Nyugati-szárnyi folyosók

Tárgy: Re: Nyugati-szárnyi folyosók Hétf. Ápr. 02, 2012 6:38 pm

*Leányzónk ismét nagyot harapott a szendvicséből, amitől egy pillanatra el is tűnt az arca, majd egy nagy pufi arcú Ness mosolygott vissza Cat-re. Mikor aztán lenyelte a falatot, válaszolt szépen a leányzónak.*-Köszike jól vagyok, bár mostanában felkenődtem párszor a tükrökre, de azon kívül semmi. Várj, te zúdítottad ránk a pókokat a terembe?*Kérdezte, majd nevetett egy jót, s ismét egy hatalmasat harapott a kajájába, majd kérdőn nézett Cat-re, hogy ő nem kér-e.*

Tárgy: Re: Nyugati-szárnyi folyosók Hétf. Ápr. 02, 2012 5:55 pm

* Cat a szemét törölgette egy zsepivel hogy ne látszódjon rajta elérzékenyülése. De nem sokáig tartott mert megint zokogni kezdett. Megörült mikor meglátta Nessiet, szüksége volt egy kis társaságra. *
- Szia Ness! Igen, megismerlek. * Mondta lehajtott fejjel. Nem akarta hogy Ness lássa ahogy sír. Először is azért mert borzasztó furán nézhetett kis tiszta elmosódott fekete sminkkel, másodszor meg nem akarta sajnáltatni magát. *
- Igen, megvagyok. * Mondta szipogva. *
- Te, hogyvagy?

Tárgy: Re: Nyugati-szárnyi folyosók Hétf. Ápr. 02, 2012 5:49 pm

*Lánykánk szintén a tükörteremből érkezett. Nemrég jött ki az étkezőből, méghozzá egy hihetetlenül nagy szendviccsel a kezében. Kb. akkora volt, mint egy átlagos méretű laptop, csak éppen volt benne: vaj, sonka, sajt, paradicsom, paprika, majonéz, retek, répa karikák és saláta.Nemrég már kapott egy fél szendvicset Crystaltól, de azzal nem igen lakott jól, így most már a giga szendvicset falja ezerrel. Ahogy ment a folyosón, hamarosan megpillantotta a lányt, aki a földön fetrengett néhány könyvel együtt. Megismerte ám őt, ő volt Cat Morgan, aki a gyönyörű, szikrázó vörös haját visszataszító zöldre cserélte, s ezzel jól meg is piszkálta Dragon, aki aztán rendeset kapott is a fejére. Most azonban úgy tűnik, hogy a cicus nincs jól, így Ness letérdelt hozzá, s megszólította.*-Szia! Nessie vagyok, ha még emlékszel rám. Jól vagy?*Kérdezte kedvesen, majd kissé távolabb lépett, hogy a zöldike csaj felegyenesedhessen.*

Tárgy: Re: Nyugati-szárnyi folyosók Hétf. Ápr. 02, 2012 5:39 pm

* A nagy kaland után a tükörteremből nellond felé indult meg a könyvtárba. Mikor visszaért kezében egy hatalmas könyvkupav és karján jó pár szatyor lógott. Minek kell neki ennyi mindent egyszerre hordania? Hát ez jó kérdés. Valószínűleg maga sem tudta rá a választ. A folyosóra érve már tiszta ideg volt, majd szét durrant. Nem győzött cipekedni, rossz napja is volt, fájt mindene. Egyszerűen kész rémálom. Amikor már végképp nem bírta tovább dühösen ledobta maga elé a cuccokat és kis híján sírva leült melléjük a tiszta földre. *

Tárgy: Re: Nyugati-szárnyi folyosók Vas. Okt. 02, 2011 10:16 am

*Alfons megrázza Daniel kezét*-Viszlát*Majd csak bámul a rohanó fiú után aztán vissza dől a falnak lecsukja a szemét és mereng azokon a szavakon amiket Daniel mondott majd 10 de talán 20 percnyi merengés után elindul valami új kalandot,helyet keresni nem érti miért de hajtja a vére valami újra valami veszélyesebbre és kíváncsi az iskola sötét múltjára .*

Tárgy: Re: Nyugati-szárnyi folyosók Vas. Okt. 02, 2011 10:02 am

*Danielben rögtön megindulnak a gondolatok Alfons szavai nyomán. Tudni kell a srácról, hogy nagyon sok intellektus van benne, szeret gondolkodni a világról, filozofálgatni, elmélkedni. Van ebnne valami különös, valami nagyon megragadó, amit csak akkor vehetsz észre, ha mrá közelebbről ismered a művészfiút. Most is rögvest foglalkoztatják azok a dolgok, amiket Alfons közölt. Kasztja szerint mutatványos, de a mentalisták közt is úgy tűnik megállná a helyét.* Rá fogsz majd jönni, hogy itt a Nezabarban a barátság nagyon relatív dolog. Sok emberrel vagyok jóban, de kevéssel vagyok igazán jóban és talán jobb is, ha nem bízol meg mindenkiben, aki látszólag kedves. Ha csak most jöttél, akkro nem tudhatod, hoyg az elmúlt években milyen borzalmakat éltünk itt át. Szóval ne legyenek illúzióid, nem véletleül egy sötét varázsiskola ez... annak ellenére, hogy én mindenek felett szeretnék bízni egy jó világban. Bár a jó is nagyon relatív, kinek mi a jó. Nekem az a jó, ha minél többet megtanulhatok, elvégre a tudás miatt érkeztem ide. Van akit a harc éltet, mások érdekből vannak itt. *Mondja Daniel egszen bőven kifejtve a gondolatait és tulajdonképpen messze túlment Alfons egyszerű kérdésén, sőt olyan problémaköröket feszegetett, amikkel jobb lesz vigyázni, hisz bámelyik pillanatban visszatérhet Daronel Deneria, bármelyik pillanatban feltűnhetnek újra a Sötétség kegyencei, esetleg Belzegár szelleme. Sőt, az iskoal irányítói is merőben rémséges mágusok: vámpírok, démonok, egetrengető elementalisták. Veszélyes hely... a Nezabar izgalmas, de veszélyes hely.* Tehát azért nem vagyok a barátaimmal, mert nem tudom, hogy valójában kik a barátaim. *teszi hozzá egyszerűen és nyíltan megválaszolva Alfons kérdését. Hangjában vannak kétségek, van valami bizonytalanság. Sokan lelplezik ezt a zavartzságot, de Daniel nem tudja és nem is akarja. nem feledkezhet meg azokról a háborúkról, amik az iskolát fenyegették. Eztán az órájára pillant és kitágult szemekkel konstallálja hoyg elrepült az idő.* Ne haragudj Alfons, de rohannom kell, egy találkozóm van. Milyen groteszk... nem tudom kik a bartaim, de találkozókra járok. *Mondja keserűen Daniel, amjd megragadja ALfons kezét, megárzza és...* Örülök, hogy megismertelek! *...mondja neki búcsútzóul, majd megfordul és kereket old.*

Tárgy: Re: Nyugati-szárnyi folyosók Vas. Okt. 02, 2011 9:52 am

-Én még új vagyok *Ő is a kezét nyújtja.*- Felfedezem a területet meg amúgy sincs sok barátom ~Egy se.~- Így ráérek körülnézni itt .És te hogy hogy nem a barátaiddal vagy valahol?

Tárgy: Re: Nyugati-szárnyi folyosók Vas. Okt. 02, 2011 9:41 am

*Danielnek esze ágában sincs végigmérni Alfonsot, mert ő alapvetően csak azzal tud jelen pillanatban foglalkozni, hogy valakinek kellemetlenséget okozott, viszont kifejezetten megnyugtatja, hogy Alfons nem neheztel rá, ráaádásul még segít is a térdén, amit minden bizonnyal Daniel is könnyűszerrel meg tudott volna tenni, nem mintha most eszébe jutott volna egy ennyire banális és logikus lépés.* Akkor jó. *Ad nyomatékot újra beálló nyugalmának, majd kezét nyújtja Alfons felé és közben ki is egyenesedik, hisz térde már nem fáj.* Daniel Dragos vagyok, Belsirion. Köszönöm a... a segítséget! *Mutatkozik be sokkal határozottabban, mitn amit előző fellépése mutatott, illetve meg is köszönöi a mágikus segedelmet Alfonsnak. Eztán tesz két lépést a folyosó közepe felé, ezek után nem szívesen álldogál a falnál, hisz ki tudja mikor kerül szorosabb, de fájdalmas viszonyba újra a falfelülettel.* Úgy látom nem én vagyok az egyetlen, aki a labirintusban sétafikál. Mi szél hozott erre? Csak mert én tudom magamról, hogy szívesen vagyok egyedül és a jelek szerint jobb is, ha nem találkozok senkivel. *Mondja Daniel és utolsó gondolatával utal a kis balesetére, miközben kicsit zavartan megvakargatja a tarkóját.*

Tárgy: Re: Nyugati-szárnyi folyosók Vas. Okt. 02, 2011 9:35 am

- Semmi gond velem is előfordul néha egy-két baleset.*Majd végigméri a fiút és nyugtázza magában.*~Hála istennek ő sem az iskola réme.~ *Majd gyorsan elő kapja pálcáját elmond egy igét a fiú térdére mert látja hogy megsérült és megejt közben egy köszönést is .* - Ferula *És köszön* -Helló Alfons Gerard

Tárgy: Re: Nyugati-szárnyi folyosók Vas. Okt. 02, 2011 9:19 am

*Nem sokáig marad Alfons egyedül a föld mélyének komor folyosóján, ugyanis van még egy nezabari lélek aki magányában, csendességében sétálgat errefelé belemerülev az élet nagy dolgaiba, miközben eltölti az a Nyugalom, amit a labirintus áraszt magából. Kérdés, hogy ez a nyugalom mikor válik át valami mássá, valami borzasztóbbá, valami rémisztőbbé. Daniel Dragosról van szó, a Belsirion szak mnűvészlelkű mutatványosáról, akinek attributuma, hogy kevéssé tud szocializálódni, kevéssé tud megnyílni mások előtt. Noha jópár hónap eltelt már azóta, hogy itt van és nagyon sokat fejlődött jelleme, erősebbé és nyíltabbá vált, még mindig akadnak pillanatok, amikor nem találja a helyét a világban és zavarba jön teljesen életszerű helyzetekben is. Hiába, az ő igazi élettere a zene, ahol rátalál önmagára, az illúziók és minden ami szép és jó. Ebben a pillanatban zsebretett kézzel bandukol teljesen belefeledkezve magába, miközben a cipője orra hegyét bámulja. Ennek következtében nem veszi észre, hogy nincs egyedül a folyosón, ráadásul Alfons is becsukja a szemét álmosságában. Ennek eredménye az lesz, hogy Daniel egyszerűen nekimegy Alfonsnak és szinte fellöki a fiút. Mikor Daniel felocsúdik gondolataiból, majd a riadalomtól, hogy valami bajt okozott ijedten tekint Alfonsra, akinek megragadta a karját, hogy nehogy elessenek.* Őőő... ne haragudj! Elkalandoztam... sajnálom! *Mondja zavartan a belsirionos fiú és ekkor érzi meg a térdébe nyilaló fájdalmat, ami annak eredménye, hogy az ütközéskor a térdét a falba verte be. Most félig lehajol és elkezdi dörzsölgetni az izületet, de közben továbbra is kétségbeesetten figyeli Alfons reakcióját.*

Tárgy: Re: Nyugati-szárnyi folyosók Vas. Okt. 02, 2011 9:08 am

*Éppen erre bóklászik amikor betér ide mert még mindig a felfedező körútján van körülnéz és mivel a sok mászkálástól elfáradt így csak nekidől egy falnak és jobban felméri a környezetét kihalt minden egyenlőre. Ásít egy nagyot és egy pillanatra becsukja a szemét és reménykedik hogy nem alszik el.*

Vendég

*Linával pacsizik. Maga sem tudja miért.* - A nevemet egyenlőre nem árulnám el, legalábbis addig biztosan nem míg ez a sötét csaj itt van az undok kis dögével. *Válaszol Linának, majd Rosira szegezi acélkék tekintetét.* -Nem nevezem magam gonosznak. Csak tudom mit kell válaszolni ilyen fruskáknak, akik nem tudják hol a helyük. *Mondja, és neki löki Rosit a falnak.* - Lehet, hogy szőke vagyok, de nekem akkor is előnyöm van veled szemben. Te, kis pöffeszkedő bunkó lebecsülsz engem. Én legalább tudom kivel akarok beszélni, és igen szándékosan sértegetlek, hogy visszavegyél a nagy szádból! *Felesel Rosikának.*- Az anyám egy idióta. Viszont a családom legalább fent tudja tartani magát. Az én családfám erős, míg a tiéd valószínűleg egy kóróhoz hasonlít. Az én családom terjeszkedik, befolyásosak vagyunk, míg te csak hisztizni tudsz a... Middel is? Macskáddal? *Kötekedik tovább a szőkeség.* -Szólás szabadság van, ha nem tudnád. Mi vagy te? Egy császárné, aki kénye-kedve szerint parancsolgat másoknak? Légyszíves tudd már hol a határ Törppilla! *És csak kötekedik tovább.* -Mi tehet? Ő semmit, én viszont alaposan ellátnám a bajodat törpikém. *Csak beszél tovább. Rosi aztán szócsatázhat Tylinenal egész éjszaka.* -Semmi közöd nincs hozzá. Ha el akarná mondani valakinek úgyis te lennél az utolsó. Inkább húzódj meg egy sötét sarokba a dögöddel együtt, és hagyd a normális embereket beszélgetni.* Tyline szemeiben merő gonoszság és gúny látszik.* -Erre tudsz valamit mondani, vagy gondolkozási idő kell? Ha igen akkor húzz vissza a szobádba, és ha eszedbe jutott valami használható akkor gyere vissza! *Köt bele, ahol tud a sima Allidonos diáklányba*

//Fagy//

Vendég

- Hát már megint te? Meglátszik két szöszi. Véditek egymást. *Feleli Tylinennak egy gonosz vigyorral. Linát most csak levegőnek nézi. Nem érdekli már Rosit.* - Komolyan azt hiszed, hogy a daimon egy kór? Komolyan mondom ekkora szőkét még életemben nem láttam. És még, hogy csak az lehet aranyvérű? Ezt meg honnét szeded? Csak nem anyuci mesélte? *Kérdi Tylinetól harsányan felnevetve és maró gúnnyal a hangjában. Főleg az utolsó mondatoknál. Szórakoztató társaság ez, legalább is Rosi jót röhög rajtuk. Közben ránéz Linára, eléggé megvető pillantással.* - Rád most nincs szükség, szóval maradj csöndben kis emberfajzat. *Mondja Linának lenézően, majd visszafordul Tylinehoz.* - Ugyan már. Mit tehet velem a kis Prefektusod? Ha kirugatna azzal csak szívességet tenne nekem, de erre nem képes. Mást meg nem nagyon tud tenni a kis csaj. *Feleli neki. Aztán újra Linához fordul.* - Mond csak. Mitől volt olyan rossz napod? *Szegezi a lánynak a kérdését. Nem igazán vár választ, még csak kíváncsiság sincs a hangjában. Csak azt reméli, hogy talál valamit, amivel még inkább vérig sértheti. Ha meg nem is válaszol, legalább az emlékeket felidézteti a lánnyal, és ha minden jól sikerül, akkor azok eléggé megsértik.*

Tárgy: Re: Nyugati-szárnyi folyosók Kedd Jún. 21, 2011 4:54 pm

-Nem vagyok dilis, de talán te az vagy! *vág vissza, és tovább táncoltatja Pihót. Mikor jön Tyline lerakja Pihit, mert mr ő maga is elszédült.* - Köszi! Mi a neved? Én Lina vagyok. *biccent a lánynak, majd elkezd dúdolni.* - Egyébként, emg miért zavar téged, hoyg énekelek? Tán rossz a hangod? *vág oda Rosinak.* -Jobb ha nem hergelsz fel, mert, tudod rossz napom van! Csak én nem mutatom ki úgy mint az idegbajosok *kuncog, majd pacsit nyújt Tylinenak.* -Gondolom, te gonoszabb vagy mint én... Igaz? *kérdezi Tylinetől, amjd Rosihoz fordul.* -Uyge nem bántottalak meg? *persze ezt csak viccből kérdezi, mert tudja, hogy ilyet sosem kérdezne tőle senki, úgyhogy ő se kérdez.*

Vendég

*Néhány embernek ismerős lehet egy szőke leányzó a göndör hajkoronájával és az acélkék szemeivel. Fehér felsőt, farmert és fehér szandált visel. Vállán ott pihen a fekete válltáskája is. Épp a barátnőjétől búcsúzott el, mikor két diákot kiszúr. Az egyik énekel Tyline egyből hülyének nézi. A másik szemétkedik és daimonja van. A Belsis lány odalép Lina mellé. Ma védelmező hangulatban van.* - Hagyjad már békén! Mit ártott neked? Különben is hármunk közül nekem van több jogom szemétkedni. Én legalább nem vagyok daimon-kórral megfertőzve. *Védelmezi szőke társát. Akármilyen hülyének is nézi most kivételesen meg tudja érteni Linát.* - Tudod mi az a daimon-kór? Olyan dolog, hogy az embernek daimonja van. Nos, ezt a családom nagyon is ellenzi csak az lehet aranyvérű, aki daimon nélküli. *Magyaráz a Rosinak. Hát igen. A családja remekül belenevelte ezt is.* -Ugye tudod hogy mások látnak? *Utánozza Rosit.* - Ugye te meg tudod, hogy nagyon hülye vagy? Legalább lenne annyi eszed, hogy rájöjjél, hogy egy prefektust sértegetsz! Ilyen csökkent értelműt még életben nem láttam. *Csóválja a fejét a francia lány. De mitől ilyen védelmező?* -Te meg inkább te le azt a macskát. A végén még lehányná a daimonos kis csajt.*Veti oda Linának. Védelmezőnek védelmező, de cseppet sem kedves.*

Vendég

*Rosi, a tegnapi kaland után, úgy döntött, hogy visszatér az iskolai élethez, és most eme ötlet lendületével indul meg, hogy körbe nézzen az iskolában. Bár nem keresi más társaságát, ahogy máskor sem, mégis hangokat hall, ami azt jelenti, hogy rajta kivül van itt valaki más is. Erre csak sóhajt egyet, és megáll. Lenéz Celre, és sejthető, hogy miről kérdezi a daimont.* ~ Tovább menjünk, vagy vissza? -Menjünk tovább. Kíváncsi vagyok ki ez a dilis. A sok közül? ~ *Teszi fel a költői kérdést gondolatban, és arcára egy gonosz mosoly ül ki. Talán nem is volt olyan rossz ötlet kijönni a szobából. Öltözete amúgy egy fekete bőr miniszoknya, egy pink trikó ami jól kiemeli szinte tökéletes alakját, egy fekete szandál, haja kiengedve lóg, szeme enyhén kihúzva, körmei pedig még mindig feketére festve, oldalára erősítve egy fekete szalaggal rövid kardja és pálcája. Elindul a hang irányába, és amikor meglátja, hogy a lány, aki énekel, a macskáját táncoltatja, megáll. Felhúzza szépen ívelt szemöldökeit, majd lenéz Celre, aki szinte ugyan ezt teszi.* - Te dilis vagy? *Kérdi a lánytól Rosi, ahogy közelebb sétál.* - Ugye tudod, hogy mások is látnak? *Szögezi a lánynak egy újabb kérdését. Hangja, és arca is rideg. Szürke szemei szinte késként vájódnak a lányéba. Ugye van az a mondás, hogy: ha a szemével ölni tudna...*

Tárgy: Re: Nyugati-szárnyi folyosók Kedd Jún. 21, 2011 3:59 pm

* Lina egy farmer shortban, egy fehér trikóban, és a Converse cipőjében jelenik meg a folyosón. Pálcáját lengeti kezében, és közben énekel.* - All my life I've been good but now! * mosolyog, és a dolgokat elfeledve boldog. Fellázad. Nagyon nehezen látszik, de a lábán necc harisnya feszül. Szőke haja csak leng, néha- néha ugrándozik, és a nevetésétől felzajlik az iskola. Macskája is táncikálva lépdel mellette, és nyivákolva "énekel" a lánnyal együtt.* -What the hell! *kiált fel, és felkapja Pihit, majd megtáncoltatja.* - Na Prefi macskám? Ugye szeretsz? Ugye imádsz? *bezsél a macskához, mire az nyivákol egyet, és odadörgölőzik Linához.* - Wooo! *énekel tovább, és a pálcáját még mindig lengeti.*

Tárgy: Re: Nyugati-szárnyi folyosók Vas. Ápr. 10, 2011 10:27 am

- Úgysem tennéd meg... *Vonja meg a vállát, és biztos abban, amit mond. Darwinra összeszűkült szemekkel pillog, amikor az felnevet, ő is felkacag, de igazából maga sem tudja, hogy min, bár annyi szent, hogy nem is érdekli... Mondjuk ez ebben az illuminált állapotban érthető is. Susan megjegyzésére hozzáér a lány egy tincséhez.* - Én mindig is szőkét akartam... olyat, mint amilyen a tiéd. *Gondolkodik el egy pillanatra. Viszont Susan válaszából - az almás dologból - szinte semmit nem tud kihámozni... egyszerűen nem fogja fel, hogy mit akar ezzel mondani a lány, de nem is nagyon gondolkodik el rajta behatóbban. Felsegíti, és kijelenti, hogy majd ő felkíséri, de Vivienne csak felvonja szépen ívelt, fekete szemöldökét.* - Hova viszel? Nem akarok felmenni. *Torpan meg a folyosó kellős közepén, azt pedig összeszűkült szemekkel nézi, ahogyan Susan elejti, majd el is tünteti az üveget.* - Direkt csináltad.

Vendég

- Tudom, de akkor is Te járnál rosszul. Különben is részeg vagy, teljesen kiszolgáltatott vagy. Csak egy mozdulatom telne, hogy eltegyelek láb alól. *Mondja sejtelmesen mosolyogva. Noha, nem tenne kárt a lányban, ahhoz talán megkedvelte. Darwin csak leül Vivivel szembe, majd úgy nézi az eseményeket. Úgy látszik nagyon jól szórakozik rajta, főleg amikor a lány csücsöríteni kezd.* -Hehehehe *Röhög fel az állat, akarom mondani daimon. Susan összeráncolt szemöldökkel néz a lányra, miközben a haját kezdi el piszkálgatni.* -Szép hajad van. *Jelenti ki, mindenesetre az utolsó kérdésre megvonja a vállát.* -Talán. Nem tudom. lehet, hogy szép vagy. De az a szépség az csak egy külső dolog. Egy alma lehet kívülről szép, de nem ér semmit ha belülről rohad. *Mondja, aztán inkább csak legyint egyet.* -Nem ez még nekem is sok lenne ilyen állapotban... *Mondja maga elé, miközben a lányra pislant.* -Na gyere felkísérlek... *Mondja a lánynak, miközben feltámogatja a másikat. Aztán az üveget leejti, mire az össze törik.* -Upszi. *Mondja a lány, miközben elsuttog egy igét és az üveg eltűnik.* -Milyen ügyetlen vagyok. *Mondja a lány, majd ugye Vivit segíti fel.*

Tárgy: Re: Nyugati-szárnyi folyosók Vas. Ápr. 10, 2011 9:28 am

*Megrázza a fejét, szilárdul hisz abban, hogy semmi baja nincs, sőt, még a hangulata is eléggé fel van dobva. Szóval igazából fel sem tűnik neki, hogy meg sem tud állni a lábán... ez nem különösebben akadályozza. A kérdésre összeráncolja a homlokát.* - De ugye tudod, hogy úgysem mennék el? *Kérdez vissza, és lehet, hogy egy kicsit szemtelenre sikeredett a mondat, de legalább őszinte. Összeszűkült szemekkel, összecsücsörített szájjal mered a tequilás üveg után, és amikor Susan felé nyújtja a másikat, nagyot kortyol belőle, de előrehajol, és majdnem kiköpi a vizet.* - Hukk... azt hittem, legalább vodka van benne! *Kiált fel, miután lenyelte. A kérdésre csak széles, kaján vigyorral annyit válaszol:* - Ugyan! A pasik szoktak inni miattam... *Jelenti ki határozottan, és felnéz, Susanra.* - Susan... nagyon kibírhatatlan vagyok? *Érdeklődik nemes egyszerűséggel, de a válaszra valószínűleg másnap úgysem fog emlékezni...*

Vendég

-Dehogynem. *Mondja halkan, aztán amikor a lány felvonja a szemöldökét csak mosolyogva megrázza a fejét. Valamilyen szinten benne is van véla vér, még talán a nagyanyja volt negyed véla. Persze ez a lányra nem igen hat ki, mindenesetre a lány hisztizni kezd...* - Nem, nem vagy jól. Látod látod... *Mondja a cipős, meg a jól vagyok dologra. A lány heves magyarázásra meg úgy az egész viselkedésére egy sóhaj tör fel a tüdejéből.* - Ugye tudod, hogy most büntetőmunkára kéne, hogy küldjelek...? *Kérdezi vigyorogva, persze nem gondolja komolyan. Viszont az üveget csak távolabb rakja és ő sem iszik bele, de a lánynak végképp ne adja oda.* -Perszeee, hogy nem kapsz. *Mondja a lány, aztán fogja a miniszütyőjében lévő vizesüveget és a lánynak adja. (Természetesen tér-tágított táskáról beszélünk.)* - Idd meg. Fájni fog a fejed. *Mondja a lány, és hogy honnan tudja? Vele is ezt csinálta Jana, amikor khm...* - Na gyere. *Mondja a lánynak, miközben próbálja itatni vagy valami. Nem szeretné, hogy rosszul legyen a lány vagy valami.* -Csak nem valami pasi miatt ittál...? *Kérdezi közben a lány. Báár, azt is kinézni a lányból, hogy csak úgy a "party" kedvéért nekiáll inni.*

Tárgy: Re: Nyugati-szárnyi folyosók Vas. Ápr. 10, 2011 8:52 am

- Ártani... hukk. Nem árt az senkinek! Teljesen jól érzem magam... *Feleli, majd felvonja a szemöldökét.* - Az én fajtámat... az miféle? Véla... *Gondolkodik el, és előre kezd dőlni a padon. Ekkor tápászkodik ugye fel, de az, hogy két lábon van, nem tart sokáig, most a gravitáció ötször annyira hat rá, mint amúgy szokott. A földön landol, és ugye hisztizni-vinnyogni kezd, de ezt Susan nem hagyja sokáig, visszaülteti a padra.* - Jajj már, jól vagyok... de a cipőm... az én gyönyörű, gyönyörű cipőm... * Előhúzza pálcáját, és a lábbelire mutat vele.* - Fixmap... Fixlam... Fixp... Fixample! *Hangzik végre a szájából sokszori próbálkozás után a bűbáj, mire a sarok visszaragasztódik az eredeti helyére.* - Nagyoooon... hukk, jó vagyok! *Néz Susanra, miközben pálcájával hevesen gesztikulál, és kerekre nyílt szemekkel figyeli, ahogyan kortyol egyet a tequilából.* - Susan... én is kérek!

Vendég

-Sss... Csak maradj csendbe. *Válaszolja halkan a lánynak. Nem az, hogy nem tetszik neki csak guggolva, azért mégis csak kényelmetlen neki.* -Finomnak finom, de ahogy elnézem neked nagyon megártott. *Mondja a lány, miközben a fejét csóválja, aztán amikor az csábosan pillog rá félrebiccenti a fejét, de nem mond semmit. Miss Watson továbbra is heteró...* -Cicuskám engem ezzel nem hatsz meg, pontosan ismerem az olyasfajtát, mint amilyen Te vagy. *Mondja neki mosolyogva, persze lehet ezt kedves dorgálásnak is nevezni. Aztán a lány megpróbál felállni a szőkeség nem igen akarja engedni, de hát... Mindenesetre, csak felszedi a földről az elesett lányt, majd visszahúzza a padszerűségre.* - Hahó, Te még járni sem tudsz maradj már meg a fenekeden. *Mondja, neki, miközben szépen ívelt szemöldöke a magasba siklik. Tekintete közben az üvegre siklik, majd fogja és belekortyol. Az ital szinte kellemesen égeti a torkát, persze félreértés ne essék nem szándékozik ő berúgni.*

Tárgy: Re: Nyugati-szárnyi folyosók Szomb. Ápr. 09, 2011 8:16 pm

- De akkor nem lenne értelme megszegni a szabályt. Mert ha nincs is szabály, egyáltalán nem is lehet megszegni. *Magyarázza el Susannak szűkre nyitott, tengeresen csillogó kék tekintettel. És ugye ezután bóbiskol el, teljesen jól elvan Susan vállán, akinek viszont ez nem igazán tetszik, vagyis nincsen hozzá túl sok érkezése, úgyhogy nagy nehezen talpra állítja a résszeges, kipirult arcú vélalányt, és leülteti valahova. A kérdésre csak megrázza a fejét.* - A tequila finom! *Nyújtja ki a kezét az ital után, de valószínűleg csak a levegőt kaszálja. Egyébként nem bírja túl jól az alkoholt, szóval... Nagyokat pislog Susanra, és igyekszik minél csábosabb lenni, ami minden bizonnyal be is jön, de valószínűleg nem olyan szinten, mint mondjuk egy fiúnál, szóval lehet, hogy Susan nem fogja odaadni az üveget csak azért, mert tekintete csodával határos dolgokat ígér... Megpróbál feltápászkodni a székről, vagy padról, vagy bármi is legyen, amin ül, de ennek pont annyi az eredménye, hogy egy bravúros eséssel kitöri gyönyörű Prada cipőjének sarkát. Vinnyogva ül törökülésbe a földön, és a kitört sarkat bámulja, miközben drága kis lábfejét simogatja. Amúgy is elviselhetetlen egy egyén, hát még így...*

Vendég

*A lány felvont szemöldökkel figyeli a másikat, zöld szemei melyek eddig tompán izzottak most egyre jobban kezdenek elsötétülni.* -Igen, de mértékkel kéne. Vagy ha már beakarsz rúgni akkor ne itt tedd. Menj le a Jeniliába és ott. Ott lehet, de itt nem... *Mondja a lány, ami elvégre igaz is. Senki nem tiltotta meg, hogy a Jeniliában nem lehet inni, sőt... Amikor a lány nekidől, meg nyammog, csak fogja és felhúzza.* -Hé, kisasszonyka. *Mondja neki a lány, miközben megfogja és felhúzza. Ami azt illeti Susan kifejezetten törékeny lánynak, mondható, de azért van benne erő így simán elbírja a lányt.* - Na most szépen felállsz, gyerünk. *Mondja neki, miközben támogatni kezdi.* -De mi is késztetett arra, hogy igyál? *Teszi fel a kérdést, miközben keres valami ülőalkalmatosságot és oda ülteti le a lányt.*~Suuusan, tiszta dilis ez a csaj, hagyjad máár!~*Pofázik közbe Darwin, persze nem hangosan. Azért annyira nem hülye, mindenesetre a szőkeség leül a másik lány mellé és úgy várja annak a reakcióját. Az ital még mindig nála van és nem szándékozik visszaadni a másiknak.*