Föld alatti titkos forrás

Tárgy: Föld alatti titkos forrás Szer. Jún. 08, 2011 12:39 pm

First topic message reminder :

[justify]Zegzugos alagutak és járatok között ide is eltalálhatsz, ha szemfüles vagy. A labirintus dél-nyugati szárnyában van a kis forrás. Természetesen alakult ki, a járatokkal pedig inkább nem kerülték ki, hiszen még jól is mutat. A folyton csobogó friss víz hangja megnyugtathatja a lelkedet egy nehezebb óra után, bár kérdés, hogy míg ide eljutsz a sötét járatokon keresztül nem lesz-e csak rosszabb...ezt már te döntöd el. A vízből bármikor ihatsz, a forrás még talán egészségesebb is, mint ami a kúriában van. Meríts egy poharat, vagy a két kezedet a vízbe, vagy tartsd a folyóvíz alá, és menten onthatod a szomjadat, akár egy nehéz óra után is, ha erre visz az utad.

A barlang méretein elámulsz szinte minden alkalommal. A labirintushoz képest egész nagy ez a terület, több sziklával, és kiszögelléssel, ahova leülhetsz. De az is lehet, hogy csak egy hatásos illúziónak köszönhető a látvány. A fények csak még szebbé teszik a vizet. Mesés, ahogy a felszínén cikáznak a szikrák, meg-megcsillannak a hullámokon, ha kicsit felkavarod a vizet. A fényviszonyok itt bent a kintit tükrözik. Nem-nem olyan, mintha sütne a nap, de már-már hasonlatos a természetes fényhez, bár látszik, hogy mágia szülte. Éjjelente csak az itteni fáklyák adnak halvány derengést...bár ilyenkor jobban jársz, ha nem sétálgatsz erre felé.

Ülj le a kis forrás sziklás partjára, és pillants a vízbe...mintha csak vonzaná a tekinteted. Jól látod? Apró arany ragyogás az alján. Mi lehet vajon? Talán arany? Akár még az is, de lehet, hogy csak leprikón arany, azért meg nem érdemes összevizezned magad. Viszont akár még az is lehet, hogy valamilyen éhes vad áll lesben a mélyben, és ez csak az óvatlanok csalogatására van. Nem tudhatod...de ki mernéd próbálni? Az is lehet, hogy minden alkalommal mást rejt a mély, vagy csak nem mindig ugyanazt zavarod fel, rajtad áll, hogy kimered-e próbálni többször is...

*Elisabeth a kőpárkányon ülve belemeríti kezét a hideg vízbe, amjd a csobogó forrásra tekint. Ekkor felel neki Demian, hogy nem zavarja őt a lány, amin kicsit fönnakad a szemöldöke az eramiros lánynak és tekintetét Demianra függeszti.* Na, ezt se sokszor mondták még nekem. *Állapítja meg a lány. Az az igazság, hogy valóban elkényeztetett, talán kicsit gőgös lány, de az a különbség közte és hasonló kaliberű társai közt, hogy ennek Elisabeth teljes tudatában van és nem is tagadja. Ez annak köszönhető, hoyg amúgy nagyon ravasz, szemfüles lány.* Mondd csak, te meg szoktad játszani magad a világ előtt, hogy elkerülj bizonyos kellemetlenségeket, vagy pedig őszinte vagy? *Szegez rögtön Demiannak egy kérdést a lány, ugyanis a fiú érdektelensége az ő cinikus, kibírhatatlan viselkedésével szemben beindította a csinso pofika mögött lévő agyát és fantáziáját. Egyelőre ugyanolyan selejtterméknek tartja a belsirionos srácot, mint sokmindenki mást, mindazonáltal kíváncsi a fiúra, ami jó jel, mert ha végképp nem érdeklődne Demian személyisége felől, akkor lehet, hogy már egyedül üldögélne itt Elisabeth, hisz ő képes a legnyugodtabb embert is kihozni a sodrából.* Egyébként megjegyzem enyhe modortalanság nem bemutatkozni egy hölgynek, de hát mindegy... nem várok sokat a magadfajtáktól. *Jegyzi meg kissé gorombán, mégis derűs hangon a lány.*

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Júl. 01, 2013 5:07 pm

* Láthatóan a lány érdeklődve hallgatja a válaszát, s talán még el is gondolkodik rajta. Evangeline olykor még talán túl is komplikálja a dolgokat, de ez már csak részlet kérdése. Életről és halálról is megvan a véleménye csak az utóbbi jobban érdekli mint az normális lenne. * -Mindenesetre, a lényeg az, hogy az ember elfogadja önmagát még akkor is, ha szívében rothad vagy megkeseredett részek burjánzanak. Az is a részed, személyiségedhez tartozik, hisz olykor azok érdekében vagy miatt cselekszel épp úgy ahogyan. * Ismételten feláll a helyéről és a körbepillant. * -Na, de nekem most elegem lett a magas röptű társalgásokból, ha megbocsátasz én meg óhajtom találni a kivezető utat. További kellemes időtöltést. * Azzal elindul abba az irányba ahonnan gondolta, hogy jött. Talán még Felicity is vele tart, hisz lassan már akár megéhezhetett. *

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Júl. 01, 2013 4:56 pm

* Türelmesen várom a kérdésemre válaszát, megértem, ha nem válaszol rá, de ahogy leszűrtem, a viselkedése nem arra utal, hogy ő most egy hű de nagyon kedves személyiség. Ennek ellenére én nem vetem meg, nem mindenki egyforma. Viszont nagyon tanulságos, amiket mond, szóval érdeklődve hallgatom szavait. Ahogy válaszát hallgatom ő sem volt ilyen korábban. Neveltetéstől függ, oké, az egy dolog, mondjuk ha engem olyna körülmények között neveltek volna fel, egész biztos, hogy nem a kedves, aranyos Felicity lennék. Most sem vagyok mindig az, néha előbújik az az énem, melyet legbelül próbálok elzárni, mert senkinek sem volna jó, ha csalódna bennem. Ezt az énemet szerencsére még senki sem látta és még az a mázli, hogy a kalandon történtek után még képes vagyok uralkodni magamon. Nem a sírásról van szó, inkább ez egy másik oldalam, ami ugyan hasonlít a normál énemhez, de a régmúlt miatt egy kicsit átformálódott.*
~ Csak ne most borulj ki... ~ * Kirtel sóhajtozva pislog rám, fejemben hallom hangján. Kiborulásról szó sincs, mondjuk tegnap majdnem lesüllyedtem arra a szintre.*
~ Dehogy borulok ki, most már jól vagyok. ~ * és ez igaz is, ha most kiborulnék, akkor azt Eva sem hagyná szó nélkül.*
- Igen, az egyszer biztos, hogy ölne az életben maradásért, mert a saját érdekeit nézi. Igazad van. * bólintok egyet mosolyogva.*

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Júl. 01, 2013 4:48 pm

* Az átlagosnak mondható csevegésnek úgy tűnik ezen a ponton vége szakad. Eddig a pontig akár az időjárásról is beszélgetthettek volna, hiszen annyira hétköznapiasan beszélgettek. Leszámítva azon részét a dolognak mikor Eva tolakodó kérdéseket tett fel. A lány addigi viselkedésére és válaszaira nincs is igazi felelete egy-egy biccentésen kívül. Annak se tulajdonított nagy jelentőséget hogy a lánynak nincsenek kellemes emlékei a helyhez kapcsolódóan, ez nem valami lényeges információ első hallásra. Az utólag felvetődő kíváncsisága annál érdekesebb. * -Nem, másabb természettel születtem, de had fogalmazzak úgy, hogy a neveltetésem megtette a hatását. Senkiben se szabad könnyedén megbízni, nincs jó és rossz, mert ha skatulyázod az embereket az vakságot okoz. * Persze más vélemény is létezik a világban, nem az Eváé a mérvadó. * -Tegyük fel egy makulátlan lelket nehéz helyzet elé állítanánk, szerinted nem ölne az életben maradásért? Szerintem igen, csak a helyzettől függ, hogy jól vagy rosszul cselekszünk.

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Júl. 01, 2013 4:35 pm

* Evának nem hazudtam, magamnak sem, szóval nem tettem, vagy mondtam semmi olyat, amit még megbánnék idővel. A megerősítésre már nem mondok semmit, mert azzal már igencsak elnyújtanám a beszélgetés ezen részét. A lány válaszát érdeklődve hallgatom és egyetértek azzal, hogy kellemes itt. Valóban, nyugodt és csendes hely. Itt igazán elgondolkozhat az ember, lényegében ezért is jöttem ide. A kalandon járnak gondolataim lassan egy hete és nem tudom kiverni a fejemből. Szörnyű... Azok az emlékek örökre megmaradnak bennem. Megrázom fejem, hogy valamelyest kiverjem a fejemből, legalább egy kis időre, amíg Evával társalgok. Kirtel megérzi, hogy valami nincs rendben, nem véletlen, hisz ha a daimonom, akkor ennyit éreznie is kell. Aggódóan néz fel rám nagy, barna szemeivel, közben Evához intézek pár mondatot.*
- Igen az. Bár nekem nem fűződik hozzá kellemes emlék. * magyarázom, végül Eva feltűnően elhalkul, ezért úgy érzem itt az alkalom arra, hogy én is egy kicsit kérdezősködjek felőle.*
- Ugye beszéltél nekem a jó vagy rossz tulajdonságokról. Eléggé titokzatos vagy mások előtt, még a daimonom sem tud kellőképpen kiismerni, szóóval ezzel a stílusoddal élsz együtt születésed óta? * teszem fel a kicsit érdekesnek tűnő kérdést.*

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Júl. 01, 2013 4:13 pm

*Itt nincsenek helyes válaszok vagy rossz válaszok, mert nem az iskolapad, hanem egy egyszerű beszélgetés. Aki akar válaszol, megmondja az igazat esetleg hazudik, de sokkal inkább önmagának mintsem a másiknak, megint csak mások pedig szimplán elhajtják a fenébe a tolakodásával. Annyi féle és fajta embertípus van, hogy megszámolni lehetetlen. * -Akkor jó. * Adott még egyfajta megerősítést a másiknak a beszélgetés ezen szakaszához. A daimon és az emberek közötti kötelék egyszerre bosszantó és érdekes. Ezek a lények segíthetik a gazdájukat szaglásukkal, élesebb látásukkal azzal, ha felderítenek a számukra, vagy csak megszereznek egy tárgyat. Ez persze születés vagy turisztika kérdése, hiszen ha jó világba kirándul az ember szerezhet egy ilyet, de nem mindegy hogy mi is lesz az. * -Nem, most járok itt először, de lehet többet fogok errefelé járni. * Válaszol közben azért a kérdésekre is. * -Egész kellemes itt. * Hagy néni időd, ha akar akkor a lányka is érdeklődhessen azután amit tudni szeretne, hisz ez idáig ő kérdezősködött. Sőt talán túlságosan is messzire ment az "érdeklődéssel". Nem épp egy első, barátkozós beszélgetésnek való téma az, ha valaki a másik ember életébe élből belemászik.*

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Júl. 01, 2013 3:58 pm

* Remélem, hogy a válaszom egy kicsit sem volt hülyeség, mert végül is ez az igaz. Ha sodorna az ár és csak spontán viselkednék, akkor semmire se jutnék az életben. Csak egy rongybaba, akit kedvük szerint dobálhatnak. Na azért én nem vagyok ilyen, azért, hogy történjen is velem valami, teszek érte.*
- Pedig nem. * biccentek egyet Eva felé, aztán Kirtelre pillantok, aki még mindig kitartóan figyeli a lány arcát.*
~ Ne nézd már ennyire! ~ * szólok daimonomra, s elismerően nézek rá, amikor leül és elkapja tekintetét Eváról. Azért egy kicsit irritáló lehet, ha egy ilyen pöttöm állat, csak úgy bámulja az embert.*
~ Jó, jó, de azért jó lenne megtudni róla, egyet-mást... ~ * javasolja Kirtel, melyen azért elgondolkodok egy kicsit, de már kapom is a következő kérdéseket Eva felől.*
- Igazándiból nem. Egyszer voltam itt, akkor pedig csak egy ígéret miatt. * vonom meg vállam.* - És te? Gyakran jársz a forráshoz?* kérdem tőle. Az előbb, amikor olyan távolságtartó volt a vízzel szemben, megfordult a fejemben, hogy talán fél tőle vagy valami. Azért nem vagyok tapintatlan, nem fogok csak úgy rákérdezni, majd ha akarja elmondja, én aztán nem faggatom. Vagy talán mégis... Pár dolgot meg szeretnék róla tudni, mert Kirtel nem sokat olvashatott le az arcáról.*

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Júl. 01, 2013 3:50 pm

*Ha csak egyszerűen elküldte volna a fenébe azt elfogadta volna válaszként Evangeline, azonban annak ellenére, hogy szemtelenül viselkedik kérdéseire válasz érkezik. Érdekesnek találja, visszatér a sziklához és ismételten letelepedik rá, annyi különbséggel, hogy bal lábát most felhúzza. * -Még jó, már azt hittem az a fajta vagy akit többnyire sodor az ár. * Talán kicsit korán is von le következtetéseket Eva, de persze ez nem minden esetben igaz. Ha bizalomról van szó akkor nehezebben adja mint a nagyanyja a kölcsönt, pedig fukar egy vén satrafa. Vett egy pillantást az állatkára is, ami jelenleg a vonásait fürkészi, mivel a legtöbbször alig rul el érzelmet mimikájával, így csak sok sikert tud kívánni a jószágnak* -Gyakran jársz ide? Talán valamiféle törzshelyed ez? * Érdeklődik tovább bár ezek legalább nem annyira személyes kérdések mint az előbb. *

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Júl. 01, 2013 3:39 pm

* Örülök a társaságnak, hogy más diákokat is jobban megismerhetek, mert diáksegéd létemre jó volna szóba állnom másokkal is. Nincs nagy gondom az ismerkedéssel, de azért akad egy-két diák, akikkel macerásabb eltársalogni. Úgyhogy ha valaki nem szívleli azt, hogy hozzászólok, akkor ne várja tőlem azt, hogy pitizni fogok a kegyeiért. Na jó, azért nem vagyok gonosz fajta, szóval csak megpróbálom elsimítani a dolgokat, nem pedig felháborodni egy pitiáner dolog miatt. Sajnálom, hogy szaktársam ilyen hamar távozik, noha eléggé furcsa kamudumát akart beadni.*
~ Viszont nem zárják le ezt a helyet, maradhatunk. ~ * szólal fel Kirtel, melyre csak haloványan elmosolyodok.*
~ Igen, de mondom, ha lezárnák, arról már tudnom kellene... ~ * sóhajtok fel, aztán a gőgös lány után nézek, aki gyors léptekkel távozik a forrástól. Eva megjegyzését csendben hallgatom, amikor pedig a jóságról ejt pár szót elgondolkodok. Na jó, én sem vagyok az a szent, de olyan szörnyű dolgokon nem jár az eszem.*
- Nem származok nemes családból. * ingatom meg fejem. Az azért érdekes lenne, valamilyen szinten örülnék is, bár az én életem úgy jó, ahogy van. Igen, Eva kérdései egy kicsit tolakodók számomra, mert aligha ismerem, máris ilyen kérdésekkel bombáz.*
~ Nekem úgy tűnik, hogy Eva nem az a nagyon jó lány. ~ * Kirtel Eva arcát fürkészve próbálja leszűrni, hogy mégis mire gondolhat a lány, de ahogy én elnézem, nem sokat tud kivenni belőle.*
- Az életben?! Azért bármi nem felel meg, nehogy azt hidd. * ejtek egy mosolyt, ,majd a hűvös sziklának dőlök.*

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Júl. 01, 2013 3:31 pm

-Micsoda egy pökhendi lány, tudja nincs igaza mégis megpróbálja játszani a szerepét. * Mondja a már távozott lány hűlt helyének. Felkel a rideg kőről s a daimonos lányka felé fordul. * -Ugyan kérlek, neked sem kellene annyira jónak lenned. A jóság nem véd meg semmitől és olykor a „jók” is tesznek rossz dolgokat. Ám ha továbbra is csak egy nyugodt helyet kerestél akkor részemről rendben. * Lassú léptekkel a forrás vízétől legalább egy és fél méterre kezd el sétálgatni, mint valamiféle láthatatlan vonal mentén lépdelne. Szőke haja akár a nyíl olyan egyenesen omlik le vállaira és hátára, smaragd szemeivel pedig az idegent kezdi el fürkészni. * -És ha már ennyire jó lány vagy akkor mégis mihez kezdesz az életben? Vagy mindegy, ha már itt végeztél bármi megfelel? * Tolakodónak találhatja a másik lány a kérdést, de a fél-véla nem mindig szokott udvariaskodni. * -Talán valamiféle nemes család sarja lennél?

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Júl. 01, 2013 3:16 pm

*Sajnos a magányos sétája végén társaságba fut. Ráadásul már elő mondatával beég. Buta, buta lány nem figyel rá kihez beszél. Ez a hátránya a mérhetetlen gőgnek. Mikor a lányok bemutatkoznak csak bólint. A nevét nem közli, hiszen most már teljesen felesleges. Úgyis elmegy, úgysem fognak beszélni. Felicity felé fordul és felismeri benne az egyik újdonsült diáksegédet. Szomorú és kínos. Felhúzza a szemöldökét, majd megfordul.*
- Én szóltam. *veti még maga mögé, majd kecses, de igencsak sietős léptekkel távozik a forrás környékéről. A folyosókra visszatérve vállat von, majd hirtelen gondolattól vezérelve elhagyja a birtokot.*

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Júl. 01, 2013 3:06 pm

* A mai napra egy világos, rövid ujjú felsőt szántam, a hozzáillő lábbelivel, ami valami horgolt topánkaszerűség lehet, orrán egy aranyos, ezüst masnival díszítve. Szokásomtól eltérően, most egy kék, térd fölé érő szoknyát vettem fel, hisz már igencsak felmelegedett az idő, szóval nem hosszú farmerekben kell fel-alá járkálnom. Csuklómon kék, illetve ezüst karperecek sorakoztak. Ebből áll a mai viseletem. Meghallom a lány szavait, melyre máris válaszolni készülök.*
- Igen, valahogy itt nyugodtabb a légkör. * magyarázom.* - Üdv, Eva, én Felicity vagyok, ő pedig Kirtel. * kis daimonom egy pillanatra érdeklődő tekintettel felnéz Evára, aztán lépdel párat körülöttem. Léptek hangjára leszek figyelmes, s egy másik lányt pillantok meg a forráshoz közeledve, aki máris elkezdi magyarázni, hogy ezt a helyet lezárják. Az teljességgel lehetetlen, arról már rég tudnék.*
- Szia. * biccentek felé egyet. Mindkettejük ismerős számomra, de maximum csak órákon, vagy a folyosón járva láttam őket, fene tudja már.*
~ Csak át akar verni. ~ * ingatja meg fejét Kirtel, miközben lábam mellé kuporodik.*
~ Igen... Az lehet. ~ * mondom daimonomnak, aztán a most érkező lány felé sandítok.*
- Tudtommal nem fogják lezárni, mert egyáltalán miért zárnák le?! * mérem végig a diákot, aztán kedvesen rámosolygok, nem akarom még közölni, hogy vezetőségi tag vagyok, hisz azzal csak lelőném a poént. Persze az is lehetséges, hogy csak én maradtam le valami nagyon fontos infóról, nem tudom. Eva kérdésére megrázom fejem. Én? Rosszban sántikálni?*
- Dehogy, én csak nyugodt környezetet akartam. * vonogatom vállamat.*

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Júl. 01, 2013 2:59 pm

*Miközben egymás után és dallamosan hagyták el a szavak az ajkát azon gondolkodott honnan és mikor is hallhata ezt a fülbemászó dalt. A kő amin ül egyre hidegebb, hiszen rajta is a nyárnak megfelelően lenge ruha van. A fehér alapon fekete virágokkal díszített ruhának egészen a bokájáig ér a szoknyarésze, még így ülve is. Derekánál teljesen fekete szalag van kötve, ami a hátán egy masnival van odaerősítve. Szintén fekete színű balerina cipője alig csapott zajt érkezésekor, pont ahogy a daimonos lány sem. Csupán azért vette észre őket mert épp a dal végére érve figyelő tekinteteket érzett magán. Válla felett hátrapillantatva látja meg a jövevényeket. * -Nocsak, nem gondoltam volna hogy más is a félhomályba vágyik ilyenkor. *Hangja nem annyira barátságtalan mint általában, sokkal inkább távolságtartó az ismeretlenekkel szemben. * -Üdv, Eva vagyok, hát ti? * Mivel háziállattal érkezett a hölgyike ezért is így érdeklődik a nevek iránt. A daimonok mindig is olyanok voltak számára mint egy megérthetetlen tananyag. Elfogadja a létezésüket, de nem tudja pontosan miként is kezelje. * -Szia. * Szól oda az újabb barlangjáró lánynak, úgy tűnik kezd kialakulni egyfajta csajos buli ezen a helyen. Lehet táblát kellene kitenniük valahova, hogy más is idetaláljon. * -Én erről nem hallottam semmit, de ha majd valakinek nem tetszik akkor kitessékel innen. * Némi szünetet hagy, s szemét jártatja a két lányon. * -Mi járatban vagytok erre, csak nem rosszban sántikáltok? * Kérdezi ezt pont ő, aki Cattel mindenféle cselszövést sző. *

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Júl. 01, 2013 2:48 pm

*Mély lila árnyalatú magassarkúk kopognak végig a labirintus folyosóin. Celia magányra vágyik, szóval bolyong. A nyugati szárny elhagyatott részein mászkál és így lel rá a barlangszerű folyosóra. A vízcsobogás hangjára figyel fel, majd abba az irányba indul, ahonnan hallotta. A fejében dallamok cikáznak, amiket megpróbál a víz dallamához igazítani. Az arca megkeményedik, a szemei nem tükröznek érzelmeket. Most magában van, nem kell szerepet játszania. Ekkor azonban egy másik énekhangot is meghall. Körülnéz és tisztázódik körülötte a kép. Van még két lány körülötte, az egyik énekel, a másik távolról hallgatja. Ő pedig most szépen megtöri ezt a kissé szürreális pillanatot. Rövid, fehér ruhájában világít a terem félhomályában.*
- Szép napot! *veszi fel ismét egyik maszkját. De küzdenie kell, hogy a társaság adta csalódottság ne üljön ki hangjára. Ő most találta ezt a helye, szóval az övé. Mindenki más elmehet.*
- Ezt a helyet lezárják egy óra múlva. Jobb lenne, ha nem itt lebzselnétek. *úgy beszél, mintha legalább gyakornok lenne, pedig bolond lenne elvállalni bármilyen felelősséget. Egyszerűen jól kamuzik.*

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Júl. 01, 2013 2:36 pm

* A titkos forrás felé tartok a kesze-kusza alagúthálózatokon keresztül. Kirtel lassan lépdel mellettem, miközben előre bámul a sötétségbe. A hátam már kellőképpen meggyógyult, ennek felettébb örülök, mert végre szabadon mozoghatok, anélkül, hogy a hátamat fájlalnám. Rég jártam már a földalatti forrásnál, ezért arra a döntésre jutottam, hogy a mai nap ellátogatok ide. Legutóbbi alkalomkor majdnem eltévedtem, csak remélem, hogy most szerencsésebb leszek.*
~ Nem kell itt reménykedni, eltalálunk oda és kész, vagy nem emlékszel, hogy a csobogóhoz is én vezettelek el? ~ * pislog fel rám hatalmas barna szemeivel daimonom.*
~ Ez nem teljesen igaz. ~ * jegyzem meg gondolatban üzenve Kirtelnek, aki megrázza buksiát. *
~ De igen. ~ * száll szembe szavaimmal, mire csak nagyot sóhajtok és végül beletörődök abba, hogy neki lesz igaza. A távolból már jól hallom a forrás csobogását a megnyugtató csendben. Gyorsabban szedem lábaimat, hogy hamarabb odaérjek, mert a mostani tempómmal nem jutok oda egyhamar. Tehát szedem a virgácsaimat, ahogy csak tudom, közben Kirtel is kocogva követ engem, de mindketten megtorpanunk, amikor valami lágy énekhangot hallunk meg. Kíváncsian fürkészem tekintetemmel, hogy mégis ki énekelhet ilyen szépen, aztán észre is veszem a sziklán ücsörgő diáktársamat. Közelebb lépkedek hozzá, nem szándékom megzavarni a dalolásban*
~ Inkább ne szólalj meg. ~ * intéz felém egy csendes mondatot Kirtel, mire csak lepillantok rá.*

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Júl. 01, 2013 2:30 pm

*Az hogy Evangeline antiszociális lett az elmúlt időszakban az nem kifejezés, a kötelező programoktól eltekintve szinte sehova sem ment. Számára valamiért ez a nyár sokkal inkább a begubózásról és rejtőzködésről szól. Szívesebben élvezné még most is a téli hónapok hűvös időjárását és hófedte látképét. Még Catet is kerüli, nem azért mert haragudna rá, egyszerűem csak nincs mit mondania neki, ettől még szövetségük erőssége ugyan olyan mértékű Eva szemében. A kúria nyugati szárnyának folyosóit járva a fél-vélakisasszony csobogó hangot hall. Ez egyszerre nyugtatja meg és kavarja fel, hiszen a víztől továbbra is retteg. Az egyetlen ember akinek a közelében nem fél a víztől nincs a közelben, így ez a betegsége se múlt el. A járat teljesen természetesnek tűnik, a levegő frissítő és kellemes, a sziklákon lefelé mászva és sétálva pedig leér a forróshoz. Tisztes távolságból nézi a víz lágyan fodrozódó felszínét, majd valamelyik közelebbi sziklára leül. Eleinte csak gondolkodik, majd egyszer csak énekelni kezd, hangja pedig visszaverődik a falakról. *

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Pént. Május 24, 2013 8:21 am

*Nem is tudom, igazából nem feltétlenül az ő sorsát viselem a lelkemen, igazság szerint odahaza a háborút is nagyon nehezen viseltem. Végülis Shivala leszármazottjai kicsit olyanok, mint az itteni hippik, nem igazán lételemünk a harc, inkább a szeretet, a béke és nyugalom.* -Miért lenne mindegy? Te is valaki vagy, téged is aggódnia kell valakinek. Én nem igazán szeretem ezeket a... veszélyes dolgokat. *Annyira még nem ismeri a világomat, hogy ezt jobban el tudjam neki magyarázni, majd valamikor erre is sort kerítek, hiszen azért lássuk be, kissé bonyolult, hogy ki kinek a milyen leszármazottja. Aztán nem lep meg, hogy kissé visszavág, hirtelen, talán egy leheletnyit bántón is. Igaza van, még soha sem volt gyerekem, nem tudom milyen az, viszont voltam már gyerek és tudom, hogy mennyire rossz az, ha nem mondják el az igazat.* -Nem David, nincs gyerekem, de tisztában vagyok vele, hogy milyen, amikor hazudnak az embernek csak azért, mert úgy gondolják, hogy azt könnyebb feldolgozni. *Kicsit felvetem az állam. Nem szép tőle, hogy ilyesmit mondd, főleg hogy még nem is ismer igazán. Közelebb lép végül, amin egy kicsit talán meglepődöm, de nem lépek el tőle, és a vállaimra teszi a kezeit. Megenyhül a tekintetem, nem tudok igazán hosszan haragot tartani senkivel szemben sem.* -Semmi gond, tudom, hogy nehéz lehet, főleg az, ha egy vadidegen szól bele abba, amit logikusnak vélsz. *Apró mosolyt eresztek meg, látom hogy mennyire fáradt már, tényleg jobb lenne, ha elmenne szépen pihenni egyet. Én pedig... nem is tudom, lehet hogy megnézem a rózsámat, hogy van, hogyan fejlődik. Pár kedves szó neki is kell néha nap, hogy szebbek legyenek a szirmai. Aztán csak megrázom a fejem egy mosollyal a szavai hallatán.* -A külső inkább afféle adottság, de majd valamikor mesélek róla, amikor elég pihent leszel, hogy ne vessz el a szavak között. *A kis becézésen nem tudom nem elnevetni magam egy pillanatra.* -Szia és jó éjt David! *Viszonzom a puszit, majd még utána pillantok, kicsit megkavarom a vizet, aztán én is elindulok nem sokkal utána. A rózsakert a cél, megnézni hogyan van az én kis rózsám, aztán majd utána... nem is tudom, kitalálom még addig, hogy merre lófráljak.*

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Pént. Május 24, 2013 7:27 am

*Voltaképpen kissé sután bólintok, nem is értem, hogy miért viseli ennyire lelkén a sorsomat, talán számítok valamennyit? Meglehet, túl fáradt vagyok, hogy ezt most így megitéljem.* Oké, nyertél, nem erősködöm. Nem az, hogy szeretem, megszoktam már, a részemmé vált. *Elmosolyodom, valahol az mégiscsak jó érzés, hogy valaki izgul miattam.* Nem lenne jó? Nekem fel sem tűnik már a veszély, de téged nem akartalak megijeszteni, azt hittem, hogy neked aztán mindegy, hogy mi van velem. *Vonom meg a vállamat, de cseppet sem flegmán, vagy ilyesmi. Már olyan régen nem volt részem megbecsülésben, ami nem a melóra irányult, hogy teljesen elszoktam tőle. Ellenben picit tényleg fanyar fejet várok, amikor a leányzó elkezdi méltatni a szülői hozzáállásomat, ezen csak sóhajtani tudok.* Nem láttunk megoldást, de miért is magyarázkodom? Szülő vagy már? Nem tudod átlátni, hogy mennyire nehéz. *Az ajkamba harapok, és befejezem a dolgot, megbántani sem akarom őt. Inkább mindkét oldalról a vállához érintem a kezemet, és megnyugtatóan bólintok* De igazad van, nem leugatni akarlak. *Elengedem őt, és visszaülök a kávára.* Talán egyszerűbb lenne felhagyni az egésszel, végülis magunkat is afféle illúzióban ringattuk, hogy igazi család vagyunk, mégsincs értelme. *Ismerem be, és csak legyintek, lassan ismét mennem kéne, ezúttal már tényleg aludni, regenerálódni. Picit ásítok, amíg hallgatom őt, remélem nem veszi az unalom jelének, ugyanis ő maga küldött pihenni, akkor talán megérti, hogy már hulla vagyok. Lassan bólintok, ahogy még felfogom a dolgot.* Tényleg, mesélted már, úgy tűnik már nagyon leépültem, valóban rám fér az alvás is.* Egyszer majd mesélhetnél a világotokról, igazán érdekel. Főleg, ha ott mindenki ilyen csinos. *Vigyorodom el, majd felállok, és adok neki egy puszit.* Köszönöm, hogy helyretettél. Megyek aludni, jó éjt nyuszi-muszi. *Biccentek finoman, aztán felmegyek a szobámba, és csak a felsőmet kapom le, lerúgva a bakancsot, végigdőlök az ágyon, és már alszom is. Majd 4 óra múlva, amikor izzadtan felébredek a szokásos rémálomból, elmegyek tusolni.*

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Kedd Május 21, 2013 7:26 pm

*Hiába magyarázza a dolgot, valahogy ettől még nem tudom jobban megérteni, akkor is durva, hogy ilyen sokat képes ébren maradni, ha más ki is bírja. Én tuti nem lennék képes rá. Jó persze, biztosan vannak helyzetek, amikor talán mégis, de... nem tudom, mi késztethet erre.* -Biztosan nagyon szeretheted a munkádat. *Jegyzem meg aztán, hiszen más oka csak nem lehet rá, hogy ilyen mértékig kiszipolyozza a saját testét. Ok nélkül nem csinál az ember ilyet ugye? Aztán elmosolyodom, amikor úgy tűnik, hogy sikerül meggyőznöm kicsit, és mégis a felé hajlik, hogy egy kicsit pihenjen. Nagyon is úgy gondolom, hogy szüksége lehet rá. Egy picit megijedek, amikor nyíltan kimondja, hogy milyen veszélyek lesnek rá.* -Hát akkor tényleg aludj! Nem lenne jó, ha valaki lelőne, vagy bármi. *Ezzel a gyűrű dologgal nem tudok egyetérteni, egyszerűen nem megy. Nem tartom jó ötletnek, hogy azt a kisgyereket ilyen módon ejtik át, nem hülye, a gyerekek sok mindent képesek érzékelni, amit a felnőttek nem vesznek észre.* -Szerintem ez nem valami jó megoldás. Mármint ne haragudj, nem akarok beleszólni az életetekbe, de ez így igazából átverés neki. És lehet hogy érzi is, hiszen ha nincs köztetek az, aminek kéne, az cseppnyi feszültséget okoz, és minél nagyobb lesz, annál inkább tudni fogja ezt. Sőt így azt hiszi azért nem vagy ott, mert nincs rá időd, lehet hogy ha nagyobb lesz úgy érzi, egyszerűen elhanyagolod a munkád miatt... *Valahogy attól félek, hogy idővel ez még rosszabbat is szülhet, mintha tényleg normálisan felvállalnák, hogy mi is a helyzet közöttük. Nem szép dolog egy kisgyerek hiszékenységét kihasználni, és ezzel átejteni. Félek tőle, hogy ezzel rontani fogok a mostani kedvességén, de akkor is kimondom a véleményem, hiszen nekem az érzések mindennél fontosabbak. És hát nem, eddig még nem mondtam neki, honnan jöttem, valahogy nem volt fontos.* -Igazából tudod én nem vagyok ember. Elég messziről jöttem, egy másik világból és nálunk más a nyelv, de ha bárki szól hozzánk, automatikusan megértjük, de persze a nehezebb szavakhoz idő kell és az olvasás kifejezetten nehéz. *Próbálom nagyjából elmagyarázni, először csak röviden. Majd ha kérdez, akkor kifejtem, márha nem küldd el eleve melegebb éghajlatra azért, mert beleszólok a gyereknevelési taktikájukba.*

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Kedd Május 21, 2013 6:43 pm

*Karbafont kézzel bólintok, és halványan felnevetek a meglepetésén. Én már régesrégen megszoktam ezt a zaklatott, sztresszes életvitelt, mégis megértem, ha más ezen teljesen kiakad, mert nem mindennapi dolog, ha az ember ennyire tönkreteszi magát. Az ajkaira téved a tekintetem, ez a szájtátás egészen erotikusra sikeredik, vagy csak én látom bele, túlzottan pasi vagyok? Meglehet.* Ugyan, az orvosok is rendszerint napokat vannak egyhuzamban ügyeletben, és változatlanul ébernek kell lenniük. Csak gyakorlás, és akarat kérdése. Kevesebb alvással többet tudok tenni. *Közlöm finoman, nagyon távol áll tőlem, hogy kioktassam a leányzót. Belőle nyilvánvalóan nem nézném ki, hogy ennyire kifacsarja magát, de nem a mennyiség a lényeg, hiszen Scarletta nagyon kezdeményező, társasági lény, ezzel is lehet másokért tenni. Ásitozva bólintok egyet, valahol már az energiám végén járok.* Igazad lehet, talán jobb lenne most ledőlni, mert ha azért puffantanak le, mert nem aludtam ki magam, az nagyon ciki lenne. *Félmosollyal bólintok, lám én sem vagyok egy vaskalapos, megfelelő érvekkel bármiről meggyőzhet engem, még ha a munkáról is van szó. Visszapillantok a gyűrűre, és megrázom a fejem.* Ne hidd, hogy nagyon bonyolult. Csak ott alszom a vendégszobában, és együtt vacsorázunk, így Laurel azt hiszi, hogy csak sokat utazom, ilyesmik. Ha nagyobb lesz, majd adagoljuk. *Próbálom elmagyarázni a dolgot.* Nem igazán, mert annyit veszekedtünk, és az ilyeneknél sem értjük meg egymást túlzottan, szóval... Néha belefér, de ennyi. Szerettük, de az már régen volt. Mára már csak a pici miatti szeretet, kötődés él, semmi egyéb. Talán velem van a baj, kötekedő vagyok, ahogy te is látod... *Nevetem el magam.* Viszont ő is az, és két kakas egy csárdában... tudod. *Fejezem be, és most már egész kedvesen, ellágyultan meredek a lányra, nem is gondoltam volna, hogy igenlő választ kapok.* Ez jól hangzik, de mi a gondod a nyelvvel? Prímán megértelek. Honnan is jöttél? *Nem rémlik, hogy erről beszéltünk volna már. De lehet, hogy csak túl sok minden kavarog a fejemben.*

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Május 20, 2013 7:13 pm

*Hát akkor már mindketten kellőképpen meg vagyunk lepődve, én rajta, ő pedig saját magán. Igen, úgy fest, hogy ebben is hasonlítunk, a szemünk kék, bár az én hajam élénk vörös, mint a pipacs, az övé pedig barna. Bólintok a szavai hallatán, végülis teljesen jogos és láthatóan tökéletesen egyetértünk ebben. Aztán finoman szólva is leesik az állam, amikor elmondja, hogy mióta van talpon.* -Harminchét órája? *Ismétlem el a szavait. Még az ajkaim is szétnyílnak, szájtátva bámulok rá pár pillanatig, mert azért az nagyon sok idő, ennyit figyelni és koncentrálni, hiszen a munkája nem olyan, ami közben csak úgy el lehet szundítani, vagy kalandozni. Arra azért nagyon is koncentrálni kell, erőteljesen.* -De ezt hogyan bírod? Nem értem, komolyan... én tuti, hogy már a felénél kidőlnék és kész. Brutális! *Megrázom a fejem, ez már-már önsanyargatásnak minősül akárhogy is nézzük.* -De azért pihenned csak kell nem? Mármint oké, hogy nem jársz el mondjuk ... *Erősen gondolkodnom kell, mert még nem vagyok teljesen a toppon az itteni elfoglaltságok terén. Zachary bár ígérte, hogy kipróbálunk dolgokat, de minden bizonnyal nagyon elfoglalt, hogy ráérjen erre.* ...teniszezni, de attól még pihenni csak kell. *Követem a tekintetét a gyűrű felé. Pedig én akkor is úgy gondolom, hogy ilyesmit viselni jelent valamit. Mégis csak házasok voltak, bizonyára kötődik hozzá, akkor is, ha elszakadtak végül. Én is hordom azt a karkötőt, amit Duarintól kaptam. Bele van vésve a nevünk, és persze a saját nyelvünkön, hogy "Örökké." Persze ez már nem lehetséges, de attól még rendkívül fontos emlék.* -Eljátsszátok, hogy házasok vagytok? Hogyan? És ez nem szakít fel sebeket? Hiszen valamikor mégis csak szerettétek egymást? *Olyan nehéz ezt megérteni, igazából magát a válást is, számomra a szerelem elsöprő, és magával ragadó. Valahogy, úgy gondolom, ha valaki igazán fontossá válik nekem, akkor soha sem akarok majd nélküle lenni, persze ha a kényszer nem húzza át a számításaimat. Aztán újabb kedves szavakat hallok.* -Köszönöm, tényleg kedves tőled. Akkor szívesen. Végülis én is ráérek, és egyébként is terveztem, hogy a szünetben egy kicsit tanulom a nyelvet... *Ez most úgy hangozhat, mintha külföldről jöttem volna és a bolgárt akarnám jobban elsajátítani, pedig nem így van, egyszerűen csak vannak még szavak, amik kicsit bonyolultak nekem.*

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Május 20, 2013 6:58 pm

*Magamon is meglepődöm, nem szoktam ennyire kedves lenni senkivel, eleve nem vagyok egy csajozós tipus, de valahogy ő tényleg megfogott. Olyan párosítással, amiről mindketten beszélünk. Nem felejtettem el a lövészetet, de mivel igazából csak futó ismerősök vagyunk, azt sem tudom, hogy hol lakik, nem is merném talán zaklatni. Talán ha a szabadban összefutunk, vagy előre megbeszéljük az időpontot, persze miért ne? A nevetésre csak mosollyal felelek, nem vagyok egy nevetgélős tipus, viszont határozottan mulattat, ahogyan ő nevet.* Nem fogom, becs'szó. *Ráncolom a homlokomat, valószínűtlenül kék szemeimet az övébe fúrom, most fedezem csak fel, hogy ebben is hasonlítunk.* Elsőre az tűnik fel, ám hiába csinos valaki, nem tudok tovább gondolkozni rajta, ha belsőleg érdektelen. *Talán az exemmel is ez volt a baj, volt némi szikra, de jellemileg nagyon is távol álltunk egymástól. Született ugyan egy picink, aki mindig össze fog kötni, de ha ő nem lenne, talán már örökre búcsút mondtunk volna egymásnak.* Mármint hogy most, egyhuzamban? *Dörzsölöm az államat, egy rendőrnél nincsen munkaidő, ameddig kell, és haza nem küldenek, hogy már a társaimra is veszélyes vagyok. Ez persze ostobaság, egyedül dolgozom.* Azt hiszem, harminchét órája vagyok talpon, habár volt egy repülőutam Szófiába, ott szundítottam vagy 20 percet. *Ismerem be a teljesen értelmetlen életem egyik tipikus másfél napját. Már hozzászoktam, a szervezetem pedig bírja amíg tudja.* Nem tudom, hogy kényszer, vagy sem, egyszerűen nincsen más, ami érdekelne. Eddig legalábbis nem volt. Nem tekintem munkának, élem az életemet, mint bárki más. *Lepillantok az említett gyűrűre, és megrázom a fejem.* Pedig tényleg az. Néha még a baba előtt is eljátszuk, hogy házasok vagyunk, kicsi még, hogy megértse. *Közelebb ülök a lányhoz, és átgondolom a választ.* Nos... van vagy több évnyi szabadságom, egy pár napot kiveszek, ha nem bánod. Az őrdémonok biztosan profik, de mégsem emberek. Az emberi reflexeket nem lehet pótolni. Szívesebben töltenék veled több időt, mert... *Itt megnyomom a szót.* ...tényleg cukinak tartalak.

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Május 20, 2013 6:35 pm

*Nem is tudom szánt szándékkal még nem nagyon volt rá példa, hogy használtam volna a külsőmet. Persze lehet, hogy előfordult, hogy esetleg nem direkt, de mégis erre került sor, de azt sem hiszem, hogy túl gyakran megesett volna.* -Köszönöm, de ettől függetlenül sincs sor az ajtóm előtt. *Mosolyodom el a kedves szavak hallatán. Hát épp ez az, ez a srác nagyon is kétoldalú, egyszer egészen rendes, bár kissé talán furcsán a maga módján, máskor pedig kissé karcos és mogorva, de ha jól sejtem ezt inkább csak az élet hozta ki belőle, önmagában véve azért nem ilyen. Figyelem, ahogy visszateszi a fegyvert. Egyszer már megígérte, hogy majd megtanít lőni, vajon már elfelejtette, vagy még emlékszik rá? Lehet,hogy csak úgy rávágta és igazából nem is gondolta komolyan. Magyarázkodik kicsit, vagyis próbálja elmagyarázni, hogy mire is gondol pontosan én pedig nem tudom megállni, hogy röviden el ne nevessem magam.* -Értem én, ne bonyolítsd nagyon túl. Fontos a külső, hiszen az első pillanatban az ember mégis csak azt látja, de benső is. Egyetértünk. *Ezért szerettem annyira Duarint. Ő az a típus volt, aki igazán helyes, és mellette figyelmes, kedves és persze imádott engem. Nem csoda, ha annyira fájt elveszíteni.* -És mióta dolgoztál? És mikor szoktál pihenni? Eddig folyton csak úgy találkoztam veled, hogy vagy dolgozni mentél, vagy munkából jöttél. Azért így fárasztó lehet, főleg hogy még tanulsz is mellette. *Én nem bírnám, sok lenne ennyi mindennel foglalkozni. Igazából soha sem volt nehéz az életem, itt persze más, de azért nem gyötröm magam ennyit, mint ő.* -Mintha ez valami kényszer lenne nálad. *Vizslatom kicsit, miközben nem messze tőle visszaülök a kőre, és a kezemet finoman a vízbe csúsztatom. Csak hogy kavargassam. Aztán a válaszán picit elcsodálkozom. Nem vagyok jó megfigyelő, még fel sem tűnt a gyűrű.* -Nem szoktak gyűrűket megszokásból hordani... szerintem legalábbis. *Lehet, hogy még kötődik ahhoz a lányhoz, csak magának sem vallja be igazán. A felajánlás nagyon is kedves gesztus.* -Ha nem tartalak fel, bár szerintem elég jó itt a védelem, nem hiszem, hogy tartanom kell valamitől. De szívesen töltök veled időt, persze ha nem kell folyton rohannod. *Teszem még hozzá, hiszen azt nem szeretném, hogy folyton a telefonját lesse, mikor szólítják.*

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Május 20, 2013 5:42 pm

*Azért van, hogy ennyire változó, szeszélyes a hangulatom, mert a munkában a rosszfiúkkal szemben keménynek kell lennem, de ha igazán megtetszik valaki, tudok én gyengéd is lenni, csak meglehetősen nehéz ezt a kettőt összeegyeztetni. Lehet, hogy Scarletta a gyönyörű szép külső mögött visszafogott, de az a tapasztalatom, hogy az ilyen lányok szinte mindig használják, ha mást nem eszközként a kinézetüket.* Meglepetten hallom, a cukit úgy értettem, hogy... *Húzom el a számat, nem szeretek magyarázkodni.* Csinos, és bájos vagy, ami azt illeti... *Vonom meg a vállát, és visszaveszem a bőrdzsekit, a pisztolyt pedig visszahelyezem a fegyvertáskámba.* Igazán csak az lehet édes, aki nem egy hideg szépség, hanem lehet vele beszélgetni is, na..! *Nem tudom, hogy Scarletta miért alacsonyítja le magát ennyire, de igazán nem is fontos. Tovább fürkészem a lányt, akinek ezek szerint nincsen most senkije, velem ugyan valahol mélyen szimpatizál, némi szikra is repkedett talán köztünk, de az is inkább a szimpátiának, mintsem a barátságnak volt köszönhető. Ha lesz is köztünk valami, talán a szexre kell alapoznunk? Meglehet. Nézem tehát a lányt, de nem szemtelenül, inkább azon tűnődöm, hogyan is kéne vele viselkednem.* Igazából... csak beugrottam, megyek vissza a városba, de egyetértek, nem árt egy tus, meg egy váltás ruha. *Adom meg magamat, és eltűnődöm a kérdésen.* Csak kicsit látogatom meg őket, az ex nagyon is jól megvan a picivel, nem kellek én oda. *Felteszem egyik lábam a forrás kávájára, és a kavargó vizet szemlélem.* Nem volt sok értelme. Nem tudjuk elviselni egymást. Bárhányszor próbálkoztam, minden oltári nagy veszekedés lett a vége. Jobb, ha a munkának élek. El is váltunk, de néha használja még a nevemet, én pedig megszokásból hordom a gyűrűt. *Foglalom össze egészen megnyílva.* Nehezen hiszem, hogy te pedig egyedül maradsz itt, epekedő lovagok nélkül. Ám ha így van, nem firtatom, szívesen vigyázom rád a szünetben. *Ajánlom fel, amivel egyátalán nem kötelező élni.*

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Május 20, 2013 12:27 pm

*Magam sem tudom még mindig, hogyan is kellene viszonyulnom hozzá, nem csoda, ha hátrahúzódom. Időnként egészen kedves, máskor pedig szinte már elfogadhatatlan a modora, mintha csak ő maga sem tudná, hogy kivel hogyan akar viselkedni, ezért váltogatja folyton. A szavai megint pozitívak, de persze a maga fura módján fogalmaz. Végül csak megrázom a fejem. Igazából sohasem voltam az, aki a külsejét felhasználta volna, hogy csábítson. Nem is tudom, általában csak úgy adódtak a dolgok, ott volt nekem Duarin, volt párom, így hát nem is volt okom rá, hogy másokat próbáljak megkörnyékezni.* -Nem mondhatnám, hogy bárki is sorban áll az ajtómnál. *Kitty-vel ezért is vagyunk olyan mások, ő sokkal inkább... hogy is fogalmaznak itt? Azt hiszem nyomulós, igen, legalábbis időnként. Persze az is tény, hogy nem régen utasítottam el Elidort, de szerintem ő tényleg nem értem volt oda, hiszen annyira nem is ismert, csak... nem is tudom.* -És egyébként sem látom semmi értelmét, hogy valaki csak azért legyen oda értem, mert cuki vagyok. *Nem akarom nyíltan kimondani, hogy azért, mert szép vagyok. Az csak külsőség nem? Persze fontos, én csak tudom, különben nem hangsúlyoznám ki, de akkor sem az az első. Aztán csak egy mosollyal szagolok bele a levegőbe.* -Nem érzem, hogy büdös lennél. Bár friss illatod sincs, az tény, de nem olyan vészes. Viszont, ha amúgy is mész tusolni, akkor minek a forrás? *Ezt mondjuk tényleg nem értem, akkor már eleve indíthatott volna azzal. A pisztolyt megint követem a tekintetemmel. Soha nem használtam semmilyen fegyvert, és valahogy kellemetlenül érzem magam ennyire közel egy lőfegyverhez, de mégis érdekes, hiszen még sosem próbáltam. Vajon nehéz lehet? A célzás bonyolult és hátrarúg, ahogy olvastam már róla? A kérdésére csak újra megrázom a fejem. Hova utaznék és minek? Nincs senkim sem ezen a világon, csak Kitty, aki itt marad, de nincs családom, akiket meglátogathatnék.* -Maradok, miért te elmész? Gondolom meglátogatod a kislányod? És... egyébként miért nem vagy az anyjával? *Erősen remélem, hogy nem az a válasz, hogy meghalt, nem szeretek ilyen fájó pontokra tapintani, de ha nincs vele a lánya, akkor minden bizonnyal az anyjával van, viszont ő még sincs velük.*

Tárgy: Re: Föld alatti titkos forrás Hétf. Május 20, 2013 12:16 pm

*Félmosollyal veszem észre, hogy Scarletta hátrahúzódik. Talán előlem, talán a modorom elől. Egyik ellen sem lehet kifogásom, olyan vagyok amilyen. Miközben lehüsítem a tarkómat, szemeit összeszűkítve élvezem a dolgot, végül visszapilantok a csodaszép lányra.* Rossz a feltételezés? Mindig olyan cuki vagy, lefogadom, hogy sorban állnak az ajtód előtt a reménykedő lovagok. Én ezt tenném. *Nos amilyen kemény vagyok, annyira el tudok lágyulni, ha valami kedvemre valót találok. Scarletta pedig nagyon is bájos, aranyos lány. Miért akarnám lefröcskölni? Nyilvánvaló hogy a holnapi divat alapján öltözködik, nem teszem tönkre a méregdrága ruháját. A kérdésre fanyarul felnevetek, és bólogatok, szarkasztikus arcrándulással.* Nem mindig van rá időm, büdös vagyok, mint egy disznó. Majd mindjárt felmegyek, és letusolok, mielőtt még görénymérgezéssel végzem ki az ellent, mert az cseppet sem lenne elegáns. *Leteszem a földre a pisztolyt, nehogy belecsússzon a vízbe, és a lányt fürkészem.* El fogsz utazni valahova nyáron, vagy bentlakó maradsz? *Kérdezem egy picit a hajamat is bevízezve.*