Holt lelkek tanyája

* Iszogatnak, beszélgetnek közben pattanásig feszülnek az idegek, s minderről a fiú mit sem sejt, ahogy azt sem, hogy az előbbi meghívás randi lenne, s ezáltal oly könnyedén vágja rá az igent, hogy tulajdonképpen nem tudja mire vállalkozott.* - Ez nagyon jó ötlet Pat. Mehetünk valamerre, azonban shoppingolni nem nagyon szeretnék, az ilyesmit inkább a nők egymásközt szokták megoldani. Ti is jöttök? * Kérdi a többieket, aztán látja, hogy Sophie megint távozni akarna. Már állna fel a helyéről, hogy újból megakadályozza, de Haku megelőzi.* - Minden rendben? Rosszul érzed magad? * Kérdi kíváncsian. Azt hiszi, hogy valamije fáj, avagy csak más dolga akadt és oda igyekszik. A sors iróniája, hogy ezt a kérdést teszi fel, pedig fogalma sincsen a dolgokról.* - Hová sietnél mindig Sophie? Csak nem találkád lesz? Ha igen akkor előbb meséld el nekünk. * Mondja vidáman a fekete hosszú hajú lánynak. Lincolnnak eddig rendes barátnője sosem volt, mindig csak futó kapcsolatai voltak, sőt akadt egy két egy-éjszakás is, amire nem büszke, de sosem volt ragaszkodó típus. Ha valaki szorosabban szeretné magához láncolni a fiút, ahhoz nem lenne elég pár nap ismeretség, Lincoln lelkivilága elég bonyolult, és nem is olyan fényes az a bizonyos másik oldala az éremnek. Van egy sötétebbik énje is, amit még nem ismernek. Ha valaki azzal együtt tudná elfogadni, és a felszínre hozni a titkait azt a nőt akár elvenné feleségül is.

* Még mindig nem érti mi dúlhat a két lány között, még akkor sem sejti, amikor Pat különösen kedves vele, s beszélgetésbe elegyednek. A göndör hajú lány rendel először és nem is akármit egy erős koktéllal kezd már így kora délután ami voltaképp impozáns a fiúnak, s már meg is rendelte. A pincér a lány asztalára rak egy jó adag hosszú poharat a vérvörös löttyel és egy fekete szívószállal.* - Hűűű. A lányok ritkán isznak ilyen erőset, nem vagy semmi. * Mondja elismerően Pat felé fordulva. Sophie válasza, hogy minden rendben van, Lincoln azonban még sem bír hinni neki, hiszen az arca másról árulkodik. Talán majd, ha kettesben lesznek rákérdez. Sejtése szerint az otthoniakkal lehet gondja, legutóbb is szomorú volt amikor róluk beszélt. Látja Haku-n, hogy ő is ugyanúgy észrevette, hogy megfagyott a levegő, de inkább az étlap mögé bújik, nem szólva semmit, csupán rendel, s aztán Linc gyorsan kifizet mindent.*

Sophiet szerencsére sikerül visszaterelgetni, bár nem tűnik valami jókedvűnek, s ezt nem is próbálja meg takargatni.* - Nem vagy feldobódva, jól látom? * Kérdi a hosszú fekete hajú lányt, hátha válaszol, de , ha nem azt is megérti. A fiú vidáman dülöngél a széken, mit sem sejt a két lány közti feszültségről, csupán akkor érzi, hogy megfagyott a levegő amikor Sophie megkérdezi Pat-től, hogy miért szorongatja a kezében a pálcát. Ő nem vette észre, csak azt, hogy a mohito-ját markolássza az asztalon, úgyhogy könnyedén is válaszol* - Csak alkoholizál. Nekünk is kéne. * Veti fel az ötletet és néz a másikra, hogy benne van-e, s már int is a pincérnek. Őrül, ha nem ő van a pult mögött, hanem más szolgálja ki, persze ilyenkor a kapott étellel és itallal szemben mindig kritikusabb. Linc lenne az aki a leginkább meglepődne, ha egy szikrától lángba borulna minden, hiszen ő mit sem sejt, s a tudatlanok nyugalmával kezdi el iszogatni a tömény alkoholos üdítőjét, majd a többiekre néz.* - Nehogy már csak én igyak egyedül. * Tolja el magától a Grog-ot tettetett sértődöttséggel és várja, hogy a többiek asztalára is kerüljön valami.* - Fizetek egy kört. * Jelenti be könnyedén, majd maga elé veszi az itallapot, hogy miután megnézte körbeadja a többieknek.

* Tehát a fiú megközelítette a három társalgó gráciát és köszönt nekik. Pat is örült a találkozásnak, olyannyira, hogy valósággal a fiú nyakába vetődött, s kis híján kibillentette egyensúlyából, de nem dőltek el, megtartotta a súlyt. Ritkán örülnek neki ennyire, a meglepettségtől kissé zavarba is jön, sápadt fehér arcán mintha vörös árnyalatot vehetne észre aki jobban figyeli, majd elmosolyodik. Megigazítja testére feszülő pólóját, majd rendezi vonásait.* - Bármikor Pat, csak ne oda, ahol tegnap voltunk, nem akarok találkozni azzal a flúgos, magamutogató némberrel. * Mondja és látja, hogy Sophie valamitől rosszkedvű lesz és távozásra készül. Haku is megpróbálja megállítani, de Linc is elindul.* - Állj csak meg, hová mész? * Kérdi és karon ragadja a leányzót, hogy visszahúzza maga mellé.* - Pont most jöttem és már el is mész? Ha nem ismernélek azt hinném kerülsz? * Kérdi mosolyogva, egyik szemöldökét kissé megemelve, majd Haku-ra pillant kérdőn, hogy vajon mi jár most barátosnéje fejében. A székhez kötözős tervüket először komolyan elképzeli, de aztán rájön, hogy tulajdonképpen mókás, és ezt ő is szívesen kipróbálná mással.* - Hát jó, de akkor majd számít a bosszúra. * Kacsint egyet és lehuppan egy székre. No nem azért foglalt helyet, hogy kikötözzék, csupán fogyasztani kíván valamit. A maga melletti üres székekre mutat, hogy foglaljanak helyet.*

* Agatha kikészítette a tegnapi napon, úgyhogy úgy döntött, rehabilitálja magát egy hozzá illő pubban, a sötét sikátoros utcák között sétálgatva eljut egyik kedvenc helyére, a holt lelkek tanyájára. Nem szokott sokat errefelé lébecolni, de tetszik neki a hely jellegzetes hangulata, meg aztán nem állnak messze tőle a sötét dolgok.  Oldalt végig cipzáros fekete zekéjében tér be a kocsma ajtaján és egyből észreveszi a három ismerős leányzó alakját, hiszen valósággal kivirítanak a tömegből, nem csak azért mert lányok, hanem mert rossz külsejű férfiak kerülgetik őket, bár ezt lehet, hogy eddig még nem vették észre. Zsebre tett kézzel igyekszik ismerőseihez és biccent nekik.* - Hello három grácia. Csak nem valami gonosz és sötét ügy végrehajtásán fondorlatoskodtok? * Kérdi cinkos mosollyal az arcán, persze nem gondolja komolyan, egyszerűen csak nem illik hozzájuk a hely. Sokkal inkább képzeli el egy öregebb részeges kocsmatöltelék kedvencének amilyennel egyszer Sophival is találkoztak.*