Udvar

Diák Hozzászólások száma : 1104

First topic message reminder :

[Only admins are allowed to see this image]

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek.

Az udvaron több pad illetve lugas és kisház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kisházak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...

Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

Vendég

*Összezavarodva néz Katára és Ryanra.*
-Jesszus..ti..ö.ö.ö. izé..bocs.*Pirul el majd egy lépéssel hátrább megy Ryantől,amikor kikapálozza magát a fiú szorításából.*
-Bocs ,csak Katától hallottam rólad sokat. Én Leila Hamilton vagyok.
*teszi hozzá és reméli Kata nem tépi le a fejét.*
*Mikor odakellett menni a tanárhoz odasétál és egy zöld korcsolyát vesz el. Majd belekapaszkodik a zsupszkulcsba és egy rántást érez a ködökénél ,de már a kristálybarlangba terem.*

Vendég

*Hay érkezik ide. Gesztenyebarna haja csábosan a vállára omlik, narancssárga felsője felett visel egy bézs Givenchy kardigán van rajta, még Avriltől. Szép lassan odaevez Ryan felé, majd apró mancsait a fiú szemüvege elé teszi és megszólal.* Na kivagyok? *súgja Ryan fülébe. Elcsípett valami oylasmit hogy Kata Ryan menyasszonya, ami cseppet felnyomta az agyvizét. Katáéknak böffent egy köszönést, miután Ryan kitálta ki is ő és elengedi.* Hali mindnekinek. *majd megöleli ryan-t szimplán barátilag, hiszen ryan-nel elég jóban volt és mostanában vizsgáznia kellett de szerencsésen átment.* Képzeld, mindenből átmentem és csak SVH-ból hiányzott pár pont... *motyogja Ryan felé, az ölelésből kitérve. Stefánnak persze megejt egy köszönést. Ezután megérinti a zsupszkulcsot. persze ez csak órák múltán következik be, hiszen ő agyilag visszamradott ezért fél órával később érinti meg a zsupszkulcsot.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jún. 16, 2008 7:24 pm

*Wanda lesétál az udvarra, piros topban és egy farmer anyagú miniszoknyában, fején szokásos kalapjával, és rajta egy vörös rózsával. Az életvidám mosoly eltűnt az arcáról, és lehajtott fejjel sétálgat. Kikerüli a társaságot, és leül egy üres padra, melyen sötét van, mert oda nem világít be egyetlen lámpa fénye sem.*~Ezt nem hiszem el, miért mindig velem szúr ki a sors?~*kérdezi magában a lány, melyre természetesen senki nem ad neki választ. Lábait felhúzza, és átöleli őket, majd ráhatja térdeire a fejét. Arcán egy könnycsepp folyik végig meleg csíkot húzva maga után. ~Minden olyan jó volt, aztán hirtelen... na mind1~*gondolja magában a lány, majd a közvetlenül mögötte lévő fáról letép egy levelet és elkezdi apró cafatokra szabdalni, egészen addig míg nem tudja tovább. Ezzel saját szívét akarja jelképezni, amely pillanatokon belül darabokra hullik.*~Lehet, hogy haza kéne mennem, de majd hétvégén.~*tör rá ez a gondolat, majd ökölbe szorítja a kezét és beleboxol a padba, és ismét végigfolyik egy könnycsepp arcán, majd azt megszámlálhatatlan társa is követi.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jún. 16, 2008 7:40 pm

-Hello Wanda!
*odaül mellé,hogy fevidítsa.*
~S közben azon töri a fejét,hogy vajon mi lehet a baja.
-Wanda,miért vagy ilíen szomorú ?
*hozzáfordul kérdő arcal.*
~Bár fel lehetne vidítani !

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jún. 16, 2008 7:43 pm

*Wanda felfigyel, mikor egy lány lépdel felé, és kicsit megrezdül, mikor mellé ül, de a kérdésére csak ennyit mondd:*-Hosszú*majd megfog egy zsepit és letörli könnyeit, majd kifújja az orrát.* - Nem lényeg, jobb lenne, ha elfelejteném. *mondja a lány, egy fájdalmas mosoly kíséretében.* - Veled mi a helyzet Winona?*kérdezi a lányt* - Hamarosan be kell mennünk.*pillant az órájára*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jún. 16, 2008 7:49 pm

-Velem nincs semmi.
*Mondja,s közben elmosolyodig és megint megszólal.*
-Nekem elmondhatod nyugodtan:)
-Na mi a baj ?
~Megint elkezd gondolkozni.Talán összeveszett valakivel,vagy valami baj érte ? Ha igen kivel és milyen baj ?
-Wanda ne szomorkodj mer akkor mások is szomorúak lesznek,ha meglátnak sírni...
*Adja neki a jó tanácsokat.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jún. 16, 2008 7:52 pm

*Wanda kíváncsian figyeli a lány reakcióit, majd válaszol neki.* - Sajnálom Winona, de ez olyan dolog amit nem szeretnék másokkal megosztani, főleg, hogy téged még alig ismerlek, és még elég új vagy az iskolában.*mondja majd elneveti magát a tanácson.* - Érdekes tanács, de igaz... Szerintem jobb lesz, ha én most bemegyek. Szia! *köszön el a lánytól, majd még egy utolsó mondatot intéz hozzá* - Ne aggódj, nem lesz semmi bajom, talán jobban leszek, ha kialszom magam.

Vendég

*Kata és a többiek megérkeznek az udvarra, Ryant támogatva. Kata rászegezi az ájult fiúra a pálcáját.*-Stimula! *remélhetőleg felkel, hanem akkor más eszközökhöz folyamodik.*-Ryan! Hé! Ryan! Jól vagy?*kérdezi a fiútól.Arcán lefolyik egy könnycsepp, hiszen nem akarja elveszteni Ryant is.*

Vendég

*Hay érkezik ide Ryan-nel. Kivonszolja őt, majd óvatosan leereszti a földre. Kali a nyakában maradt, el is felejtette leszedni őt. Ryan-re néz, majd nem si veszi észre hogy Kata már varázsolt, így magához öleli a félig még fekvő ryan-t és könnyeit belefolyatja a fiú hajába. Közben tehetetlenül néz rá, és valami fura érzés folytán egyszerűen megcsókolja a fiút. Legszívesebben azt mondta volna hogy"Ryan térj magadhoz" vagy ilyesmi, de Yenna átvetítette akaratát Hayden-re, így a lány szó nélkül megcsókolta. Talán ez az élet csókja vagy ilyesmi, nem tudni. Talán Ryan ettől magához tér, de most az egyszer nicns olyan hogy kitér előle...*

Vendég

*Leila gyorsan odamászik Ryanhoz és csöndesen figyeli. A halál gondolatával játszadozik.*
~Vajon meghalt? Vagy csak tetteti? Leila ilyenre nem szabad gondolnod...~
*Mikor a lány megcsókolja Ryant Leila elforditja a fejét és köp egyet.*
~Utálom az ilyen csöpögös részeket...mindig hányingerem lesz tőle.~
*Majd mikor visszafordul tovább nézi a sebesültet és a szíve legmélyén azt szeretné ,hogy Ryan felkeljen és úgy lenne mintha semmi sem történt volna.Ránéz az órájára. 22 óra már elmúlt.*
~Haynek már nem lenne kinnt a helye. Beküldöm,ha leszakadna Ryanről.~
-Hééé ,Hay egy -kettő befelé! MOST! Szakadj le arról a semmirekellő szöszikéről,vagy vidd magaddal fel a szobádba és ott csókolgasd! Na gyerünk!*Várja ,hogy a lány leszakadjon Ryanről vagy felcipelje saját magával együtt Ryant is.*

Vendég

Még hogy, támogatva, inkább cipelve az eszméletlen fiút érkeznek ide. Nem rossz teljesítmény, hiszen Ryan fiú is, magas is és 15 éves, egyszóval: nehéz. A csajok lefektetik ôt a remélhetôleg puha fűre és Kata próbálkozik egy Stimulával. Mintha semmi sem történne. Ryan még mindig mozdulatlanul fekszik a földön. Azonban Kata aggódó hangját hallja. Betölti a fejét és csengenek, mint a visszhang a barlangban. Ó, hogy mennyire fáj a feje. Lüktetô fájdalom. Összes erejét összeszedve próbálja kinyitni szemei, de egy rövid idôre sem eikerül. Feje fáj és üres, akár egy nagy, fekete terem. Semmit sem észlel maga körül. Kata hangját sem ismerte fel. A következô pillanatban aznban érzi, hogy két kéz felemeli egész felsôtestét és hírtelen már azt érzi, hogy valaki próbálja megcsókolni. Még eléggé gyenge, hogy védekezzen. Legszívesebben kezét szája elé kapná, de ha még a szemeit sem tudja kinyitni...Az egyetlen dolgo amit csinálhat, az az, hogy nem nyitja ki a száját. És pontosan ezt teszi. Még kell pár perc, hogy rendesen magához térjen, hogy a nagy, fekete, tátongó terem megteljen gondolatokkal és hogy megint tudja vezényelni testét.

Vendég

*Kata látja, hogy Hay megcsókolja Ryant. *~Már csak ez kellett. A vőlegényem asszem talált másik mennyasszonyt. Ez jó.*mosolyodik el magában. Eszébejut, hogy elmúlt 22 óra.*-Igaza van Leilának. Kérlek menj be vagy a társalgóba vagy a hálódba.*mondja, de ő nem olyan szigorú, mint Leila. Talán azért mert meg van szeppenve , hogy Ryan nem ébred fel? Talán azért mert elfáradt, vagy fáj a keze?Nem lehet tudni. Mikor Ryan már nem annyira kómás..legalábbis picit mocorog, egy mosoly keretében közelebb ül a fiúhoz, majd megszólal.*-JObban vagy? *kérdezi, de úgy látja, hogy ismét zavaró tényező, szal elindul egy pad felé és leül. Leszedi kezéről a kötést, majd bűbáj segítségével újat rak rá. A csillagokra pillant, ami mindig megnyugtatja, akármilyen hangulata van. Most se nem jó se nem rossz. Bőgni tudna, annyira fáj a keze, de bőgni tudna azért is, mert nem sokon múlt, hogy elvesztett volna ismét egy barátot. De nem sír csak mosolyog.*

Vendég

*Mikor Leila rárivall hirtelen feleszmél, és feláll.* Óh... bocsánat én csak őőő... *nem is tud szavakat kiejteni, csak hebeg. Élete első csókja nem is volt igazi csók. Mekkora kicseszés! Ígyhát elvörösödött fejjel elfut, és véletlenszerűen Ryan-re takarva felejti a gyönyörű hófehér sálat, melynek egy részén Swarowski gémyántokból kirakott pillangó van. Az még valamikor Avrilé volt, és Hay rendszeresen használta a ruháit, így most is. Gesztenyebarna haja utána hullámzódik, és gyönyörűen fut be az épületbe. Yennára néz dühösen aki mellette totyog, majd szépen bevándorol a Szibériai tigrisbe. Legszívesebben elrántotta volna Ryan-t magával, hogy tisztázhassa magát, és hogy ő nem akarta ezt, haanem daimónja erőltette rá akaratát, de Kata és Leila sajna nem engedik ezt meg. Hát így végződne? Igen, kétséget kizáróan. Azért kitalálta hogy majd estefelé beugor hozzá a betegszobára, ha ott nicnsa társalgóba, ha ott nincs akkor meg a szobájába. Sosem lehet tudni hol van a mi hőn imádott alhadnagyunk...*

Vendég

*Mikor Ryan érredezni kezd odahajol hozzá ,bár nem megcsókolni szeretne ,pedig ez nagy kár Ryannak.*
-Na Ryan ,hogy vagy?*Kérdezi tőle selyemhangon.*
-Hova vigyünk téged? Gyengélkedőre vagy a társalgóba?*Mondja majd megfordul és Ő is Katával odaül a padra otthagyva a fűben fekvő fiút.*
-És téged Kata?*Néz a lányra aggodva.*
-Te is elmész a gyengélkedőre,*Kérdezi majd a sebét nézegeti és izgul ,hogy azért semelyik barátját ne érje hosszabb ideig egy tragikus baj.*

Vendég

Hál' istennek a Ryan ajkaira tapasztátt száj végre távolságot nyer. Ryan újra visszahanyatlik a földre és hall két hangot, lányhangot, akik mindketten valakit beküldenek. Kinek van igaza? Leilának? Mostmár mintha lassacskán kissebb-nagyobb darabok úsznának vissza az emlékezetébe. A barlang, a kígyó, egy varázs és utána minden elfeketedett. Hallja Kata hangját. Igen, Kata hangja volt, aki megkérdezte, hogy Ryan jobban van-e. Érezte a meleget is, Kata közel volt hozzá. Már csak ketten voltak ott, látszólag a csókrabló már elvonult. Kata mintha távozni akarna, de Ryan összeszedve magát kezével megfogja Katáét. Ne menjen el, ne hagyja egyedül... Halk nyögés hagyja el ajkait, majd lassan, laposat pislogva, nehezen de nytva tartja szemeit. Homályosan lát, nincsen rajta a szemüvege. Próbálja ozdítanif ejét is, no meg feülni, de csak fájdalmasan felnyög. Eléggé rossz, hogy Kata jobban visel egy felvágott kart, mint Ryan egy kissebb sebet a fején...És ô itt a fiú. A fájdalmas nyögés egyben a válasz Kata és Leila kérdésére. Roppantul rosszul érzi magát és lehet, hogy inkább Nadine-hez, a gyogyító segédhez kellene vinni...

Vendég

*Kata érzi, hogy mikor menne, Ryan megfogja a kezét. Ez már részben jó jelnek veszi.*-Leila gyere segíts! *mondja a lánynak,majd megpróbálja felsegíteni Ryant. *-Nyugi nem hagylak egyedül. *mundja a nyugtató szavakat Ryannek, majd Leilára pillant. *-Szerintem vigyük fel a szobájába. Nem hiszem, hogy ilyenkor a gyengélkedőn még van valaki. Mit szólsz?*kérdezi a lánytól. Eléggé meg van rémülva, arcán folynak a könnycseppek. Reméli, hogy Ryannek nem lesz komoly baja, majd reggel meglátogatja.*

Vendég

*Leila gyorsan odafut és felsegíti Ryant Katával.*
-Nyugi Ryan ittvagyunk.*Mondja biztatoan.*
-ne izgulj.*teszi hozzá,már Ő is a sírás küszöbén van ,ezt nem birja idegekkel ,de Ő még keménynek látszik.*
-Kata ,ne sír! Nem lesz semmi baj! Sztem is inkább a szóbájába vigyük ,nem nagyon lehet bent senki a gyengin. De siessünk.*Azzal az egyik vállára veszi a fiút és Katával együtt elindulnak nehéz csomagukkal a kúria felé.*

Vendég

*Egy alak jelenik meg az udvaron, látszólag nagyon elvan gondolkodva. Ő nem más mint Sabrina egy nyakbaakasztós felsőt illetve farmernadrágot visel. Nagyon lassan érkezik meg az udvarra. Most egyáltalán nem siet nem úgy mint általában. Talán azért mert hiányzik neki az a valaki akit már régóta nem látott. Az okát ezek szerint pontosan nem lehet tudni. Szépen nyílik az ajtó Sab hatalmas erőt fektet be, hogy kijusson nem is csoda hiszen nagyon régen volt kint.... Körülnéz nem lát senkit, a Nap viszont ragyogóan süt és nagyon meleg van. * ~ Még az a jó, hogy nem vettem fel a tallárt. Jaj ha azt vettem volna fel akkor tuti megsültem volna benne....~ *Így gondolkozik közben sétál az udvaron, majd két kezével legyezni próbálja magát hiszen tényleg nagyon meleg van.Majd mikor már megunja, hogy folyton csak körözget az udvaron kiszemel magának egy jó kis padkát. Odasétál és arra le is ül. Tényleg jó helyet talát ki magának hiszen egy fa szépen beárnyékolja így azon a ponton kellemes hüvös van. Sab szépen hátradől a padkán, majd keresztbe teszi a lábait és nézelődni kezd. Persze mindenfelé az ajtó és a füves-kert irányába is. Várakozik, hogy hátha jön valaki hozzá egy kicsit beszélgetni....*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Jún. 17, 2008 2:12 pm

*Niema lépk ki az udvarra. Narancssárga ruhácskát visel, meg a változatosság kedvéért egy nyakkendőt, melyen egy oroszlán minta látható. Sajátkezűleg készitett kényelmes szandálban van. Hullámos hajtincsei szokás szerint ezer fele állnak. Vidáman lépeget a szép zöld fűvön. Kissé meleg van, igy jól esik neki, ha néha-néha egy lágyabb fuvallat eltalálja. Észreveszi, hogy egy diáktársa ül nem messze tőle, hát elindul a lány felé.*-Szia! Niema Miriel vagyok, deridionos. Leülhetek?-*Mutatkozik be mosolyogva a lánynak, majd ha a diáktársát nem zavarja, le is telepedig mellé.*

Vendég

*Sab még mindig legyezi magát. Aztán megjelenik előtte egy lányka. Sab végignéz még ezek előtt sohasem látta. Köszön neki úgy ahogyan a lány ezt már előtte jóval megtette.* -Szia! Sabrina Baxter, de csak Sab, Naxeldír. *Bemutatkozik illedelmesen, majd megszólal.* -Persze nyugodtan ülj le. *Majd mikor Niema leül szépen hozzá fordul.* -Mi újság? Hogy vagy? *Kérdezgeti a lányt közben csak figyeli, hogy mit mond neki...*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Jún. 17, 2008 2:42 pm

*Megjelent az udvaron Viki. Odamegy Niemához és Sabrinához és köszön*-Szijjja Hogy vagy?-*Viki csak figyel mert beszélget még Niema valakivel és türelmesen vár még felel.Még várakozik a haját tekergeti, mint ahogy mindig csinálja ha vár valamire vagy valakire.Sétálgatni van kedve megkérdezi a közelben lévőket*-Van kedvetek sétálni?-*Viki áll és a feleletre figyel*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Jún. 17, 2008 2:55 pm

*Leül, ügyelve, hogy ruháját ne gyűrje össze.*-Oh, hát a tegnap elég nagy meglepetés ért...nem, inkább megdöbbenés.-*Vigyorog, még mindig nehéz elhinnie, aztán visszavesz magából, és ad egy kis magyarázatot, nehogy a végén hülyének nézze a lány.*-Szóval az történt, hogy legnagyobb meglepetésemre diákképviselő lettem.-*Meséli vidáman.*-És veled?-*Érdeklődik, miközben egy újjabb lány érkezik.*-Szia! Niema Miriel vagyok, deridionos.-*Mutatkozik be a másik lánynak is mosolyogva.*-Foglalj helyet.-*Mutat a mellette lévő üres helyre, majd várja a naxeldíres lány válaszát.*

Vendég

*Sab csak hallgatja Niemát és együtt nevet a lánnyal. Aztán megszólal mosolyogva.* -Khm. Akkor fogadd gratulációmat. *Majd megtapsolja a lányt. Aztán pedig válaszol a lánynak.* -Hát... elvagyok körülbeül három hete járok Dante Spardával. Hm... azt hiszem ő is Derdionos. Na meg voltam lennt a Nellondi programon és nagyon tetszett. *Meséli el a lánynak ami történt vele. Közben megérkezik egy másik lány és így szól hozzá.* -Szia! Sab Baxter, Naxeldír. *Mutatkozik be neki persze csak az illem kedvéért.* -Sétálni?! Hm... most nem annyira... *Mondja az ismeretlen lánynak.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Jún. 17, 2008 3:31 pm

*Rendben van akkor maradjunk itt.*- Én is gratulálok.-Monda Viki és megszólalt.
-Nagyon rossz kedvem van mostanában de az okát nem tudom.-*Jó látni hogy körülötte boldogok az emberek és
így ő is vidámabb lesz.*úgy néz ki hogy Viki is vizsgázni fog de nem tudja, hogy ez most jó vagy sem. Nagyon elfoglalt mostanában.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Jún. 17, 2008 3:36 pm

-Sajnálom de mennem kell-*Mondta Viki szomorú hangon.Reméli még holnap talán beszélgetni tudunk csak ennél tovább.Feláll és elköszön.*-További szép napot és jó szorakozást szijjjasztok*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar