Udvar

Tárgy: Re: Udvar Vas. Dec. 26, 2010 7:13 pm

First topic message reminder :

*Egy leányzó sétálgat, a szemét az elpusztult növények látványa vonzza, és lépten-nyomon igyekszik őket feléleszteni, segíteni nekik, különféle Természetmágiás varázslatokkal, mint Természetes körülmény teremtésével, gyógyításokkal, amikhez ért. Vagy dalol nekik valami gyógyító dalt, hátha... Csak jönne össze. Nem véletlen sétálgat itt, ugyanis amikor megtudta, hogy Andi jön, azonnal előterjesztette az egész vezetőségnek, hogy ez a diák az övé, bármelyik szakra is kerül. Mikor észreveszi, illetve, mikor Tria észreveszi, azonnal felkapja a fejét. Akármennyire fájós-lábú, és akármennyire anti-mozgékony, azonnal a lány felé veti magát, vagy inkább rá? Igyekszik azért úgy vetődni, hogy el ne essenek, akárhogy kétszer akkora mint a leányzó.* - Andiiii! *Jön a szájából a csata kiáltásszerű megszólítás és szépen öleli, szorítja, hisz olyan rég nem találkoztak. A macska nagy zöld szemeivel pislog rájuk és kicsit mintha mosolyogna... Bár a macskaszájával mindig olyan, mintha mosolyogna.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Hamon látnoki képességei működnek. Egy termet pillant meg a lelki szemei előtt a barlangok mélyén. Egy furcsán vibráló gömb közepén egy szárnyas alak lebeg, talán ez lehetett a tekercsen. Mindensetre a látnok érzi, hogy halálos veszély védi a szobrot és a gömböt. A szobor mindenesetre fontos lehet, de a védőbúrát el kéne távolítani. A többiek ezt nem tudják persze. Ariana érzi, hogy a lila fény nem árt nekik, de mintha tényleg valami személy lenne, tudattal rendelkezik. Ez vajon mit jelenthet?
Végül némi védelmi mágiák alkalmazása után behatolnak a lila fényen át. A barlangcsarnok különös, tele van rúnákkal, villódzik a mágiától. A közepén a Hamon által látott szárnyas alak, mágikus gömbbel körbevéve. Előtte néhány kis tartó edény, amelyek furcsa, ékszerszerű formát adnak. Méghozzá négyet. Vajon mi kellhet ide? Ariana egy aprócska ajtót fedezhet fel a sziklák mélyén, kb. akkorát mint az Aliz Csodaországban c. filmben.
Rosetta veszélyt szimatol, és vérszagot érez. Valaki nézi őket, nem evilági teremtmény. Szinte érezni a brutális mosolyát.
Laura észleli hogy a szobor egy valaha élt varázsló manifesztációja, akit valami átokkal vertek bele ebbe a kőtestbe, és csak akkor fog megmoccanni, vagy segíteni, ha megkapja amit akar. Ellenben azt is érzi, hogy az ajtó mögött van valaki, akinek viszont nem észlelhető a lelke. Talán mert nincs neki?
Alex egy hihetetlenül gonosz dolog jelenlétét érzi, méghozzá az ajtó mögül. Démon van a közelben.*

[Only admins are allowed to see this image]

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 22, 2011 3:24 pm

*Elmosolyodik Rosetta "máris"-án, és elindul az apró kobold után a barlang irányába. Ariana szavaira nemlegesen megrázza a fejét. A hegységben annyi minden rejtezik, erről pont nem hallott még. A látnoki képesség hatására bevillan neki a terem, amit aztán a saját szemével is meglát, amikor beérnek. A sok gonosz őt nem érzi, ellenben közli a többiekkel, ami kiderült.* -Halálos csapda védi a szobrot és a gömböt...nem tudom, hogy ki tudjuk-e kapcsolni, de azért megnézem mit tehetek. *Mindenesetre megnézi a négy helyet, amik afféle tartóknak tűnnek. Felenyúl a táskába és előkerül a tiara.* -Talán, ha... *Ha elég távol vannak a halálos csapda hatótávolságától, amit érzett, akkor megpróbálja belepróbálni a helyekre a tiarát, hátha passzol valahova. Közben pedig igyekszik csapdát érzékelni, vajon a halálos csapdát képes-e kikapcsolni, vagy áthidalni valahogy, ha már akrobata és tolvaj ugye.*

//Akrobata 4. szint:
Képes bonyolultabb csapdák hatástalanítására is.//

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 22, 2011 3:27 pm

*Nikorina is itt van ám, csak eléggé hátul sompolygott eddig, de most, hogy odaérnek a barlanghoz, előrébb araszol azért, és Rosettához csatlakozik.*
- Szia! *Suttogja halkan a lánynak, majd előreszegezi a tekintetét, koncentrál, közben az amulettjével is babrál. Sejti már, hogy ez a tárgy miféle képességgel ajándékozta meg, de még nem tudja tökéletesen uralni, csak figyel, hátha érez valami intő jelet. De konkrétan csak figyel, nem használja a képességét - még nem nagyon tudja, hogyan kell. Reméli, hogy jó helyre jöttek, jól fejtették meg a dolgot, és nem valami végzetes csapdába futnak éppen bele... Egyszer már meghaélt, sőt, igazából kétszer, és mindkétszer vissza is tért. Harmadszorra nem akar meghalni, elég volt neki az első két eset. Sikerül is bejutniuk a lila ködön át, és bejutnak a furcsa terembe. Nikorina próbál óvatos lenni, és Rosetta közelében próbál maradni. Mintha ösztönösen érezné, hogy az aprócska barátnő szükség esetén megvédheti...*
- Hát ez meg mi? *Kérdezi meglepődve, és előre mutat, a négy apró tartóedényre, amik ékszerszerű formát adnak ki.* Csak... nem ide kell behelyezni az ereklyéket? *Töpreng hangosan, de jobb ötlete nagyon nincs. Hamon dumája a halálos védelemről nem nagyon tetszik neki, ez látszik rajta.*

//Bocsi a késésért, kicsit még össze kell szednem magam a meló után o.O//

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 22, 2011 3:28 pm

*Kivételesen még azt sem veszi észre, hogy tiszta sáros lett a ruhája szegélye. Már megint fél, és úgy gondolja, nem kellett volna jönnie. Ariana kérdésére ő is megrázza a fejét, mert hallani nem hallott semmi érdekeset, csak azt, hogy hol van. A barlangban haladva óvatosan néz jobbra-balra, s közben az ajkába harap. Pálcáját pedig varázslásra készen tartja. Látja azt a rengeteg furcsa dolgot. De nem mozdul a helyéről, várja, hogy a többiek mondjanak valamit. Ő nem az a vezér típus. Hamont hallva csak mégjobban megijed, és reméli, ha harcra kerül a sor, képes lesz még normálisan gondolkozni.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 22, 2011 3:30 pm

[Hamon, mindenki, Niko]

*Hátrapillant kicsit Hamonre, aztán tovább araszol előre és be is érnek egy terembe. Vagy valami nagyon olyasmibe. A gondolataiban szólal csak meg, mert valahogy úgy igazán elakad a szava. Próbálja felismerni, hogy mi az a szárnyas lény, milyen fajhoz is tartozik, volt e már dolguk vele... Hiszen van egy pár szárnyas lény.* ~ Ki, vagy mi ez...? Vagy ő. ~ *A vérszagra megrázza a fejét, néhány másodpercre követi a szagot, persze nem túl feltűnően, nem kutyásan szaglászva, aztán gondosan és észrevétlenül bedugja az orrát és a vérszagra felpezsdült vérét kissé lenyugtatja. Igazából arra próbál rájönni, hogy milyen vér, emberi, állati, stb. Szagolt már mindenfélét... *
- A halálos csapda kiiktatása nem lehet halálos? *Kapja oda a fejét Hamonhöz, remélve a nemleges választ, aztán a mélyedésekhez fordul, lábujjhegyről figyeli. De nem nagyon tud koncentrálni, mert a veszélyérzet ott van benne.* - Nem... Vagyunk... Egyedül. Mindenki készüljön! *Szólítja fel a többieket, hogyha nem is figyelne rá, az életüket csak féltik és ezt csak kihallják a szövegeléséből.* - Valaki van itt. És határozottan rosszindulatú. *Habár nem démonvadász, még is eléggé módszeresen összeszűkült szemcsivel forog körbe, majd Nikorina felé fordul.*
- De, lehet... De nem tudjuk, hogy mi ez a hely, és hogyha csapda van, okos dolog azonnal mindent belerakni? Ki tudja, hogy mi ez?... Nem szeretnék a szakvezetőkön kívül mást engedni, hogy testet öltsön. *Mondja félhangosan, de előkerül Cirelin nyaklánca, de nem rakja oda, csak szorítja a kezében, a másikban pedig a pálcáját. Nem vadász, emberi alakban nem az, az átalakulását, pedig megfékezni akarja, épp ezért is dugta be az orrát, hogy a vérszomjat megfékezze előre is.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 22, 2011 3:31 pm

[Alex]

*Belépnek hát a terembe, és a lány nem marad távol a tűzelementál fiútól, főleg, hogy ő sem megy távol tőle. Amúgy is. Láthatólag jó párost és csapatot alkotnak, miért váljanek el pont akkor, amikor itt a szükség ideje. A lélekérzékek pedig hatással vannak, és ő harmadik szemén keresztül látja a nagyvilág részleteit, érzékelve azokat a bizonyos dolgokat. Ugyan megérzi a varázslót is, de a lélek nélküli valami jobban felkelti az érdeklődését, veszélyesebbnek tűnik, tekintve, hogy a kőbe zárt mágus nem nagyon tud megmoccanni, míg az ajtó mögötti valami szabadon is mászkálhatna. Félhangosan közli az információkat a többiekkel, reméli, hogy figyelnek rá azért.* - A szobor egy varázsló. Átokkal zárták bele a kőbe, és nem mozdul, míg meg nem kapja, amit akar. De hogy mi lehet az... *Majd fejével az ajtó felé bök.* - És én oda nem mennék be. Bár gyanítom, hogy szükség lesz rá... Lelketlen... Talán élőholt lehet. *Majd kicsit közelebb sétál a kőszoborhoz a burájával, na meg a négy edényhez, de nem azokat kezdi vizsgálgatni. A falon lévő rúnákat figyeli, elvégre rúnamágus a lány, talán ki tud belőlük deríteni valamit. És ha minden igaza, még a lélekérzékek varázslata is él.*

Vendég

- Hát a Stockbauer rombolókat szívesen kihagynám a napomból. *Felel Laurának reflexből, bár a lány talán nem is fogja érteni... talán igen, ki tudja. Aztán ugyebár barlang, és mindenki elkezdi felvértezni magát, vagy éppen feltérképezni a területet, mindenki a saját képessége szerint, változó sikerrel. Kicsit meglepődik azon, amit érez, és összeráncolja a szemöldökét.* - Olyan furcsa az a fény... Mintha... élne, tudata lenne. De nem árt nekünk, ez szinte biztos... A többiről viszont nem kezeskedem. *Osztja meg a többiekkel az észrevételeit, majd körülnéz, ki mit tudott meg. Nem tudja pontosan, kinek milyen képessége van, bár Hamon felől halványan érez valami hasonlóságot, de ez nem elég ahhoz, hogy biztos legyen a közös képességben. Elmotyog egy mágikus pajzsot, majd szépen besétálnak. Megszemléli a mágikus gömböt, de nem tetszik neki a túl sok mágia. Viszont egy kisebb ajtót vesz észre.* - Ajtó. Bár ezen aligha megyünk be. *Hívja fel rá a többiek figyelmét is, majd kinyitja az ajtót. Macskája kisebb nála, így ő könnyebben át tud lesni rajta, ha átbújni nem is. De azért beles, vajon mi lehet a túloldalon. Hamont azért figyeli közben, látja, hogy valamit ügyködik a fiú, közben viszont ő körülnéz, csak úgy felderítés-szinten. Azért persze látnoki képessége csak jelez, mielőtt belesétál valami halálosba. A többiek szavait is elraktározza, szóval pláne figyel, hova lép.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 22, 2011 3:33 pm

*A barlangterembe érve Alex egy pillanatra megdermed és összevont szemöldökkel, kissé hunyorítva néz körbe a teremben. Rögtön megérzi, hogy a negatív, gonosz hatalom kisugárzása az ajtó mögül érkezik. Mielőtt megszólalna, Hamon közli velük, hogy csapda védi a szobrot. Rögtön utána az elementálfiú is felszólal.* Az ajtó mögött pedig egy bájos démon van. Nem örülék neki, ha találkoznék vele, ugyanis szinte elemésztő rémerő, ami tőle árad. Vigyázzunk! *Mondja Alex és tesz pár lépést a szobor felé, de az ajtón tartja a szemét.* Nem vagyok benne biztos, hogy végezni akar velünk, vagy legalábbis még nem. Már megtette volna, ah így lenne, de bármelyik pillanatban támadhatnak. Vagy a nagy démon, vagy valami kisebb rém. Készüljetek! *Mondja Alex és észreveszi, hogy Hamon már tolvajkodik is. Közelebb megy a fiúhoz, hogy szükség esetén fedezze őt.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Hamon nagyon ügyes, megpróbálja hatástalanítani a szerkezetet. A gonosz védelmi rendszerből azonban sötét füst száll ki, átmegy a fiú arcán, akinek a fél arca szinte leolvad. Kb. úgy néz ki mostantól mint a Kétarc a Batmanből. Ezt semmilyen módon nem lehet gyógyítani, mágiával, képességgel, tárggyal. A gömb viszont szertefoszlik, a szobor megközelíthető. Hamon ha még van lélekjelenléte, bele tudja tenni az ibrikbe a tiarát, ami arany fénnyel kezd el izzani, tehát sikeresnek mondható a dolog.
A többi tartóba is a szakvezetők tárgyai kellenek, ezt most már Laura és Rosetta is látja. A varázsló szobra most már egyértelműen figyeli őket a szemével. A gonosz az ajtó mögött egyre érezhetőbben fészkelődik. Ariana nem tudja kinyitni az ajtót, mert azon nincs kilincs, sem kulcslyuk. Laura nem sokat tud kideríteni a rúnákból, azazhogy a lélekérzékek miatt mázlija van, mert talál egy különös formájú rúnát, ami kiáll a falból, és olyan alakja van, mintha egy fülbevaló lenne. Talán pont a tartókba illik?*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 22, 2011 3:40 pm

*Sok-sok információ hangzik el, veszélyes ajtókról, arról, hogy figyelik őket, élőholt is lehet a közelben. Nem kevés dologgal kell itt megküzdeni, az biztos. Rosetta kérdésére csak a fejét csóválja.* -Nem megyek a közelébe, csak megpróbálok rájönni, hogy mi lehet a működési elve, csak akkor nyúlok bármihez is, ha tudom, hogy nem attól robban. *Úgy fest elég jól ért a dologhoz. Azon csodálkozik, hogy Rosetta nem helyezi be a medált az adott helyre, ha van adott hely persze, hiszen csak okkal vannak ott az emelvények. Aztán persze érthető is az elővigyázatosság. Aztán jön a fekete füst...ez nem jó jel. Megpróbál még az utolsó pillanatban félreugrani, de semmi esélye sincs. Nem kis hangerővel ordít fel. Azonnal megpróbálja magát gyógyítani, de úgy fest semmi sem hat. Hát igen, innentől a többi dologra most nem nagyon figyel, eszeveszettül kutatni kezd a táskájában, szinte tébolyultan.* -Az arcom...az arc..com... *Kiabálja el-elcsukló hangon. Na igen, elég gáz, amikor annak lesz baja az arcának, akinek alapvetően a külseje nem keveset számít, sőt abból él... A tiarát épp ezért már nem tudja betenni, konkrétan kiesik a kezében, és mivel ugye Alex van ott körülötte, előtte állapodik meg, így a fél-elementál srác megteheti helyette a dolgot.*

Vendég

*Megjött Brenda is csak az usernek a netje rossz volt.. mindenesetre ő Hua mellé becsatlakozik aki felé elmosolyodik egyet, és a harcolni kell úgyis tudja használni a cuccait. Egyenlőre csak figyeli a többieket és az user is próbál bekapcsolódni, de ahogy látja Hamon arcát tekintve ami leolvad kicsit megijed és kikerekedik a szeme. Az ajtóra tekint, amin kilincs sincs egyenlőre még nem tudja mit kéne tennie... inkább csak figyel és tényleg próbál az user is bekapcsolódni a dolgokba.*

//Elnézést a késésért és a rossz hszért nem volt netem telefonom tvm szétvágta a vihar. Szóval itt vagyok csak lassú a net és visszaolvasok gyorsan ^^//

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 22, 2011 3:45 pm

*Egyelőre nem tud mást tenni, mint a többieket figyelni. Meg persze hallgatni, ha mondanak valamit. Miért ne figyelne oda? Csak ki kellene innen jutni, meg véghez vinni a küldetést, ha van rá mód. Mivel egyelőre nem tud semmit sem csinálni, amit megoldhatna természetmágiával, inkább gondolatban gyűjtögeti az esetlegs harci helyzethez a varázslatokat. Közben körbejáratja tekintetét a barangban, hogy észrevegye, ha történik valami. A kiáltásra felkapja a fejét. Nagyon sajnálja azt a fiút, akinek tönkrement az arca. Reménykedik, hogy csak lesz rá valami gyógymód. Észreveszi, hogy Brenda becsatlakozik mellé. A mosolyt megpróbálja viszonozni, legalább már nincs annyira egyedül.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 22, 2011 3:45 pm

[Rosetta főleg]

*Feszülten figyel. Talán részéről most ez a legjobb dolog... őt most valahogy csak ide sodorták az események. Figyel, és elraktározza azt, amit a többiek mondanak. Jobb keze a derekához csúszik, kitapogatja a pálcáját, és a bal tenyere is enyhén bizsereg már, jelezve, hogy gyűlik ott a mana, és szükség esetén gyorsan képes lenne egy druida láng megidézésére. Amikor Alex közli, hogy az ajtó mögött egy démon lapul, automatikusan arra fordul, és feszülten figyel, bal tenyerét kissé kifordítja, hogyha onnan rájuk támadna valami, akkor gyorsan cselekedhessen. Közben fél szemével figyeli azt is, ami az ékszertartóknál zajlik. Arra kissé felszisszen, amikor jön a fekete füst, és Hamon arcával elég csúnya dolog történik, de próbálja megőrizni a lélekjelenlétét. Az ösztöne nagyon azt súgja most, hogy észnél kell lenniük...*
- Szuper, nem kéne a többit is? *Kérdezi, mikor az egyik a helyére kerül.* De óvatosan, mert nem szeretnék a nyakamba kapni semmi rémséget sem. *Teszi még hozzá, és újra az ajtóra fordítja a figyelmét.*
- Ari, szerintem gyere el az ajtótól, nekem nem nagyon tetszik az. *Mondja a naxis lánynak. No igen, kicsit aggódik, hogy a társai közül bárinek baja eshet.*

Vendég

*Túl sokan éreznek valamit, és nagyon reméli, hogy Laura, Alex és Rosetta egyaránt ugyanarra a lelketlen, veszélyes valamire hívja fel a figyelmet... Elég abból egy is, nincs szükségük háromra, köszönik szépen. Még ígyis itt van a mágikus gömb meg a szoborba zárt varázsló, plusz az ajtó és a lila fény. Vagy ezek közül is ugyanaz lenne némelyik...? Próbál fejben kombinálni, de lassan már túl sok mindenre figyel. Az ajtóval nem megy semmire, szóval egyelőre ráhagyja, majd úgyis eljutnak odáig, hogy kell kinyitni. Az viszont kizökkenti, hogy Hamonnal baleset történik, és szinte rögtön odaugrana gyógyítani. Ha más nem előzi meg, akkor meg is próbálja, de nem történik semmi. Ijedten lép hátrébb a fiútól, és kicsit iszonyodva nézi, de képtelen segíteni rajta.* - Az ajtóval nincs gond, nem harap, de nem lehet kinyitni. *Válaszol inkább Nikorinának, legalább addig sem Hamont látja. Szépen körülnéz, merre van a többi tárgy, hogy behelyezzék őket, és ha véletlen valamelyik hozzá kerül, akkor azt a helyére teszi.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 22, 2011 3:48 pm

[Hamon, mindenki]

*Igyekszik nem felsikoltani, amikor meglátja, hogy Hamonnel mi is történt. Az arcára semmiféle undor nem ül ki, pedig nem igazán szép látvány, inkább azonnal odaszalad, megpróbálná meggyógyítani, de hiába, nem megy. Akármivel próbálkozhat, nem megy. Ezen már csak egy metamorfmágus gyűrű segíthet. Már hogyha annak van annyi hatalma, hogy kisimítsa az arcát, ha lehet így mondani. Minden esetre megfogja Hamon kezét, és igyekszik beleénzni a szemébe.* - Hamon... Figyelj rám... *Mondja halkan, de nem valószínű, hogy segít, inkább lehúzza az ujjáról a metamorfmágus gyűrűt és ráhúzza Hamon kezére.* - Nyugodj meg, hátha ez segít... biztosan segít valamennyire. Rendben lesz minden, Hamon... *Próbálja nyugtatgatni, és a gyűrűt mér fel is húzta a kezére, hogyha kipróbálja, hátha használ valamit. Nem az, hogy rendbe jön , de legalább normális arca legyen mondjuk égett felülettel, nem teljesen leégett arc. Aztán, mivel Hamon fél arca leolvadt szinte, és ez egyszerűen nem lehet hiábavaló... A nyakláncot a kezéből a megfelelő edénybe ejti, hogyha van megjelölt.*
- Tiara, nyaklánc... De mi a másik kettő? Kaen és Evan tárgya...? *Gondolkozik, miközben előhúzza a pergament az övéből, hátha talál benne valamit. Közben nem felejtheti el a hátborzongató lényt.*
- Teljességgel kiráz a hideg. Nem várhatjuk meg, ameddig ő dönt úgy, hogy kijön, és lemészárol minket... *Mondja az ajtó mögötti démonra, és kicsit ökölbe szorul a keze. Hogyha tipikusan felelőtlen hőstípus lenne, tuti berobbantaná az ajtót, hogy elébe menjen, de ő ennél gyávább. Vagy megfontoltabb. De lehet inkább gyávább.*

// Hogyha a tárgy használ, akkor a karakterem átadja Hamonnek, hogyha ez hivatalosan, kivételesen lehetséges. //

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 22, 2011 3:49 pm

*Végigfut a hátán a hideg Hamon üvöltésére. Szinte a csontjáig hatol, és nekromanta lány, szóval a maga az eltorzult arc nem hatja meg, a fiú szenvedése annál inkább. Azonnak Rosettára pillant, mert tudja, hogy ő a gyógyító, és nagyon szeretné, ha rendbe tudná hozni a srácot. Szerencsére nem tudja, hogy ez lehetetlen, mert akkor jönne a jelenet, amikor száméra tiltott mágiákkal orrvérzésig gyógyítaná... Minden esetre a rúnákból nem vesz ki sokat, majd egyszer csak bevillan neki a fülbevaló. Arra tippel, hogy Safira ékszere lehet, hiszen Cirelin nyaklánca, Aurora tiarája, és a vámpír nő az egyetlen maradék. Márha nem Evan vagy Kaen hord fülbevalót. Persze rájönnek, hogy az edényekbe kell rakni őket. Szóval elindul a fülbevaló felé, és megvizsgálja, hogy veszélyt jelent-e levenni onnan. Vagy a mág élő lélekérzékekkel, ami ugye nála vagy 20 percig él, mert nekromanta, és elsődleges nekromágiás is, ami az alap 10-hez még 10 perc, és ha nem, végrehajtja újra a varázslatot. Csak akkor veszi el, és teszi az edénybe, ha biztonságosnak tűnik. Ha nem az, akkor majd kiagyalja, hogyan szedje le onnan.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 22, 2011 3:51 pm

[Hamon]

*Alex végignézi, ahogy Hamon arca torzzá változik, ami most kevésbé hatja meg Alexet, rögtön a tiaráért nyúl és ügyes mozdulattal beteszi a helyére az ékszert. Ezután ismét Hamon felé fordul. Ennél sokkal dúrvább dolgok is töréntek már emberekkel és tündékkel, nem érti a fiú pánikját, örüljön, hogy élhet.Azt persze nem tudhatja, hogy Hamonnak a külseje a mindene, de hát végülis mindegy, nem fogja kioktatni.* Jól vagy? *Kérdi tőle, de amint teheti visszafordul az ajtó felé. Fokozatosan érzi, ahogy a démonban a dühös erő, az alvilág mágiája egyre erősödik. Bár nem igen látszik rajta, pattanásig feszülnek idegei.* Anno a sárkány nem mondott nektek valami okosat a tárgyakról? *Kiált odaHamon válasza után Rosettának. Nem tudja Alex sem, hoyg mi tévő legyen.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A metamorfmágus gyűrű sem segít a fiún. Ellenben Isobel kari is itt van, és beteszi az Aeryn féle ékszert a megfelelő cuccosba. Rosettka tárgya tökéletes passzol, az is aranyos lesz. Laura ki tudja emelni az ékszert a helyéről, és aktikválódik a rúnacsapda. Méghozzá olyan ördögi szerkezet volt, hogy nem számíthatott rá. Még vámpír reflexei is alig tudják megmenteni, mert a falból egy azurit karó vágódik pontosan a lány mellkasa felé. Arébb vetődik, amit persze mindenki lát, de így is a tüdejébe fúródik az eszköz. Ha a szivét találta volna el, most halott lenne. Ösztönösen kitépi, a fájdalom elviselhetetlen. A heg azonban azonnal beforr, hiszen vámpír. Azt azonban nem tudhatta, hogy a karó hegye az azurit olyan szilánot hagyott benne, ami nem gyógyult most be. Nagyon nehezen veszi a levegőt, és mindenki előtt lelepleződött. Az ékszer megvan, ezt is be tudja helyezni. Amikor ez megtörténik, akkor a szobor életre kel. Az ajtó felé pillant, szeméből zöld csóva villan annak irányába, ami porrá omlik, és szabad az út. Ellenben a négy ibrik most furcsa számmal kezd el villogni, a tekercsen látott számsor jelenik meg a földön, illetve két kéznyomat. A számsor villámgyorsan pörögögni kezd, méghozzá lefelé, a nullához közelít. Kb. 20 másodpercük van, mielőtt ez a mágikus bomba aktiválódik. Ha bárki itt marad, és rátapasztja a kezét gyorsan, addig a többieknek időt nyer, hogy azok átérjenek. De utána... *

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 22, 2011 4:04 pm

*Azt most nem nagyon tudja, látja, hogy a többség túlzottan nem foglalkozik a vele történtekkel, de azért legalább akad, aki próbálkozik. Most nem igazán tud hálásan nézni arra, aki segít, de Rosetta szavaira legalább valamelyest elúszik a köd szemei elől és nagyjából visszatér az életbe. Legalább valamiféle fájdalomcsillapító mágiával próbálkozik, mert azért nem lehet ez a dolog kellemes, és még vár rájuk elég teendő, hogy ne csak a fájdalmára figyeljen innentől. A gyűrű ujjára kerülésekor hálásan néz a kobold lányra.* -Kösznöm... *Súgja elfúló hangon, bár sajna a gyűrű sem segít, de mondhatni hiheti azt, és legalább a hit adhat erőt.* -Így jobb? *Pillant a kobold leányzó felé. Na igen a kegyes hazugság, nem hazugság...majd megpróbálja féltérdre tornászni magát, és felállni, mert ugye a fájdalomtól értelemszerűen összeesett. Alex kérdésére megpróbálja visszafogni magát, hiszen nincs jól, iszonyatos fájdalmai vannak és az arca...menthetetlen.* -Túlélem. *Böki ki a fiúnak. Egyelőre még nehezen tudja követni az eseményeket. Lauráról kiderül, hogy...vámpír? Ez azért meglepi, de most igazán nem foglalkozik a dologgal. Szabad az út a csapda hatástalanítva, ám a két kéznyom. Ő nem marad itt, nem az az önfeláldozó típus, még így roncs arccal sem. A számok viszont pörögnek. Megragadja Rosetta karját.* -Menjünk! *Próbálja magával rángatni, persze ő vérfarkas, tehát ha maradna, akkor nem tehet ellene úgyse semmit.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 22, 2011 4:08 pm

*laura éppen nincs a látómezejében, ám azt nagyon is hallhatja, hogy kivágódik az az azurithegyű karó, és hallja a furcsa hördülést is. Villámgyorsan arra fordul, és döbbenten bámulja, ahogy Laura kitépi magából a karót, majd... majd a see villámgyorsan beforr. Ledermedve mered rá, de az agya pörög.* ~Ez meg mi volt? Nem hinném, hogy ilyen erős természetesn gyógyító lenne... Akkor pedig... vámpír?~ *Sok idő a sokkolódásra nincs, mert az utolsó ékszer is a helyére kerül, és nagyon gyorsan történik minden. Rémülten ugrik hátrább, amikor a varázsló életre kell, a zöld sugár is megrémíti. De az ajtó szabad...*
- A fenébe! Futás!! *Kiált fel rémülten. Nem tetszik neki a villogás, és az sem, hogy a számok a nullához közelítenek. Rossz érzése van tőle. Feléled benne a menekülés ösztöne, és az ajtó felé veti magát, nem igazán törődve azzal, hogy ott mi várhatja őket. Csak menteni szeretné aa bőrét... Szóval ő az ajtó felé rohan, átbújik, és... menekül. Nevezhetjük gyávának, de ő a tenyérnyomokat nem látta meg, a számok jobban magukra vonzották a figyelmét.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 22, 2011 4:09 pm

*Figyeli, ahogy minden szépen sorban a helyére kerül, ő ehhez most nem sokat tud hozzátenni, azonban amikor Laura sikeresen aktiválja a csapdát, és a karó felé száguldozik, majd belefúródik a tüdejébe, a szája elé kapja a kezét, és rögtön odaszökken a lányhoz, azonban az igen megdöbbenti, hogy miután az Eramiros kihúzta magából a karót, szinte rögtön összeforrot a seb. Ez egy kicsit... furcsa.* - Laura? *Néz a lányra döbbent tekintettel, majd végigfut az agyán, hogy előbb Hamon arca, most pedig Laura, bár azon kívül, hogy nehezen veszi a levegőt, látszólag semmi baja. Amikor az ékszer a helyére kerül, a szobor életre kel, és ez vonja el a figyelmét az Eramiros lányról - zöld villanás, és az útjukat álló nyílászáró porrá omlik. Nagyon gyorsan történnek az események, észreveszi az aktiválódó bombát... Ez elég kellemetlen. A két kéznyom... Igen, ő a jótevő, ő áldozza fel mindig magát, de... de azért nem teljesen így! Nem, ezt most nem fogja... Egyetlen varázslat van, ami eszébe jut, az Asztrál-kivetítés, de... de annak nincsen fizikai valója. Nyúlcipőt húzva, utolsó szemétként próbál meg a porrá omlott ajtón átrohanni.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 22, 2011 4:09 pm

*Észreveszi, hogy Laura felé repül egy kardszerűség. A következő pillanatban meg már azt látja, hogy a lány kirántja magából, de nem látszk rajta a seb. Elkezd töprengeni, hogy ez meg hogy lehet. Emberrel ilyen nem fordulhat elő... Nem jut el odáig, hogy teljesen végiggondolja a dolgot, mert a szobor életre kel. Az ajtó elporlad, ám számok jelennek meg, visszafelé. Olyan, mintha időzített bomba lenne. Ilyenről is csak egy könyvből hallott még eddig, és el semi hitte, hogy létezik. Erre most itt van. Nem szeretne az lenni, akinek maradnia kell. Lehet, hogy önzőnek tűnik, de egyszerűen nem meri. Fél a haláltól, a harctól, mindentől... Na jó, mindentől azért nem, de jelen esetben igen. Bár az is igaz, hogy talán nem is hiányozna senkinek, mert nincs is családja. Nem foglalkozik ezzel a gondlattal, ő is az ajtó felé fut.*

Vendég

*Mivel most pakolgatnak valamit csak nézi aztán Arira is pillant aki az ajtónál áll. Akkor most történni fog valami, de nem is tetszik a lánynak sem kicsit idegesen de inkább csak figyel ide oda és amiket kell azokat az elméjében tárolja. Majd amikor valamit aktiválódni kezd csak a fejét kapja jobbra balra és feszülten, és Laurára pillant..*~Ez meg mi lehetett vámpír..?~*Gondolataiban inkább csak találgat de nem szólal meg..* Most tényleg nem tudja mit kéne tenni. Viszont a szobor amiből fény csóva jön ki az ajtó felé fordult és az forogni kezdett..*
- Talán menni kéne..*Fejéhez nyúl és ennyit bír kinyögni a többieknek, és hogy a nullához közelednek a számok végképp nem tetszik. Inkább csak rohan az ajtó felé Nikorina után menteni szeretné magát már ha lehet.. menekül ő is, de reméli, hogy jönnek a többiek is utánuk.*

Vendég

*Laura kiemel egy fülbevalót a rúnák közül, viszont a csapda aktiválódik... Egy pillanat alatt lejátszódik az egész, így reagálni sem igen tud arra, hogy a lány tulajdonképpen lelepleződik. Le sem döbben, hiszen ő eddig is tudott a dologról. Szándékosan nem szól rá semmit, tudja, hogy a lánynak ígyis elég gondja lesz ezzel. Pláne, hogy a szobor fogja magát és életrekel. Ariana szépen felfogja, mi történik körülötte, és annyit érzékel, hogy futni kell. Szóval fut, méghozzá lehetőleg úgy, hogy minél több mindenkit kivigyen magával, szóval óvja a többieket, ha elesik valaki felhúzza, ilyesmi, hiszen ő azért gyorsabb, mint a többiek.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 22, 2011 4:13 pm

*Alex van a legközelebb az ibrikekhez és talán Isobel és Rosetta, no meg a kétarcú Hamon. A szobor életre kelése nem várt fordulat, ráadásul amikor kirobbantja aza ajtót olyan utat nyit meg, ami szintén elég halálos, hisz ott van a démon. Laurával való történtekre elkerekedik a szeme. Egy ilyen dolgot csak akkor élhetett túl, ha vagy valami brutál erejű mágus, vagy sötét teremtmény... szenvedélyes vonzalma gyűlölettel kezd keveredni a lány iránt. Sokat nem gondolkodik. Ő a kalandokat kedveli, szeret játszania tűzzel... ráadásul a fellángoló haragja Laura iránt őrült cselekedetre sarkallja: ráteszi tenyerét az egyik kézlenyomatra, majd behunyja a szemét és igyekszik magát az elemi síkra képelni anyjához. Igazán megindító lenne a jelenet, ha egy filmben a feje fölötti felhőben zajlana mindez.*

//Milyen izék vagytok, mindenki elfut. Hát hol a kalandvágy?!//

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar