Udvar

* Ahogy Milena figyeli az elrohanó Danielt, magában megjegyzi hogy a többi pillantásra is szimpatikus a számára és talán egy kezdődő barátság kezdete volt ez a beszélgetés. Bár tudja magáról hogy nem egy barátságos alkat, de valószínűleg ebből nem mutatott semmit Danielnek, hiszen látta rajta hogy a szándékai tiszták és nem ellenséges. Ahogy tovább nézi azt a pontot, ahol Daniel már eltűnt, eszébe jut valami és összevonja a szemöldökét. * ~ Mintha egy pillanatra fájdalmat látott volna átsuhanni az arcán, mikor mondtam hogy miért vagyok itt. Talán eszébe jutott néhány rossz emlék? Ha megint találkozok vele, akkor majd megkérdezem. ~ * Tudja, hogy nem szép dolog azonnal faggatózni, de Milena szeretne sok mindent tudni az iskoláról és az ide járókról. A tudás hatalom és ezt a mondást meg is kívánja fogadni. *

*Jenna unottan sétál az udvaron , remélve , hogy talán akadna valaki akivel beszélgethetne. Lassacskán nézeget körbe körbe hogy van-e még erre valaki.*~Jaj mindjárt megint esik az eső..Pedig már úgy lenne kedvem egy kicsit kint ülni a szabadba , társalogni vagy akár játszani valamit...~*Jenna nagyon kipihent annyit aludt a nap folyamán mint még soha de hát ha most olyan rossz az idő mi mást tegyen.?*

* Ahogy már készülne be a kúriába, látja hogy egy lány sétálgat az udvaron. Gondolkodik, hogy oda menjen-e hozzá, végül úgy dönt hogy odamegy. Igaz, hogy nem olyan jó az idő mert a szél elégé fúj és az ég is beborult. * ~ Talán eső lesz ~ * Viszont szereti az esőt, de leginkább a vihart, sok villámmal. Mondjuk nem a szabadban, hanem egy zárt helyen, de addig úgysem lesz kint. Közben oda ér a lányhoz és köszön neki * Szia. Az én nevem Milena, Milena Lyudmia. Remélem nem zavarlak. Megtudhatom a nevedet?

-Jennának hivnak ,örülök, hogy megismerhetlek.~Kedves lánynak tünik~*Jenna mosolyog végig és reméli a lányka nem valami öntelt lányka.Mert az olyanokat nagyon nem szereti...Közben felpillant az égre és nézi , hogy esni fog-e vagy sem?...*~Bár ne esneee , légyszi csak ma ne.De ekkor óriási dörgés hallatszott mire Jenna kicsit megijedt de gyorsan pillantását visszaszegezte újdonsült beszédtársára.*
// Bocs hogy ilyen késön irtam//

Én is örülök hogy megismerhetlek. * A szél egyre jobban fúj és mintha a távolban egy villámot látott volna. ~ Mindjárt esni fog ~ * Ahogy erre gondol, hirtelen elkezd esni az eső. Erre a lányra pillant, aki őt figyeli. * Ha van hozzá kedved, beszélhetünk máshol is hogy ne ázzunk meg. Van ötleted hogy hova menjünk? * Az eső még nem esik annyira, de mindjárt rákezdheti. *

~Hát ez az esö..~*nyom egy kis durcás arcot*-Mehetünk talán mondj te egy jó helyet.*Erre a széltől kicsit kirázza a hideg de nem bánja egy új barátra lelt. Legalábbis reméli*-Nem semmi egy vihar lesz. Te szereted?*Mosolyog és végig a lány szemébe néz.*

Nem is tudom, menjünk be a Kúriába vagy a madárházhoz. * Megvonja a vállát, tényleg nem tudja hogy hova mehetnének. Bár még nem is igazán esik az eső. Lehet hogy el is vonul és nem is lesz vihar. Ahogy feltekint az égre, esőcseppek érik az arcát, amire könnyen elmosolyodik. * Igen, szerettem a vihart, főleg amikor sok a villám és dörög az ég. De a szimpla esőt is szeretem. De úgy látszik ebből nem nagyon lesz vihar. * Mondja sóhajtva és egy kicsit szomorúan * És te? Hogy érzel a vihar iránt? * kérdi egy mosollyal. *

//bocs de FAGY , ki kell yarjam a gepem//

// oké, semmi gond Fagy //

*Egy eddig sosem látott diák lép be az iskola udvarára. Tom, az új elsős tanuló most érkezett meg a kúriába, és rögtön az udvarra ment, hisz ott biztos észreveszi majd az, aki bekiséri. Az udvaron nem talál senkit, így úgy dönt, hogy odasétál a patakhoz, mely békésen folydogáll.*
~Húúh. Nagyon szép egy épület és az udvar is ápolt, és gyönyörű. Jól döntöttem, hogy ide jöttem tanulni.~ *Gondolja miközben a tájat nézegeti. Aztán előveszi pálcáját, és elővarázsol egy kötött pulóvert, majd felveszi. Kicsit lehült a levegő és cseppet sincs kedve az első hetét a gyengélkedőn tölteni megfázás miatt. Majd mikor már újra elteszi pálcáját léptek zaja üti meg a fülét, így ő felugrik a földről, és hamar leporolja magát. Ezután odamegy a bejárathoz, hogy megnézze ki az...*