, nem volt szívem teát készíteni belőle. És képzeld! Újranőttek! *Újságolja el vidáman a legutóbbi találkozásukkor kapott rózsa történetét.*
-Még mindig fent van a szobámban. Megmutassam? ~Én hülye! De hiszen látta már! Na mindegy, ehet, hogy mégis feljön megnézni.~ *Gondolja reménykedve, és várakozva néz a fiúra.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Júl. 27, 2008 1:05 pm

*Domajan figyelmesen hallgatja a lány szavait, majd amikor befejezi ő is megszólal:* -Tényleg én nem sokszor használtam rózsaszirmot ehhez a teához inkább porként tanultam meg, mivel én is nagyon szeretem a virágokat, csak ezt tudta Hildi néni is és amikor meg akart tanítani nem árulta el, hogy melyik virág szirmából van a por. De amikor megmutatta, hogy visszanő azóta én is szívesen készítek belőle teát. Amúgy pár hete vittem virágokat Hildi néninek, mert nekem már nagyon sok van belőle... Van úgy négy-öt szál és minden szálon két-három hajtás.*Mondja s amikor a leány felajánlja, hogy menjenek el a szobájába beleegyezik:* -Oké szívesen amúgy se láttam még a szobádat és a rózsát is megnézném.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Júl. 27, 2008 1:11 pm

[font=Bookman Old Style]//Fagyasztani kell a játékot, mennem kell, majd folytatjuk.//

Vendég

*Mika érkezik meg Zorrattal az udvarra a srác most is eléggé derüs hangulatban van úgytűnik a hirtelen érzelmi hullámok amik történtek a támadások alatt kicsit kizökkentették a fiut bár az biztos hogy olyan mint régen már soha nem lesz lassan megy közbe körbe néz az udvaron*~hát így első ránézésre nem biztos hogy megállapítottam volna hogy mi volt itt~*gondolkozik közbe csak egyre távolabb és távolabb kerül végül egy padot néz ki magának majd amikor oda ér le is vágja magát közbe Zorrat felugrik mellé hát a Daimon se éppen a leg engedelmesebb akárcsak Mika közbe a fejéve lütni kezdi a srác oldalát*-Nyugi Zor ne akarj megölni*kicsit el is mosolyodik majd végig simít a tigris fején közbe a tájat kezdi el páztázni nem tudja ma valahogy jobban érzi magát mint pár nappal ezelőtt csak azok a fránya rémálmok ne lennének*

Vendég

*Sab érkezik meg az udvarra, teljes feketében és jól felöltözve. Körülnéz az udvaron, most van itt először a kegyenctámadások után. Nagyon meglepődik, hogy ismét milyen szép itt minden. MAjd mikor már körbenéz egy padon akad meg a szeme és nem más ül ott rajta mint Mika és a daimonja. Odasétál hozzájuk, majd köszönti őket illedelmesen.* -Sziasztok! Zavarok? *Lágy hangon szólal meg, mert a támadásoknak vége szerencsére. Majd állva marad és csak nézi a tájat.Csodálkozik, hogy a mágiának hála az udvar ismét pomájában áll. Közben keresztezi a lábait. Majd vár a fiú válaszára, örül Mikának hiszen nagyon régen látta már őt.*

Vendég

*Felnéz a lányra majd megrázza a fejét*-Nem nem zavarsz üljj csak le*mondja majd körbe néz*-Nem mondom különös most ez a csend nemigaz?*kérdezi közbe fél kezével Zorrattal hülyéskedik kicsit el is mosolyodik*-Hogy sikerültek a vizsgák?*kérdeziközbe kicsit talán hirtelen*-szerencsére én megvagyok velük már ki is töltöttem a lapot jövőre jöhetnek az igazán jó tantárgyak*mondj hátra dőlve*-Várom már a kezdést

Vendég

*Sabrian hallgatja a fiút, majd mikor hellyel kínálja szépen ismét normálisan áll. Aztán leül Mika mellé a padra és csak hallgatja fiút.* -Különös tényleg ez a csend, de kitudja merre vannak a többiek. *Mondja közben pedig mosolyog.* -Hát pótvizsgáznom kell. *Mondja majd lenéz a földre, de aztán ismét felnéz.* -Nem sikerült, de majd a pótvizsgán sikerülni kell.*Mondja magabiztosa. Egy cseppett sem fél semmitől.* -Tényleg??? Én is kiváncsi vagyok rájuk. Biztosan jók lesznek. *Mondja mosolyogva.* -Na és hogy vagy? *Kérdezi hiszen nagyon régen beszélt már Mikával.* -Mesélj olyan régen találkoztunk. *Mondja majd elhallgat.*

Vendég

*Megrántja a vállát*-Hát a történtekhez képest elég jól vagyok mostanába inkább pihengetek és készülök a jövő évre, kiváncsi vagyok milyen lesz a rúnamágia és jóslástan. de megmondom engem még az auror mágia vonz arra is vettem fel órát úgyhogy majd megtudom*meséli*-HÁt én ahogy elnéztem, a lapot érdekes órák lesznek, lesz illúzió mágia Elemi harc nomeg egy csomó minden amit fel lehet venni úgyhogy érdemes tanulni. Szerintem sikerülni fog a pótvizsga csak ne késs vele*mondja mosolyogva*-Én se tudom a többiek hol vannak lehet otthon elvégre még nyár van

Vendég

*Sabrina csodálkozik, hogy ennyi sok tantárgy lesz és elég izgalmasnak is hangzanak. Aztán megszólal.* -Izgalmasnak tűnnek persze a jövőre nézve. Mondjuk én azt várom, hogy majd végre fekete mágiát tanuljunk. Az valahogy nekem nagyon tetszik. Na de jövőre csak másodévesek leszünk. Szóval nem kell annyira előreugranom. *Mondja mosolyogva.* -Ajaj nem fogok vele elkésni jesszud még csak az kellene. Nem akarok örökké első maradnii. *Mondja és nevet.* -Igaz nyár van, mondjuk már nekem is haza kellene mennem, de nem szeretnék most valahogy elmenni. Na és te voltál már otthon? *Kérdezi majd hátradől a padon.*

Vendég

*Megrázza a fejét*-Nem nem voltam még valószínüleg mostanába nem is megyek valahogy itt jobb meg otthona ugyse nagyon várna semmi sem*mondja a vállát megrántva*-Lehet hogy másod év de attol még jó lesz mondjuk a sötétebb dolgok gondolom csak a vége felé lesznek bár ha túléljük akkor rájövünk hogy milyen is lesz*kicsit elneveti magát de abba is haggya közbe Zorrat leugrik a padrol és egy közeli fa törzsén próbálgatja a karmait*-Ne is késs el elvégre a második év sok jót ígér mondjuk én ki akarom ismerni a fekete mágiát és az ellentetjét is aztán majd abból kombinálok bár ismered a mondást*-ismerd ki ellenségeidet*mondja kis mosollyal a szája bal sarkába*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar