Holdfény sétány

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Nov. 12, 2011 7:35 pm

First topic message reminder :

-Csak úgy megkérdeztem. Az én nevem Amelia, Amelia Ellwood. Írországból. *Aztán Amelia elkezd nevetni, de ő maga sem tudja hogy min. Az az igazság, hogy mielőtt elindult volna becsiccsentett egy kicsikét. De hát olyan magányos. Mit csinálhatott volna egyedül abban az üres szobába. Így hát inkább kijött ebben a lenge ruhában. Az is lehet, hogy megfázik, de ez sem érdekli igazán.*-Bocsi, ha zavartalak akkor megyek is.* Majd Amelia elindulna, mikor egy faág elszakítja a ruhájának egyik pántját, és fedetlen keble egy pillanatra megmutatkozik. De csak egy pillanatra, mivel a szűzi lány azonnal megfogja a ruhát és eltakarja vele, és ismét elpirul.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Júl. 09, 2012 9:38 am

*A padon ücsörgő fiú kék szemeivel fürkészi a járókelőket. Felfigyel egy fiatal lányra, aki nagy szatyrokat cipel és egy csomó játszadozó gyerekre. Mindenhol ismerőst remél, de sehol nem lát. Ekkor figyelme egy érdekes figurára vetődik. Az alak bűvésztrükkökkel szórakoztatja az embereket. Egy ideig nézegeti a jojós trükköket, majd figyelme más felé kalandozik. Ám ekkor észreveszi, hogy a raszta srác, aki eddig az utca túloldalán szórakoztatta a nagyérdeműt, most felé közeledik.* - Helló. Csak nézelődök. Próbálom kiismerni a várost. *válaszol és kezét nyújtja a férfinek.* - Mikhael Knyaz, átutazó. *mutatkozik be hasonló formában, mint ahogy az új ismerős. Nincs szellemes hangulatában, de értékeli Caleb kedélyességét.* - Régóta élsz itt? Milyenek az emberek? *kérdezősködik. Nagyon szeretne rákérdezni, hogy nem ismer-e egy fekete hajú gyönyörű lányt, de kicsi az esély rá, hogy a fiú ennyiből be tudja azonosítani. Mikh emlékei pedig napról napra bizonytalanabbak.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Júl. 09, 2012 9:24 am

*Az idő gyönyörű, iszonyatosan meleg van, de ez nem szegi kedvét a fiúnak, hogy hódoljon kedvenc hobbijának, a bűvészkedésnek. Most a Holdfény sétányon ücsörög egy fa alatt és jojózik. No persze, ez alapjáraton nem bűvészkedés, de a jojo hol a feje fölött jelenik meg, hol az egyik kezében, de van, hogy a lába alatt emeli át. Néhányan megállnak nézni a srácot és néhány érmét dobálnak bele a kalapba, amit Caleb kirakott maga elé. Széles mosoly van az arcán, és akárhányszor pénzt kap, széles vigyorral köszöni meg. Halkabb és hangosabb "Hohó!"-k hagyják el a fiú száját, miközben játszik a játékkal. Észreveszi a srácot a padon, aki szinte minden embert megbámul, és valószínű, hogy rá is felfigyel majd. Egy gyors pillanatban felkapja a kalapját, a fejébe vágja úgy, hogy a pénzek hamarosan már a zsebében csörgedeznek. Újabb trükk. Széles vigyorral, még mindig a jojóval játszva sétál oda a sráchoz.*
- Helló! Hát Te meg kit sasolsz ennyire? *kérdez rá lazán Caleb a fiúnál, és míg az egyik kezén pörgeti tovább a játékot, kezet nyújt.*
- Caleb Dawson, ügyeletes bűvész. *mutatkozik be és várja, hogy Mikhael megfogja a kezét és ő is bemutatkozzon.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Júl. 09, 2012 9:15 am

*Mikh kezdi kiismerni a várost és egyre jobban tetszik neki. A szórakozónegyed fényei és a palotanegyed nappali tündöklése egyaránt elnyerte tetszését. ÁM ma már nem csak nézelődni érkezik a város ezen részébe. A nyomozás megkezdődött, bár eddig nem sokat tud. A lánnyal ebben a városban találkozott. Ez már szinte biztos. Fiatal, gyönyörű nő, hosszú fekete hajjal... az arca pedig leírhatatlanul gyönyörű. A szőke fiú órákat tudna ábrándozni ezen a kopott, sérült, emlékfoszlányon, ahogy az már annyiszor tette. De most megrázza fejét és tovább gondolkozik. A kislány szerint hat hete itt járt. Egy öt éves kobold persze nem egészen megbízható forrás, de jobb híján hinnie kell neki. Vajon mi történhetett? Mivel vésődött be annyira az elméjébe, hogy mikor minden más emléke törlődött, ő megmaradt? A választ nem most fogja kitalálni. De reméli hamarosan. A sétányon nyüzsgés van. Minden arcot megfigyel, mindenkit megbámul. Hátha valamelyik ismerős, hátha... hátha pont ő az. De nem jár sikerrel. Leül egy padra és tovább figyeli az embereket, akik jönnek-mennek az utcán a saját dolguk után.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Jún. 23, 2012 8:03 pm

*Úgy tűnik, hogy Mila nem nagyon félemlítette meg a nőt. Habár szerinte elég félelmetes egy nagy agyar, ami kilóg a szájából, és hogyha a nő egy kicsit is otthon van a dolgokban, akkor rájöhetett volna, hogy egy vámpírral van dolga, de úgy tűnik, hogy neki ez nem tűnt fel. Vagy ha igen, akkor nem foglalkozott vele. Mila azért egy kicsit elkezd parázni, hiszen ha a nő felfogta, hogy mi is ő, akkor nem lesz ideje megbabonázni, hogy felejtse el, amit látott, hiszen a nő mint valami füstgomolyag tűnik tova a sétányon. A lány kikerekedett szemekkel pislog a füst után, végül a fiúkra néz, akik úgy tűnik, kezdik visszanyerni az eszméletüket.*
- Férfiak... *csóválja meg a fejét a lány, majd egy szempillantás alatt eltűnik, hogy meginduljon a kúria felé.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A nő egyre csak bűbájosan néz Milára, nem hatják meg a szitkozódásai.* Ó, bogaram, fogok én még menni... egy piroslámpás háznál sokkal hatalmasabb házba, csak várd ki a végét! *Mondja neki végtelen nyugalommal, miközben Boris és Lincoln megindul a két lány felé. Boris igen rosszil jár, mert Mei egyrészt profi harcművész, de ha ez nem volna elég, akkor még nemes tájékon is eltalálja //na igen, ha Mei és a kedves usere tisztában lenne, hogy ez mivel jár, akkor azért nem lenne ennyire kegyetlen XP//. Boris szeme könnybe lábad és hát nem jó érzése van. Nehéz megfogalmazni ezt //főleg egy lány usernek//, de hát a lényeg, hogy minden tekintetben harcképtelenné válik a belsirionos fiú. Lincoln ráordít a drága Milára, aki olyan nagyon szkeptikus, de hát aztán szőke hölgyünket ez nem rendíti meg, nem is foglalkozik az allidonos srác kiabálásával. Mikor Mei megindul A nő felé, az hirtelen föláll. A ruhája miliméterre pontosan takar minden olyat, amit el kell takarnia, noha így is sok csupasz bőrfelület van rajta, mégis, mintha varázslat tartaná rajta a kendőt.* Hát rendben van. Megtudtam amit akartam! Viszlát kedveseim... vár a munka! *Mondja sugárzó arccal. Különös, de itt a végmondatában sokkal tekintélyesebbnek, sokkal méltóságteljesebbnek tűnik, mint egy egyszerű kurva a sarokról. Hirtelen szél támad és a szőke hölgyet elfújja... szó szerint... mintha eggyéválna a levegővel; úgy tűnik el a szem elől, mint ahogy a köd oszlik szét a horizonton. Ebben a pillanatban Lincoln tudata kitisztul. Nincs rossz érzése, de azzal tisztában van, hogy nem volt teljesen ura tetteinek, vagyis nem elméjét irányította senki, hanem felerősődő vágyai és szenvedélye ragadta el. Mondanám, hogy Boris elméje is kitisztul, de egy erős tökönrúgás után nem tisztul ám olyan könnyedén ki, de tény, hogy az ő bűvöletének is vége. Ki volt ez a nő? Valóban egy álnok kurva volt, egy furfangos fruska, aki játszadozni akart gyerekekkel? Vagy talán egy nagyobb hatalom? Mit is akart megtudni, amit megtudott? És mi az a nagyobb ház, amire célzott Milának? Rejtély...*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Jún. 23, 2012 7:46 pm

*Mei alulbecsülte a furfangos fúriát. Ütése egyenesen Boris orrába csapódik érzi, hallja ahogy az reccsen, majd látja ahogy vérezni kezd. Ám dühe továbbra sem csillapodik. látja, hogy a tőle megszokott egyenes módszerrel itt semmire nem megy. Ám amikor a nő Boris fülébe kezd sugdosni, egyértelmű, hogy ellene uszítja. Mei pár lépést hátrál, de a fiú, hosszú lépéseivel hamar utoléri. Szerencsére csak a csuklóját fogja meg. Ezt a kezdőknek először megtanított önvédelmi fogással, néhány gyors és váratlan mozdulattal próbálja lerázni. Közben körbenéz és látja, hogy a másik fiú az eddig észre sem vett vörös lány felé indul, tehát ő nem fog közbelépni. A fogás hatásos és szinte mindig beválik, főleg ilyen gyakorlatlan támadó ellen. A kicsilány érzi, hogy a fiún úrrá levő mágia, bűbáj vagy egyéb huncutság túl erős, hogy néhány apró ütéssel helyre tegye. Hatástalanítania kell, vagy legalább rövid időre kivonni a forgalomból. Ám ekkor Boris bőven övön aluli mondatot süt el. A sárkányok... Nem hagyja, hogy a félelem eluralkodjon rajta, hasonlóan övön aluli mozdulat jut eszébe, egyszerűen és aljasul ágyékon rúgja a srácot és mindjárt a várhatóan mostanra egyedül maradt nő felé veszi az irányt. Még mindig dühtől fortyogva, gyilkos indulattal rúg felé, sarkával a torkát célozva.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Jún. 23, 2012 7:39 pm

*A nő egyre jobban kezd elterebélyesedni a padon, azokkal a hűde szexi combokkal és bazi nagy lufikkal a melle helyén. Megjegyzi Milának, hogy valamiből élni kell, mire a lány összevonja a szemöldökét és megvonja a vállát.*
- Ahogy érzi. Felőlem aztán annak tárja szét a lábát, akinek akarja.*szólal meg Mila totálisan közönyösen. Nem érdekli a nő, szíve szerint pedig itt is hagyná a nőt a két fiúval, de Mei-t azért sajnálja, hiszen úgy tűnik, hogy a nő tolakodott be kettőjük közé Borisszal. A fiú mérgesen és dühösen pattan fel, hiszen a lány - véletlenül - őt ütötte meg.*
- Jézusom, de fantáziátlan... *motyogja a lány unott fejjel, hiszen tisztán hallja, hogy a nő mit is mond a fiúknak. Mikor Lincoln-hoz is odahajol, Mila felnevet.*
- Csúnyán nézek magára? Be ne pisiljen a félelemtől. Megjegyzem, félhet is! *villantja ki egy másodpercig fogait Mila úgy, hogy a többiek ne lássák, csak a nő. Úgy érzi, hogy gyakorolta már annyira az igézést, hogy sikerüljön neki, no meg most evett, úgyhogy bízik magában és az erejében. Biztos benne, hogy van valami mágikus dolog ebben a nőben, hiszen azért annyira nem szép, hogy a fúk tényleg ennyire menjenek utána, mint a birkák. Azonban sajnos nagyon úgy tűnik, hogy a fiúk valóban engedelmeskednek a nőnek, ami Milának is fura. Lincoln hamarosan fel is áll és határozottan kérdez rá a dologra,hogy tudja-e Mila, hogy kivel is beszél. A magas hangra Miro kezd el morogni.*
~Eltörjem annak a ribancnak a nyakát?~*kérdezi gazdáját Miro, aki csak legyint egyet.*
~Nem ér annyit. Még a végén hiányozna valakinek az a kurva.~*válaszol a lány daimónjának és Lincolnra néz. Unottan végigméri a srácot, majd a nő felé fordul. Közel hajolva hozzá mélyen a szemébe néz:*
- Menjen vissza oda, ahova való, a piroslámpás házba és hagyjon békén minket és felejtse el, hogy látott engem! *jelenti ki Mla és igyekszik megbabonázni a nőt.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Jún. 23, 2012 7:36 pm

*Mei határozottan arra készül, hogy jól orrbavágja a nőt, de a ravasz hölgyemény hirtelen maga elé húzza Borist, aki csak Anelie öklét látja, és egy pillanattal később pokoli fájdalamat érez az orrában. Odakap, és az ujjai nedvesek lesznek.* ~Hát ez király. hogy mutatkozzam vérző és esetleg törött orral ez előtt a csinos nő előtt?~ *Kérdezi magától, és ekkor meghallja az említett nő hangját a fülében. Hirtelen rettentően dühös lesz a kínai lányra. Feláll a padról, és egyenesen felé tart. Az meg sem fordul a fejében, hogy ez akár varázslat lehet, vagy hogy Meimei profi kungfus. Csak meg előre, és megfogja a lány mindkét csuklóját. Valami azért maradt benne a szimpátiából, amit a lány iránt érez, mert csak a kezét szorítja, mást nem csinál. Majdnem kétméteres termetével fölé tornyosul, és ezt sziszegi.* Bántottad a kedves hölgyet? Ne metrészeld még egyszer, vagy gondom lesz rá, hogy otthon minél többször útba ejtsd a sárkánytelepet. *Jut eszébe a kellően hatásos fenyegetés, nagyon jól tudja, milyen gyenge pontja ez a lánynak.*

Vendég

* Csúf játékot űznek a diákokkal most, s ketten ezt észre sem veszik.Lincoln egészen jól elvan a padon ücsörögve. Ugyan nem ismer innen senkit, de még látásból sem. De még csak a nevüket sem kérdezte meg. Hát minek az? A feje kissé megfájdul az ittlét alatt, de ez érdekli most a legkevésbé. Elvan mint e befőtt, köszöni szépen. Csak, hogy kezdenek elfajulni a dolgok és felszabadultak az indulatok. Máskor egy cseppet sem tartaná viccesnek ezt a szituációt, maga sem tudja miért kezd el mosolyogni a helyzeten.* ~ Meg vagyok húzatva?~ * Gondolja, de nem, nem fog elmenni, hiszen jól érzi magát. Nézi a vörös hajú srác és a barátnője veszekedését. Az orrvérzésén kissé megilletődik.* - Hijj. Az mellé azt hiszem. * Mondja, de több figyelmet nem is szentel rájuk, hiszen a szőke ciklon hozzá beszél, és mondja, neki, hogy a vöröske leányzó. Kit az imént megajándékozott egy csikkel csúnyán nézett rá. A fejfájás felerősödött, de azzal együtt a dühe is megjelent. Világító szemeit az előttük álló lány tekintetébe fúrta, s felállt a padról.* - Mit képzelsz magadról? Tudd, hogy kivel vagy udvariatlan.. Öö kivel is? * Fordul a szőke lány felé, és most jutott az eszébe, hogy a becses nevét nem is tudja a lánynak.* ~ Igen, bizonyára megbolondultam. Valakinek pofon kéne vágnia.~

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Mikor Mila megejti az éjjeli pillangós megjegyzését a fiatal nőnek, akkor buján elmosolyodik.* Valamiből élni kell édesem! Mondjuk, ahogy elnézem, azokkal a vézna combokkal és azzal a lapos melleddel nem igen tudnál érvényesülni. *Vág vissza a nő és ekkor ugrik fel Mei, aki hú,de nagyon sértődött. Tudja jól a fiatal szőkeség, hogy ezek a nezabari diákok nagyon kis rosszak, így nem éri váratlanul az ütés. Ahogy ököllel felé sújt Anelie, megragadja Borist és maga elé húzza, így Mei egyenesen Borisnak húz be, akinek elkezd vérezni az orra és iszonyat fáj neki az ütés.* Jaj szegény fiú! Hát bántott ez a kis fruska? *Tódítja a fiatal lány, majd csókot lehell Boris arccsontjára, végül odasúg neki:* Meg kéne báűntetned! *Mondja neki és Boris érzi, hogy felszabadulnak benne az érzések és Mei elleni dühe, amit nem tud féken tartani. Késztetést érez rá, hogy mágiával, saját keőleg, vagy bárhogyan bántsa a lányt, mert ő is bántani akarta a fiatal "partnerét". Mikor boris vélhetően már felállt és Mei-jel foglalkozik, akkor Lincolnhoz is odahajol.* Ez a másik is csúnyán néz rám! *Mondja a nő, miközben végigsimít a fiatal fiú combján. Ő is hasonlóan vad dühöt érez Mila iránt és ahogy a vér a fejébe száll, úgy érez késztetést arra, hogy most visszavágjon Milának, aki megpróbálta megsérteni a szőkeséget.*

Vendég

* Egy ideig messziről figyeli az eseményeket, nem is óhajt odamenni. A padon ülő fekete hajú leányzón egyértelműen látszik, hogy nem tetszik neki a lenge öltözetű nő aki velük szemben álldogál és cigarettázik.* ~ Te jó isten.~ * Esik látványos gondolkodóba, s a nő leül a padra, aztán keresztbe téve a lábait, elég sok mindenre enged rálátást egy pillanatra.Lincolnnak egy pillanatra szűkös lett a zekéje, megigazította gondosan vasalt fekete gallérját és kifújta a benntartott levegőt.* - Okéé. * Mondta halkan, és közelebb sétált a kis társasághoz. A vörös fiú a nő dekoltázsát bámulta leplezetlenül. Linc akaratlanul is a fekete hajú lányra pillantott.* ~ Két barátnője volna?~ * Gondolkozik, de választ is kap. A cigarettázó nő már hellyel is kínálja, s Lincoln maga sem tudja miért foglal az oldalán helyet. Varázslat, vagy báj.. Mind eszébe jutott és talán jól is gondolkodik de akkor is.. Úgy érzi neki most a nő mellett kell ülnie. Közben egy vörös lány is érkezik, kinek jutalma egy hozzá pöccintett cigicsikk.* - Ajjajj. * Néz a vörösre, feltehetőleg ezt nem hagyja majd szó nélkül. Viszont igen különös és számára megmagyarázhatatlan érzések kavarognak benne, ami eddig rá totálisan nem volt jellemző.* ~ Megbolondultam volna?~ * Gondolkozik magában, s akaratlanul is ejti ki ajkain a kérdést, amit a mellette lévő nőnek intéz.* - Miért vagyok én most itt? * A nő még át is karolja, s ő továbbra sem ellenkezik. Furcsa ez a mai nap. De egy cseppet sem zavarja.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Jún. 23, 2012 7:10 pm

*Meit először a sárkányok újbóli említése majd a titokzatos lengén öltözött gyönyörűség megjelenése vágja mellbe. Boris arcát figyelve elönti a keserű düh. Nem igazán tudja megmagyarázni miért, vagy hogy került elő belőle ez a rég elfeledett érzés, de most megint érzi ízét a szájában. Csinos kék ruhájában unalmasnak és jellegtelennek érzi magát. Ezt csak tetézi, mikor Boris az iránti lelkesedésében, hogy helyet adjon az ismeretlen nőnek egyszerűen lelöki a padról. Mei arca paprikapiros, szemei szinte izzanak a dühtől. És mint tudjuk a kislány nem a szócsaták híve. Közben egy másik fiú érkezik. Mei eddig soha nem látta, valószínűleg nellondi. Ő is leül a padra, az ördög nőszemély pedig átkarolja őket. Mei észre sem veszi a harmadik nőnemű személyt a színen. Inkább azon töpreng egy pillanatig, hogy Borist vágja pofon, aki még mindíg a nő dekoltázsába mélyeszti tekintetét, vagy a nőt üsse le keményen. Végül a nő mellett, vagy inkább ellen dönt. Határozottan elé lép és öklével megcélozza azt a hihetetlenül gyönyörű, ám roppant ellenszenves arcot.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Jún. 23, 2012 7:10 pm

*Mikor odébbcsúszik a padon, a jobb oldala valami keménynek ütközik. Valószínűleg Meimei az, de ez Borisnak fel sem tűnik, túlságosan el van foglalva azzal, hogy benézzen a nő dekoltázsába, miközben az leül mellé. Érkezik két másik diák is, és az egyik - a fiú - a hölgy invitálásának engedve leül a padra. Borisnak nem tetszik ez az egész, mármint a másik srác jelenléte, és rá is szól, meglepően durván.* Hé, keress magadnak másik partnert! Ő itt az enyém. *Nyomatékot ad a szavainak, hogy a nő átkarolja a vállát, de sajnos ugyanezt teszi Lawrence-ével is. Hirtelen nem is érti, miért itt vannak, ,miért nem mondjuk a piroslámpás házban, azt meg pláne nem foghatja fel, miért van itt a két lány.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Jún. 23, 2012 7:04 pm

*Mila és Miroslav ácsorog a fánál és figyelgeti a nőt, majd mikor Mei lehuppan a földre, Mila elfojt egy mosolyt. Ő is érzi és persze látja is, hogy a nő nagyon csinos és hogy a két srácnak a nyála kb. a földet súrolja, de hogy Boris ennyire figyelmetlen legyen, azt Mila sem gondolta volna. Összevonja a szemöldökét és közelebb sétál, hallgatja, hogy mit is beszél a nő.*
~Szerinted normális, hogy ennyire... Vonzódnak hozzá? Talán véla? ~*gondolja Mila, azonban Miro nem válaszol, ő is figyeli a nőt. Habár külön fajba tartoznak, Miroslav is a hímekhez tartozik, valamilyen szinten rá is hatással van a nő, de érzi, hogy valami gonosz dolog van emögött a csáberő mögött, így enyhén morog a csinos hölgyre. *
- No lám, a városban pedig megjelennek az éjjeli pillangók! *szólal meg Mila, titokzatosan mosolyogva. Tudja, hogy pofátlan, de jelen pillanatban ez nem érdekli. Egyszerűen közelebb sétál a nőhöz és a diákokhoz, majd végigméri őt.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A fiatal nő nagyon kihívóan tekint vissza Borisra és meg is mosolyogja a fiú zavarát. Borist annyira elbűvöli a látvány, hogy amikor odébbül, akkora erővel döng neki Meinek, hogy az allidonos lányt egyszerűen letaszítja a földről, viszont ezt nem is veszi észre, hisz csak a nő dekoltázsát figyeli.* Ó, nagyon köszönöm! *Mondja, majd leül és keresztbe helyezi a lábát. Épp ekkor bukkan fel Lincoln, aki szemből érkezik, így mikor a nő épp keresztbe veti a lábát, a fiú egy pillanatra betekintést kap a falatnyi szoknya alá, bár ki tudja látott-e ott valami így a szürkületben.* Ó, még egy daliás fiatalember. Te is csücsülj le ide! Mondja a nő és szemével a másik oldalára pillant, majd beleszippant a cigarettába. Lincolnnal egyszerre ér oda egy negyedik diák, Mila is. Szembeszállhatna? Azt kétlem, tekintve, hogy igen nagy gyakorlata van a lányak, tudják... hivatás...* No lám, az a pokolbugyra iskola szabadon engedte a kisdiákjait! *Rikkant a nő. A következőpillanatban Mila felé pöccinti a csikket szándékosan, amjd két kraját átveti a két fiú vállán, megsimogatja vállukat. Erre Lincolnban és Borisban is fellángol kettő érzés is: valami szenvedély féle, illetve, hogy nem szeretnék, ha a másik két lány itt lenne. Nagyon nem szeretnék.*

Vendég

* Nem olyan régen érkezett a suliba Lincoln. Az első napjait a munkakereséssel töltötte, jól jön egy kis pénz, és nem is származik gazdag családból a fiú, szüksége van rá. Még nagyon új neki az egész helyszín. A kúriát még nem kezdte el feltérképezni, de az oly hatalmasnak tűnt, hogy először is inkább a kinti területeket akarta jobban megismerni. Először kívülről, aztán belülről. Szóval éppen Nellondon sétálgatott. Bár ő nem igazán tudta, hogy merre jár, egyszerűen csak céltalanul bóklászott. Senki ismerőse nincs még, egyetlen barátja sem, talán ez is az egyik ok, hogy inkább kinti elfoglaltságot keresett magának. Bár a kúriában elég kevesen vannak már, hiszen itt a nyár és mindenki hazautazik. Lincoln meg éppen most érkezett. Persze csupán azért mert rákényszerült. Hosszú és szomorú történet ez. Éppen ezen gondolkozik miközben egy kavicsot rugdall maga előtt. Nem szokása az embereket figyelni, s ő magát is zavarja, ha idegen tekintetekkel találkozik. De most nem tudta figyelmen kívül hagyni az egyik igen érdekesen felöltözött, bár szó mi szó, szemrevaló nőt. Aki a padon ülő - feltehetően két diákkal- diskurál valamit. A lenge öltözet miatt is kissé elidőzött rajta. Nem mintha bármilyen hatással lett volna rá eleddig. De talán csak túl messze van még. Közelebb sétál, hiszen kíváncsi, s emiatt a tulajdonsága miatt sokszor ráfázott már. De sosem tanul úgy tűnik.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Jún. 23, 2012 6:47 pm

*Mila és Miroslav az egyik elhagyatott utcából lépnek ki. Mila egy gyors mozdulattal megtörli a száját és kellemes hangulat lesz úrrá rajta. Egy utolsó pillantást vet még a sikátorban ücsörgő férfire, majd tovább indulnak a sétányon. A férfi nem halt meg, Mila egyszerűen csak jóllakott, majd ott hagyta az ájult, sok vért vesztett férfit.*
~Mi lesz, ha meglátnak? Még nincs olyan sötét~*szólal meg Miroslav, majd hegyezni kezdi a fülét és meg is látja a három emberkét, akiket Mila is kiszúr.*
~Nyugi, abban az utcában nem jár senki. És amúgy is... Mond, hogy nem lakták jól.~*mosolyodik el elégedett a lány, majd közelebb sétál a nyálcsorgató fiúhoz, a csinos nőhöz és Mei-hez. A lányt már ismeri a suliból, azonban a fiú és a nő még nem ismerős neki. Egy kicsit távolabb eső fánál áll meg és onnan figyeli az eseményeket. Amúgy Mila is szembeszállhatna a hölggyel, ugyanis egy kellemes piros rövidnadrág van rajta, amely kiemeli hosszú, csinos combjait, valamint egy pánt nélküli, fekete top, ami csinos vállait hagyja szabadon. Vörös haját most kivasalta, így kellemesen és egyenesen hullik a vállára és ér majdnem a háta közepéig. Feje tetején egy napszemüveg van, lábán pedig egy pántos magas sarkú.*

//Ruha//

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Jún. 23, 2012 6:42 pm

*Meinek nyilván szokatlan ez a tárgyilagosság, amivel a családjáról beszél, de ez a véglet, még mindig jobb, mint a másik. A lány szóba hozza, hogy elmehetnének hozzá is, amire Boris hevesen bólogat.* Persze, hogy megyek, de meg is beszéltük, nem? *Kérdezi aggódva. Reméli, hogy jól emlékszik, és a strandon tényleg beszéltek ilyesmiről.* Alig várom, hogy láthassam a sárkányokat! *Lelkendezik, de gyorsan eszébe jut Mei sárkányfóbiája, így gyorsan másra tereli a szót.* Nati mintha azt mondta volna, hogy nyár végén megy, közvetlenül az évnyitó előtt. Ha nem baj, én is akkor mennék. De persze, ha szeretnéd... *Folytatná a mondatot, de ekkor egy gyönyörűszép nő sétál arrafelé, aki igen kevés ruhát visel. Sőt, mi több, egyenesen feléjük tart, és megszólítja a fiút. Ritkán fordul elő Borissal, hogy zavarba jön, de most pont ez történik.* Ööö... szia. *Hebegi.* Esetleg leülsz? *Kérdezi, miközben odébb húzódik a padon, és érzi, hogy a bolgártudása cserben hagyja. Nem tudja levenni a szemét a nőről, és eszébe sem jut Mei, aki nyilván még mindig ott ül mellette.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Jún. 23, 2012 6:25 pm

*Mei egy kicsit visszafog a kérdésözönből. Valószínűleg a fiút sikerült meglepnie. Szentpétervárról többet is elhallgatna, de egyenlőe be kell érnie ennyivel. A többit néhány nap múlva úgyis meglátja. Amennyire kiborult Mei múltkor mikor a szüleiről kellett beszélnie, boris annál tárgyilagosabb volt. Kicsit túlságosan is tárgyilagos. Mások mikor az átlagos családjukról beszélnek, amilyet a fiú is lefestett szeretettel és lelkesedéssel mesélnek. Ám Boris hangjában ezt csak a húgánál lehetett érezni. Valószínűleg nem túl fényes a viszonyuk, de erről nem itt és nam most kell beszélni. Meinek ugyan feltűnik a fiú erősen ökölbe zárt keze, de nem teszi szóvá. Hátradől a padon és amennyire tőle telik csevegő hangnemben folytatja.* - És ti mikor jöttök hozzám? Mert ugye te is jössz? *kérdez rá végre arra, ami napok óta foglalkoztatja.* -Bár én vidéki vagyok és nincs sok látványosság, de talán mégis el tudlak szórakoztatni titeket egy ideig. *mosolyog rá a fiúra. Ekkor azonban egy igen csinos, ám annál lengébben öltözött nő sétál feléjük. Mikor megáll előttük és leszólítja Borist Mei egy kicsit elvörösödik. Szemét a nőről a fiúra kapja, majd eljátssza ezt párszor oda-vissza. Nagyon nem tetszik neki a fiú tekintete. Valahol mélyen a féltékenység vájkálja a kislányt. Feje egészen bíborszínűre vált és bár már most legszívesebben belerúgna a nőbe gyermeki féltékenységében, feszülten figyeli mit lép Boris.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Ahogy a két kisdiák üldögél a padon, egy igen lenge öltözetű, gyönyörű nő sétál oda lassan tűsarkúban. Hosszú lábait csupaszon teszi egymás után, ahogy combjai összedörzsölődnek nagyon rövid ruhája alatt. Felül is épp csak takarja egy kendőszerű valami kebleit. A kendőt bal kezével fogja össze, jobb kezében égő cigarettát fog és abba szív bele. A nagyon vonzó, mondhatni szexi nő megáll a pad mellett, ránéz a két gyerekre, majd beleszippant a cigarettába é a füstöt, egyenesen Boris arcába fújja.* Hello szépfiú! *Mondja Borisnak, Meiről tudomást sem vesz. Boris érzi, hogy valami csáberő keríti hatalmába. Ez vagy varázsla, vagy pedig a nagyon attraktív lány, akit épp eltakar egy falatnyi szövet tényleg igen nagy hatással van a belsirionos fiúra. Minden esetre Boris szeme akarva akaratlanul is végigpásztázza a nagyon vonzó fiatal hölgyet.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Jún. 23, 2012 5:56 pm

*A lány mintha ne is a földön járna. Amikor ránéz, látszik a szemén, hogy nincs egészen itt, de elég gyorsan magához tér, és egy csomó kérdést tesz fel, Borisnak levegőt venni sincs ideje.* Nem is tudom, miért csomagolnál. Anya mindig két nappal utazás előtt elkezd csomagolni... *Mondja elgondolkozva, majd lelkesen kezd beszélni Szentpétervárról.* Szerintem szép város, én nagyon szeretem. Szeretnék minden érdekeset megmutatni, bár, lehet, hogy Nati egy kicsit unni fogja, ő ugyanis már sokszor járt nálunk. És mivel reményeim szerint két hétig lesztek itt, talán sikerülni is fog. *Ráhunyorít a lányra, de a mosolya lehervad a következő kérdések hallatán. Olyan érzése van, mintha a Mei által létrehozott kérdéslavina egyszerűen maga alá temetné. Igyekszik minél tárgyilagosabban és érzelemmentesebben nyilatkozni a szüleiről.* Hát, tudod apa az orosz Mágiaügyi Minisztérium tárgymágia főosztályának a vezetője, úgyhogy elég sokat dolgozik. ~És sokat keres.~ Anya otthon van, és a különböző hobbijainak hódol. Mindketten nagyon, öhm... jó emberek. ~És amellett úgy kezelik a gyerekeiket, mint a kiállítási tárgyakat.~ Bár egy kicsit régimódiak, az tény. ~Főleg, ha azt nézzük, hogy otthon csak élre vasalt ingben lehet megjelenni...~ A házunk elég nagy, de álcázva van a muglik elől. ~Nehogy véletlenül odadugják az orrukat, és elemeljék a porcelánt, vagy valami. Legalábbis anya ezt mondja.~ A húgom, Annika pedig a legjobb húg, akit ismerek. Egy kicsit félénk, de ha megkedvel, nagyon kedves. Biztos jól kijöttök majd. *Válaszol kimerítően a kérdésekre, majd hátradől a padon, és igyekszik megőrizni a lelki nyugalmát. Nem mondta el az igazi véleményét, mint az a gondolataiból is kiderül, ráadásul észreveszi, hogy a dühtől remeg a jobb keze. Ökölbe szorítja, és feltűnésmentesen lelógatja a pad mellett. Nem akarja, hgy a bőbeszédű lány rákérdezzen, mi a baja.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Jún. 23, 2012 5:35 pm

*Épp egy rövid ruhában magát illegető festett vörös lánykát figyel, mikor leül mellé valaki a padra. Először csak szeme sarkából érzékeli, de odafordulva azonnal felismeri a vörös bozont tulajdonosát.* -Szia! *mosolyog rá kedvesen, bár még nincs egészen a földön. Nehéz kizökkennie az álmodozásból.* -Miért csomagolnék? *lepődik meg őszintén.* -De hát csak két nap múlva indulunk, nem? *kérdezi döbbenten. Általában szereti a dolgokat pontosan az utolsó előtti pillanatra időzíteni és kényelmes tempóban lebonyolítani. A csomagolással is így volt. A hétfő délelőttöt rászánta volna. Egy pillanatra átfut rajta, hogy elfelejtett-e valamit. Esetleg már ma vagy holnap reggel indulnak? De a fiú hamar megnyugtatja. Meiben felülkerekedik az ismeretlen iránti kíváncsiság.* - Milyen Szentpétervár? Szép? Mennyit fogunk látni belőle? Meg tudod mutatni egy hét alatt az összes látványosságot?* buknak ki belőle sorban a kérdések és nem áll le, tovább faggatózik.* -És milyen házban laktok? A húgod milyen? És a szüleid? * Itt egy kis szünetet tart, mert emlékszik, hogy Boris egyszer említette, hogy nincs annyira jóban a szüleivel. Várja a válaszokat és nagyon reméli nem nyúlt érzékeny témába.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Jún. 23, 2012 5:23 pm

*Természetesen az utolsó pillanatban jut eszébe Annika, a húga, aki valami szuvenírt követelt Nellondból. Felkapja a pénztárcáját, és fejvesztve rohan le a faluba. A szoba ajtajából fordul vissza, mert rájön, hogy nincs rajta cipő. Gyorsan felkap egy egyszerű, fekete Converse-et a szintén fekete, ujjatlan pólója és a koptatott farmere mellé, majd száguld is tovább. Mikor beér a településre, lassít egy kicsit, de amint rákanyarodik a holdfény sétányra, rájön, hogy hiába volt az a nagy igyekezet. Már hét óra is elmúlt, és a legtöbb bolt bezárt. Csüggedten - ami igazán ritkán fordul elő nála - ballag tovább, mikor az egyik padon megpillant egy alacsony, fekete hajú lányt, pöttyös ruhában.* ~Semmi vész, holnap is lesz nap.~ *Kerekedik felül az optimista énje.* ~És nézd csak, ott van Anelie.~ *A szokott mosolyával az arcán a lány felé indul, és kérés nélkül leül mellé a padra.* Szia! Mi járatban errefelé? Azt hittem, már bőszen csomagolsz. *Szólítja meg a lányt. A csomagolással kapcsolatban az anyjából indult ki, aki már az utazás előtt három nappal be szokott csomagolni. Pontosabban csomagoltatni a szobalánnyal...* Hétfő délután utazunk. *Mondja, és már előre örül az útnak. A szülei ugyan nem hiányoznak neki, de Pétervár igen, és örül hogy a szülővárosát a barátainak is megmutathatja, annak ellenére, hogy Nati járt már náluk egy párszor.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Jún. 23, 2012 5:05 pm

*Mei ma egészen elmében van. Vagyis az egész napos punnyadás után most egy laza sétára indul. Helyes világoskék alapon fehér pöttyös ruhájában és szívecskés topánjában kedves jelenség. Kedvenc napszaka az utóbbi időben az alkonyat lett. Ilyenkor minden hirtelen izzani kezd. Ugyan ez a helyzet a várossal is. Az utcákon emberek jönnek-mennek. Végre előbújtak házaikból, miután egész nap a forróság elől rejtőzködtek. A lágy szellő megmozgatja a kicsilány ruháját és haját. Kedve lenne hangosan elnevetni magát. Ebben a hangulatban érkezik a palotanegyed legszebb utcájába. A Holdfény sétány máskor is szép, de most egyenesen gyönyörűnek látja. Nehéz megállapítani, hogy a jókedv, vagy a megvilágítás teszi. Mei felfigyel az érdekes emberekre akik a sétányon járnak. Leül egy padra és figyel. Megfigyel egy nagydarab, hatalmas napraforgókkal tarkított ruhában siető asszonyságot, egy cilinderes öregurat, pár kisgyereket, akik különféle játékokat cserélgetnek az egyik sarkon és még jó pár embertípust. Órákig tudna itt ülni és csak nézni az embereket, akik mind annyira mások, mint ő.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Vas. Május 06, 2012 4:07 pm

// Jön a jégkorszak... (Fagy)//