Házimanók Titkos Konyhája

Tárgy: Házimanók Titkos Konyhája Vas. Nov. 18, 2007 11:58 am

First topic message reminder :

A manók világába nyerhetsz betekintést, hogyha arra vetemedsz, hogy beteszed a lábad a Labirintus észak-keleti részében található konyhába. Ez inkább hasonlít egy ipari konyhára, mintsem egy egyszerű muglikonyhára. Már az is nagy eltérés, hogy az itt dolgozók mindegyike házimanó. Az ajtó érdekes módon nincs zárva, így lazán bejuthat mindenki, aki akar. Jó, ha titokban tartod kilétedet, hiszen ez a manók saját felségterülete és a tanárok kontárkodását se nézik jó szemmel. Természetesen a gazdájukra hallgatnak. Hogyha észreveszik, hogy ott vagy, nagyon dühösek tudnak lenni és hamar kitessékelnek, de ami rosszabb még büntetés is jár érte. Ha feltűnsz nekik, légy udvarias és ne hősködj! A legfontosabb, hogy sose parancsolj nekik, hiszen nem te vagy a gazdájuk és a manók sok mindenre képesek a saját maguk érdekében.
A számos ember méretű kondérokban és nagy serpenyőkben, rengeteg fajta étel készül nap, mint nap. Éppen ezért, a konyhában mindig van pár dolgos kéz, legyen nappal vagy akár éjszaka. Itt minden kellék megtalálható, ami a sütéshez, főzéshez és ahhoz kell, hogy ez a csöppet sem kicsi konyha ellássa az iskolát.

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd Jan. 08, 2013 9:30 am

*Érdekesnek? Ez megint ez rossz megközelítés, valami hasonlót mondott Noel is, hogy érdekes, de pozitív értelemben, vagy ilyesmi. Nem akar érdekes lenni.* -És, ha nem is akarok elkápráztatni senkit? Akkor mi van? Akit akarok, azt megszerzem, és ennyi. *Elhúzza a száját, hiszen nem, nem így van, mert bizonyos dolgokat nem tud kierőszakolni, akkor sem ha nagyon akarja. A reakcióra azért eléggé megütközik, kineveti...ki meri nevetni? A telefoncsörgésre odakapja a fejét. Ezek a hülye modern ketyerék. Már a számítóképet sem tudja elfogadni, pedig mostanában az is kezd nagy divat lenni, vagy legalábbis több esetben is látott már ilyesmit. Már-már kiabálva válaszol.* -Nem tetszik, nem érdekel! *Karbafonja maga előtt a kezét, miután eldobta a bögrét. Egyszerűen nem érdeklik a következmények, sosem érdekelték, mindig is azt tette, amihez épp kedve volt és ez most sincs másképp. Nem is foglalkozik Kemallal, bár múlik a fájdalom, ahogy a daimon sebesülése is kezd rendbe jönni. Hálásan pillant fel a Scottra, a daimon persze, nem Cecile. Ő inkább csak marad a duzzogásnál. Aztán a srác távozni készül, és megint kissé kioktatóan beszél, amire csak összeszorítja száját és úgy mered rá.* -Az elején megmondtam, hogy hagyj békén, és hogy semmi közöd az egészhez. Ő sem tudja mit akar, nem csoda, ha nem tudja kimondani sem. *Szólal meg megint a daimon.* -Hagyd már abba! *Haragosan villan meg a tekintete, már abban sem biztos, hogy igazából kire mérges, a daimonra, saját magára, Scottra, Noelre?* -Eddig legalább elücsörögtem magamban, de mostmár rosszabb... *Önkéntelenül mozdul a keze és vérmágus képességgel keni falhoz a srácot, hogy szinte mozdulni se tudjon.* -Mondtam, hogy menj el, nincs szükségem rá, hogy kioktass, nem is ismersz...ne is akarj ismerni. *Egyszerűen minden előzetes nélkül szájon csókolja, durván, aztán hátrébb lép és leengedi, majd az ajtó felé int, hogy menjen.*

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd Jan. 08, 2013 9:19 am

Talán mert... érdekesnek tartalak. *Mondja ki minden szégyen nélkül* Nem csak akkor tudsz elkápráztatni valakit, ha csábos vagy. A jó külső nem árt, valamivel meg kell teremteni az alapokat. *Mormolja, még mindig könyökölve, de már nem mosolyog, nem akarja hülyének nézni Cecile-t az állandó vidámsággal, míg a fossza rossz kedvű. Kiváncsian figyeli, hogy a lány átvált másik stílusra, de ezen nevet.* Szexis, kétségkívül, de ennél még a rossz kedv is jobb, mert akkor téged látlak, nem pedig becsomagolt rózsszín masnit plüsspónit, amit másoknak kínálsz. De nem oktatlak ki, te tudod hogy miben érzed jól magad. *Csörög a telefonja, automatikusan nyomja ki, ez most fontosabb.* Már akkor ilyen voltál, amikor megjöttem. *Mutat rá a lényegre, aztán megint a róka adja meg a választ, amire érdemes odafigyelni.* Ahha, akkor feleslegesen vesztegetem itt az időmet. *Neveti el magát a róka felé, de aztán legyintve szelidül mosollyá.* Mindegy, ha már itt vagyok, akkor miért is ne, legalább több álláspontot is hallasz. Tehát valaki tetszik, de... *Aztán a mondat abbamarad, mert a lány bántja a daimont.* Hát te nem vagy normális, magaddal szúrsz ki. *Lép oda a rókához, hozzáérni nem akar, de segíteni igen. Mivel a távolkeleten nőtt fel, elég jól ismeri a japán gyógykészítményeket, és mivel harcra bármikor kerülhet sor, mindig hord magánál erős fájdalomcsillapító, vérzéscsillapító készítményt. Most éppen por alakban. Kihúzza a dugót, és egy óvatos rántással eltávolítja a szilánkot, anélkül, hogy Kemalhoz érne. Aztán a sárga port rászórja a sebre. Ott marad az állatka mellett gugolva, de most már Cecile-t figyeli.* Sajnálom, hogy ha így érzed, ha tombolni akarsz, akkor el is húzok. Pedig érdekelt volna, hogy mi sül ki abból, hogy miért nem tudod kezelni ezt az egész dolgot, de hát a te bajod. *Lép oda most már a bárpulthoz, és felkapja a kabátját.* Pedig helyes csaj vagy, az a fickó pedig egy idióta ha engem kérdezel.

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd Jan. 08, 2013 9:05 am

*A hosszú kifejtésre csak iszogatja a teát, ami lassan kifogy, és akkor keresnie kell valami más elfoglaltságot, ami elvonja a figyelmét. Kemal a srác megerősítő szavaira mostmár az asztalon marad. Tudja, hogy Cecile nem tehet kárt benne, és már annyiszor húzta meg magát, hogy néha elege van belőle.* -Nem mindig az van, amit te akarsz Cecile. *Szúrós szemmel néz a rókára, de legalább addig se a srácnak kell válaszolnia, mert mit mondhatna?* -Hát azt én se vágom, miért pazarlod rám a drága idődet Don Juan. *A kérdésre csak picit oldalt dönti a fejét és felkönyököl az asztalra. Hogy milyen a valódi önmaga?* -Ha a valódi önmagam lennék, akkor már alig bírnál magaddal, aztán lelépnék szépen. Ha ez kell... *Szembe fordul Scottal és finom mosolyra húzódik a szája, majd óvatosan simít végig az arcán.* -Nos szépfiú, mi járatban az iskolában, ha annyi pénzed van, minek a felesleges tanulás? *A hangja most egész más, kellemes, csevegő, épp amilyen kell, amilyen szokott lenni. Aztán visszafordul a széken és megint vált a morózusabb fejre és felkönyököl az asztalra.* -Az bánt, hogy nincs nyugtom tőled. *Morran oda, amire megint a róka szólal meg.* -Egyszerű, van egy pasi. Neki senki sem szokott tetszeni, úgy nem, el van, szórakozik csak velük. Kemal megmondtam neked, hogy fogd be! Ez most mégis más, és azt hiszem nem érti, hogy mi van. Elég! *Csap mostmár az asztalra és leugrik a székről.* -Megmondtam neked, hogy maradj csendben, vagy...vagy... Nem tehetsz semmit, te is tudod. *Aztán csak a kezéhez legközelebbi dolgot markolja fel, történetesen egy bögrét és azt hajítja a róka felé. Ügyesen tér ki és ugrik félre, de így is a ripityára törő pohárból egy szilánk a lábába fúródik.* -Hogy a fene enne meg! *Szisszen fel, hiszen ő is érzi a fájdalmat, de esze ágában sincs oda menni, hiába nyüszít a róka.* -Én szóltam!

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd Jan. 08, 2013 8:54 am

*A válaszokat már csak akkor hallgatja, amikor visszért, és játsza a kis hülyét.* Tipikus pasi...? *Veszi le a szemüveget, és visszaigazítja a haját.* Ha egy picit is átgondolod, melletted nehéz nem igazi pasinak lenni, de persze kivételek nyilván akadnak. Azt, hogy én mit akarok, az is jó kérdés. *Vonja meg a vállát, alapvetően jókedélyű, nehezen lehet lelőni.* Ha az lenne mindig a lényeg, akkor miért pazarolnám rád az időmet, hiszen láthatóan a hátad közepére nem kívánsz most éppen, sem engem, sem mást. *Bólogat a szavakra, aztán lekukkantva int a rókának, és válaszol is neki.* Semmi gond, nem voltak elvárásaim. *Néz fel most már a lányra.* Hát, persze, mi más lenne a lényeg, mint hogy élvezzük az életet, ismerkedünk, de ez nem csak hanyattdöntésről szól. Az is benne van, mert hát kinél nem? De ettől még kiváncsi voltam rád. Szeretek kisérletezni, és már az elején láttam rajtad, hogy nagyon rossz a kedved, voltam olyan idióta, hogy azt hittem, hogy na majd én felvidítalak, erről még nem tettem le. *Leveti a dzsekit is, és most már várakozóan tekint a lányra.* Ha most nem a saját stílusodat hozod, akkor milyen az, amikor valódi önmagad vagy? *Aztán megrázza a fejét.* Nem, úgysem fogod elmondani, a rókád már megmondta, hogy talán pont azért vagy most ilyen állapotban. Bájcsevegni? Nem szokásom. *Legyint egyet, most már nem mosolyog, de továbbra is barátságos.* Neked kell tudnod, hogy mit akarsz. Ha hanyattdöntést, akkor nem ellenkezem. *Vigyorog, aztán folytatja.* De legyen, itt és most nem erről van szó. Tényleg, ismétlem tényleg kiváncsi vagyok rád. Ha gondolod, szívesen meghallgatlak, mert érdekel, hogy mi bánt. *Könyököl az asztalra, és bólint Cecile-nek.*

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd Jan. 08, 2013 8:41 am

*Na igen itt van a legfőbb probléma, nem egy társalgós fajta, maximum akkor, ha kell, mert el kell érni vele valamit és muszáj egy olyan oldalát elővennie, ami egyébként nem igazán van. A válaszokra csak fejcsóvál, iszogat tovább, mert a kenyér mostmár elfogyott. A kérdést pedig inkább költőinek értelmezi, főleg hogy utána meg is lesz rá a válasz, ami igen, hát akkor meg?* -Attól, hogy úton útfélen megdöngetni való lányokat keresel még nem vagy hímringyó, csak tipikus pasi...mert ez a lényeg nem? *Kissé talán keserű, de hát lássuk be eddigi élete során szinte mindenki kihasználta ebben a világban, nem csoda, ha ő is ezt tette.* -Pedig biztosan találnál olyat, aki hamar hanyatt vágja magát a szép szavaktól, vagy csak a pasikat ennyire könnyű behálózni? *Hogy magáról beszél-e? Na igen, de végülis igaza is van, hiszen Scott is megadta a választ, hogy nem ellenkezett volna, ha ilyesmiről van szó, mint ahogyan Noel sem tette, az az átkozott Avanel volt az egyetlen, ő meg vehető a kivételnek, akik erősíti a szabályt. Aztán a srác felpattan, távozik, majd visszatér kifejezetten nyomi figurával és újra előkerül a vigyor is az arcán. Halkan sóhajt egyet.* ~Ne legyél vele ennyire...tudod Ceciles. Miért milyennek kéne lennem? Nyájas, behízelgő, kedves, nyitott? Persze...~ *Nem is néz le az asztal alatti kitrókára, aki épp ott húzza meg magát, jó eséllyel nem is tűnik fel senkinek. Ez a dolga, hogy ne tűnjön fel, csináljon úgy, mint aki nincs. Aztán csak felpattan az asztalra a nagy fülű kis apróság.* -Nézd el neki, pocsékul van, de tényleg...normál állapotban nem így viselkedne...jó az se lenne sokkal jobb, de... Kemal fogd be, mert tényleg prémet csinálok belőled, akkor is, ha nekem is fájni fog... *Csak azért nem löki le a rókát az asztalról, mert az neki is kellemetlen érzés lenne.* -Nem érdekel, hogy mit játszol el, játszani én is tudok... Mit akarsz? Meséljek magamról, bájcsevegjünk? Az nem az én stílusom, ennyi.

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd Jan. 08, 2013 8:16 am

*Bólint a válaszra, valahogy ő is így sejtette, kötekedni nem akart, csak valahogyan elindítani a társalgást.* Szerintem nem is tudnál úgy kinézni, ha jól sejtem. *Vonja meg a vállát, nem tudja elképzelni, hogy ha Cecile nem mosna hajat egy hétig, és használt ruhákban jelenne meg, akkor az baromi sokat rontana a képen.*
Minek nézel engem? Valami hímringyónak, aki úton útfélen megdönteni való kislányokat keres? Nos igen, előfordul, de meg sem fordul a kicsi fejecskédben, hogy egész egyszerűen csak jeleztem, hogy milyen jó nő vagy? Aztarohadt, az, hogy magad alatt vagy, az nagyon laza összefoglalása a dolognak. *Vállat von, de nem azért, mert lekezeli az ügyet, hanem csak nem érti, és most lett közölve, hogy még csak nem is rá tartozik.* Meglepődtem volna, ha hanyatt vágod attól, hogy ha azt mondom, hogy hú, de klasszul nézel ki. Biztos, hogy nem hagytam volna ki az alkalmat, de sanyarú tapasztalat lett volna a női nemről. *Picit elhalkul, úgy látszik teljesen elásta magát azzal, hogy divatosan öltözködik, szinész, még jól is néz ki.* Az lett volna a tuti, hogy ha az ajtón egy csóró, és összeesett kis hülyegyerek jön be? Legyen! *Felhörpinti a teáját, eltolja magát a konyhaasztaltól, és kisiet a folyosóra. Kint elővesz egy szarukeretes szemüveget, amit mindig akkor tol fel, ha nagyon intelektuálisnak akar kinézni. Fésűjével oldalra nyalja a haját, felhajtja az ing gallérját, és a bőrdzsekit pedig egyszerűen kifordítva veszi fel, így sokkal lepukkantabbnak néz ki. Benyit, megtorpan, pár pillanatig úgy tesz, mint aki mozdulni sem tud, aztán remegő lépteket immitálva leül Cecile mellé, rá sem néz, csak keres valami étlapszerűt, aztán torokköszörülve keres egy manót.* Elnézést, izé, kapható itt kelkáposzta? *Aztán lecsapja a papírt, és vigyorogva mered a lányra.*

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd Jan. 08, 2013 8:01 am

*Viszont teljesen érthető módon jelen esetben ő csak a fogpasztamosolyt látja és nem azt, amit mögött van rejtve. Mást mutat, mint ami? Hát lehet, de igazából a jó ég tudja már, senki se lesz minden indok nélkül sötét lelkű azért azt lássuk be, viszont nem is biztos, hogy egy idő után akar egyáltalán más lenni. A kötekedő megjegyzésekre csak eszegeti tovább a kenyeret. Nem kifejezetten lehet könnyen belemászni a lelki világába.* -Attól, hogy nem vagyok a toppon nem kell úgy kinéznem, mint aki nem ad magára. Talán pont attól lesz majd jobb, ha legalább a külsőm oké, ha az se lenne, akkor lehúzhatnám magam a wc-n. Na nem mintha közöd lenne hozzá. *Megrázza a fejét, és kortyol a saját teájából.* -Nem tudom mit vártál kedves Scott, hanyatt vágom magam az első bóktól, vagy szolid kuncogást? Vannak ilyen lányok is a suliban, nézz körül máshol. *Hogy szerelmi bánata lenne? Nem, ennyi esze van, nem hagyja, hogy túlságosan belemenjen valamibe, maximum félreértelmezett ezt-azt, amit nem kellett volna, csak aztán kiderült, hogy hülyeség az egész. Félfüllel azért figyel arra, hogy miket mondd a másik. Az újabb piszkálódásra picit összehúzza a szemét.* -Van olyan csaj, akinél ez bejön? Jó ég! Színész...akkor jól hozod a szereped, ha ez most a béna csábító akar lenni. *Aztán kis visszakozás, amire már csak sóhajtani tud egyet, és az újabb bókféleségre megrázza a fejét.* -Van esély rá, hogy békén hagyj? Vagy csak akkor, ha hagyom, hogy ágyba vigyél? Vagy csak unatkozol és szórakozni vágysz? *Nem, ő amúgy sem szokott ismerkedni, nem is értette sosem a többi diák nagy bájcsevejeit egymással. Mi értelme van, úgysem lesznek örökké tartó barátok.*

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd Jan. 08, 2013 7:50 am

*Na igen, amerikai, letörölhetetlen fogpasztamosollyal, de mint az aláírásban olvasható, sokszor ez inkább a látszat, nagyon is komoly, de hát kifelé mutatni kell valamit, mert nem ülhet az ember egész nap egy fojtóhurokkal a kezében, hogy na most kit nyírjak ki? Na nem mintha gonosz lenne, a saját érdekeit nézi, ennyi az egész. Miután a teáját iszogatja, látja, hogy a csajszi szemforgat, és baromi rosszul fogadja még a bókot is. Ez aztán meglepő. Aki jól néz ki, és ekkora csizmát, meg kivágott blúzt visel, alig várja, hogy rácsodákozzanak, és körüludvarolják. Szerelmi bánata van? Lehet-e egy ilyen valakinek szerelmi bánata? Simán. Lehet, hogy ő is mást mutat, mint ami. Meglátjuk.* Hát ne csodálkozz, vagy inkább forgassam a szemem, hogy fú, de rossz nő, már így ébredéskor...? *Kérdezi szemtelenül kevergetve a teát.* Úgy látom, neked pedig rosszul, ezért bocs, hogy élek, és hogy dicsérgetni merlek, de ha ilyen a kirakat, ne csodálkozz, ha jönnek a vásárlók. *Vonja meg a vállát, ezzel nem kurvázza le a lányt, csak azt jelzi, hogy akkor talán nem kéne rosszkedvűen is itt pucsítani a durva dekoltázsban.* Mit számít a pénz? Egyébként ha tudni akarod, volt a szüleimnek némi pénze, mielőtt rámhagyták, de nem abból fogok élni életem végéig. Színész vagyok, de úgy látom, hogy ez most tökmindegy. Miért van rossz kedved? Eddig csak három pasid volt, de ez gyenge hét volt? *Kérdezi vidám mosollyal, és bólint egyet.* Ne vegyél komolyan, hülyülök. De azért remélem, te vagy itt a legrondább.

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd Jan. 08, 2013 7:38 am

*Nem igazán vágyik most társaságra az egyszer teljesen biztos, ezért aztán kicsit el is húzza a száját, amikor nyílik az ajtó. A megjegyzés azért érthető a számára, pedig egyébként egyáltalán nem is annyira nagy, teljesen hagyományos méret, meg amúgy is leányzónk karcsú, hülyén festene irreálisan nagy mellekkel. Végignéz a konyhapulton, szolidan szemforgat, aztán csak tovább eszi a nutellás kenyeret, amíg a fickó beljebb lépdel is leül. Azért persze megnézi magának, úgy fest pénzes, és nem is néz ki rosszul, de nem...megfogadta hogy diákokkal nem kezd, és úgy általában nem kezd senkivel, csak akkor ha meg van rá az oka, a nagyon jó oka.* -Túl jót álmodtál, hogy ennyire az arcodra fagyott az a vigyor? *Morran oda kicsit, nincs a legrózsásabb kedvében na, és általában ő szokott hasonlóakat mondani másoknak, nem igazán van hozzászokva, hogy neki csapják a szelet, legalábbis nem ilyen ajtóstul a házba módszerrel. Alig néz oldalt, csak iszogatja a saját teáját, majd amikor már a fickó is leül, akkor néz csak rá.* -Akkor de jó neked, legalább valakinek jól indul. *Teszi még hozzá, aztán az újabb megjegyzésre csak lepillant a farmerre.* -Látom a divatot ismered, ez egy farmer, köze nincs a cicanadrághoz, maximum, hogy testhezálló. *Igen, a bemutatkozás az most elmarad, egyszerűen semmi kedve elárulni a nevét, még nem kapott rá okot, hogy legyen értelme.* -Amerika? Valami dúsgazdag családból mi? Apuci pici fia eljött a menő Európai iskolába tanulni és csajokat felszedni. A cuccaid sokat elárulnak rólad, mint ahogyan a képedre fagyott vigyor is.

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd Jan. 08, 2013 7:28 am

*Csak tegnap éjjel érkezett, miután az ügynöke okosan olyan gépet választott, ami késni kényszerült a köd miatt, ezért nem nézhetett közül nappal. Gyorsan kipakolt, és már aludt is, most viszont már korán kel. Egy másfél órás edzéssel indította a napot, futott az erdőben, formagyakorlatokat végzett, fekvőtámaszok, levezetésként pedig meditáció. Közben megcsodálta a tájat, igen, alkalmas lesz, hogy itt maradjon, akár sokáig. Gyorsan fel a szobájába, az edzőruhát ledobta, letusolt, aztán némi hajigazítás, kis parfüm, és átöltözés a szívdöglesztő szerkóra, ami jelen esetben bőrdzsekit, márkás farmernacit, és egy menő hosszú ujjú pólót jelent. Nem tudja, hogy itt milyen lesz napközben az idő, de feltolja homlokára a napszemüveget is. Megérkezik a konyhába, ahol már a küszöbön elámul, amikor meglátja Cecile-t* De jó nagy... konyhapult van. *Fejezi be vigyorogva, és lehuppan a lány mellé, egyenlőre nem nézve oldalra. Áthajol a másik oldalra, nem szolgáltatja ki magát, csak vesz egy üres csészét, és teát kezd el magának csinálni. Amíg hül, kevergeti, és most már szemrevételezi a darabot, aki előlről még jobban néz ki.* De jól indul a napom, hogy ilyet szépet látok. *Mosolyog a fosszára, nem gondolta volna, hogy ilyen csajok vannak itt, az volt benne, hogy a bolgárok úgy néznek ki, mint a mosónők.* Scott. Scott Masters Amerikából. Nem szorít ez cicanadrág?

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd Jan. 08, 2013 7:07 am

*Nem, kivételesen nem őrülten másnapos, és igen, kivételesen a szobájában aludt normálisan a saját ágyában. Viszont mivel viszonylag eseménytelen éjszaka van mögötte, elég korán kelt, így aztán már most baromi éhes. Az Étkezőhöz igazán semmi kedve, mert...mert egyszerűen nincs. Nyüzsgés van, ha már mások is ébredeznek, akkor majd egyre többen lesznek és most nem vágyik kifejezetten nagy társaságra. Kissé meg vannak kavarodva most a dolgok benne, előbb szépen mindent el kell rendezni, hogy visszatérhessen a jól megszokott kerékvágásba. Külsőre természetesen most is csinos, de kivételesen nem szoknyát visel, egy majdnem térdig érő magassarkú csizmában feszít, szimpla lila farmer van alul, felül pedig egy jól kivágott rózsaszín blúz. Jó hát utóbbi csak kell, hiszen nem is nagyon van egyéb ruhája, mármint kevésbé hivalkodó. Azért mégis csak furcsa lenne valami szakadtas cuccban, vagy olyasmiben, ami sokat takar nem de? Belép tehát a konyhába, felhuppan az egyik magasított székre a konyhapultnál miután kent magának egy nutellás kenyeret. Édes reggelire, miért ne? Mellé még dukál egy kellemes tea.*

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Nov. 28, 2012 5:29 pm

*Viharok pedig dúlnak, néha erősebbek, mint amik a hatalmas tengeren képesek tombolni. A családja meghalt, vagy legalábbis elveszett és család alatt egy csapat matróz is értendő, nem csupán a szülei. Nehéz a sorsa a partra vetett kalóznak, épp csak evickél, és nehezen találja meg a helyét úgy igazán, majd talán idővel jobb lesz. Látja, hogy a másik sietteti kicsit, valahogy olyan furcsán antipatikusnak érzi a lányt, olyan különösen reagál mindenre...száraz, igen, ez lehet a megfelelő szó. Picit tűnődőn vizsgálja, miközben az őrzött dologról beszél.* -Jól van, utána nézek. *Ereszt meg azért egy mosolyt. Nem képes rá, hogy ennyire rezzenéstelenül álljon hozzá valamihez, vagy valakihez. Aztán a lány távozásra is szánja el magát, úgy tűnik sietős neki, mert hamar el is tűnik valahol a folyosón. Ráérősen eszi meg a nutellás kenyér maradékát, mostmár nyugodtabban "csámcsogón", hiszen nem kell folyton fülelnie.* ~Tényleg halkan beszélt, nem én hallok rosszul.~ *Csóválja a fejét, amikor visszatérnek a manók és ők már normális hangerőn kezdenek társalgásba. Végül elmosogatja a tányérját.* -Köszönöm kis barátaim! *Pillant le a manókra, még hálás mosolyt is kap, hiszen a legtöbben szegényeket tényleg csak munkásnak tekintik, de ő nem ilyen. Aztán kéztörlés után ő is eltűnik valahol a folyosón. Azért izgatja a fantáziáját ez a kincs dolog, majd tuti utána fog járni.*

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Nov. 28, 2012 5:22 pm

*Ő aztán nem tudja, hogy milyen viharok dúlnak az emberlány lelkében, legalábbis ő embernek hiszi, fogalma sincs róla, hogy feu follet, pedig a kis fénylények pont a francia nyelvterületen lettek elterjedtek leginkább, más népek sokáig nem is találkoztak velük. De mivel a vámpír nem érzékeli az ilyesmit, inkább a gyógynövényekkel van közeli barátságban, semmint az aurák vizsgálatával, nem gyanít semmit. A visszakérdésre jelzi, hogy csak gyorsan, mert indulni készül. Beletúr a hajába, úgy érzi, hogy már bőven ráférne egy frissítő zuhany, és egy csipetnyi parfüm, illetve éhes már. Tényleg éhes.* Tudhatnád már Jemina, hogy minden fontosabb mágikus központban valamit őriznek. Nem véletlenül épülnek oda, ahova... Ha van kedved, vizsgálódj, azt hiszem megérheti, mindkettőnknek. *A fancsali fejre, hogy a kalóz nem szívesen gyakorolna, megadóan bólint, ő nem fog igazából támadni, nem biztos, hogy visszafogná magát.* Eljött az időm, hív a sors. Viszlát! *Nem köszöni meg a beszélgetést, nem érzi, hogy tartozik ezzel. Találkoznak még úgyis.*

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Nov. 28, 2012 5:02 pm

*Na igen egy műholdas tévé, de az is elég hülyén nézett volna ki a korhű kalózhajón, egy moziterem az egyik kabinban. Oh, pedig találkozott már igazi veszéllyel, maximum hát nyitott maradt, végülis nem az a begubózódós fajta, annak nem látta soha sem értelmét. A felháborodásra inkább csak megrántja a vállát és tovább eszeget. Így sokáig tart, hogy folyton szünetet tart, amíg a másik beszél, hogy ugye hallja.* -Hát jó, nekem akkor is olyan könnyű, de értem én, hogy neked ez fekszik. *Bólint végül, aztán kiderül, hogy a másik nem vadász, bár az érthető, ha a védekezésre fektet hangsúlyt. Mondjuk nem is látszik kifejezetten egy világmegmentő hősnek az is igaz, nehéz is lett volna elképzelni róla, hogy valamiféle vadász lenne. Büszke lenne? Soha sem gondolt ebbe még így bele, de végülis igen, büszke rá, hogy micsoda, és felettébb szomorú, hogy már igazán nem lehet a tengeren, nagyon hiányzik neki a víz. Amióta szárazon van, az első hetekben még aludni is alig tudott, kifejezetten zavaró volt, hogy nem mozog alatt az ágy, a jól megszokott ringatózás hiánya. Csoda, ha veszettül kimerülten érkezett az iskolába? Lassan kezd akklimatizálódni, de azért lassan. A kincs hallatán viszont felcsillan a szeme.* -Igen szeretek az lenni, aki vagyok, viszont kincsről nem hallottam, miféle kincs? *Nem ismer afféle szóbeszédet, és még nem találkozott a kincskeresők közül se senkivel, vagy legalábbis beszélgetés szintjén biztosan nem. A gyakorlás lehetőségére csak megint megrántja a vállát, nem kifejezetten szeret csak úgy gyakorolni, ha harc, akkor legyen éles. Egy gyakorlótermi kis kardozgatás, ahol az ember úgyis figyel a másikra...az nem az igazi.*

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Nov. 28, 2012 4:52 pm

*Hát ha műholdas tévé lett volna, mágikus energiaforrással, éppenséggel lehetett volna a kalózhajón erre lehetőség, ám Alison nyilván nem gondolkozik ilyesmikben. Számára Jemina eléggé szabadszájú, aki végtelenül bátor, de igazi veszéllyel nem tudni, hogy találkozott-e, akkor talán nem lenne ennyire nyitott.* Visszafogott? Az, ami sötét lényeket szed le? *Kérdezi halvány felháborodást színezve a hangjába, egyébként mosolyog.* Nem, nem vagyok vadász, ám azt sem szívlelem, ha valaki más akar engem levadászni, inkább a védekezést részesítem előnyben. *Lepillant a fegyverére, ami nem volt túlságosan olcsó, bájait és torokátvágási képességeit is be kellett vetnie, hogy sikerüljön elkészítettni. A felhozott bemutatkozásra bólint.* Milyen büszke vagy rá. Derék. A mai világban egy picit mindenki kalóz, csak nem feltétlenül vizen. *Susogja, ő maga is a saját érdekeit nézi elsősorban, és elveszi amit kell.* A kalózok kincsei mennyire elterjedtek még? Mert ha nem is vámpírvadász, de afféle kincsvadász vagyok. Nem hallottál ilyesmiről, itt, ezen a tájékon? Ősi kincsről, amin talán átok is ülhet? *Kérdezi talányosan, hátha sikerül Jeminát rávenni arra, hogy szaglásszon helyett, míg ő maga bele nem simul a környzetbe, vetélytársairól is megtud mindent, ami csak fontos lehet.* Ha gyakorolni vágysz, csak szólj, és megtalálsz. *Körbenéz szemforgatva, hiszen még nem tudja, hogy hol is fog lakni, csak a vendégrészlegen talált fekhelyet.*

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Nov. 28, 2012 4:31 pm

*Hát a Terminátorról neki se lenne sok fogalma, mivel a kalózhajón nem túl gyakran néztek filmeket, kifejezetten tv sem volt, ami azért érthető, furán is hatott volna. Az pedig tény, hogy eléggé más a fegyverük, maximum messziről hasonló valamelyest, ennek fényében persze a küzdési technikájuk is merőben eltérő lehet. Lelkesen eszegeti a nutallás kenyeret, miközben baromira koncentrál, hogy a nyammogás ne nyomja el a másik lány beszédét, magyarán látványosan nem rág, amikor Alison beszél.* -Köszönöm, a tiéd is remek, csak nekem túlságosan...hogy is mondjam, visszafogott! *Keresgéli egy ideig a jó szót, és így sem az igazi a megfogalmazás, de azért nagyjából fogjuk rá megfelelhet. A válaszra picit újra oldalt dönti a fejét. Vas és ezüst, érdekes párosítás, az övé nem ennyire bonyolult, de azért többször hajtogatott acél, szép munka, kifejezetten nehéz eltörni bárkinek is.* -Oh, szép párosítás! *A magyarázatra is bólint, nagyjából ismeri az említett fajokat, habár nem mozog végtelenül otthonosan az ilyesmiben. A vérfarkasok inkább, a sötét tündérek mibenléte távolabb áll tőle, de legalább nem fénylények elleni fegyvere van a másiknak, az is valami.* -Ehhez képest az enyém egyszerű, inkább mágiával erősítem, ha arra van szükség. Netán valamiféle vadász lennél? *A kérdésre picit elgondolkozik. Ő? Egy partra vetett hal, ha egyszerűen akarunk fogalmazni.* -Nem korlátozottak a ruhák, láttam én már ennél merészebbet is hidd el, bár persze a tiédhez képest itt minden merésznek számít. *Mosolyodik el szélesen, afféle viccelődés képpen, bár kétli, hogy Al képes lenne elnevetni magát. Olyan az arca, mint egy márványszobornak, rezzenéstelen.* -Egyébként afféle kalóz lennék, a harcmodorom is ezt tükrözi. *Megpaskolja az oldalára kötött bőr ostort. Akrobatika, ugrálás és a kard.*

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Nov. 28, 2012 4:21 pm

*Nem kérdezi meg, hogy úgy Reese, mint a Terminátorból John Connor apja, hiszen sosem látott még mugli filmet, lévén nagyon idegen tőle minden modern dolog. A lány tehát még mindig állva csipeget a manó által felkínált süteményből, és a kalóz pengéjét nézi, amely mégsem teljesen olyan, mint az övé. Párbajtőrrel rendelkezik, amolyan igazán szívbe szaladóval, míg Jemina hajlított pengéje inkábbb handzsár, vágó, és nem szúró kard, amely a nagyfokú fájdalomra is képes lehet. A súlyozása alapján a húst úgy vágja, mint kés a vajat.* Igazán impozáns fegyver. *Leheli, és oldalt pillant, míg a másik az ő pengéjét vizslatja. A felvetésen élesen felnevet, de ezt is épp oly hangon teszi, mint bármi mást.* Nem aluminium és acél ötvözete. Vas és ezüst. *Magyarázza a másik arcát fürkészve, hogy csak használóról van szó, vagy egy igazán szenvedélyes harcosról, egy mesterről.* A vas a sötét tündérek ellen véd, míg az ezüst, biztosan tudod, a farkasok ellen hatásos. Nem árt felkészülni. *Most elhallgat, hiszen ezzel elég sokat árult el magáról, és a harcmodoráról, míg a másikról alig tud bármit is.* No és te? *Kérdez vissza tünődően.* Igen díszes a ruházatod, szabad itt ilyet? *Csatolja vissza a kardját, és nekitámaszkodik az asztalnak, a manók közben távoztak hogy ne zavarják a beszélgetést.*

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Nov. 28, 2012 2:42 pm

*Hát végülis a komoly vívótudás meg van, és valahol a pártfogó is, és bár nem fennkölt nemesi származék, de a vérét tekintve azért eléggé egyedi azt be kell látni. A másik végül csak nem beszél hangosabban, és süteményt kér. Hát igen a kinézete alapján egyáltalán nem lepi meg, hogy nem akar magának csokiból készült bajuszt, eléggé furán is nézne ki úgy, nem passzolna hozzá. Végül inkább akkor közelebb húzódik, és nagyon fülel, hogy hallja, amit a másik mondd.* - Ebben egyetértünk. *Bólint, hiszen szerinte sem lenne jó, ha minden kanyarban lenne egy tanár, aki figyelné a lépteiket, kifejezetten idegesítőnek érezné, hiszen soha sem kedvelte a kötöttségeket. Az idegen megnevezésre csak megrántja a vállát, tény, hogy elfelejtette a nevét, ez előfordul időnként.* -Jemina...Reese. *Mutatkozik be végül, érti a célzást. A kardra pillant, majd haloványan elmosolyodik, igen, úgy tűnik, hasonló az ízlésük, bár a nemesi alakhoz baromira nem passzol a kard, inkább eltudja képzelni egy délutáni tea mellett, mintsem valakinek a vérét véve, de hát, nem minden az, aminek látszik. Végül aztán lecsatolja a kardot az oldaláról, gyakorlott és nagyon jó forgatója, az ereje is bőven meg van hozzá, hiszen kell az izom, ha az ember lánya, már kiskorától fogva árbócra mászik minden gond nélkül és köteleket húzgál, állítja a vitorlákat. A másik kardját is megvizsgálja, esélyes, hogy könnyebb darab lehet, bár ezt inkább a külső alapján gondolja, hiszen arról fogalma sincs, hogy a lány vámpír, ez esetben jóval nagyobb fizikai erővel rendelkezik, mint ő.* -Furcsa...azt hittem jóval könnyebb a pengéd. *Dönti picit oldalt a fejét, majd visszateszi a pultra a kardot és tovább eszegeti a kenyerét.*

//És most fagy//

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Nov. 28, 2012 2:32 pm

*Azt ő is felfedezi, hogy Jemina igen magabiztosan mozog. Nemesi származás, vagy komoly vívótudás. Vagy talán egy magasrangú pártfogó, aki miatt a lány érinthetetlen. Ezeket veszi számításba, ahogyan a másik beszédét, viselkedését figyeli. Magában vállat von, talán nem beképzeltség önmagának bevallani, hogy ezek egyike sem gátolta még meg abban, hogy aki neki nem volt szimpatikus, a kanálisban végezte egyhamar. Aztán a nemesi származást törli is a listáról, a nutellás kenyér kicsit póriasnak tűnk, mégha a mogyorókrém drága mulatság is.* Köszönöm, nem kérek, inkább süteményt. *Aztán elegáns mozdulattal int az egyik manónak, aki egy tálcára meggyes-epres csigát helyez ki, de Alison egyenlőre nem lát neki, csak visszakapcsolódik a társalságba, anélkül hogy figyelembe venné Jemina kérését, miszerint beszéljen hangosabban. Ellenben finoman elmosolyodik, amikor kiderül, hogy a tanárok nem állnak minden folyosószegletben, azt nem bírná elviselni.* Ezt jó hallani, a dolguk az okítás, nem a felügyelet. *Bólint hát, és a lány pengéjét veszi szemügyre.* Hasonló izlésünk van idegen. *Jelezve hogy a kalóz nem mutatkozott be, közelebb lép, és a rapírra mutat.* Megnézhetem? Érezni akarom a súlyát. *A súlyból meg tudja állapítani, hogy Jemina milyen erős fizikailag, és hogy milyen vívó. Minél jobban el van tolva a súly az él felé, annál inkább figyelni kell, nehogy kiessen az ember kezéből. Ha pedig a keresztvasnál érzi, akkor igyekszik nem felnevetni, hogy kezdővel van dolga. A sajátját lecsatolja, és az asztalra helyezi, hogy mutassa az egyenlő szándékot*

//Fagy//

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Nov. 28, 2012 2:21 pm

*Úgy tűnik, hogy még valaki is érkezik. Éppen egy szelet jó vastagon nutellával megkent kenyeret majszolgat kicsit félreállva, hogy ne zavarja a manókat a munkában. Ezt is megkente saját magának, nem kért meg senkit. Anno a hajón is voltak matrózok, de sosem volt semmiféle felsőbbrendű érzése azért, mert ő a kapitány lánya, és nem is volt efféle rangbéli besorolás az apja által sem. Azt már elsőre meg kell állapítani, hogy nagyon máshogy néznek ki, hiszen rajta csupa szín ruha van, kellemesen dekoltált felső, testhez álló sötét barna nadrág, csizma, felül pedig színes, virágos, rózsaszínes-pirosas felső. E mellett persze kendő a derekán, kiegészítők, fülbevaló, karkötő, szóval eléggé látványosan van felöltözve. Rá is csodálkozik a fekete-fehér alakra, akinek még majdhogynem a bőre is olyan, mintha egy régi filmből lépett volna ki, de lássuk be, ebben az iskolában ez egyáltalán nem meglepő. A furcsa beszéd is szokatlan számára, hiszen ő inkább a kötetlen, néha szlenggel és alpáribb beszéddel is fűszerezett közléshez szokott.* -Öhm...aha! Az van is, fenséges, esélyes, hogy az ebéd készülhetett, de nekem most ez is elég. *Mutatja fel a vastagon kent nutellás kenyeret. Ebédelt már, úgyhogy most tökéletes ez a megoldás egyszerű kis nassolásnak. A halk beszédre picit meg piszkálja a fülét, olyan, mint amikor víz megy bele és kissé tompul a hallás.* -Hogy mi? Komolyan nem vagyok másnapos, de alig hallak, csak egy picit hangosabban kérlek. *Szól oda neki, mert így tényleg baromira füleleni kell. Aztán felpattan az asztalra, és ott eszeget tovább, úgy fest picit marad, akkor meg nem akar ácsorogni.* -Órákon előfordulnak, de amúgy...szerintem nem szoktak annyit mászkálni így a diákok között, meg annyira nincsenek is tömegesen sokan ha jó l tudom. *Válaszol, mert lássuk be igazából még ő se találkozott tanárral, de a ritkaságuk okáról fogalma sincs.*

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Nov. 28, 2012 2:11 pm

*Bár nem szükséges ennie, hobbiból meg szokta tenni, már csak azért is, hogy minél kevésbé tűnjön kívülállónak. Úgy néz ki, mintha egy régi filmből lépett volna ki, hiszen a haja és a blúza hófehér, a testhezsimuló nadrág, és az elegáns felső pedig fekete. Mandulavágású szemei szürkék. Kissé gyászos összeállítás, de hát az elegancia mindenek felett. A sors iróniája hogy pont olyan rapírt visel, mint az előtte belépő kalózlány. Alison kicsit irreálisan hosszú fülei kilógnak a hótincsek alól, így le sem tagadhatja származását, nem mintha baja lenne öröklétű eleivel. Macskaszerű mozgását bármely leopárd megirigyelné, sokszor vissza is kell fognia magát, hogy ne legyen a szemnek túl gyors amit csinál, ezért inkább megtördeli még azt is, ahogyan a kilincs után nyúl. A csuklóján nincsen visszahajtva a csipke, majdnem a tenyeréig ér, a blúz gallérja pedig felhajtva, mintha a nyakát védené. Betolja az ajtót, és a bent lébecoló manóknak bólogat, nem nézi le őket, de más világ, mint ő. Az egyenrangú társaságnak viszont bólint.* Idehozott a jó illat. *Akkurrátusan, mégis dallamosan beszéli a bolgár kemény nyelvét, van egy francia akcentusa, de talán ez majd eltűnik.* Alison Girard. *A kalózlánynak talán még erőltetnie is kell a hallását, ugyanis a vámpír nagyon halkan beszél. Nem azért, mert vámpír, a tündék között ez volt a divat, talán ösztönösen teszi nem tündék között is.* Nem találkoztam még tanárokkal. Csak nem kihaltak? *Kérdezi picit kihívóan, oldalra döntött fejjel.*

Tárgy: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Nov. 28, 2012 1:56 pm

*Még mindig elég sok olyan helyszín van az épületben, amit nem sikerült feltérképeznie, ezért döntött úgy, hogy a mai napot ennek szenteli. Halkan fütyörészve halad végig a folyosókon, régi kalóz dallam hangja száll, egy kicsit a békés tengeri életet idézi így vissza, persze ez korántsem olyan, mintha igazából ott lehetne, ahol lenni szeretne. Halovány aurája és a fáklyák fénye mellett nincs szükség rá, hogy plusz fénnyel világítsa be a folyosót, aztán nem sokkal később motoszkálást hall az egyik ajtó mögül. Óvatosan nyit be, a keze alapból a vékony pengén, ha bármi veszély leselkedne ott, de szó sincs ilyesmiről, csupán néhány manó sürög-forog odabent.* -Öhm...szabad? *Az óvatos kérdést úgy tűnik jó néven veszik, ugyanis láthatóan nincs ellenükre most a társaság. Így hát beljebb lépdel, beleszagolva a levegőbe, ahol finom ételek illata száll, lehetséges, hogy még az ebédből maradt, amit fent szolgálnak fel az étkezőben? Fene tudja, ennyire nem ért a hely mágikus megoldásaihoz. Azóta sem találkozott a fél-démonnal, akitől a gyertyákat kapta, de még akad belőle, szerencsére, így hát lesz az esetleges következő másnaposság alkalmával is.*

Hozzászólások száma : 860 Kaszt :

The member 'Kalandmester' has done the following action : Roll dices

'Tízoldalú' :
Házimanók Titkos Konyhája - Page 2 Tiz

Result :

Házimanók Titkos Konyhája - Page 2 Tizolda

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

//No dobok én is. Smile

1-29: különleges tárgy
30-42: általad választott különleges tárgy
43-63: mágikus felszerelés
64-74: általad választott mágikus felszerelés
75-85: familiáris vagy személyes tárgy
86-00: relikvia//

Hozzászólások száma : 860 Kaszt :

The member 'Steven Grivalt' has done the following action : Roll dices

'Tízoldalú' :
Házimanók Titkos Konyhája - Page 2 Tiz

Result :

» Titkos Kentaur Liget