Üdvözöllek a Nezabar Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolában!
Ha Vendég vagy, és még nem tagja az oldalnak, akkor a főoldalon (www.nezabar.hu) felvételizhetsz (Felvételi -> Felvételi teszt).
Ha már tagja vagy az oldalnak, akkor lépj be.
Nezabar Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola
Üdvözöllek a Nezabar Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolában!
Ha Vendég vagy, és még nem tagja az oldalnak, akkor a főoldalon (www.nezabar.hu) felvételizhetsz (Felvételi -> Felvételi teszt).
Ha már tagja vagy az oldalnak, akkor lépj be.
Nezabar Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Nezabar Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola
Bolgár mágustanoda tehetséges tanítványoknak
Belépés
Leírás
Staff
Legutóbbi témák
» Vendégeknek! Vas. Feb. 02, 2014 7:50 pm by Kaen el Jericho
*Nessie varázslatai sorban szétpattannak a varázslatai, de elég lassan, egyenként a hasonmások. Közben Yoan gondolkodik, és végül rábök az egyikre, és Svesyn nyomkövető mókust idéz, aki csak össze-vissza rohangál a tanárnők között, szegény megzavarodott egy kicsit, nem tudja eldönteni, ki is az igazi. Valeriel dala, Nessie felfedése pedig végül egyetlen Lilleymant eredményez; azt, amelyikre Yoan is bökött, és amelyikre Cat olykor-olykor rámutat. A tanárnő feláll a földről, és Valeriel felé nyújtja a kezét.* - A fülbevalóm? *Ha visszakapja, visszateszi a fülébe, majd széttárja a kezeit.* - Ügyesek voltatok, sőt, szuperek! Fogjátok meg a kezemet. *Oda is nyújtja feléjük a mancsát, és ha mindenki belekapaszkodott, egyszerre a ligetben találják magukat, de Lilleyman sehol, csak Otto ácsorog néhány tárggyal megpakolva a táblánál, és mindenkinek a kezébe ad egyet-egyet. Meg sem szólal, néha rámosolyog a lányokra, meg rávicsorog a fiúkra... Végül szó nélkül elreppen.*
//Jutalmatok egy-egy sima varitárgy, amit majd én szabok meg. Köszönöm a részvételt!//
*A menetrenddel valóban nem megy sokra, így végül rá is hagyja, és inkább csak a tollakat pakolja el, meg közelebb oson ahhoz a bizonyos hangforráshoz... aki kiszúrja őt.* - Hát neked aztán jó füled van. Szia, Lea. Ugye nem azért vagy ennyire bebújva a könyvekbe mert meztelen vagy, vagy ilyesmi? *Érdeklődik, egyelőre még láthatatlanul, de lassan alighanem már lekopik róla. Magától nem szünteti meg.* - Amúgy kintről jöttem, ott nem nagyon láttam mást. *Jegyzi meg Andie-nek, integetve, mikor előkerül. Nincs rajta szakkitűző, szóval ha a lány nem látta kint, lehet, hogy elsőre nem biztos benne hogy együtt jöttek.* - És érdekes könyveid vannak, Lea? Azt is tudod, hova mennek innen a vonatok? *Érdeklődik, hiszen a menetrend szerint elvileg nem is kellene járniuk.* - És hol lehet rájuk jegyet kapni, meg ilyesmi? *Egyelőre kedvesnek tűnik az illető, kérdés, mennyire válaszolgat.*
* Tehát jó nagy rántással sikerül nekiesnie egy elég kemény bútornak, és végighallgatják a felvételt, ami sajna eléggé szakadozik, és pont a társaság neve hiányzik belőle. Hát ez pech. Pláne, hogy a végén kijelentik, hogy akinek nincsen jegye, azt szépen kidobják a nagy semmibe, és csináljon amit akar. De mit lehet csinálni a semmiben? Nyilván semmit, de azért tök érdekes kérdés. Észreveszi Szandin, hogy azért nem olyan lelkes mint szokott lenni, biztosan megviselték a pletykák az érzékeny kis kobold lelkét, és most fogalma sincs mi tévő legyen. Na de jó, már csak ez hiányzott... Habár, megfordul a fejében a gondolt, hogy a lányt tök könnyű lenne félrevezetni, de már semmilyen szinten nem érdekli ez az egész Deyanos ügy, túltette magát rajta, más tervei vannak, és kész, nem fog többet ezen filózni. Közeledik a kalauz, s mire beér, ő már egy furcsa, aranyos kis fehér szoknyában van, kék mellénnyel, szintén kék hajjal és cuki kis kalauz sapival a fején. Alaposan végigéri a fiút, annyira nem jön be neki, de az látszólag nem vette be a dolgot, szóval ideje elővenni színésztehetségét. Erős mozdulattal homlokon csapja magát. A könnye ugyan nem csordul ki, de elég piros lesz a szemöldökei fölött. * - Atyavilág! Nem lehet igaz! A jegyek! A JEGYEK! * Kiáltozik kétségbeesetten, és rohangál fel-alá, mint akinek teljesen elment az esze, majd egy hirtelen mozdulattal magához rántja a fiút az ingjénél fogva. * - Könyörgöm, ne dobjon ki! Úgy van ahogy ő mondja! * Mutat Szandira. Arcára elérzékenyülést, és könyörületet akar színlelni, bár csak egy picit több véla vér csörgedezne az ereiben... Addig is gazdálkodik azzal a kevéssel ami van. *
A hozzászólást Cat R. Morgan összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Ápr. 16, 2013 3:41 pm-kor.
Alexandra Voltano
Főkarakter : Deyan Serenity Hozzászólások száma : 272 Kaszt :
[A vonat] *Láthatóan nem vált be egyikük trükkje sem, se Caté, se Szandié. Egy fiú jelenik meg, aki a kalauz lehet, mert ő kéri a menetjegyeket, méghozzá mindkettőjüktől. Hogy játssza a szerepét, félig igazat mond, félig pedig természetesen hazudik.* -Kedvezmény? Sajnos nem volt benne részem... Bár nem is lehetett, mert a kassza zárva volt. Az egész állomás üres volt. Reméltem, hogy Öntől megkapom a jegyet... Ugye segít egy megboldogult asszonynak? *Kérdi esdeklő szemekkel. Nem tűnik úgy szerinte sem, hogy baj lehet, legalábbis egyelőre. Ha meg mégis, akkor meg nem fogja magát hagyni olyan könnyen... Ennyire egyszerű.*
Andie Fisher
Főkarakter : Cirelin de Sovalon Hozzászólások száma : 120 Kaszt : Üzenőláda :
Az én színem a darkorchid.
*Közelebb lépked hát és azért megtorpan, amikor látja, hogy egy fej kezd kiemelkedni a könyvkupac mögül. Láthatóan kicsit meg van ijedve, akkor már nincs egyedül, mert azért benne is van egy leheletnyi kétség, hogy nem gáz-e hogy itt van tök egyedül, de annál kíváncsibb, mint hogy ne csináljon semmit. Egyébként sem szeret unatkozni.* -Szia Lea! *Int neki egy barátságos mosollyal, aztán körbe is pillant, hogy ki a frász van még itt vajon?* -Ki van itt? *Ő annyira nem is fülelt, meg szuper hallása sincs, szóval nem jött rá, hogy Jake itt van.* -Ha valami veszélyes alak vagy, akkor továbbra is kint vannak a többiek és nem félek hívni őket! *Már csak az a gáz, ha az illető kintről jött, akkor ez a kamuszöveg baromira nem jönne be, de azért próbálkozni csak lehet ugye? A kissé furi szóhasználat hallatán azért csak közelebb lépdel, és továbbra is tartja a barátságos mosolyt. Hátha nem fog az a valaki vérengző fenevaddá változni hirtelen, vagy túl naiv lenne?* -Akkor jól van Lea, én sem akarlak bántani, Andie vagyok. Mmiért vagy itt, és mi ez a hely? Eléggé kihalt és kint az előbb eltűnt egy vonat. És mik ezek a tollak? *Kérdések, hiszen sejtelme sincs, hol van és mit is kéne tennie, meg hogy ez a Lea amúgy nem valami emberevő szörnyeteg-e, aki kedves, aranyosnak álcázva magát akarja tőrbe csalni.*
*Jacob nem talál menetrendet – illetve talál, tábla szépen fenn van, de azon semmilyen különös dolog nincs. Az alapján a menetrend alapján még hosszú-hosszú ideje nem járt vonat ezen az állomáson… az új „menetrendről” meg nem talál semmi infót egyelőre. Andie szavaira halk kopogás és susogás közeledik… és hamarosan a könyv-kupacok közül egy vörös hajú fej pillant ki. Láthatóan női fejről van szó, egyszerre riadt és kíváncsi, és a fején kívül többet egyelőre nem dug ki.* - Látogatók. Látogatók mit akarnak Leától? Egy látogatót látok, egyet nem. De hallom ám! Van második látogató. Lea hall téged! *Kiabál kicsit emeltebb hangon, és picit visszább is húzza a fejét félig.* - Lea nem bánt senkit. Nem kell nagyfiúkat hívnia Lila Lánynak. Lea nem bánt. Lea csak szeret olvasni.
[Vonat]
*Cat varázslata sikeres, sikerül felvennie a kalauz alakját Alexandra meg szellem-alakot ölt, és hamarosan ki is nyílik a vonat ajtaja, és láthatóan a semmiből átlép egy fiú. Namármost Catnek sikerült nagyon tiszteletreméltó kalauz álcáját öltenie, de a fiú kinézete alapján, a jelvénye alapján, nem egészen sikerült eltalálnia az egyenruhát. Ráadásul még olyan fiatal is a fiú, és láthatóan meghökken Cat kinézetén, pislog párat, de láthatóan meg sem fordul a fejében, hogy a lány kalauz lenne. Annyira különbözően néznek ki.* - Jó napot kívánok, jegyeket kérem ellenőrzésre. *Hangja határozott, egy pillanatra sem rezzent meg, érezhetően. Várja a jegyeket, kéri szépen. Első pillantásra nem tűnik olyannak, aki ki tudná vágni őket a vonatból… és Alexandra felé is pislog.* - Remélem a hölgyet nem verték át, és kapott holtaknak járó kedvezményünkből. A szellemek féláron utazhatnak. *Nem, ezzel a koboldlány nem mentesült láthatóan a jegyváltás alól.*
Alexandra Voltano
Főkarakter : Deyan Serenity Hozzászólások száma : 272 Kaszt :
*A tanterembe nem sokára belép Bella is, Szandi legjobb barátnője, és természetesen ő is megörül neki, ha méretei engednék, a nyakába ugrana. De Bellus segít a dolgon, és lehajol hozzá, így ő is tud nyomni a két arcára egy-egy puszit.* -Szia, Bellus. Jól sikerült a buli húsvét után Noah-val? *Kérdi pletykára éhes szemekkel, de az óra ebben a pillanatban el is kezdődik, így a pletykázásra már nem jut idő, de észben tartja majd a végéig. Cat a vonatok közelében szintén csatlakozik hozzájuk, de neki csak egy visszafogott, gyanakvó mosollyal köszön, nem tudja ugyanis még mindig hova tenni a Cat-Deyan pletykákat.* - Szia, Cat. *Köszön azért oda neki, majd felkapaszkodik a vonatra, ami váratlanul megindul előre, Szandi pedig persze sikeresen el is esik. Mikor magához tér, teljes sötétség veszi körül a vonatot, és egy hang köszönti őket, ami szerint nem lesz jó vége, ha nincs menetjegye... Márpedig neki nincs. Úgy dönt, hogy a szellem alakot ölti magára, hátha az mégse tartozik bele a menetjegy köteles kategóriába, lévén ők már holtak... A szívére helyezi a kezét, majd elsuttogja a varázsigét:* -Spiritiana! //Illúziómágia, elsődleges, Idéző Szellemalak Varázsige: Spiritiana Leírás: Tökéletesen úgy fogunk kinézni, mint egy lidérc, egy szellem-szerű lény. Kiváló lehet arra is, hogy elvegyüljünk, mert az illúzió valamelyest képes holt lelkeket is megtéveszteni, kicsit kombinálódva a lélekszimpátiával. Külső szemlélő szemében a föld felett fogunk lebegni, valójában természetesen nem, tehát érdemes nem „átlebegni” pl. pocsolya felett... Alakunk egészen áttetsző lesz. Minél magasabb szinten űzzük az illúziómágiát, és lehetőleg a lélekszimpátiát is, annál hathatósabban tudunk szellemeket is megtévesztetni és tudjuk egy ideig akár lábnyomainkat is álcázni. Hatás: Kezdőknél kb. fél órán át tart, elsődleges illúziómágiával, lélekszimpátiával rendelkezőknek, illetve évfolyamonként plusz tíz perc. Pálcamozdulat: Nincsen, csak a szívére kell az embernek helyezni a kezét, és elsuttogni az igét.//
A hozzászólást Alexandra Voltano összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Ápr. 16, 2013 3:28 pm-kor.
*Határozottan meglepődik, amikor a rejtekhelyén meghallja hirtelen a bemondót. Nem úgy nézett ki a dolog, mintha itt bármelyik vonat járna még, de az ablakon keresztül látja, hogy az, amelyikre a többiek felszálltak, eltűnik. Határozottan nem jó jel. Kicsit el is feledkezik Andie-ről, rá akart ijeszteni a szellemalakkal, de a kopogó hang eltereli a figyelmét. Még mindig tart a láthatatlanság, úgyhogy ezt kihasználja, és halkan osonva indul a furcsa hang felé, hogy felderítse... egyelőre nem akarja felfedni magát, hiszen nem tudja, mivel áll szemben, és így talán valamennyi védelmet is nyújthat a lánynak, ha az a bármi... őt szúrná ki, Jake-t pedig nem. A tollakból azért néhányat zsebre rak, már a múltkori kalandon is gyűjtötte őket, majd szépek lesznek dekorációnak otthon... vagy lassan tényleg nyit egy gyűjteményt. Közben körbepillant, a könyvek között talál-e valahol menetrendet, vagy ilyesmit, hogy vajon visszajön-e majd a lányok vonata... vagy egy másik indulna valahol?*
Az óráról szerencsére nem késett el, így időben meg tud jelenni, és ő is, mint a többiek egy szempillantás alatt egy másik világban terem ami hát...hátborzongató. Gondolkodik, vajon melyik irányba menjen, mert hát elég nehéz helyzetben van. Haj vagy álca... Végül az álca mellett dönt, remélve, hogy még valahol összefut Andievel. Felszáll a vonatra mint a többiek, párszor körbepislog, majd hirtelen jó nagy rántást érez, és a vonat elindult. Bárcsak jobb reflexei lennének, csak egy kicsivel... Nem, az lehetetlen. Szépen nekikenődik valami nagyon kényelmetlen alakú bútornak, és a derekát fájlalja, amikor hirtelen megszólal egy gépies hang. Összerezzen, és azonnal feltápászkodik, és amikor ahhoz a részhez ér, hogy jogosultak kivetni őket a semmibe...megijed. * - Na ne már, nem akarooook kiesni az űrbe! * Hisztizik egy sort, majd kinéz az ablakon, és mindenhol nagy feketeséget lát. Nem lenne jó kizuhanni, az biztos... Mindenesetre természetesen menti a saját irháját, és előkotorja valahonnan a csizmájából a pálcáját, és elmormog egy igét. * - Flagea! * Mondja, és egy kalauz alakját szeretné felvenni. A lebukás esélye hatalmas, de azért megpróbál úgytenni, mintha a többiek jegyeit ellenőrizgetné, és ha felbukkan a kalauz... Megvádolja hogy ő az igazi. *
// ILM, elsődleges: Teljes álca: Varázsige: Flagea Leírás: A maszk varázslat továbbfejlesztett változata. Több energia befektetést igényel és lehetőség szerint szükségünk van a célszemélytől valamire, legyen az személyes tárgy, ruhadarab, vagy bármi, végső esetben a neve is megfelel, de így nem érhetünk el teljes hatást. Az álcával felvehetjük illúzióként vagy egy képzeletbeli személy alakját, akár egy könyv szereplőjét, vagy egy konkrét illetőét. Ez esetben már a hangunk is nagyjából stimmelni fog, és a ruházatunk is az aktuális öltözékéhez hasonul majd. Minél magasabb szinten űzi valaki az illúziómágiát annál hathatósabb álcát képes felvenni, esetleges személyiség jegyeket, beszédstílust is leutánozni. //
Andie Fisher
Főkarakter : Cirelin de Sovalon Hozzászólások száma : 120 Kaszt : Üzenőláda :
Az én színem a darkorchid.
*Csak nem szúr ki senkit, akihez hozzácsapódhatna, főleg hogy három lány a pöttömmel egyetemben elindulnak a vonatok felé. Mi az érdekes a roncs vonatokban? Nem jön neki át a dolog, ezért célozza meg ugye inkább a várót, és persze nem veszi észre, hogy valaki még vele tart, csak épp láthatatlanul. Az tuti, hogy ha netán ráijeszt, akkor úgy megmondja majd neki a frankót, hogy ihaj! Belépdel tehát az ajtón és nincs is akkora por, mint aminek lennie kéne. Amikor megszólal a hang azért akaratlanul is összerezzen, majd kipillantva az ajtón látja, hogy eltűnik a vagon, amibe beszálltak a többiek.* -Hupsz...ez azt hiszem nem jó jel. *Mormog az orra alá, lévén nagyon úgy fest, hogy tök egyedül maradt, a többiek eltűntek, a későn érkező Jake-et meg nem is látta. Azért ez így annyira nem kóser, de nem egy félős kislány, szóval beljebb lépdel és körül is néz. Random felvesz egy könyvet a földről és kicsit belelapoz. Mifélék lehetnek, amik itt vannak vajon. Aztán meg is hallja a suhogást, meg a tollakat is azért észreveszi. Fel is vesz egyet és szórakozottan a hajába tűzi. A táskájába kotor, hogy kis kézi tükröt vegyen elő és megnézze a hatást, a hóna alatt a már felvett könyv, így indul meg a pult felé, ahonnan a mocorgás hallatszik.* -Hahó! Békével jöttem, de bármikor szólhatok a fiúknak odakint, szóval csak semmi hirtelen mozdulat!
*Többen is felszállnak a vonatra, és első pillantásra nem látnak semmi különöset. Látszólag évtizedek óta nem ért hozzájuk senki és semmi, maximum néhány állat… de aztán hirtelen a vonat megmozdul. Előre. És bizony, mivel a lányok állnak, nagy valószínűséggel, hacsak nem rohadt jó reflexeik vannak, és képesek megkapaszkodni, akkor bizony elesnek. És bizony, a réges-régi, elhagyatott vonat elindult. Amikor képesek feltápászkodni, és kinézni az ablakokon, akkor teljes feketeséget látnak. A korábbi környezet sehol, a társaik, akik nem szálltak vonatba sehol, csak siklik a vonat előre folyamatosan a teljes sötétségbe. Hirtelen képhang szólal meg.* Üdvözöljük utasainkat a hhhrrrkkkssss Társaság Expressz vonatán. *A társaság nevét egyáltalán nem értik, mintha felvételről menne a hang, és már sérült lenne a lemez.* Kérem foglalják el helyüket az üléseken. Kalauzunk hamarosan megérkezik, kérjük, készítsék elé menetjegyeiket. Felhívjuk kedves utasaink figyelmét, hogy a menetjeggyel nem rendelkező embereket és egyéb lényeket a szabályzatunk 654 pontjának d. bejegyzése alapján jogosultak vagyunk kivetni a Semmibe. Megértésüket köszönjük. *Nos hát, a probléma adott. A kalauz hamarosan megérkezik… és a lányoknak nincs jegyük.*
[Az épület]
A hatos vágányról Expressz Vonat indul, a vágány mellett kérjük vigyázzanak. *Szólal meg egy gépes hang a váróban, de ha kinéznek, csak az tűnhet fel nekik, hogy az egyik vonat megrázkódik, majd eltűnik – éppen az, amibe a társaik is beszálltak. A váró ajtaja egyáltalán nincs zárva, Jacob is be tud jutni láthatatlanul, anélkül, hogy Andie észrevenné, és persze a lány is bejut. Érdekes módon jóval kisebb a por, mint amire számítanak, és tele van az egész… könyvekkel. Szanaszét, különböző könyvek, különböző nyelveken, régiek, de furcsa módon még újakat is láthatnak itt-ott. Teljesen változó, milyen korúak, illetve vörösesbarna tollakat láthatnak több helyen a könyvek között. És halk, susogó, kopogó hangokat is hallanak. Kicsivel hátrébb, ahol valamikor a pénztár volt, teljesen tornyokban állnak a könyvek már… na onnan jön a hang. Valaki érezhetően, hallhatóan van még ott rajtuk kívül. *
* Sietve szedi a lépteit a folyosókon, egy kicsit késésben van, ráadásul ilyen cipőben elég nehéz futni, szóval olyan látványt nyújt, mint egy ijedező csirke, aki menekül a gazdájától, de legalább halad előre... Gyönyörűen kifésült, élénk piros hajkoronája kiengedve omlik a vállára és takarja az egyik szemét, ami egyébként vastagon ki van húzva feketével és vörössel. Ajkai szintén rózsaszínben pompáznak, ruhája szintúgy, de azért itt-ott fekete foltok is fellelhetőek rajta. Meglibbenti a haját, amikor betoppan a ligetbe, s még alig helyezkedett el kényelmesen, máris ötöt üt az óra, és egy szempillantás alatt máshova kerülnek. Ilyenkor elgondolkozik, hogy mi van ha valaki nem tud pislogni egy gyakorlati órán...? Nos, megszívta... Tehát lényeg a lényeg, jó néhány diák átkerült egy teljesen új helyszínre, ami kicsit sem ismerős, és elhagyatott, ráadásul roncsos vonatok sokasága lepi el, középen egy régi állomással. Nagy dilemma, hogy merre menjen, mert Andinek hihetetlenül jó a haja, Szandinak viszont játszani akarja az ártatlant. Csudába, ez fogós érv... Sebaj, majd óra után megállítja a lányt, honnan szerezte azt a festéket. Int Szandinak, hogy megy ő is, s ekkor pillantja meg Bellát. Akarva akaratlanul is mosoly kúszik a szájára amikor visszaemlékszik a bálos incidensre, de remélhetőleg a lány nem őt gyanúsítja. Legfeljebb bosszúból lelöki a vonatról... * - Hali csajok. * Köszön mosolyogva, és nagy nehezen sikerül felmásznia a régi vonatra, feltéve ha az össze nem szakad. Ráadásul a nadrágja is elég szűk... *
*Hamar átkerülnek az új helyre a ligetből, mivel körülbelül az utolsó pillanatban érkezik, még körülnézni sem nagyon van ideje, kik vannak itt egyáltalán. Tény, kis híján elkésett, liheg is valamennyire, de ez nem állítja meg abban, hogy már kapásból el is tűnjön a vonatok között, felfedezni. Látja, hogy Andie a nagyobb épület felé indul, két lány pedig az egyik vonatfülkébe próbál bemászni, és támad egy ötlete. Először is láthatatlanságot olvas magára, majd Andie-től kicsit távolabb, hogy ne hallja annyira a lépteit, a füvön futni kezd az állomás felé, hogy hamarabb érjen oda. Megpróbál ablakon, vagy ilyesmin bemászni, hogyha mondjuk nyitva/törve van, hogy ne látszódjon az ajtó nyílása, de persze ha mondjuk nyitva van az ajtó, vagy nincs a helyén, akkor azt használja. Ha bejut, akkor körülnéz, de még nem annyira felderít, inkább csak búvóhelyet keres... ahonnan mondjuk az ablakon át rálát Andie-re, hogy merre jár, de a lány a varázslat miatt ugye nem látja.*
//Láthatatlanság, ILM, elsődleges A legegyszerűbb módszer arra, hogy elrejtőzzünk a fürkésző tekintetek elől az az, ha teljesen eltűnünk. Ezzel a varázslattal képesek vagyunk úgy megtörni a fényt, hogy ezzel teljes láthatatlanságot érjünk el. A csalást rendkívül nehéz észrevenni, csak nagyon tapasztalt illúziómágusok képesek kiszúrni a láthatatlanná vált varázslót, és akár másokat is bevonhatunk alá, kezdetben csupán magunkat, évfolyamonként, illuzionisták +1 fő.//
Tárgy: Re: Illúziómágia Ligete Kedd Ápr. 16, 2013 10:44 am
*Ismét egy gyakorlati óra, méghozzá Bella kedvence, az Illúziómágia. Imádja ezt az órát és úgy alapból magát a mágiaágat is, úgyhogy nem csoda, hogy hatalmas lelkesedéssel érkezik meg a gyakorlat helyszínére, ahol köszönti a többieket, és Szandihoz sétál, akit puszival is köszönt, lehajolva az apró koboldlányhoz. Megszemléli a lila hajú Andie-t és elfojt egy apró mosolyt, hiszen neki is volt kék haja, de benőtt a feje lágya, és immár saját hajszínével, a sötétbarnával éldegél együtt. Most göndör fürtjeit egy lófarokba fogta, hogy ne zavarja majd az óra közben. Felszerelkezett varázstárgyaival, és egy apró táskát is hozott magával, amibe elfér néhány dolog. Egy sima fehér top van rajta, egy kopott farmernadrág és egy fehér sportcipő. Szeret kényelmesen érkezni a gyakorlati órára, habár kicsit izgul, hogy Noah mit fog szólni ehhez a szereléséhez. De hát bármit is szól, Bella ilyen, innentől kezdve ezt kell szeretni és kész. Ahogy az óra elüti az ötöt, a helyszín megváltozik és habár a tanár úr nem jelenik meg, a helyszín változik. Egy furcsa, kihalt állomásra érkeznek a diákok, ahol rengeteg vonat található - elhagyatva. A lány felvonja a szemöldökét és kirázza a hideg.* - Furcsa ez a hely... *suttogja csak úgy magának és mikor Szandi megindul az egyik vagon felé, Bella követi, habár fél szemmel látja, hogy Andie az állomás felé sétál. Lehet, nem lenne jó szét szóródni, de őt is érdekli, hogy mi van a vagonba, és nyilván a legjobb barátnője után megy. Így hát pálcáját készenlétben tartva követi a kobold lányt az egyik vagon belsejébe.*
Főkarakter : Cirelin de Sovalon Hozzászólások száma : 120 Kaszt : Üzenőláda :
Az én színem a darkorchid.
Tárgy: Re: Illúziómágia Ligete Kedd Ápr. 16, 2013 9:13 am
*Oh, hát ő pedig nagyon is el van kámpicsorodva, hogy nincs itt a tanárúr. Még nem érkezett annyira régen, szóval olyan sok órán nem volt bent, de annak hallotta hírét, hogy az illúziómágia tanár kifejezetten jóképű egyed, igazán megnézte volna magának jobban. Ez viszont úgy fest, hogy ugrott, tehát marad maga az órai gyakorlat. Fene tudja majd mennyire fog jól szuperálni rajta, hiszen nem az a típus, aki folyamatosan a pálcáját szorongatja és igéket sorol gondolatban. Legutóbb is kiválóan megoldotta a helyzetet karmolás és acélbetétes bakancs segítségével. Ez utóbbi természetesen most is rajta van, ezen kívül egy bő szárú ciánkék farmert visel, ami kissé szakadt, ám több helyen is hímzett virágokkal van díszítve. Felül egy csinos lila pólót visel, nem öltözött túl, hiszen kint jó idő van, azzal meg nem számol, hogy akár az északi sarkra is kerülhetnének a gyakorlat alakalmával. Lila haja kiengedve, egyik fülében fültágító, a másik pedig végig van rojtozva fülbevalókkal és egy apró pont piercing is virít az orrában. Ez viszonylag új keletű szerzemény. Amikor megérkeznek az új helyszínre egyből Alexandrán akad meg a tekintete. Egyszerűen összecsapja a kezét, ahogy a kis kobold igyekszik felvergődni a vonatra, ami ugye jó eséllyel nem koboldoknak készült.* -Hű, de cuki! *Nem akar ő rosszat, csak hát, tényleg cuki na. Mindenesetre azért körbepillant, kik vannak itt, akad-e ismerős, jó pasi, jó csaj, egyéb, akire ráakaszkodhat, de az tuti, hogy végeredményében a váró felé indul el. Eléggé szakadt az épület, de hát tuti régi. Elsőre fel sem merül benne, hogy valami városnak is kéne itt lennie.* -Kicsit rég takarítottak, annyi szent. *Lépdel be az ajtón, jó eséllyel baromi nagy a por.*
//Pontok Bianca Phelps-Blamely, Allidon
FONTOS, kérlek olvasd el! Délután jó eséllyel egyedül leszek itthon Lillussal, nem tuti, hogy részt tudok venni az órán, de azért megpróbálkozom vele. Viszont az tuti, hogy nem tudom elolvasni a hsz-eket részletesen, tehát amennyiben úgy érzed, hogy amit írtál nekem is fontos lehet, teszem azt a karid az enyémhez szólt, vagy berobbantotta az egész kócerájt, amit vélhetően mindenki észrevesz, akkor azt vagy emeld ki más színnel, vagy fb-n szólj rám, hogy mindenképpen olvassam el. Ezer hála!//
Alexandra Voltano
Főkarakter : Deyan Serenity Hozzászólások száma : 272 Kaszt :
*Szandi érkezik az elsők között az egyik kedvenc órájára, az Illúziómágiára, a tőle már megszokott Luna-stílusban ugrándozva. Árad belőle most is a jókedv és a boldogság, bár oka igazából nincs rá, csak örül az élet apró örömeinek. Amikor belép a ligetre, a tanárnő természetesen nincs ott, helyette egy térkaput találnak, ami az óra kezdetekor egy másik helyre juttatja őket. Egy elhagyatott vasútállomáson találja magát, ahol néhány üresen álldogáló vonaton és egy épületen kívül nincs semmi az égvilágon, még egy település sem a közelben. Ha logikusan gondolkodik, akkor arra jut, hogy valamikor lehetett itt, csak a települést elhagyták valamiért a házakat pedig lerombolták, csak ez az állomás maradt meg emlékül az utókor számára. Ám az óra lényege épp az illúziók, ahol nem mindig kell hinni a saját szemének vagy logikájának. Könnyen meglehet, ha elindul valamerre felfedező körútra, talál valami érdekességet. Elindul a hozzá legközelebb eső vonat felé, és felszáll rá, már amennyiben ez valóban lehetséges, ahogy azt az ember elvárná...*
*A ligetben ezúttal se várja őket a tanár - ami viszont talán annyira nem is meglepő. Eddig egyszer volt itt gyakorlati óra elején és végén, amikor külön utasítást kellett adnia nekik, de láthatóan erre most nincs szükség. Amikor elüti az ötöt az óra, a diákok egy szempillantásnyi idő alatt máshol találják magukat. Továbbra is fű van a lábuk alatt, viszont határozottan úgy néz ki, mint egy vonattemető. Sőt, alighanem az is. Elég sok, régi, elhagyatott, korhadó vonat van a fűvel-gazzal már teljesen benőtt síneken, bár félig már le is dőlve róluk. A természet szinte már teljesen visszavette az uralmat a régi állomás felett. Látszik egy elhagyatott állomás is a vonatok között, egy látszólag teljesen üresen álló, elhagyatott, betört ablakú, kiszakadt ajtajú építmény. Első pillantásra teljesen átlagosnak tűnik. Csak egy emberektől elhagyott vonatállomás, amit teljesen benőtt a gaz, és a láthatáron a környéken nincs sehol semmi más. Talán ez az egyetlen, ami gyanúra adhat okot, hiszen azért elég nagy állomásnak tűnik, elég sok vonat állt itt... akkor hogyhogy nem épült az állomás köré város is? Szokatlan, de első pillantásra nem látszódik sehol semmi más... csak az üresen ásítozó vonatok és az épület van ott.*
//óra holnap 5kor indul, addigra majd fel is töltöm az órát, már lehet írni//
relikviamester min. 4 szint opál karpereccel 1-24: különleges tárgy 25-37: általad választott különleges tárgy 38-57: mágikus felszerelés 58-68: általad választott mágikus felszerelés 69-79: familiáris vagy személyes tárgy 80-90: relikvia//
The member 'Isolda Mahla Tyrphosie' has done the following action : Roll dices
'Tízoldalú' :
Result :
Isolda Mahla Tyrphosie
Főkarakter : Cat Morgan Hozzászólások száma : 86 Kaszt : Üzenőláda : ,,A boldogság csak akkor talál meg minket, ha nem szabunk neki feltételeket."
,,A saját boldogságunkhoz a mások boldogsága is hozzátartozik."
,,Nem vallottam kudarcot, csak találtam száz módot, melyek közül egyik sem működött."
* Nagy örömére sikerül megtéveszteni az embereket anélkül, hogy bármit is ártana nekik, aminek nagyon de nagyon örül, és még viccesnek is gondolja, hogy senki nem tudja merre van. Épp kijárat után kutakodik, maikor megpillant egy hatalmas kosár finom gyümölcsöt, és hát bolond lenne itt hagyni, elvégre biztos nem kell nekik, a tusok előállítanak maguknak kaját...talán. Felkapja a kajás kosarat, s ezzel egy időben meg is pillant egy teleport kapu szerűséget. Fejvesztve rohan felé, s pillanatokon belül ott termed, ahol lezuhant. A ködben. Elég nehezek a látási viszonyok, de végül is sikerül valahogy felszállnia, és a hídra felérve megpillantja a vonuló madársereget. Rohan utánuk, de mikor legközelebb pislog, ismét az tanteremben találja magát. * - Wow. * Lepődik meg, majd nevetésben tör ki. * - Ki kér gyümit? * Körbekínálja a gyümölcsöt a diákok között, megköszöni a tanárbácsinak az ajándékot, és a folyosókon áthaladva vidáman ugrándozva célozza meg a szobáját. *
// Köszi a mesét, nagyon jó volt a sztori, nagyon élveztem! ^^
alapesély 1-29: különleges tárgy 30-42: általad választott különleges tárgy 43-63: mágikus felszerelés 64-74: általad választott mágikus felszerelés 75-85: familiáris vagy személyes tárgy 86-00: relikvia //
A hozzászólást Isolda Mahla Tyrphosie összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Márc. 13, 2013 6:09 pm-kor.
*A tudósnő láthatóan eléggé meg van rémülve, viszont fent mintha lassan elhalna a csata... nem akarja tovább kínozni a puszta jelenlétével, szóval a kislánnyal együtt kikukkant, hogy mi van, és megpróbálja összerakni mi történt eddig. Enyhén aggódva engedi el a gyereket, de mikor az a másik kisfiúval együtt elfut játszani, felnevet. Majd kifaggat valakit, hogy pontosan mi történt a többi helyszínen, ha más nem, akkor a tanárt, hiszen csak odafigyelt rájuk végig...*
//Köszi a mesééét :3
alapesély 1-29: különleges tárgy 30-42: általad választott különleges tárgy 43-63: mágikus felszerelés 64-74: általad választott mágikus felszerelés 75-85: familiáris vagy személyes tárgy 86-00: relikvia//
*Bellától igencsak megijed a nő, a földre veti magát és visítozni kezd. * - Oké, ennyire nem vagyok félelmetes... *motyogja a lány és kérdőn néz Jacobra. A diákok kisétálnak a hídra, ahol meglátják, hogy az egyik kapitány madár ember volt, hamarosan Isolda is megjelenik, a két gyerkőc pedig fogócskázni kezdenek.* - Azt hiszem, a probléma megoldva! *mosolyodik el Bella, majd mikor visszakerülnek az osztályterembe, magához veszi az ajándékát, és zsebéből előhúzza a rózsaszínes-barnás tollat. Elmosolyodik, visszadugja a zsebébe és a szobája felé veszi az irányt.*
//Köszi a mesét, nekem nagyon tetszett a sztori. Ha már NJK-t, vagy farkat nem kapok, legalább loptam egy tollat. ^^
alapesély 1-29: különleges tárgy 30-42: általad választott különleges tárgy 43-63: mágikus felszerelés 64-74: általad választott mágikus felszerelés 75-85: familiáris vagy személyes tárgy 86-00: relikvia//