Erkély

Tárgy: Re: Erkély Kedd Nov. 29, 2011 4:26 pm

First topic message reminder :

-Oh, így már értem. *Pillant a gyűrűre. Mondjuk tényleg nem a megszokott formájú darab, manapság nem sok fiú visel gyűrűt, főleg nem ilyen régies kinézetben. A fokhagyma kérdésre picit azért behúzza a nyakát. Végülis tényleg buta kérdés volt, de mit tudhat egy sima ember ezekről a dolgokról, főleg ha az amúgy egyáltalán nem ért a sötét dolgokhoz.* -Napirend...és étrendbeli változás ugye? *Próbál a helyzettel viccelődni picit, de még egyelőre saját maga számára nem teljesen vicces a helyzet. A többire figyel nagyon és hallgatja a beszámolót. Erről nem tudott, de akkor nem valószínű, hogy sikeres lesz a téli nagy karácsonyozás.* -Oh, értem, akkor jó eséllyel nem lesz esély nyugodt ünneplésre. Kár. *Szontyolodik el egy kicsit, de amikor a srác megfogja a kezét mosolyra vált a kissé legörbült szájszeglet. Közelebb húzódik, és belesimul az ölelésbe.* -Akit? *Áh, nem akar ő kierőszakolni semmit, meg amúgy is lehet, hogy pont nem is tudna mit kezdeni egy szemtől szembe megkapott információval. Végül aztán kicsit újfent elbizonytalanodik.* -Én tényleg nem tudom mit kezdjek veled...annyira mások vagyunk nem? *Kibontakozik az ölelésből.* -Veled túl sok rossz történt, velem pedig túl kevés, és ez gátat verhet közénk. Én nem tudnám végignézni azt, hogy te valakit... *Sejthető, hogy a befejező szó a "megölsz".* -Sőt még, ha tudok róla se biztos, hogy tudnám kezelni. *Teszi még hozzá.* -Vagy talán idővel? Vagy szerinted van, ami áthidalhat ilyen különbségeket? Azt se gondolnám, hogy jó kedvvel jönnél el velem bevásárolni, én pedig nem tudom magamat meghazudtolni. Sok minden fontos nekem, ami a te értékrendet szerint biztosan csak...butaság és jelentéktelenség. *Oldalra dönti a fejét picit. Talán, amit Nicolas lát benne nem több csak szimpla vonzalom, netán valami olyat, ami a saját sötét múltjából időnként visszarántja, de lehet hogy soha nem tudna azonosulni ezzel.*

Tárgy: Re: Erkély Csüt. Dec. 29, 2011 1:20 pm

-Az jó.*Feleli majd a lány kérdésére válaszolva.*
-Főleg érdekesen.És nektek ?Gondolom elutaztatok valahová mondjuk haza és a családdal.*Mondja mert gondolja hogy nem úgy kalandozgattak vagy valami mert végül is ha ennyire félti a párduc hogy csak egy vagy maximum két lépés távolságot tart gazdájától ha lehet így fogalmazni.Majd Mila reakciójára lesz figyelmes a fiú.Miközben biccent a párduc felé mert ha már vissza köszönt miért is ne?*
-Valami baj van?*Kérdezi a lánytól.*

Tárgy: Re: Erkély Csüt. Dec. 29, 2011 1:05 pm

*Besétálva az erkélyre Alf-ot találják ott háttal nekik.*
~Micsoda balgaság~*jegyzi meg kicsit gunyorosan Miro, mire Mila csak megcsóválja a fejét és kissé rosszallóan néz daimónjára.*
~Ki akarná megtámadni egy erkélyen, az iskolában?~*kérdez vissza a lány még mindig gondolatban kommunikálva, miközben köszönti a fiút és lassan leül az egyik székre.*
~Itt bármi megeshet...~*szólal meg Miro és mintha a levegőben lógna a szó, Mila úgy gondolkozik el ezen. Való igaz, hogy ebben az iskolában egymást érik a furcsa történések. Minap hallotta, hogy az egyik lány épp azt ecsetelte barátnőjének, hogy egy hatalmas mézeskalács támadott neki. Micsoda abszurdum! Miközben a lány ezen tanakodik, szórakozottan simogatni kezdi Miroslav fejét. Alfons lassan megfordul és köszönti őket. Helyes, hogy Mirot is emberszámba veszi, így a párduc biccent neki egyet.*
- Üdv Alfons! *köszönti Miroslav a fiút, mire Mila értetlenül pislog az állatra. Elég ritkán szólal meg, de ha valakihez hozzászól, az bizony valami olyasmit tett, amivel elnyerte a párduc bizalmát. A lány pislog még párat, majd maga is Alf felé fordul.*
- Köszönjük, jól. Hogy teltek az ünnepek? *kérdez rá a lány az első dologra, ami eszébe jut. Tegnap este érkeztek vissza a kúriába, csak karácsonyra mentek haza, de elég is volt otthon lenni, habár Mila ejtett egy könnycseppet apjáért, ahogy felszálltak a vonatra.*

Tárgy: Re: Erkély Csüt. Dec. 29, 2011 12:55 pm

*A fiú mivel háttal áll az ajtónak csak az hallja hogy kihúzódik majd be is csukódik és egy ismerős női hang üti meg a fülét Mila az arra emlékszik hogy már találkozott valahol csak arra nem emlékszik hogy hol.*
-Szia Mila!*Na de legalább a nevére emlékszik a lánynak ez már teljesítmény tőle mostanában igen feledékeny néhány dologban,de ha már itt van a lány fel is tesz neki egy egyszerű kérdést.*
-Hogy vagy mostanában vagy inkább vagytok?Így helyesebb.*Javítja ki magát majd meg is fordul mert háttal áll csak bunkóság beszélgetni valakivel.*

Tárgy: Re: Erkély Csüt. Dec. 29, 2011 12:44 pm

*A két jövevény, akik a Kúria első emeletén sétálgatnak, nem aludtak túl jól az este. Mila szeme kissé karikás, de ezt igyekezett némi sminkkel eltüntetni, kérdés, hogy sikerült-e. Daimónja, Miroslav mellette lépked szinte hangtalanul, ami azért párduc létére nem nehéz. Feketeségként suhan a folyosón, ahogy siet Mila mellett. Habár a lány nem megy gyorsan, hosszú lábaival elég gyorsan tud haladni még akkor is, hogyha nem siet sehova sem. Mivel a mai nap annyira nem tűnik hidegnek, Mila egy farmernadrágot, egy fekete vékony, magas nyakó felsőt és egy kötött, vajszínű inget vett fel. Vörös haját kissé begöndörítette, így kellemes loknik hullanak le a vállára. Feje tetejébe egy csinos ki kalapot is csapott. // Ruha //Magas sarkú cipőjében kopog végig a folyosón, majd az üveg tolóajtóhoz sétál és ki is lép. Ekkor pillantja meg a zöld hajú DK-t, Alfons-t.*
- Helló! *köszönti a fiút egy biccentéssel, majd az egyik kirakott székre csüccsen le, Miroslav pedig leül mellé. Mila egyelőre nem nagyon szólal meg, mégis mit mondhatna egy DK-nak, akit annyira nem is ismer? Talán a fiú sem ismeri fel, amin persze nem lepődne meg. A lényeg, hogy kifelé mered, miközben szórakozottan simogatja párduca fejét.*

Tárgy: Re: Erkély Csüt. Dec. 29, 2011 12:36 pm

*Alf kijött picit bámészkodni mert miért ne?Meg amúgy sincs jobb dolga most épp és kellett neki egy kis friss levegő a tegnap este után mert hát az események zajlanak és a föld forog ami jó is meg nem is ,de hát ez van az estén töpreng hogy jó döntést hozott-e vagy nem a feje is fáj most épp lehet mert ideges meg lehet hogy csak az időjárás ő se tudja egy kapucnis pulcsi van rajta meg egy kék szokványos farmer.*

Tárgy: Re: Erkély Kedd Nov. 29, 2011 5:22 pm

*A vélaoktatásra figyel és nagyokat hümmög. Erről tényleg nem tudott, olyan gyakran nem szoktak ilyesmiről beszélgetni otthon.* -Én csak...nem figyeltem, de akkor értem már, hogy apu miért van még mindig olyan jó bőrben. *Mosolyodik el mostmár tényleg szinte teljesen kötetlenül.* -Akkor szerencsés vagyok, hogy mit ne mondjak, miközben a lányok már ráncosodnak...rajtam nem fog az idő. Tiszta jó! *Egészen fellelkesül, és így még Nicolas auror-vámpír viccelődésén is jót mutat. Bújik, hiszen mégis csak jóleső dolog, hogyha az ember, mégha véla-kobold is fontos valakinek.* -Tudom én, de hát kivel könnyű? *Viccelődik vissza újfent. A vacsira viszont felcsillan a szeme, hiszen előzőleg is már erőteljesen korgott a gyomra és az eltelt idő alatt ez csak még inkább erősödött.* -Ez remek ötlet, de tényleg! Már majd éhen haltam, és kiváló ötlet, ha nem engem kóstolsz meg. *Neveti el magát. Még a végén tényleg fel tudja könnyebben dolgozni a helyzetet. A vásárlás lehetősége pedig aztán végképp felvillanyozza.* -Egyébként is most lesz a karácsonyi bál, vagy majd biztos lesz és szinte nincs egy igazán jó rucim, amit felvehetnék. Aztán persze jól esne valami remek háromfogásos vacsi is, mielőtt tényleg éhen halok... *Kezd bele a tőle megszokott csacsogásba, ami a mai estére már megállíthatatlan lesz, ez már teljesen biztos. Elfogadja tehát Nicolas kezét és irány a szerelem és divat fővárosa.*

Tárgy: Re: Erkély Kedd Nov. 29, 2011 5:14 pm

*A felvetésre gonoszkásan felnevet, és megsimogatja a hölgyemény haját.* Penny, úgy látom, te nem tartod a kapcsolatot a nagyszüleiddel. A vélák egy bizonyos kor felett külsőleg már nem öregszenek. Mint a tündék. Te mindig ilyen kis csinoska maradsz. Még akkor is, ha Rosetta családjából származol, a véla vér ilyen tekintetben erősebb. Egyébként pedig nem tudom, még én sem túl régóta vagyok... ilyen kíváló auror. *Fejezi be viccelődve, bár a témának valóban szentelni kell majd egyszer egy komolyabb beszélgetést, de nem most. Most már lelohasztja a tűzgyűrűt, az epikus pillanat már elszállt, ám megkönnyebülésére az ölelés megmarad* Hát cseppet sem könnyű veled, más már régen feladta volna. De hát az ilyen sötét alakok mint én... *Most már átöleli a kis vöröst, a mellkasára vonja, hiszen jóval magasabb.* Szóval izgat a sok titok, a veszély... Én meg az ilyen kis szeleburdi naívákat kedvelem, mint te. *Zárja le a felvetéseket, aztán eszébe jut valami.* Most még november van, még van időnk egymásra. Ne gondoljunk most az előttünk álló dolgokra, legyen az most távoli jövő. Most itt vagyunk, és ha van kedved, akkor meghívlak vacsizni. *Aztán nevet picit, hiszen ez eléggé félreérthető volt.* Már úgy értem, nem fog fájni senkinek. Van egy teleport pálcám, amit még Párizsban vettem, ott nézünk még neked valami kis csini göncöt is. *Nyújtja a kezét, és zsebéből előveszi a pálcát, amit ketté is tör, ha a lány igent mond.*

Tárgy: Re: Erkély Kedd Nov. 29, 2011 5:04 pm

*Aktívan bólogat. Végülis érti a dolgot, csak olyan nehéz ezt így ebben a formában elképzelni, elfogadni, vagyis hát nehéz az egészet egyelőre feldolgozni, pedig alapvetően nem is annyira nagy eltérés, ha valaki mondjuk vámpír, vagy tünde, maximum a létfenntartás a más.* -Azt hiszem értem én a dolgot. *A kezét nem húzza el erőteljesebben, végülis ilyen kis ő sem tudja mit akar jellegű dolog ez, nem határozottan nem akar Nicolasszal lenni, vagy ilyesmi.* -És mi lesz, amikor már öreg leszek és ráncos? Azt sem tudom meddig élek...úgy tudom a koboldoknak rövidebb az életútja, viszont a véláknak pedig picit hosszabb, mint egy embernek. Talán 80-90 éves koromig élhetek...de akkor is már öreg leszek, te pedig semmit nem fogsz változni. Vagy túlgondolom, és...~ez az egész úgyis csak múló szeszély?~...éljünk a mának? *Hát igen, azt sejtette, hogy a bevásárlás nem lesz a fiú kedvenc elfoglaltsága, bár végülis leányzónk sem menne el vele mondjuk...vadászni. Nem muszáj minden együtt csinálniuk, ha azt vesszük.* -Jól van, akkor a vásárlást nem erőltetem becs szó. *Mosolyodik el. A tűzgyűrű megjelenésére mostmár tényleg igazi mosoly jelenik meg az arcán. Erre nincs is mit mondani, hiszen közismert tény, hogy a kis koboldvéla igazi tűzmester, mégha ez nem is mindig mutatkozik meg teljesen, mert néha több a kár, amit okoz, mint a pozitív eredmény. Nem húzódik el a csók elől, viszonozza azt. Néhány perc, amíg minden gond és baj elszáll, mondhatni az idő lelassul, mint a filmeken. De persze mindennek vége szakad egyszer. Az ölelésből nem bontakozik ki.* -Talán pont az tetszik benned, hogy sötétebb a jellemed, mint másnak, de hogy erre lehet-e alapozni? Megint túl messze gondolkodom, ugye? *Ráncolja kicsit a homlokát. Hát igen, nem biztos, hogy mindig túl kell gondolni a dolgokat, de hát a nők már csak ilyenek.*

Tárgy: Re: Erkély Kedd Nov. 29, 2011 4:49 pm

*Picit elgondokozik, hiszen végülis most is ugyanazt csinálja, mint régebben. * Ugyanazt eszem, mint előtte, szinte teljesen úgy élek, mint Mellisan előtt, hiszen a sötét mágusok, éjjeli teremtmények nem nappal mutatkoznak, és aurorként őket vadászom már ősidők óta. Nem szoktam a várost róni áldozatok után, inkább összekötöm a kellemeset a hasznossal, ha sikerül elkapni valakit, aki a város ellen tett, nos... de őket sem ölöm meg, csak ha muszáj, és azt is pálcával, vagy karddal, de a létfenntartáshoz használom őket. Arra értettem, hogy a saját nyomaimat kell állandóan eltűntetni. A többi auror nem ostoba, és ha így állandóan a közelükben mutatkozom, hamar rájönnének. Előfordul, hogy meg kell igéznem valakit, hogy elfelejtse, amit látott, vagy némi illuzióval máshogy alakítani a dolgokat, ártatlan megtévesztés ez. *A lány kibontakozna az ölelésből, ezt még engedi, ám a kezét nem engedi el, sőt még közelebb lép.* Akit? Akiért odavagyok. Aki fontos nekem. Összességében akit szeretek. Miért kell mindent kimondani? *Susogja lejjebb véve a hangerőt, és lágyan végigsimit a lány arcán.* Számomra tudod jól, hogy nem létezik idő. Örökkévalóságig várhatok rád, vagy pedig nem törödőm semmivel, csak hagyom, hogy az legyen amit te akarsz. Vagy... túl sok itt a vagy. *Aztán vidáman, mégis hangtalanul kacag fel.* Bevásárolni? Soha, ezt ne is kérd, ám mégiscsak tetszenek a kis felsőid, szoknyácskáid, tehát lepj meg... Annyira nem vagyunk különbözőek. *Aztán hogy ezt alátámassza, kettőjük köré idéz egy tűzgyűrűt, hiszen mind a ketten a pusztító elem imádói.* Nem kérem, hogy az legyél, aki nem vagy. Azért kellesz, mert te vagy. *Aztán megcsókolja Pennyt, most már mind a két kezével fogva a leányzó arcát. Nem annyira erőszakosan, hogy az ne tudjon elhúzódni ha akar*

Tárgy: Re: Erkély Kedd Nov. 29, 2011 4:26 pm

-Oh, így már értem. *Pillant a gyűrűre. Mondjuk tényleg nem a megszokott formájú darab, manapság nem sok fiú visel gyűrűt, főleg nem ilyen régies kinézetben. A fokhagyma kérdésre picit azért behúzza a nyakát. Végülis tényleg buta kérdés volt, de mit tudhat egy sima ember ezekről a dolgokról, főleg ha az amúgy egyáltalán nem ért a sötét dolgokhoz.* -Napirend...és étrendbeli változás ugye? *Próbál a helyzettel viccelődni picit, de még egyelőre saját maga számára nem teljesen vicces a helyzet. A többire figyel nagyon és hallgatja a beszámolót. Erről nem tudott, de akkor nem valószínű, hogy sikeres lesz a téli nagy karácsonyozás.* -Oh, értem, akkor jó eséllyel nem lesz esély nyugodt ünneplésre. Kár. *Szontyolodik el egy kicsit, de amikor a srác megfogja a kezét mosolyra vált a kissé legörbült szájszeglet. Közelebb húzódik, és belesimul az ölelésbe.* -Akit? *Áh, nem akar ő kierőszakolni semmit, meg amúgy is lehet, hogy pont nem is tudna mit kezdeni egy szemtől szembe megkapott információval. Végül aztán kicsit újfent elbizonytalanodik.* -Én tényleg nem tudom mit kezdjek veled...annyira mások vagyunk nem? *Kibontakozik az ölelésből.* -Veled túl sok rossz történt, velem pedig túl kevés, és ez gátat verhet közénk. Én nem tudnám végignézni azt, hogy te valakit... *Sejthető, hogy a befejező szó a "megölsz".* -Sőt még, ha tudok róla se biztos, hogy tudnám kezelni. *Teszi még hozzá.* -Vagy talán idővel? Vagy szerinted van, ami áthidalhat ilyen különbségeket? Azt se gondolnám, hogy jó kedvvel jönnél el velem bevásárolni, én pedig nem tudom magamat meghazudtolni. Sok minden fontos nekem, ami a te értékrendet szerint biztosan csak...butaság és jelentéktelenség. *Oldalra dönti a fejét picit. Talán, amit Nicolas lát benne nem több csak szimpla vonzalom, netán valami olyat, ami a saját sötét múltjából időnként visszarántja, de lehet hogy soha nem tudna azonosulni ezzel.*