Nyalánkságok kis büféje

Tárgy: Nyalánkságok kis büféje Csüt. Aug. 23, 2012 9:18 am

First topic message reminder :

Nyalánkságok kis büféje

Az itteni büfés, Lady Miracle mindennél jobban szeret süteményeket készíteni. Ha pedig megkérdezed, milyen tortákat és süteményeket találhatsz a büféjében, habozás nélkül fújja: Hát kerek tortákat, szögletes tortákat, kicsi tortákat, nagy tortákat, csokis tortákat, gyümölcsös tortákat, krémes tortákat,

marcipános tortákat, szív alakú tortákat, feliratos tortákat, emeletes tortákat, és mindenféle tortákat, amiket csak készítenek a világon. Azt hiszem, nyugodtan elmondhatjuk, hogy a tortákra specializálódik, méghozzá a lehető leglélegzetelállítóbb fajtára. Azt szeretnéd, hogy a kedvenc lovadat készítse el neked torta formájában? Vagy épp egy hosszú szoknyájú hölgyet? Esetleg egy sárkányt? Sellőt? A kedvenc filmedből látnál viszont egy jelenetet? Vagy egyszerűen csak játsszon a szivárvány minden színében? Ő elkészíti neked hibátlanul, ha akarod, akár olyan kicsiben, hogy elfér a tenyeredben, és mégis részletezve, pontosan.
Természetesen a tortákon kívül bőven találhatsz itt nyalókákat, amik befestik a nyelvedet (de nem egyszerűen egy színűre, hanem szivárványosra, vagy éppen percenként változóra), vagy olyat, amitől teljesen összeragad a szád és órákig nem vagy képes beszélni, vagy olyat, amitől épp hogy megindul a nyelved és csak ontod magadból a rengeteg információt... Esetleg találhatsz még süteményt, amitől besárgul a szemöldököd, vagy ideiglenesen nő egy harmadik szemed a homlokodon, esetleg kihullik a hajad csak hogy másnap reggelre visszanőjön. És nem, ezek az információk nem minden esetben vannak pontosan leírva a sütemény előtti papírcetlin.
Ne is reménykedj benne, hogy megszokott csokis kekszet találsz itt. Bár, ha kitartóan keresel, és benézel minden zugba... De nem, akkor is valószínű, hogy bármennyire ártatlannak tűnik, neonkék színben fognak játszani a körmeid tőle.

írta Ariana Ravenwood

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Csüt. Jan. 31, 2013 7:41 pm

-Az egy.. hagyjuk. Egy ember, aki az érzelmekkel foglalkozik. *zárja rövidre, biztos ami bizots alapon.Aztán jön még több kérdés, detalán a kézfogás meglesz.* -Ú, te tényleg nem tudom honnan jöttél! Árvaház, aham.. *a felsorolásra csak biccentget, ha lennének nyuszifülei, biztos kajlán merednének jobbra meg balra, és úgy pislogna kellőképpen értetlenül a fiúcskára.* -A lányok, ő náluk megpróbálkozhatsz ezzel a csók-dologgal. Jobban díjazzák. De lehetőleg előtte azért köszönj nekik, vagy válts velük egy-két szót. A Randi olyan, ahol a párok ismerkednek, kettesben, vagy akár többen is. De ők együtt vannak, beszélgetnek, közös programot szerveznek. *aztán csak figyeli a zenét, emg a fiú reakcióit.* -Én mondtam. Nem mindig jön be. *toldja hozzá, majd egyszerűen csak nézi a másik fiút. Nem tudja hova tenni, nem tud betelni a látvánnyal. Lassan mozog a nyalóka a szjában, miközben békésen, csendben szemléli a másikat, és fogalma sincs, mi ez, honnan jött, és mégis mihez kezdjen vele.*

Vendég

- Mi az a pszichológus? *Náluk ugyebár érzelmek nélkül lelki problémája sem volt nagyon senkinek, pszichológusokra nem volt szükség, és ennyire még nem terjedt ki a kutatása. Furcsa a szó, és fogalma sincs, mit jelenthet, szóval kérdez. Neki az a logikus, hogy ha nem ért valamit, akkor kérdez, még akkor is, hogyha Neram szóvá teszi, hogy furcsák ezek a kérdések errefelé. Figyeli, ahogy Neram megmutatja, hogy kell kezet fogni, és elraktározza az információt, viszont arra, hogy fiúknak kell így köszönni, felnéz.* - Miért kell máshogy köszönni fiúknak és lányoknak? Akkor lányoknak hogy köszönök? És mi az a randi...? *Párok voltak ugyan náluk, hiszen szaporodni csak kellett, de azok a párok, hát... nem éppen randizgatás, meg szerelem okán jöttek össze. Egyszerűen csak úgy volt logikus, hogy párokat kell alkotniuk, szaporodás céljából.* - Pozitív érzelmek... öröm, remény, sikerélmény, szeretet, büszkeség... negatív érzelmek... bánat, gyász, félelem, szorongás, csalódás. *Sorolja a kutatását. Érzelmek... pontosabban szavak, hiszen a hozzájuk tartozó érzelmeket soha nem érezte igazán.* - Olyasmi. És árvaházból jöttem. Nincsen családom. Volt egy bátyám, de nem tudom, hol van. *Kifejezéstelenül, bánat vagy gyász minden nyoma nélkül mondja ezeket, majd elcsendesedik, és csak hallgatja a zenét, figyel a szövegre... várja a könnyeket, amik nem jönnek.*

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Csüt. Jan. 31, 2013 7:18 pm

*Az egyre értelmetlenebb szituációra, és kérdésekre vesz egy mély levegőt, aztán a kézfogáson már végképp.* -Rendben. Nem én vagyok az ügyeletes pszichológus, de add a kezed, nézd, így! *mondja, és megfogja a fiú kezét, majd olyan rendes kézfogást produkál.* -Ha fiúval találkozol először, akit nem ismersz, így kell kezet fogni, és finoman megszorítod. A csókot tartogasd a randira, vagy annak a fiúnak, lánynak, akit szeretsz, akivel egy párt alkotsz, rendben? Ne osztogasd ilyen hirtelen. *magyaráz egész békésen.* -A tréfa. Annak, aki okozza, annak pozitív érzelmet vált ki. Az, akit megtréfálsz két féle képpen reagálhat. Ha kedves tréfáról van szó, és a másik ezt értékeli, van humorérzéke, akkor neki is pozitív. De tréfával lehet megbántani valakit, akkor negatív. *újabb rövid magyarázat, aztán a zenegép felé néz, és odacaplat hozzá, majd elkezdi pörgetni.* -Közben nincs kedved elmondani, honnan jötél? Kicsit furcsák errefelé az ilyen jellegű kérdések. Érzelemkutató vagy, vagy mi a szösz? *sandít hátra, válla felett, miközben a yanlóka kilóg a szájából, majd berak valami lassú, sírósabb számot.* -Ez a zene lassabb, és szomorúbb. De nem biztos, hogy sírsz rajta. *fordul a fiú felé, összefonja karjait maga előtt, félig nekidőlve a zenegépnek.*

Vendég

*A fiú hirtelen hátrahúzza magát, ami nem jó jel. Ezek szerint valamit rosszul csinált, csak épp... fogalma sincs, hogy micsodát, de valamit biztos, hogy rosszul, mert igazán semmiféle érzelmet nem érzett. Aztán Neram ki is jelenti, hogy első találkozásnál ezt ne, amitől még inkább nem ért semmit, hiszen az emberek megcsókolják egymást amikor találkoznak, meg amikor elbúcsúznak, nem?* - Kézfogás? *Kéz, és fogás. Mindkét szót ismeri, szóval nem lesz semmi gond, szépen össze tudja őket rakni, kinyúl, és megfogja Neram kezét. Nem olyan romantikusan, vagy akárhogy, egyszerűen csak megfogja, elvégre Neram azt mondta, kézfogás. Aztán elgondolkozik azon, vajon mennyi ideig kell fogni, vagy mikor lehet elengedni, vagy hogy mire jó ez.* - Tréfa? Az mire jó? Milyen érzelmeket vált ki? *Kérdez tovább, bizony addig fogva Neram kezét, amíg a másik el nem húzza. Aztán mikor megint a zenére terelődik a szó, rögtön válaszol, miért nevezte borzalmasnak.* - A szövegnek semmi értelme, és azt hiszem, nem is helyes nyelvtanilag. *Nem, még véletlenül sem azért, mert nem szereti a pörgős számokat, vagy ilyesmi. Viszont a zenének vége, ő pedig a zenegépet kezdi fixírozni.* - Van másféle zene is? Olyan, amitől sírnak az emberek? Olyat is tudsz?

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Csüt. Jan. 31, 2013 6:56 pm

*Békésen nyalogatja a nyalókát, majd ahogy a másik fiú közelebb hajol, és megcsókolja, tulajdonképpen ideje sincs arra, hogy elhúzódjon, csak akkor tudatosul benne, hogy mi történt, és kellőképpen reflex-szerűen húzza hátra magát, a csók után, és törli le a száját, majd kapja be a nyalókát. Válaszolni sincs ideje, érkeznek a kérdések. Megrázza a fejét, miközben a fiút méregeti. Azon agyal, honnan is jött.* -Rendben.. *vesz egy mély levegőt.* -Először is, ezt ne csináld mégegyszer. Első találkozásnál maradjunk egy kézfogásnál. *aztán a Madame-ra pillant.* -A sütemények. Van, amelyik különböző hatást vált ki belőled, semmi káros, vagy egészségre nagyon ártalmas, csak megtréfál. De azon se lepődnék meg, hogyha tényleg kiugrana onnan valami.. A zene pedig.. *végigméri a srácot, mint aki kellőképpen hitetlenkedik, és nem tudja, mit lát maga előtt, majd a szájába toldja ismét a nyalókát.* -Az attól függ. Erre mindenki máshogy reagál. De ez egy pörgősebb szám, az pezsdíteni szokott. De ahogy elnézem, nem tetszik neked. Mondhattad volna máshogy is. *mondja, majd egy könnyed mozdulattal ugrik le, és az egyik elhasznált pálcikájával egyenesen a zeneépet célozza meg, egy pontos dobás, és már ki is kapcsol.* -Tessék.

Vendég

*Persze, barátkozni akar, szóval az lenne a logikus, hogyha odamenne a korabeli fiúhoz és megszólítaná, de hogyan? Mentálokhoz van szokva, a hidegségükhöz, velük tud beszélni. De tudja, hogy az emberek mások, és velük máshogyan kell viselkedni. Ami eddig rendben van, de hogyan? Túl sok a kérdés, amiket magának nem tud megválaszolni, így inkább a nyalókákra összpontosítja a figyelmét. Aztán viszont Neram közelebb hajol, mire először csak nézi, nézi a fiút. Mit akarhat most vajon? Miért hajolt közelebb? A logikus az lenne, hogy azért, hogy a nő ne hallja amit mond, de hát a nő egyértelműen hallja, így ez nem lehet az indok. Aztán beugrik neki amit nemrég látott, hogy az emberek a szájukkal érnek a másikhoz. Azt nem tudja pontosan, miért, de úgy látszik, egyszerűen így reagálnak egymásra, hiszen már több alkalommal is látta. Így már mindjárt érthető. Szóval mielőtt válaszolna Neram szavaira, előrehajol, és bizony ha a fiú nem húzódik el, akkor megcsókolja a száját. Aztán néz fel rá, visszakérdezve.* - Milyen titkokról beszélsz? Meg fog valaki támadni a cukrok közül? Akkor te miért nyalogatod azt az édességet? És miért szól itt ez a borzalmas zene? Milyen érzelmeket kellene keltenie?

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Csüt. Jan. 31, 2013 6:34 pm

*Hangos, panaszos sóhajjal nyalogatja a nyalókáját, az egyik lába járni kezd a ritmus ütemére, majd, amikor valaki betoppan, méghozzá egész elegánsan, a fiú tekintete felszalad, lábait is feljebb húzza, és egészen értetlenkedve figyeli, ahogy közelebb sétál, kivéve a nyalókát a szájából.* -Szép estét neked is. *mérir végig az idegent, miközben ő maga még mindig azon töpreng, hogyan is szerezzen mókás édességet Jake-nek, hogy vissza tudja adni neki azt a bizonyos fagyasztást, ami reggel nem esett túl jól. Pedig csak annyit mondott, hogy hókirálynő.. Szörnyű. Egy ideig nézi a fiút, majd visszafordul a pultosnő felé, aztán mégiscsak a fiúra téved a tekintete.* -Én a helyedben óvatos lennék. A Madame titkai eléggé rejtettek, és sosem tudhatod, éppen mit ad a kezedbe! *hajol kissé közelebb a fiúhoz, és érezhetően neki szólnak a szavai, mire a büfésnéni kissé felhúzza az órrát, és meglegyinti a kezét Neram felé, aki csak pislog kettőt, belenyalva a nyalókába.*

Vendég

*Valamiféle zene szól oldalt, arra, ahonnan az édes illatok jönnek. Tudja, hogy zene, attól függetlenül, hogy az intézetben ez be volt tiltva. Mindenféle zene, muzsika... hiszen érzelmeket kelt, hiszen könnyekre fakasztja az embert, vagy épp nevetésre. Érzelmeket kelt, szóval veszélyes. Veszélyes? Nem, neki most jó. Neki kellenek az érzelmek. Automatikusan mozdul arra, hegyezi a fülét, hallgatja a zenét, de sem a könnyek, sem a nevetés nem akar jönni. Nem is érti igazán a szöveget, csak valami rágóról énekel a nő valami igazán idegesítő, magas hangon, és miért hallgatják ezt egyáltalán az emberek? Kicsit megigazítja magán a nyakkendőt, mert logikus, hogy jól kell kinéznie mikor emberekkel találkozik, hogy jó első benyomást tegyen.* - Jó estét! *Köszönni illedelmes, és már estével kell, hiszen kint már rég sötét van. Hány óra lehet, hét, fél nyolc? Talán már nyolc is. Besétál, a tekintete végigsiklik az édességeken, és leengedi a kezét. Furcsa lehet, kicsit esetlen, kifejezéstelen arccal, amiről még tanácstalanság is alig olvasható le. Látta belépve, hogy van ott egy fiú, korabeli, és talán köszönni kellene, talán beszélgetni... barátkozni? Mégis, inkább csak az édességeket figyeli a falon, nem is nézve Neram felé.* ~ Na, most melyiket? ~

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Csüt. Jan. 31, 2013 6:17 pm

*Éppen az egyik magas széken ücsörög, és egy színváltós nyalókát nyalogat, amitől éppen különböző színűre változik a nyelve, és erőteljesen szuggerálja a nénit, hogy adjon neki valamit, ami kellőképpen mókás, és nem lesz tőle semmi komoly baja az illetőnek de bizony, hogy egy kis mókát tud vele csinálni. Akár szemöldökszínezős, akár szemszínváltós.. Vagy valamit, amitől kis, színes porfelhőket böfög pár óráig, de a nő eléggé hajthatatlan. A fiú éppen ezért felsóhajt, és egy kicsit elfordul a pulttól, továbbra is azon a széken ücsörögve, kivételesen egyedül, pólóban, nyitott rövidujjú drappszínű ingben, egyszerű farmernadrágban, csuklóján ott a karszalag, emrt azt meg szereti, és nyalogatja tovább a nyalókát, miközben ezerrel pörög az agya, hogyan csalja ki a nőből ezt a kis meglepeit, de oly szigorúan őrzi a titkait!*

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Kedd Jan. 15, 2013 4:21 pm

*Lady Miracle végül nem szidja a két diákot tovább, nyugodtan hátravonul a hátsó részbe, de utoljára még megfenyegeti ujjával a két diákot és vet egy furcsa pillantást Oliver-re.*
~Úgy érzem, nem loptam be magam a szívébe.~*jelenti ki gondolatban a majomka, aki leugrik Tyrakarjába a nagy csomag édességgel.*
~Figyeld meg, hogyha ezeket kifizetjük...~*morogja Tyara is gondolatban és megcsóválja a fejét. Végül Bjoren-re koncentrál,aki integetve köszönti őket és a két személyes kis asztalhoz invitálja a kis csapatot.*
- Nohát, nem is tudtam, hogy itt le is lehet ülni. *néz beljebb a boltba a vörös kobold, ahol még néhány asztal található azoknak a vásárlóknak, akik esetleg nem bírják ki az édesség nélkül addig, amíg haza nem érnek és egyből el akarják fogyasztani a finomságokat. Kellemesen helyet foglal és idegességében lóbálni kezdi a lábát, majd végül maga alá húzza őket és összekulcsolja. A dobozkát lerakja az asztal kis szabad részére, a kérdésre pedig a fiúra néz.*
- Egész egyhangúan. *vonja meg a vállát a lány.*
- Habár múltkor az egyik gyakorlaton bekaptunk valami furcsa mérget és totál fájt a fejem egész este. De ittam rá egy kis teát és jobb lett. Izgalmas gyakorlat volt. *kezd bele a mesélésbe Tyara és felcsillan a szeme, ahogy visszaidézi a piramisos gyakorlatot.*

//Fagyunk - ismét. //

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Kedd Jan. 15, 2013 4:15 pm

* A terve nem egészen úgy sült el, ahogy tervezte. Ugyanis abból, hogy grimaszokat vágott anő háta mögött, ezzel megpróbálva kiparodizálni őt, szinte semmi jó nem sült ki, még csak nevetés sem hangzott el. Ekkor hirtelen hátrafordul a Lady, mire ő tisztelettudóen kihúzza magát, mint egy katona. Még tiszteleg is hozzá, de nem bírja ki nevetés nélkül. * - Csak... * Éppen kezdené a kifogását - ami bizonyára szokásához híven ouszta improvizáció lenne - amikor is Tyara a védelmére kel, és valljuk be, nem érdemes tovább feszegetni a húrt. A nő hamarosan el is megy, biztos összeüt valami finomságot, amiből tuti visz haza - amin a szobáját érti - Njoren egy kis kóstólót, mert köztudott tény, hogy nem bír ki egy hetet édesség nélkül. Az legyen akár süti, akár csoki vagy bármely más rágcsálni való. Georgeról szinte teljesen megfeledkezett, bizonyára még mindig a cukrok között ugrándozik vidáman, szegény nagyon le van maradva. * Szia. * Intget zavartan, pedig tyara ott áll közvetlenül előtte. Nem is ő lenne, ha ezt nem teszi meg. * - Van kedved leülni az asztalunkhoz? Csak hát kicsit...zsúfolt. * Mosolyog, majd az asztalra is vet egy pillantást. Csinál egy kis helyet, majd illedelmesen kihúzza a széket a lány előtt, hogy foglaljon helyet. Ha ez megvolt, akkor ő is leül, vele szembe, mivel ez csak két személyes asztalka. * - Na és hogy telnek mostanában a napjaid? * Kérdezi, csak hogy legyen valami téma. Sőt, jelenleg ez most nagyon is érdekli. *

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Kedd Jan. 15, 2013 3:52 pm

//olvad... khmm..//

*Mikor Lady Miracle számon kéri a koboldot, hogy mit is keres egy mókusmajom a polcok tetején, Tyara elkezdi ecsetelni, hogy bizony ő egy daimón és igazán igyekszik leszedni onnan,de... Kicsit elharapja a mondatot, mert ekkor jelenik meg Bjoren, a srác, aki... Szóval, akire a vörös kobold igen sokat gondol a bál óta. Kellemetlen, hogy pont akkor jelenik meg, amikor éppen leszidják. A megakadt mondatra a nő is felvonja a szemöldökét és hátranéz, hiszen látja, hogy a lány valami - avagy valakit - nagyon les. Megfordulva szembetalálja magát a kis sráccal, mire értetlenül pislog rá.*
- Segíthetek valamiben, fiatalúr? *kérdezi Lady Miracle, és megfordulva csípőre tett kézzel ,gyanúsan néz a srácra.*
- Csak... Csak engem várt. *jelenti ki Tyara határozottan és egy félő pillantást vet Bjoren-re, hogy a fiú vajon hogy reagál erre az aprócska kis hazugságra.*
~Hurrá, örülök, hogy megint összefutottunk vele.~*szólal meg gondolatban Oliver, mire a kobold leányzó kicsit el is pirul. Ő is örül neki. Hogyne örülne? A Lady hamarosan megnyugszik és mutatóujját figyelmeztetően intve a diákok felé visszasomfordál a pulthoz és eltűnik az egyik ajtócska mögött. Vélhetőleg ismét valami finom sütit süt. Oliver megjelenik az egyik polc tetején és a kis dobozkával, amit sikerült megraknia elég sok mindennel, Tyara karjába ugrik.*
- Csak ennyi? *szólal meg ironikusan a lány és megcsóválja a fejét. Majd Bjorenre pillant és lágyan elmosolyodok:*
- Szia. *köszönti végre a fiút és mélyen a szemébe néz.*

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Kedd Jan. 15, 2013 3:44 pm

* Ha nem lenne itt ennyi cukor, bizony most nagyon unatkozna, ami az ő esetében szinte teljességgel lehetetlen. De történnek csodák az életben. Ezeket van amikor szereti, van amikor nem, persze nem mintha oly gyakoriak lennének az életében, de meg tudja ő teremteni magának a vidám környezetet csodák nélkül is. S ez most sincs méshogy. George, a kis béka kimászott zsebe rejtekéből, s brekegve ugrál a cukros kupac legtetején. Bjoren már feladta, hogy valaha is sikerül elkapnia a rakoncátlan állatot, szóval most már meg sem próbálja. Hamarosan cseng az ajtó fölött lévő cengő, s ő automatikusan odakapja a fejét, hogy megtudja ki tért be pont most a kis boltba. Amint végigméri az illetőt, boldog mosoly ül ki az arcára, hogy újra találkozhat a lánnyal. A bál emléke még mindig ott cikázik az elméjében, teljesen tisztán. Már állna is fel a helyéről, hogy az asztalhoz hívja, de sajna az utjába áll a boltocska mogorva tulajdonasa, aki ma kivételesen zsörtölődős kedvében van. Gondolja, kicsit feldobja a helyzetet. Óvatosan a nő mögé oson, hogy Tyara tisztán lássa őt, majd a szájához emeli az újját, és egy nagyon halk 'psszt' hagyja el az ajkait, jelezve, hogy nem akarja felfedni magát a boltos előtt. Majd belekezd a kabaréba. Mindent amit Lady Miracle mond, ő elismétli némám, vicces grimaszokkal. Ha észrevenné, bizony kapna a fejére, úgyhogy ha esetleg hátranézne a nő, fel van készülve az ártatlanság tettetésére. *

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Kedd Jan. 08, 2013 5:09 pm

*Tyara, a kis vörös kobold a délutánja nagy részét a Csodák palotájában töltötte. Mivel ez nem régen épült, így a leányzó még nem nagyon ismerte meg belülről és hát nem árt mindennel tisztában lennie. A felfedezés pedig baromi izgalmas, főleg hogyha egy daimón is veled van, aki szintén annyira izgatott és kíváncsi, mint te.*
~Állati ez a hely! De még a folyosók is tök jól néznek ki!~*ugrál Oliver a folyosón hangosan trüttyögve, furcsa nevetéshez hasonlatos hangot adva ki és minden kiálló bigyóban megkapaszkodva szaltókkal ugrál tovább a folyosón. Tyara nevetve követi lélekpárját és gyorsan szedve aprócska lábait nyit be a következő ajtón, ami a sorba jön. Egyből megcsapja az orrát az édesség ezernyi féle illata és összefut a nyál a szájában.*
~Oliver! Azt hiszem, ez tetszeni fog neked...~*hívja magához a majmot és a karjára ülteti. A majomka kissé félve, ámde izgatottan csavarodik gazdája köré farkával,majd kimeredt szemekkel pislog körbe.*
~Ez a mennyország!~*jelenti ki a majom és leugorva a koboldlány karjáról máris a polcok tetején száguldozik körbe. Felkap egy kis kosárkát és telepakolja mindenféle csokival, cukorral, nyalókával, pillecukorral, rágóval és egyébnyalánkságokkal.*
- Hé! Állatok nem jöhetnek be, kérem! *jelenik meg dühös tekintettel Lady Miracle és ripakodik Tyarára, aki kissé behúzza a nyakát.*
- Elnézést, a daimónon, úgyhogy nem egy közönséges állat! *jelenti ki határozott hangon a lány, amit Bjoren is hallhat a kis asztalnál és talán előtte fel is ismert az ugrándozó Oliver-t a polcokon.*
- Értem, de akkor is szóljon neki, hogy kicsit óvatosan! *enyhül meg a nő hangja, megcsóválja a fejét és felvesz egy csomagolt nyalókát a földről, ami Oliver egyik ugrásának következtében került oda. A koboldlány kicsit elpirul, majd a majmot keresi a tekintetével.*
~Gyere le, most azonnal! Nem akarok még több oltást miattad!~

//Fagyunk!//

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Kedd Jan. 08, 2013 4:56 pm

* Tehát, hogy is sikerült egy ilyen helyre keverednie? Elég lehetetlen sztori, tehát pont hozzá illik... Az egész új kezdődött, mint számára egy átlagos nap. Horribilisen korán kelt, elénekelet pár fura dalszöveget, és vicces mozdulatokkal rohangált fel és alá a folyosón minimum egy órán keresztül. Majd ezután bement órákra, ahol pattogott ugyan, de valahogy nagy nehezen ki tudta bírni, úgy ahogy. Ezután jött a tóparti séta. És hopp, itt a bökkenő. Merre is van a tópart? Hihetetlen, pedig már számtalanszor járt arrafelé. De valahogy a sötétben a kusza ösvények elég megtévesztőek tudnak lenni. Így hát találomra kiválasztotta valamelyiket. Megy mendegél, beleszagol itt-ott egy-két bokorba, fejbe csapja néha egy jókora ág, míg végül meg nem az úticélra. Csalódottan állapítja meg, hogy a környék egyáltalán nem hasonlít a tópartra. Horizontálisan kémleli a tájat, s ekkor a szeméhez kapja a két kezét, mert megpillantja az épületet ami elé ért. Legszívesebben elkezdené fejelgetni a talajt, de ezt jobb kihagyni. Ennek az oka pedig, hogy egyszerűen ki nem állhatja a rózsaszínt. Utálatos egy szín, nem tudja elviselni semmilyen formában. * - Jesszus, ez egy túlméretezett Barbie ház? * Zsörtölődik hangosan, s ekkor megcsapja valami az orrát. Talán karamell? Netán marcipán? A szag egyre közelebb vonzza az épülethez, s mire észbe kap már bent van az előtérben. Tovább követi az illatot, egészen addig amíg egy kis büfébe nem ér. Ekkor leesik az álla. Gumicukor, medvecukor, pillecukor, vattacukor, nyalóka, rágó és minden mi szem szájnak ingere. Szemkáráztató látványt nyújt a rengeteg nyalánkság, s ettől olyannyira bepörög, hogy tuti elkölti az összes zsebpénzét. Mivel is kezdje? Először is kér egy nagy szelet vaníliás tortát- lehetőleg olyat ami jó habos - aztán pár zacskó színes gumimacit, egy pár doboz tik-takkot, kis sütit, majd végül de nem utolsó sorban keres magának egy helyet. Egy kicsike, két személyes asztalhoz ül, s szerzeménye szinte az egész asztalt elfoglalja. El lesz vele egy darabig. *

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Szomb. Okt. 20, 2012 10:43 am

*A Dárdosi tanár úr neki is nyelvtörő kissé, de éppen elegendő az is, hogy Tanér úrnak hívja, így is pontosan tudni, hogy kivel beszél, kiről van szó, hogyha csak ő az egyetlen tanár a színen. Márpedig így szokott lenni órákon, gyakorlatokon, és most is így van. Leírni minden esetre le tudja. A kacsintásra kissé elmosolyodik, rendben, így már nincsen harag benne, bár eddig se volt. Kicsit biccent az utána nézésre, de a Könyvtárt hallva halkan felkuncog, kissé boszorkányosan, élesebb hangon.* - Gondolja a Tanár úr, hogy nem az volt az első hely, ahová ébredés után betértem? *Kérdez vissza, mintha ez alapvető dolog lenne, és igazából neki az is, ámbár a diákok 99,9% százalékának ez inkább valami beteges dolog lehet, hogy ébredés után már a könyvtárban ül. Végignézi, ahogy Deyan megkapja a tortát, majd a tanár úr vesz fehércsoki golyókat, végül úgy dönt, hogy ő is inkább torta szelet vásárlással gazdagítja a Lady-t.*
- Legyen mondjuk egy... Marcipános torta. *Mondja a nőnek, majd ha megkapja letör belőle egy apró darabot és úgy teszi falatozva a szájába. Habár ő nem adja elragadtatottságának hangját, mint a tanár, azért egy röpke ízorgiában van része, imádja a marcipánt és ez a sütemény tényleg varázslatos. Nem eszik többet belőle, egy papírtálcán tartja a kezében, és amikor a tanár elköszön, elköszön ő is, a férfi tekintetét állva, kissé elmosolyodva, majd Deyantól is elköszön, nem marad vele süteményezni, majd menet közben, az erdőben megeszi.*

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Szomb. Okt. 20, 2012 10:16 am

-Hát igen, sajnos én is közéjük tartozom. *Megpróbálja kimondani a nevet, de leginkább csak Dázsinak hangzik, ez pedig olyan, mintha épp megfázott volna, úgyhogy inkább hagyja is. Tanár úr vagy Péter úr és kész. A tanár aztán lassan távozik is.* -Viszlát, tanár úr, örülök, hogy összefutottunk. *Köszön el, és leül az egyik asztalhoz, hogy megegye a tortaszeletét. A szemével Natashát fürkészi, hogy leül-e még mellé vagy esetleg ő is távozni akar.*

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Szomb. Okt. 20, 2012 10:05 am

*A kis büfé egészen megtelt, úgy tűnik, hogy sok embert vonzzanak ide az illatok, ami nem is csoda, Péternek folyamatosan összefut a szájában a nyál a gondolatra, hogy milyen finomak lehetnek a torták. Deyan nevét helyesen eltalálja a férfi, mire a fiú is rákérdez a nevére. Elneveti magát és bólint:*
- Igen, de maradjunk a Dárdosi tanárúrnál. Bár... Sajnos nem sokan tudják kimondani a nevemet, ami azért kicsit lehangoló. *biggyeszti lefele a száját a férfi, mint egy szomorú kisfiú, de végül megcsóválja a fejét és Natasha felé fordul.*
- Sajnálom Kisasszony, pedig jó a név-, és az arcmemóriám. De biztos lehet benne, hogy most már nem fogom elfelejteni! *kacsint játékosan a lányra és Natasha az elméleti órákon biztosan fog néha egy-egy megszólalást kapni.*
- Mindenképpen utána fogok nézni és majd küldök egy üzenetet, hogyha találtam valamit. De szerintem a Könyvtárban is utána tud nézni, ott is biztosan lesz róla szó. Elég vágyott relikvia.*ad még egy ötletet a lánynak Péter, majd a polcokhoz fordul. Rengeteg fajta cukor, nyalóka, csoki található ott, Péter szeme pedig felcsillan.*
- Hihetetlen, de ennyi fajta édesség közül nem lehet választani. Azt hiszem, régi módi maradok és fehér csoki golyókat veszek. Imádom a fehér csokit! * szólal meg a férfi fejcsóválva és mosolyogva nyúl bele a nagy dobozba, majd egy papírzacskóba szed a golyókból és a pulthoz lép.*
- Lady Miracle, minden tiszteletem a finomságokért. Biztos lehet benne, hogy még visszatérek! *kacsint pajkosan a nőre a férfi, majd ki is fizeti a golyócskákat. Belenyúl a zacskóba, és be is kap egyet.*
- Hmm, ez mennyei! *hunyja le a szemét és sóhajt egyet, majd kicsit félre lép.*
- Átadom a terepet a diákoknak és a távozás mezejére lépek. Mr. Serenity, Miss Potrevszkij! *biccent a diákoknak, Natashának kicsit hosszabban néz a szemébe, majd búcsút int a Ladynek is és lassan eszegetve a csokigolyókat kisétál a boltból.*

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Szomb. Okt. 20, 2012 9:52 am

*Hogyha egy diák füttyentget, nem akad fel, na de hogyha egy nála majdnem kétszer idősebb férfi nézi meg erőteljesen, nos, az már kissé másabb. Annyira nem veszi észre, nem erre koncentrál, hanem hogy felvegye a beszélgetés szálát, érdekelné az a bizonyos varázstárgy. Lady Miracle-re félvállról is alig figyel, inkább csak finoman bólogat a tanár szavaira, hogy igen, persze, körbenéznek, majd. Persze nem akar olyan szinten udvariatlan lenni, hogy a nő megsértődjön, de a tanár úr úgy is szépen, kedvesen, észrevétlenül adta elő a dolgot. Néhány perc múlva valószínű, hogy majd úgy is vesz valami finomat, csak még egy kicsit Relikviamágiázik.* - Az Álmok tárgya... jól hangzik. *Mosolyodik el kissé a lány, majd néhány szóval.* - Hogyha ráolvasott bűbáj, akkor lehet az lenne a legjobb, hogyha a varázstekercsre találnék rá... *Suttogja, szinte magában beszélve, de aztán felszegi a tekintetét, egyrészt Deyan köszönésére, másrészt a kérdésre. Mivel a fiú kimondta a keresztnevét, picit biccent, de azért be is mutatkozik.* - Natasha Potrevszkij, Eramir, és ezek szerint a középső nevem Szürke egér. *Mutatkozik be, nem feltétlenül sértetten, de azért kis büszkeséggel, hiszen a dzsinn leányzó körülbelül csak tárgyi dolgokra szokott támaszkodni, pálcát nem is használ, eléggé sikeres szokott lenni a Relikviamágia órákon is.*
- Minden esetre köszönöm, hogyha utána néz, bár nem égető fontosságú, tehát ne törje magát túlságosan. *Egészíti ki, és néhány pillantással már is a torták felé fordul, miután Deyan rendelt egy szeletet ő is igazán venne valamit, csak teljes mértékben döntésképtelen.*

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Szomb. Okt. 20, 2012 9:46 am

*Egy pillanatra Deyan összekeverte az arcokat, valamiért azt hitte, hogy fordítva van, Péter az elméleti tanár, és a Nikola tanár úr a gyakorlati... De sebaj, az biztos, hogy mindkettő órát élvezte.* -Igen, tetszett a gyakorlati óra is. Már várom a következőt. És... igen, Deyan vagyok a Belsirionból. Ön pedig... Péter úr, ha jól tudom a nevét. *Mondja a Pétert is inkább Peternek, bolgárosan, a vezetéknevét viszont ne várja tőle senki, hogy ki tudja mondani... Már próbálkozott vele, de folyton beleakadt a nyelve, így inkább a keresztnevén hívja a tanárát, hisz hasonló létezik a bolgárban is. Közben megjön a boltos is, aki kérdi, hogy nem kérnek-e esetleg valamit.* -Öh... én azt hiszem, kérek egy feketeerdő torta szeletet. Az az egyik kedvencem. *Adja le a rendelését, és ekkor jön meg évfolyamtársa, Natasha is.* -Jó reggelt neked is, Natasha. *Köszön ő is a lánynak, majd fél füllel hallgatózva figyeli ő is a tanár válaszát, hisz Deyant is érdeklik a varázstárgyak.*

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Szomb. Okt. 20, 2012 9:27 am

*Péter a kirakat előtt ácsorogva nézegeti a csodálatos tortákat, amik talán rendelésre készültek, talán egyszerűen csak a Lady unatkozott. Minden esetre gyönyörű szépen meg vannak csinálva a torták, amin Péter nagyon ledöbben. Aztán lassan a polcok felé fordul és halkan motyorászva olvasgatni kezdi az édességek neveit. Van itt mindenféle színező, beszéltető, némító, csípős és édes édesség mindegyiknek különféle kellemes és hangzatos neve van. Egy-egy mosolyt is elfojt a férfi, amikor is az ajtó nyílik és egy diákja tér be az apró boltba. A srác lelkesen köszönti a tanárt, majd megjegyzi, hogy mennyire tetszett neki az előző relikviamágia óra.*
- Igen, biztos vagyok benne, hogy Yan... Akarom mondani Nikola tanár úr érdekesen adta le az anyagot. A gyakorlati feladatot viszont nem néztem meg, remélem, hogy élvezték! *jelenik meg egy mosoly Péter arcán és bólint, mikor arról beszél, hogy idősebb tanár-társa bizonyára érdekesen adta le az anyagot. Nem hiába idősebb, habár neki is megvan a stílusa.*
- Deyan, ugye? Belsirion? *jut eszébe a fiú neve, ami azért elég nagy teljesítmény, de szeret tisztában lenni a diákjai neveivel és arcaival. Szerencsére elég jó a név-, és az arcmemóriája is, így egész könnyen megy neki a dolog. Deyan pedig már régi diák, nem csoda, hogy emlékszik rá. Közben Lady Miracle lassan visszatér az üzletbe.*
- Szép jó napot, segíthetek valamiben? Talán valami tortát szeretnének rendelni? Valami különleges alkalomra? *kezd el csacsogni a hölgy, de ekkor érkezik meg Natasha is. Péter végigméri a szexis öltözéket és magában füttyent egyet, de persze tanárként nem tehet semmit, így inkább csak néhányszor legelteti a szemét a lányon, majd köszönti őt is.*
- Üdvözlöm Kisasszony! *biccent neki, majd a Lady felé fordul.*
- Én egyelőre csak kíváncsiskodásból tértem be az üzletébe Lady Miracle, de biztos vagyok benne, hogy valami meg fogja ragadni a figyelmemet! *kacsint a nőre játékosan vigyorogva Péter, amitől a hölgy kicsit elpirul és nevetgélni kezd. Dárdosi elégedetten konstatálja, hogy sikerült leráznia a nőt, így Natasha felé fordul, aki egyből valami relikviáról kérdezi.*
- Igen, hallottam az "Álmok tárgyáról". De ezek nem igazán relikviák, inkább egy nagyon erős bűbáj következményei. Bármilyen hordozható eszközre ráolvashatjuk a bűbájt, onnantól kezdve az ilyen tárgyként fog működni, hogy bármit kívánunk, az benne lesz. De elég ritka tárgyak, nem is tudom, hogy hol lehetne beszerezni. De utána fogok nézni, Kedves... Ne haragudj, az Ön nevére sajnos nem emlékszem.* válaszol a kérdésre Péter, majd szégyenteljesen kérdez rá a leányzó nevére.*

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Szomb. Okt. 20, 2012 9:13 am

*A tanár és az egyik diáktársa után érkezik meg sokkal. Eléggé szokatlan neki a környezet, a ruházatán is látszik, hogy inkább a múltban él, természetközeli helyeket kedveli, nem az ilyen rózsaszín, csicsás dolgokat. Bőr csizma van rajta, szexi magassarkú és egy bőrfűző, alatta fehér régies blúzzal, a hátán pedig egy barna köpeny, tehát minden ruhadarabja föld színekben játszik. Belépve kissé elmosolyodik, a tegnap estén gondolkozik, talán éppen Nye-nek akar venni kiengesztelésül valamit, csak az a baj, hogy az itteni nyalókák csak tovább festenék a már így is túl színes srácot. Körbenéz, hiába van a csicsás dolgok ellen, a finom illatok és a gyönyörű torták még is csak kissé megcsapják az orrát és azonnal beindul a nyálelválasztás. Nem lép oda a tanár-diák pároshoz, egészen addig, míg meg nem hallja a témát. Néhány lépéssel melléjük lép, persze tisztes távolságot tartva.* - Jó reggelt. *Köszön együtt, mind a kettőjüknek, és kissé megdöntve a fejét szól hozzá az órához.* - A tegnapi nap folyamán szóba került egy igen hasznos relikvia egy szaktársammal, esetleg hallott róla valamit, hogy honnan is lehetne megszerezni? Egy táska, amit ha kinyitunk azt találunk benne, amire szükségünk van. Afféle szükség szobája, csak táskában, eszközökkel. *Kérdezi, avagy mondja, és várakozóan tekint végig az egyébként egészen jóképű tanár úron.*

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Szomb. Okt. 20, 2012 9:06 am

*Deyan ezen a napon picit soká kelt fel, kihasználva a lehetőséget, hogy most nincs óra és tanulnia sem kell. Majdnem tizenkét órán át húzta odafent a szobájában a lóbőrt... Utána lement reggelizni, és azon gondolkodott, hogy mit is csinálhatna ma. A Csodák palotájában még nem sokat járt az órákat leszámítva, pedig tudja, hogy ott van többek között a mozi és a Nyalánkságok büféje. Először a büfébe nyit be, mert a reggeli után ráférne még valami kis édesség. Odabent megtalálja egyik kedvenc tanárát, Dárdosi Pétert. Odamegy hozzá, már csak azért is, mert mások egyelőre nem nagyon vannak odabent.* -Szép jó napot, tanár úr! Nahát, Ön itt? Nagyon tetszett az előző relikviamágia óránk, igen hasznos dolgokat vettünk. *Mondja a tőle telhető legnagyobb kedvességgel, és ugyanakkor eléggé zavarban, mert tanárral még nem nagyon volt alkalma órán kívül beszélgetni...*

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Szomb. Okt. 20, 2012 8:47 am

*Az idő most kellemes, hiszen a Nap sugarai még talán utolsó erejükkel megpróbálják felmelegíteni az éjszaka lehűlt talajt. Talán a 20 fokot is elérheti a hőmérséklet délre, de most még inkább a 15 fok felé tekintget csak a hőmérő higanyszála. A relikviamágia tanár, Dárdosi Péter pedig sétára fogja a fejét ma délelőtt, ugyanis szerencsére tegnap minden adminisztrációt megcsinált. Fent is maradt éjfélig, így néhány apróbb karika látható mindig csillogó, mosolygós szemem alatt, de nem csúfítja el amúgy helyes, j képű arcát. Habár már év eleje óta itt van, még mindig vannak olyan helyei a Kúriának, amit nem ismer és biztos benne, hogy még lesznek is. Azonban kíváncsiságát és érdeklődését a Csodák palotája keltette fel. A tanáriban beszélgetett két kollégája arról, hogy milyen röhejes, hogy még masszázs is van odabent a diákoknak, hogy nem kellene őket ennyire elkényeztetni. Erre már Péter is felkapta a fejét, hiszen rá férne már egy kellemes masszázs, de biztos, hogy nem most fog odamenni. Majd valamikor, amikor esetleg nem látja senki és nem is keresi senki. Most a Nyalánkságok kis büféje felé fordul, hiszen a széles folyosón sétálgatva megcsapja orrát a torták sülő illata. Elmosolyodik, mindig is édes szájú volt, már fiatalkorában is, és ezt felnőtt korára sem nőtte ki. Gyakran elgondolkozik rajta, hogy ő igazából egy felnőtt testbe zárt gyermek. Talán így is van...
Besétálva az ajtón, széles mosollyal köszön Lady Miracle-nek, aki csak int egyet, hiszen éppen egy tésztát tesz be a sütőbe. Péter sóhajt egyet és csillogó szemmel néz körbe a hatalmas polcokon. A kirakatban néhány gyönyörű torta áll, ezeket veszi először szemügyre, állát vakargatva a padlóról, hogy valaki ilyen csodálatos dolgokra is képes lehet.*

// Ruha //

Tárgy: Re: Nyalánkságok kis büféje Szomb. Okt. 13, 2012 6:00 pm

*A gondolatait egyhamar eltereli egy beviharzó fekete-zöld alak, aki nemsokára egy cukorkáshordóban landol. A még égő papírdarabot és a félig megevett tortáját sorsára hagyva siet utána, mivel szemernyi kétsége sincs afelől, hogy a szuperszónikus sebességgel közlekedő alak, csakis Cat lehet, az egyik legjobb barátnője. Segít neki kimászni a hordóból, majd gyorsan közé és az eladónő közé áll.* Nyugodjunk meg egy kicsit. *Mondja a legmeggyőzőbb túsztárgyaló-hangján, és ha kell, le is fogja a fekete hajú lányt. Miután az indulatok lecsendesedtek, megöleli Catet.* Szia, rég láttalak. Mi újság veled? Gyere, ülj le hozzám. *Mutat az asztalára, ami enyhén füstölög. Igen, úgy látszik, a magára hagyott, égő papírdarab most már a berendezést veszélyezteti.* Jézus, Mária, Szent József! *Kiált fel, majd ezt néhány orosz káromkodás is követi. A pálcáját szélsebesen előrántva bőséges vízsugárral öntözi meg az asztalt, és a lángok kialszanak. Kétségbeesetten néz az elázott tortaszeletére, majd a büfé tulajdonosára.* Ajjaj. *Csúszik ki halkan a száján, és egy kínos vigyort is villant a nőre.*

//Frost//