Lovarda

Tárgy: Lovarda Hétf. Május 02, 2011 3:03 pm

First topic message reminder :

*Az ismerős hang hallatán kinyitja egyik szemét, majd elmosolyodva csukja vissza, és békésen, nagyot nyújtózva ül fel, belekapaszkodva az egyik arra tébláboló póni sörényébe, majd nemes egyszerűséggel viszi tovább a mozdulatot, felkúszik az állat hátára, majd a paripát a fiú felé fordítja, é indítja meg, miközben kidörzsöli a szeméből az álmot, és nagyot ásítva nyújtózkodik tovább. Aztán finoman megállítja a pacit a fiú előtt, és kissé álmatagon, de annál nagyobb lelkesedéssel integet neki, cirka fél méter távolságból. Aztán csak biccentget, hevesen, majd a farkasa felé pillant, éleset füttyentve, mire a farkas hegyezni kezdi a fülét, gazdája felé pillant, és néhány nagyobb ugratással máris mellette terem, megáll a paci mellett, majd békésen leül, Cain felé vakkantva néhányat, köszönés képpen. A csikó pedig visszaugrál az anyja mellé. Sarah megpaskolja ordasa buksiját, megvakarva annak fületövét is.* -Nincs ebben semmi meglepő, egész sokat vagyunk itt, mondhatni megszoktak minket, és Quequatzu egyáltalán nem támad. Lovakra sosem, nem lenne értelme. Ez olyan, mint a nyáj meg a pulikutya. Nem rájuk támad, őket védi. És te, hogyhogy erre vetődtél? *érdeklődik, félredöntött fejjel csücsülve a póni hátán.*

Lovarda

Nem kis terület, összesen három épületből áll és a köztük elhelyezkedő kör alakú futtatóból.

Van egy külső karám, afféle etető, elsősorban a jobb időkre, és az éppen kint tartózkodó állatok számára van fenntartva. Széna, szalma és friss víz van itt elhelyezve ételképpen a lovak számára, és ha néha arra jár egy télen éhes szarvas, vagy egyéb patás állat, szintén talál itt ellátmányt. Leginkább a Vadőr dolgozik itt, ő helyezi el az ételt, és gondoskodik az állatokról.

A legnagyobb épület a belső, fedett karám, ahol hidegben, és éjszaka az állatok elsősorban tartózkodnak. Kellemes, lovaknak megfelelő hőmérsékletűre van fűtve télen, nyáron pedig hűtés van, hogy az állatoknak ne legyen bajuk. Minden lóra jut egy kis egyéni terület, szalmával, vízzel, pihenőhellyel. A karám falain néhány ott hagyott lófelszerelés van, vasvilla, de ezek általában a kinti szertárban szoktak lenni. A karám másik felében, elzárt területen, a többi lótól külön van a thesztrálok szállása. Nem nagy állomány 6 egyedből áll csupán. Ők nappal általában a Tölgyesben csatangolnak, éjszakára térnek vissza a fedett, védett területre, ahol megkapják a napi hús adagot, ha nem kaptak el maguknak valamit az erdőben. Természetesen, aki nem találkozott még a halállal, a karám ezen részét üresnek látja mindig.

A harmadik, legkisebb házikó, egy kis szertár. Itt tárolják a lófelszerelést, kötőféket, nyerget, tisztításhoz való kellékeket, vasvillát, tehát mindent, ami a Lovarda körüli teendőkhöz szükséges.

írta Cirelin de Sovalon

Tárgy: Re: Lovarda Szomb. Szept. 07, 2013 10:06 am

-Majd akkor vigyorogj ha szétrúgom a segged.*mondom kicsit duzzogva.* -Szerintem a suli után egy ideig biztos maradok én is. *mondom majd most rajtam a vigyorgás sora. Nagyon megdöbbent az on hogy van egy unoka öccse. *-Három éves és Aang-nak hívják. -Mondom majd az oldaltáskámban kezdek kutatni. A fotót keresem amin én a fiam és Tora a tigrisem van. *-Ő az. *mondom és kíváncsi vagyok hogy rájön-e hogy az én fiam a csöppség. *-Egy auror kiképzésre megyek. Legalább is azt tervezem hogy elmegyek. Volt egy két kalandom itt, és egyik se tetszett igazán. Kétszer is összefutouam egy vérfarkassal, és stb. stb.*magyarázom az aggájaimat. *-És most Egyiptomba kéne menni. *teszem hozzá.*

Tárgy: Re: Lovarda Szomb. Szept. 07, 2013 9:53 am

*Elvigyorodom.*
- Igen, mert vicces a reakcióidat figyelni *válaszolom vidáman.*
- Velem sem amúgy, öregszem. Úgy telik az idő, hogy csak na! Sok helyen jártam Kína után, ha érdekel, Nellond viszont végleges lakhelyem marad *újságolom el, majd meglepődöm. Szemeim rendesen elkerekednek.*
- Mi??! Milyen unokaöcsém? *kérdezem hüledezve.*
- És milyen kiképzésre mész?

Tárgy: Re: Lovarda Szomb. Szept. 07, 2013 9:40 am

*Hallgatom ahogy a lovakat figyelem. Sok minen történt, az idő alatt még nem láttam. De már nem számítanak. Ami volt elmúlt.*
-Már megint kezded?-morranok rá, és szinte a hajam is égnek áll. *-Mért, kell mindíg a magasságommal szekálni?*morgolódok, majd nagyot sóhajtok. *-Semmi különös. Ja még nem is tudod de van egy unoka öcséd. *mondom lazán mintha az időjárásról beszélnék. *-Amúgy csak azért vagyok egyedül mert egy kicsit le akarok higgadni. Hamarosan kiképzésre megyek.*mondom hallkan.*

Tárgy: Re: Lovarda Szomb. Szept. 07, 2013 9:28 am

*Közelebb lépek a karámfalhoz, s csak figyelem, ahogy az illető lovagol. Természetesen Ő az, akire gondolok: Sophie. Szépen ül a lovon, bár az állat néha nyugtalankodik. Azt hiszem itt vannak még kevésbé türelmes jószágok is, bár az az állat meglehetősen jól tűri, hogy rajta ülnek.*
- Szia! *mosolyodom el, mikor leszáll róla és odasétál hozzám.*
- Gondoltam, felfedezem kicsit az iskola környékét is. Jézus, tudtad, hogy már a ló is nagyobb nálad? *vonom fel egyik szemöldököm.*
- Egyébként nem sok, beszélgettem Elisaval, mindig aggódni kezd, ha egy idő után nem térek vissza. Na és veled mi történt éés.. Miért vagy itt egyedül?

Tárgy: Re: Lovarda Szomb. Szept. 07, 2013 9:16 am

*Mikor a ló megnyugszik újra felegyenesedem majd lassú lépésben elindulok vele. Erősen kapaszkodok a sörényébe. Majd hirtelen ügetésbe ugratom. Rég volt mikor utoljára lóra ültem. Hirtelen megtorpant a ló amitől majdnem lezúgtam, a hátáról majd a kerítés felé nézek. Meg látom Stevent ahogy ott áll. Megpaskolom a nyakát majd leszállok, és oda megyek. *
-Helló. -Köszönök neki. *-Mi járatban? *kérdezem ahogy felülök, a karám falra. Tovább figyelem lovakat. *-Amúgy mi történt amég nem láttuk egymást?*teszek fel egy újabb kérdést.*

Tárgy: Re: Lovarda Szomb. Szept. 07, 2013 9:03 am

*Az iskola. Nem vagyok túl messze tőle, a távolban látom az égbe magasodó sötét tornyokat, a szürke téglafalakat és a hatalmas birtokot. Szóval idejár az, kit régóta magam mögött hagytam, de emlékétől sosem tudtam szabadulni igazán. Néha még ma is sokat kísért az emlék, amikor elhagyom Kínát. Emlékszem, a lelkemet nagyon marja az, hogy el sem búcsúzhatok a lánytól, de jobb is így, hiszen sokkal kevesebb az esélye, hogy gy ráakad az az őrült nőszemély. Megpillantok egy Lovardát. Kíváncsian megyek egyre közelebb, míg el nem érek egy karámig. Kerítésein belül egy ismerős, sötét hajú lány ül meg egy pej lovat. Hosszasan figyelem őt jég kék szemeimmel. Ma amúgy egy kék farmer, kék rövid ujjú és barna edzőcipő van rajtam.*

Tárgy: Re: Lovarda Szomb. Szept. 07, 2013 8:25 am

*Tovább aludtam a szokotnál, mert elég másnapos vagyok. Tegnap, sok volt a vodka mellé meg a dráma is. Évekóta nem látom azt a tökfilkót erre itt találkozok vele újra. A lovardában vagyok és az egyik karám, falán ülök és egy pej lovat figyelek. Nem tudom miért de újra nyugodtnak érzem magam. Lemászdok a karám falról, és lassan odasétálok a lóhoz. Egy ideig csak símogatom, majd az oldalához lépve fel ülök a hátára. Kicsit ideges ezért nyugtatólag simogatom a nyakát és beszélek hozzá.*

Tárgy: Re: Lovarda Szer. Aug. 21, 2013 4:12 pm

-Akkor induljunk! *megfordítom a lovat, ahogy tőle is látom, majd lassú, nyugodt tempóban visszaindulunk a Lovarda felé. Jó tapasztalat volt a mai, arra biztatott csak, hogy egy ideig inkább ne keressem lovak társaságát. Persze jó, ha az ember ki akar kapcsolódni, de ha nem elég ügyes az irányításukban, vagy nincs mellette egy tapasztalt ember, aki segítene, akkor csúnyán megjárhatja. Ha Fel' nincs mellettem, ki tudja, mi történt volna. Lehet, a végén akkorát zakóztam volna, hogy lehet, fel sem kelek egy hamar. Hosszú életű vagyok ez tény, de ez nem jár együtt a sebezhetetlenséggel. Az istálló előtt remegve szállok le az állatról, mintha csak kocsonyából lennék, úgy érzem magam. Kicsit émelyeg a gyomrom, és szédülök. Bevezetem barátnőm után, majd leszerelem, adok neki egy zöld almát, majd némi segítséggel kivezetem a legelőre.*
-Én is köszönöm. Felejthetetlen élmény volt! *mondom ki őszintén, majd egy intéssel búcsúzom.*
-Sziaa! *mosolyodom el, majd komótos léptekkel elhagyom a területet. Köszönöm szépen, ez az élmény elég volt.*

Tárgy: Re: Lovarda Szer. Aug. 21, 2013 3:39 pm

* Meghúzom a kantárszárakat, s a lovak nagyot fújtatva és hörögve állnak meg. Én csak megkönnyebbülve nyúlok el a ló hátán, jó ideig csak szaporán veszem a levegőt. Igazából most jön ki rajtam a feszültség, amit eddig elfojtottam, hogy megmentsem Hakut, vagy legalábbis megállítsam az őrült módon szaladó lovát. Nem hittem volna, hogy ilyenekre is képes vagyok, bár ha valóban necces a helyzet, akkor az ember bármire képes. Kirtel mindenesetre kimerülten lóg a ló oldalán, őt is megviselte ez a nagy hajcihő. Haku felveti az ötletét, mire én egyetértően bólintok.*
- Hülye lennék, ha ezek után még mernék lovagolni. Menjünk csak vissza. * mondom határozottan. Nem kell nekem a feszültség, ami csak tovább gyűlne bennem, ha tovább mennénk. A lovak is kifáradtak, ráadásul riadtak még mindig. Az almásderes jószág is toporog alattam, úgyhogy biztos, ami biztos, vissza kell vigyük őket az istállóba, vagy kivinni a levegőre. Gondolkodás nélkül fordítom a ló fejét vissza az istálló irányába, majd lépésben el is indulunk. Most feszesen tartom a szárakat, ha netán megint úgy tartaná kedve, hogy végigvágtázza a fél ösvényt. Nem sokkal később már az istálló előtt állunk, én leugrok a ló hátáról és leemelem daimonomat is, aki kicsit szédelegve indul el az egyik szalmakupac felé. Már indulok is, hogy leszereljem a lovat és adjak neki valami csemegét, például répát, amit találok is egy vödörben a boxa mellett. Odaadom neki, amit jóízűen el is nyammog, végezetül pedig levezetem a legelőre, hogy ott szusszanja ki magát.*
- Köszi Haku a lovaglást, emlékezetes lesz, az biztos.* nevetek fel, bár azért valamelyet megkönnyebbült hangon mondom ezeket.*
- Nos akkor, én visszamegyek a suliba, szia! * köszönök el, majd a szalmakupacon fetrengő daimonomra pillantok, aki rögtön veszi az adást és utánam rohan. Így hát ketten indulunk vissza a Kúriába.*

Tárgy: Re: Lovarda Szer. Aug. 21, 2013 3:25 pm

*A büszke állat kantárját sikerül megragadnia, majd meghúznia. Fokozatosan lassítani kezd, én pedig bátorkodom visszadőlni a nyeregben. Eléggé dobálja, kapkodja a fejét, azt hiszem eléggé megriadt attól a nyúltól.*
-Hú, köszi! *fújom ki magamból a levegőt, majd elgondolkodom. Lehet, lassan nem ártana visszavinni a lovakat, egyrészt riadtak, másrészt nem kis távot futottunk. Hátranézve látom, hogy eléggé elkerültünk az istállótól, de még az ösvényen vagyunk, így könnyű szerrel visszajuthatunk, amennyiben nem tervezi még egy állat ránk hozni a frászt. Az ötletet Fel'nek is felvetem.*
-Mi lenne, ha visszamennénk? Persze még maradhatunk, ha gondolod, csak arra gondoltam, biztosan kifáradhattak a lovak ebben a fejvesztett futásban. *alattam nem kicsit fújtat. A nyakán csillog is valami, valami kis fehér.*

Tárgy: Re: Lovarda Szer. Aug. 21, 2013 3:17 pm

* Már majdnem beérjük a naxis barátnőmet, csakhogy lova még gyorsabban vágtat előre.*
- A fene! * morgom az orrom alatt, s megpróbálom ugyanazzal a mozdulattal felgyorsítani lovamat, amellyel elindítottam. Szóval hátrébb csusszanok és oldalához nyomom a sarkam. Minden bizonnyal most már sokkalta gyorsabban megyünk Haku elszabadult lova után. Felveszem a ló ritmusát, közben hallom patáit, ahogy ellöki magát a talajtól. Egész jól belejöttem és itt a félelem csak másodlagos gond. Egyelőre...*
~ Mindjárt odaérünk...~ * motyogja Kirtel fejemben. Érződik hangján, hogy fél. Igen, fél, ahogy én is, de most megpróbálom elnyomni, hogy a barna ló kantárszára után nyúljak. Kihajolok a nyeregből, mikor már a két ló fej-fej mellett halad. Karomat a barna szárak felé nyújtom, majd mikor sikeresen megragadom, meghúzom a saját, illetve Haku lovának kantárját, így sikeresen belassít mindkettő állat.*
- Huhh.... * sóhajtok fel megkönnyebbülve, s begörnyedek.* - Hála az égnek... * mondom már akkor, mikor a lovak megálltak.*

Tárgy: Re: Lovarda Szer. Aug. 21, 2013 3:04 pm

*Ritmikus patadobbanásokat hallok. Nem, nem pont a saját lovamét, hanem mintha valaki mögöttünk jönne, és már nem választana el sok attól, hogy mellénk érjen. Fejemmel hátrafordulok. Felicity az, meglepődök eléggé, mert most, mintha tökéletes összhangban lenne az állattal. Na jó, ez talán túlzás, de én így látom. Nem pattog, az izéket.. mármint a kantárt is jól fogja. Végre eszembe jut a neve! Khm, a lényeg az, hogy csodálkozva nézem őt, de nem tudom sokáig rajta tartani a szemem, mert az állat csak még nagyobb iramra vált. Nem tudom, hogyan állíthatnám meg, minden esetre megpróbálom megragadni a kantárt, majd hátradőlni, nem sok sikerrel. NAgyon ráz a ló, nekem pedig lehetetlen normálisan megülni rajta.*

Tárgy: Re: Lovarda Szer. Aug. 21, 2013 2:58 pm

* Csak száguldunk, és száguldunk, és száguldunk... Talán megint meg kellene ismételnem azt a mozdulatsort, amit még a felszállás után tettem meg. Na akkor hajrá! Közben hallom Haku jajveszékelő kiáltását magunk mögött. Aligha nem ő is teljes gőzzel rohan utánunk a barna ló hátán. Remek... Ennél jobb nem is lehetne. Ösztönösen rántom meg magam felé a szárakat, hogy a ló végre lelassítson, majd pedig megálljon. Kirtel csak pattog előttem, mint egy gumilabda, hisz most nem igazán tudom karjaimba venni, mert különben csak még jobban elszaladna velünk a ló. Minden erőmet beleadva dőlök hátra és húzom meg a szárakat, mire az almásderes állat lelassít, de még mindig tovább kocog.*
- Sss! * kezdem el nyugtatni, hátha ettől majd végleg megáll. És lám! Csodák csodájára ő engedelmesen áll meg az út szélén.*
- Na jó... Ez...durva volt.* remeg karjaimban Kirtel. Azért én is rendesen beparáztam ettől a kis akciózástól, szóval én is kellőképpen remegek a nyeregben. És ekkor száguld el mellettünk Haku. Én hirtelen azt se tudom mi a teendő ilyen helyzetekben. Vagy talán mégis? Nyelek egyet és hátrébb csusszanok a nyeregben.*
- Kapaszkodj! * mondom daimonomnak, aki csak ijedt szemeit mereszti rám. A ló egy apró mozdulatomra már rohan is Hakuék után. Fogalmam sincs mit csináltam, talán a sarkammal böktem meg egy kicsit az oldalát. A lényeg, hogy Haku segítségére sietünk, s lassan közeledni is kezdünk hozzájuk. Csodálatos módon valahogy sikerül a nyeregben maradnom, és nem pattogok fel-le.*

Tárgy: Re: Lovarda Szer. Aug. 21, 2013 2:46 pm

*Nyugodtan baktatunk, egészen addig, míg valami ki nem ugrik a legközelebbi bokorból. Elég hangosan teszi, meg is ijeszti vele Felicity lovát, aki vágtába átváltva menekülni kezd. Nekem még van időm lepillantani, egy nyuszi az. Egy mezei nyúl a tettes, aki elugrál előttünk is. A ló nem kicsit ijed meg a hirtelen mozgástól, no meg attól, hogy Ők úgy indulnak meg, mint a rakéta, a barna állat meg riadtan követni kezdi őket, velem együtt.*
-Uram isten! *visítok fel, majd ösztönösen előredőlök, átölelve a nyakát. Ahogy futunk, még egy kidőlt fa felett is átrepülünk, amitől eléggé felszökik bennem az adrenalin.*

Tárgy: Re: Lovarda Szer. Aug. 21, 2013 2:39 pm

* Már valamennyire lenyugszik ez a jószág alattam és Kirtel sem fecseg már állandóan, amit megelégelek, hisz már az agyamra ment a szövegelésével. Az almásderes kanca lassan baktat előre, szorosan a közelében lépeget Haku lova is. Úgy látszik, hogy csak hirtelen kirohanásaik voltak, vagy fene tudja. Mindenesetre én nem fogok vadvágtában végigszántani a terepet, elég nekem az, hogy a lovon maradjak, stabilan.*
~ Stabilan?! Ha már erről beszélünk, akkor pont te vagy az, aki képes mindenhonnan lezakózni... ~ * morogja daimonom, amire muszáj visszavágnom, hisz ez nem igaz!*
~ Dehogyis! Nem zakózok le sehonnan, így erről a lóról sem fogok. ~* mondom neki határozottan, s amint gondolataimban megtörtént ez a párbeszéd, az egyik bokorból nagy robajjal ugrik ki egy apróbb állat. De beazonosítani sincs időm, mert a drágalátos lovacska már ki is szalad alólam én pedig riadtan markolok dús sörényébe. Enyhén előre hajolok, s érzem, ahogy a durva szálak csapkodják arcomat. Abszolút nem érdekel ez, most inkább azon vagyok, hogy ne essek le. Lehagyva Hakut száguldunk előre, daimonomat szorosan fogom karjaimban, hogy még véletlenül se ő legyen az, aki lerepül innen.*

Tárgy: Re: Lovarda Szer. Aug. 21, 2013 2:31 pm

*Halkan felnevetek. Nem tervezem lefordulni a nyeregből, bár ki tudja. Ha valamit rosszul csináltam nyergelésnél, lehetséges, hogy beteljesedik a dolog. Nagyot sóhajtok, majd hagyom, hogy lovam picivel közelebb kerüljön a szőkeségéhez. Egymás mellett lépünk teljes nyugalomban, aminek nagyon örülök. Első rendes együtt töltött pillanatunk a központi teremi találkozónk óta. Valahogy minden gondomat el tudom most felejteni, köztük azt is, hogy azért nekem is hiányzik egy rendes család.*
~Mindegy, nem ezen kéne gondolkodnom.~ *sóhajtok fel.*

Tárgy: Re: Lovarda Kedd Aug. 20, 2013 8:02 pm

* Megnyugodom, amikor közli, hogy semmi komoly és minden rendben van. Azért ha úgy vesszük, most én vállalom érte a felelősséget, ha bármi történik vele, akkor az az én hibám lesz, amiért nem figyeltem rá eléggé. Kirtel azért megnehezíti a dolgom, mert nem csak hogy beszél hozzám, még foglalja is a helyet, úgyhogy csak hátrébb csusszanva tudok ülni normálisan.*
- Akkor jó. * sóhajtok fel megkönnyebbülve. * - Azért ne fordulj le a nyeregből. * biccentek egyet, s lovamat indulásra ösztökélem, aki engedelmesen kezd el lépegetni, természetesen lassan! Nem hiányzik nekem az a sebesség, kicsit sem...*
~ Pedig vicces lenne, ha százzal repesztenénk előre.~
~ Hahaha, az lenne a legviccesebb, de akkor te is száguldoznál velünk. ~ * nézek le az előttem ücsörgő daimonra, aki csak cinikus állattekintetével mered fel rám. Ő sem díjazná túlzottan, ha csakúgy elszaladna velünk a ló.*

//Fagy!//

Tárgy: Re: Lovarda Kedd Aug. 20, 2013 7:54 pm

*Hamarosan lelassítom Őt,Végül teljesen megáll. Nagy levegőket veszek, hogy meg tudjak nyugodni, ami csak pár perc után sikerül.*
-I-igen, persze! *próbálok mosolyogni. Ugyan nincs miért aggódnia, semmi bajom nem esett azon kívül, hogy megriadtam. Bárkinek ez lenne a reakciója, ha kezdőként - teljesen kezdőként - vágna neki egy ilyennek.*
-Mehetünk úgy, benne vagyok! *bólogatok hevesen, majd megbököm sarkammal az oldalát, hátha azzal elindul. Szerencsére sikerül. Kicsit tempós, de nyugodt léptekkel haladunk a szőkeség mellett.*

Tárgy: Re: Lovarda Kedd Aug. 20, 2013 7:37 pm

* A lovam lassan beéri társát, amikor az már nagyjából stabilan megáll a két lábán.*
- Minden oké? * kérdem Hakutól, hisz lerí az arcáról, hogy rendesen megijedt a kis akciózás miatt. A kantárszárat most inkább marokra fogom, ha netán megint gondol egyet a ló és még a végén elszalad velem.*
- Kezdettől fogva rossz ötletnek tartottam ezt... * morogta Kirtel pattogva, ugyanis lovam minden egyes lépésénél felpattant a hátsója. Milyen vicces. Még halkan kuncogok is rajta párat, de utána csak Hakut vizslatom, hogy tényleg nincs e komolyabb baja az ijedtségen kívül.*
- Szerintem csak lassan menjünk velük, a végén még lefordulunk.* javaslom neki, remélem benne van, bár ezek után egész biztos. Mégis ki akarna úgy száguldani, mint a szél, azzal a lovaglási tudással ami neki van? Én biztos nem, mert az lenne az első dolgom, hogy leugrok a lóról. Na jó, azt azért nem mert kegyetlenül fájna, maximum úgy csimpaszkodnék az állatba, hogy , még a pattogások árán is biztos rajta maradjak.*

Tárgy: Re: Lovarda Kedd Aug. 20, 2013 7:29 pm

*Nagy nehezen felülök a lóra, amivel végül is nincs gondom. A probléma ott van, hogy nem tudom, hogyan tartsam féken, így hamar kikerül a kezemből az irányítás. Alig mozdítom meg azokat a vackokat, a ló máris megindul, én pedig annyira megijedek, hogy előredőlök.*
-Úr isten! *kiáltok fel, ezután hallom csak meg az Allidonos hangját. Hátrébb dőlök, meghúzom a szárakat, de az állat csak nehezen lassít le. Végül megáll, de nem tűnik túl boldognak, mintha a füleivel is felém mutatna.*

Tárgy: Re: Lovarda Kedd Aug. 20, 2013 7:21 pm

* Haku viszonylag elég gyorsan kiér hozzánk és miután sikerül felülnöm a nyeregbe, ő is megpróbálja ezt a mozdulatsort végrehajtani. Én kíváncsian nézek rá, hogy sikerül e a manőver, de eléggé macerás rá is figyelnem, mert Kirtel is eléggé mocorog az ölemben, s ezt a paci már kevésbé tűri el. Ezért amikor indulásra ösztönzöm csak lazán elkanyarodik balra és úgy halad tovább lépésben.*
- Irányítsd már!!! * kiáltja el magát daimonom, amitől csak még jobban a frász jön rám és ijedten engedem el a szárakat, ezzel szabad utat adva a lónak, aki nem is tétovázik sokat. Eközben észreveszem, hogy Hakunak sem megy ám olyan egyszerűen ez a lovaglás, az ő lova is gyors iramban indul meg előre, és az én jószágom is baktatni kezd utána. Kirtel bökdösésére kapok csak észbe, hogy "hoppá, a szárak lógnak, ebből gond lesz". Megragadom a kantárt és határozottan húzom magam felé, hogy végre megállítsam a lovat. Ő pedig engedelmesen fékez le és ingatja meg fejét.*
- Haku! Ne dőlj előre, csak húzd meg a szárakat magad felé! * kiáltom utána, hisz ő már jócskán lehagyott bennünket.*

Tárgy: Re: Lovarda Kedd Aug. 20, 2013 7:14 pm

*Fel' után szólok, hogy hamarosan megyek, majd összecsatolom a hevedert a ló hasán, majd kivezetem őt, az istálló elé. Végignézem őt, majd megpróbálom leutánozni amit látok. Szóval bal láb a bal kengyelbe. Eddig rendben. nagy nehezen beledugom, majd megragadom a nyereg két "szélső" részét, jobb lábammal pedig ösztönösen ugrálok. Mikor elég nagy az erő, elrugaszkodom a földtől és átlendülök a lovon. Szerencsére sikerül ráülnöm, bár az már egy másik kérdés, hogyan indítom el. Talán azokkal az ízékkel próbálom, amik az állat szájában található valami fémkarikáihoz csatlakoznak, jutok is valamire. Óvatosan megfogom és meghúzom, de rögtön valami lendületes kocogás szerűségben indul meg, én meg annyira megriadok, hogy csak előredőlök a nyeregben.*

Tárgy: Re: Lovarda Kedd Aug. 20, 2013 6:59 pm

* Miután kivezetem a lovat, még hallom Haku hangját, amint szól, hogy mindjárt végez. Én csak bólintok egyet, s már megyek is ki az istállóból. A lovacska eléggé le van foglalva daimonommal, de azért remélem, hogy nem kezd el ficánkolni alattam, mint aki megkergült. A felszállással kapcsolatban, nem igazán tudom, hogy sikerül e elsőre, hisz bő tíz éve annak, hogy lóra ültem volna. De azért egy próbát megér. Haku is lassan kibattyog lovával mellém, s már fel is teszi azt a bizonyos kérdést. Reméltem, hogy erre nem kerül sor, de barátnőm még nem is ült lovon. Na akkor csapjunk a lecsóba.*
- Persze, megpróbálom. * mosolygok, bár ez inkább erőltetett, mint természetes, hisz rendesen be vagyok rezelve, hogy mégis hogyan fogok remekelni csöppnyi lovastudásommal. Kirtelt kezembe kapom és felültetem a ló hátára, ezután belelépek a kengyelbe, majd minden erőmet bevetve felhúzom magam daimonom mögé.*
- Huhh... * sóhajtok fel megkönnyebbülten és már meg is ragadom a szárakat, hátha ez a ló nem épp egy kezesbárány, persze azért lazán fogom. Pedig igazán feszesre kellene húznom a szárakat, de én sajna nem vagyok olyan tapasztalt, hogy erre figyeljek és meg is csináljam. Várom, hogy Haku is megismételje az előbbi küszködésemet, aztán lépésbe elindítom a lovat. Kicsit dölöngélve ugyan, de sikerül elindulnunk.*

Tárgy: Re: Lovarda Kedd Aug. 20, 2013 6:50 pm

-Jól, mindjárt megyek! *vetem oda, majd bekapcsolom a hevedert, végül kivezetem a lovat a boxból. Az istálló előtt állok meg, Felicitytől nem messze. Van egy érzésem, hogy el leszünk itt, két olyan lány, akik nem értenek a lovagláshoz, legalább is én biztosan. Na igen, így elkezdeni a legrosszabb, de biztosra veszem, hogy majd szerzek tapasztalatokat.*
-Pedig biztosan! Egyébként meg tudod még mutatni, hogyan ülsz fel rá? *pillantok rá kérdőn. Jól jönne egy kis segítség, utána ígérem, megpróbálom egyedül!*

Tárgy: Re: Lovarda Kedd Aug. 20, 2013 6:43 pm

//Olvad!//

* Azért szurkolok Hakunak, hogy összejöjjön neki ezzel a Doncho fickóval. Azt hiszem egyszer össze is futottam vele, miközben egy virágot akard lebunyózni. Öhm, igen... Virágot, bár ha hozzáteszem azt, hogy egy igencsak éhes virág volt, akkor máris másra gondol az ember. Szomorkodásom után felhelyezem a ló fejére a kantárt a megfelelő módon, s a csatokat is bekapcsolom, nem túl szorosra.*
- Na hogy állsz? * kérdezem kíváncsian és átkuksolok a szemközti boxba, hogy Haku hogyan szereli fel a lovát. Kérdésem után előre tuszkolom Kirtel, mert ha nem siet, ez a négy lábú, patás állat könnyen a farkára léphet. Kitárom a box ajtót és kivezetem az almásderes színben pompázó paripát. Eddig minden stimmel, már csak a felszállással és az irányítással akad probléma.*
- Nem tudom... Nem hinném hogy bárki képes lenne velem járni. * nevetek fel zavartan. * - Gyere, menjünk, ha te is elkészültél.* intek egyet mosolyogva és kivezetem a lovat az istállóból, majd bevárom Hakut. Az állat nagy fejét simogatom, s ő kedvesen fúrja orrát kezem alá. Néha még meg is bökdös, de inkább a lába között tekergő daimonomra koncentrál, aki megállás nélkül szimatolja a lovat.*

» Lovarda
» Lovarda
» Lovarda