Udvar

Tárgy: Udvar Szer. Ápr. 08, 2009 6:27 pm

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Vendég

*Maga Chris is reménykedik, hogy jók a megérzései, ugyanis nem akarja elképzelni, hogy Elemi Harci Mágián mivel kell szembenéznie... ugyanis oké, hogy vizsgamentes, de ott az a fránya összefoglaló óra...* - Én az Elemi Harci mágia összefoglalótól tartok nagyon. Tudod, a pálcám eléggé... rebellis, hogy úgy mondjam. Nem hajlandó vizet idézni. *Vág egy fintort.* - Úgyhogy szerintem csalni fogok picit, és Rúnamágián tanult tekercset fogok bevinni, és azzal fogok vizet varázsolni... az elméletet tudom, részletkérdés, hogy a pálcám miatt nem tudom végrehajtani. Bestiatanból is tuti azért vont le pontot, mert nem tudtam megcsinálni a gyorsító varázst, de könyörgöm... nem sikerült, nem vagyok én druida. Örülök, hogy el tudtam futni, és nem tépett szét a nundu. *Fújtat egyet, na, nem lehet az ember mindenből tehetséges.* - Igen, ez végülis gyakorlás a vizsga előtt... bár nekem kimarad a vizsga... *Mosolyodik el kicsit szégyellősen. Maga sem tudja, hogy a fenébe sikerült vizsgamentesnek lennie, dehát ilyen az élet.* - Szerintem mindenki parázik a vizsgáktól, és ezért tanulnak odabent. A vizsgamentesek meg az összefoglalókra készülnek, mert azért ott sem kéne felsülni... szerintem.

Vendég

*Ninának egyes részek ködösek voltak, nem igazán értette kiről vagy miről beszél a fiú, de majdan csak megtudja.
A fintorgásba betársul majd megvakarja fejét és lesve a fiúra pillant.*
- Nálam is van ilyen...tudod hiába vágom az elméletet szóról szóra, betűről betűre és koncentrálok erősen, mégsem sikerülnek. S nálam is legfőképpen Elemiből nem jön össze. Múltkor csomót gyakoroltuk Arianaval azt a rohadt homokot...de nem lett tökéletes egyszer sem.-*nem tudja tagadni hogy kicsit megnyugtató számára hogy másnak is vannak ilyen problémái.*
- Te szóltál róla a tanárnak? Ha nem engedelmeskedik akkor nem valószínű hogy a te hibád....ezt igazán figyelembe lehetne venni.-*de a csel már megvolt végül feltalálta magát, bár a lány nem igazán értette a dolgot, ő még nem tanult ama bizonyos tekercsekről nundukról.
Körültekintve az udvaron egy árva lélek sme volt csak ők.*
- Bizonyára...bár azért azon aligha múl valami.-*feleli sóhajtva majd egy kicsit másfelé tereli a témát.*
- Nyárra van valami terved vagy tervetek? Utazás vagy ilyesmi vagy dekkolás a kúriában?-*kérdezi szemöldökét emelgetve, bár nem hiszi hogy sokan bezárkóznak a négy fal közé.*

Vendég

*Figyel a lány szavaira, pláne, amikor Arianát említi... nos igen, Chris tudja, hogy barátja nem túl jó EVI-ből, de csak sikerülget neki...* - Mediarisnak mondtam Látványmágián állítólag, bár arra az órára... khm... nem emlékszem... *Mosolyog szégyellősen, a nyakát behúzva. Nos igen, ez olyan órán volt, ami azon a héten volt, ami bizonyos okok miatt kiesett a fiúnak...* - De állítólag Mediaris annyit mondott, hogy gyakorlással meg lehet szelídíteni a pálcát. Nos, talán egyszer menni is fog... talán. Legalábbis már nem égeti meg a kezemet, valahányszor varázsolok vele, ami nagy szó. *Mosolyodik el, elővéve a zsebéből a szürke pálcát, és megforgatva a kezében. Valóban, már nem szikrázik, mint amikor először megkapta, és a bűbájok ellen se hadakozik... de a víz ellen továbbra is.* - Azért bepróbálkoztam vele, hogy lássa, igenis tudom, mit kell csinálni, csak nem megy. Úgyhogy egy másik gyorsító varázslatot használtam, amit Aurormágián tanultunk. A lényeg, hogy nem tépett szét az a nagy leopárd... mármint a nundu ugyebár. Túlméretezett, mérgező lehellettel megspékelt übergyors leopárd, éles karmokkal. *Vág egy fintort. Nem az, szép bestia, meg minden, de távolról, és ketrec mögül, nem úgy, hogy az orra előtt kell elfutni...* - Terveztünk egy velencei utat a nyárra Arianával... meg alighanem fölszedjük Jacket is, de lehet, hogy most Arnuil is jön akkor velünk, mert nem akarja megint velünk hagyni Jacket... amit meg is értek azért. Aztán majd meglátjuk, mi lesz, mert itt se lesznek unalmasak a dolgok, szakkörök lesznek... és azokról se szeretnék lemaradni.

Vendég

- Miért nem emlékszel? Talán tettek róla hogy ne emlékezzél?-*kérdezte vigyorogva, majd figyelte ahogy előkapja pálcáját és megpörgeti.*
- Égetett és szikrázott? Hallelija hogy azért nekem ilyen problémáim nem adódtak. De legalább nem unatkoztál gyakorlás közben.-*nevetett fel, hisz eltudja képzelni mennyire megnehezítette a fiú dolgát, nem is vitás hogy ő talán agybajt is kapott volna.*
- Hm pálcaszelídítés....érdekes. Talán egyszer mindannyiunknak behódolnak s végre azt teszik amit elvárunk tőlük.-*sétált lassan tovább, megfeledkezve az ebédről és a tanulnivalóról.*
- Aham szóval egyik óráról át lehet vinni a tanult varázslatokat ha az ottani nem műkszik?-*kérdi, lehet kicsit értelmetlenül tette fel a kérdést, de bízik a fiú következtetésében hogy jó maga mire is gondol valójában. Felcsillan a szeme amint szülőhazájának egyik szépséges városát kívánjáűk meglátogatni páran.*
- Csodálatois város...sztem nem fogtok csalódni benne csak ajánlani tudom.-*egy kis honvágy költözött szavaiba de csak nagyanyja miatt. Ahogy a kedves öregasszonyra gondolt, szíve ellágyult s egy apró szeretetteli mosoly jelent meg arcán. Aztán a fiú szavaira lett figyelmes s egy pillanatig eltartott míg értelmezte szavait.*
- Szakkör? Nos azt hiszem mára eléggé felvilágosítottál erről arról...azt hittem holmi üres szobák és kietlen udvarok lesznek mert mindenki húz el haza vagy kirándulni. Én még nem is tudom mit csinálok az elkövetkező három hónapban...-*húzta el rózsás ajakit.*
- De jó tudni hogy azért lesz itt élet.

Vendég

*A kérdésre behúzza a nyakát, és próbálja összehúzni magát, csak nem megy, mert nyílt terepen vannak, meghát langaléta a kölyök, na.* - Nem, csak... azon a héten, nos... Amortentia hatása alatt álltam, és az egész hét kiesett... *Mondja szégyellősen pislogva. És ami őt magát illeti, örül is, hogy nem melékszik... Lilith meg annak nem örül, hogy ő meg emlékszik, mit művelt hősszerelmes embertársa.* - Hát nem tudom, hogy át lehet e vinni, de én átviszem, mert másképp nem tudom. Ezért fogom Elemi Harci Mágián is használni a rúnamágián tanult dolgokat, ha vízzel kell dolgoznom. *Velencére bólint, majd a szakkörre is.* - Igen. Ha megskubizod az órarendet, már láthatod beírva az elsőket. *Kacsint a lányra, majd az órájára néz...* - Jééézus, már ennyi az idő?! Asszem visszamegyek a kúriába... jössz? *Kérdezi, majd Ninával együtt visszatérnek a kúriába.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Május 21, 2009 6:45 am

*Sepp mosolyogva ébredt fel. Nagyon jó álma volt. Álmában az iskola parkjában volt, és az elmult napokban megismert lányokkal, fiukkal beszélgetett közösen. Hiszen úgy néz ki végre levedlette pajzsait. Na persze ő nem kígyó, de hát tényleg így érzi. Lassan felöltözött, egy fekete halásznadrágot vett fel egy kék inggel. Majd elindult reggelizni. Miután végzett úgy gondolta kilátogat az Udvarra. Ha már egyszer álmában itt volt. Lassan mosolyogva sétál ki, hallgatja a körülötte lévő diákok csevegését, figyeli a festményeket. Mosolyogva ráköszön egy-egy ismerős diákra. Ma nagyon jó kedve van. Mikor kilép a kúria ajtaján egyből megüti a kellemes levegő, hiszen reggel van. Ilyenkor mindig jó a levegő. Mikor elsétál egy-egy virágágyás mellet, megérzi a margaréták, tulipánok és a többi virág kellemes illatát. Elmosolyodik hiszen nagyon szereti a természetet. A fák immáron rügyeznek, feléledt minden. Egy új korszak kezdődött a természetben és Sepp életében is. Amúgy éppen sétálgat amikor megpillant egy padot. Ha jól emlékszik valamelyik nap egy lánnyal ültek itt. Sőt talán a nevére is emlékszik. De most nem izgatja. Leül a padra és hallgatja a madarak lágy dalát. Ilyen egy tökéletes reggel. Gondolataiból egy közerledő alak körvonalai ébresztik fel...*

Vendég

*Egy feltűnően elgondolkozott fiú közeledik az udvaron. Talpig feketében van, és tornacipőben, oldalán még mindig ott a tőre. Fekete haja a szemébe lóg, ő pedig zsebre vágott kezekkel sétál, gondolkozik. Kint voltak a tónál, a manó ismegerősítette. De minek mentek rá a jégre? Ennyire... nem lehettek hülyék, már bocsánat. Pedig nagyon úgy néz ki, hogy azok voltak. De mi a fenének másztak rá? Talán láttak volna valamit a közepén? Miért nem emlékszik? Annyi megválaszolatlan kérdés... és ki tudja, kap e rá valaha is választ. Mindenesetre úgy fest, hétvégén visszamegy Nellondba, Jackkel együtt. De Ariana már járt lent, és a Hivatal előtt ott állnak a trollok... viszont a polgármester tényleg halott. Egyre zavarosabb és rejtélyesebb az ügy. Megtorpan, amikor észrevesz egy fiút, és elmosolyodik. Odasétál hozzá, hátha felhasználhatja egy másik házihoz... persze nem úgy, ahogy szegény manót használta ki.* - Szervusz, Christopher Strife vagyok, ő meg Lilith. *A spániel alakú daimón biccent egyet, majd Chris a fiúhoz fordul, várva a bemutatkozását.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Május 21, 2009 7:10 am

*Az egyre közeledő alakot lesi. Nemsokára látja hogy egy fiú az. Végigméri. Szeme elidőz rajta. Elmosolyodik. A fiú talpig feketében. Egy véres törrel az olalán.* ~Véres?~ *kérdi magától Sepp, de nem nagyon törődik vele. Ahogyan látja bájitaltanon hasonló tőröket használnak, egy kisállat vére is lehetne. Persze user tudja hogy nem az. Mikor a fiú bemutatkozik elösször ledöbben. Hát igen nem minden nap találkozik állítólagos halottakkal az ember. Ha a kómát halálnak lehet nevezni. Végülis ő annak nevezi, hiszen a kómát nem sok választja el a haláltól. Sőt a kóma is halál. Agyhalál. Legalábbis ismeretei szerint ez a hivetalos neve. Azonban döbbenete nem tart sokáig, hiszen számított rá, hogy találkozni fognak egyszer. Dean megmondta. De hát valljuk be Sepp magánakvaló fiú volt. De hálka az égnek már nem az. Mosolyogva köszön vissza a fiúnak, és mutatkozik be.*
-Szia! Sepp Dierk vagyok. Allidonos *mutat rá a kitüzőjére ami egy percel korábban még nemnagyon volt a ruháján. Viszont mire nem való a varázslat.* Hallotam ám már rólad. Dean mesélt egy-két dolgot. Örülök, hogy megismerhetlek. *mosolyog rá* Amúgy bájitaltanon voltál? *kérdi mikor a tekintete ismét a tőrre siklik.*

Vendég

*Észreveszi a döbbenetet a fiú arcán, mire kicsit kelletlenül felsóhajt, de mosolyogva rázza a fejét. Remek. Hozzászokott már, hogy mindenki ledöbben arra, hogy itt van... nade hogy még most is?* - Deantől? *Hökken meg, elvégre ő nem ismeri személyesen a fiút, mert user nem játszik önmagával^^. Végül nagyot sóhajt.* - Ejj, híresebb vagyok, mint gondoltam... *Az újabb kérdésre is pislog, majd a tőrére néz, amin még ott a manó vére...* - Hupsz... nem, én már másodikos vagyok, illetve hamarosan harmadikos, mert vizsgamentes vagyok... szóval nem bájitaltanokat csináltam, mert egyébként is azokhoz síkhülye vagyok, illúziómágia házit csináltam, ahhoz még értek valamennyire. *Mosolyodik el, miközben letörli a kicsi vért a tőréről, majd csillogó szemekkel Seppre néz.* - Megkérhetlek valamire? Akár idekint, akár bent a kúriában elrejtenéd nekem? *Nyújtja felé a tőrt, persze miután visszatette a tokjába.* - Én megkeresem... ez is házi... *Magyaráz mosolyogva, csillogó szemekkel. Ha a kölyök unatkozik, házit csinál.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Május 21, 2009 7:41 am

*A fiú megjegyzésére elmosolyodik. Hát igen. A fiú híre az egekbe szökik. Majdnem olyan híres mint Sepp volt a családja körében mikor előszőr varázsolt. De hála égnek azt már elfelejtették a rokonok. Mosolyogva néz a fiúra.*
-Hát igen, én is tudom milyen híresnek lenni.*sóhajtja és színpadiasan hátracsapja a haját* Értem *szólal meg mikor hallja a fiú válaszát. Áhh szóval illúziómágia. Nah olkyan órám nekem még nincs *sóhajt szomorúan* Amúgy bájitaltanból én sem remekelek. Ami igazán közel áll hozzám az az elementális varázslatok ismerete. Imádok a tűzzel és a többi alapelemmel játszadozni *mosolyog ismét majd újra a fiúra tekint.* Amúgy szivesen segítek *mosolyog. Bár tény és való, hogy egészen eddig házit csinált ő is. Mármint az elmult napokban, s ezt a napot pihenéssel akarta tölteni. De nem árt jóbanlenni az iskola hírességeinek egyikével. Így hát egy őszinte mosollyal veszi el a tőrt.*
-Amúgy idekint rejtem el. *vigyorog mivel már tudja, hogy hova illetve hogyan rejti el.* Ha pár percet vársz el is kezdheted keresni *mosolyog majd elindul. Miközben sétál a megfelelő rejtekhelyet keresi a tőr számára. Kötzben folyamatosan hátra-hátra néz, nézve hpgy a fiú nem e követi. Bár mondjuk ha követné saját magát csapná be. Azonban szerencsére nem jön utánna. Sepp egy kis elágazásnál elfordul, így eltűnik Chris szeme elől. Vár pár percet, majd a legközelebbi virágágyxáshoz siet.Ahol a virágok mellet van még üres hely, oda mutat a pálcájával. majd megszólal*-Sabbia Mobile! *varázslatának hatására a virágágyás közepén futóhomok keletkezik. Sepp egy önelégült mosollyal dobja rá a tőrt. Mikor az kellőképpen elsüllyedt, pálcáját lehúzza maga elött a futóhomok irányába bök és ismét megszólal* -Karnas! *varázslata hatására vízsugár tör ki a pálcájából, így a homok a virágágyásban olyan hatást kelt mintha frissen öntözött föld lenne. Mikor végez elindul visszafelé. Ám mielött kiérne megfordul egy kis ajándékot hagy itt a fiúnak. Ismét a földre mutat és ismét futóhomokot igéz. Majd visszasétál a fiúhoz és bólint.*
-Mehetsz keresgélni. *mosolyog rá*

Vendég

- Aha, szóval EVI. Akkor örülni fogsz, jövőre Látványmágián és Elemi Harci Mágián is azokról fogsz tanulni. Én csak a tűzzel szeretek játszani, mert a vízzel nem tudok. *Kacsint a fiúra, majd meg sem fordul, amikor a fiú elindul, nem követi, nem is próbálja kilesni, merre megy. Sem ő, sem Lilith. Más módszerrel fogja ő megtalálni, és már szedi is ki a kezéből a csontokat. C-H-R-I-S-T-O-P-H-E-R. Tizenegy csontocska, amikre rúnákkal vannak felírva nevének betűi. Kicsit morgott, amikor elkészítette a csontokat a szobájában, hogy mi a fenének ilyen hosszű a keresztneve, de hát ilyen az élet. Aki nevében hordozza Krisztust, mit várjon? Közben Sepp visszatér, mire elmosolyodik.* - Rendben van, köszönöm. *Mosolyodik el, majd feldobja a levegőbe a csontokat, becsukja a szemeit... és már tudja is, merre kell mennie. Elmosolyodik, kinyújtja a kezén az ujjait, mire a csontok maguktól a kezükbe repülnek. Ez akár Seppnek meglepő is lehet, hogy pálca nélkül hívja magához a dolgait, de Chris totál természetesen indul el, határozottan a virágágyás felé. Felszisszen, amikor egyik bokája elkezd belesüllyedni a futóhomokba, majd elmosolyodik, és visszafordul a fiatalabb fiúhoz.* - Ne felejtsd el, hogy másodikos vagyok... Lamuna. *Irányítja az utolsó szónál a saját lábára a pálcát, mire a föld megszilárdul, majd becsukja a szemeit, koncentrál, és helyes mozdulat...* - Karnas. *Ennél erősebb vizessel nem mer próbálkozni... és pár másodpercig semmi nem történik... majd hirtelen egyszerre két dolog is. Chris orrának vére elered az erőlködéstől, a pálca végéből meg vékony vízsugár jön ki, így ki tudja szabadítani a lábát a föld fogságából, amit ugye feláztatott a víz. Kicsit fáradtan elmosolyodik, majd a virágágyáshoz sétál, és sikeresen kiássa a földből a tőrét, megtörölgeti, és visszateszi az övére.* - Köszönöm szépen. *Mosolyog, miközben az orra vérét is letörli.* - Van kedved esetleg másik háziban is segíteni...? *Kérdezi, vigyorogva pislogva a fiúra, mintha nem épp az előbb vérzett volna az orra.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Május 21, 2009 8:10 am

Mikor visszatért a melóból a fiú csontokat dobott fel. Persze Sepp értelmetlenül nézett rá eleinte. aztán leesett neki, hogy valószínüleg valamilyen másodikas tantárgy kellékei lehetnek azok a csontok. Mikor Chris magához hívja a csontokat, elmosolyodik. Még sohasem látott a Telekinézishez értő mágust, azonban hallott már róluk. Így meg sem lepődik. Azon sem csodálkozik, hogy Chris pont egy ilyen mágus. Lassan izgulva indulnak a rejtekhely felé. A fiú nem érti Chris valyon honnét tudja merre kell menni, de nem baj. Majd jövőre megtudja. Mosolya megnől hiszen folyamatosan közelednek a csapdája felé. Mikor a fiú belelép, Sepp elmosolyodik. Majd a fiú megjegyzésére elkezd vigyorogni.* ~Tehát még humorérzéke is van~ *gondolja, majd a fiút lesi. Természetesen mindkét a fiú által elvégzett varázslatot ismeri, azonban az elsőt még nem tudja használni. Túl fiatal hozzá. Mikor a fiú orra elkezd vérezni nem lepődik meg. Tudja, hogy ez annak a jele, ha valaki azt a mágiaágat használja ami nem megy neki. A vékony vízsugár is erre következteti. Hiszen a fiú elmondta neki, hogyí nem ért a vízhez. No de sebaj. Örömmel veszi észre hogy a fiú pár perc mulva megtalálja a gondosan elrejtett tőrt. Kissé lehangolódik, hiszen rengeteget agyalt azon hová rejtse el. Vagyis nem is rengeteget. Csak a varázslatokon gondolkozott el egy kicsit. Mikor a fiú megköszöni segítségét megszólal* Nagyon szívesen. Amúgy szivesen segítek akár most is. *jegyzi meg, hiszen kellemesen csalódott. Ez a házi felettéb szórakoztató és izgalmas volt. Mosolyába büszkeség is vegyül hiszen meglepetést tudott okozni egy másodikas vagyis immáron harmadikas fiúnak. *

Vendég

*Tény, nem ért a vízhez, de ez sem az ő hibája. Legalábbis nem teljesen. Az előző pálcájával meg tudta csinálni, csak egyszerűen ez a nyavalyás nem akar engedelmeskedni neki. No sebaj, az áttörés megvolt, most idézett életében először vizet ebből a pálcából. Amikor Sepp belemegy, akkor elmosolyodik, kihúzza magát, és a pálcáját forgatja meg.* - A dolog rém egyszerű. Csak tűz alapú varázslatokat lőjél rám egymás után. De várjál, először próbálkozok... *Mondja, majd becsukja a szemét, koncentrál, felemeli a pálcáját, és fektetett nyolcast rajzol vele.* - Arenatio. *Nem történik semmi, de arcán látszik, hogy nagyon erősen koncentrál.* - Arenatio. *Az orra megint vérezni kezd, de nem adja fel, megint lerajzolja a nyolcast.* - Arenatio. *Hangja határozottan cseng, és végre meg is jelenik egy vízgömb a levegőben, bár elég gyenge.* - Most! *Mondja Seppnek, elvégre nem tudja, meddig tudja fenntartani...*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Május 21, 2009 8:45 am

*A fiút hallgatja majd értése jeléül bólógat. Érdeklődve figyeli a fiú próbálkozásait majd mikor sikerül neki egy apróbb mosollyal jutalmazza azt. Tudja mi a varázslat hatása, illetve azt is, hogy meddig él ez a varázslat így hát összeszedve gondolatait azonnal a fiú felé fordítzja a pálcáját majd pár gyengébb varázslattal indít. Pl. a túz alapigézzéssel. azonban ez nem jut el a fiúig hiszen a közelébe nincs éghető anyag. A fű nem száraz hanem zöld és üde. Ezután Sepp ismét a fiúra fogja a pálcáját, majd az eddig tanult két legerősebb tűz alapú varázslathoz folyamodik elösször a pálcájával egy kis kört ir le majd kiejti a varázslatot. Szándékosan nem nagyon koncentrálva, hiszen nem akar egy erős tüzgolyót küldeni a viz alapú mágiából gyenge fiúra.*
-Kahle!*ejti ki a varázsigét, melynek hatására egy gyengébb tűzgolyó közeledik a fiú vízgömbje felé...*

Vendég

*Ő a maga részéről koncentrál, próbálja fenntartani a varázslatot, de nagyon nehezére eszik. Rebellis fúriafűz pálcája tiltakozik a víz ellen, és kezd átforrósodni, égetve Chris kezét, de a fiú nem enged.* ~Itt én parancsolok. Te vagy a pálca, és én irányítalak.~ *Utasítja gondolatban a pálcát, miközben továbbra is vérzik az orra, és már a keze is kezd remegni az erőlködéstől. Úgy tűnik neki, mintha Sepp túlzottan sokáig húzná a varázslatot... amikor végre meghallja a varázsigét, szemei kipattannak, és a varázslata megszűnik mielőtt a tűzgömb elérné a vízgömböt... éppen az utolsó pillanatban tud félreugrani a tűzgömb elől, és a földre esik, kicsit remegve. Kikészíti a víz, ez nem vitás. De ő nem az a típus, aki feladja.* -Várj egy kicsit... mindjárt... megpróbálhatjuk megint... *Nyögi ki nagy nehezen, miközben próbálja összeszedni magát.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Május 21, 2009 9:05 am

*Mikor a fiú varázslata megszűnik nagyon megijed. Azonban látja hogy a fiú elugrik. Mikor az időt kér had pihenjen, megértően bólogaít, odasétál mellé és megszólítja.*
-Ne folytassuk holnap? Nem vagy kikészülve annyira? *kérdi aggódva. Hiszen tudja milyen érzés ez. Amikor előszőr varázsolt neki is eleredt az orra vére és szédülni is kezdett. Egy lekicsinyíterr serleget húz elő a zsebéből. Múlt hét óta mindig hord magnál egy kis túlélőkészletet. Majd miután visszanövesztette és megtöltötte vízzel átnyújtja a fiúnak.* Egézségedre. *szólal meg majd érdeklődve tekint a fiúra.*

Vendég

*Az ajánlatra vadul megrázza a fejét.* - Nem. Képes vagyok rá. Képesnek kell lennem. *Sziszegi szinte a szavakat. A vizet halvány, hálás mosollyal fogadja el, megissza, majd visszaadja a serleget. Piszkosul büszke egy lény, és ezt tudja magáról. Talán egy nap le tudja győzni saját büszkeségét, de személy szerint kétli. Büszke, és tombol benne a bizonyítási vágy. Nem túl jó párosítás, ilyen helyzetekben legalábbis. Máskor meg kifejezetten előnyös. Végül feláll, és kihúzza magát.* - Újra. *Mondja határozottan, persze a vért letörölte az arcáról. Becsukja a szemeit, és előre szegezi a pálcáját. Megrajzolja a fektetett nyolcast, és koncentrál.* - Arenatio. *Kezében remeg a pálca, de lassan megint megjelenik a vízgömb a levegőben.* - Most... *Sziszegi összeszorított fogai mögül Seppnek, kezében remeg a pálca, de még fenntartja a varázslatot.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Május 21, 2009 9:21 am

*Mosolyogva nézi a fiút, majd mosolya lassan halványulni kezd. Tiszteli a fiút újra és újra próbálja. Úgy véli a fiú nem érdemli meg hogy gyenge tüzlabdákkal lövöldözzenek felé. Elhatározza, hogy amint újra megpróbálja a varázslatot a fiú minden erejét összeszedve küld felé egy Tűzgolyót. Mikor a fiú megszólal azonnal felpattan és minden erejével koncentrál. Szemeit nyitva tartja és látja a fiú vízgömbjét. Megingás nélkül mondja ki ismét a varázsigét miután pálcájával elvégezte a szükséges mozdulatot.*
-Kachle!*szól hangosan. Mivel ez most teljesértékü varázslat egy apró gömb jelenik meg majd elkezd közeledni a fiú felé. Mindeközben folyamatosan nől. A vizgömbbel való találkozás elött már kézilaba méretű...*

Vendég

*Chris már csak ilyen makacs személy. Ha valami akadály van az útjában, nem adja fel. Meg van ennek is a maga oka, eleget hallotta kiskorában, hogy milyen haszontalan, meg tehetségtelen. Mióta ebbe az iskolába jár, minden követ megmozgat, hogy bebizonyítsa, hogy ez nincs így. Teljesen leizzadt az erőlködéstől, fekete haja a fejére tapad, és egész teste remeg a fáradtságtól, de a szemein nem látni. A határozott barna szempárban lángol az elhatározottság. Ha beledöglik, akkor is megcsinálja. Kinyitja megint a szemét, amikor meghallja a varázsigét, de nem töri meg koncentrációját, fenn tartja a vízgömböt... és amikor a két varázslat összeér, sistergő hang hallatszódik, és füstölögve semmivé válik mindkettő. Chris felsóhajt, és leereszti a pálcáját, fáradtan mosolyogva.* - Sikerült... köszönöm... *Suttogja, majd elteszi a pálcáját.* - Köszönöm a segítséget... szerintem most megyek és lepihenek. *Mosolyog rá hálásan Seppre, majd szintén kifáradt daimónjával együtt lassan visszatérnek a kúriába.*

Vendég

*Az ablakból látta, hogy esik az eső - úgyhogy most szalad kifelé. Fekete pólója iszonyú hamar elázik, ahogy a kék rövidnadrágja is. Még jó, hogy a cipőjét levette. A cipellőt amúgy valahol a bejáratnál hagyta, lehet, hogy eltűnik, mire visszamegy. Na de Kristenünket ilyen kicsinységek nem zavarják. Ő széles vigyorral az arcán ugrál, pörög, táncol az esőben. Nevet, kacarászik. Még talán énekel is. Nála sosem lehet tudni. Nem érdekli, ha meglátják, nem érdekli, ha kiröhögik. Ő most jól érzi magát.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Május 22, 2009 6:15 pm

* Pierre csurom vizes pólóban rohan az udvarra. Két kiskutyája és ő imádják az esőt és a vizet. Már nagyon közel van a nyár a jóidő meg már el is jött. A meleg zuhékat soha nem hagyják ki. Hófehér farmergatyája már a kutyák tappancsától barna foltokkal van díszítve. De ez nem zavarja vihorászva nevetgélve pajkosan játszadozva ugrálnak az udvaron. Pierre talárját az ajónál hagyja, hogy legyen valami száraz amibe belebújhat. Lehoz két törölközőt a kutyáknak, hogy ne csináljanak nagy felfordulást amikor visszafelé mennek a hálóba. egy lányt vesz észre aki látszólag szintén élvezi az esőt. Pierre és a kutyák odafutnak hozzá. Leveszi fejéről a kapucnit és összeborzolja sötétbarna haját.
- Szia. Pierre Bontavier vagyok. Élvezed a zuhét?
* Kérdezi kedvesen. Kezet nyújt a lányzónak.

Vendég

*A vihar zajában meg se hallja a kutyacsaholást és Pierre hangját. Csak akkor veszi észre őket, mikor mellé érnek. Egy pillanatra elkomolyodik, szemügyre veszi a fiút, meg az állatokat, majd ismét széles vigyorra húzódik a szája.*
-Kristen Maria Sokorow. Szólíts nyugodtan Kris-nek. *megrázza a felé nyújtott kezet.*
-Naná, hogy élvezem. De ti mit kerestek itt? Azt hittem, hogy csak én vagyok ilyen mániákus. *fintorog. Eléggé abszurd a helyzet. Ők itt cseverésznek, az eső meg zuhog. Kris pedig kutyát simogat, már ha hagyják.*
-Furcsa, úgy tudtam, hogy az állatok nem szeretik a vihart. Na persze mindig vannak kivételek. *Mosolyog a fiúra, majd kisimít az arcából egy vizes tincset.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Május 22, 2009 6:36 pm

* Pierre bólint a lánynak, hogy nyugodtan simizze meg a kutyákat. Ő is letérdel és Tappancsot kezdi dögönyözni. Imádnak a kutyák együtt játszani.
- Ők szeretik az esőt és a vizet. És én is. Szeretk olyankor futni.
* A lány csillógó szemébe néz. Egyértelmű, hogy jól mulat kinn az esőbe.
- Vajon Szélvész mit csinálhat? Utálja a vihart a lovam és most csikója is van. Kicsit aggódom. Van kedved elfutni vagy sétállni a lovardába?
* Kérdezi a lánytól mosolyogva. Mindenképp jó lenne meglátogatni őket.

Vendég

*Nahát, csak nem rokonlélekre talált? Rámosolyog.*
-Nahát, van lovad? Én még sosem pacigoltam. *közben már indul is a lovarda felé. Egy makacs tincs folyamatosan az arcába hullik. Alig győzi kisimítani onnan.*
-Tényleg olyan könnyű, mint amilyennek tűnik? Voltam egyszer lóversenyen, és annyira jól ment nekik.. *sóhajt*
-Kiscsikót sem láttam még. Hogy hívják őket? *Az eső csendesedik. Kristen szinte szomorúan néz az égre. Kár, hogy elmúlik. Olyan jó volt..*
-Remélem a közeljövőben megint lesz egy vihar. Mondjuk holnap. *reménykedve szemléli a felhőket.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Május 22, 2009 7:09 pm

* A lány éppen a lovarda felé indulna amikor hirtelen az eső újra szaporázza. Hirtelen nagyon hideg lesz és az eső megfagy. kisebb nagyobb darabokban hull a jég. Pierre a lányra néz.
- Itt az ideje, hogy bemenjunk. Megsérülhetünk ilyen időben. tarts velem valamikor amikor megyek a lovardába. Akkor akkor megnézheted a lovamat és a csikóját is. Szélvézsre fel is ülhetsz. Benne vagy?
* Kérdezte a lánytól mosolyogva. Remélte igent mond. elindult az ajtó felé. A levegő is leült már. Belebúj a talárjába. kutyit megtörli a töröközőbe. A vizes lepedőket egy szatyorba helyezi. a lányra néz.
- Merre tovább?

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar