Udvar

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Márc. 27, 2008 4:21 pm

First topic message reminder :

*Arabella lép ki a kúria ajtaján. A lépcsőn megáll majd körbenéz. Hosszú fekete talár fedi testét alatta pedig kék farmert és fehér polót visel. Táskája oldalán lifeg, melyben egy könyv néhány pergamen kapott helyet. Elindult a padok felé ahol 2 szaktársát pillantotta meg. Lassan lépkedett a padok felé. Vállán hóbaglya pihent, aranysárga szemeivel pásztázva a környéket.* -Sziasztok csatlakozhatok? *kérdezi halkan a srácokhoz érve, majd miután választ kapott leül egy másik padra, ahonnan hallhatja a társai szavait. Egyenlőre nem kérdez mást, tekintete az eget fürkészi.*

Vendég

-Hát igen varázslatos hely.~Tényleg ő sajna soha nem járt a mi országunkban.~ *Aztán támad egy hatalmas ötlete.*
-Sofi nem akarsz a közeljövőben eljönni velem Franciaországba? Tudod az lenne az igazi mulatság. Bejárnák egész Párizst és lenne szálláshelyünk is. Anyukám biztosan örülne neked.*Kérdezi, reméli beleegyezik Sofi és akkor együtt hazalátogatnának.*
-A te országod is ropantul szép lehet. Tényleg egy kis falucskáról érkeztél?! Biztos nyugodt kis falu, lehet de én aztán igazán nem tudhatom, hiszen én soha nem laktam faluban. Így nem tudom, de az is varázslatos hely lehet a maga módján.*Mondja végig mosolyogva.*
-Hát eléggé hiányzik a családom, de muszáj volt eljönnöm onnan. Ráadásul már felkell egyszer nőnöm ezért éppen ideje volt ejönnöm a családi fészekből. Ne is mond olyan nehéz volt elbúcsúznom tőlünk és természtesen elválni. Nagyon fájadlmas volt, de mostanra már megszoktam.*Meséli néha fura tekintettel és fájalmasan.*
-Hm...tényleg milyen árnydalnoknak lenni?*Kérdezi bármily meglepő módon, hiszen ő nem ismerheti milyen árnydalnoknak lenni.Ezért figyelemmel hallgatja Sofit ahogyan beszél.

Tárgy: Re: Udvar Vas. Ápr. 06, 2008 12:18 pm

*Kicsit váratlanul éri a felkérés, hogy meginvitálják már most egy párizsi körutazásra, de ennél jobb alkalmat nem is igazán kívánhatna már magának. És ha már ilyen lelkesen is felajánlják, bár kicsit még morfondírozok, hisz lenne kedve hozzá meg minden, de azért meg is kéne tudakolni, így konkrét választ nem ad, csak valahogy körvonalazza a dolgot.*
- Ohh szívesen elmennék, az tényleg óriási móka lenne. És főleg, ha ilyen túravezető lenne segítségemre, mint te. *mosolyodik el a gondolatra, de folytatja tovább iziben a dolgot* De persze még anyumékat meg kell kérdeznem a dolgoról, de szerintem biztos megengedik, hiszen lassan már el kell engedniük *mondja még kisebb aprósági akadályként, de mivel a meggyőző ereje óriási főleg szüleit tekintve, ezzel bizony gond egy szál se.*
- Mondjuk az én családom nincs innét olyan messze, de azért nekem is hiányoznak. Kicsit szokatlan, hogy most nem otthon vagyok állandóan, hanem egy olyan világba kerültem, ahol magamnak kell megküzdeni minden gonddal és feladattal *mondja a véleményét a dologról, hisz ő tényleg nem tudja, legalábbis még nem fogta fel igazán milyen az, ha az ember magára számíthat egyedül.
Majd kap egy furcsa kérdést és sokáig morfondírozik is rajta, hogy erre mi lenne a megfelelő válasz.*
- Igazából én nem nagyon tudom, hogy milyen. De az biztos, hogy sok a tünde a mi szakunkon, legalábbis én eddig úgy vettem észre. Bár gondolom a tiéteken is akad egy-kettő ebből-abból *mosolyog kedvesen a lányra majd ő másképp teszi fel a kérdést*
- Amúgy tárgyakban van eltérés az egyes szakok között, vagy mitől jobb ha holtak őreis valaki? *és arcán egy pír kíséretében jelenik meg az érdeklődés vállfaja, hiszen szeretne szeretne minél többet megtudni.*

Vendég

-Az jó lenne ha eljönél velem tényleg. Szerintem a családod biztosan eleged majd téged. Legalábbis szerintem elengednek. Meglátod isteni lesz kalandok ezrei, kulturális események, bulik és természetesen pasik. Na de egy valamit garantálhatok neked nem fogsz egy pillanatig se unatkozni.*Mondja nagyon meggyőzően, mert szeretné ha a lányka jönne vele. Ezért elég sok érvet hoz fel, hogy aztán a lány biztos legyen benne.*
-Elhiszem, hogy szokatlan, nekem is az volt elinte természtesen mint mindenki másnak szerintem. Otthon voltál állandóan?!*Kérdően néz majd folytatja.*-Hát én nem voltam mondjuk mindig otthon, mert végülis Párizsban laktam vagy mi a fene. Sőt mindig valami újat fedeztem fel benne.*Meséli meggyőzően, persze szavaiből kivehető, hogy a lányt nem itéli el, amiért állandóan otthon volt.*
-Vannak nálunk is össze-vissza diákot minden fajból. Legalábbis én úgy vettem észre, de lehet hogy tévedek úgy mint általában mindig.*Ezen egy kicsit mosolyog.*
-Hát úgy különösebben nincs eltérés a tárgyak között, hiszen nagyjából ugyanazok a tantárgyak vannak nálunk is, mint nálatok. Holtak őriesnek milyen lenni?! Hát én nagyon szeretem a szakomat, hiszen mindig történik valami. Nagyon jó dolgok, megaztán nálunk van egy hatalmas temető. Amit egyszerűen imádok azt nem tudom miért de nagyon imádom. Azt hiszem majd később lesznek tantágybeli változások.*Mesél pár dolgot a szakjáról. aztán vár, hogy Sofi mondjon valamit.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Ápr. 06, 2008 12:49 pm

- Majd igyekszem őket meggyőzni, tudod elég jól értem meg magamat a szüleimmel, és hát lassan nem árt megtanulniuk, hogy kezdek felnőni *mondja komolyan és teljesen határozottan így is véli, hiszen mindig beköszöntek az új idők, az új változások és lassan a felnőtté válás korszaka is eléri kezdetét. Na de ennyire nem kell előre szaladni, de azért most már elég az otthoni burokból és kicsit ki is kell szabadulni onnét.*
- Remélem, az unatkozás úgyse az én műfajom, mindig olyan kis pattogós voltam és vagyok, bár ez régebben nem igazán látszott az otthoni környezetembe *meséli, majd lassan bár de talán elmondja azt is, hogy miért kellett neki otthon tanulni és lenni, mert a lány kicsit furán néz rá, mikor ezt elmondta.*
- Tudom, de a szüleim a származásunk miatt nagyon igyekeztek korlátok között tartani, mert mindig is attól félünk, hogy másnak titulálnak minket. És igen, tényleg így van, mi mások vagyunk sajnos. Ezért is kellett otthon tanulnom, mert nem akartak kitenni mindannak, amiben apukám részesült kisebb és még felnőtt korában is. Tudod tőle örököltem a származásom, mert ő félkobold. *meséli kicsit az otthon történt dolgokat, és úgy érzi, hogy most már kicsit bensőségesebb is lett a viszony, mint a kezdet kezdetén.*
- Temető? Fuuu azta ez annyi bizarr dolgot és furcsaságot jutatt eszembe. Jó kis veszélyes küldetések, kalandok mi egyéb *és hangja egyszere annyira izgatottá vált, hogy még levegőt is alig vesz nagy hirtelenjében.*
- Biztos így lesz, de azért én is szeretem a szakomat *mondja komoly képpel, bár eddig eléggé kivonta magát a feladatok köréből, de talán majd a jövőben szorgosabb diák lesz*
- Amúgy lassan mennem kell, még van pár elintéznivalóm, és akkor küldök haza egy levelt is, hogy mielőbb megtudjam elengednek-e. Te még kint maradsz? *fordul a lányhoz, hiszen ő már fel is állt, hogy végre visszatérjen a hívó kastély falai közé és intézkedni tudjon ügyeiben.*

Vendég

-Győzd meg őket, különbenis nem lennél egyedül én is ott lennék. Annyira örülnék de tényleg, ha jönnél.*Mondja mosolyogva, nagyon örülne a dolognak, de tényleg.*
-Nyugi nem fogsz unatkozni, mellletttem meg aztán biztosan nem. Mindig lesznek bulik és persze mindig is vannak. Kalandokban, természtesen nem lesz hiány.*Mondja szépen lassan, mert már egy kicsit perörgöt a nyelve és ezt valahogy Sabri nem szereti.*
-Aha. Az emebrek márcsak ilyenek előtéletekkel rendeleznek ezt én se szoktam elviselni. Sőt ha valamit merek szólni a származásról én úgy megmondom amit gondolok, hogy az nem igaz. Visszakell erőteljesen szólni. Nehogy a nyúl vigye a puskát!*Mondja el ezt neki
tudja, hogy a lánynak is igaza van. ezért ő is elmondja ezt neki.*
-Temető, ha furinak tart valaki ha nem nem érdekel. Szeretem a temetőt ebbe nincs is szerintem semmi külünös.*Magyarázza a lányak aztán folytatja.*-Fura dolgok hát ott tényleg fura dolog vannak nem tagadom.Kalandokból soha nincs elég.*Mondja mosolyogva, majd a végére megkomolyodik.Sabrina is feláll.*
-Én se maradok kint szerintem egy darabig mehetünk is együtt.*Azzal Sofival elindulnak befelé a kastélyba. Majd bent elválnak és ki-ki a maga útján megy.*

Vendég

*Tony érkezik meg az udvarra kicsit nézelődik majd elindul egy irányba sétállni, mélyen beszívja a friss levegőt madj kis idő mulva megunja a sétállgatás és leül egy padra majd fejét ide oda billentve nézelődik*

Vendég

*Sabrinának mégsincs ínyére, hogy bent legyen. Ezért inkább vissza kijön levegőzni ismtételten. Kinyitja az ajtót és beszippantja ismét az éltető friss levegőt. Szépen kisétál ismét és keres magának egy padot. Igaz bár megpillantja Tonyt, mégsem akarja megzavarni ezért aztán úgy dönt leül az egyik padra. Hát sikeresen le is ül keresztbe teszi a lábát, közben azért odaköszön Tonynak is.*-Szia!*Egy hatalmasat ásít és nyújtózkodik aztán körülnéz, hátha lát még egy-két embert. Körbepillant tekintete oda-vissza megy.*

Vendég

*Észre veszi Sabrinat kicsit el volt bambulva igy gyorsan fordítja a rra a fejét*-O szija Sabrina bocsi de kicsit elbambultam igazábol ha nem szolsz ne, is vettem volna észre hogy valaki van rajtam kívül*mondja és közbe felnevet*-Hogy smint?

Vendég

-Nem akartalak megzavarni a nagy gondolkozásodban.*Mondja nevetve, majd feláll a padról és odasétál Tonyhoz.-Hát megvagyok egy kicsit álmosan de azért egyben vagyok.
Na és te hogy vagy?Olyan rég láttalak. Csak nem előlem bújkálsz?!*Kérdezi hiszen nagyon kiváncsi mi történhetett azóta a fiúval amióta nem látta. Aztán csak vigyorog és körbenéz hatalmas szemeivel. Aztán csak a fiú válaszát várja és teljesmértékben rá koncentrál.*

Vendég

*Elneveti magát, majd megrázza a fejét*-Nem nem bujkálok csak volt egy két dolog amit el kellett intéznem, hát velem semmi különös nincsen megvagyok élem az életem amennyire lehet, azon kívül meg nincs nagyon semmi, álltalába este felé jövök csak ki mostanába, valahogy akkor van időm, most is csak levegőzni jöttem, de nem zavarsz, csak kicsit gondolkoztam*mondja mosolyogva*

Vendég

-Akkor jó ha nem zavarok, mert néhány személynél zavarok. Na de ezt inkább hagyjuk.
Örülök, hogy látlak meg minden.*Mondja nagyon boldogan, majd leül a padkára és figyel minden egyes mozdulatra.-Ezek szerint most sok időd van, az a világ legjobb dolga. Csak az a bajom, hogy alig van időm és az a legrosszabb....*Mondja majd sóhajt. Aztán várja, hogy Tony feldobjon valamilyen témát.*

Vendég

*Elmosolyodik*-Nálam nem zavarsz, csak kicsit kóma vagyok de lehet még velem dumálni*kinyújtózik majd felnéz az égre*-szép időnk van nemde? mondjuk nekem a kedvenc időszakom a tél meg az ősz, az olyan szép*mondja miközbe felfelé néz majd lenéz*-Nekem mi a kedvenced?

Vendég

-Nekem mondod én is kómás vagyok, de sajnos elég éber. Aludtam volna inkább az éjszaka ahelyett, hogy tanultam. Nem kellett volna éjszaka is fellenem. Tudom most hülyének nézel, de muszáj tanulnom, ha nappal nem tudodk normálisan akkor marad az este. Igaz akkor egész nap ilyen álmosas hangulatom van, dehát ez van.*Meséli el szép lassan, de azért már kezd felébredni, szerencsére. Nem szeretné untatni Tonyt, ráadásul elég lesz neki este a sok tanulás.Na de szépen végighallgatja Tonyt és válaszolgat.*-Most érdekesen és különösen szép időnk van. A nap is kisütött.* Majd felnéz az égre.Csodálatos a kkilátás gyönyörűszép az égbolt és abban gyönyörködik, de aztán visszatér a földre és ismét megszólal.*
-Hát a kedvencem a nyár. Ott a strand szépen lelehet barnulni, de azért szeretem a telet is. Akkor olyan csodálatos minden.*Mondja közben ábrándozik.*
-Neked hogy fognak sikerülni a vizsgák?*Kérdezi kiváncsian, igaz ezt még pontosan nem lehet tudni, de hátha mond erről valamit Tony.*

Vendég

*Elneveti magát*-Hogy nekem ? hát az a jövő zenéje, majd kiderül hogyha ott leszek, amugy én se tudok aludni de nekem csak szimplán az állmatlanság miatt, nem vagyok éppen a legjobb alvó persze volt már hogy sikerült aludnom de történt olyasmi is hogy kint a tölgyesbe aludtam el aztán győztem bespurizni a kúriába, mondjuk az érdekes volt, kicsit néztem furcsán amikor ott épbredtem de csak állmos voltam azt elaludtam,*kicsit elgondolkozik*-Mondjuk kiváncsi vagyok a vizsgákra, de hogy átmegyek az már más dolog, eggyelőre én is inkább tanulok aztán meglátom meg lesz e az eredménye*

Vendég

*Nevet hiszen elég vicceset mondott neki Tony aztán már-már fulladozik, de lassan komolyabb lesz.*
-Na és mi történt nem vettek észre?! Ó hát téged nem is vehettek észre hiszen te prefi vagy. Mondjuk már majdnem velem is megtörtént ilyesmi.*Mondja még mindig nevetve. Aztán szépen hátradől a padon és csak néz fölfele .-A vizsgákra én is nagyon kiváncsi vagyok.*aztán persze kérdez tőle egy hatalmas dolgot.*
-Te tudsz egy hatalmas sötét erőről ami épp közeledni látszik?*Ezt halálosan komolyan kérdezi, kiváncsi mit mond erre a fiú.*

Vendég

*ELmosolyodik*-Nem nem vettek de mondjuk nem is megszokott hogy egy embert egy fa ágán éri utól az állom, de velem ez is megesett, mondjuk bevallom csak egyszer de az is elég volt, kis hijján eltörtem a bordáimat amikor felkelltem*mondja nevetve, madj a kérdésre elcsendesedik de végül megint csak mosoly fut az arcára*-Ne higgy a gyermek meséknek ugyan mi lenne itt? Semmi nincs megmondom, nincs itt semmilyen sötét erő, tudod arról a fejesek tudnának*mondja mosolyogva*

Vendég

-Úristen! A bordáidat eltörted volna hát ez nem semmi. Szerencsére nem történt veled semmi és ez dicséretes dolog.*Mondja egy kicsit halkabban.*
-Hát én nem hinnék a gyermek mesének, ha nem hallottam volna a saját két fülemmel. Na de ezaz én problémám, hogy én mindenbe belekeveredek.*Mondja nevetve és egy hatalmasat sóhajt.*-Ezt azt mende mondát lehet hallani főleg ha az ember nyitva tartja a szemeit és mindig a megfelelő helyen és időben van.*Gyorsan témát vált, hiszen nem akarja elmondani hogy honnan tud ilyneket.*
-Tényleg nem tudod jövőre milyen tantárgybeli változásaink lesznek?*Kérdezi, mert ez nagyon érdekli.*

Vendég

*ELmosolyodik, ő nem hisz az ilyenekbe majd ha látja akkor de valahogy most nem is érdekli jöhetnek a sötét erők vagy bármi ő most levegőzni jött ki*-Nem nem tudom hogy mik lesznek de biztos bejön egy két uj tantárgy*mondja, majd feláll, *-azt hiszem én megyek vissza további szép napot*mondja mosolyogva*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Ápr. 06, 2008 2:57 pm

*Lassú,kecses léptekkel lép ki a kúria nagy tölgyfaajtaján.Hátán egy szép rúnákkal díszített íj,rajta egy ezüst köpeny,csuklya nélkül.Szemei smaragdban játszanak,s kezében egy lantot szorongat.Ősi tünde dallamot játszik,hisz ő is a nemes fák népéből származik.Tökéletes Arca mozdulatlan,szemei csukva vannak,kirajzolta maga előtt pontosan a tájat,s ha jön valaki,messziről is meghallaná.Nem is tudja,hogy vannak ott,nem foglalkozik velük.Fülével mindent kitapgat,s leül egy padra,halk énekkel csatlakozik zenéjéhez,de nem valószínű,hogy eg emberfül meghallaná*

Vendég

-Hát biztosan jó tantárgyaink lesznek, legalábbis remélem. A gyakorlati részét a vizsgáknak remélem rendesen letudom tenni. Nincs kedvem évet ismételni ezért is megpróbálok beleadni apait-anyait.*Mondja szépen nyugodtan. Aztán közbenéz egyszer de nem lát senkit egy ismerős arcot se.*
-Tényleg neked mi a kedvenc országod?Nekem Franciaország.*Kérdezi kiváncsian vigyorogva.*

Vendég

*Kata sebes léptekkel érkezik az udvarra. Megpillant egy alakot.Észreveszi, hogy tünde.*~De jó már megint egy tünde. Jobb ha óvatosan köszönök neki.~
-Üdvözletem*köszön a tündefiúnak, majd keres magának egy padot és leül. Nagyon furcsának találta Clairet, bár lehet, hogy a lány tényleg igazat mondott. Majd kiderül.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Ápr. 06, 2008 3:02 pm

*Rupert érkezik az udvarra. Semmi dolga így gondolja sétál egyet. Fekete magasnyakú felsőt és farmert visel. Az idő kellemes. Reméli összefut egy-két ismerőssel, de ha nem az sem baj. Könnyedén lépked, miközben ide érkezik. Látja, hogy Sabrina épp Tonyval beszélget. Most inkább, csak kóborol, nem zavarja őket.*

Hozzászólások száma : 709 Kaszt :

*Itt az ideje, hogy végetvessen AZ uralmának. A kezében a talányos versikével lépdel ki az udvarra, hogy megtalálja az elrejtett ősi nyakláncot. Tudja, hogy meg kell ezt tenni, hogy mások ne essenek a bohóc áldozatául. De hol keresse? A szőke szépség királynői tartással hordozza végig mandulavágású szemeit, és próbálja beazonosítani a helyeket. Dalnok társait most észre sem veszi, annyira nézelődilk*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Ápr. 06, 2008 3:05 pm

*A vízeséstől jött el ide. Hogy minek? Azt még ő sem tudja. Mindenestre itt van, és ez van. Megpillant még egy néhány emberkét, de igazából nem megy oda hozájuk. Nem kell neki még az, hogy nagyobb veszélybe kerüljön. Jó neki így itt távol. Mindent lát, mindent hall, és mégsem kell egyelőre senkivel se beszélnie. Remekül meg van ő most itt. Így tehát fogja magát, és leül a földre, a többiektől mégis távol, észrevehetően, és csak gondolkodik, és gondolkodik. *

Tárgy: Re: Udvar Vas. Ápr. 06, 2008 3:09 pm

*Ann érkezik az udvarra, hogy kikapcsolódjon a mai hosszú tanulás után. Jól esik most a lánynak a friss levegő és a nap sütés.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar