Udvar

Tárgy: Re: Udvar Vas. Dec. 26, 2010 7:13 pm

First topic message reminder :

*Egy leányzó sétálgat, a szemét az elpusztult növények látványa vonzza, és lépten-nyomon igyekszik őket feléleszteni, segíteni nekik, különféle Természetmágiás varázslatokkal, mint Természetes körülmény teremtésével, gyógyításokkal, amikhez ért. Vagy dalol nekik valami gyógyító dalt, hátha... Csak jönne össze. Nem véletlen sétálgat itt, ugyanis amikor megtudta, hogy Andi jön, azonnal előterjesztette az egész vezetőségnek, hogy ez a diák az övé, bármelyik szakra is kerül. Mikor észreveszi, illetve, mikor Tria észreveszi, azonnal felkapja a fejét. Akármennyire fájós-lábú, és akármennyire anti-mozgékony, azonnal a lány felé veti magát, vagy inkább rá? Igyekszik azért úgy vetődni, hogy el ne essenek, akárhogy kétszer akkora mint a leányzó.* - Andiiii! *Jön a szájából a csata kiáltásszerű megszólítás és szépen öleli, szorítja, hisz olyan rég nem találkoztak. A macska nagy zöld szemeivel pislog rájuk és kicsit mintha mosolyogna... Bár a macskaszájával mindig olyan, mintha mosolyogna.*

Vendég

*Vidáman énekelget talán kissé hangosan, de végülis nem olyan nagy baj, hisz szép hangja van. Mikor lépéseket kezd hallani, abba hagyja az éneklést, kinyítja a szemét és Susanra mosolyog.* - Szia Susan! Foglalj helyet. *Mondja a megszokott kedves mosolyával és megpaskolja bal kezével a maga melletti helyet. Renit az elébe teszi a gitárt még maga mellé másik oldalra a padra. Így mégis csak kényelmesebb. Amint Susan leült felé fordul.* - Mi újság veled? Rég láttalak. *Mondja ismét csak azzal a kedves mosollyal az arcán. Ha Susan beleszippant a levegőbe akkor enyhe ibolya illatot érezhet. Hát igen, mostanában ibolya illatú parfümöt használ.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Márc. 08, 2011 4:51 pm

-Semmi különös nincs velem. Veled?*Kérdezi és viszonozza a mosolyt amelyet Rékától kapott. Susan örül, ha valaki vidám, mert akkor ő is vidám lesz. Ez történt most is. A lány a táskájában kutat. Van abban rengeteg kacat. Nemsokára egy csomag szőlőcukrot emel ki.*-Na végre! Kérsz?*Mondja és maga kivesz egy darabot és szopogatni kezdi. Körülnéz és látja, hogy a tavasz hamarosan átveszi a tél hatalmát. Aminek örül, mert nem a tél híve. Inkább a nyáré.*

Vendég

*Hallgatja Susant, majd csak félre dönti a fejét.* - Hát az nem sok... Mondjuk velem sincs több. *Mondja nevetve a lánynak. Mostanában nem nagyon történik vele semmi. Figyelni kezdi ahogy a lány a táskájában matat, majd végül előhúz egy zacskó szőlőcukrot.* - Köszi, kérek. *Mondja mosolyogva, majd vesz ő is egy darabot és szopogatni kezdi.* - Készülsz a holnapi Nekromágia órára? *Kérdi a lánytól és újra a táskára pillant.* ~ Hm... kíváncsi vagyok mit veszünk, majd órán. ~ *Gondolja, majd a táskáról a lányra pillant.** - Te szereted a Nekromágiát? *Kérdi a lánytól, majd csak hallgatja.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Márc. 08, 2011 5:17 pm

-Aha nagyon. De nem vagyok valami jó. Éppen az órára készültem. Ja és a táskám igen érdekes ugye? Sok minden belefér. És ahhoz képest soha nem nagyon nehéz. Persze ha nagyon sok mindent raksz bele nehéz lesz.* Mondja, majd újra kutatni kezd. Hamarosan egy kör alakú dobozt vesz elő. Torta van benne.*-Kérsz ebből?* Kérdi, majd csak hallgatja a lányt. Miközben a szél a haját birizgálja, nem túl barátságosan.*

Vendég

*Hallgatja a lányt, majd csak bólint egyet mosolyogva.* - Én nem nagyon szeretem. Gonosz nekem. *Mondja egy grimasszal az arcán, majd újra megszólal.* - Biztos tértágított. Nekem is van egy, csak azt általában órára viszem. Sokszor jól jön. *Mondja még mindig mosolyogva a lánynak. Mikor a lány egy tortát húz elő kicsit nagyot néz.* - Köszi nem, most valahogy nem vagyok éhes. *Mondja kicsit szomorkásan mosolyogva.* - Milyen gyorsan besötétedett. *Mondja a lánynak, miközben belebámul a sötétségbe.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Márc. 08, 2011 5:39 pm

-Azért annyira nem hamar. Télen sokkal hamarabb szokott. De nekem most már mennem kell. majd talán máskor is kijöhetnénk.*Mondja majd feláll és összeszedi a cuccait. Aztán eltünik az épületben.*
//Köszi a játékot, de most nem hiszem, hogy tudnám fojtatni.//

Vendég

*Bólint egyet a lánynak és mosolyogva elköszön tőle.* - Akkor, majd máskor. Szia! *Integet még egy sort a lánynak, majd még pár percig ül a padon és végül úgy dönt, hogy inkább ő is valami világos helyre indul. Talán lenéz a Jeniliába, ott már elég régen volt, de lehet, hogy inkább a suliban kezd, majd mászkálni. Még nem tudja. Hátára veszi gitárját, Renit a vállára teszi, aki ott kényelmesen elhelyezkedik, majd szépen elindul énekelgetve. Most nem lesz a dalának gitár kísérete.*

// Én köszi! Smile

//

Tárgy: Re: Udvar Szer. Márc. 16, 2011 7:00 pm

*Egy fiatal leányzó pihenget az egyik fán, az udvaron, hallgatva a távolban csobogó patakot. Hozzáillő, mondhatni rászabott terepnadrágot visel, hozzá illő felsőt, mindkettő sivatagi színben pompázik. Alatta egy sima, drapp póló, mely illeszkedik a homokszín, sivatagi álcájához, lábán egy sima tornacsuka feszít, és egyik kezével a fába kapaszkodik, miközben félhangosan énekel.* -I just wanna' lay down this world. Gonna shoulder up a' my cross.. Gonna take it home to my Jesus.. Ain'a that good news.. *és egy laza mozdulattal leng le a fáról, lábaival kapaszkodva, és csak leng ott, békésen. Nem messze tőle, a fa alatt, valamerre biztonságos körzetben éppen játszik egy hosszabb zoknival, amit már tegnap is nyúzot.*

Vendég

*Könnyed, komótos léptekkel sétál egy deréki érő szőke hajú lány, bőre hófehér és sápatag talán még egy vámpír is megirigyelné tőle... Na, jó ez talán enyhe túlzás, mindenesetre egy hosszú fehér ruha van a lányon, mely szépen kiemeli karcsú törékeny alakját. Arcán mosoly ül, ahogy lépked a fűben, mezítláb van és hogy miért nem fázik? Nos, egy hőburok elég sok mindent megold... A lány mellet Darwin is ott lépdel, aki néha előre fut, majd megáll , aztán ha gazdája beérte akkor újra előrefut. A lány zöld szemei végül egy alakon akadnak, mire csak félrebiccenti a fejét, de végül kecses lépteit felé veszi.* - Üdv. *Mondja halkan, miközben egy halovány félmosoly jelenik meg az arcán.* - Azért látom benned is van erő. *Mondja kedvesen, miközben leül, de úgy hogy lássa a másik lány arcát.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Márc. 16, 2011 7:16 pm

*A közeledők felé csak vet egy félmosolyt, majd integet, és felhúzóczkodva eltűnik a fák lombjai között néhány pillanatig, hogy az után hatalmas puffanással érkezzen meg, mégis puhán a földre. Tulajdonképpen egy hangsora sikeredett, de könnyed földet érést mutat be, féltérdre, félig guggolva érkezve meg, egyik keze elöl, másik hátul, mint valami filmben. Innen néhány pillanat alatt áll fel, majd hátrafordul, és füttyent halkan, mire két kajla fül kezd el felfelé meredezni, az égnek, majd négy tappancs kocog közelebb a lányhoz, farok csóválva, kíváncsian döntve oldalra a fejét, amikor a két ismeretlent megpillantja, szájából a nagy zokni lóg ki nyúzottan.* -Kösz a bókot. Erre felé divat lett a fehér? Vagy valami szekta alakul? *kíváncsiskodva méri végig a lányt, de nem gorombán, sokkal inkább kíváncsiság csendül testtartásából, meg a szavaiból is. Halkan zizeg, csörög a nyakában a dögcédula, ahogy megrázza a fejét, és kicsit beletúr kócos hajába, rendezés céljából.* -Amúgy.. merről is? És ha én vagyok az erő, te minden bizonnyal az ész leszel, igaz? *mosolog tovább, majd nemes egyszerűséggel huppan le a lány mellé a földre, törökülésbe.*

Vendég

*A lány, csak figyeli, ahogy a másik eltűnik a lombok között, majd, amikor az leugrik újra mosolyt csal az arcára. Darwin eközben hanyatt vágja magát és úgy hempereg a fűben. A lány félig rápislant a lélektársa, de különösebb megjegyzést nem fűz hozzá, helyette inkább tekintete a másikra réved. A kérdésre csak összevonja a szemöldökét, majd végül vállat von.* - Fogalama sincs, mindig is szerettem, olyan kellemes. *Válaszolja, miközben lábait felhúzza, majd kezeivel átkarolja őket. Az újabb kérdésre megintcsak egy félmosoly jelenik meg az arcán. Monthatni jó kedve van, olyan álmodozós hangulatában van. Fene sem tudja már...* -Anglia. Egyébként pedig Naxeldir szak és épp a Temetőből jövök. *Hangzik a válasz.* - És a kisasszony? *Teszi fel most ő a kérdést, majd csak félrebiccenti a fejét.* - Amúgy Susan Watson. *Mutatkozik be a lány, majd zöld szemei megállapodnak a lány arcán.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Márc. 16, 2011 7:36 pm

-Kellemes.. Mondjuk igaz, hogy legalább nem sülsz meg benne, mert visszaveri a napot, de.. Akkor már inkább a sötétebb színek, a fekete. Az szííívja és meleget áraszt.. *mondja, kissé elgondolkozva a dolgokon, majd, amikor végighallgatja a lány szavait, akkor egy cseppet megdöbben, pupillái kitágulnak, majd lassan biccent.* -Vagy úúúgy.. Tehát fehérben jöttél, a temetőből. *egy kicsit ízlelgeti a saját mondatát, majd elmosolyodik, barátságosan, és megrántja a vállait.* -Végül is, én itt már semmin nem lepődök meg, és a temetők se rosszak. Bár én éjszaka inkább kerülöm őket, de gondolom te sem véletlenül keveredtél a Naxeldir szakra. Vonzznak a mindenféle misztikus, szellemekkel, túlvilággal kapcsolatos, ezoterikus dolgok? *kíváncsiskodik tovább, majd a lány nevére csak legyint.* -Mellesleg Taira, de lényegtelen. *teszi hozzá, hiszen itt mindenki teljesen mellékesen mutatkozik be és veti oda a nevét. Furcsa. Minek használják a neveiket, ha mellékes dolgok? Farkasa közben végigdől a füvön, fejét a lány ölébe hajtva, a zoknival együtt. Taira pedig lassan kezdi el vakargatni, simogatni bundása füle tövét.*

Vendég

-Áh, a feketére is ugyanezt mondom. *Válaszolja a lány hanyagul, majd csak figyeli, ahogy a lány szemei kitágulnak. Lehajtja a fejét, majd egy sunyi mosoly jelenik meg az arcán.* - Látod látod, soha nem szabad külsőről ítélni. *Mondja a lány, persze nem kioktatóan, hanem úgy általánosan, kedvesen. Aztána lány következő szavaira megcsóválja a fejét. Mondhatni egészen elgondolkozik annak a szavain.* - Tudod az Illúziók sokkal közelebb állnak hozzám, ha tehetem akkor azt használom. De persze, hogy vonzanak a misztikus dolgok, de olykor jól esik elbújni az illúziók mögött. *Meséli halkan, aztána bemutatkozásra csak biccent egyet.* - Szép neved van. *Mondja egy újabb mosollyal az arcán.* -És te merről jöttél? *Kérdezi halkan, majd zöld pillantása a daimonjára esik, mire az odamázik hozzá.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Márc. 16, 2011 7:55 pm

-Hmm.. Tehát semmi koncepció, csak ami jön, és illik a sápadtabb árnyalatú, fehér bőrödhöz és a szőke hajadhoz? *érdeklődik tovább, majd a szavakra, és a mosolyra csak legyint.* -Nem, nem a külsődről ítéltem. Nem könyveltelek el szentnek. Csak megszoktam egyféle emberi sablonokat. Temető + fekete + keményebb külső. De lehet, csak én vagyok ilyen maradi. *mosolyodik el kisé féloldalasan, miközben lepillant ordasára, aki békése pihenteti fejét a leányzó ölében, még mindig.* -Illúziók? *pillant fel, végignézve a lányon, ismét.* -Így már érthetőbb. De az nem az allizés szaknak a jellegzetessége? Allidon? Persze, aki temetőkben császkál, nem hiszem, hogy pont oda való lenne. *vonogatja meg a vállait.* -Bár a halálmágia és az illúziók eléggé ellentétesek. Ebben a világban.. *töpreng el félhangosan, lehalkítva hangját, majd ismét Susanra fordítja teljes figyelmét.* -Mit rózsának hívunk, bárhogy nevezzük, épp oly illatos. Csak egy hangsor. Becenév. *mondja, mintha nem az érdemes elnne a név. És tényleg. Csak részben, de az egy nagyon, nagyon hosszú, titkos történet. Amit nem fog elmondani. Magától soha.* -A fáról. Semmi egyéb helyről. Csak idekint bóklásztam. *bök az udvarra, és valamelyik irányba, találomra.*

Vendég

-Talán... *Mondja a lány, fejét ingatva. Na, igen most épp az álmodzós korszakában van, aztán ki tudja... Holnap talán ismét comfix és fűző lesz rajta bőrdzsekivel. Olyan mint az időjárás kiszámíthatalan, az egyik percben még ilyen, a másik meg olyan...* - Ugyan, most csak a jobbik oldalammal találkoztál és ennyi. *Mondja a lány egy féloldalas mosollyal az arcán. Amikor a lány az Illúzikról meg az Allidon kezd el beszélni, újra gondolkodni kezd. Talán még maga sem tudja mit akar, jelenleg ezek vonzzák, az vonzza, hogy az emberek ne tudják kiismerni. Hogy mgtévessze őket, egyáltalán nem a kis énekelgetős Allidonosok közé akar tartozni. Végül megrázza a fejét, majd zöld szemeivel a másikra néz.* - Tudod szeretem például a Bonctermet, szereteka holtakkal foglalkozni, de csak hobbi szinten. Arra már nem igen lenék alkalmas, hogy holtakat táncoltassak. *Mondja és hangja egyáltalán nem gúnyos. Elvégre nincs baja a nekromantákkal, hiszen Jana is az, a lányt meg szereti...* - Meg szerintem az illúziók lehetnek vidámak, meg sötétebbek is. Más kérdés, hogy te melyiket választod. *Mondja mosolyogva, elgondolkodva. A neves dologra egy szép mosoly jelenik meg az arcán.* - Szép. *Jelenti ki újra, majd amikor a lány azt feleli, hogy a fáról csak kivilnatja a fogait és mosolyog.* - Az, jó szeretem a tavaszt. A nyarat már nem annyira. *Jelenti ki. Majd véginéz a lányon, aztán újra megszólal.* - Látom te inkább egy harcosabb, esetleg az elemek érdekelnek. *Feltételezi a lány, a kitűzőjét egyelőre nem találja a lányon, mondjuk most az övé sincs fenn.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Márc. 16, 2011 8:25 pm

-Jobbik oldal.. Talán van rosszabb is? És csak két olalad van, mint egy éremnek, vagy ezer arcod, mint egy istennek? *teszi fel a szokásos kérdést. Igaz, nem krédezi meg minden egyes embertől, akivel találkozik, de régebben gyakorta tette fel. A lány szavaira, ami a hobbikat és a bonctermeket illeti, kihúzza magát, vesz egy mélyebb levegőt, és beletúr a hajába, tarkóját vakarva, zavartan.* -Érdekes hobbijaid vannak, az már bizonyos. És.. milyen is ez a rosszabb oldalad? *neveti el magát egy kissé.* -De hát ez egy iylen világ. *teszi hozzá, kifújva a levegőt, kezeit az ölébe ejtve, a kutyusra, majd a lány további szavaira mosolyogva biccent, örömmel hall ilyen és efféle szavakat.* -Tehát megvan benned a választás lehetősége. Helyes! Ezt sohe ne add fel. És jah.. szép.. *forgatja meg egy kissé a szemeit, majd nemes egyszerűséggel hátrább dől, kezein támaszkodva, aztán végignéz magán.* -Hmm.. Harcos.. Megeshet. Egy harcos angyal.. Mint Mihály.. vagy Lucifer.. esetleg Azazel.. Nem, ennek még nem neveztek. *kitűző? Nem hordja, nincs rajta, nem látja értelmét, lényegét.* -És mi jü abban a tavaszban? Ami a nyárban nem? Miben más Neked? *érdeklődik tovább, fejét kissé oldalra döntve.*

Vendég

-Akik szeretnek, azoknak nem az, de van pár ember, aki nos igen úgy tartja. *Mondja a lány, majd az újabb kérdésre csak lehajtja a fejét és ott mosolyog, de aztán végül újraa lányra néz, szép zöld szemeit a másikéba fúrja.* - Ezt inkább döntsék el mások. *Feleli kedvesen a lány, aztán csak figyeli a lányt. Hát, igen valóban érdekes hobbijai vannak, mondjuk user már annyira nem komálja az ilyen boncolós cuccokat... Az újabb kérdésre félredönti a fejét és úgy néz a lányra.* - Látom nem érdekelnek a pletykák. Ami persze nem is baj... Majd egyszer vele is összefutsz. *Mondja a lány egy vállvonás ksiéretében. Majd, amikor az mosolyogva biccent neki akkor csak viszonozza, mármint a mosolygást.* - Muszáj, hogy meg legyen. Mindig kell hagyni választási lehetőséget. *Mondja a lány elgondolkozva, majd Taira következő szavaira egy mosoly jelenik meg az arcán.* - Pedig lehetnél az is, simán. *Válaszolja mosolyogva, hát igen most rajta sincs ott, pedig általában viselni szokta. De most ez van... A kérdésre csak leszegi a fejét és egy sóhaj tőr fel a tüdejéből. Olyan nyugtalan sóhaj ez, mintha valami nehéz dologhoz érkeztek volna el.* - A atvasz az olyan kellemes és nyugodt, nem szeretem a nyarat, főleg nem az augusztus. *Mondja a lány, miközben arca pillanatok erejéig felveszi a múltba nyúló kőszobor álarcot. Szemei sötétül villannak meg, de amikor újra a szőkére néz, már újra mosolyog. Soha, de soha nem fogja elmondani senkinek sem, hogy mi történt azon a nyári estén...* - Viszont most távozok, még úgyis járnom kell egyet. *Mondja itt a prefektusi teendőkre. Feláll, majd a kezét nyújtja a lány felé, hogy megrázza azt. magam sem tudja miért, talán mert bemutatkozásnál nem tette meg.* - Lidércekkel teli szép álmokat. *Mondja a lány, egy mosollyal az arcán, majd ahogy jött úgy távozik. Kecses, hangtalan léptekkel indul meg. Még megy egy kört a birtokon, aztán a kúria felé veszi az irányát, ahol a szobájba megy majd onnan újra útnak ered.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Márc. 16, 2011 9:01 pm

*Csak hallgatja a lány szavait, majd, amikor elérkeznek a kényes ponthoz, azonnal vált, nem kérdez többet. Látja, hogy a lány menni akar, hagyja, had menjen. Érzékeny talajra lépett, de nem hitte, hogy ez ennyire emgbántja a lányt. De nem sajnálkozik, nem fejez ki részvétet, nem sipákol, csak abrátságos, kedves, apró mosollyal köszön el a lánytól.* -Neked is hasonló kellemességeket. Még találkozunk! *int a lány után, és azért reménykedik, hogy nem lidércekkel álmodik. Tudja, hogy csak szófordulat, de azért.. Aztán összeszedi magát, meg az ordasát is, és szépen visszamászik egy szobába, aludni. Hogy a sajátjába-e? Talán előtte még beköszön valahova. De tuána okvetlenül.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Márc. 20, 2011 2:58 pm

*Fiatal, indiánnak tetsző lány pattan le a hintóról, amely áthozta a mocsáron. Mosolyogva int Jozefnek, miután hálát rebegett, leveszi az egyetlen hátizsákját, és elindul az Udvaron. Mellette ott billeg prérifarkas alakú daimónja, Western, és kíváncsian figyel minden kis részletet. A Sorskerékhez érve izgatottan benyomja a követ a falba, mire a szerkezet forogni kezd, de szinte azonnal meg is áll az ezüst-arany színű Allidonnál. Keezheekoni felpillant és elmosolyodik, nem is várt igazán többet, örül, hogy az Allidon szakhoz tartozhat... Bár az is igaz, hogy nevének jelentése egyre inkább elhalványulni tetszik, hiszen a Keezheekoni "lobogó tűz" az indián nyelvben, és ebből kiindulva akár Eramirra is kerülhetett volna - de azért nem bánja, hogy a holló alá került. Viszont innen nem tudja, hogyan tovább, és amikor körbepillant, még csak semmiféle útmutatót sem talál, így leveti magát az egyik padra, és vár, hátha valaki erre járó útbaigazítja.*

Vendég

*A szőke hajú szakmegbízott lány megint errefelé vette az útját. Ezúttal egy hosszú mélykék ruha van rajta, (Lásd a kis képen alul...Khm...) melyből hófehér vállai szépen villannak ki. Kicsit hercegnős feelingje van a lánynak, de kifejezetten szépnek mondható. A lány mellet egy fossza baktat, aki néha előrerohan, de aztán bevárja a lányt. Mert hát nyolc méter az már csak nyolc méter marad. Mindenesetre nem volt túlságosan eseménydús napja...eddig... Aztán,a hogy sétálgat megpillant egy padon ücsörgő lánykát, mire szemöldökét megemeli. Nem igazán látta még itt, szóval elindul feléje, amikor odaér egy halovány mosoly jelenik meg az arcán.* -Üdv, csak nem most érkeztél? *Kérdezi fejét félrebiccentve.* -Susan Watson. Az egyik szakmegbízott, szóval, ha gondolod szívesen elkalauzollak. *Mondja, még mindig mosolyogva, majd csak várja a lány reakcióját. Darwin eközben biccent egyet a másik daimon felé.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Márc. 20, 2011 3:16 pm

*Szőke hajú lányka zavarja fel a gondolkodásból, mire beletúr dús, fekete hajába, és feláll a padról. Western félredönti a fejét, egyik füle fent, másik lent, így figyeli Susant. Keezheekoni felvillant egy hófehér mosolyt, és biccent.* - Szervusz, Susan! *Nyújtja felé a kezét, bár elég idegen mozdulat ez a számára, ő ilyet még nem igazán csinált.* - Keezheekoni vagyok, és most érkeztem, igen! Örülnék, ha egy kicsit segítenél. *Bólint, majd a prérifarkasra pillant, aki Darwinnal szemez.* - A daimonom pedig Western. *Mutatja be lelkének másik felét is, ha már az elfelejtett bemutatkozni.* - Allidonos lettem. *Jegyzi meg, hátha ez jelent valamit.*

Vendég

*Amikor kezet nyújtanak felé elfogadja, ő nem nyújtott kezet, elvégre úgy tanították, hogy pukedlizzen, de hát azt sem tette meg. Hát mindegy ez van. Aztán ugye a lábny is bemutatkozik, mire csak bólint egyet. Annak szavaira újra elmosolyodik, majd aztán belefog.* -Hááát, igazság szerint Allidonosnak kellett volna, hogy beosszon, de nem lesz gond, ha én teszem meg. Na, de akkor gyere... Egyébként Naxeldires vagyok. *Bök magára, vagyis inkább a kitűzőjére.* - Egyébként honnan jöttél? *Kérdezi a lány, miközben az oldalán lévő kis tatyóba nyúl, amiből kihúz egy házirendet és a lány felé nyújtja.* -Ezen minden rajta van, amit tudnod kell. *Feleli mosolyogva, Darwin pedig odapattog a másik daimon mellé.* -Szevasz, Darwin vagyok.*Mondja, miközben előrerohan, majd vissza a másikhoz.*

Vendég

*Szinte árnyként sétálgat az Udvaron. Messziről végülis úgy nézhet ki, hisz egy spagetti pántos, hosszú fekete egész szoknya van rajta, ami a földet súrolja, fekete magassarkú csizma, arany szőke, kissé göndör, hosszú haját lebegteti a szél. Pálcája csizmájába van rejtve, és a csizmára rá is van erősítve egy tőr is, a biztonság kedvéért. Elég jó idő van, bár azért ilyen szoknyához még alkalmazta a hőburok varázslatot. Nyugodtan sétálgat, és rideg arcal bámul maga elé. Mellette Joe, az arany sárga mongúz sétálgat. Kivételesen nem veszekednek, talán azért, mert semmi kedvük egymáshoz szólni. Amúgy sincs valami beszédes kedvében egész nap. Csak sétálgat, rója az iskola folyosóit és most az Udvar kövét koptatja itt kint.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Márc. 23, 2011 5:21 pm

*Viky este nagyon jól aludt és ma is egész jól bírta a strapát, nem úgy, mint általában. Nem igazán volt kedve semmit sem csinálni, éppen ezért, szokásához híven zenét hallgatott. Daimonja természetesen most is a sarkában volt.*~Bárcsak örökre eltűnne már ez a szőrmók.~*Ám, mikor lenézett rá, meglátta benne az aranyos kis mangusztát.~ Á, mégse.~*gondolta magában Viky és kuncogott is egyet magában. Mostanában nem nagyon találkozott senkivel, még Pierre-el sem. Nagyon hiányolta már a társaságot.*~Én társasági lény vagyok, nekem szükségem van a társaságra.~*és ennek a gondolatnak tudatában elindult az udvarra, hátha találkozik valakivel. Gondolkodott, hogy felvegyen-e valami melegebb ruhát, de hát elvégre is itt a tavasz, úgyhogy feleslegesnek találta, úgyhogy egy szál pulóverben és egy ülepes farmernadrágban elindult felfedező útra. Mikor kilépett az udvarra rádöbbent, hogy milyen régen is járt itt. Nagyon szeretett volna találkozni valakivel.*~Hátha talán Samanta itt lesz.~* gondolta magában, és ekkor megpillantott egy lányt. Nem volt ismerős az arca, nem tudta, hogy oda menjen-e vagy nem, mert eléggé rideg volt, úgyhogy csak figyelte.*

Vendég

*Hát igen, nem csoda, hogy ridegnek tűnik, mivel annak akar tűnni. Hamar kiszúrja a lányt, mivel szemeivel a környéket pásztázza, talán még hamarabb is mint őt a lány. Ismerősnek tűnik neki a lány, de az is meglehet, hogy csak beképzeli magának ezt az ismerősséget.* ~ Neked is ismerős vagy csak nekem? -Dereng valami efelől a lány felől, de nem vagyok benne biztos. Nos ha esetleg ismer akkor, majd idejön, ha meg nem, akkor nem. ~ *Közli gondolatait a daimonnal és a kis párbeszéd alatt persze a daimonra néz. Ezután enyhít arcizmain, így most már nem néz ridegen. Most olyan semmilyen az arckifejezése. Nem is ilyesztő, de nem is vigyorog mint a vadalma. Oda sétál az egyik padhoz, leül oda és előre bámul. Nem néz a lányra, majd ha idejön hozzá akkor majd foglalkozik vele, de addig ugyan minek?*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar