Udvar

Vendég

First topic message reminder :

-Velem sincs semmi különös. Unatkoztam, tanultam, meg sétáltam. És igen nagyon jó ez az évszak, főleg most. Olyan gyönyörű a természet. És az a jó, hogy a legszebb hónap van most. Május. Nagyon szép évszak és sok rejtelmet rejt.*mondja bár nem is tudja, hogy ezt miért jegyezte meg.*-Mit terveztek a mai napra? tényleg ti hazamentek a nyáron? Én nem hiszem. Sokkal jobb itt mint otthon.*jelenti ki majd csendben figyeli a két beszélgető lányt, hátha ő is be tud kapcsolódni.*

Diák Hozzászólások száma : 49

*A tegezésre csak bólint.* És te hogyhogy tudsz nekem szobát adni? Prefektus vagy? Vagy...? *nyitva hagyja a mondatot. Majd végighallgatja a varázslófaluról mondottakat, és elcsodálkozik.* Érdekes egy hely lehet. Akárki lemehet oda vagy van bizonyos életkori megkötés? *most érkezett, rengeteg kérdése van, és egyszerűen ki kell mondania őket.* Te mióta vagy itt? *kérdezi kíváncsian, de azért követi a lányt.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Május 25, 2008 9:09 am

*Lara fáradtan érkezik meg. Idegesen körbekémlel, nem lát senkit. Úgy dönt, hogy elül egy padra, és vár valakit, aki majd útba igazíthatja.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Május 25, 2008 9:14 am

*Leonard fut le az udvarra. Hosszú ujjú pólót és kék farmert visel.*
-Ödvözletem.*szólítja meg az udvaron üldögélő fáradt lánykát, akinek hatalémas bőröndje, most gazdálya lábánál van.*
-Látom most érkeztél.*mondja mosolyoga és be is mutatkozik.*
-Leonard de Wandom vgayk. Allidonos. Benned kit tisztelhetek? *kérdez vissza és bátorítóan mosolyg.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Május 25, 2008 9:22 am

*Bátortalanul visszamosolyog, majd ő is bemutatkozik*
-Lara Wilhelmine vagyok, örvendek *üdvözlésként feláll, és meghajol a fiú előtt.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Május 25, 2008 9:26 am

-Ahogy elnézem neked még nincs szobád.*mondja a fiú tobábbra is bátorítóan.*
-gyere felkísérlek a lányok szintjére és keresünk neked egy szobát ahol még van hely.* megfogja a lány bőröndjét, ha az nem tiltakozik, és elindul vele fel a kúria harmadik emeletére, hogy keressenek neki egy szabad helyet valamelyik szobába.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Május 25, 2008 9:31 am

-Köszönöm*hálásan néz a fiúra, majd elindul utána.*

Vendég

*Leila lépked be szépen lassan az udvarba Cézár kutyája kiséretében. Körbenéz. Nem talál itt bent senkit.*
~Na ez az én peccem..most itt ülhetek egyedül.~
*Odasétál az egyik padhoz és leül majd körülnéz ,nézi a tájat ,az eget és teljes szívéből várja ,hogy bejöjjön valaki akivel lehet beszélgetni. Még akkor is ,ha ismeretlen. Miután egy percet üldögél elővesz a táskájából egy kis gumilabdát amit eldob . Cézár mint egy rakéta úgy lőtt ki és robogott a labdáért ,szinte repült a levegőben. Majd elkapta és szépen visszavitte Leilához és leejtette a lába elé ,majd várta ,hogy megint eldobja neki gazdája.*

Vendég

*Kezeit hátrakulcsolva sétál az udvaron.Már a terület nagy részét bejárta,s ezt mindig megteszi,ha unatkozik.Elsimít arcából egy-két hajtincet,amit a gyengén fújdogáló szél fújt bele.Nem siet,szépen lassan bandukol az udvar hátsó részén.Oldalra pillant,s a két fa között meglát egy ismeretlen lányt.Odasétál hozzá,majd illedelmesen bemutatkozik.*
-Corina vagyok,Allidon hallgató.Mi még nem hiszem,hogy találkoztunk. *Ajkai sarkában sejtelmes mosoly jelenik meg.Talárja zsebéből kihalászik egy hajgumit,majd copfba köti vele haját.A szél az arcába fújja a haját,és így nem tud figyelni,meg már kezdte zavarni.*
-Ha nem gond,leülök.. *Mutatóujjával a lány mellé bök,majd helyet foglal,s a kutyát nézi.Az ő kisállata valószinűleg fennt van a hálójában és szokásához híven alszik.Miközben a zsebében turkál,megtalálja a pergament,amit elfelejtett elküldeni testvérének.Sajnálkozó fintor jelenik meg arcán,mikor nézi,majd vállat von,és visszateszi a papírt a zsebébe.*
-Aranyos kutya,gondolom a tiéd. *Mondja érdeklődve,kezeit a háta mögé rakja,majd rákönyököl.*

Vendég

*Leila az érkező lány felé néz és nagyon megörül.*
~Van lehetőségem új embert megismerni és még van társaságom is.~
-Szia,Leila Hamilton vagyok,Allidon hallgató.*Nyújtja a kezét Corina felé majd rámosolyog.*
-Igen én sztem sem találkoztunk még. *Ráéz kutyájára és észreveszi ,hogy a lány is Cézárt nézi.*
-Ő Cézár a labrador kiskutyám.*Mutatt Cézárra aki még mindig a labdájával játszik.*
-Örülök ,hogy megismerhetlek és persze nyúgodtan ülj le. Nem zavarsz ,sőt! Örülök ,hogy jöttél ,legalább vkivel beszélgethetek is. Amugy milyen napod volt?*Kérdezi majd a táskáját maga mellől elveszi és az ölébe teszi.*

Vendég

*Elnézi,ahogyan a kiskutya játszik.Neki is van otthon egy bernáthegyije,akit viszonylag rég nem látott.Mosolyog a lány szavaira,majd válaszol a feltettb kérdésre.*
-Hát,elég jól.Elsétáltam a napot.Már tizedszerre járom körbe a tájat,de mindig akad valami,amit nem veszek figyelembe.Imádom a mágiát. *Mondja mosolyogva,majd feltűri talárja ujjait.Ekkor veszi észre,mennyi az idő.*
-Nos Leila,örülök,hogy találkoztuk,sajnos nekem mennem kell. *Az órájára mutat.*
-Biztosan találkozunk még! *Mosolyogva áll fel,nyújtózkodik,majd egy mosoly közepette eltűnik a katély bejáratánál.*

Vendég

*Figyelmesen hallgatja a lányt majd Ő is ránéz az órájára.*
-Hát nekem még azért nem kell mennem ,de sajna ha neked igen akkor szia. Remélem találkozunk még! Örülök ,hogy megismerhettelek! Szia4*Rámosolyog Corinára mejd heves integetésekkel a távolodó lány után néz.*
*Pár percet még Leila is ott ül ,de végül megunja az ott ülést egyedül és Ő is elindul Cézárral a kúria felé reménykedve ,hogy talál valakit majd.*

Vendég

*Mika érkezik meg az udvarra ma is a szokásos fáradtság lett úrrá rajta így kicsit kómásabb ma, de ez már kezd elmulni, lassan megy majd megcéloz egy padot és leül, majd onnan néz szét*~De kevesen vagyunk mostanába~*gondolja majd csak tovább néz hátha tud valakinek segíteni*

\\FAygasztom magam mert kajálok 10 perc mulva jövök\\

Vendég

*Anne megpillantja a padon ülő Mikát és leül mellé ~szimpatikusnak tűnik nekem, új vagyok itt beszélgetni akarok~

Vendég

-Szia Anne vagyok, de hívj csak Ebynek! * kezet nyújtok*-Mindig ennyien vannak itt?

Vendég

*Észre veszi a lányt majd elmosolyodik, lágyan kezet fog majd bemutatkozik*-Üdv Mika Alasein Naxeldir szak*mondaj msolyogva majd körbe néz*-HÁt mostanába nincs sok ember kint de biztos mert csak tanulnak*mondja mosolyogva*-Új vagy még?*kérdezi kiváncsian*-tudok esetleg segíteni? szobád van már?*bombázza meg a kérdéseivel de inkább abba haggya nem akarja megijeszteni*

Vendég

-Igen új vagyok, még senkit nem ismerek...és még szobám sincs:S esetleg tudnál segíteni?

Vendég

*ELmosolyodik*-Hát most már ismersz engem*mondja viccesen, majd feláll*-Gyere ha akarod segítek neked szobát találni*mondja mosolyogva*-Prefektus vagyok és véletlenül ez pont blee tartozik a feladatkörömbe*mondja mosolyogva*-Amúgy honnan jöttél?*kérdezi nem akar tolakodni*

Vendég

-nagyon köszi,kedves vagy, én egy kicsi de annál mágikusabb helyről Shatiaból származok *ennyire kedves emberrel még nem találkoztam* ~feflálltam, és vártam most mi fog történni~

Vendég

*ELmosolyodik, majd kutatni kezd a zsebébe végül elmosolyodik*-Meg is van a kulcs*mondja majd ha a lánynak van bőröndje felkap eggyet és segít*-Gyere velem a lányok szobái a harmadikon vannak, nincs messze*mondja mosolyogva*-Biztos szép hely lehet ahonnan jöttél, én Lapfőldröl jöttem*mondja miközbe elinduil a kuria felé*

Vendég

*elmosolyodik* ~majd követni kezdi a fiút~ -Shatia szép hely, tele van jósokkal s mágusakkal, és kevesek de akadnak Ritualistok is ott, mesélj nekem arról a helyről ahonnal származol!

Vendég

*Roy épp az udvaron sétál, miközben a könyvet nézegeti, amelyet a nővérének vett.*
~Remélem tetszeni fog neki.~
*Közben érzi, hogy valaki nézi.*
~Vajon ki lehet az? Tényleg néz, vagy csak képzelődök?~
*Megfordul, és látja kedvelt ismerősét, Jane-t, aki épp utána jön. Rá is köszön, mert a lány úgy tesz, mint aki nem látja.*
-Szia Jane! Örülök, hogy látlak!

Tárgy: Re: Udvar Vas. Május 25, 2008 7:22 pm

*Jane kicsit elbambulva sétálgatott Roy mögött, akit észre se vett, csak mikor ráköszönt.*
-Óh, szia Roy. Én is örülök, hogy látlak? Hogy vagy? Sikerült már felfedezni a sulit?
*Bombázza a kérdéseivel a fiút Jane.*

//Fagyunk//

Vendég

*Kata jön le az udvarra járőrözés céljából. Tudja, hogy valószinűleg néhány diák még nem tért nyugovóra, hiszen még nem olyan régen múlt el 22óra, de legnagyobb ámulatára vagy talán nevezhető ez szerencsének is, nem talál senkit az udvaron. KIcsit elfáradt a mai nap folyamán ezért úgy dönt, hogy leül az egyik padra egy pár percre. Élvezi ahogy a lágy esti szél fújja a most is kiengedett hosszú a holdfényben csillogó világosbarna haját. Még mindig miniszoknyában van, meg a fehér felsőjében..Kicsit fázik is, ami meg is látszik rajta, hiszen kicsit libabőrös , de nem nagyon foglalkozik vele. Inkább élvezi a lassan már nyári estének mondható sötét napszakot.*

Vendég

*Nem nagyon volt kedve visszamennyi a szobájába. Ott a tankönyvek várták volna és arra igazán semmi kedve nem lenne. Egy ilyen tavaszi estét egyedül a szobájában tölteni? Kösz, de nem. Úgy néz ki, mintha tanult volna, vagy tanulna? Nem, a szerencséjében bízik. Ott van még a pótvizsgaidôszak is és nem a világvége a pótvizsgázás. Még mindig a nyitott, szimpla piros ingje van rajta s alatta a fehér póló, a térd alatt végzôdô farmere, no meg a deszkás cipôje. Allidonos kiűzôje és prefektusi jelvénye az övén díszelegnek, de a vörös anyag eltakarja ôket. Persze, mível nem járt a szobájában, még mindig zsírfoltos a nacója és az ingje, de nem érdekli különösebben. Daimónja társaságában jön le ide, vallahogy kedve van nyakon csípni néhány diákot unalmában. Jó móka lenne nézni, ahoyan sikálják a padlót. No de Ryan ilyen gonosz, nem tehet róla. Kezeit a tarkójára szórítva lépked, élvezve az idôt. Kellemes hüsi van. De meg is látja a padlópucolási alanyát: Egy miniszoknyás lányt. Elsô látásra nem ismeri fel, hogy Kata az, biztos összeszalonnazsírozta a szemüvege lencséjét is. Gyors léptekkel odamegy hozzá és nagy okosan belekezd dumájába.*
-Figyu, ugye tudod, hogy szabályt szegsz? Kijárási tilalom van, elmúlt tíz óra és most kénytelen vagyok meg..bűn..tet...ni...Szia Kata.- *Jól elakad a mondókájában, mikor észreveszi, hogy fôprefijét akarja megbűntetni.*
-Bocs, Kali nem figyelmeztetett és a szemüvegemmel nem stimmel valami...- *Le is veszi és megdörzsöli a pólójával, miközben leül Kata mellé a padra.*
-Na, öreg lany, mi járatban itt, ahol még a szúnyog sem jár?- *Persze a szúnyogok az ablakok körül repkednek, ahol van fény, tehát annyira nem is hibázott rá a fiú. Már kezd sötét lenni, és hüsi is, de ez nem rettenthet el egy kanadait. azonban sötétségben is pontosan kivehetô Kata libabôre.*
-Nem fázol egészen véletlen? Az embernek mindene kilátszik egy ilyen szoknyában, nem beszélve a hidegrôl.- *Kedvesen mosolyogva leveszi a vörös ingjét és Kata vállára teríti. *
-Így ni, jobb?-

Vendég

*Kata annyira elgondolkozik, hogy szokásához híven nem veszi észre, hogy valaki közeledik. Mikor az iilető megszólítja , előveszi pálcáját. Bár semmi hasznát nem venné, főleg úgy, hogy majd meg fagy és nem tud koncentrálni a varázsigére, másrészről viszont csak a bűbájokhoz ért, azokkal meg nem igen tud senkit sem elijeszteni. Mikor az illető megszólitja annyira megijed, hogy egyszerűen nem tudja mit csináljon, bár a hang nagyon ismerős neki.Már épp szólna a prefektus társának, hogy egy prefektussal van dolga, mikor az rájön, hogy ki is ő.*
-Szia Ryan! Látom te is a szabályszegőket keresed. Tényleg baj lehet a szemcsiddel , ha engem is szabályszegőnek nézel. *mondja kuncogva a fiúnak.*
- Mi az már megint, hogy öreglány?*mondja majd egy sunyi mosoly jelenik meg az arcán.*
-Kérlek szépen én járőrözni jöttem ki, de mivel senkit nem találtam ezért úgy döntöttem, hogy pihenés képpen leülök egy kicsit ...És te prefi bácsi? *vág vissza Ryannek. Ha már őt is le öregezik akkor ő miért ne tehetné meg ugyanazt Ryannel? Mikor Ryan megkérdezi, hogy fázik -e, csak egy kis biccentéssel jelzi, hogy igen, bár ez nem nagyon foglalkoztatja.*
-Köszönöm! De igy viszont te fázol meg, azt meg nagyon nem akarom.*mondja a fiúnak, mikor az ráteriti az ingét.*
-Amúgy mi újság veled? Hogy megy a tanulás? Tényleg még nem is gratuláltam prefikém. Gratula a kinevezésedhez szöszke .*mondja, majd arcán egy picurka huncut mosoly jelenik meg. Még mindig fázik, de még semmi kedve bemenni. Azért titkon reméli, hogy arra jár egy semmit sem sejtő diák és meg tudja, vagyis meg tudják bűntetni Ryannel . Egyszercsak kibukik belőle pár mondat.*
-Tudod, én teljesen másmilyennek képzeltelek mint amilyen vagy. Én egy önző, úri srácnak képzeltelek, de most vagyis ma megmutattad, hogy tudsz te kedves is lenni.*vallja be , majd Ryanre kacsint. Közben előveszi pálcáját. * -Lumos! *mondja majd a pálcája helyén megjelenik a fényforrás, hogy lássanak is valamit a sötétben.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar