Nyugati-szárnyi folyosók

*Ahogy a fiú az elszalasztott ajándékot említi, kicsit csalódott lesz. Az amit ő kapott, mindennél jobb. Szerinte legalábbis. Azzal nagyon bele nyúlt a dolgokba. Legalábbis a lény, akitől kívánhattak, nagyon lelkes volt szerinte a teljesítés terén. Ami pedig Mátét illeti, … * - Ki vörösödött volna el? *Kérdezi meglepetten, mert nem igazán érti, miről van szó. Vagyis … érti ő, de mégsem. Ugyanis Máté nem csak hogy megtartotta a színét, ha róla van szó, de valahogy sokkal jobban el lehet vele beszélgetni, amióta Kalaposnak hiszi magát. Szóval nem egy egyszerű eset a fiú. De hogy a nyári események milyen fordulatot vettek volna ha nem zizzen meg szegény fiú, azt nem tudja megmondani. Szerinte rajtavesztett volna, ha Gaeával összefut az a szerencsétlen srác. Ami meg a másik témát illeti, szóval igen … na az valami csúcs.* - A főhadi? Maga a paradicsom nekem a másik szak után. *Mosolyodik el, és kicsi szín is kerül az arcára. De ez csakis a főhadszállásnak szól.* - Az a tó valami csúcs. Kár hogy csak most kerültem át. Nyáron úgy meg néztem volna a fenekéig.*Na most ez picit úgy hangzott, mintha egy nőt mesélne el a haverjának egy pasi, de nem így van. De tény, abba a tóba beleszeretett elsőre. Közben lassan kisétálnak a központiba, úgyhogy adva van a kérdés, hogy merre. A lányt a szíve a tóhoz húzza erőteljesen.*

// FAGY //

*Ahogy Sepp arra utal, hogy megérte a bálon részt venni, eszébe jut a nyakában lógó Fényhozó, és felcsillan a szeme.* - Húúú! Te is kaptál ajándékot a dzsintől? *Kérdezi lelkesedve, majd majdnem megkéri a fiút, hogy mutassa meg neki, de hamar magára szól, hogy hozzá méltatlan a viselkedése, így gyorsan egy köhintéssel lehiggad. És hogy mennyire változott meg? Hát tessék! Itt van rá a bizonyíték. Pont hogy ez az utóbbi két és fél-három hét az, ami megint nagyon rányomta a bélyegét a lány jellemvilágára. Alamuszi az tény, az meg is fog maradni, de csak az ellenségeinek, de akkor kiemelt módon. A barátai meg aki közömbös, nos, ők vagy tisztában vannak a lány képességeivel, vagy nem, de akkor az meg az ő hibájuk, és miért a lány szenvedne tőle. Sepp tüsszentéshez fordul el hírtelen, ha persze jól látta a fiú mozdulatát, És már éppen viccesen beleszólna hogy előre mondja hogy jobbulást, de vissza foga magát, pedig már emeli az ujját is, … aztán inkább mégsem teszi. Helyette viszont úgy tűnik, Linától kell elköszönnie, mert mennie kell tovább. (Lina kérésére kiírva) Pedig épen hogy csak megismerkedhetett Seppel, és elmesélte, hogy Nilla alkotását levakarnia milyen nehéz is volt.* - Szia Lina! Majd felugrom a szobádba, és körbe nézek ha nem gond! *Aztán már vissza is fordul Sepphez, és mesélni kezdi, hogy ama említett lányzó, mennyire nem lángész.* - Kérzeld szegényke azt hitte, hogy ha Mátét a bálon lepuszilja, mármint arcon puszilja, akkor belezavar valamibe minket. Helyette szegény úgy leégette magát, hogy nem bírtam megállni nevetés nélkül. *Meséli vigyorogva, és az emlék újra lejátszódik előtte. Egyszerűen nem tud nem nevetni újra rajta.*

// Köszi a játékot Lina! ^^ //

*Egyáltalán nem lepődik meg azon, hogy a lány nem akar visszavágót hisz ő sem adna. De azért megpróbálta na mindegy majd legközelebb. Mikor a lány elköszön ő is elköszön majd csak mosolyog a lányra mikor az pukedlizik. Mikor az elment ő is megfordul és elindul az ellentétes irányba folytatja sétáját.*

-Áu!!!! Ilyen gyorsan még soha nem kaptam még ki. Ez idegesítő! Még apámtól se kaptam még ilyen hamar ki. Elismerem gyors vagy nagyon gyors és jól bánsz a tőrre, meg egy kicsit alá is becsültelek. * Elmosolyodik! lehet, hogy szinte méh egy perc sem volt neki a fiú és simán megölhette volna de azért élvezte. Szinte csak úgy teng benne az adrelalin és teste visszavágóért kijált de a büszkesége azt mondja neki ennyi elég volt nem akarja jobban magát megszégyeníteni. De nem hallgat a büszkeségére.* - Oké egy visszavágó jöhet?

-Na bakker! Én meg a küzdelem. Távol álok én attól. De ha enyire akarod akkor küzdjünk meg!* Hosszan a lány szemébe néz. Nem veszi le a szemét sem a lányról sem a kezében lévő töröl. Lassan veszi a levegőt teljesen kiüríti a fejét csak erre a két dologra koncentrál a lányra a meg tőrre. Minden mozdulatát figyeli minden egyes szemrebbenését, várja mit lép a lány. Kivüröl nézve nagyon hülyén viselkedik a fiú, de aki tudja miről van szó az tudja, hogy normálisan így kell reagálni akkor ha fegyvertelen vagy és tőrrel vagy vadászkéssel vagy akármién vágó eszközzel készülnek meg rád támadni. Az első és legfontosabb szabály mindig figyelt az ellenség minden mozdulatát, állását levegő vételét ki tudja lehet ellene tudod használni. A fiú jól ismeri az ilyesfajta harcot az apja katona volt. Hát igen ez van az apja nem volt varázsló. De erre kitanította sőt szinte majdnem mindenre de erre főkép kitért. A fiú egy hirtelen meglepetés támadást végez amivel hamar le tudja fegyverezni a lányt. Ha a lány nem figyel eléggé akkor a tőrre már nincs nála hanem a földön hever. Nehezen kikerülhető csapás de ki tudja lehet, hogy a lány számít erre.*

-Hát...úgy mond semmi. Járkáltam a suliba és hát veled találkoztam. * mondja miközben megvillant egy mosolyt a lány felé*
-És te mi járatban vagy? Megint egyedül vagy! * alapítja meg és körülnéz nem e téved. Teljesen hülyén jön ez ki de nem zavarja.* - És hogy megy a suli? Nem unod? Mert én teljesen meguntam egyáltalán nincs kedvem tanulni és unom magam, főleg órákon. * mondja miközben a lány nézi*

*Elgondolkodva sétál a folyosón Leo, járása csendes nyugodt és kimárt. Fejét lefele szegi és teljesen el van merülve gondolataiba . Teljesen unja az iskolát, egyszerüen mindent un szinte. Nincs kedve semmihez főleg nem a tanuláshoz az nála ki van zárva ő szórakozni akar. A lépcsőhöz érve egy lányt lát meg azon ülni, háttal neki ült és így elég nehezen tudja megalapítani, hogy ismeri e a lányt vagy nem de arra egyből rá jön, hogy le van törve ahogy közelebb halad felé észreveszi a kezébe a pókot. Egyből felismeri Samarat és hamar elmosolyodik, hogy újra láthatja a lányt, viszont az nem nagyon tetszett neki, hogy letörve láthatja.*
-Szia....*kezd bele a mondókájába, és anélkül, hogy megkérdezné leül a lány mellé* - Téged is üdvözöllek pókocska.