Udvar

Alapító Hozzászólások száma : 187 Kaszt :

First topic message reminder :

[Only admins are allowed to see this image]

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek.

Az udvaron több pad illetve lugas és kisház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kisházak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...

Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

Vendég

*Akoni még örül is neki, hogy játszik a lány. Ayla felé fordul.*~Így legalább könyebb megbeszélni a dolgokat.*Majd egy kicsit közelebb ül a lányhoz.*-Figyelj Ayla, gondolkoztam tegnap, és tudod, szerintem el kéne felejteni a rossz emlékeket, és csaka jóra emlékezni, és akkor most mindenki tiszta lappal indulhat. Nekem is voltak rossz húzásaim, neked is. De szeretjük egymást, tudom. Így szerintem nincs annak értelme, hogy ne beszéljünk.

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Aug. 21, 2008 12:54 pm

~Ezek után még hajlandó velem beszélgetni? Tényleg nagyon szerethet...~ *Mondja gondolataiba, majd meg is szólal, de nem Akonihoz először.* -Victoria nagyon jól haladsz ezzel a zenével. Majd ha teljesen kész leszel vele megmutatod nekem? *Kérdi a lánytól és csak utánna szól kdveséhez. Közben feláll és a kendő kicsit kilóg zsebéből, amit nem vesz észre.* -Akoni ebben teljesen igazad van. Induljunk úl lappal. De el tudod felejteni az eddigi dolgokat? El tudod fogadi azt, hogy én ilyen leszek továbbra is? *teszi fel komolyan a kérdéseit.* -Mert ha nem akkor tudod hagyni kéne. De most mond el a véleményed. Ne csak azt, hogy gíy szeretsz meg úgy szeretsz. Tudod, kicsikét bővebben fejtsd ki.*Lehet most egy kicsit goromba volt vele, de muszáj volt így lennie.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Aug. 21, 2008 1:00 pm

-Hát persze!*mondja mosolyogva.*-Eddig még senki sem volt kivácsi a dalaimra!-mondja mosolyogva, majd tovább játszik, de amikor Ayla-ék komolyra forditják a szót, abbahagyja, inkább kezébe veszi a papír és dolgozik a dalon. Mosolyogva hallgatja őket, ám egy nagyon kicsit irigykedik is. Még nem volt szerlmes, és ez az egy dolog most nagyon hiányozni kezd neki, miközben hallgatja őket, de egyben örül neki hogy boldogok. Sosem volt az a fajta lány aki irigykedjen másokra. Alapjárton vidám barátságos, és ha egyszer valakit megkedven, annak csak örül, ha boldognak látja, és Ayla most nagyon belopta magát a szívébe.*

Vendég

*Akoni végighallgatja szerelmét, majd válaszol. Válasza közben abbamarad a zene, és a lány papírra kezdi írni a saját szerzeményű dalát.*-Ayla, tudom hogy ilyen vagy, ez egyáltalán nem zavar, én egy dolgot szeretnék. Hogy legyél megint az a lány, akit megismertem. Ennyit kérek, és ha ezt megadod nekem, én akkor boldog leszek. Nem szeretném azt hogy mindenért bocsánatot kérj. Nekem erre nincs szükségem. Perszem örültem volna, hogyha tudom hogy fölöslegesen kereslek, de nem baj, bármikor hazamehetsz, a tudtom nélkül. Mondjuk egy levelet hátrahagyva.*Ezek a szavak után, odahajol Aylához, és egy puszit ad a szájára, nem tudja hogy Ayla mit fog reagálni, de ha esetleg ez volt az utolsó....*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Aug. 21, 2008 1:22 pm

*Victoria nem játszott tovább mivel most írkálta a dolgait.* -Nem tudlak megérteni. Legyek az, aki voltam, de nem zavar ha ilyen vagyok? Nem értelek. *Mondja majd a csókot elfogadja. Igaz valahogyan most másként jön le neki az egész dolog.* -Akkor nem fogok bocsánatot kérni, de ilyen vagyok. Mindenért bocsánatot kérek. De ha örültél volna egy értesítésnek, akkor mégsem jó neked az, ahogyan vagyunk. Mégsem mindegy neked a dolog. *Majd egy kicsikét sétálgat és a kendő kicsúszott zsebéből, amit észrevett és nem tudta eldönteni, hogy felvegye-e avagy sem, majd lehajolt érte, de a mozdulat félbe maradt és inkább leguggolt mellé. Nézte a kendőt, majd Akonira pillantott.* - Értesd meg velem a dolgokat. *Közben könny is csordul ki szeméből, de egyáltalán nem szándékozta, hiszen nem egy sírós pityogós lány, de mostnaság az élet is így hozta, hogy sokszor kell sírnia.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Aug. 21, 2008 1:29 pm

*Csendben hallgatja őket, közben mosolyog. Újból neki áll játszani, kiegészítve amit eddig a dalhoz irt. Egy darabig játszik, majd abbahagyja és egyik nagy kedvencét játsza el, ami egy kissé más mint amit eddig játszott. A szám eleve pörgösebb, de Vic egy kisé átdolgozta így mégjobban az. Teljesen belefeledkezik a játékba, még korgó hasa sem tudja kizökkenteni, majd miután vége a számnak eszébe jut, hogy menni-e kell. Feláll, és rámosolyog Ayla-ékra.
-Bocsi, de nekem most mennem kell..remélem még összefutunk. Ayla nekem tartozok egy dalbemutatással. Sok boldogságot!-tesszi hozzá mosolyogava, majd összeszedi minden holmiát és elindul a kastély felé.*

Vendég

*Meglátja, hogy Ayla zsebéből kiesik a kendője, odalép Ayla mellé.*-Jól van, elmondom hogy mit akarok, és egy egyszerű választ szeretnék.*Majd rámosolyog barátnőjére, ilyen már rég nem volt, de ugy érzi, hogy télleg előlről kezdhetik.*-Szóval, amikor megismertelek te egy mindig vidám lány voltál, és én teljesen beléd szerettem. Ez mostanra se változott, de te igen, legalábbis velem. Ami nem baj, mert én így is ugyanugy szeretlek, és ugyanolyan fontos vagy nekem. Szóval akkor azt mondom, hogy felejtsünk el mindent. Mindketten induljunk tiszta lappal. És akkor mondjuk ez a mai nap lehetne ennek a kezdete.*Majd átöleli barátnőjét, és így várja a választ.*-Na mit szólsz hozzá?

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Aug. 21, 2008 1:47 pm

-Szia Victoria. *Köszön el a lánytól.* -Igen a tartozásod ne feledd.*Mondja még felé, majd akoni magyarázását hallgatja.*-Hát jól van, de én úgy érzem, hogy nem lesz minden a régi. Valahogyan rossz irányba kezd eltolódni az egész kapcsolatunk, de próbáljuk meg jó irányba terelni. *Most nem mosolygott úgy ahogyan szokott, de a kendőt felvette a földről.* -Kérlek tedd el a kendőd és, csak akkor add vissza, ha megérdemlem és jobb nállad amúgy is.*Közben nyújtja felé a kendőcskét, majd eszébe ötlik egy gondolat.* -Gyere sétáljunk el a vízeséshez. *Azzal elindul az említett helyre és remélhetőleg Akoni is vele tart majd, hogy mindent újrakezdhessenek.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Aug. 21, 2008 4:09 pm

*Ann a nyakában most egy tollakkal díszített ékszert visel. Látszik rajta, hogy az bizony egy indián ékszer. Ezt még Ann nagymamája és édesanyja kapták ajándékba egy indián törzsfőtől...Az ékszer története évszázadokra nyúlik vissza...De ebből a hosszú históriából a lényeges Ann szempontjából az, hogy a Száz Folyó Völgyének ez az amulett, és ennek egykori hordója, azaz, egy indián hozták meg a békét és a megnyugvást...Ekkor vált igazán a terület a varázslatok birodalmává, és a tündék, manók, sárkányok, koboldok és varázs növények lakhelyévé...Így Ann büszkén horgya ezt a medáliont, illetve ékszert...Közben pedig ahogy lépked egy indián dalt kezd el dúdolni, majd képzeletben egy farkas jelenik meg előtte...Amire a lány felsóhajt...De ez a sóhajtás egyáltalán nem gondterhelt...Majd leül egy padra...*

Vendég

*Mosolyogva , vidáman lépeget ki a kúria ajtaján, hiszen az idő szinte hívgatja a szőke főprefektuslányt. Az egész napját szinte a szobájában töltötte,nem nagyon volt kedve kimozdulni.Egy hófehér felsőt és egy farmerszoknyát visel, hosszú haja pedig kiengedve, lágyan omlik vállára. Igazából csak egy kis sétára vágyott és arra, hogy találkozzn valakivel, vagy valakikkel akikkel majd eltöltheti a délután hátralévő részét.Egy nagy mosollyal pillantja meg az egyik padon ülő Annt, akivel még eddig sohasem találkozott, bár az tény, hogy nem olyan régen került még csak az iskolába. Reméli, hogy szeptembertől nagyon jó helye lesz itt, és nagyon érdekes tantárgyakat fog majd tanulni. Leginkább az illúziók világa érdekli. Odasétál a lányhoz, majd egy széles mosollyal az arcán megszólal*-Szia! Ugye nem zavarlak?Tatiyana Olivia Mihajlovich Allidonos főprefetkus, de nyugodtan szólíts Yanának, vagy Tiyának.*mosolyodik el egy kicsit.*-Benned kit tisztelhetek? Milyen szakos vagy? Ugye te is másodikos leszel?*bombázza kérdéseivel a lányt.*-Leülhetek?*kérdez még egy utolsót, de még nem ül le, előtte megvárja a lány válaszait. Tallárját kezében tartja, hátha szüksége lehet rá, sőt pálcáját is magánál tartja, hiszen eléggé különös dolgok történnek mostanság.Körbepillant. Még sosem nézett körbe rendesen az udvaron, hiszen mindig csak rohant, nem volt ideje. Igen szépnek találja. Emlékszik, hogy nem is olyan régen még támadások voltak most pedig csend honol az iskolában csak néha napján hallani egy két veszekedést a diákok között, de egyébként mindenhol csak beszélgető diákokat, szerelmes párokat látni, sőt néha elő-elő bukkan néhány tanár. Ezek a dolgok megnyugtatják, hiszen úgy érzi nincs nagy veszélyben. Örül, hogy idekerülhetett, hiszen ez a hely jobban tetszik neki mint Oroszország, sőt örül, hogy itt nem kell egy cári család gyermekeként viselkednie, hanem annak adhatja magát ami.*

Vendég

*Akoni lép ki az udvarra. Az Aylával való beszélgetés után, nagyon boldog, hiszen rendbe jöttek a dolgok közöttük. Nagyon boldog, és ez meg is látszik rajta. SZéles mosollyal érkezik meg az udvarra, és amint kilép, két ismerőst lát meg. Odamegy hozzájuk. Akonin egy farmer és egy piros poló van. Majd mikor odaér, köszön a lányoknak.*-Sziasztok! Remélem nem zavarok, de hogyha igen, akkor nyugodtan mondjátok. Hogy vagytok?*Kérdezi Akoni, hogy legalább egy rövid beszélgetésbe keveredjen a lányokkal, bízik benne hogy nem küldik el, de azért nem biztos benne túlságosan.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Aug. 21, 2008 4:48 pm

*Az ismeretlen emberi hangra hirtelen felfigyel, és egy lányt pillant meg.* -Szia! Ann-Tabitha Serenity. Gyere nyugodtan. Ugy is csak pihenek egy kicsit. Igen én is másodikos vagyok, illetve leszek...És alig várom, hogy megtudjam, hogy milyenek az új tantárgyak, amiket felvettem...Te is várod? És szerinted lesznek új tanáraink? Tudsz egyáltalán ebben a témakörben valamit? Csak azért kérdezem, mert csak főprefektus vagy...Bár nem nagyon ismerheted azokat a tanárokat, akik tanítottak bennünket elsőben...- *gondolkodik el a lány* -Tényleg...Te mikor jöttél az iskolába? Vagy már itt vagy egy jó ideje csak én nem nagyon emlékszem, hogy láttalak volna?...- *a lány tényleg próbálja a látott és ismert arcokat felidézni, de Yanát valahogy sehogy sem tudja sehova beilleszteni. Ekkor jelent meg Akoni, aki felé egy mosolyt eresztett Ann* -Szia Akoni! Hogy vagy? Nem is láttalak mostanában...Én jól vagyok. Köszönöm. Csak valamikor haza kellene látogatnom...És igen...Szerintem leülhetsz, ha csak Yana...- -és nem folytatja a mondatot, csak Yana felé fordul és biccent feléje, hogy hadd tudja ő is elmondani, hogy mit gondol és mi a helyzet vele.*

Vendég

//Fagyi//

Vendég

*Leila sétál az udvarba. Mamár reggel 7-től fentvan és talpon van. Egész nap csak sétálgatot. Reméli talál egy kis társaságot. A vízesésbe is lefürdött hisz nagyon meleg van. Egy farner rövidgatya és egy nyakbakötös top van rajta. Az udvarba sétál. Nincs itt sneki ,d enem érdekli ,megvonja a vállát. Reméli azért jön valaki. Hogy addig ne unatkozzon elhozta a rajzlapját,pár graffit ceruzát és színes zsírkrétákat. Leül az egyik padra és rajzolgatni kezd. Folytatja azt a rajzot amit a vízesésnél kezdett el. A színes zsírkrétákat is előveszi és színezni kezdi. A képen Tigris , a kutyusa van ,amint a vízben lubickol. ~ Ez a kép is jól sikerült ,bár nem szeretném elbizni magam* Gondolja ,majd még a nyelve hegyét is kinyújtja a nagy koncentrálásban. Nem szeretné ,ha elrontaná.*

Vendég

*Roakor az udvar felé veszi az irányt hogy egy kis friss levegőt szívjon mielőtt még az ágyba dőlne.Hirtelen egy rajzlap mögé temetkezett alakot lát meg a padon ülve, és ceruza sziszegést hall*
~Valaki nagy munkában van, nézzünk utána ki az~*Gondolja magában*
*Közelebbi lép és látja hogy Leila van a rajzlap másik oldalán és valamit nagyon rajzol, már szinte fölé hajol és méh akkor sem veszi észre a lány hogy ott van*
~Majd csak észrevesz~Gondolja magában és mosolyogva áll a lány előtt a padnál*

Vendég

*Beleméklyülten rajzol és még az érkező fiút sem veszi észre. A nyelvét visszahúzza ,majd nemsokára kész van. Amikor a zsírkrétákért nyúlna ,hogy kiszínezze a képet meglátja ,hogy valaki magasodik fölé. Ijedtében eldobja a papírt. De nemsokára felnéz az érkezőre. Megörül ,hogy Roakor az ,akivel nemrég ismerkedett meg.- Szia Roakor!*Mondja ,majd feláll. Legszivesebben megölelné a fiút ,hogy Ő az aki vele szemben áll. Hisz lehetet volna egy kegyenc is. Az már nem lett volna ilyen.- Rég találkoztunk. Mi újság veled? *Kérdezi ,majd visszaül és a zsírkrétákat , a graffit ceruzát elteszi a téskájába. A képet ott hagyja maga mellett. - Hogy vagy amugy?*Kérdezi ,majd a fiú arcát vizslatja. ~ Ő vajon örül-e a találkozásnak? Nem úgy nézem.*Gondolja ,majd öszsráncolja a homlokát úgy nézi Roakort.*

Vendég

*Roakor látja hogy a lány zavarba jön amikor meglátja őt, és kissé kapkodni kezd, és hirtelen elpakolja a ceruzáit*
-Szia* viszonozza a köstzönést a lánynak*
-Mintha kicsit megilyedtél volna?
-Másra számítottál, talán*Kérdezi a lányt mosolyogva*
-Tényleg régen találkoztunk, nem gondoltam volna hogy te ügyködsz enyire itt a padon, csak úgy égett a papír a ceruzád alatt!*Neveti el magát Roakor*
-Mit rajzoltál ennyire ha szabad kérdeznem?*Kémleli a lány tekintetét*

Vendég

*Rakosgatja el a cuccait ,majd végül összecipzározza a táskáját és a fiút figyeli és hallgatja. - Hát igen egy kicsit megijedtem. De csak tényleg egy kicsit. Ijesztő vagy.*Mondja ,majd elmosolyodik.- Na jó hát .. igen azt hittem egy kegyenc az. Nem ,nem vártam senkit ,de örülök ,hogy jöttél. Legalább beszélgethetek valakivel. *Mondja ,majd az állatait nézi.- Igen ,de nem égett meg a papír. És nem égett el szerencsére. A jó rajzaim között áll.*Mondja ,majd a fiú felé nyújtja a rajzot. - Tigrist ábrázolja ,ahogy lubickol a vízesésbe. Ma voltunk kora délután a vízesésnél. A te napod ,hogy telt? Amugy már voltál a vízesésnél?*Kérdezi ,majd amiután a fiú megnézte aképet elvezsi tőle és a táskájába rakja óvatosan.~ Nem hoztam neki mappát. N amindegy a tegnapi rajz is kibírta.*Gondolja ,majd amikor égzett a fiú arcát kezdi kémlelni.*

Vendég

-Na azért így hogy tudod ki vagyok remélem nem vagyok annyira ilyesztő*Mosolyog Roakor.Majd elveszi a rajzot Leila-tól és nézni kezdi, a tigrist a vízesésben.*
-Nagyon jól rajzolsz, szép ez a vízesés!
-Voltam már én is ott bár mostanában nem, de régen sokat sétáltam ara.Szerettem hallgatni a víz csobogását és a madárcsicsergést.*Mondja Roakor s közben elmélázik a rajzon, s csak akkor eszmél fel mikor a lány kihúzza a kezéből*
-Én szinte egész nap pihentem ma, azért is jöttem ki ide egy kicsit nehogy elgémberedjenek a végtagjaim.Nem gondoltam volna hogy találok itt valakit de köszönhetően a hangos ceruzádnak észrevettelek*Nevet és a lányra néz*

Vendég

-Nem,nem vagy ijesztő. Megnyugtathatlak.*Mosolyodik el ,majd a fiút arcát fürkészi.~ Mért fog el egy fura érzés ,ha Rokaorra nézek?* Gondolkodik ,bár nem jut megoldásra ,ezért megvonja a vállát.~ Ez van. Majd kitalálom.- Köszönüm.*Pirul el a dicséretre.- Nme volt annyira nehéz. *Legyint egyet.- Ilyet bárki megtud csinálni.*Teszi hozzá halkan ,de úgy ,hogy a szaktársa hallja.- Igen idáig csak kétszer találkoztam vele. Inkáb magányos típus vagy?*Fészkeldők a helyén egy kicsit. Nem tudja miért ,de zavarban van. - Én sem nagyon gondoltam ,hogy találkozom valakivel aki este kinnt lesz. Főleg mikor már kijárási tilalom lesz. Mész a szobádba vagy boldogitasz még a társaságoddal?*Néz nevetve a fiúra. Nem szeretne mindjárt a szobájába menni. ~ Egész jó beszélgetni Roakorral.* Néz a fiú szemébe. - Nem vettél volna észre ,ha nincs hangos ceruzám?*Néz kicsit meglepetten Roakorra.- Hát akkor ezt még a szobámba megkell köszönnöm a ceruzámnak,nemde?*Kacsint a fiúra. - Most hát bemegyünk ,vagy a főhadra megyünk ,vagy mindneki a saját szobájába?*Néz kérdőn a diáktársára.*

Vendég

-Háát azért bárki nem, én például szeretek néha firkálgatni de csak össze-visszaságokat, sajna nem tudok szépen rajzolni!*Válaszol a lánynak*
-Nem mondanám hogy magányos típus vagyok, sőt szeretem a társaságot, és olyanokkal beszélgetni akivel jól megértjük egymást!*Látja hogy a lány egy kicsit zavarban van és ez tetszik Roakornek*
-Nemtudom hogy észrevettelek volna, mert elég kómásan sétálgattam, mindenesetre köszönjük meg a ceruzádnak azért, és ha van kedved menjünk a főhadra és ott még dumálhatun*Mondja és kíváncsi hogy a lány mit reagál*

Vendég

*Elmosolyodik.- Nem nincs oylan ,hogy valaki nem tud rajzolni. Te is tudsz ,csak kikell csiszolni még. És a firkálgatásokból is lehet ,majd valami szép rajz. Én is kiskoromba csak firkálgattam.*Mosolyodik el. Nem tudja miért de mindig mosolyog.- Én is szeretem a társaságot. Hmm ,néha én akárkivel elbeszélgetek ,mert mindig megtaláljuk az egy hullámhosszat.*Mondja ,majd egy darabig csöndesen ül. - Hogy lehet kómásan sétálgatni? Ha nme engem vettél volna észre akkor az állataimat. Ők tudnak ám a középpontba helyezkedni.*Teszi még hozzá és az állatait kezdi simogatni akik a lábánál ülnek. - Neked nincs állatod? Vagy nem is szeretnél?*Kérdezi ,majd elgondolkodik. - Jó menjünk a Főhadra. Ott a Tükörpalota?*Néz érdeklődve Rokaorra ,majd feláll és elindul a főhadra ,ot tpedig a Tükörpalotába.Reméli a szaktársa is követi.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Aug. 22, 2008 8:40 am

*Jane a tegnapi beszélgetéstől még szomorkásan sétálgat az udvar zöld füvén, Jonatánnal, a kiskutyával együtt. Érzi, hogy gazdája nincs a legjobb passzban, és ezért nem akarja elhagyni.*
-Ugyan, menj csak...nyomás! *Biztatja a kutytust, mire az futkozni kezd a hatalmas udvaron. Közben Jane barátnőjéről gondolkodik.*
~Ha elmegy, akkor mi lesz itt? Nem tarthatom vissza, de akkor is fáj...és mikor jön vissza? Visszajön egyeltalán? Persze, hiszen megígérte...de mi van ha talál más helyet? Nem, az kizárt, de ha mégis...?
*Így örlődik magában, mintha két énje vitatkozna egymással. Majd egy padhoz érkezik, ahova letelepszik, s gondolataiba merül.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Aug. 22, 2008 9:03 am

* A sötétszőkehajú lány komótosa,gyászosan lépked a nyár végei udvaron.Haját fújja a kezdeti szél.köpenye éjfekete.Csuklyáját ezúttal nem hajtotta fel csak fehér, csontos kezeivel szorítja össze az álla alatt.Majd felnéz,körbepillant s a szintén nagyon "vidám és jókedvű" barátnőjét,Jane-t látja meg.Odalépked,cipője kopogása enyhén visszhangzik a kirakott kövöm. * Szia. * üdvözli szomorkás mosollyal. *

Tárgy: Re: Udvar Pént. Aug. 22, 2008 9:09 am

*Gondolatai még mindig a tegnapi beszélgetésen járnak, emlékképek törnek elő az agyában. Mikor a szél felfújta Anne csuklyáját, és meglátta véres szemét. Mikor a lány ellökte őt magától, és mikor együtt sírtak a távozása miatt. Sok-sok emlék jött most felszínre, de nem csak a tegnap eseményei, hanem az eddig átélt közös élmények. Majd egy ismerős, ám szomorkás hang üti meg a fülét.*
-Szia Nargile! *Köszön barátnőjének, aki szintén nincs a legjobb passzban.*
-Anne hazautazott. *Ennyit mondd röviden.*
-De még visszajön a búcsúbulijára...legalábbis remélem. *Az utolsó két szót, már csak maga elé dünnyögte, hiszen ő is csak ma értesült a hírről.*
-Amúgy mi van veled? Jobban vagy már?
*Kérdezi, bár tudja, hogy buta kérdés, hiszen mindkettőjükre csak rá kell nézni. Olyanok, mint egy nyitott könyv, arcukról mindent le lehet olasni.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar