Celina Saldana rejteke

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Kedd Júl. 02, 2013 8:47 pm

*Tudom én, hogy sokat várok hirtelen, de attól még képtelen vagyok az érzéseimmel mit kezdeni, hogy fáj kicsit, hogy zavarban vagyok, nem is tudom pontosan mit érzek, de cseppet sem jót. Felhúzódom kicsit az ágyban, a takarót szorosan tartva magamon, mintha nem látott volna percekkel ezelőtt teljesen kitárulkozva... hülyeség igaz, amit csinál? Felemeli az állam, én pedig szomorúan pillantok rá, a röpke csók megdobbantja a szívem, de mégis... azért igyekszem egy halvány mosolyt azért a képemre erőltetni.*
-Ötven... és értem persze, de azzal nem tudok, mit kezdeni, amit érzek. *Nem meséltem még neki sokat, nem tudja, hogy mennyire volt nehéz az elején, milyen érzés volt, amikor az életem egyik napról a másikra omlott össze, és hullottam vele együtt én is darabjaimra. Azt hittem, hogy örülni fognak annak, hogy mégsem haltam meg, e helyett kirúgtam, a pasim kitette a szűröm, az apám pedig kitagadott. Hát nem épp az volt a legjobb napom... Kicsit mégis meglepődöm, amikor azt említi, hogy talán idővel belőle is... úgy érti vámpír lenne? Nem is tudom, ha magát a tényt is ilyen nehezen fogadja el. De olyan nagyon nehéz egy talánra alapozni.*
-Jól van, semmi baj. *Mondom ki végül, bár nem tudom teljes mértékben hitelesen kiejteni a szavakat. Inkább öltözni indulok és pár pillanat múlva már újra fehérneműben állok a szekrény előtt. Érzem a teste illatát mögöttem, majd a kezét a hasamon, a melleimen. Fájdalmasan elmosolyodom és megfordulok, hogy szemben legyek vele, és apró csókot leheljek az ajkaira. Csendben figyelem, ahogy felöltözik, majd egy búcsúcsók után távozik is, röpke invitálás után.*
-Talán... *Ismétlem meg az ő szavait, egyelőre nem tudom, hogy mi legyen, talán, de... azt hiszem mégsem fogok menni. Nagyon-nagyon szeretnék, de biztos vagyok benne, hogy Kysaakii le fog beszélni róla, hiszen ő mindig velem tart, amikor vadászok és mélyen a vesémbe lát. Amikor a férfi nyitja az ajtót a démon már be is röppen, azt hiszem egy ideje már ott lehetett, csak diszkréten kint maradt.*
-Semmi értelme, hogy belebonyolódj ebbe Celine... Nem mindennek van értelme, te is tudod. *Sóhajtok egyet, miközben felöltözöm, aztán irány Nellond.*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Kedd Júl. 02, 2013 8:33 pm

*Valóban elég furán érzem magam. Nem rosszul, csak inkább kényelmetlenül. Nem tudom, hogy most mit is kellene tennem. Szomorúan ugyan, de rákérdezek, hogy elmenjek-e és igenlő, helyeslő választ kapok. Megremega sívem, hiszen annyira szeretnék itt maradni. Magamhoz ölelni, amikor alszik, amikor álmodik. Vajon álmodnak a vámpírok? És egyáltalán alszanak? annyira keveset tudok a vámpírokról és még kevesebbet erről a nőről. Látom, hogy kicsit kényelmetlenül érzi magát és mintha hirtelen szégyenlős is lenne. Lágyan megfogom a nő állát és közelebb hajolva egy szűzies csókot nyomok duzzadt ajkaira.*
- Ne haragudj, kérlek. Csak nekem ez még annyira új. Neked volt már rá... 30 éved. *mosolyodom el játékosan.*
- Nem akarom, hogy megváltozz. Tudom, hogy nem lehet. Csak... egy kis időt szeretnék. És idővel talán...*sóhajtok egyet és megcsóválom a fejem.*
- Talán majd belőlem is... Szóval tudod... -húzom el kicsit a szám, de végül elmosolyodom. nem akarom megbántani a nőt, bár tény, hogy most még undorodom a dologtól. De talán idővel... Mikor feláll és a szekrényhez lép, lassan öltözni kezd. Én is felveszem a boxeremet, majd a nő mögé sétálok, átölelem és egy puszit nyomok az ajkaira. Lágyan végigsimítok a hasán és a mellein.*
-Imádom a bőröd és az illatod! *súgom a fülébe és egy puszit nyomok a vállaira.*
- Mitszólnál, hogyha végeztél a... harapom el a mondatot. Nem tudom kimondani, így csak játékosan megvonom a vállam.*
- Akkor bebújhatnál mellém. Tudod, hol a szobám. *suttogom mosolyogva a nőnek, majd lassan felöltözöm és egy lágy csókot lehelve az ajkaira magára hagyom a szobában.*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Kedd Júl. 02, 2013 8:25 pm

*Kényelmetlenül érzi magát, hát még én mennyire. Hirtelen még az is zavarni kezd, hogy nincs rajtam ruha, túlságosan csupasznak érzem magam és ez most felettébb kellemetlen. Elszorul a torkom, amikor megkérdezi, hogy elmenjen-e, én pedig végül nehezen, de azt válaszolom, hogy igen. Azt érzem, hogy nem tud napirendre térni ezzel az egésszel, én pedig nem tudom, hogy akarok-e várni, amíg elfogadja, mert mi van, ha soha nem lesz rá képes? Ha mindig zavarni fogja? Akkor végül úgyis vége lesz, akkor jobb, ha akkor van vége, amikor még el sem kezdődött nem? Akkor nem fáj annyira. Akkor vehetjük úgy, hogy egy jót dugtunk és kész. Lebiggyeszti az ajkait én pedig halkan sóhajtok egyet. Mélyen belül megértem, de azért rossz is ez az egész. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha ember lennék... A elején, az első években gyűlöltem ezt az egészet, undorral töltött el minden pillanat, amikor arra kényszerültem, hogy vért igyak, a legelején olyan is volt, hogy az után, hogy megtörtént egyszerűen kijött belőlem minden. Ha nincs Kysaakii, ha nem pofoz fel, ha nem mutatja meg, hogy ezzel meg fogom ölni magam... Elhúzom kicsit a szám, majd feljebb tornászom magam az ágyban, ügyelve, hogy a takaró rajtam maradjon rendesen.*
-Én is... én is örültem volna, ha maradsz, de nem tudok mit kezdeni ezzel, nem tudom megváltoztatni azt, ami vagyok, de megértem, ha ez téged... zavar. *Igyekszem egy apró mosolyt erőltetni az arcomra, ami most nehezen megy és a szememig végképp nem jut el. Inkább kicsit olyan, mint amikor az elítélt mosolyog a hóhérra, amikor tudja, hogy az ítélet jogos, de mégsem örülhet őszintén annak, hogy eljött a vég. Aztán meglep a kérdése, tényleg. Egy pillanatra nyitva is marad a szám, majd megrázom a fejem.*
-Az elején talán, ha valaki még túl tapasztalatlan, de ha a vámpír már gyakorlott, akkor csak annyi, mint egy szúnyog csípés, csak épp nem marad utána semmiféle kellemetlen viszketés. *Magyarázom, de aztán kibújok a takaró alól, és a szekrényhez lépek. Egyelőre csak egy bugyit és a melltartómat veszem fel, a vadászathoz nem lesz jó az a cucc, amiben az megemlékezésen voltam.*
-De tényleg maradhatsz, ha akarsz... majd nem sokára visszajövök. *Hátat fordítok neki és beállok a szekrénybe. Pocsékul érzem magam, de tényleg eszem ágában sincs erőltetni semmit, én aztán megértem, hogy nehéz ezt elfogadni, csak ugye nekem sok időm volt már rá, ötven év alatt sikerül valamelyest...*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Kedd Júl. 02, 2013 8:14 pm

*A mellkasomra húzom a nőt, aki lágyan oda is hajtja a fejét, majd a nyakamat kezdi el nézegetni és közli, hogy jó kislány volt. Hogy félnék? Nem, nem igazán, inkább csak kicsit kényelmetlenül érzem magam és nem akarom megnehezíteni a dolgát a nőnek, mégis a válasza megdöbbent. Ránézek és elszomorodok, lebiggyesztem az ajkamat.*
- Örültem volna, ha itt maradhatok. De nem akarom megnehezíteni neked a dolgokat... *simítok egy tincset a füle mögé a nőnek és egy puszit nyomok az ajkaira.*
- Mond csak... Annyira rossz? Mármint... Tényleg fáj? *nézek a plafonra és suttogom a szavakat. Elgondolkozom azon, hogy mi lenne, ha hagynám... Ha engedném neki. Talán jobban érezné magát. Talán nem lenne ennyire kínos a szex utáni együtt lét és nem kínozná örökös vágy és szomjúság irántam. A vérem után. Mégis... Kicsit ódzkodom ettől az egésztől. Hogy a zseretett nő, akivel az imént csókolóztam a véremet igya? Borzongató gondolat.*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Kedd Júl. 02, 2013 8:09 pm

*Tényleg nem akarom megbántani, egyszerűen csak egy kicsit mókázom, ingerlem még jobban, ha ez még lehetséges, és erőteljesebb teljesítményre ösztönzöm. Végül ez be is jön a kezdeti megbántódás után. Erőteljesen tesz a magáévá, hevesen és vadul. Kétlem, hogy ezt csak a vámpírok szeretik, én már előtte is határozottan azt szerettem, ha nem unatkozom egy percig sem az ágyban, ha az aktus minden egyes pillanatra annyira magával ragad, hogy nem bírok magammal, és még a falak túloldalán is hallják mennyire ráhangolódom a férfire, akivel vagyok. Ez most sincs másképp, amikor végül elérek a csúcsra és hangos sikoly szakad fel a torkomról. A vállába vájom a körmeimet és néhány zárólökés után érzem, hogy ő is beteljesedik. Végül kihúzódik belőlem, én pedig a mellkasára hajtom a fejem, amikor oda húz. Pihegek még egy kicsit, majd a nyakára siklik a tekintetem. A kérdésére viszont hirtelen elég rosszul érzem magam. Nem is az, hogy minden áron őt akarom, bár nagyon kívánom a vérét, pont azért, amennyire egymásra hangolódtunk, mégis azt látom, hogy talán neki ez az egész még mindig furcsa és szokatlan és talán örökre az is marad. Elszorul a szívem, hiszen tudom, hogy ki volt még így ezzel. Mi van, ha nem tudom majd mindig megállni, mi van, ha óhatatlanul is megvágja magát, és véletlenül kicsordul a vére, amikor együtt vagyunk? Minden alkalommal meneküljek el? Nem zavarja, ha azután, hogy együtt voltunk vadászni megyek, hogy más nyakára hajtom a fejem... talán épp egy férfiéra? Beharapom az ajkamat, kicsit feljebb is húzom magamon a takarót, önkéntelen mozdulat ez, hiszen anyaszült meztelen vagyok, és éppenséggel kényes a téma, amiről beszélünk.*
-Azt hiszem, tényleg jobb ha mész. *Bököm ki végül. Pedig örültem volna, ha itt marad akár éjszakára is, de tudom, hogy úgyis el kell mennem, nem biztos, hogy meg akarna várni utána, vagy... áh, nem is tudom. Lehet, hogy tényleg elsiettük?*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Kedd Júl. 02, 2013 8:00 pm

*Hamarosan rólam is lekerül a boxer,azonban egy aprócska kis megjegyzésre kicsit lefagyok. nem is értem, hogy juthat eszébe egy ilyen megjegyzés egy nőnek ilyenkor, minden kellős közepén. megbántva, morcosan folytatom a dolgot és a cukkolásra csak egy megjátszott mosollyal válaszolok.*
- Majd adok én neked! *fenyegetem meg a nőt és elhatározom, hogy úgy megdugom, hogy visítani fog. Egy kicsit még kínzom, majd határozottan mélyeülök bele ésdöföm, ahogy csak bírom. Nekem csodálatos érzés, és sejtem, hogy neki is, mert meg is jegyzi, hogy Ez az! Egyre gyorsítok az ütemen, és érzem, ahogy Celine is felveszi a ritmust. Érzem, ahogy nyalogatva, simítja a nyakamat, és talán meg is szívja egy kicsit. Ez biztos, hogy meg fog maradni. Mennyire vicces lesz, hogyha takargatnom kell a foltot tanáriban. Pech! érzem a nő körmeit a hátamba, ami még jobban felhevít és mégerőteljesebbendugom a nőt. Nem hiába vámpírral van dolgom, úgy tűnik, hogy ők kicsit keményebben szeretik. Hamarosan érzem, hogyan kezd felépülni bennem az orgazmus és tudom, hogy nem bírom tovább, de hál1isten nemsülök fel,mert celine-t is sikerül még egyszer a csúsrajuttatnom. érzem, ahogy megfeszül a teste és elélvez, majd még néhány lökés és én is belé ürítem a magvaimat és hangosan lihegve borulok rá a nőre. Kicsit szuszogunk, majd magamra rántom a takarót, betakarom bele a nőt is, és a mellkasomra fektetem. Mikor végigsimít a nyakamon, megremegek és úgy nézek rá.*
- Igen, ügyes voltál. Elmenjek?*kérdezek rá halkan és természetesen ezt arra értem, hogy bírja-e még vér nélkül.*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Kedd Júl. 02, 2013 7:48 pm

*Azért tényleg remélem, hogy a bor csak alig fejti ki hatását és ha arról van szó, majd teljesen józanul is megismételhetjük ezt. Egy pillanatra fel is merül bennem, hogy mi lesz ez után, hiszen végülis az első igazi randi után ágyba bújtunk, pedig még igazából nincs közöttünk semmi... vagy már alakul talán? Annyira fájt elveszteni Richardot, nagyon nehezen viselném el még egyszer. Gyorsan elsöpröm a zavaró gondolatokat, hiszen most nem ezen kellene, hogy az eszem járjon, és tesz is róla, hogy hamar rá figyeljek inkább, ahogy mozgatja bennem az ujjait, és végül a csúcsra taszít. Pihegek, a megjegyzésemre viszont kissé lefagy. Ha lelohadna, akkor is visszahoznám újra ebben biztos vagyok, épp azért volt a célom a kis cukkolással, hogy még jobban felhevítsem, hogy ne legyen nekem lassú, hanem vesse be magát, amennyire tőle telik. Reméltem, hogy inkább a harcos típus, aki megmutatja mit tud, mint hogy letörjön.*
-Cukkollak, tudod ugye? *Cuppantok egy csókot a szájára, ami majdnem szét is nyílt a meglepetéstől, hogy ilyet mondok neki. Szélesen elmosolyodom, majd csak hevesen kezd el csókolni. Ez az! Harcos típus, nem adja fel, ez kell nekem! Lassan indít, ami már-már kiborító ebben a helyzetben, azt akarom, hogy erőteljes legyen, hogy úgy mozogjon, mintha pár óra múlva megszűnne a világ és ez lenne az utolsó dolog, amit még tehetünk az életben. Magamhoz vonom, és amikor erőteljesen nyomul belém felnyögök.*
-Ez az... igen! *Sóhajtom, kicsit meg is emelem a csípőmet, felveszem az ütemét, hogy rásegítsek a mozgására. Nem az a típus vagyok, akkor csak fekszik a pasi alatt, mint egy darab fa, szeretek részt venni a teendőkben. A nyakára hajolok és szinte érzem a vére illatát, egészen mélyen az orromba hatol, és hát szívesen belé mélyíteném a fogaimat, de legyűröm a késztetést és csak sima emberi módon hagyok nyomot a nyakán. A mozgása gyorsul, én pedig erősen kapaszkodom a vállába, a hátába, egyre közelebb taszít újra az orgazmushoz, a testem ívesen megfeszül, épp, mint néhány perccel ezelőtt, a körmeim erősen a vállába vájnak. Azt hiszem ez meg fog látszani holnap, majd újra egy hangosabb sikoly szakad fel belőlem. Szerencsre, hogy a folyosó teljesen kihalt, mert azt hiszem, ez simán hallatszik odakint is. A szájára vetem magam, érezni akarom, ahogy ő is eljut a csúcsra, ahogy belém élvez végre, hiszen már mióta vár... Amikor ez megtörténik buta mosollyal terülök ki, és fáradtan, de csillogó szemekkel pislogok rá.*
-Látod ügyes voltam, meg tudtam állni... *Finoman végig simítok a nyakán, a kéjtől duzzadó ütőerén.*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Kedd Júl. 02, 2013 7:34 pm

*Érzem, hogy Celine mennyire élvezi ezt az egészet, amit vele művelek. Az igazat megvallva természetesen én is élvezem. végre itt vagyok a nő ágyában, egy kis bortól megrészegülten. Bevetem a nyelvemet, az ujjaimat, mindenemet, amit lehetséges és hamarosan meg is van az eredménye, ugyanis Celineteste megfeszül az élvezettől és kéjes sikoly hagyja elaz ajkát. Önelégülten figyelem, ahogy kicsit piheg, majd hamarosan már újra lendületben van és egyszerűen mozgásra késztet. Gyorsan lekapom magamról a boxert, ő pedig a melltartót, így teljes egészében feltárul előttem finom, puha melle, selymes bőre. Ó, mennyire imádom! A megjegyzésére hirtelen megmerevedek és úgy meredek rá döbbenten.*
- Hogy mi? Nem rossz? Miért, rosszra számítottál? *szólalok meg döbbenten és az igazat megvallvamost igen csak lelohadnék, hogyha nem lennék ennyire feltüzelve. Igazából kicsit megsértve érzem magam, így elhatározom, hogy úgy megdugom ezt a nőt, hogy sikítani fog az élvezettől. Még, hogy nem rossz! Heves, szinte vad csókokkal borítom be az ajkát, arcát, nyakát és a melleit izgatom, miközben lágyan belé nyomulok, majd kínzóan ki. Be-ki. Mikor szorosan magához húz, erőteljesen döfök belé, így teljes valómban magában érezhet. Érzem, ahogy a nyakamat csókolgatja, amjd szívogatja és egy másodpercre eszembe jut, hogy talán odaszívja a vért, hogy könnyebben meg tudjon csapolni. De nem érzek éles szúrást, így megnyugszom. Megtámasztom magamat a feje mellett, és egyre erőteljesebben és gyorsabban kezdem el döfni a nőt. Kíváncsi vagyok, hogy mennyinyögést és sikolyt tudok kipréselni belőle. Még, hogy nem rossz!*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Kedd Júl. 02, 2013 7:20 pm

*Nagyon örülök a válaszának, az az igazság, hogy sok pasi nehezen viseli, ha egy nő okosabb, erősebb nála, vagy bármiben több és hát a vámpírsággal együtt jár, hogy erősebb vagyok és persze gyorsabb, bár nem igazán használom ezt most ki, és még véletlenül sem élek vissza vele, hiszen azért sejtem, hogy azzal minimum elijeszteném, amit pedig végképp nem akarok. Minden erőmmel azon vagyok, izgatom őt a mozdulataimmal, csókjaimmal, hogy mielőbb úgy érezze neki kell felül kerekednie. Azt hiszem ez még mindig így van, hiába születtem én régen, a pasik szeretnek irányítani és szeretik, ha az, amit csinálnak erőteljes reakciókat vált ki egy nőből és ez persze így is történik. Nem bírom ki, hogy ne nyögdécseljek, ne jelezzem, mennyire élvezem, ahogy végigcsókol, ahogy minden egyes porcikámat felfedezi és közben még bókol is nekem.*
-Igazán jól megy. *Suttogom kissé rekedten arra, hogy igyekszik, és ez így is van, hiszen hamarosan már nem bírok a testem felett semmiféle kontrollal, megfeszülök és egy kéjes sikoly kíséretében jutok el a csúcsra. Pihennék még, de úgy a fair, ha ő is megkapja a saját jutalmát, főleg ha már ennyit tett értem az eltelt időben. Felszólítom, hogy végre vegye le a boxert, ami meg is történik. Mostmár végképp szanaszét vannak a ruháink a földön, én is kibújok gyorsan a melltartóból, ami még a mellem alatt feszült, de már teljesen feleslegesen. Megnézem magamnak, amikor végre teljesen meztelen valójában is látható, és persze meredező férfiasságára is vetek egy pillantást.*
-Nem is rossz! *Vigyorodom el, de nincs sok időm figyelni a testét, hiszen máris magamhoz húzom, ő pedig jön, és újra csókban forrunk össze. Felnyögök, amikor még tágít kicsit, majd végre belém hatol. Igazán lassan mozog, amivel csak még tovább ingerel, ha ez egyáltalán még lehetséges. Hátravetem a fejem, megfeszülök, ahogy mozog, a kezem lejjebb csúszik, rámarkolok a hátsójára, és befelé húzom, ösztönözve egy kicsit, hogy még jobban mélyüljön el bennem.*
-Gyerünk! *A nyakára hajolok, közelebb húzva a fejét, bár ez nehéz döntés, hiszen, amit a melleimmel művel az felettébb fantasztikus. De érezni akarom a lüktető eret. Egy pillanatra lehunyom a szemem és mélyet szippantok érzéki illatából, de visszafogom magam, és csak finoman megnyalom a nyakát, és egyszerű erősebb csókként szívom meg picit, ami nyomot fog hagyni, de... kit érdekel ez most?*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Kedd Júl. 02, 2013 6:59 pm

- Ó, közel sem! *vigyorodom el Celine megjegyzésére, hiszen igenis tetszik. Persze kicsit alá ássa a férfiasságomat, hiszen mégis csak nekem kellene irányítanom, de most meglepően tetszik ez az egész. Élvezem, ahogy a nő kényeztet, meg is van a hatása, és immár - hogy lekerül rólam a nadrgá - láthatóvá is válik egész jól. Mikor a nő ingerelni kezd, elvigyorodom és határozottan fordítom meg, hogy immár én legyek felül és én kényeztessem. Csókolni kezdem szinte mindenhol, élvezem a hangos sóhajait és kéjes nyögéseit és ez még jobban beindít. Valahogy mindig beindít a nő hangja, ahogy élvezi, amit csinálok. Hamarosan a melleit kezdem el kényeztetni, valamint a kezem is lefelé kalandozik, és Celine megjegyzésére elnevetem magam.*
- Hát, igyekszem. *suttogom és egy csókot nyomok a nő ajkaira, majd tovább folytatom a kényeztetés. Érzem, hogy a nő teste meg-megfeszül, és kéjes nyögéseitől én is közel kerülök a csúcshoz, de egyelőre nem rólam van szó. Érzem, ahogy néhanéha végigkarmol a hátamon és látom, ahogy markolja a lepedőt. Egész jól érzem magam s persze büszke is vagyok magamra. Valamiért különleges nőként gondolok erre a nőre, hiszen nem egy "egyszerű" nő, hanem egy vámpír. Persze nem tudom, hogy mennyiben más egy vámpír nő, mégis büszkeség tölt el, ahogy hallom Celine hangját. Ujjaim határozottan nyomulnak be, s ki,és mikor a nő teste megfeszül és egy elhaló sikollyal adja tudtomra, hogy bizony élvezte ezt a kis előjátékot. Néhány másodpercig piheg, én pedig büszkén vigyorogva, lihegve nézek le rá. Nem sokat pihen, egyszerűen közelebb húz magáhozés arra kér, hogy vegyem már le. Mégis mit? Elvigyorodom, majd gyorsan ledobom magamról a boxeremet, és lágyan hajolok a nő fölé. égegy kicsit kényeztetem az ujjaimmal, tágítom egy kicsit, majd mélyen a szemébe nézve egy lágy csókot nyomva ajkaira hatolok belé, lágyan, nem sietve el semmit. Kínzó lassúsággal töltöm meg a nő, majd hagyom ismét üresen. Egy picit kínzom, ki-be, ki-be egészen lassan, őrjítően. Közben lehajolok ésegyik kezemmel a melleit simogatom, másikkal beletúrok a hajába és ajkaimmal szívogatom, kényeztetem a melleit.*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Kedd Júl. 02, 2013 5:26 pm

*Azért nagyon remélem, hogy nem csak magamat, hanem őt is izgatom a mozgásommal, bár úgy látom az arcán és a reakcióin, hogy ez nagyon is így van. Egyszerűen már idegesít rajta a sok ruha, az ingétől gyorsan meg is szabadítom, és ő sem vár sokáig, hogy az én ruhámat is lejjebb csúsztatja. Zavaróan feszül a derekamon az egybe részes fekete ruci, de remélhetőleg hamarosan lekerül végre tőlem. Mindent bevetek, hogy beinduljon, a hátát, a mellkasát simítom, hol a kezemmel, hol a körmeimmel. A nadrág pedig... legszívesebben azt is leszaggatnám róla, de nem akarom az egész szettet kivégezni egy este alatt. Hirtelen fordítom meg őt, mert már tényleg azt akarom, hogy a magáévá tegyen. Azt hiszem már jó ideje csak ez lebeg a szemem előtt, sőt talán azóta, hogy először találkoztunk...*
-Akkor annyira nem vészes egy gyors és erős nő, igaz? *Nevetem el magam, amikor láthatóan meglepődik kicsit, de tetszik neki a hirtelen lépés, amit tettem. Szép lassan indulok el lefelé a testén, a mellkasát csókolom végig, a mellbimbóival is eljátszom, lefelé haladok a hasához, a köldöke alatt, majd gyorsan végre lekapom róla a nadrágot. Az már határozottan régóta nagyon felesleges. Feljebb megyek megint, hogy az ajkait célozzam meg, szívok, gyengéden harapok és csókolom, miközben tovább mozgok rajta, majd mostmár felszólítom, hogy tegye a dolgát. Elmosolyodom, amikor így is cselekszik és a hátamra fordít. Erősebb vagyok, de engedelmeskedem minden mozdulatának. Halkan felnyögök, amikor a nyakamhoz ér, majd a melleimmel játszik, és végre megszabadít a melltartótól is részben. Amikor a másik keze alul kezd el simogatni hangosan felnyögök és a testem megfeszül alatta. A bókra már nem is tudok mit mondani, hiszen olyan helyeken jár és kényeztet, amit egy nő sem bírna ki ép ésszel. Nem tudok figyelni, arra, amit mondd, csak sóhajtozni, kéjesen nyögni és vonaglani alatta.*
-Látom... érted a dolgod... *Suttogom elhaló hangon, aztán a ujja becsusszan, a körmöm pedig önkéntelenül a hátába váj. Nem akarok fájdalmat okozni, maximum annyira, amennyi fokozza az élvezetet. Vége leveszi rólam a bugyit és lefelé kalandozik, én pedig teljesen kitárulkozva neki szorítom a lepedőt, ahogy újra és újra ívesen megfeszül a testem.*
-Jó ég! *Nyögök fel, majd nem kell túl sok, hiszen már így is a határon táncoltam jó ideje, egy elhaló sikollyal szakad át a gát. Megfeszülök újra, majd a testem lassan ernyed el, legszívesebben pihegnék egy jó ideig, de ő még vár rám, így nincs idő most teketóriázni. Lepillantok rá csillogó szemekkel, láthatja, hogy teljesen kész vagyok.*
-Vedd már le! *Szólok rá halkan, egyértelműen az alsójára gondolok, és ha ez meg van, akkor felhúzom magamhoz. A szájára vágyom, csókolni, ízlelni, a lábaimmal pedig átkarolom a derekát. Csodálatos!*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Kedd Júl. 02, 2013 3:12 pm

*Az ágyon ücsörögve az ölembe húzom a nőt és érzem, ahogy lassan izgatja magát, ahogy mozog rajtam. Iszonyatosan élvezem és nagyon kívánom már a nőt, de nem akarom elsietni. Hamarosan letépi rólam az inget, én pedig hamarosan le is csúsztatom magamról. Ahogyan néhány apró csókkal és puszival az ő ruháját is lejjebb tolom, így kivillannak formás mellei. Orromat lágya nvégighúzom selmyes, puha bőrén és kiélvezem az érzést. Mikor lágyan végigkarmolja a hátamat, kiráz a hideg és érzem, hogyan indulok be ettől. Halkan felnyögök, és lágyan beleharapok a nő ajkaiba, majd hevesen csókolom meg. Megjegyzem, hogy már eléggé szűken vagyok odalent, Celine pedig egyből reagál és a mondatára elvigyorodom.*
- Helyes! Akkor egyre vágyunk! *búgom izgatóan és élvezem, ahogy simogatja, puszilgatja a mellkasomat. Hirtelen, egy pillanat alatt fordít meg a nő és immár az ágy közepén fekszem, fejem alatt a párnákkal.*
- Wow! *döbbenten meredek a nőre, majd elvigyorodom. Nem is olyan rossz móka vámpírral szexelni. Főleg, hogyha az ilyen dögös! Lassan csókolgatja a mellkasomat, majd a mellbimbóimmal is eljátszadozik, amit annnyira imádok! Belém lát ez a nő és megőrjít. Lassan, talán túúl lassan is megszabadít a nadrágomtól, és ő is ledobja a ruháját, így már csak fehér neműben fekszünk egymáson. Újra megcsókol, miközben ismét mozogni kezd rajtam. A boxerem dörzsölődik hozzám, és érzem, hogy ha nem állítom ezt le, akkor csúfosan kudarcot fogok vallani. Lágyan végigsimítok a nő testén, hátán, fenekén és én is lihegek, hevesen szedem a levegőt és a szívem is majd kiugrik a helyéről. Teljesen fel vagyok izgulva és a nő szavaira halk morgás tör fel a melkasomból.*
- Óhajod számomra parancs! *jelentem ki határozottan, megfordítom a helyzetet, hogy immár én legyek felül és hevesen megcsókolom a nőt. Kicsit beleharapok az ajkaiba is, miközben halk nyögések hagyják el az ajkamat. Egyik kezemmel a nyakán simítok végig, hogy aztán a melleit kényeztessem, másikat pedig végighúzom a hasán, a derekán, és lágyan kezdem el simogatni az ölét a bugyin kívül - egyelőre. Ott hagyom az ajkait, hogy hallhassam kéjes nyögéseit, és lágyan megfogom a melltartót és lehúzom az ujjaimmal. A melleit így felnyomja a ruhadarab, és kívánatosan biggyannak ki.*
- Oh, milyen gyönyörűek. Szép vagy, Celine! *nézek a nő szemébe, majd lassan puszilatni kezdem a melleit és nyalogatni, lágyan harapdálni a bimbóit, miközben másik kezemmel a másik mellét kényeztetem. Lassan bejutok a bugyijába is, hogy végül az ujjaimat is használjam, előjáték gyanánt.*
- Szeretném, ha így mennél el! *súgom a nő fülébe búgón, majd lassan lefelé haladva szabadítom meg a bugyijától a nőt, hogy megízlelhessem odalent és eljuttassam a csúcsra - először.*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Kedd Júl. 02, 2013 2:52 pm

*Azt hiszem meg is lepődnék egy ilyen kérdéstől, és azért ötven év... nagyon hosszú idő lett volna, hogy ez idő alatt teljes önmegtartóztatásban éljek, akkor biztos, hogy nem tudnék még ennyire sem lassítani, már rég letéptem volna róla minden ruhát, már a folyosón... És persze az erőmet tudom kontrollálni, más az, amit igen nehéz, de azon is rajta vagyok. Idegesítő lassúsággal veszi le a zakót, én pedig sürgetőn szólok rá, de még mindig várat. A végén mérges leszek! Az ölébe huppanok, amikor végül az ágyra kerül a kis teketóriázás után, és tovább hergelem, hogy ne fogja vissza magát, bár úgy látom, még mindig bírja. Az izgató szavak és a lehelete a fülemen, újra felnyögök és még erősebben nyomulok lüktető altestéhez. Azt hiszem, ha ezt még sokáig folytatom képes leszek rá és eljuttatom magam a csúcsra, annyira ki vagyok éhezve.*
-Nem tehetek róla, megvadítasz... kínzol ezzel a lassúsággal. *A kezem a mellkasára csúszik, finoman simogatni kezdem, majd a nyakára hajolok, csókolom végig, és nyalom meg a hívogatóan lüktető ütőeret. Oh, annyira szeretném megkóstolni! A vészharang megcsendül a fejemben, így inkább elszakítom magam onnan és újra a száját keresem. Amikor leveszi az inget finoman simítok végig a hátán a körmeimmel. Zihálok kicsit a szavai hallatán.*
-Én nagyon szeretném már, ha kiszabadítanánk a kis fickót... hogy máshova szorítsuk be. *Beharapom az alsó ajkam, ahogy lefelé pillantok, és egy szemernyi időre sem hagyom abba a mozgást, ami őt is teljesen felhevíti és én is már teljesen nyitott vagyok rá... bármire. Lassan lehúzza a zippzárt én pedig hagyok neki egy egész rövidke időt, hogy megnézhessen magának. A téren mondjuk úgy szerencsés vagyok, fiatalon letten az, ami, így örökre megmaradok huszonötnek, felnőttnek, de mégis frissnek és hamvasnak. Furán nézek ki már, hiszen a ruhám a derekamra préselődött, alulról és felülről is ellentétes irányba húztuk, rajta pedig még most is ott van az a zavaró nadrág. Nem akarom megijeszteni, de egy szemvillanás alatt fordítom meg, hiszen az ágy szélén volt, hogy a hátára kerüljön rendesen a párnák felé eső fejjel. Lassan indulok el lefelé végigcsókolva a mellkasát, rövid ideig elidőzve a mellbimbóinál, majd lefelé a köldöke irányába, és az alatt is kényeztetem. Már az övénél matatok közben, hogy megszabaduljunk a felesleges ruhadarabtól. Lejjebb csúszom és a kigombolás után hamar a földre kerül a nadrág. Feltérdelek felette, majd én is ledobom végre a ruhám, már csak a bugyi van rajtam, őt pedig az alsója védi. Újra felcsúszom a szájához, és mozogni kezdek rajta. Teljesen átnedvesedtem, a bugyi már szinte alig számít, hogy rajtam van. Gyorsan emelkedik és süllyed a mellkasom.*
-Gyerünk... légy férfi! *Ingerlem. Azt akarom, hogy ne bírjon már magával, hogy ne teketóriázzon, dobjon a hátamra és tegyen a magáévá!*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Kedd Júl. 02, 2013 1:52 pm

*Lassan besétálunk a hálószobába - még jó, hogy nem rohanunk, bár úgy vélem, hogy mindkettőnk ezt szeretné - és Celine lecsüccsen az ágya, lágyan, hívogatóan széttéve a lábait. Micsda furcsa mozdulat. Kicsit kínzom a nőt és lassan leveszem a zakómat, és szépen a székre terítem. Elég drága öltöny, nem szeretném, ha bármi baja lenne. Az aprócska megjegyzésre csak titokzatosan elmosolyodom és megcsóválom a fejemet. Celine eléggé fel van hevülve, ahogy én is, így azért kicsit félek az erejétől. Mi lesz, hogyha idő közben eltöri valamimet, vagy mit tudom én? Vajon volt már férfival, mióta vámpír? Furcsa gondolat, lehet, hogy meg kellene kérdeznem tőle. De nem most... Lassan, lerúgva a cipőmet, felmászok az ágyra, és felsimogatom a nő szoknyáját a derekára, így immár csak a bugyi van rajta alul. Gyönyörű látvány, az édes, selmyes combok, ó de belepuszilnék már! De nem akarom elsietni a dolgot, bár úgy tűnik, hogy a nő elég türelmetlen. Érzem, ahogy lassan az ölembe húzom, hogy immár csak a vékony bugyi választja el forró ölétől a nadrágomat és lassan ringatózni kezd az ölemben. Érzem, ahogy a nadrágom dörzsölni kezd, és egy halk nyögés hagyja el az ajkamat. Az apró felszólításra ismét megcsóválom a fejemet.*
- Ki akarlak élvezni, Celine! *súgom izgatóan a fülébe és lágyan megharapom a fülcimpáját, miközben egyre szorosabban tartom a derekánál fogva. Simogatom csupasz fenekét, amikor hirtelen leszakítja, letépi rólam az ingemet. Tátott szájjal meredek csupasz mellkasomra, majd a nőre.*
- Hmm. Micsoda vadmacska vagy! *vigyorodom el és gyorsan kibújok az ingemből, miközben Celine már a mellkasomat csókolgatja. Halkan felnyögök, hiszen még mindig mozog rajtam, egyre jobban ingerelve, habár már amúgy is pattanásig vagyok feszülve.*
- Tudod... *lihegek, és lenézek a nőre.*
- ... odalent is elég szűk a helyem. * vigyorodom el. Felemelem a nő fejét, szájon csókolom, miközben lágyan lehúzom a ruha hátulján a cipzárt, és a nő nyakát csókolgatva lesimogatom a válláról a ruhát, ami immár nem takarja formás melleit és gyönyörű, selymes vállait. Kicsit eltávolodok tőle és csak nézem, csillogó, vágytól éhes szemekkel.*
- Annyira finom a bőröd... *súgom, és végighúzom az orromat a vállán, a nyakán, az állán, majd ismét megpuszilom vöröslő, duzzadt ajkait.*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Kedd Júl. 02, 2013 11:55 am

*Azt hiszem nincs is annál jobb, amikor egy nő megkapja a megfelelő visszajelzéseket egy férfitől, hogyan lehetne ez után megállni, vagy mégis azt mondani, hogy menjen el? Tényleg megpróbálom visszafogni az éhséget, visszatartani magam, pedig minden egyes mozdulata, minden ölelés és csók közelebb taszít a szakadék széléhez. Talán ha idősebb lennék már, akkor jobban tudnám uralni saját magamat, de most ez még nehéz és hatalmas erőfeszítéseket igényel. Halkan felnyögök, amikor közelebb húz magához és tovább csókol, miután igyekszem megnyugtatni, a duruzsoló szavak pedig még inkább beindítanak.*
-Nem rég még arról volt szó, hogy az anyád lehetnék... most pedig lekislányozol? *Szélesen elvigyorodom, majd egyszerűen belepuszilok a fülébe, hangosan, amitől tudom hogy csengeni fog majd neki, de ezt most muszáj, afféle aprócska kis bosszú. De nem tart sokáig, mert amikor az ajkaimhoz ér, automatikusan szétnyitom kissé a szám és egy pillanatra a szememet is lehunyom. Nem kell már semmi ezen kívül, a háló felé húzom a kezénél fogva, ő pedig minden kérdés nélkül követ engem. Mámorító az érzés, komolyan, hogyan bírtam ennyi ideig pasi nélkül? Lassan az ágyra dőlök, és megadva magam neki szétteszem a lábaimat. Fájú lassúsággal veszi le a zakót és teszi le az üres székre.*
-Ennyi? *Túljátszott szomorúsággal biggyesztem le az alsó ajkamat, hiszen igazság szerint már teljesen ruha nélkül akarom látni. Tudom persze, ki kellene élvezni az együttlét minden percét is pillanatát, de annyira kívánom és olyan régen voltam már valakivel egy ágyban, hogy legszívesebben letépném a ruháit. Mégis egyelőre maradok a helyemen, hátra dőlve, felkönyökölve, hívogató mosollyal, az újabb bókra megdobban a szívem, és gondolkodás nélkül engedem, hogy magára húzzon. A szoknyám már igazából a derekamon van szinte, teljesen feleslegessé vált, nem fair, hogy ő meg még szinte teljesen fel van öltözve. Lehunyom a szemem, amikor a nyakamra hajol, és lassan újra csókolni kezd.*
-Ne pepecselj ennyit! *Nyögök fel, de a felszólításom inkább csak elhalt könyörgés, mintsem érdemi felszólalás. Magam alá húzom a térdeimet, ahogy lovaglóülésben az ölébe helyezkedem, és finoman mozogni kezdek rajta, rajtam csak a vékony bugyi, rajta viszont még két réteg, ami alól izgatóan dudorodik a férfiassága. Már ettől az érintkezéstől is halkan felnyögök... tényleg nagyon régóta éheztetem már a testem. Nem gondolkodom sokáig, a fizikai erőm elég nagy, egy mozdulattal konkrétan letépem róla az inget és a mellényt, nincs már ezekre szükség, látni akarom ruha nélkül!*
-Upsz! *Kapom a kezem szórakozottan a szám elé, de a csípőm mozgása nem áll meg, és lassan a nyakára hajolok. Megremegek, ahogy az ajkaim a duzzadó érhez nyomulnak, óvatosan végignyalom, de visszafogom magam, pedig milyen nagyon szívesen megkóstolnám! Az egyik kezemmel a vállába kapaszkodom, a másik pedig lejjebb csúszik, a mellkasát kezdem el simogatni.*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Kedd Júl. 02, 2013 11:15 am

*A bor és a mámor kezdi átvenni az irányítást az agyam és a testem felett. De tudod mit? Egyáltalán nem bánom! Hiszen tetszik nekem ez a nő, kívánom és úgy tűnik, hogy ő is nagyon kíván engem. Felnőttek vagyunk, miért is ne használhatnánk ki a helyzetet? Elég régen voltam már nővel, így a vágyam talán még nagyobb, mint egy tinédzsernek, aki éppen a hormonjaival küzd. A heves csókot élvezem és halkan fel is nyögök, miközben a nő a hajamba túr és közelebb húz magához. Ez az, bébi! Megjegyzem, hogy már odabent lennék, és persze kevesebb ruha nélkül, mire Celine is helyeselni kezd. Elvigyorodom és tovább csókolom a nőt, lágyan megfogva a fenekét és úgy húzva közelebb magamhoz. A vágyam mégsem tud kiteljesedni, ugyanis Celine ismét megáll és aggodalmaskodni kezd. Hamar lecsendesítem azzal, hogyha nem bírja, akkor küldjön el. Bár nagyon remélem, hogy erre nem fog sor kerülni.*
- Ügyes kislány! *suttogom izgatóan a szavakat és elvigyorodom.*
- Tudom, hogy ügyes leszel. *simítok végig játékosan az arcán, majd az ajkaira teszem az ujjamat és azon simítok végig. Érzem, hogy mennyire forró és telt, vágyja a csókomat. Lassan megindul a háló felé és én pedig lelkesen követem. Naná! Mohón falom gyönyörű testét, ahogy a szoknya buja módon fel van csúszva, láttatni engedi formás combjait. Ó, de mennyire csókolnám azokat a lábakat! De már nem kell sokat várnom rá, érzem. Felmászik az ágyra, kicsit széttárva a lábát, én pedig elvigyorodom.Én is gyorsan lerúgom a cipőmet, a zakómat pedig szinte kínzó lassúsággal teszem le az egyik székre.*
- Így ni. *rendezgetem el, majd mint egy mohó, éhes vadállat nézek végig a nőn.*
- Annyira gyönyörű vagy, Celine! *súgom, és lassan felmászok az ágyra és feljebb simogatom a nő szoknyáját, lágyan simítva végig a combján, a derekán, a csípőjén és a hátán. Leülök előtte az ágyra, majd magamra húzom, és erőteljesen tartom, miközben ismét a nyakát kezdem el csókolgatni, majd az ajkait.*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Kedd Júl. 02, 2013 6:42 am

*Most én is határozottan örülök neki, hogy Kysaakii nincs itt, tényleg zavarna csak és tuti, hogy beszólna, amiért ennyire rohanunk, de hát nem is rohanunk, hiszen teáztunk már ez előtt is kétszer, beszélgettünk, felnőttek vagyunk... még olyan kockázat sem áll fenn, hogy véletlenül valamilyen nem kívánatos dolog csúszna be, hiszen vámpírként nem eshetek teherbe. Tényleg tartok kicsit attól, hogy a bor beszél most belőle, azaz bor irányítja kicsit a tudatát, csak mélyen remélem, hogy esetleg nem így van. Elmosolyodom, amikor válaszol és a felvetését sem érzem egyáltalán pofátlanságnak, hiszen őszintén szólva én is határozottan ott bent szeretnék lenni, csak egy kicsit még félek magamtól... hogyan fogok ténylegesen reagálni. Bennem nincs bor, ami ezeket a gátlásokat, vagy kellemetlenkedőbb gondolatokat simán legyűrné.*
-Azt hiszem... én is. *Válaszolok végül neki, és persze ismerem annyira a férfiakat, hogy ha egyszer én hívtam ide nyíltan és kertelés nélkül, akkor igazán nem lephet meg, ha ő már gondolatban az ágyamban hempereg. Nem is teketóriázok tovább, magamhoz húzom, először csak finoman, majd egyre erőteljesebben merülünk el egy hosszú csókban. Vad táncot járnak a nyelveink, a keze a csípőmre csúszik, én pedig a hajába túrok az egyik kezemmel, a másikkal pedig a tarkójánál fogva húzom még közelebb magamhoz, ha ugyan ez még lehetséges, aztán nagy nehezen az agyam csak győz a testem felett, legalábbis egy pillanatnyi időre és félve szólalok meg. Nem akarom elijeszteni, de akkor is tartok attól, hogyan fogok reagálni arra, ha még hevesebbé válik köztünk ez, ami most alakul. Megdobban a szívem a válasz hallatán, és kicsit oldalra is döntöm a fejem, amikor a nyakamhoz ér. Halkan felnyögök, érzem, ahogy a fenekemnél fogva magához húz, már nagyon is képtelen lenne visszakozni.*
-Én is akarlak... és minden erőmmel azon leszek, hogy kontrolláljam magam... becs'szó! *Mosolyodom el, majd a kezemet lágyan az övébe csúsztatom, és a háló felé húzom magammal. A testem már szinte lángol, az övéért kiált, mégis lassan, hívogatón lépkedek előtte. A szoknyám egészen felcsúszott a nagy hévben, de most fel sem merült bennem hogy megigazítsam, mint a teázóban. Lenyomom a kilincset, majd megállok vele az ágy előtt és még egy röpke csókot lehelet az ajkaira. Mélyen a szemébe nézek, egy fél lépésnyit hátrébb lépek, a mutatóujjammal pedig finoman simítom végig a mellkasát, fentről lefelé, egészen a nadrágjáig.*
-Túl sok rajtad a ruha... *Suttogom, majd lehuppanok az ágyra, hátrébb húzom magam, és felkönyökölve elterülök előtte. Hívogató pillantással mérem végig, a cipőmet egy mozdulattal rúgom el a szobában, a lábamat pedig felhúzom az ágyra és gondolkodás nélkül nyitom szét előtte, hogy belátást biztosítsak a szoknya alatt megbújó fekete csipkés bugyira.*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Hétf. Júl. 01, 2013 8:39 pm

*Immár Celine szobájában vagyunk kettecskén, és mégazidegesjtő, rossz májú démonocska sincs itt a közelben. Hál'isten! Igazán nagy megkönnyebbülés és talán ez ki is ül az arcomra, amivel lehet, hogy megsértem a nőt, de ez most nem igazán érdekel. Igazából most semmi nem érdekel, csak ő. Lassan közelebb sétálok hozzá, és rákérdezek, hogy mégis mit akar kihasználni és mire. No persze vannak ötleteim és biztos vagyok benne, hogy pontosan tudom, hogy mire is gondolt a nő.*
- De,józanul is pontosan itt szeretnék lenni. *súgom a szavakat, majd elvigyorodom, majd az egyik ajtó felé nézek.*
- Vagy ott bent. *pofátlan vigyor terül szét az arcomon és sejtem, hogyha még sokáig beszélgetünk, akkor leszek olyan tahó és bunkó, hogy el fogom üldözni a nőt és elszalasztom ezt a csodálatos lehetőséget, amit az élet kínált fel nekem. Néhány szép szót és bókot paszírozok ki magamból, és tény,hogy így gondolom, a vágy már kezdi átvenni a hatalmas mind a testem, mind az agyam fölött és ilyenkor már nem várhatják el a nők a férfiaktól, hogy kellemes, szép szavakat suttogjanak és bókoljanak. Celine suttogására pajkos mosoly villan fel az arcomon, a szemem megcsillan és máris érzem magamon a nő karjait, az ajkait az ajkamon. Kicsit hirtelen jött a dolog, minden esetre baromira élvezem és először lágyan puhatolózva csókolom a nő ajkát, majd hamarosan már nyelveink cikáznak egymás körül, lágy, majd egyre forróbb táncot járva. Celine derekára teszem a kezemet és szorosan magamhoz húzom, úgy csókolom egyre hevesebben és ő is érezheti, hogy mennyire kívánom őt. Mikor azonban zihálva eltol magától és egy mondatot suttog félve, idegesen pillantok rá.*
- Nem érdekel... Akarlak! *súgom, és ismét puszilgatni kezdem az arcát, a nyakát, miközben lassan végighúzom a kezemet a hátán, és lágyan megfogom a fenekét is.*
- Hogyha nem bírod kontrollálni magad, akkor szólj, és itt sem vagyok... *suttogom a fülébe a szavakat, de igyekszem ezt olyan csábítóan mondani,hogy eszébe ne jusson elküldeni...*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Hétf. Júl. 01, 2013 8:31 pm

*Gyorsan sietünk végig a folyosókon egészen a szobámig. Furán érzem magam, mintha én rohannám le a férfit, pedig ez fordítva szokott lenni nem? Bár az is biztos, hogy én jóval régebben bújtam ágyba bárkivel is, mint ő, hiszen sokkal több időm volt rá, hogy lehetőségem legyen megfosztani magam efféle élvezetektől és megmondom őszintén egy kicsit tartottam is attól, hogy a vágy valami másféle vágyat is beindít bennem...*
-Nincs itt, valaminek utána néz. *Mondom gyorsan a választ, hiszen így van, a kis démon most nincs sem a hálóban, sem egy hátsó szobában. Csak mi vagyunk ketten, és a legtöbb szoba is a közelben teljesen üres, tantermek ilyenkor nem kellenek senkinek, közel s távol csend. Amikor közelebb lépdel hozzám önkéntelenül is hátrébb lépek egyet, hiszen látom a szemében, hogy már nagyon is kezdi elönteni az agyát a vörös köd, részben a bor, részben egyéb okokból.*
-Nem is tudom, csak... kicsit már sokat ittál és talán józanul nem akarnál itt lenni. *Lehet, hogy még mindig fél tőlem, ezt nem tudhatom pontosan. Aztán a kedves szavak, amikre már nem tudok mit mondani neki, csak előre nyúlok és magamhoz vonom. Az üveget meghúzom és végül leteszem a legközelebbi asztalra.*
-Te is tetszel nekem... *Suttogom egész halkan, majd átfonom mostmár a karomat a nyaka körül és megcsókolom. Először csak lágyan, majd miután már érzem a kellemes melegséget szétáradni a testemben, egyre hevesebben, lassacskán a nyelvemet is átjátszva az ő szájába. A szívem hevesen ver, rég nem éreztem magamat ennyire élőnek. Az agyam zakatol, aztán talán egy perc is eltelik, amikor zihálva tolom el magamtól, hátravetve a fejemet.*
-Én... félek, hogy a vágy mást is átszakít bennem. *Gyorsan emelkedik és süllyed a mellkasom, pedig nem vagyok ember, nem kellene ennek így lennie, de túlságosan is kívánom ezt a férfit.*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Hétf. Júl. 01, 2013 8:22 pm

*A teleporton keresztül visszajutunk a Kúriába, majd szinte rohanunk az üres folyosókon, hogy végre ismét Celine rejteke előtt álljunk meg. Izgatott vagyok, ahogy belépek a csupa párnás szobába a nő mögött. Gyorsan körbenézek, és megtorpanok.*
- Hol van Kyskaai, Kysakai, szóval izé. a démonod? *kicsit félek, hogy megint a morcos ábrázatát kell majd figyelnem egész este, de ahogy látom, nem mozdul sehonnan. Talán nincs is itt? Hű, az jó lenne. A nő kérdésére értetlenül pislogok rá, majd lerakom az üveget az asztalra és kicsit közeledek a nőhöz, aki lehet, hogy hátrálni fog, egészen a falig.*
- Kihasználod? Ugyan mivel? *vigyorodom el és úgy nézek mélyen a nő szemébe. Majd végül elnevetem magam és meghúzom az üveget. Valóban kezd a fejembe szállni a bor, a vér meg máshova, ahogy ismét végignézek a nőn.*
- Nagyon csinos nő vagy, Celine! Tetszel nekem... *súgom, és lágyan végigsimítok a nő arcán.*
- Kéred az utolsó kortyot? *nyújtom felé vigyorogva a bort. A szemem csillog, a szívem hevesen ver és élvezem a bor édes mámorát a fejemben.*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Hétf. Júl. 01, 2013 8:17 pm

*No igen, általában egészen más a tapasztalat és más, amiket a könyvekben olvasunk, ez mindig így szokott lenni. Mint, amikor egy kölyök elképzeli, hogy milyen is lehet felnőtté válni, és aztán egészen máshogy alakul a dolog valójában. De legalább van egy kis meglepetés is, ha nem tudunk mindent pontosan előre. Elmosolyodom kicsit, amikor megszorítja a kezem, ami tényleg az asztalon pihen.*
-Semmi baj, tényleg igazán régen történt. *Fáj, persze, hogy fáj, de már napirendre tértem felette, nem volt más választásom. Az évek azért határozottan sokat tudnak segíteni, hogy az ember felejtsen, és vámpírként évekből egyáltalán nem szenvedek hiányt.*
-Majd egyszer erről is mesélek, de ne most... *Állok fel az asztaltól, ő pedig láthatóan lelkesen pattan fel. Csillog a szeme, sejtem hogy van már benne elég alkohol, ami ha lenne benne feszengés, azt is oldaná. Irigyelem, nekem is könnyebbe lenne úgy, bár nem kell túlságosan erőltetnem magam, hogy felajánljam neki, hogy a beszélgetést a szobámban folytassuk. Felkapja az üveget és erősen magához von, amire megdobban hevesen a szívem és elnevetem magam. Finoman megpöccintem az üveget.*
-Lehet, hogy neked már nem kéne... *Azt hiszem már eléggé felengedett, lehet hogy az a maradék fél pohár már felesleges. A pincérnőnek intek, hogy írja a számlámhoz a teákat, aztán irány a teleport. A szívem hevesen ver, és egyre inkább azt érzem, hogy a szobában nem beszélgetni fogunk. Rendkívül örülök, hogy Kysaakii is épp eltávon van. Gyorsan lépdelünk végig a kései óra miatt kihalt folyosókon, nem is nagyon mondok már semmit, azt hiszem egyre inkább nyilvánvaló, hogy kezd bennünk beindulni a vágy. A kezénél fogva húzom magam mögött, majd határozottan nyomom le a kilincset, majd odabent bután torpanok meg.*
-Remélem nem érzed, hogy kihasználom, hogy ittál... *Az üvegre pillantok, hiszen be van már kissé csípve, lehet hogy tiszta fejjel nem rohanna ennyire?*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Csüt. Május 30, 2013 7:33 am

*Egyetértően bólintok, én is láttam már érdekes, mondhatni különös arcokat itt, de az ember nem mindig mer nyíltan rákérdezni, hogy az illető kiféle-miféle, még a végén zokon vennék.* -Igen, de talán pont a nagy különbségek miatt nem alakulnak ki barátságok, vagy bármi, hiszen más világokból származunk, más az értékítélet és nem is biztos, hogy mindenki összetudná egyeztetni a másikkal. *Igen, az meglepő és jó dolog is egyben, hogy esetünkben még nem derült fény olyan pontra, amiben nagyon eltérnénk, bár minden bizonnyal azért, mert mindketten emberek vagyunk, vagy esetemben voltam. Végülis még az vagyok, csak már kicsit másképp. Újra felnevet, úgy fest legalább szórakoztató társaság vagyok, ha már a nadrágját nem sikerült végül megmentenem. Ellenkezik persze, de aztán mégis csak kiderül, hogy alapja is van annak, amit mondtam.*
-No látja. A fiatal lányok, főleg egy kellemes külsejű férfi láttán, aki nyitott és kedves velük, könnyedén gondolnak bele mást is, úgyhogy azért érdemes óvatosan közelíteni meg ezt a témát. Az ő fiatal szívük még nagyon sok darabra tud hullani a csalódástól. *Voltam én is fiatal csitri, aki oda volt az egyik tanáráért, azt hiszem ez nagyon sokakkal megesik. Persze felnőtt fejjel visszagondolva butaság volt, de egy kamasznak ezt nem lehet megmagyarázni.*
-Igen, ez a fő, itt jól érzem magam. *Mosolyodom el, bár időbe telt mire végre megtaláltam a helyem, de szerencsére erre is sor került idővel. Aztán úgy látom távozni készül. Egy kicsit talán szomorú vagyok, bár tudom, hogy nekem is dolgom lenne és bizonyára neki is akad még, csupán olyan jól elbeszélgettünk. Megfordul a fejemben, hogy talán megkérhetném, hogy maradjon még, de menni akar, és talán nem is lenne illő. Elmosolyodom a kis viccelődést, lopva a háló felé pillantok.* ~Mindjárt mehetünk.~ *Tudom, hogy már türelmetlen.*
-Egyáltalán nem rabolta az estémet, örülök a beszélgetésnek és szívesen adok külön órákat, bár ha ennyire nem áll önnek kézre... *Széles mosolyt villantok, hiszen nem piszkálni akarom, csak inkább viccelődni vele. Aztán elköszön, én pedig viszonzom szavait, majd amikor már becsukta az ajtót, a háló felé lépdelek, ahonnan elő is kerül hű társam. Persze kissé morcos.* -Kösz, hogy nem zavartál Kysaakii! Nehéz volt megállni. Pont egy ilyen nyálas fickót választasz, hogy az időnket fecsérelje? Egyáltalán nem nyálas csak azért, mert kedves. *A démon csak fúj egyet, láthatóan nem ért egyet a témában.* -És egyébként sincs semmi közöd hozzá! De van, ha kockáztatsz miatta. Van elég akaraterőm, hogy pár órával eltoljam a vadászatot. Nem Celine, nincsen. Akkor lenne, ha minden nap rendesen ennél, de te csak éppen annyit veszel magadhoz, ami pont elég, hogy ne gyengíts le mást. Így viszont te sem vagy elég erős soha. *Megrázom a fejem. Nem akarok erről vitázni, már megtettük párszor, és persze legbelül tudom, hogy igaza van, de mégis... nekem csak így megy és kész. Rápillantok még, aztán szó nélkül indulok az ajtó felé, előre engedem, majd én is kilépdelek, irány a város.*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Szer. Május 29, 2013 8:14 pm

*A beszélgetés igen kellemes irányba terelődik, kicsit kellemesebb témához érkezünk, és mikor Celine megjegyzi, hogy milyen sok mindenben egyet értünk, elmosolyodom.*
- Igen, én sem szoktam látni, ahogy a tanáriban esetleg összeülnek és beszélgetnek néhányan. Pedig annyi érdekes személyiség van itt az iskolában. Például az új tanárnő is, Miss Profundum. Ő is igazán érdekes személyiség lehet. úgy tudom, hogy köze van valami sárkányhoz is. *jelentem ki és az utolsó mondatot kicsit halkabb mondom, kicsit közelebb hajolva Celine-hez. Elmesélem, hogy hogyan is vélekedek a diákokkal kapcsolatban, a nő megjegyzésére pedig hangosan felnevetek.*
- Hát azért csak nem! Bár van egy hölgy, Miss Syntyche, Dora lánya, aki igazán gyakran szokott kettesben maradni velem és beszélgetni. Félek, hogy talán egy kicsit többet gondol bele a kapcsolatunkba egy tanár-diák kapcsolatnál.*sóhajtok egyet és csóválom meg a fejemet. Szóba kerülnek a munkák is, és Celine elmeséli, hogy igazából nem volt neki való az auror szakma. Kicsit lebiggyesztem az ajkamat.*
- Hát sajnálom, hogy nem jött össze az, amit szeretett volna. De legalább itt jól érzi magát! *mosolyodom el. Megiszom az utolsó korty teát és az egyik asztalra teszem.*
- Nos, nem akarom rabolni az estéjét, Celine. Nagyon szépen köszönöm a teát és a kellemes beszélgetést. A folt tisztítást pedig majd még gyakorolom. Majd lehet, hogy jövök Önhöz külön órára. *nevetem el magamat, és hogyha a nő nem tart vissza, akkor jó éjszakát kívánva hagyom ott a szobájában, nem is sejtve, hogy nem sokáig marad ott...*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Szer. Május 29, 2013 7:59 pm

*Azt hiszem, én is szívesen beszélgetnék még vele órákon át, már csak az a probléma, hogy kezdek éhes lenni. Jó persze, vagyok már annyira idős, hogy ne haljak éhen, ha egy estét kihagyok és teszem azt majd reggel megyek el vadászni, csak már valahogyan megszoktam ezt az életritmust. Aztán persze ki tudja, ha úgy jön ki a lépés, nem fogom azért kidobni, vagy megkérni, hogy távozzon, ha egyszer jól érzem magam. Kétlem, hogy jó néven venné a dolgot. Az pedig egy furcsa véletlen, hogy egy folt adott okot rá, hogy beszélgessünk, pedig láthatóan sok mindenben vélekedünk hasonlóan és tény és való, hogy helyes fickóról van szó. Azt hiszem ő az a típus, akiért a fiatal diáklányok hajlamosak rajongani.*
-Furcsa, milyen sok mindenben egyetértünk, és eddig még nem is beszélgettünk. Valahogy úgy érzem itt az iskolában a legtöbb tanár el van távolodva egymástól, tudja nem igazán vannak nagy kapcsolatok, pedig talán a diákok érdekében is könnyebb lenne összefogni néha. *Hát igen, évek alatt sokat változott a tanári kar, valahogy sosem lett egy egységes csapat, csak a fő vezetők nem változtak soha. Figyelek a válaszára, és egyetértően bólogatok.*
-Biztos vagyok benne, hogy sok fiatal leányzó szívesen beszélget is önnel, aztán csak óvatosan, ki tudja, hogy hányuknak van már kint az ágya felett egy-egy lopott kép önről. *Mosolyodom el szórakozottan, cukkolom kicsit, hiszen miért is ne, egyre inkább úgy érzem, hogy kezd a beszélgetés kötetlenné válni, és ez jó is így.* -De persze igaza van, jó ha a diákok egy felnőttel is megtudják beszélni a gondjaikat, én is azért alakítottam ki így a szobámat, hogy alkalom adtán ne érezze magát senki sem úgy, mintha egy szigorú irodában járna. Így talán könnyebb beszélni a bajokról. *Nem hiába viselem annak a szegény lánynak is a lelkemen a sorsát, Libby, a kis vöröske. Nehéz napokon ment át, és még koránt sincs vége. Nem örülök neki, hogy el akar utazni, jobban értékelném, ha mellette lehetnék, hiszen tudom, hogy ez a változás mennyire nehéz is az elején. A férfi kérdésére kissé elbizonytalanodom, hogyan is válaszolhatnék neki, hogy őszinte maradjak, de mégse vágjam a képébe az igazat?*
-Nem volt nekem való, bár erre nem én jöttem rá. Igazság szerint az első éles bevetésem után elbocsátottak, úgy gondolták a feletteseim, hogy nem vagyok alkalmas erre. Jó időbe telt, mire sikerült megint rendbe szedni magam itt most legalább elfogadnak és szeretem, amit csinálok. *Nem akarom, hogy sajnáljon e miatt, főleg, mert így sem mondtam el a teljes igazságot, de ezt csak a legfőbb vezetőség tudja rólam.*

Tárgy: Re: Celina Saldana rejteke Szer. Május 29, 2013 7:43 pm

*Elücsörgünk a kis puffokon a földön, és igazából kezdem egyre otthonosabban érezni magam. Tetszik a hely, tetszik a nő és a társasága is, így biztos, hogy itt maradnék még néhány óráig, de nem akarok annyira otromba lenni, hogy itt töltöm az éjszakát és átbeszélgetjük. Na ja, bár mást is tennénk, de egyelőre inkább kíváncsi vagyok a nő életére és szeretném kicsit jobban megismerni. Az biztos, hogy vonzz a külseje, hiszen gyönyörű nővel van dolgom. Nem is értem, hogy eddig miért is nem beszélgettünk hosszabban. Talán ez a kis folt kellett hozzá. Elfojtok egy mosolyt, ahogy a nadrágomra nézek, amin ott tátong a fekete foltocska. A teával kapcsolatban egy jót mosolygunk az almás pite hasonlatra, majd az utazásaimra kerül a szó.*
- Igen, én is úgy vélem, hogy vannak olyan dolgok, amiket nem akarnak megosztani velünk ,emberekkel. Így is elég sok mindenbe bele tudunk már szólni, biztos vagyok benne, hogy olyan dolgokat fedeznénk fel, amit nem is biztos, hogy fel tudnánk fogni, vagy használni tudnánk. Bizonyos dolgokra még nem érett meg az emberiség. *osztom a nő véleményét és kicsit komolyabb témára terelődik a szó. Furcsa, hogy ebben is egyet értünk, és ismét egy elfojtott mosollyal kortyolok bele a csészémbe, miközben a nő csinos arcát nézem. Mesél egy kicsit ő is a munkájáról, és kiderül, hogy igazából inkább afféle akta-kukac volt, mint hogy igazi helyszíni auror. De persze, mindenhol el kell kezdeni.*
- Hogy mit szeretek? Nem is tudom... Azt hiszem, hogyha valaki szereti azt, amit csinál, akkor szívesen beszél róla. ÉN pedig ilyen vagyok. *mosolyodom el, majd hozzáteszem:*
- És persze a diákokat is szeretem. Azt hiszem, hogy talán én vagyok a legközvetlenebb tanár a suliban, legalábbis azok a kollégák közül, akiket ismerek. Nem egyszer sétáltam egy diákkal az udvaron és hallgattam meg a problémáit. És ez szerintem nagyon jó dolog, hogyha ennyire megbíznak bennünk, hogyha tudják, hogy van kihez fordulniuk, hogyha gondjuk van. *fejtem ki a véleményemet és válaszolok a nő kérdésre.*
- ÉS Ön? Miért hagyta ott a munkáját? Nem szereti az izgalmakat? *teszek fel egy kérdést titokzatosan mosolyogva.*