Fogadó

Tárgy: Fogadó Vas. Nov. 08, 2009 2:28 pm

First topic message reminder :

*Toma és Amidala érkeznek meg Nellondba, ezer éve nem jártak erre, és ideje volt már, hogy kimozduljon egy kicsit a négy fal közül. Bár nincs miért csodálkozni, a tündesrác nagyon le van törve. Sőt, ez még talán enyhe kifejezés is. Mindenesetre most jön kiszellőztetni a fejét. Jó ideig sétálgat a negyedek között, gondosan elkerülve a sötét, sikátorokkal teli utcákat. Szokásos tünderuháját öltötte ma is magára, de ez most nem kékben, hanem zöldben és barnában pompázik. Haját kiengedve hagyta, soha nem kötötte össze, így most sem teszi meg. A hosszú, kék tincsekkel csak némán játszadozik a hűvös szellő, de ez egyáltalán nem zavarja* ~Ideje lenne, ha túllépnél rajta és foglalkoznál egy kicsit magaddal is. Nem hiába rángatlak mindenhová, vissza kellene végre térned a valós életbe~ *hallja gondolatban a nőstény tigris szavait, de nem mond rá semmit, nem tud rá mit mondani, így csak némán ballag tovább* - Üljünk be valahová *veti fel az ötletet a daimón, Toma pedig csak bólint és a Fogadó felé veszi az irányt, hiszen ez van a legközelebb hozzájuk, jelen pillanatban. Amikor belép az ajtón körülnéz, de tekintete azon nyomban a tündelányon állapodik meg* ~Ajjaj, mégsem volt túl jó ötlet~ *sóhajt Amidala, de most már nem mehetnek ki, biztosan észrevették már páran* - Szép délutánt! *köszön, majd elindul a lány felé* - Üdvözlöm kisasszony! *hajol meg cseppet a lány előtt* - Hogy telnek a napjai? *na igen, a magázódás, ez most már örökre megmarad, ez is azt a távolságot szimbolizálja, ami kettejük között van. Nem ül le, meg sem kérdezi, hogy leülhet-e, lehet, hogy a tündelány nem is akar társalogni vele* - Üdvözletem Clémence, Savonn! *hajol meg a daimón is, aztán leül társa mellé és onnan figyelget mindenfelé*

Ha belépsz a masszív fa ajtón, jobbra egy nagyobb teret pillantasz meg, 20 kör alakú asztallal.. A bejárattól balra mágikus biliárd asztal, hogy ha kedved tartja játszhass. És egy mágikus flippert is találsz, ami szintén arra vár, hogy játssz vele.
A bejárattal szemben a pult, ahol a fogadós tananyázik. Mögötte üvegszekrény, benne italokat látsz. A pult előtt sorban 10 bárszék, mindegyik előtt egy kis tál, benne sós ropogtatnivalóval.
A pult baloldalán egy ajtót pillantasz meg, a mögött van az iroda, ott találod a főnököt, Björköt.
A pult jobb oldalán, az asztalok mögött egy lépcső húzódik. Odafent szépen megvetett szobákat találsz, hívogatóan egy fárasztó utazás után.
A terem fa burkolású, a barna szín dominál, de az asztalok teteje vörös márványból készült, a székeken bíbor bőrhuzat. A falakon képek lógnak, és fényképek egy-egy nagy játszmáról, ünnepségről. Minden asztalon találsz egy itallapot.
Az ajtó mögött húzódik a házirend, és a tábla az árakról.

Áru:
Alkohol mentes italok:
Jaffa sör, Mézbor, Vajsör: 55 bronz
Alkoholmentes koktélok:
Tengerszemkoktél, Mámoros éjjel, Északi szél : 70 bronz
Bólék:
Keleti egzotikum, Részeg hajnal: 77 bronz
Alkoholos italok alkoholmentes fajtái, koktéltól, (bólétól) függően más ár. 80 bronztól - 3 ezüstig
Alkoholos italok: (csak felnőtteknek):
vérnarancs pálinka, Lángnyelv whisky, Szíverősítő , Paraszt - torok, Igazgyöngy pezsgő + az előbb felsorolt koktélok valamilyen alkoholos kiegészítővel : 86 bronz

Rostos üdítők :
barack, narancs, répa, sütőtök 43 bronz
Teák:
Citromos, barackos, piócás, felhő ízű, napfény ízű: 50 bronz
Rendelhető csemegék:
Medveszem keksz, szivárvány ízű cukorka, búzadara –szelet, édeslekváros-sós bóhócos chips: 62 bronz
Kérhető reggeli :
rántotta + 3féle feltét (kolbász, sonka, lecsó)
Kenyér + vaj, felvágott, vagy méz, vagy lekvár: 1 ezüst
Mindegyikhez jár tea vagy rostos üdítő
Vacsora:
egy tál leves + valamilyen üdítő , vagy kenyér feltéttel. 1 ezüst[/color]

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Júl. 21, 2013 2:00 pm

*Táskámba a pokróc mellé még néhány dolgot bepakoltam hogy meglepjem vele Steven-t. Nagyon boldog vagyok az előttem álló naptól. Ahogy haladok megérzem hogy követnek, bár lépteket nem hallok. Kicsit lassítok és bal alkaromra erősített pálcámért nyúlok. Nem tervezek harcolni, de jobban érzem magam hogy a kezemben van. Mikor úgy gondolom elég közel ért az illető, megfordulok felé szegezve a pálcámat. *- Steven... *Meglepetésemben majdnem elejtettem a táskámat és a pálcát. *- Bocsi, azt hittem te már lent vársz. *mondtam hátam mögé rejtve a pálcámat. Kicsit szégyenlem magam hogy nem jöttem rá előbb hogy ő követ.*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Júl. 21, 2013 1:49 pm

*Még gyorsan visszafordul, mert megfeledkezik néhány fontos dologról. Összepakol néhány fontosabb holmit egy fekete táskába, majd a vállára kapja a gitártok mellé, és jókedvűen lép ki a szobából. Hamar megpillantja a fekete szépséget. Halkan sétál mögötte, szinte árnyként követi, hátha így okozhat neki egy kis meglepetést. Miközben Elisa sétál, gyönyörű fekete haja meg-meglebben, a járása erőt, határozottságot sugároz, mégis kecses és gyönyörű, főleg ahogy a csípőjét ringatja közben. Steven ellenben úgy jár, mint egy bika, mivel hát férfi és a férfiak nem épp a szép járásukról híresek, de annál inkább erejükről és kitartásukról, bár abban az ellenkező nem sem utolsó.*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Júl. 21, 2013 1:42 pm

-Rendben, mindjárt elkészülök. *válaszolom és leteszem a telefont. Felkaptam egy táskát amibe betettem egy pokrócot és elindulok. Jókedűnek érzem magam. Kicsit szaporák a lépteim és elég hangosan koppan cipőm sarka a folyosó padlóján. *~Még jó hogy a tengerpart nem olyan zsúfolt. ~*gondolkodom. *

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Júl. 21, 2013 1:31 pm

*Az apja tanította meg, hogyan játsszon rajta, úgyhogy valóban, de ő sosem kérkedett ezzel. Szerinte csak átlagosak a játékai.*
-Háát... Maradjunk annyiban, hogy majd meghallod. * feleli rá vigyorogva, miközben a hátára kapja a tokot és az ajtóhoz lép. * -Találkozzunk a tengerparton. Csodás idő van, remek ilyenkor kint ülni! Ráadásul ha még emlékszel arra, amit a parttal kapcsolatban mondtam, tolongásra sem kell számítanod. *mondja, végül kedvesen elköszön és lerakja a telefont.*
~Azt hiszem ma is jó napnak nézünk elébe.~

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Júl. 21, 2013 1:17 pm

-Szivesen találkozom veled. *mondom mosolyogva és felnevetek mikor a gitártudásáról beszél. *-Ugygn biztos jól játszol. *válaszolom és újra kinézek. Nem szokásom fényes nappal mászkálni, de ha Ő kéri bárhova megyek. *-Hova szeretnél menni? Tudod én nem igazán vagyok jártas itt. *mondom mosolyogva. Szívesen vagyok vele, és nyugodt vagyok. És a lehető legbiztosabb vagyok benne hogy szeretem. *

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Júl. 21, 2013 1:07 pm

*Kis csönd támad azután hogy felteszi a megfázással kapcsolatos kérdését. Szinte látja maga előtt, hogy talán elpirult, amikor még azt mondta, Vele álmodott. Erre a gondolatra széles mosolyra húzza száját, szívmelengető a lelki szemei előtt álló kép.*
-Nem. Jól bírom a hideget, és ugye nem sokkal utánad léptem ki. A természetben nem kockáztatok olyan gyakran. * sóhajt fel, majd a tőle jobbra álló, falnak támasztott fekete gitártokra emeli tekintetét. Az emberek figyelgetése úgy sem kötötte volna le sokáig, no meg rögtön új gondolata támad. * -Mondd csak, szeretnél... ma is találkozni velem? * kérdezi, közben belepirul az arca. * -Arra gondoltam hogy a gitáromat is hoznám. Megmutathatnám, mennyire nem tudok rajta játszani! *a végén jókedvűen nevet fel.*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Júl. 21, 2013 12:58 pm

*Még jó hogy nem lát mert teljesen elvörösödtem mikor azt mondja velem álmodott. *-É... én is jól aludtam, és nyugi nem lett semmi bajom. *válaszolom. Nyugalommal tölt el hogy hallom a hangját. *- És té? Te nem fáztál meg? *kérdezem halkan és az égre nézek. szikrázóan süt a nap igaz van néhány felhő az égen. *~Vajon zavarná ha találkozni szeretnék vele? ~*gondolkodom de még se kérdezek rá hanem inkább halgatom mit mond.*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Júl. 21, 2013 12:47 pm

*Megkönnyebbülten fújja ki a levegőt, amikor Elisa felveszi a telefont és beleszól. Úgy tűnik nem haragos, talán még örül is, hogy Steven felhívta.*
-Szia! * köszön vidáman. * -Én is, már attól tartottam hogy esetleg felébresztettelek, de ezek szerint nem. * halkan felkacag a vonal túlsó végén. * -Áh igen, nagyszerűen! Veled álmodtam, úgyhogy jól aludtam. * válaszolja őszintén, miközben feláll és az ablakhoz lép. Érdeklődve néz ki, a fogadó előtt elvonuló járókelőket figyeli. Valahogy nyugodtabb ez a város, pedig itt is van élet rendesen. Sokan élnek itt, fiatalok és idősebbek egyaránt, csakúgy nyüzsög az élet minden utcán! Mégis békés, s ez figyelemre méltó.* -Te hogy aludtál? Ugye nem fáztál meg? Tegnap elég hűvös volt a levegő, amikor kiléptünk a vízből. *este a tengerparton nincs is jobb dolog! Csak aztán ne felejtsen el az ember pokrócot is vinni magával, mert az éjszakák kissé hűvösek. Könnyen meglehet fázni nyáron is így. Egyébként piros rövid ujjút visel, barna rövidnadrággal, hozzáillő saruval. Tökéletes az idő ehhez a viselethez.*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Júl. 21, 2013 12:35 pm

*Ahogy bámulom a könyv lapjait, lágyan csendül fel telefonomból Beethoven Holdfény szonátája. A kijelzőre pillantok ahol a ''Kedvesem'' felirat villog. Nagyot dobban a szívem és azonnal fel is veszem. *- Szia... * szólok bele majd elmosolyodom. *- Azt hittem még alszol, ezért nem hívtalak. *mondom mielőtt bármit is mondana és leteszem a könyvet az asztalra, mert végleg érdektelenné vált. *~Jó hallani a hangját. Tényleg hiányzik pedig ugyan abban a fogadóban lakunk.~*gondolkodom mosolyogva.*-Remélem jól aludtál. *teszem hozzá.*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Júl. 21, 2013 12:21 pm

*A szobájában fekszik az ágyon, két keze feje alatt pihen, miközben a tegnapiakon gondolkodik.* ~Nagyon jól éreztem magam, igazi ritka pillanat! Egy komor, magányos farkassá lettem, aki sosem hitte volna, hogy egy nap rámosolyog a szerencse, amikor is a sors egy tündérrel hozza össze, Nellond teaházában. Milyen boldog vagyok! Igen, pedig sosem voltam az igazán, mert úgy éreztem, hiányzik valaki az életemből. Elizabeth minden űrt kitölt a szívemben, úgy érzem a közelében nem vagyok magányos. égre felszabadultan beszélhetek valakivel, végre van, aki megmosolyogtat! Hogy én mennyire szeretem! De vajon fel venné -e a telefont?~ *tekintete a fehér plafonról az éjjeli szekrényen fekvő citromsárga Samsungra téved. Azóta be is írta kedvese számát a telefon naplóba. Nem kéne mást tennie, mint felhívnia és akkor tudnának beszélni, csak mert hiányolja. Vajon megutálná? Nagyon haragudna érte? Úgy érzi, ezt sosem tudja meg, ha nem tesz egy próbát, így felül és a kezébe veszi mobilját. Kikeresi a "szerelmem"-ként beírt számot, majd rányom a "hívás" gombra és a füléhez emeli.*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Júl. 21, 2013 12:08 pm

*A szobámban ücsörgök az ablak előtt, és figyelem a járókelőket. Jóval nyugodtabb az utca mint New Yorkban és ez jólesik. Nincs az a állandó hangzavar. Az éjszaka sikerült nyugodtan aludnom. Állandóan a Stev-el eltöltött időre gondolok. Jól éreztem magam vele és életemben először töltötte el melegségel a szívemet egy csók. Úgy érzem hogy a jégbe zárt szívem újra szabadon doboghat. Mikor megúnom a járókelők bámulását, elkezdek pakolászni a ruháim közt. Egy krémszínű hossú ujjú pólót meg egy bokáigérő fekete szűksznknyát veszek fel és a megsznkott fekete magassarkú cipőt. Derékigérő fekete hajam csak megfésülöm de nem fogom össze. Egy könyvel a kezemben ülők vissza az ablakhoz, bár nem igazán köt le és állandóan a mellettem lévő asztalra téved a tekintetem ahol a telefonom pihen. *~Fel kéne hívnom, de lehet még alszik hisz nagyon későn értünk vissza. Á, inkább várok még vele. Nem szeretném magamra haragítani. ~* gondolkozom de még is kezembe vettem a telefonom, bár egyenlőre nem tárcsáztam a számát.*

Tárgy: Re: Fogadó Szer. Ápr. 17, 2013 5:25 pm

*Csak jót mosolyog a válaszon, oh dehogynem akaratos a szőkeség, de fura is lenne, ha erre csak úgy rábólintana, akkor hol lenne az akaratoskodás?* -Igen, kettőn áll, ez tökéletesen így van. *Bólint egyet, amikor már elengedte kicsit a leányzót és rendesen egymásra tudnak nézni. Azért azt nagyon is jóízű mosollyal konstatálja, hogy Aeryn egyetért, hogy még éljék az életet, utazzanak, vagy bármi.* -Igen, sok mindent kapkodtunk el, aminek tökéletesen nem volt értelme. *Aztán csendben is marad, hagyja, hogy a leányzó befejezze, amit mondani akar, hogy vajon milyen javaslata is van pontosan. Jó eséllyel ennek a fordulatnak Eu is örülni fog, hiszen azért nem tuti, hogy kellemes lett volna neki hosszú távon hogy ők ott laknak együtt, és neki meg van egy külön szobája, de hát mégis csak úgy azért... fura. Bólint végül és csak közelebb lép megint, hiába távolodott el most kicsit a leányzó. Tud higgadt maradni akkor is, ha a közelében van... nagyjából.* -Az úgy remek lenne, nem kell rohanni sehova, ismerjük meg egymást rendesen és majd az iskola után lépünk tovább, meglátjuk hova, vagy mit szeretnénk. Semmi sem kötelező, manapság már rengeteg pár van, akik se nem házasok, se semmi és mégis boldogok, ahogy vannak. Aztán ha mégis az fekszik nekünk, akkor majd úgy lesz. *A kis javaslatra azért csak megrázza a fejét.* -Nem, a régit már nem, azt nem akarnám neked. Maximum néhány kisebb balhé, de minimálisak és inkább csak egyszerűbbek, nem a megszokottak. *Hát igen, azért az nem lenne fair, ha ugyanúgy folytatná, lévén ő általában gazdag nőket húzott le, és azért ahhoz eléggé bele kell menni sok mindenbe, nem ritkán reggel mászott ki ágyakból, és úgy hozta el teszem azt a széf tartalmát. Azt azért nem kéne.* -Most akár... elmegyünk inni mondjuk egy forrócsokit, vagy ilyesmit? Csak úgy beszélgetni, elmesélném mi van Melddel, és hogy merre jártunk.

Tárgy: Re: Fogadó Szer. Ápr. 17, 2013 5:11 pm

*Hagyja magát ölelgetni, és jólesően simul oda. Formás kis kacsóival átkarolja Hamon derekát, és hallgatja annak szívverését. Hiába volt neki Bia, Ari, Laura, a barátnők sosem helyettesíthetik az ember - feu follet - igazi szerelmét, lelki társát.* Én nem vagyok akaratos! *Jegyzi meg kötekedést játszva, de azért bólint, tudja ő, hogy mire céloz a sármőr. Ő ilyen, nehéz elfogadtatnia másokkal, de aki a szívébe zárja, azzal illik neki is megértően bánnia. Aztán szétvállnak, és fel tud nézni a srácra.* Most már mindegy, kettőn áll a vásár, így alakult. *Ismeri be, és mérlegeli azokat, amiket hall. Tulajdonképpen mindegy is, hogy mit csinálnának, ha együtt tennék.* Nem akarok papucsfeleség lenni, mégis... ezek nekem nem fontosak. Igazad van, élvezzük még az életet, oly rövid! *Bólogat hevesen, ez akár szólhat az utazásnak, és bármi másnak is, viszont valamit még hozzá kell tennie.* De ne essünk még egyszer ebbe. Amikor pár lettünk, alig ismertük egymást, csak úgy lángoltunk. Ha szeretnénk egymástól valamit, akkor...*Gondolkozik el, és eszébe jut valami. Most már elengedi Hamon derekát, és csak álldogál előtte. Olyan ez mintha hideg fejjel, józanul mérlegelne, akárcsak ha nem függne semmi érzelme a döntéstől, pedig nem így van, egyszerűen csak alapos akar lenni.* Talán az lenne a legjobb, ha nem költöznénk össze, hanem tényleg ismerjük meg egymást. Randizzunk, meg minden, de legyen saját életed is, akár a régi dolgokkal is. Ha tudom, hogy szeretsz, semmi nem számít.

Tárgy: Re: Fogadó Szer. Ápr. 17, 2013 9:43 am

*Hát igen, a csábításokat, a tolvajságot igazából abbahagyta szinte teljes mértékben, mégha valamennyire meg is van a dolog a vérében a szülei révén, no meg persze az ösztön, hogy ne sokat maradjon egy helyben. Amikor aztán Aerynből kitör a sírás, akkor már végképp nem tudja megállni, hogy ott maradjon az ajtónál. Nem is nagyon várja meg, hogy a leányzó még közelebb lépjen hozzá, hanem pár nagyobb lépéssel már ott is terem és magához is szorítja.* -Te is hiányoztál... *A válasz hallatán azért csak elmosolyodik, ő is azért van most itt, mert hát minden izé ellenére, mégis csak a szőkeséget szereti, miatta adott fel annyi mindent és hogy visszatudna-e szokni a régi életébe, abban már nem is teljesen biztos. Eléggé egyedül volt azért előtte, és hiába van most itt Meld, neki azért meg van a saját kis köre, a falka, annak úgyse vehetné át a helyét.* -Én is szeretlek butus, minden akaratosságod ellenére. *Gyengéden megsimogatja a fejét, miközben még mindig a karjaiban tartja, magához vonva, csak amikor a hölgyemény fel akar nézni, hogy meglegyen a szemkontaktus, akkor engedi egy kicsit el, vagy legalábbis enged a szoros ölelésen.* -El. Lehet, hogy az én hülyeségem volt, azt hittem, hogy már illik az, hogy megkérjem a kezed, de úgy gondoltam, hogy jegyesség egy ideig, hiszen jól meg vagyunk még így. Eleve suliba járunk, utazhatnánk még, szeretnék veled sok helyre elmenni, világot látni, csak élvezni a fiatalságot tudod. Te mitől lennél boldog? Ettől az lennél?

Tárgy: Re: Fogadó Szer. Ápr. 17, 2013 9:27 am

*Igen, azt ő is belátja, hogy Hamon szinte az egész életét feladta, a tolvajlásokat, a csábításokat, ő pedig megmaradt akaratos druida hercegnőnek, akinek mindig kell valami figyelem. Talán ideje lenni tényleg felnőni, nem csak beszélni róla. Hallgatja Hamon szavait, így azért megnyugtatóbb. Végül feláll, látja, hogy a srác is mozdulna felé, csak bizonytalankodik, amire Aeryn minden alapot megadott. Egy lépést tesz Hamon felé, és kitör belőle a sírás, pedig még a sminkje is szét fog így kenődni.* Annyira hiányoztál...*Szűri ki a szavakat két lélegzetvétel között.* Én erőltettem, mindig kellett mellém valaki, és az egész druidás dolog, amire az életem épül, nem tudtam, hogy mi legyen, talán ezért akartam egy biztos pontot, melletted. *Rázza meg a fejét, le is hull a hajpánt, úgyhogy szőke haja most tényleg csak úgy szálldos a nyitott ablak mellett, mintha minimum véla lenne. Azt nem tudja megmagyarázni, hogy a fények miért voltak féltékenyek, de kezelnie kell őket.* Igen, más kéne, aki komolyabb, de mit csináljak, ha egyszer téged szeretlek? *Kérdezi letörölve a könnyeit. Még közelebb lép a fiúhoz, de nem érinti meg, csak felnéz rá.* Elkapkodtuk, ugye? Én sem voltam komoly, de így már boldog sem vagyok.

Tárgy: Re: Fogadó Szer. Ápr. 17, 2013 9:19 am

*Azért annyira ő sem szemétláda, hogy máshoz meneküljön, legalább nem nőneműhöz, a pasik meg olyan téren nem vonzzák. Az azért tényleg szemét húzás lett volna, meg egyébként sem lett volna semmi értelme utána ide jönni.* -Csak úgy minden felé. Meld ki van, Sasha szakított vele, bonyolult egy ügy, és már nem is tudom melyikünk vetette fel, hogy jó lenne csak úgy lelépni, mint az árvaházból, aztán végülis leléptünk. Utaztunk, megmutattam neki helyeket, amerre jártam. *Finoman megrántja a vállát. Persze, tudja, hogy ez nem volt a legjobb döntés, de egyszerűen muszáj volt, hogy ha más nem akkor 1-2 hétre kikapcsoljon és kiszakadjon mindenből, ami itt van, és mivel Meldnek is erre volt szüksége, pont kapóra jött a dolog. Aztán persze a problémák sajnos megvárták őket, ezzel nincs mit tenni. Még mindig jobb ez, mintha addig iszik, amíg tényleg valami hülyeséget csinál.* -De ez miért volt nekik jó, miért volt baj, hogy boldogok voltunk úgy, ahogy voltunk? *Igen, neki úgy volt jó, nem akart tovább gondolni, már maga a házasság is sok volt. Aeryn szavai után megpróbál megint mozdulni és közelebb lépni, de végül visszafogja magát. Nem tudja, hogy lenne-e ennek bármi értelme is.* -Tudom, hogy neked is sok volt ez az egész és hogy melletted kellett volna lennem. Lehet, hogy tényleg olyan valaki kell neked, aki...megbízhatóbb és felnőttebb, nem én. *Elhúzza kicsit a száját. Pedig mennyit koslatott a szőkeség után, sok mindent adott fel így is miatta, de még többet várna el.*

Tárgy: Re: Fogadó Szer. Ápr. 17, 2013 8:58 am

*Próbálja visszafogni magát, hiszen eddig minden indulatát kiabálással, sírással töltötte ki, de most végre itt van Hamon, és normálisan kéne lekezelni ezt a helyzetet. Enyhíti a pillantását, és bólint.* Legalább visszajött, ezt azért értékelem. *Aztán megrándul az ajka.* Merre jártál? *Erre azért kiváncsi, mert eléggé ki lenne borulva, ha a srác a nagy családozás előtt mondjuk prostikkal hentergett. Azt már végképp nem tudná lenyelni. Rendben, szakításban voltak, de akkor már nem tudna magukra úgy gondolni, mint előtte.* Pont azt várták, ami történt. Elüldöztelek, és én is elmenekültem. Szerintem ismernek már minket annyira, hogy ez kiszámítható legyen. *Jegyzi meg egykedvűen.* Tudom én is, fiatalok vagyunk, te pedig annyira szereted élvezni az életet, de nekem olyan társ kellett volna, aki velem van, bármi történjen is. Elitélsz engem, megijedsz, és rám mutogatsz, hogy ez neked sok. Nekem nem? Annyi idős vagyok mint te, és sosem voltam házsártos, tudtam, hogy szeretsz, akkor miért is lettem volna? *Aztán megrázza a fejét.* De nem, neked ennél is több szabadság kell, akkor legyen így. Most már késő visszakozni. *Visszaül az ágyra, még az étvágya is elment, már csak vissza akar dőlni, pityeregni kicsit. Szeretne inkább Hamon karjaiba ugrani, de nem megy. Azért tartja magát, legalább addig, amíg Hamon el nem megy.*

Tárgy: Re: Fogadó Szer. Ápr. 17, 2013 8:36 am

*Na igen, akkor jön majd a következő pofon, hiszen azt hitte, még talán van esély, hogy az egészet megbeszéljék valahogy, de Aeryn már döntött és lépett is, a nélkül, hogy vele bármit is egyeztetett volna. Persze valahol érthető ez a sértett hozzáállás is, nem arról van szó, hogy ne így lenne. Ismeri már annyira, hogy lássa rajta az apróbb jelekből is, hogy legszívesebben szétverne a fején néhány vázát, vagy ilyesmi, vagy inkább a szoba teljes berendezését, e téren hasznos ha van az embernek egy daimonja, aki egy kicsit higgadtságra tudja inteni. Követi a tekintetével az ablakhoz sétáló leányzót, és finoman szólva is meglepődik a válasz hallatán.* -Hogy érted? *Még jó, hogy nem az bukik ki belőle, hogy esetleg az egész valami átverés volt-e csak, vagy teszt, mert akkor aztán tuti, nem menne ki innen kék-zöld foltok nélkül. Azért az egy szócskát csak elkapja a végén, hogy a leányzó szereti.* -De mit vártak, mit tegyél? Segíts a bajba jutottakon vagy mi? *Hülye egy kérdés, hiszen nem tartozik igazán a tárgyhoz, de hát őszintén fogalma sincs, hogy mit mondjon, vagy egyáltalán mit várt az egész beszélgetésből. "-Sajnálom! -Én is! -Éljünk boldogan!" Hülyeség...* -Én csak, bepánikoltam az egésztől, tudom, hogy rosszul kezeltem a helyzetet. *Egy pillanatra megmozdul, hogy a háttal álló leányzó felé induljon, de aztán meg is torpan és az ajtónál marad, amikor Aeryn megfordul karba font kézzel és úgy néz rá, hogy ha tekintettel ölni lehetne, akkor ő már vérbe fagyva heverne a padlón.* -Tényleg sajnálom, de hát tizenkilenc vagyok Aeryn, még alig éltünk és egy gyerek... tudod, hogy mindent megváltoztat, onnantól nem lenne semmi életünk. De, visszajöttem, csak idő kellett. *Jó persze, azért fellélegzett, hogy mégsem, nagyon is.*

Tárgy: Re: Fogadó Szer. Ápr. 17, 2013 8:19 am

*Hát igen, akkor vélhetően ma vagy holnap fogja megtalálni majd a srácot valami ügyintéző, hogy értesítse a dologról. Ücsörög az ágyon, és próbálja nem szétnyitni ajkait izgalmában, hiszen még mindig őrülten szerelmes, de betett neki a dolog, nem is kicsit.* Elnézést? *Visszahangozza hitetlenkedve. Most tényleg szikrákat szór a szeme, legszívesebben felpattanna, hogy minimum arcon karmolja a tolvajt, de a hótigris borostyán szemvillanása csillapítani igyekszik a haragot.* Nem fog, mert nem lesz gyerekünk Hamon. *Néz ki az ablakon, a saját butaságát persze nehéz felvállalni, de muszáj lesz. Feláll, és oda is sétál, hogy kinézzen a vasútállomásra, amire éppen rálátni. Hátat fordít tehát az illuzionistának, és úgy folytatja tovább.* Becsaptak a fények, amelyek bennem élnek. Elhitették velem, hogy csoda történt, új élet fogant bennem. Naívan elhittem, boldog lettem tőle, mert szeretlek. *Hátrapillant a válla felett, ajkait lemondóan biggyeszti le.* Ez azonban nem lehetséges. Bosszút álltak rajtam, mert csak veled törődtem, ez lett az ára. De legalább tudom, hogy nem kellettünk volna neked. Ő semmiképpen sem, így viszont én nem akartalak már téged. Jobb ezt megtudni idejekorán. *Fonja kezét karba, és kb úgy néz szembe Hamonnel, mint John Connor, Marcussal a Terminátorban. Igen csúnyán. Nem megvetően, de vérig sértve.*

Tárgy: Re: Fogadó Szer. Ápr. 17, 2013 8:12 am

*Az a helyzet, hogy Aeryn nem nagyon tud nem jól kinézni, mégis csak csinos, akkor is, ha csak farmert visel, és nem valami direkt szexi cuccot. Egy pillanatra ő is azt hiszi, amikor a leányzó megtorpan, hogy be sem fogja engedni.* -Szia! *Viszonozza a köszönést, aztán tétován a szoba felé pillant, próbál megejteni egy mosolyt is, de nem nagyon sikerül a dolog, így csak áll tovább, és várja, hogy a leányzó felképeli, vagy ellép mellett, netán behívja, vagy mi lesz vajon. A megjegyzés hallatán csak elhúzza a száját kicsit, de végülis teljesen jogos, hogy Aeryn így áll hozzá. Lelépett, itt hagyta terhesen, nem igazán kezelte jól a helyzetet és akkor még finoman fogalmazunk. A hírt sem kapta még meg, hogy a házasságukat már felbontotta a leányzó, lehet, hogy majd csak ma érkezik el hozzá az infot, hiszen nem volt Nellondban, a kúriában, ezért húzódhatott az ügyintézés. Belépdel végül, amikor a szöszke leül az ágyra, de állva marad, csak megáll az ajtónak dőlve, amit behúz maga után.* -Tudom, nem is azért jöttem, mert számon akarnám kérni rajtad. Én csak... nem is tudom, elnézést akartam kérni. Sajnálom, nagyon hülyén viselkedtem, és nem akarom, hogy a gyerekünk apa nélkül nőjön fel. *Jó, arról az apró tényről végképp nem tud, hogy igazából az egész a fénylények szemét átverése volt.*

Tárgy: Re: Fogadó Szer. Ápr. 17, 2013 7:33 am

*A bálon nem sok minden történt, beszélgettek Szevérrel, aztán elhúzott, visszatért ebbe a szobába. Nem igazán tud magával mit kezdeni, már nagyon régen nem volt ilyen, hogy ennyire távol van tőle mindenki. Hamonnel annyira egymásra cuppantak, hogy a barátaitaik jótékonyan elmaradoztak. Vagy csak az ő barátai? És a tolvaj továbbra is élte világát? Kár ezen tépelődni. Oswinnal beszélgettek párat, legalább a nővére mellette van. Az álnok kis fények becsapták, talán mert régen volt kint már a mocsárnál, hogy hívja őket, és erre így az egész élete ráment. A szépsége ugyan nem fakult meg a boldogtalanságtól, ám miután visszatért Angliából, érvénytelenítette a házasságot. Ez egy mágikus pecsét, amelyből akár az egyikük is kiléphet, ő pedig megtette. Ezen a reggelen sem jobb a kedve mint máskor, most már tényleg kellene kezdeni valamit az életével, hiszen többen már aurorként, medimágusként, vagy akár szakácsként dolgoznak, ő pedig dúsgazdagként csak múlatja az időt. De ez így nem életcél. Nem olyan rég kelt, az öltözködésen, fogmosáson már túl van, reggelihez szándékozik majd lesétálni. Kiengedett haját most nem copfba fogja, hanem egy hajpánttal nyomja le. Ruházatra egy farmert, és egy fekete bőrdzsekit húz. Nincs kedve szexisen kinézni, mintha megtehetné. Mindegy, legalább nem csábító. A kopogásra meglepetten lép oda, nem várt senkit. Kinyitja az ajtót, aztán megrökönyödve mered Hamonre.* Szia... *Néz a háta mögé, nem tudja, hogy ebben a helyzetben be kéne-e hívnia az ex-urát, vagy legyen csak tárgyilagos, és a küszöbön beszéljék meg. De nem, túl sok minden kötötte össze őket, legalább egy pár mondatot megérdemel.* A gyűrűt már visszaadtam. *Hátrál vissza, és leül az ágyára.*

Tárgy: Re: Fogadó Szer. Ápr. 17, 2013 7:23 am

*Pár napja jöttek vissza Melddel a kis kiruccanásról, bár egyszerűbb úgy fogalmazni, hogy az elmenekülésről, mert inkább utóbbi volt mindkettejük részéről. Kicsit jártak erre, kicsit arra, mint régen, amikor megléptek az árvaházból, most is leléptek a bajok elől. Persze ez sosem megoldás, de mondhatni egy kis időnyerés. A végtelenségig viszont ezt sem lehet húzni, szóval szépen utánakérdezett reggel, hogy Aeryn merre van. Első infoi alapján visszament Angliába, ami nem túl jó hír, hiszen azért csak kéne beszélniük, aztán végül az egyik szobatársa elmondta, minden bizonnyal ő közelebbről ismeri, hogy azóta már visszajött, csak nem cuccolt még be a kúriába, hanem a Fogadóban szállt meg. Lehet, hogy direkt őt akarja elkerülni? Ez is benne van a pakliban persze, legalábbis a fejében megfordult a lehetőség. Mindenesetre Nellond felé veszi most az irányt, Meld még ugyan nem teljesen okés, de egy kicsit akkor is intéznie kell a saját dolgait, úgyis ott van a szöszkének a falka, ők is tartják benne a lelket. Egyszerű kék farmert visel, a haja kibontva, mint általában, felül egy hosszú ujjú hosszanti csíkos piros-fehér ing. Elegáns, de mégis laza, mint mindig. A Fogadóba lépve egyből a pulthoz igyekszik, megtudakolni hol lehet a leányzó, hivatalosan még a felesége, tehát megtudja szerezni az infot, bár nem viseli Aeryn a nevét, sosem vette fel, a Bakerség fontosabb volt. Fellépdel tehát a lépcsőn és határozottan célozza meg az ajtót, kopog.*

Tárgy: Re: Fogadó Hétf. Márc. 18, 2013 4:29 pm

*Mei ugyan nem ijed meg a helyzettől, de szeretne végre leülni és elfogyasztani agyonfűszerezett, mégis ínycsiklandó ebédjét. Odaáll az asztalhoz és kissé meglepve tapasztalja, hogy a lány magában beszél. Vagyis nem is ez a legmeglepőbb, az ilyesmi bárkivel előfordul... Inkább gondolatai furák egy kicsit. Kendernek álcázni valamit? Minek? Hátrapillant a fél-trollra, de még mindig jobb ötletnek tűnik a vöröske mellé letelepedni. Így meg is kéri, hogy letelepedhessen és beszélgetésindítónak mindjárt be is dobja a másik alternatíváját.*
- Ez az egyik kedvencem. De tény, hogy minden jóakaróm kitérne a hitéből, ha látná mivel bűnözök a tavaszi diéta közepén. *mondja, mintha csak magában gondolkodna. Egészen megkomolyodott az utóbbi időben, talán tényleg kezd korához méltóan viselkedni. Ganesh félmondatára azonban visszatér belé az élet és hangosan felkacag.*
- Inkább ne is emlegessük. Szemellenző, orrcsipesz és mindjárt van étvágyam. *mondja vigyorogva és villáját felkapva nekilát a mézes husiknak. Hetek óta nem evett édességet és most nagyon jól esik a sűrű, cukros trutymó.*

//fagy//

Tárgy: Re: Fogadó Hétf. Márc. 18, 2013 4:15 pm

*Vidáman dudorászva fogyasztja el az egyszerű ebédjét, és ezen még Ganesh menetrendszerű morgása sem változtathat. Sőt, az ömlő eső ellenére még a "hogyan verjünk át hiszékeny ex-diákokat" névre elkeresztelt projektje sem deríti rosszabb kedvre, pedig a kis füllentései lassan lelepleződnek. Szinkronban bámulnak ki az ablakon, teljesen elfeledkezve a külvilágról, így amikor valaki megszólítja, meglepetésében hangosan kimondja, amire éppen gondol.*
- Végül is illuzionista vagyok, vagy mi az ördög. Csak nem lehet olyan nehéz néhány szál izét vadkendernek álcázni. *Csak akkor veszi észre, hogy magában beszél, mikor Ganesh jó erősen belecsíp a karjába, ami persze a madárnak is fájdalmat okoz, így egyszerre ketten szisszennek fel.* ~Kislány, épp most árultad el ennek a kínai csajszinak, hogy miben sántikálunk. Ráadásul a fogadó legkellősebb közepén.~ *A dorgálás sem várat sokat magára, és Claire szörnyen elvörösödik. Általában mindent kimond, ami az eszébe jut, nem érdekli, mit gondol róla a másik, de ez azért egy kicsit más. Gyorsan mosolyt erőltet az arcára, és úgy csinál, mintha mi sem történt volna.*
- Persze, gyere nyugodtan. *Bólint, és a vele szemben levő helyre mutat. Amikor azonban meglátja az apró lány tányérjának tartalmát, undorodva húzza fel az orrát.*
- Fúj... Hogy vagy képes azt megenni? *Bár teljes szívéből szereti Indiát, az ottani ételeket sosem bírta megszokni, így a curry szagától most is felfordul a gyomra. Ganesh azonban minden ételért rajong, így habozás nélkül szökdécsel keresztül az asztalon, és szagmintát vesz az ételről. Eközben Claire inkább az emlegetett fél-trollt veszi szemügyre, és a látvány vidám mosolyra fakasztja.*
- Én sem ültem volna mellé... még a végén agyonnyom vagy ilyesmi.
- Vagy a szelei fújnak le a székről. *Csatlakozik a beszélgetéshez Ganesh, miután ő is szemügyre vette a szóban forgó humanoidot, és észlelte a tányérjában tornyosuló babhegyeket.*

Tárgy: Re: Fogadó Hétf. Márc. 18, 2013 3:52 pm

*Meit épphogy csak elérte a tavaszi jókedv, ez a roppant kedves évszak azonnal cserben is hagyja. Átadja helyét valami ősz-szerű trutymónak. Így az embernek alig van kedve kilépni a szobájából, ám Mei mégis a város felé veszi az irányt. Persze csak teleporton keresztül. A haját két fonatba rendezte. Öltözete egy farmer, egy sötétkék pulcsi és fehér télikabátja. A lábán világoskék gumicsizma, kezében kívül fekete, belül viszont tavaszi ágbolttá bűvölt esernyője. Így lép be a fogadóba. Bár imádja a kúria főztjét most mégis valami másra vágyik, valamire, amit csak itt kaphat meg. A Fogadóban már gyűlik a tömeg a rossz idő és az este közeledte hamar megtölti a helyet. A pultnál megrendeli a ház specialitását, majd körülnéz, ám helyet nem nagyon talál. Az ablak mellettii asztalnál egy vörös lány ül. Nagyjából vele egyidős lehet, mégsem nezabaros. Rövid ideig figyeli a lányt és a madarát.* ~Kicsit közel engedi a tányérhoz. Remélem a daimonja, különben.. fujj.~ *elmélkedik egy darabig, majd úgy dönt leül melléjük. Persze csak ha nem küldik el. Fogja hát curry-s, mézes, csípős csirkéjét a hozzá járó sáfrányos rizzsel és megáll az ablakkal szemben. *
- Ne haragudj, ideülhetek? Nem nagyon van hely, csak amellett a morcos fél-troll mellett. *mutat a válla fölött a szomszéd asztalnál ülő szakállas és erősen kosszagú szürkésbőrű alakra, aki fújtatva tömi magába a füstöltcsülköt.. babbal!!!*