Udvar

Vendég

First topic message reminder :

-Velem sincs semmi különös. Unatkoztam, tanultam, meg sétáltam. És igen nagyon jó ez az évszak, főleg most. Olyan gyönyörű a természet. És az a jó, hogy a legszebb hónap van most. Május. Nagyon szép évszak és sok rejtelmet rejt.*mondja bár nem is tudja, hogy ezt miért jegyezte meg.*-Mit terveztek a mai napra? tényleg ti hazamentek a nyáron? Én nem hiszem. Sokkal jobb itt mint otthon.*jelenti ki majd csendben figyeli a két beszélgető lányt, hátha ő is be tud kapcsolódni.*

Vendég

*Hát, eléggé ijesztô lehet a nagy, szôke, kócos hajával, az biztos. Nem számított ilyen pálcás fogadtatásra, de tudja, hogy Kata sosem bántaná. Na jó, ha elrabolná a berendezését, talán, de különben...Még jó, hogy ismerôs a hangja.*
-Én? Ó, dehogy, csak unatkoztam.- *Ekkor jut eszébe, hogy a prefik is szigorúan járôrzés céljából lehetnek kint.* -Vagyis igen, keresem a naxeldírosokat.- *Gonoszan elvigyorodik. Nagy nehezen tisztáratörölte a lencsét és megint az orrára biggyeszti. A prefi bácsira szélesen elvigyorodik.*
-Hát, bezony, Kata néném, mint mondtam, unatkoztam és minden jobb a tanulásnál.- *Vigyorogva hátradôl a padon. Szerencsére az elsô padépítô kitalálta a háttámlát, különben most olyan szép hátrafelebukfencet mutatna be Kata nénéjének, hogy még a hátrafelé bukfencezô bukfencmolylepke is megirigyelné, de nagyon.*
-Velem? Semmi különös...- *A tanuláshoz kapcsolódó kérdésnél zavartan, halkan köhhint egy párat.* -Jól. Vagyis...Egy büdös betűt nem tanultam év eleje óta. Pótvizsgák, jövök....- *Megvakarja azt a szöszke buksíját. Kata gratulációja teljesen váratlanul éri. Már nem is emlékszik, hogy eldicsekedett neki a csillogó-villogó-kitisztított jelvényével.* -Kösz.- *Böki ki. De sajnos eléggé jól lát, szemüveges léte ellenére és még mindig látja, hogy Kata libabôrös és fázik. Hát ige, ô Ryan, a csodák csodája, a mindentudó, a nagyokos varázsló. Gondol egyet, gondolatban vállat von és egyik karjával átöleli Katát s kissé magához szorítja. Szigorúan egésségi okok miatt.*
-Csak mert fázol és nem akarok beteg fôprefit. Ha valaki meglátna, kap büntit és vállmasszázsra hivatkozunk, rendicsek?- *Kedves mosoly közepette súgja ezt Kata fülébe, mad folytatja megkezdett beszélgetésüket, mintha semmi sem lenne.*
-Ugye nem gondolod, hogy én fázom? Torontóból jöttem, ott ennél hidegebben is pólóban flangálok.- *Vogyorogva megsímogatja Kata oldalát, és még mindig szigorúan egészségi ügyek miatt. Mikor kibukik Katából az a pár, kedves kis szócska, Ryan nagy szája komolyan nem talál szavakat. Csak csendben hallgatja. Hál' istennek a sötétség miatt nem is látják, hogy komolyan el is pirul. Ilyen kedveset csak anyukája mondott neki...A kis fenyforrás, ami megjelenik Kata pálcájának a végén, egy ideig megvakítja Ryan közlegényt, de továbbra, is próbálja nem átfázni hagyni Katát. Pedig de szívesen a szeméhez kapna. Kis idô után azonban szemei hozzászoknak a fényhez és szerencsére pirulása is idôben elmúlik.*
-Köszi. Ez..igazán...- *Többet nem is tud nagyon szólni, keresi a szavakat. Meghatódott, de komolyan.*

Vendég

*Csak elmosolyodik azon, amit Ryan mondott neki.*-Hát én se sokat tanultam. Csak körübelül egy hónapja mást sem csinálok, mint a könyvek fölött gubbasztok és magolok. De igy sem megy. NIncs érzékem a tanuláshoz.*mondja mosolyogva.*-Én néne? Juj ne akard azt, hogy megátkozzalak. Nah jó olyat nem tennék, nincs szivem hozzá, főleg téged nem akarlak megátkozni, hiszen prefitársam lennél avgy mi a szösz. *mondja, majd mikor Ryan átöleli kicsit meglepődik, de tudja, hogy a szaktársa csak azért teszi azt amit tesz, mert látja, hogy nagyon fázik. *-Hát egy kis betegség sosem árt. Különben meg egy beteg főprefi si ember vagy nem?*kérdezi eg huncut mosollyal az arcán.Majd elneveti magát, mikor Ryan azt emliti, hogy mit fog tenni azzal aki meglátja őket.*-Végülis büntit kaphat, hiszen minek járkál ilyenkor idekint, bár ha prefivel lesz dolgunk akkor nehéz lesz megbüntetni. A masszázs....hm....Fogjuk rá, hogy jó ötlet, bár azt is lehetne mondani, hogy baráti ölelés vagy tudom is én mi. Igazából engem már sok sráccal láttak, szal nem hiszem, hogy ilyeneket feltételeznének. A legjobb barátom is egy fiú, bár őt nem csak barátként szerettem..de hagyjuk. *mondja, majd pár percig csendben marad, majd ismét megszólal.*-Tényleg te mész haza a szüleidhez a nyáron? Vagyis a vizsgák után? *kérdezi, majd megjegyzi.*-De én akkor sem hiszel el , hogy nem fázol.*mondja, majd közelebb bújik Ryanhez. *-Csak azért, hogy te se fázz meg.*mondja mosolyogva. Persze amilyen fáradt az nem jutna szébe, hogy ilyenkor jobb lenne ha bemennének két okból is.Az egyik ok az, hogy megfáznak, a másik pedig a példamutatás. Jah igen még egy ok van...Az pedig az, hogy senki ne lássa meg őket és ne értsék félre a helyzetet. Eszébejut egy nem is olyan régen megtörtént eset, amit szerencsére senki nem látott, de félreérthették volna. Egy pici mosoly jelzi az arcán, hogy épp a gondolataiba merült. *

Vendég

-Nyugi, úgyis átmész. Tuti nem olyan nehéz, habár egy icipicit aggódom. Mondjuk ott a pótvizsgaidôszak is, szóval no problem.- *Végre újra megtalálta a szavait. El is tartott egy kis ideig.* -Én életemben nem tanultam semmit, de sosem buktam meg.- *Szimpla tény, semmi más. Pedig egy évben talán kettô házit ír. Nem szokása dolgozni az eredményért, kivéve a Chanel ruha Swarowski gyémántjaiért. Mondjuk az is szerencse volt, nem miatta ment tönkre Hayden rucija...*
-Ühüm.- *Mondja nagyokosan.* -Kata néne és Ryan bácsi. Nem hangzik jól?- *Megint kedvesen elmosolyodik.* -Nincs szíved? Kata néném, csak nem kedvelsz?- *Játékosan kiölti a nyelvét. Meg sem hallja a prefitársas magyarázatot. Jó neki az, ha kedvelik.*
-Te direkt beteg akarsz lenni, hogy Ryan bá' ápolhasson, mi?- *Huncut mosoly, amit pont most lopott el Katától. Elég hamar elsajátít dolgokat.*
-Nos, mi legyen a bünti? Cipôpucolás, fagyimeghívás vagy mondjuk két hét táskacipelés? Vagy írjon meg helyettünk néhány házit?- *Íme, a szupersztár büntetômunkái. Mindig kell a profit.* -Ne, ne hagyjuk. Ki az?- *Kata biztosan azt gondolhatja, hogy Ryan féltékeny, pedig nem az. Egyszerűen kíváncsi. Talán valamilyen pénzeszsák az, aki nem veszi észre, ha eltűnik az aranyórája...Na de ki tudja? Kata kérdésére fejet ráz. Jó itt neki, semmi kedve hazamenni. Jönne a "Nos, kisfiam, milyenek a jegyeid?"-kérdések, ezt meg Ryan rühelli. Apja meg azt is mondta, hogy ameddig nem javul, haza ne menjen. Pedig már javult. Eddig csak fél doboznyi ékszert és egyéb cókmókot nyúlt le az ártatlan diákoktól.*
-Mhm, csak azért.- *Mondja halkan s mikor Kata közelebb bújik hozzá, szigorúan egészségi és prefektusi kötelességi okokból másik karjával is átöleli. Habár a beteg fôprefektus is ember és Ryan szívest örömest ápolná Katácska nénét, mint minden kedves embert (hátha van ott érdekes, csillogó dolog...), akkor is jobb egy aktív szolgálatban lévô fôprefektus. Persze Ryan sem törôdik nagyon a három okkal. Kit érdekel? Ôt bizony nem. Ha megfáznak, fázzanak, addig is legalább nem kell órára menniük. Ha pedig nem mutatnak példát, akkor lesz kit büntetniük, nincs probléma. De Ryant komolyan nem érdekli, hogy meglátják-e. Bemutatja új prefektusi jelvényét, amit eddig oly jól titkolt, na és akkor csend van. És ameddig nem olvas magáról a Nezabar bulvárban, addig minden rendben...

//Van egy olyan fincsi fagyikehely a kedvenc fagyizómban...Na jó, Kata és Ryan fagy!//

Vendég

~Anne érkezik, az udvarra, kicsit fáradtam de annál vidámabban * hogy én mennyire eltévedtem... hm ez a hely nagyon ismerős...háát persze tegnap már jártam itt Mikával..ooo azthiszem legközelebb nem barangolok egyedül... ~majd leült egy fa tövébe és bámulni kezdte a természetet *igaz hogy most nem tudom hogy keveredek majd vissza a harmadik emeletre, de legalább most új helyeket is megismerek:) ~majd felálltam és sétálgatni kezdtem,majd elővettem a tegnap beszerzett pálcámat, és csodálgatni kezdtem. *hmm tök jól nézki, na várjunk csak tegnap Mika mutatott nekem egy varázslatot, ez egy remek alkalom hogy próbálgassam mert ugye tegnap nem sikerült.. -Avis *megint nem sikerült, most csak a varázslatra fogok koncentrálni -Avis *erre egy madár repült az égre, igaz Mikának nem egy repült az égre, de kezdetnek ez is megteszi.. *egy mosoly ~na menjünk tovább hátha valakivel találkozok *hátha nem kell egyedül barangolnom

Vendég

*ismét lesétált az udvarra, s leült egy fatövébe, majd egy kedves kis dalt kezdelt dudolgatni:)

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Május 26, 2008 8:39 am

*Rosetta érkezik az udvarra tekintete cseppnyit komor, ami igazán nem megszokott tőle. Bár, aki még nemlátta a kobold lányt, az nem furcsállhatja. Az apró lány egy egyszerű zöld pólót visel, ujjatlant, haja most éppen kiengedve van, s benne vannak a tolldíszek is. Mivel elég aprócska, egy méter magas se, így a léptei is kissebbek és hangtalanok. Arcán a szeplők fölött, s a szeme alatt- szépen betájolva- egy-két csúnya karika ül, ami árulkodik ról,a, hogy nem igazán aludt sokat. Mikor körbenéz az Udvaron észre veszi a számára még ismeretlen lányt, akit csak úgy tud betájolnni, hogy megcsillan akitűzője...* ~Egy Naxeldíres... Ó, milyen álmos vagyok..Talán aludnom kéne..~ *Gondolkozik el, miközben aprócskát ásít. Zöld szeme a lányra jár, kíváncsian, és lassan ébredezve.Úgy dönt, hogy odamegy hozzá, hisz jobb dolga most éppen nincs, aludni ilyenkor nem tudna, csak éjjel...Nappal nem tud egyszerűen, maximum a fák árnyékában.*
- Hello! *Köszön neki vékonyka, persze nem sipító hangján, mikor közelebb ér. A lánynak maximum a melkasáig érhet, vagycsak a hasáig, így elég furcsa látvány lehet, az aprócska kobold lány hegyes fülekkel. Bár, ha már látott ilyet biztosan nem lepődik meg.*

Vendég

* Anne a nagy dudolgatás közepette észre veszi hogy egy ismeretlen diák közeledik hozzá, fel is figyel rá ~ hmm mintha ez egy kobold lenne, de nem biztos a dolgába inkább vissza köszön és megkérdezi tőle - Szia, neharagudj ha tolakodnék de megkérdezhetném hogy miféle szerzet vagy? - beszélhozzá mély de mégis lágy hangon ~ nekem is lenne rá tippem de nem vagyok biztos a dolgomba~ *majd fel áll és a kezét nyújtja.

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Május 26, 2008 8:52 am

*Mikor halja alány kérdését aprócskát elpislog, ez a "miféle szerzet" egykicsit ütős kérdés volt. A kezet elfogadja, bár furcsa szokás, hogy lányok kezet nyujtsanak, a falujukba soha nem volt ilyen, még a fiúk között sem...No sebaj. inkább válaszol a kérdésre, kicsit talán morcosabb hangon.*
- Kobold vagyok. Rosetta Waylan, Eramir főprefektus...*Egy szép bohócos meghajlás után újra megszólal, mosollyal ajkain.* - Szolgálatodra kisasszony. Mi járatban itt kint egy Naxeldires ebben a korai órában? *Kérdezi kíváncsiskodva a kobold klány, miközben szépen leül egy padra. Azaz fel ül, ugyanis másznia kell, hogy fel tudjon ülni. Közben feltekint a napra és gyorsan megöszörüli a torkát..* - Ja...hogfy már 11 van? *Kérdezi kínosan, hisz ez nem mondható valami korai időpontnak. Ő eddig aa szobájában volt és nem nagyon nézte, hogy mennyi is az idő..*

Vendég

*Anne leült a padra, Rosetta mellé, majd bár kicsit későn de elkezdett nevetni - szolgálatomra ez jó.*
-Ő, én még új vagyok itt nem ismerem a szokásokat. Amúgy éreztem hogy furcsálod hogy egy naxeldires ilyenkor már kint van, ha megkérdezhetem miért? Egyépként én már úgy 8-óta kint vagyok *Majd egy szelíd mosoly.

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Május 26, 2008 9:11 am

*Rosetta mosolyog a lányra, persze nem hibáztatja, hogy nem ismeri a szokáskat, hirtelen nem is érti, hogy milyen szokásrra gondol. Őszintén, mikor rákérdez a lány, hogy Rosetta miért furcsállja komolyan el kell gondolkoznia, hogy miért is. *
- Hát..Nem is tudom..Nem azért furcsáltam, mert Naxeldires vagy, csak úgy..Nézz körül! Senki sehol, mindenki alszik, vagy a szobájában van, esetleg tanul..Ilyenkor nem sokan szoktak kint lenni az udvaron. Mondjuk én pont kivétel vagyok, mert mindig kint szoktam lenni reggelente..És úgy látom hogy te is. *Mosolyog szépen, majd kicsit körbenéz, valóban nincs e más rajtuk kívül itt, kint.*
- Nem is tudom..Amúgy a Nexaldiresek általában olyan..Sötétek. Mármint nem értelmileg! Csak ugye Kaen meg a méregkeverés..És ő a szakvezetőtök..Szóval furcsa egy emberek vagytok, hisz Hallottam olyasmit, hogy van a szakon olyan aki már ölt is...*Meséli a lány ismereteit kicsit izgatottan figyelve, hogy Anne hogy reagál.* - Persze nem mindenki ilyen, vannak kedvesen is, meg bohócok...De vannak akik igencsak furcsák ott. Nem minthogyha az Eramireseknél nem lennének fura figurák..*Modnja, s el is neveti magát.* - Na mindegy, majd meglátod, hogy milyen jó és varázslatos ez az iskola...*Zárja le végül mosolyogva.*

Vendég

*Anne, Rosetta szavaira kicsit megijed - elég érdekes szakra osztottak be, de hát ezekszerint ide való vagyok.Igaz külsőre kicsit én is sötétnek tűnök, de ez nem feltétlenül tükrözi a belsőmet.. Engem eddig Ash és Mika vezetettbe a Naxeldires környezetbe. - Amúgy mesélj nekem az Eramiresekről!Igaz még csak tegnap érkeztem, de nagyon kíváncsi vagyok mindenre... *monda egy szelíd mosoly keretében*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Május 26, 2008 9:29 am

*Rosetta mikor hallja a kérdést egy picit le blokkol. Aprócskát köhint, hogy magához térjen, majd félszegen kezd neki a mesélésnek..*
- Hát..valójában nem nagyon tudom, hogy mit mondhatnék. Az Eramir szak a négy elemről szól, a tűzről, a vízrről, a levegőről és a földről. Aki arra a szakra kerül ezeket tudja majd uralni, kiemelten egy elemet, a többit nem olyan magas szinten. De amit választ annak majdnem korlátlan mondható hatalma lesz felette...Persze ez nem biztos, tanulni kell hozzá, s érzék is... De most valamire azért kíváncsi lennék. Ha te Eramirra kerültél volna, akkor második, harmadik és a további években szerinted melyik elemet választottad volna? *Kérdezi kíváncsiskoda, s zöld szemeit a lányra szegezi. Kicsit fészkelődik a padon közben és úgy dönt, hogy inkábbb térdelve ül tovább.*
- És indokold is! Utánna elmondom, hogy én mit fogok és miért...*Főzi hozzá mosolyogva, vidáman csengő hangon. Barna haja ismét a szeme elé szökik, természetesen a füle mögé tszkolja őket. A tollas dísz szépen megrebben, ezért azt egy gyors mozdulattal megigazítja.*

Vendég

*Anne hosszas gondolkodás után beletúr hajába majd - huh Szerintem én a Vizet választanám, hogy miért? talán azért mert kicsit érzelmes tipus vagyok és úgy gondolom ha választani kéne elemet talán ebbe lennék a legjobb... *majd körbe nézett a környezeten és sóhajtott egyet -- és te melyiket fogod választani?

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Május 26, 2008 9:45 am

*Mosolyogva bólint, s a szája szóra nyílik, választ adni Anne kérdésére.*
- A földet...Az áll hozzáma a legközelebb. Mindig sokat vagyk a természetben, a növények a gyengéim, az állatok ugyszint, bár ők azért nem tartoznak magához az elemhez..A bizttonság, a nyugoodtság, a rátermettség..Bár a nyugodtság nem jellemző rám, még is vágyom néha arra, hogy biztonságban érezhessem magam..És a föld elemmel nincs mitől félnem.. *Magyarázza a kobold lány, szinte szenvedélyes hangon beszélve. Mondhatni elszégyelli magát emiatt, és gyorsan elhallgat, lesütve tekintetét.* -Bocsi, ha elragadtattam magam...*Kér elnézést félénken, s halkan megköszörüli a torkát.*
- Tehát..Hozzám a föld áll a legközelebb. Ha felnövök egyik álmmo a sok közül, hogy novény vagy állat gondozó legyek..Persze varázslény állatra gondolok ez alatt. Mondjuk pár rókát, farkast, őzet vagy szarvast is elfogadék a kegyeimbe ám..*Mondja mosolyogva, igazán vonzódik az állatokhoz, és van érzéke is hozzá, hogy megértse őket, amennyire lehet.* - Te mi szeretnél lenni? Miért jöttél varázslást tanulni ide? *Kérdezi kíváncsian miközben megint pózt vált, most törökülésbe ül.*

Vendég

*hmm kicsit elakadt a lélegzete a lány kérdésén végül válaszba kezdett - Nos a családomról azt lehet tudni hogy necromata féleségek Ritualistok voltak, és ezt a helybéliek nem nézték jó szemmel, édesapám egy támadás folyamán életét vesztette *ekkor szomorkás tekintete meredt Rosettára -Mikor megtörtént a baleset édesanyám elhagyott mert nem igazán jöttünk ki egymással így eljöttem hátha itt befogadnak, igaz barátnőmet fájlaltam ott hagyni de biztos vagyok benne hogy nem sok idő és ő is ide téved... érdekelnek a sötét tanok, túlvilág stb. és ezeket szeretném kitanulni, de hogy a jövőbe mi szeretnék lenni azt még nem tudom * majd megigazította a szívalakú medált a nyakában, és próbálta kontrolállni érzelmeit

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Május 26, 2008 10:03 am

*Rosetta hatalmasokat pislogva hallgatja a lányt. Még az életben nem hallott ilyen emberekről...S mikor a lány elszomorodik, ahogy mondja apja halálát, s azt, hogy anyja elhagyta együttérzőn a vállára teszi a kezét. Igazból nem is tudja, hogy ilyenkor mit kéne csinálni, nem vaalmi vigasztaló egyed, általában ő szokott sírni és őt vigasztalják..*
- Sa...sajnálom az apukádat Anne. *Nyögi ki végül és nagyot sóhajt.* - Nekem mind a két szülőm él..És jól ki jövök velük...*Mondja halkan, de elér a tudatáig, hogy nem nagyon jó dolog ilyet hallani, ha épp arra gondol az ember, hogy ő elvesztette a családját.* ~ Jajj, remélem nem bántottam meg. Én hülye, folyton jár a szám...~ *Megakad a tekintete a szív alakú medálon, amitől szinte kisértésbe esik...A kobold lány enyhén kleptomániás, így őrizni kell előle mindent, ami fénylik. Persze nem olyan erős ez a betegség, van némi önkontrolja, így Anne-nek nem kell aggódnia a nyaklánca miatt. Úgy se vehette észre, hogy a kobold lány, hogy néz a tárgyra, hisz csak egy suhanó pillantás volt.*
- Én...Nem tudom mit mondjak. Soha nem vonzott engem a nekromancia, sőt, én...Tartok az ilyesmitől.. *Vallja be a lánynak kicsit elhúzva a száját, szinte szégyenkezve.*

Vendég

~kicsit öszeszedte magát majd - semmi gond igazából már lassan kezdem feldolgozni az egészet, hát igen sokan tartanak ettől a tudománytól de nekem a véremben van *egy mosoly hagyja el az arcát majd ~ észre veszi hogy már nincsenek ketten..

Vendég

*Nagyokat vigyorogva szalad ki a kúriából, végre kész van a vizsgák első harmadával.Nagyot sóhajt, ennyivel is beljebb van. Amúgy is utál tanulni, de ezt a pár hetet simán kibírja.Mondaná, hogy akár féllábon is, de azért azt inkább nem áldozza fel.Mikor meglátja a lányokat vigyora fülig szalad.Pláne a kobold lányka láttán virul a feje*
-Csá csajok!Mizujs?Hogy telik a napotok?Ugye milyen szép az idő?Simán lehetne napozni^^.*Elvigyorodik, bár nem biztos benne, hogy a lányok értik a célzást.*

Vendég

*meglepően néz a fiúra majd elneveti magát ~végre vidám emberekkel is találkozok - Szia, köszi jól tellik a napunk én kb 8 óra óta kint vagyok... igen- igen szép időnk van, de hogy napozni? kösz én inkább maradok az árnyékba *szende mosoly

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Május 26, 2008 10:19 am

*Rosetta hatalmas pislogásokat ejt,mikor megérkezik a számára ismeretlennek tűnő fiú. Csak még nagyobb értetlenkedést vált ki belőle, ahogy hallja a fiú szavait, meg azt az utolsó mondatocskát. Természetesen leesik neki, hogy mit is mondott a fiú így aprócskát köhécselve jelzi, hogy még egy szó és halott.*
- Igen nagyon szép az idő..Épp ilyen fiúk akasztására.* Kivillantja gonosz énét, na meg persze szép kis szemfogait a fehér fogsorából. Nagy nehezére esik, hogy ne nevesse el azonnal magát, de csak sikerül.*
- Rosetta Waylan, Eramir, Főprefektus.*Mutatkozik be a fiúnak tömören és kíváncsian várja, hogy ki is a fiatal. Néhányszor Anne-re pillant, neki mi a véleménye, majd ismét pózt vált, mostmár normálisan ül a padon lábát lógatva. Néhányszor végigméri a fiút, de csak a fejét tudja megcsóválni. *
~Micsoda őrült..Szép kis belépője van..~ *Gondolja magában még mindig mosolyogva miközben a füle mögé biggyeszt egy hajtincset, ami ismét elakarta takarni előle a napvilágot.*

Vendég

-Sziasztok!*Köszön újfent és meghajol a lányok előtt, sajnos sikerül majdnem orra esnie.*
-Máj ném iz Ivanov, Marius Ivanov.*Újabb vigyor, a fiú úgy nagyjából páfrány IQval rendelkezik, hozzá képest Forrest Gump Einsteinnek tűnik elsőre.*
-Jah, és deridionos vagyok, sőt még ki is vagyok, nagyon. Bár a kivagyiság annyira nem jellemző rám, nagyon...*Folytatja mosolyogva, bár látja, hogy a lányoknak ez a szöveg lehet nem jön be annyira.Sőt, lehet csak ő maga képzeli önmagát viccesnek.Bár ez már olyan bonyolult, hogy se user, se Marius nem gondol bele az egész hsz értelmébe.*
-Egy ilyen szép arcot árnyékba rejteni, ejej.*Kacsint a lányra, majd Rosettához fordul.*
-Szal főprefi vagy, és az jó?*Kérdi érdeklődve*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Május 26, 2008 10:38 am

*Rosetta egyáltalán nem érti a James Bond vicet, hsz azt se tudja, hogy ki a fene az . A lényeg, hogy leszüri, hogy Marius a neve a fiúnak, bár ez kisé nehezére esik. Mikor a fiú csúnyán belekezd egy szóviccbe, és szépen bele is gabajodik önkéntelenül elneveti magát.Lehetséges hogy csak kínjában nevet már...*
- Borzasztó egy fiú vagy,tudod? *Kérdez rá konkrétan vigyorogva, miközben megint helyzetet vált...Mivel egyszerűen nem tudja, hogy hogyan állapodjon meg ültében inkább leugrik a padról és állgodál. A fiú kérdésére felvonja a szemöldökét, és talán el is gondolkodik.*
- Hát...Nem tudom...Van azért felelősség a vállamon. *Mondja végül, bár ezzel nem mondott túl sokat, reménykedik,hogy ennek a Marius gyereknek ez is elég. Nem nagyon hiszi el, hogy komolyabban érdekelné, hogy milyen főprefektusnnak lenni. A kobold lány nekidől a fának,ami a padot árnyékolja be többé kevésbé és halkan felsóhajt lehunyva a szemét. Tényleg szép idő van, kicsit pihenteti a szemeit így a friss levegőn.*

Vendég

*Anne köpni nyelni nem tud s fiú válaszára ~különben is miköze van hozzá hogy miért rejtem el az arcom, *majd megpróbál udvariasan válaszolni elvégre még új itt - Fogalmazzunk úgy hogy meg van az okom rá amiért szeretem hogy a hajam a szemembe lóg és az árnyékba érzem jól magam, és ha nem haragudsz meg arra inkább nem válaszolnék hogy miért. Amúgy Rosettának tényleg igaza van elég buta viccet lejtettél itt. Öhm én még be se mutatkoztam Anne Wagner vagyok Naxeldires diák. *És avval egy ego-s mosoly hagyta el az arcát. Majd várta mit reagálnak a többiek

Vendég

~Hát a naxis csaj kicsit sznob, de minimum gőgös.Szerintem menthetetlen.Úgy viselkedik, mintha minimum egy vámpír lenne, vagy nem tudom mi. A kicsike pedig simán legyalázna minden szavával, ha tehetné.Hmhm*~Motyogja magában majd újfent elvigyorodik.*
-De magasan hordja az orrát a kishölgy.*Replikázik mosolyogva, de ridegség árad a tekintetéből.*
-És a kis kisasszony, hogysmint van?*Kérdi a koboldkát.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Május 26, 2008 11:10 am

*Mikor kinyitja a szemét Rosetta kicsit összenéz Anne-el az az ego-s mosoly kissé viccesen ahtott, legalábbis a kobold lány számára így, hogy látta. Mikor Marius hozzászól kicsit meglepődik, a megszólításon nem megsértődik, inkább elneveti magát. Talán, de csak talán, visszatér a felhőtlen jókedv, ami nála annyiból áll, hogy az égvilágon mindenen nevet. Kicsit vigyorogva néz fel a fiúra, bár a valász kicsit sablonos.*
- Köszönöm jól, de hagyjuk el a kisasszony megnevezést ifjú úr, mielőtt elveszti a fejét..Szó szerint.* Tekintete gonoszkásan megvillan, de megint nem tart soká, nehéz ám magából gonoszat kihozni. inkább csak szélesen mosolyog, ahogy feltekint a fiúra.* - Tudja meg, hogy igazán rossz vicc valakit gúnynévvel illetni a magaassága miatt... *Felpeckeli az orrát, karjait összefonja és sértődést színlelve elfordul. Miközben elfordul szépen megforgatja a szemét és jó halkan sóhajt egyet. De tényleg csak halkan ám.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar