Udvar

Tárgy: Udvar Kedd Okt. 21, 2008 6:49 pm

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Dec. 29, 2008 6:45 pm

*Anna megjelenik a gyógyító mellett. Mikor sikerül normál talajon, kétlábon állnia, akkor rátekint a gyógyítóra és egy főhajtással fejezi ki köszönetét a kalandért, ami nagy élmény volt számára. Azonban nagyon hideg van, így elköszön a többiektől és mint mindig, elsősorban öünmagára koncentrálva egyedül tér vissza a kúriába.*

//köszi szépen! izgalmas mese volt és nagyon jó ötlet!//

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Dec. 29, 2008 6:49 pm

*A kobold lány is megjelenik,. ám ő nem megy azonnal el, ahogy Anna.. Ő inkább körbe körbe pillog.*
- Ez.. Mi volt? *Kicsit nagyon el van varázsolva, pislog balja jobbra, olyan gyorsan történt minden. Bár az tuti, hogy ő vagy 10 infestust ellőtt, így már talán egy picit ki is merült, egy picit. Ásít egy picit, eltakarva a szájacskátá, majd odatipeg a gyógyítóhoz.*
- Elnézést de, mi is volt ez az egész az előbb? Maga csinálta? *Kérdezi a lány, pillogva és kicsit bután, úgy néz ki egy kicsit kimerült már, de akkor sem akar úgy elmenni, hogy ne beszéljen a gyógyítóval.*

Vendég

*Örömmel veszi a kobold kérést, Annának pedig hozzá hasonlóan meghajlásal válaszol, de hagyja, had menjen. Rosetta felé fordul*- Nem, nem én, a mikulásvirág volt, kicsi kobold. Mindez varázslat volt. ott, ahol jártál csak így biztonságos, E nélkül lehet nem jöttél volna vissza* közben komolyan kezd aggódni a két ottmaradt diákért. majd elindul befelé, mior látja egy percre a varázslatos csúzdét lejönni az égből, és kibukkani rajta a lányt és a fiút. Bitos benne hogy ezért még a diákok fel is jelenthetik, de ez nem érdekli. Elvonul*

Diák Hozzászólások száma : 21 Kaszt :

*Lassú, kecses, könnyed léptek, melyekkel átvág az udvar hótól ropogó füvén. Nem szereti a telet, felettébb nem, hisz ilyenkor minden olyan hideg, és kopár...halott. Tekintete kíváncsian csillogva függ a kúria meleg fényein Haja, mint mindig most is fel van kötve, de nem szorosan, ezért a fején lévő kendővel együtt most is jótékonyan takarja hegyes füleit. Ezt szokta meg, nehéz lesz levetkőzni, hisz itt nem kell titkolóznia, itt az lehet aki. Vörös bársonykabát van rajta, meleg, hosszú zöldes szoknyával. A hátán tokban láthatóan egy hangszer foglal helyet, történetesen egy mesterien megművelt lant.* ~Megérkeztünk hát. Igen, majd meglátjuk hogy fogadnak.~ *Hallja meg a kabát meleg zsebében megbúvó daimon hangját, aki történetesen egy apró jégmadár. A kúria bejárata felé tart céltudatosan, bár eléggé bizonytalannak érzi magát, hisz alig tud valamit még az itteni életről. Reméli, hogy valaki érkezik majd, aki legalább mérsékelten tájékoztatja, hogy mi is a teendő.*

Diák Hozzászólások száma : 21 Kaszt :

*Az égen akárcsak a télapó szánja, elhúz valami. Elefántméretű ezüst lovak rúgkapálnak a levegőben prüszkölve, miközben egy ezüstkék hintót húznak maguk után. A hintó utasa kinéz az ablakon, és könyökölve veszi észre, hogy a már ereszkedő vadőr kocsiját nem érik utól a levegőben, a francia kocsis nyilvánvalólan keresgélt egy keveset. Megvárják, míg az előző diák földet ér, majd miután a férfi távozott, a hintó is talajt fog. Fleur a kézipoggyásza után nyúl, másik kezébe pedig a cirmos cicust ragadja. Nem volt felkészülve ilyen hidegre, Franciaországban melegebb volt, még ha nem is sokkal. A bőrcsizma itt bizonyosan sáros lesz. Aprót fintorog, mulatságos gödrök jellennek meg az arcában. Kilép a talajra, amely azonban kellemes meglepetésére igen száraz, fagyott, ropog a lába alatt a dér. A térde és a combja ennek ellenére fázik, ezért megszaporázza a lépteit. Az előtte haladó lányt már a kapuban éri utól, ám mielőtt utánaszólna, búcsút int a kocsistól. Leteszi a kézipoggyászt, a börönd lebeg mögötte jól nevelt módon.*
[Jó estét.] *szólítja meg franciául a lányt, hátulról nem látja, hogy ő is tünde. Azonban sajnos egy árva szót nem beszél bolgárul, de még angolul sem. Ám a franciát is megtanulta, amikor a művészeti iskolába adták.* [Tudsz nekem segíteni?] *kérdezi vidoran.*[A szobámat keresem, de azt hiszem a borítékomban nincs francia nyelvű útmutató]

Vendég

*Egy csöppet sem kecses, kicsit sem finom és még egy picikét sem légies lányka trappol végig az udvaron. Minden este eljön, hogy megnézze, nem járkál e kint valaki a tilalom idején. Ugyan már nem prefi, mégis kötelességének érzi, hogy megnézze, nem szeg e valaki szabályt. Mindig is mondta ő mindenkinek, hogy aki egyszer prefektus volt, az örök életében az is marad. Ezt a mondást még a nagyanyjától tanulta, aki királyi hagymanevelő volt, míg ki nem rúgták azért, mert egyszer a hagymái kisebbek lettek az elvárt 23,456 cm-nél. Szóval térdig érő juhász subájában sétálgat, mikor megpillant két lányt. Tudta ám, hogy ma lesz kapás. Megköszörüli a torkát, s már oda is megy a "rosszcsontokhoz".*-Khm, khm. Szabad kérdeznem, hogy mégis mi folyik itt?*A második tagmondatot már-már kiabálva mondja, úgy, ahogy a Kőagy Őrnagy c. filmben látta.*-Netán a kisasszonyok nem tudják, hogy ilyenkor nem mászkálunk kint? Azt a leborult paradicsom kacsóját!*Mondaná még a magáét, de megpillantja a poggyászokat. Ekkor a homlokára csap és sajnálkozni kezd.*-Ó, látom újakkal van dolgom. Nagyon sajnálom az előbbit, de az ember sosem tudhatja, mikor készül egy egy társa szabályt szegni. A nevem Kestrencya Mirthyll Adams, az iskola nem hivatalos zöldségtermesztője. Bátran szóljatok, ha netán egy kis paradicsomra van szükségetek. Na, de menjünk, menjünk. Még a végén rajtakapnak minket itt kint.*Azzal felkap egy-egy bőröndöt, s sietősen a kúria felé indul.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Dec. 30, 2008 10:12 am

//Olvadozunk//
*Wanda nem enyhén meglepődik, mikor látja, hogy Lily ülőpárnát vesz elő, majd leül rá.* - Nahát... te mindenre fel vagy készülve*mondja mosolyogva, majd figyeli a lányt. Amikor leesik a lány kapucnija kissé hátrahőköl a tekintettől, de aztán ismét a lány szemeibe néz.* - Igen... mindig van nálam legalább 10 csomaggal. Nagyon szeretem a gumicukrokat, főleg az ilyen fajtát.*mondja, majd elővesz egy gumicukor macit, és elkezdi nyomkodni.* - Te hogy-hogy nem szereted? A muglisuliban majdnemhogy mindenki nagyon szerette a gumicukrokat...*Hát igen, csak ez már rég nem a mugliiskola, de most Wanda talán kissé visszavágyik a régi osztálytársaihoz.* - Tényleg aranyos?*kérdezi mosolyogva.* - Vickynek hívják, és ő is mindig velem van... A Fűves kertben találtam még év elején.*meséli, de azt már nem mondja el, hogy a bájitaltan házi kapcsán. Még a végén állatkínzónak gondolná a másik lány.*

Vendég

*Lily meglepődik a lány válaszán, de nem lehet mindenki egyforma.*
- Hm, hát nem is tudom, hogy miért nem szeretem, kiskoromban sem ettem sok édességet, így nem is hiányzik. De azt remélem tudod, hogy ilyen sok gumicukor fogyasztás mellett szükséges egy fogorvos.*mondja Lily egy hangyányit barátságosabb hangon. Egyszer talán mindenkinek meg tud olyan hamar nyílni, mint Jane-nek.*~hm vajon merre lehet Patric? Annyira hiányzik!~*gondolja Lily magában, majd a nyuszit nézi újra.*
- Tényleg nagyon aranyos, nekem egy virágom volt, Lajos, mindenhova vittem magammal, de sajnos legutóbb, amikor a temetőben voltam és újra összetűzésbe keveredtem Varvara-val elhagytam.*mondja kicsit szomorkásan Lily, de eléggé furcsa, hogy egy ilyen talpig feketében járő, ijesztőnek tűnő lány ennyire ragaszkodik egy elhervadt rózsaszálhoz.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Dec. 30, 2008 10:26 am

- Én is csak kevés édességet kaptam kiskoromban, de talán azért szerettem meg... nem kaptam belőle eleget pedig már akkor is nagyon szerettem.*mondja mosolyogva* - Fogorvosra meg semmi szükség, ugyanis én napjában rengetegszer mosok fogat, pont azért, hogy ne romoljanak el a fogaim...*mondja egy mosollyal, majd a nyuszija elkezd Lily felé ugrálni, és elkezdi őt szaglászni, majd Wanda megfogja, és visszaülteti az ölébe.* - Bocsáss meg. Hol is tartottunk? Ja, igen. Nekem otthon három darab kutyám, és egy macskám volt... aztán elkerültem tőlük, és itt meg találtam egy nyulat, aki majdnem olyan aranyos mint a cicám.*mondja mosolyogva.* - Egyébként én is szeretem a virágokat, csak nem adok nekik nevet.*mutat a kalapján lévő babarózsára, ami gyönyörűszép rózsaszín színben pompázik.* - Ajjaj... ismét összetűzésbe kerültél Varvarával? de ugye most nem történt semmi komoly baj? Nekem már teljesen rendbejött a kezem...*mondja mosolyogva a kezét mozgatva.*

Vendég

*Lily egy gúnyos horkantással elintézi a dolgot.*
- Hm , hát igen, de a bordáim éppen hogy összeforrtak, megint mehettem, a gyengélkedőre, mert hozzávágott egy nagy fa törzsének. Szóval nagyon örültem.Örülök, hogy nem lett komolyabb bajod. *mondja Lily, majd kicsit félénken kinyújtja hófehér kezét a nyuszi felé, majd hirtelen megtorpan Wandára néz és megkérdezi:*
- Megsimogathatom?*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Dec. 30, 2008 10:35 am

*Ahogy Lily beszél, Wanda kissé elhúzza a száját.* - Jajj szegény... de ugye mostmár jobban vagy, és semmi komoly?*kérdezi ilyen idétlen vigyorral, majd figyeli Lilyt, ahogy kinyújtja a kezét a nyuszi felé, és kérdez.* - Ha nem ijed meg tőled, akkor csak nyugodtan.*mondja mosolyogva* - Általában mindenkitől félni szokott, de egy répa segít rajta... Majd ha nem sikerül megsimogatni adok egyet, mert nálam van.*mondja mosolyogva.* - Csak nem veszem elő, mert megbolondul érte...*mondja kissé nevetve, majd a nyúlra meredve, aki úgy néz, mintha értené miről is beszélnek.*

Vendég

*Lily szája mosolyra görbül és így egész barátságos arca van, így nyúl a nyuszi felé, aki Wanda kabátja mögé bújik. Lily kicsit csalódott, de megszokta má, hogy mindenki megijed tőle.*
- Hm úgy látszik fél tőlem. Ez van és amúgy te honnan jöttél?*klrdezi Lily remélve, hogy neki nem kell majd erre a kérdésre válaszolnia, de ha megkérdezi Wanda, akkor természetesen válaszol Lily.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Dec. 30, 2008 10:46 am

*A lány csak mosolyog, mikor a nyuszi elbújik, majd Lilyre is rámosolyog.* - Ne aggódj, mindenkivel ezt csinálja... de hidd el, ha adsz neki egy répát, akkor mindjárt máshogy fog hozzád viszonyulni.*mondja nevetve, majd odaadja a lánynak a répát, amit magánál hord a nyúl számára.* - Én egyébként Angliából jöttem, méghozzá Londonból. Szép hely az biztos... de sok helyen jártam már. Te honnan származol?*kérdezi mosolyogva.*

Vendég

*Lily elfogadja a répát, majd a nyuszinak adja, aki odaugrál Lilyhez és eszegetni kezdi a répát.Majd Wandára néz és válaszol.*-
- Én itt születtem Bulgáriában, Lovecsben éltem a szüleimmel, majd a nagynénémhez költöztem és azóta is vele élek, de sajnos csak a nyári szünetben találkozunk vagy még akkor sem. Nagyon elfoglalt.*mondja Lily majd újabb kérdést tesz fel*
- És ha nem vagyok tolakodó a fiúkkal hogy állsz?*kérdezi Lily egy pimasz vigyor kíséretében.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Dec. 30, 2008 11:10 am

*Wanda kissé furcsán néz a lányra, mikor felteszi ezt a kérdést, majd fülig elvörösödik.* - Hát öhm...*kinyögni csak ennyit tud, majd hirtelen bevillannak neki képbe a fiúk akikkel ezidáig találkozott az iskolában. Lucas, Atanas, Ashton, Domajan, majd később az a szőke fiú, akit akkor látott mikor az új bűbájtantanár ügyködött.* - Ne haragudj, nekem most mennem kell.*azzal föláll, és elindul a kúria felé.*

Vendég

*Lily nem érti a lány hirtelen távozását, arra gondol, hogy talán túlságosan tolakodó volt, majd egy kicsit ücsörög még a padon és lassan ő is elindul a kúria felé.*

Vendég

*Oh, minő' szörnyűség, még mindig nem szállították ki azokat a cuccokat, amit Gabriel megrendelt, no, de segáz, majdcsak jön az a fránya áruszállító bagoly, addig meg talál magának új ismerősöket, társaságot, hogy ne unatkozzon. A kúria hatalmas tölgyfa ajtaja könnyedén reppen ki helyéről, hogy utat engedjen egy diáknak, nincs sok ember errefelé, mivel legalább -11 fok van, és hóvihar, de ez egy vérbeli dalnok-druida párosítást mióta zavar? Talán az idő fenyegető hatással lesz gitárjára, ráférne igazán, mivel napok óta nem lehet behangolni, bármit csinál vele, lehet, hogy azért, mert még nem ért annyira hozzá, de érdekes módon máskor mindig sikerül, lehet, hogy a helyváltozás nem jött jól ennek az érzékeny zeneszerszámnak. Reménykedik benne, hogy nem csak ő annyira őrült, hogy kimerészkedik a természetbe, de neki muszáj volt, ugyan is klausztrofóbiás, és nem bírja az ilyesmit, a szobájában is övé az ablak melletti ágy, hogy mindig friss levegő közelében lehessen, nem kedveli túlzottan, ha négy fal közé zárják sok időre.
Ám a kúria sok meglepetést tartogat számára, már el is kezdett rajzolni egy térképet, ugyan is nem a tájékozódás mestere, bár eddig csak a földszint nagy része, az első emeleti folyosó, a gyengélkedő, és a harmadik emeleten található szobák zöme van berajzolva, ezen szorgoskodik mióta csak belépett ezen érdekes helyre. Meg még a társalgó is oda van firkantva, de csak a központi terme. Van még 6 éve, hogy teljesen elkészüljön a művével.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Dec. 30, 2008 2:35 pm

*Rowanda érkezik meg az udvarra. A téltől függetlenül ő nem fog magárá húzni 3 pulóvert ahogy mások csinálják. Hosszú azúrkék ruhája fôlôtt a kôpenye,és hosszú, fôldet súroló kabátja. Muszáj volt egy kicsit kiszabadulnia a kúriából, tél vagy nemtél, ő nem bír naphosszakat bent üldôgélni, az amfiteátrumot meg már régen megunta.* -Ez a fránya szél...hozhatná már a tavaszt. *morgolódik magában, mire nekimegy az előtte álló alaknak akit észre sem vett.* -Jaj, bocsi, nem láttalak. *szabadkozik gyorsan. És bemutatkozik, ha már egyszer így belebotlott a fiúba.* -Rowanda Scania Elims vagyok. *a szokot nem mondja, mivel az egy jól látható helyen a kabátján kivan írva.*

Vendég

*Mielőtt helyet foglalt volna egy bizonyára kényelmes ülőalkalmatosságon, egy másik diák szalad neki, amitől megtántorodik, s majdnem ráesik a szeme fénye 2-re, ugyanis az első a szörfdeszka, de az utolsó pillanatban megpördül, és majdnem teljesen szabályos piruettet mutat be, végül pedig eléri célját, hátsójával leesik a székre, nagyobb baj nem történt.*
Szia, semmi baj, érthető, hóvihar van, nem vettél észre. Gabriel Blue vagyok, másodév, Allidon, tegnap érkeztem. A nevem, mielőtt megkérdeznéd Gabriel arkangyalról van, mivel már gyerekkoromban jelentkezett rajtam a mágia, és a buta muglik azt gondolták, hogy vagy démon, vagy angyal vagyok, de mivel szép voltam, s csak a vörös, hosszú hajkoronám volt riasztó, inkább a jobbnak gondoltak.
*Mosolyog lágyan, kék íriszeit pedig lassan végighúzza a lány testén. Szeme főleg a füleken állapodik meg.*
Ó, egy féltündérrell van dolgom, igaz-e? Az apám nagy rajongója a népeteknek, bár csak mesékből ismerem a Szépek népét.
*Fejti ki kissé zavartan, nem találkozott mégkönnyűléptű-ivadékkal, s még azt sem tudja, hogy ők nem tündérek, hanem tündék. Apró zavar, elengedhető, hiszen sárvérű.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Dec. 30, 2008 2:55 pm

*egy pillanatig lélegzet visszafolytva figyel, ugyanis azt hitte, hogy hozzásegíti a fiút ahhoz hogy eltôrje a hangszert. De miután a hátsó felén érkezett meg a padra a srác megkônnyebbült, és leült mellé. Figyelmesen hallgatja a hoszzzú monológot, egy kicsit azért zavarja hogy ennyit beszél a fiú, de még ezt is eltüri, ez a teĺi idő egy kicsit lelassítja szegény Rowandát. Aztán lassan megszólal.* -Hát akkor üdv itt a suliban. Amúgy meg nem riaszt el a hajad, és nem is csúnya, sok itt a vôrôs emberke. *kôszônti Gabrielt, bár saját bevallása szerint, nem szereti a vôrôs hajat, ez a hosszú hajkorona egy fiúnak meg pláne nem tetszik neki, de ebből a gondolatból semmi nemjut kifejezésre.* -Őhm... enm tündér hanem tünde. És igen, féltünde vagyok. *megbotránkozik egy kicsit hogy le féltündérezték, de talán ez megbocsátható a tudatlan ifjúnak.*
~üdvôzlôm apukádat~ *gondolja amgában egy fintorral, majd hozzáteszi még a szép hangszert vizsgálva.* -Miért hoztad ide ki? És megkérdezhetem honnan jôttél? Már csak azért is, ..szóval... a tündér miatt kérdem.

Vendég

*Hát igen, ő egyszerűen imád beszélni, az olyan jó dolog, mostanában pláne, mivel eléggé vidám a hangulata, így sokat is jártatja a lepénylesőjét. No igen, van néhány lányos vonása, de nem kell félreérteni, így született, így érzi jól magát, a barátnőjének is így tetszik, akkor minek változtasson? Fésülködni amúgy se sokat szokott, mivel nem szeret sokat a fürdőszobában bajlódni, és derékig érő hajjal meg van egy kis munka, nemde?*
- Hát, ritka az olyan, akinek tetszik a majdnem vérszínű fejszőr, szerintem te se gondolod, hogy nagyon jól állna egy fiúnak, de nem vagyok legilimentor, nem tudhatom. Sok itt a vörös emberke? Tényleg? De jó. -
*Vigyorodik el újra, s kilöki szeméből a vörös tincseket. Az új információn eléggé meglepődik, kell neki pár másodperc, amíg feldolgozza.ls*
Bocsásd meg, hogy nem hozzád méltó *nevetés* névvel emlegettelek, elnézést tudatlanságomért. Amúgy meg egy tröpusi szigetről jöttem, de Bulgáriában születtem, csak miután a szüleim kidobtak, amiért mágiát használtam egy vázán, elköltöztem. Tudod, muglik voltak, ez van. A Hangszeremről meg annyit, hogy nem tudom behangolni, és reménykedtem, hogy talán a természetben sikerül.
*Fejti ki csevegő hangnemben szomorú történetét, és hátradől a padon.*
És te? Ne csak én beszéljek, honnan jöttél?

Tárgy: Re: Udvar Kedd Dec. 30, 2008 3:34 pm

*elmosolyodik* -Semmi gond. Azthiszem túlélem. *biccent egy aprót, aztán elcsodálkozik.*
-Csak azért dobtak ki mert varázsoltál? De hát a szüleid, akkoris ha muglik. *hitetlenkedve meresztgeti a szemét* -Hát ilyet, akkoris halaltlan. *szól tünődve és hátradől a padon, majd a hólepte tájat pásztázza tekintetével. Egy apró barna folt kôzeledik felé, majd felmászik a bundáján,és bebújik a kabátja alá.* -Áh, szija. *kapja el a mókust, kihúzva a kabátja alól.* -Bemutatom kis barátomat Sunnyt. *azzal a mókus felmászik a vállára és letepelszik, a kopár fákat vizsgálgatja mazsola szemeivel.* -Megpróbálhatom? *mármint behangolni a gitárt, és felé nyújtsa a kezét, ha a fiú megengedi, akkor óvatosan elveszi tőle, megpengeti a húrokat, majd egy kis csavargatás után a gitár már behangoltan szól. Azzal mosolyogva visszadja a gitárt.* -Tessék, bár talán ha ezután beviszed ismét el fog hangolódni a meleg hatására. Ha nem mágushangszer boltból van akkor hangolódni fog. Nagyon jó hangszereket árulnak még itt Nallondban is, minőségi áruk. *mondja a gitárt visszadva a kezébe lemászó mókust simogatja.* -Óh..hát én Franciaországból vagyok, az északi-erdökből származom. Ott nöttem fel anyámmal, nemrég pedig ide kôltôztünk Bulgáriába szintén az északi erdőben élünk Deeplake-ben. De az utóbbi időben sokszor látogattunk vissza franciaországba, meg hát a legtôbb idöt itt tôltôm az iskolában. *szükszavúan mesél, nem szokása mások orrára kôtni a származását, de már kezd hozzászokni, hogy az iskolában ez áltanáos kiváncsiságnak ôrvendő kérdés, ígyhát a szokásos szôvegét darálta.*

//és itt most fagy. mert Gabriel titokzatos módon eltünt vmerre//

Vendég

*Deyan érkezik álmosan. Tegnap egész éjjel nem aludt, mert Aravison gondolkodott, és valószínűleg ma se fog sokat. Leül egy padra, és kinyitja a tankönyvet, amit a hóna alatt cipel. Megpróbál tanulni, de nem igazán megy.*
~Pedig már nagyon kéne tanulni. Ha van félévi vizsga, akkor megbukok.~*gondolja, és tovább gyötri az agyát, hogy legalább egy kis információ belekerüljön.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Jan. 02, 2009 7:22 pm

*Tom felbukkant az udvaron. Még Ő maga is meglepődött mikor kiért. Eljött az új esztendő és még ki se lépett a kastélyból. De most végre a levegőn. Felnéz, az ég csillagos. Nem tudja elképzelni miért, de úgy érzi az udvar sok mindent látott az elmúlt pár napban. Nem olyan rég támadás érte az iskola udvarát. Sok tanár, diák és az iskola jó barátjai megvédték. Tom jobbnak látta ha kimarad. Még nem érezte magát erősnek egy harcra. Úgy gondolta azt érzi. Mégis, mintha valmi más.... Nagyon várta apja levelét hát elfutott a madártoronyba.*

Vendég

*Látja, hogy egy ismeretlen srác érkezik az udvarra. Ő azonban úgy tesz, mintha észre se venné. Nem nagyon van társalgós kedvében, főleg nem idegenekkel, ezért inkább továbbra is próbál tanulgatni. Ha a srácnak van kedve beszélgetni, majd odamegy hozzá, ő nem fog.*

*Még egy ideig ücsörög, aztán elhatározásra jut. Feláll, fogja a könyvét, felviszi a hálójába, majd visszamegy az udvarra, és vastag kabátban elmegy Nellondba.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar