Udvar

Tárgy: Udvar Szer. Ápr. 08, 2009 6:27 pm

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Diák Hozzászólások száma : 39 Kaszt :

*Jennifer nagyon siet az udvarra.Utána jön Fleur ...szinte szalad, mert Jennifer nagyon gyorsan megy.Mostmár mindketten megérkeztek az udvarra.Már eléggé sokan vannak itt.Jennifer ellenőrzi hogy minden rendben vanüe öltözékével és hajával.A lányok nagyon érzékenyek a kinézetükre, mint Jennifer.Nézi magát és egyszer csak észreveszi hogy elveszítette az egyik kedvenc karkötőjét.Ez esetben a kék karkötőről van szó.Nagyon megijed.Semmit se szól és lépeget visszafele.Fleur mire észrevette hogy Jennifer eltűnt egy pillanatra akkor meghallotta a távolban a lány kiáltását.Jennifer elindult Fleur irányába.Ezt mondta:*"Jajj elvesszítettem az egyik kedvenz karkötőmet de mostmár megtaláltam."*A lány megnyugodott*"Szerencsére"*Tette hozzá.Visszaszaladt a többiek közé.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 03, 2009 4:07 pm

*Izgatottan rohan az udvarra aminek egy hatalmas esés a vége. Már nem is jajdul fel amikor megüti magát, csak feláll leporolja magát majd, most már kicsit higgadtabban a többiek felé sétál. Mióta itt van ez az első program amin részt vesz, hát érthető az az izgatottsága.*
-Üdv-
*Köszön mindenkinek aki az udvaron van, bár ismerőst most nem lát köztük.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 6:12 am

~Ez az első napom ebben az iskolában, és még mindig nem ismerem ki magam. remek . Ez az én formám, eltévedni azt tudok.~*magában szidkozódott kate, amikor észre vette,hogy az udvarra tévedt, még csak tegnap érkezett az iskolába , ezért nehezen találja a helyét.*
~Vajon fwent van már valaki a suliból? és összeakadok vele?~

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 6:21 am

[color:9d8a="#4682B4"] *Egy álmos félkobold lányka ballag erre. Szürke, térdig érő szoknya, lapos talpú, fekete cipő, kék póló, a nyakában rengeteg nyaklánc, és medál lóg.
Lassan lépked, nem siet sehová. Nem tudott aludni, ezért sétálni indult, pedig szívesen lustálkodott volna még. Ásít egyet, majd körülnéz.*
- Jóreggelt *köszön a lánynak, amikor észreveszi, és oda is megy hozzá. Álmosan pislog, nincs ébren még teljesen.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 6:25 am

-Jó reggelt neked is, jajde jó,hogy találkoztam valakivel*mondta Kate, ránézett a félkobold lányra és arc kifejezése megkönnyebülést sugalt*-Az az igazság,hogy új vagyok, és nem elég jól ismerem ki magam, amúgy Katerina Shezhana varvara vagyok, és te?
*kate sötétkék ruhát viselt, aminek az alja fodros volt, térd felett érőt, hozzá fekete magas szárú torna cipő.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 6:34 am

*Ugyan nem látszik rajta, de kicsit meglepődik, mert nem szoktak ennyire örülni neki.*
- Valamilyen szinten én is új vagyok. *válaszolja mosolyogva a lánynak.*
- Bár nagyjából ismerem a helyet, de az itteni embereket egyáltalán nem. *meséli. Na igen, talán szocializálódnia kellett volna az utóbbi időben. De szívesebben olvasott, vagy kóborolt.*
- Maya vagyok. *mutatkozik be.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 6:42 am

-Értem, melyik szakra vagy beosztva?*érdeklődött a lány*
~Úgy látszik a magasságom itt is debütál, lassan nem kéne meglepődnöm azon, hogy minden lány nálam jóval kisebb~* gondlta és elpirult szégyenlőségében* ~Ahogy láttom, nem valami barátkozó típús szegényke, hát igen, nem is értem, hogy miért van rám ilyen hatással ez a hely, rendszerint gyanakvó vagyok, de megígértem apámnak, hogy barátságos leszek és szerzek barátokat, és amúgy se hiszen ,hogy maya bármiken is tudna ártani, olyan ártatlannak tűnik, mint egy gyerek~* majd látta,hogy a lány észre veszi elmélyültségét, így az arca még vörösebb lett, mint volt*~Remélem, a gondolta olvasóval nem találkozom~
*Kate,hogy zavarát leplezze, megpóbált a lánnyal inkább beszélgetésbe folyamodni*
-Amúgy te is korán kelő típus vagy?

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 6:50 am

- Én Eramiros vagyok, bár órákat még nem látogattam. *válaszolja a lánynak.
Az elpiruláson tényleg meglepődik, bár ezt nem lehet leolvasni az arcáról.*
~Tényleg többet kellene emberek közé járnom.~ *jegyzi meg magában. Persze, ez jellemző rá; magában keresi a hibát, nem másokban.*
- Nem, ha tehetem, akkor délig alszok. *mondja Katenek.* Most csak kidobott az ágy *ásít egyet.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 6:59 am

- Ki dobott, mármint tényleg kidobott?*nézz értetlenül kate, és próbál fapofát vágni, de reménytelenül, az arca elfehéredett.*- Amúgy órát még én se látogattam, tegnap késő esteérkeztem meg, és az idő eltolódás miatt kicsit még szokatlan minden.
*Kate japánból jött, és Bulgáriához képest ahol ő lakott, 6 órával többet mutat az idő. Így nem csoda h nem tud aludni, és még egy hatalmas iskola is itt van, ahol nem ismer senkit,kétségbeejtőnek tűnthet bárkinek. Az udvar gyögyűr hely volt, tele fákkal,amyellyek suhogtak a széllőbe. Rengeteg virág is nyílt, a diákok örömére, hiszen a természet mindig megnyugtatóan hat az emberre, legalábbis Katere igen.*
- Amúgy én is Eramiros vagyok, de még nem osztottak szobába.

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 7:16 am

- Nem, nem szó szerint *mosolyog a lányra.* Ez csak egy mondás, azt jelenti, hogy nem tudtam tovább aludni *magyarázza.*
- Időeltolódás? Hát az nem kellemes *állapítja meg. Ő ugyan csak egyszer tapasztalta meg, de akkor is napokig nem találta a helyét.*
- Az órárajárást nem kell sietni *válaszolja mosolyogva. Maya nem mintadiák, ez látszik.*
- Előbb-utóbb bekerülsz egy szobába. Csak találni kell egy prefit.

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 7:23 am

-Ühüm, értem, türelmes leszek Very Happy

.Amúgy te idevalósi vagy, mármint Bulgáriába? És van valami program ötleteted, vagy valami kedvenc helyed esetleg, nem kéne tovább kint maradnunk.* felnézett az égre, és látta, hogy eső közeledik*
-persze ha neked nem gond,hogy megfázunk* és rámosolygott a lányra*
~De legalább nincs olyan nagy pára tartalom, mint odahaz, bár ez szokatlanabb mint gondoltam~*kicsit elfintorodott*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 7:29 am

- Igen, Bulgáriai *válaszolja Katenek.*
- Mennék én, de sajnos mennem kell. A macskám mindjárt felkel, és ha nem kap kaját, randalírozni kezd *mondja a lánynak.*
- Viszlát! *köszön el, madj amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan tűnik el.*

//Köszi a játékot ^^//

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 7:41 am

-Hát ez gyors volt..*mondta hangosan a lány, és csodálkozott,hogy milyen hirtelen nyoma tűnt Mayának.*
~Na jó akkor most merre,hogyan tovább...~
*Amint így gondolkodott, a bejárat felől feltűnt egy alak, de nem tudta kivenni,hogy ki lehet, vagy mi lehet, amíg oda nem ért...*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 7:57 am

*Egy kobold lány jelenik meg, szépen pihegve, hiszen három emeletetet futott le, egyenesen a hálójából jött épp. Lehet, hogy furcsa az állandóan siető kobold lány, de éppen az ablakból pillantotta meg a tegnap beosztott lányt, és el kellett kapnia, hiszen meg van, hogy hol is lesz az új szobája. Bár lehet, hogy azonnal nem szól neki, először beszélgessenek egy kicsit... *
- Szia Kate! Láttalak az ablakból, ki volt veled? Őt nem ismertem fel... Na jó, nagyjából, Maya volt az? *Kérdezi, kíváncsian mosolyogva, majd közelebb érve szépen megigazítja a szemébe vándorol tincsit. Vörös haj, zöld szemek, szeplős arcocska... S a ruhája is ehhez a két színhez illik, mint mindig. Mondjuk tegnap éppen szép ruhában volt, de az kivételes eset. Zöld póló van rajta, hajában zöld-vörös hajdíszek, és egy sötétkék farmer van rajta.*
- Hogy telt az első estéd? Kialudtad magad? *Kérdezi még ezt is hozzátoldva, hogy legyen miről mesélnie a lánynak.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 8:06 am

-Szia Rosetta,örülök,hogy látlak, most kicsit tanácstalannak éreztem magam.Amúgy igen,Maya volt az,véletlen botlottunk egymásba.*mondta, és eddigi félelmei és kétségei elszálltak*
*Kate még mindig fáradt volt, bár az fehér arcán a sápadság nem nagyon vehető ki, hiszen a kékszín és fekete, a fehérbőrnek már amúgy is sápadt beütést ad.De nem lehet ellene semmit se tenni, hiszen a víz elem a kedvence, ezért is hord kéket, mint ahogy a mai napon is egy kék ruha van rajta.*
-Az az igazság,hogy az idő eltolódás kicsit szokatlanná teszi a helyett, és az alvás nem nagyon megy még.*mondta kicsit szégyenlősen*~Fura,hogy még a varázslóknak is vannak emberi problémáik.~*tűnődött magában~*
-De nem is baj,hogy nem aludtam,így legalább nem lett semi galiba*és csodálkozott,hogy ezt hangosan kimondta, pedig nem akarta. Abban reménykedett, talán mégse volt olyan hangos.* ~áá már megint fecsegek, tiszta kész....ez a hely tényleg különössé tesz,na mind1...~
*Majd csodálkozva nézett Rose-ra*
-te futottál?*még csak most tűnt fel neki,hogy a lány teljesen ki van pirosodva és szaporán veszi a levegőt*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 8:20 am

*A kobold lány széppen hallgatja a lány szavait, miszerint kicsit gondot okoz neki az átállás. Közbena kobold lány lassan lenyugtatja magát, legalább is lélegzését, szívverését, hogy ne legyen olyan zihált, kicsit zavaró így beszélgetnie a lánnyal.*
- Nyugodj meg, egy-két napon belül a szerevzeted át fog állni és megszokja az itteni időt. Mondjuk, még lehet kicsit furán fogod érezni magad, de utána minden rendben lesz. De hogy érted, hogy nem lett Ggaliba? Horkolsz? Vagy miért? *Kérdezi szép nagy szemekkel felnézve a lányra, és persze pislogva is rendesen. NEm érti, hogy mi baj is történhetett volna a Várószobában, ami egy tök kényelmes, biztonságos hely. Mikor Kate rákérdeza futásr,a kicsit elfordítja a pilláit, aztán vissza néz a lányra, és zavartan válaszol.*
- Igen futottam, mert megláttalak az ablakból, és egy jó hírrel el akartalak kapni. Beoszthatlak egy szobába, hogyha gondolod már is, de még beszélgethetünk is. A Vörös Macskamedve lesz majd a hálód, hogyha átcuccolunk oda. Nem nagyon ismerem a háló lakóit, de azt tudom, hogy te leszel a harmadik, és négy hálós egy szoba, szóval még lehet, hogy a napokban meg lesz a negyedik szobatársad. *Meséli a lány mosolyogva, miközben már teljesen lenyugszik a szívverése, és lélegzése.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 8:28 am

-Ennek örülök, és tetszik a háló neve, remekül összehoztad.Amúgy ahogy nézem lóg az eső lába*felnéz az égre, Maya távozása óta az ég már egészen befeketedett,nem csoda hát hogy aggódik*
-Keresnünk kéne egy olyan helyett ahol nem ázunk meg, mert gondolom a suli vezetők nem örülnének ha tüdőgyuszit kapnánk? Amúgy a koboldok szoktak betegek lenni? *kíváncsian nézett aprócska újdonsült barátnőjére*
-Ja és a beszélgetés bármikor,bárhol, valahogy ,fura, mert nem könnyen barátkozom, de valahogy veled megy,*kicsit zavarba jött , mert nem tudta ,hogy kéne kifejeznie magát.* ~hát ennél jobban nem tudom,kifejezni magam~*gondolta és elpiult* Embarassed

-Amúgy nem tudod ki tudna nekem segíteni a daimonok ügyében?* kérdezte mohó kiváncsisággal*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 8:39 am

*A kobold lány szépen hallgatja a lány szavait, de valahogy hiánnyzik a beszédéből valami. Még hozzá az, hogy miért is baj, hogyha ő elalszik, mitörténhet... Aztán inkább a kobold lányka elhessegeti a gondolatokat, és felel Kate kérdéseire.*
- Nem hinném, hogy örülnének a tüdőgyulladásnak, iagzad lehet. Amúgy a koboldok is ugyanúgy emberek, mármint nem ugyanúgy, kisebbek vagyunk, de a vírusok, a betegségek ugyanúgy hatnak ránk, tudunk betegek lenni. Szerintem menjünk fel a Várószobába, hogy összepakolj, aztán menjünk át az új szobádba, hogy ott meg kipakolj. *Mondja, mosolyogva, majd kicsit nagyon kivirul az arca, amikor a lány azt mondja, hogy vele könnyen összebarátkozott. *
- Én legtöbbször közvetlen szoktam lenni, és nagyon örülök, hogy ilyen barátnőre leltem, mint Te! Sok sötét fickó került már a suliba, és nagyon jó, hogy most olyannal találkozhattam, aki ilyen életvidám. Legalább is én annak látlak. *Mondja a lány, miközben lassan elindul a Harmadik emeletre, a Várószobákhoz, közben azért visszapillant, várva, hogy Kate is jöjjön vele.*
- Daimonok ügyében? Tudod, az egy olyan dolog, amit születésükkör kapnak azok, akiknek a szüleinek is volt ilyen állata. Itt az iskolában, hogyha jól tudom nem lehet ilyet "szerezni", ahhoz át kell kelni egy másik világba, ahol mindenkinek van ilyene... Vagy is... Azt hiszem. *Mondja, elbátortalanodva, aztán már tényleg elindul Kate-tel a Várószobákhoz.*

Vendég

*Deyan érkezik az udvarra. Kicsit szomorú, amiért Aravis már többé nem főprefektus, de azért annak örül, hogy legalább az iskolában maradt, és hogy még találkozhatnak. Egy rúnamágia tankönyvet cipel magával, mert készül a gyakorlati vizsgájára, és szeretné, hogy az jól sikerülne, ha már egyszer az esszé szánalmas lett. Leül egy padra, kinyitja a könyvet, és elkezdi gyakorolni a rúnákat rajzolgatni egy füzetlapra, meg mondogatja magában, hogy melyik jelnek mi a neve, és mire való.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 11:34 am

*Drekulusz épen egy könyvet olvasott amit véletlenül elejt egy pad alá.Utána mászik és keresi.Mikor is valaki rá ül a padra.És Drekulusz ijedtében annyira gyorsan állna föl hogy felborítja a padot és a rajta üllő szegény Fiút. Azonnal szabadkozik és bocsánatot kér hogy hangja dadogós lesz.
- Bocsánat véletlen volt nagyon....... sajná....lom.
*Arca piros szégyentől.*

Vendég

*Épp mikor leülne, a pad felborul. Nem számít rá, így hát térdre esik. Feláll, leporolja magát, és akkor észreveszi Drékuluszt.*
-Szia, Drékulusz. Semmi baj, csak máskor figyelj oda jobban. Megijesztettél. De mindegy, nem történt tragédia.
*mondja mosolyogva, és felveszi a srác könyvét.*
-Tessék, ezt elejtetted. *mondja, és vissza adja a srácnak a könyvet, majd visszaül a padra, és tovább bújja a rúnamágia könyvet.*
-Amúgy mit olvasgatsz? *kérdi kíváncsian, mikor kis szünetet tart a tanulásban.* -Van kedved kikérdezni az anyagot? Rúnamágia. Csak ellenőrizd, hogy jól mondom-e, melyik jel micsoda. *kéri a srácot, aztán várja, hogy beleegyezik-e.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 2:16 pm

*Nyílik a Kúria ajtaja, és egy rác rántódik ki egy hatalmas németjuhász kutya által, akit pórázon igyekszik vezetni. A kutya emgcélozza az első fát az udvaron, majd már ki is engedi a fáradt gőzt. Igen, négy óra, már el is múlt, éppen ideje volt a sétának. Kényelmesen sétálgatnak, össze emg vissza, majd Zakariás dönt egyet, és elengedi Kászont, had mászkáljon, ő meg felkucorodik az egyik padra, kezébe veszi a levelet, és jóó hosszasan nekiáll azt olvasgatni.*

Vendég

*Hirtelen két láthatatlan kéz nehezedik Zakariás vállára, majd halk nevetést hallhat.* - Na ki vagyok? *Érdeklődik valaki csengő hangon, de még mindig nem látszik semmi; Kászon persze kitalálhatja, hogy ki az, és az érkezését is tudhatta előre, hiszen egy kutya szaglását igen nehéz átvágni... Végül a köpeny lekerül, Ariana pedig lehuppan Zakariás mellé, és már át is öleli oldalról, miközben a levélre pislog.* - Na, mi a válasz? Képtelen ötlet, mi? Nem is tudom, hogy jutott eszembe ekkora hülyeség, de hát... ez vagyok én. *Megrántja a vállát, miközben el is engedi a fiút, és nevet.* - Most valahogy jó kedvem van, nem is tudom, mitől... *Az udvaron tartózkodó többi emberrel nem törődik, neki most a fiú a lényeg, és annak válasza, miközben a köpenyt leteszi a padra.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 04, 2009 2:29 pm

*Zakariás erőteljesen el van mélyülve a levélben, és éppen azon van, hogy kisilabizálja a szavakat, bár az erőteljesen bonyolultra sikerült körmondatok nehézséget okoznak neki. Mondhatni megizzad, mire a lényeges szavakat megfejti. A két láthatatlan kézre hirtelen emgugrik egy cseppet, összerezzen, erre igazán nem számított. Kászon meg persze éppen a sétáját tartja, ergo rohangál össze emg vissza, persze megfelelő távolságon belül maradva. Zakariás már kezdene kérdezősködni, mikor meghallja azt az angyali hangot, és elmosolyodik.* -Nem is tudtam, hogy az angyalok láthatatlanul csapnak le egymásra. *mosolyogva pislant a lány feltételezett helye felé, aztán már meg is látja, hogy nolám, igen, ott van az a bizonyos, akire számított. Aztán a levél felől van a krédezősködés, mire Zakariás mosolyogva csóválja emg a fejét.* -Nem képtelen ötlet, de legközelebb ne fogalmazz ilyen körmondatokban. Egyszerűen is meg lehet krédezni a dolgokat. Legközelebb írj ennyit: Szépszemű! Szívesen ellátogatnék a te országodba, mert sokat meséltél róla. Lenne kedved engem elvinni oda? A pénz nem gond, Ariana. És ebből is ugyanúgy megérteném, mint ezekből a bonyolult körmondatokból. Tán még jobban is. *bök kezével a levélre, majd hátradől a padon, hátát a támlának vetve.* -Mellesleg nincsen semmi gond ezzel az úttal, habár nem terveztem, hogy hazatérek Magyarországra, elvégre éppen ezért jöttem ide, hogy megismerjem az iskolát, de a Te kedvedért szívesen csapok fel idegenvezetőnek. És, merre szeretnél elnézni? *érdeklődik, aztán a lány boldogsággal kapcsolatos szavaira csak somolyog egy kicsit.* -Az a lényeg, hogy boldog vagy. Az okokat nem mindig kell firtatni. Az eredmény a lényeg. *kacsint rá a lányra kissé sejtelmesen.*

Vendég

*Na igen, Arianára néha rájön az öt perc, amikor csak bonyolult körmondatokban képes fogalmazni, és nem tudhatja, hogy ezek megfejtése a fiúnak ekkora gondot okoz... Mindenesetre most csillogó szemekkel pislog szaktársára, barátjára, és várja annak válaszát. Valójában mégis reménykedik a pozitív válaszban, akkor is, ha a levélben ennek ellenkezőjét írta.* - Hát, meg akartalak lepni, és gondoltam ha Kászon ki is szimatol, ha nem látja hogy jövök, összezavarodik, vagy nem tudom, és közelebb tudok lopózni... *A válaszra lelkesen bólint, és tiszteleg.* - Értettem, Főnök, legközelebb egyszerűbben fogalmazok. De akkor mehetünk, tényleg? *Egészen fellelkesül, és szorosan megöleli Zakariást, majd valahogy ott is felejtődik, nem nagyon húzódik el.* - Hé, ilyeneket tőlem ne kérdezz... Te ismered az ottani dolgokat, oda viszel, ahova érdemes. A nyelvből úgyse fogok érteni semmit, tehát teljesen rád kell bíznom magam. Legalább te is gyakorlod az őrangyal dolgot, és nem engedsz eltévedni az idegen országban. Azt hiszem, jóval könnyebb lesz, mint mikor úgy mentünk egy négyen Japánba, hogy még soha életünkben nem jártunk ott, és japánul is csak néhány szót tudtunk... *Kissé elgondolkozik, elmereng, majd elmosolyodik az emlékre, aztán újra megszólal.* - Tudod, jó, hogy vagy nekem. Most nem csak emiatt, hanem... úgy egyáltalán.

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar