Udvar

Tárgy: Udvar Szer. Jún. 24, 2009 7:12 pm

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Vendég

*Ele is érkezik az udvarra, immár újra vidáman, mivel most ébredt fel Deyan, és most kimondhatatlanul örül neki. Egyetlen ismerőst sem lát az udvaron, úgyhogy csak köszön mindenkinek, és vár, hogy érkezzen a tanár. Kíváncsi, hogy milyen lesz a szakkör, még nem volt eddig ilyesmin, csak Deyan mesélt neki régen, hogy mik voltak.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Aug. 05, 2009 3:58 pm

* Lassan sétál be egy tünde az udvarra. Csőszárú farmert és egy pólót visel. Mellette a fekete párduc is besiet az udvarra. Concordia a szakkörre jött, és vele együtt a daimonja is. Az egyik fához megy és neki támaszkodik. Most nincs feltétlenül kedve beszélgetni. Maximum Zakuroval folytat, majd elméleti beszélgetést. Mást nem nagyon akar. Várja, hogy a szakkör elkezdődjön és az udvaron pislog néhányszor körbe, hogy legalább képben legyen, mi történik körülötte.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Aug. 05, 2009 3:58 pm

*Egy sápadt, fakú arcú, szőke hajú lány jelent meg az udvaron, egyenesen a Kúriából. Kezei zsebre dugva, pálcája is ott lapul, kardigánja zsebében. Attól függetlenül, hogy nyár van, elég hűvös az idő, a szél is fújdogál. A lány egy fekete farmerban meg egy bézs kardigánban, és egy szintén fekete cipőben lépdelt oda, ahol több diákot is látott. Halk léptekkel oson oda Akonihoz, és üdvözli a fiút.*- Szija. Hogy vagy?* kérdezte egy bájos mosollyal, miközben a többiekre pillantott. A Lawrence- Chris párosnak biccentett egyet, a másik srácot viszont nem ismerte, különösebben nem is foglalkoztatta. Kissé mintha idegesen pislogott volna körbe, el Jericho-t várva, mivel elvileg ő fogja "levezetni" ezt a szakkört.*

Vendég

*Mila érkezik a madártoronyból. Felnéz az égre, hogy vajon látja-e még az imént útjára inditott sas,t de - szerencséjére - már messze jár. Mila egy elismerő mosolyt villant meg, majd a mellette lépkedő Leilára pillant.*
-Hova is megyünk most tulajdonképpen? - teszi fel a kérdést, mert annyira nem nézte meg a kiirást. Csak annyit, hogy valami szakkör lesz. De végül is igy izgalmasabb lesz. Milán egy fekete nadrág van, egy piros top, ami elég feltűnővé teszi a lányt. De ezt nem is bánja, szereti ha legeltetik rajta a szemüket a fiúk. Most nincs vele fekete táskája, csak a zsebében lapul pálcája. Körbenéz. Elég sokan várnak. Várja, hogy mi is fog történni.*

Vendég

[Christopher, Unirone, minimálisan Rose]

*Az már más kérdés, hogy ilyen társaságra talán még vágyik is, mindenesetre nem utasítja vissza. Mikor a fiú megáll mellette, és elnyújtottan ráköszön, fél szemét kinyitja, majd a másikat is, és halványan, tőle csak a fiúval és rokonaival szemben megszokott melegséggel mosolyog rá Chris-re.* - Szervusz, Strife. Ariana lezavart, hogy közösségi program, meg egyebek... szocializálódjak... ő persze nincs itt, de hát... ez van. *Megvonja a vállát kissé, majd felpillant, jön-e más is. Jön, méghozzá meg is szólítja. Lawrence enyhén felvonja a szemöldökét, majd hideg hangon válaszol.* - A nevem nem "hé, te", hanem Lawrence, ellenben az Önét nem hallottam. A selyemfiúra hadd ne reagáljak semmit, mindazonáltal a szakkör igen, innen indul. *Az érkező Rose-nak csak int köszönésképpen, a lány vagy észreveszi, vagy nem.*

Vendég

*Adam érkezik az udvarra mert úgy hallota itt lessz egy bizonyos szakkör és egy remek alkaloom hogy új kardját kipróbálja bár nem tudja mi fog itt történni hisz bármi lehetséges de azért figyelni fogja a dolgokat majd kit pillant meg? hát Elét aki jobb hangulatban van* -Miújság Elros?*kérdi a sráctól.

Diák Hozzászólások száma : 89 Kaszt : Üzenőláda :

*Szakkör lesz, afféle naxis utánérzésű, ezért is jött meg pár nappal előbb a nyaralásból, hogy ide tudjon érni. Bár még lett volna egy kis ideje a családi nyaralóban Hawaii-on, de ilyen az élet, ez is fontos. Az aurornak készülő leányzónak ugyanis nagyon fontosak a kalandok, és a lehetőségek hogy fejlessze magát és az erejét. Aprót biccent már jelen lévő szaktársainak, és a többi diáknak is, no meg körülnéz, hátha itt van valamelyik tesója is, már egészen rég látta őket, mivel nem jöttek a családi nyaralásra, jobbnak látták itt maradni. Egyelőre csak nekidől az egyik fának, és várakozik.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Aug. 05, 2009 4:03 pm

*Torsten érkezik az udvarra barátnőjével Zarával. A bál óta nagyobb közegben nem jelentek még meg együtt és most kicsit ideges votl a fiú. Azonkívül első szakkörén vesz most részt, még sosem volt iylenben része. Barátnőújét dereakánál fogva ölelte magához.*
- Nos Drágám? Szerinted mi fog itt történni? valami szakkör elsz azt tudom. De mi? Tudsz többet róla mint én? Remélem igen, főképp, hogy prefi lettél. Nagyon büszke vagyok rád kedvesem.

Vendég

[Mila]
*Hát változott a helyzet. Mila mögött érkezik, kicsit meg is lepődik,hisz eléggé bunkó ma a csaj. Leila is tud bunkó lenni,de azért válaszol a kérdésre amit feltett Mila.- Eléggé vicces. Nem,nem járunk.*Mosolyodik el. Ő meg Aaron? Vicces.. - Azt hiszem a nellondi temetőben lesz kutakodás.* Néz Milára,majd leül az egyik padra amíg nem jön a kísérő tanár. Hiányoznak neki az állatai, ugyanis most nem hozta magával őket. Pedig kár volt. Most visszaugrana értük,de nem teheti. Vagy megtehetné? Nem teszi.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Aug. 05, 2009 4:05 pm

*A vámpír jelenik meg a semmiből. Erőteljesen kiváncsi rá, hogy kik jönnek el a szakkörre, ugyanis az órarend alapján nem éppen barátságos hely lesz az uticél. Hangtalanul biccent, majd középre nyújt egy hófehér kristálykoponyát, ez lesz a zsupszkulcs.* Üdvözletem mindenkinek. A mai este nem mondható kirándulásnak, ezért remélem mindenki hozott magával pálcát. Érintsék meg a zsupszkulcsot, én nem tartok önökkel, sok szerencsét. A feladat majd ott kiderül. *Megvárja míg mindenki elteleportál, majd eltűnik.*

//Nellondi temetőbe írjatok, ha még nincs ilyen, akkor rögtön létrehozom.//

Vendég

[Leila, Rose]
*Leila ott jön mögötte és mikor megszólal, Mila észre is veszi, hogy ott van.*
~Áh. A kis sunnyogó~*mosolyodik el magában.*
-Ja, azt hittem. Bocs a feltételezésért - mondja és kacsint a lányra. Ahogy leképzeli őket együtt, elfintorodik.*
~Na ja. Nem is néznének ki együtt. Persze élőbe lehet, hogy igen és az én fantáziám a satnya~*gondolkozik Mila. Ekkor megpillantja Rose-t is. Na meg Lawrence-t, akivel a Születésnapi bált töltötte. Elmosolyodik, majd megigazitja a ruháját és odasétál hozzájuk.*
-Szia Rose! - köszönti a lányt. Most nem mosolyog. Ebből Rose is tudhatja, hogy nem a kedves, hanem az undok Mila van itt, gi jobb lesz tőle a távolságot tartani. Persze Rose-zal soha nem lenne gonosz.*
-Sziastok! - köszön a kis csapat felé is és Lawrence kap egy mosolyt is.*

Vendég

*Az udvarra egy kocsi érkezik, amiben egy fiú ül. Hogy ki ő? Simeon Stanimirnak hívják. Eléggé izgul, de ezt az arcán cseppet sem lehet látni. Olyan nyugalommal ül a kocsiban, mintha minden nap ide járna, amióta megszületett. Ez azonban nem egészen így van. Valójában izgul, csak elrejti érzelmeit. A kocsi hirtelen megáll. Simeon elköszön a kocsistól és leszáll a járműről. Arcán egy röpke mosoly jelzi, hogy tetszik neki az udvar.*

Vendég

*Az egyik padon egy leányzó ül; szőke hajú, rajta farmernadrág és fehér póló. Hosszú haja fekete szalaggal van összefogva, mellette pedig a padon egy vadmacska trónol, vállán mókus, oldalán oldaltáska, teletömve. A lábát lógatja, láthatóan vár valakire, vagy valamire. Látja a kocsi érkezését, mire felpillant; kissé hunyorog a szemébe tűző naptól, a szeme felé emeli a kezét, majd mikor a diák leszáll a kocsiról, őt követi tekintetével. Megvárja, amíg a vadőr megbeszéli vele amit esetleg akar, majd mikor Jozef elmegy a dolgára, akkor a lány feláll. Kissé frusztráltan kifújja közben a levegőt, majd halványan elmosolyodik, és közelebb sétál az újonchoz, intve neki.* - Szia! Most érkeztél, igaz...? Milyen szakos vagy? *A nyakát nyújtogatja, szakjelvényt keresve, majd a denevért rántva egy pillanatra megrándul az arca, de a másik talán észre sem veszi; újra felölti a mosolyt, és kissé meghajol, mókásan.* - Ariana vagyok, Naxeldires szakmegbízott. Éppen elutazni készültem, de az öcsém csak nem jön, szóval addig felkísérlek a szobádba, rendben? *A vadmacska is közelebb ballag, bizalmatlanul méregetve az újoncot.*

Vendég

*A lemenő nap fényei már jócskán a horizont alját csillogtatják meg mikor a kocsiból egy fekete hajú lányka is kilép. Első ránézésre talán ha eléri a 170 centit. Hollófekete haja valahol a háta közepét verdesi, ahol is egy vörös szalaggal van összekötve. A szalag szárai valami 30-40 centisek lehetnek. Arcra egy királynő, alkatra egy elffel vetekedhet. Karcsú mint a nádszál, és hajlékony. Legalábbis mozgásából ez jön le. Teste egy fekete farmerba, egy acélbetétes bakancsba, és egy tölcséres ujjú fekete blúzba van bújtatva. Hogy mit rejt a blúz, az más kérdés. De erről nem i igen tudhat akárki. Ha meg kibontják a ruhájából… nos az egy másik történet.
Kilép a kocsiból, és körbe néz. Szimatszatyor, mi az oldalán lóg, azon ott terpeszkedik a denevér embléma, ami valószínűleg a szakot jelölheti. Körbe pillant, majd benyúl még a nagyobb táskáért. a táskája egy katonai málhazsák. Az is a második sor karikáig megrakva, és ott húzva össze. Lendületes mozdulattal dobja ki a porba, így az tompán puffan. Hangjából ítélve ruhák lehetnek benne.
A szőke lányra, és a fiúra pillant, és bolgárul köszön.
- Sziasztok! Báthory Marijana vagyok. Azt hiszem… Ide kellett jönnöm. Jó helyen járok?
*Azzal kérdő tekintettel figyeli a párocskát. A hang ami megüti a fülüket elég határozott jellemet sejtet.

Vendég

*Simeon hosszan belélegzi az esti, pontosabban szürkületi friss levegőt. Szereti ezt a napszakot. Ellentétben a reggellel. A reggel is lehet friss, de nem Simeonnak. Olyankor még a saját nevét sem tudja. Csak akkor jut eszébe ha megszólítják. Na jó, igazából azért nem ennyire lusta, csak a nehezen ébredők közé tartozik. Egy halk puffanás töri meg a csendet. Simeon közben elfelejtette, hogy a táskája a válán csücsül és egy apró rossz mozdulat eredményezte a puffanást. Keze már majdnem elindult a föld felé, hogy gyorsan felkapja, de inkább úgy döntött, hogy ott hagyja, mintha direkt ledobta volna. Nem akarja égetni magát. Körül is néz, hogy meglátta-e valaki. Nem messze tőle egy lány áll és éppen Simeon felé indul.*
-Szia! Simeon Stanimir vagyok. Igen, ebben a pillanatban érkeztem. Naxeldires vagyok.
*Azért mégis csak lehajol azért a táskáért és a válára akasztja. Időközben egy másik lány is csatlakozik hozzájuk.*
-Szia! Simeon Stanimir vagyok. *Mutatkozik be az újonnan érkezőnek.*

Vendég

*Az előbb eltűnt Jozef hamarosan visszatér a kocsival; Ariana felpillant. Nem ismeri a leszálló lányt, és csomagjai vannak, tehát minden bizonnyal újonc. Na remek... mindenki akkor jön, hogy feltartsa, mikor ő menne el? Vág egy fintort, de ez nem igazán látszik; hiszen Marijana messze van, Simeontól pedig így elfordult. Majd újra mosolyt erőltet az arcára; és a sok éves színészi gyakorlatnak köszönhetően szinte egyáltalán nem látszik, hogy a mosoly nem szívből jön. Maximum a szemén, de hát kinek van ideje, alkalma arra, hogy mélyen a szemébe nézzen? Vadmacskája kissé közelebb oson, szökken a lányhoz, körbefutja, majd visszatér gazdája mellé.* ~ Naxeldires, a táskáján a kitűző. ~ *Ariana talán odamenne a lányhoz, de ez szükségtelen, hiszen ő is feléjük tart, tehát megvárja, amíg odaér, majd biccent neki.* - Szia! Ariana vagyok, szakod megbízottja.. neked is mondom, hogy utazok el, de amíg az öcsém nem jön, meg tudom mutatni a szobátokat. Ott lesztek néhány napig, amíg leadminisztrálják az érkezéseteket, ez egyfajta várószoba. Néhány nap múlva egy prefektus átkísér másikba. A mocsár és a hegység tiltott terület, és este tíz meg hajnali öt között kijárási tilalom, ilyenkor csak a saját szobátokban, a főhadiszállásokon vagy a társalgóban lehet tartózkodni, mert nem jó az őrdémonokkal összefutni a folyosón. *Az információk már mind a két diáknak szólnak, felváltva néz egyikről a másikra, kezeit a háta mögött összefonva, lábán hintázva előre-hátra. Ez a mókusnak persze nem tetszik, méltatlankodva kapaszkodik a lány vállába, aki felszisszen a belé fúródó karmok érzése miatt, és inkább megáll egy helyben.* - Nos, akkor indulhatunk a szobák felé? A második emeleten vannak a fiú hálók, a harmadikon a lány hálók... felkísérlek először a másodikra, ott Simeon leteszi a cuccait. Ha szeretné, hogy körbevezessem, akkor jön velünk, letesszük Marijana dolgait is... ott Marijana is eldönti, szeretne-e körbevezetést. Ha nem, akkor mehet amerre szeretne, ha meg igen, akkor jön velem. Így jó lesz? *Nem parancsoló hangnemben adja elő, hallatszik a hangján, hogy ez csak egy terv, amin lehet változtatni, ha a másik kettő akarja.* - Messziről érkeztetek?

Vendég

A kis szöszi leadja a dolgokat elég hamar, hogy ő menne már a pokolba is ha hagynák. Ám úgy tűnik nem hagyják. Hiába a jó álca, a nonverbális jeleket akkor sem lehet meghazudtolni. Mint pl a már említett szemek. Márpedíg Jana igen is, hogy keresi a szemkontanktust.
- Hm... harmadik emelet...
*Dünnyögi maga elé a lány. Majd bólint. Blúza alatt valami megcsendül, de mind ez egy pár pillanat.
- Ellenben ha kérhetném... szólítsatok csak Janának. A Marijana... olyan hivatalos... márpedíg egy iskolában vagyunk nem igaz?
*teszi fel mosolyogva a kérdést. Tipikus protokoll mosoly. A színjátszós megbízott bezony észre is veheti, hogy a mosoly nem szokott a lány repertoárjában szerepelni.
- Tehát akkor mind a ketten a szakomon vagytok? Vagy mi a pokol.
* Mondja még mindig ugyan azzal a kifejezéssel.
- a körbevezetést elfogadom. Lévén most járok itt először, és nem akarok eltévedni. Valamint megérdeklődhetem, hogy ti honnan jöttetek? És úgy látom lehet állatot tartani. Na ez jó hír.
* Lelkesedik fel a lány.

Vendég

*A fiú most Arianára figyel és hallgatja a programot. Néha közben ásításra húzódik a szája, de a kezét elé rakja, hogy leplezze a valóságot. Hiszen nem tehet róla. Nem ő akar ásítani, ezt nem lehet visszafojtani. Azért igyekszik figyelni.*
-Én Plovdivból jöttem. *Válaszol a lányok kérdésére.* -A körbevezetést én is elfogadom. *Feleli a fiú. Érzi, vagyis tudja, hogy Arianának lenne jobb dolga is, de ez most nem érdekli a fiút. Neki is lett volna sokszor jobb dolga és mégis azt kellett csinálnia amit mondtak neki. Simeont így nevelték a szülei. A szüleit pedig a fiú nagyszülei. Évszázadokra visszatekinthető nevelés lehet, de ez most nem fontos. Szigorú nevelést kapott.*
-Engem pedig szólíthattok Simonak. Ottho...* Egy pillanatra megáll a szava, de aztán mégis folytatja.* -Otthon is így hívtak. Vagyis hívott valaki.

Tárgy: Re: Udvar Pént. Aug. 07, 2009 11:05 am

*Joe érkezik az udvarra Rose-zal. A harmadik emeleti folyosóról érkeznek ahol eléggé jól elbeszélgettek. De azért a fiú szeretett volna kijönni levegőzni, és hát Rose is. A fiú daimonja és a lány kutyusa mögöttük sétálnak.- Leülünk az egyik padra?*Néz a lányra,majd elindul az egyik pad felé. Leül,,majd a lányra néz.- Hát, azt hittem idáig én csináltam egyedül ezt. * Persze az ellökésre gondol. - Azt hittem ez magánbénaság,de úgy látom nem.*Mosolyog a lányra. - És hogy állsz a vizsgákkal?*Kérdezi majd kicsit még fészkelődik. Valahogy nem kényelmes. Vagy csak kicsit hiperaktív és nem tud a seggén maradni? - Igen, Fredet mentette ki Killer. És mesélted is,hogy a szőrmókok eltűntek. De azt nem mesélted,hogy van egy kutyád is. De nagyon aranyos.* Közelebb hajol a kutyushoz,majd megsimogatja. - Nem jöttek ki a szőrmókkal, vagy akkor még nem volt meg? Csak mert amikor mindig tlaálkoztunk, csak a szőrmók volt itt, és a kutya nem.* Vonja meg qa vállát. Valahogy nem érti ezt az egészet de hát ez van.- Muszáj lesz beengedned, vagy betöröm az ajtót.* Mosolyodik el. Persze ezt a szobásra érti,de nem lenne képes betörni az ajtót. Annyira nem erős. De azért varázslattal biztos ki tudná robbantani. De talán ezért még ki is lehet rúgni. Pedig ezt az 5 évet még ki akarja járni a suliban. - Kik a szobatársaid? *Érdeklődik. Igazából tényleg nem tudja kik a szobatársai. De nem is fogja őket ismerni. Vagyis jó, Rose elmondja a nevüket,de Joe-nak semmi fogalma nem lesz,hogy kik azok. Joe hirtelen az órájára pillant,majd kicsit szomorúan Rose-ra tekint.- Bocsi Rose,de mennem kell. De azért remélem, majd még találkozunk. Szia! * Áll fel,majd elindul a kúria felé daimonjával.- És bocsi. * Int még vissza,majd nemsokára eltűnik.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Aug. 07, 2009 11:27 am

*A pados dologra biccent, és megindul feléje, majd leül a fiú mellé.*- Öhm, hát nem, mással is összeütköztem idáig sikeresen.* mosolyodott el kissé nyakatekert mondatán.*- Vizsgák? Nem vizsgáztam, év végén átmentem másodikba. És te? Bár, emlékeim szerint erről már beszéltünk.* jegyezte meg kicsit nevetve a fiúnak. Joe már csak ilyen.*- Igen, nem bírták egymást. Inkább úgy volt, hogy külön járkáltak. Az elején Fred-et bezártam, és Lucas jött velem, de aztán beláttam, hogy ez a bezárás nem a legjobb ötlet, így inkább Lucas maradt a hálóban, kettőjüket nem lehetett hagyni, a drága szobatársaim este úgyis felfogadták örökké, hogy vagy valamelyik állat, vagy én is repülni fogok, mert hogy a két állat annyit morog éjjel. Hát ha utálták egymást ..* motyogta Rose, vállat vonva.*- Betöröd? Az érdekes lesz ...* mondta vigyorogva, majd elképzelte a jelenetet, amin csak egy jót mosolygott.*- A szobátársaim ... Pontos neveket nem tudok, azt hiszem, kettő allidonos, Viktorya és még valaki ... Meg egy naxeldires, Jane Scott, a nővérem.* mondta kedvesen, bár azt nem tette hozzá, hogy ezer éve nem látta.*- És a tieid?* kérdezte vidáman, majd meghallgatta a választ.*- Oké, semmi gond. Persze, még összefutunk. Szia!* köszönt el egy bájos mosollyal, majd utána intett. Pár percig csak üldögélt a padon, majd felpattant.*- Lucas. Gyere.* mondta, majd mikor a kutyus akkor sem akart megmozdulni, csak azt bámulta, ahogy Joe és Killer eltűntek a Kúriába vezető úton, gazdája mégegyszer rászolt, amire elindult, és mentek ketten, a Kúriával ellenkező irányba. Talán Nellondba?*

Vendég

*Deyan érkezik az udvarra egy kis levélkével a kezében. Tudja, hogy azt egy iskolai bagoly küldte míg aludt, a hátán rajta van a Nezabar címere is. Eddig nem merte kibontani, de most már nagyon kíváncsi, úgyhogy felnyitja, és kihúz belőle egy kis rövid levélkét.*
"Tisztelt Mr Dragomir!
A vizsgaeredményei a következőképp alakultak:
Bestiatan: kiváló, 93%
Auror mágia: kiváló, 96%
Harcművészet lélektana: dicséretes, 100%
Látványmágia: dicséretes, 100%
Rúnamágia: elfogadható, 70%.
Mindezek alapján megállapítjuk, hogy Ön szeptember elsejétől iskolánkban a harmadik évfolyamon folytathatja tanulmányait.
További jó nyarat kíván szívélyes üdvözlettel:
A Nezabar tanári kara."
*Mikor ezt a levelet elolvasta, örömében táncolni kezdett. Álmában se képzelte, hogy ilyen jól fognak sikerülni a vizsgák. A rúnamágia kissé szúrja a szemét, de ráfogja arra, hogy biztos pikkel rá a tanár, és ezért nem adott neki jó jegyet.*
//Persze user tudja, hogy azért annyi, mert keveset írt, de Deyan nem.//

Vendég

*Adam érkezik az udvarra ahol a szakja prefijét Deyant látja miközben örömtáncot lejt az udvar közepén* ~Na Deyan most egy kicsit megvicellek.~ *gondolja nevetve Adam majd Deyan lábára szegezi a pálcáját és elsuttogja a varázslatot.* -Locomotor Mortis! *mondja így siker esetén Deyan lábai összecsomósodnak*

Vendég

*Valaki érkezik hátulról, és a következő pillanatban egy varázsigét hall, majd hasra esik.*
-Áú, eszednél vagy? *mondja, és mivel rosszul esett, már fáj is a feje. Feláll, és meglátja, hogy egy teljesen ismeretlen diák a tettes.* -Még most jöttem ki a betegszobáról, nem jó, ha elesek. Szerencséd, hogy csak hasra estem, különben most vihetnél vissza. *mondja, aztán leporolja magát, és bemutatkozik, de már csak azért sem nyújt kezet. Rossz képet festett magáról már az első találkozásukkor.* -Egyébként Deyan Dragomir, harmadikos deris prefi. Úgyhogy jobb, ha vigyázol, mert megbüntethetlek. *mondja dühösen, és visszaül a padra. Hát ennyit a jókedvéről.*

Vendég

-Üdvözletem. Adam Saturday első Diákképviselő. Úgy hogy ha nem vigyázol még ügyvédet hívok. *mondja nevetve* -Ő pedig a daimonom Aspasa.*mutat a rókára* -Üdvözletem sajnálom Adam meggondolatlanságát de szeret tréfálkozni másokkal és ritkán gondolkozik. A tulajdonságaiból én örököltem a nyugodtságot így általában én szoktam használni a fejem.*mondja a daimon és az illemt is a daimon kapta.*

Vendég

*Elmosolyodik Adam visszavágásán, aztán meghallgatja a róka daimón véleményét.*
-Jól van, semmi baj. De tanuld meg, hogy nem támadhatsz le csak úgy mindenkit. Két hétig kómában voltam, és ha hanyatt esek, újra eltörhetnek a csontjaim. Még most gyógyítottak meg. *magyarázza a fiúnak, aztán azért kap egy kis dicséretet is.* -Habár azt díjazom, hogy ezek szerint jó harcos vagy. A derisek szeretik a harcot. De csak akkor, ha az ellenfél is tudja, hogy támadni fogják, és nem fegyvertelen. *magyaráz a srácnak.*
-Egyébként pedig annak örültem, hogy harmadikos lettem. *mondja, és odaadja a levelét, amit most kapott. Kicsit gyűrött lett, de még olvasható.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar