Udvar

Tárgy: Re: Udvar Kedd Júl. 23, 2013 11:13 am

- Valami olyasmi, csak puhább és talán egy kicsit még édesebb. *lendülök bele a magyarázásba. Ha meg tudnék ülni a seggemen tuti tanárnak mennék, de erre nincs sok esély.*
- legközelebb hozok belőle. *ígérem meg mosolyogva. Itt lakunk egy épületben, ha lesz lehetőségem biztosan megtalálom. A kérdésre csak bólintok. Azt hittem Diát mindenki ismeri. Már csak azért is, mert ő az iskola történetének legszigorúbb diáksegédje.*
- A földi távolságot elég nehéz összehasonlítani a létsíkokéval... de mondjuk, hogy azok messzebb vannak. *mosolyodom el. Nem szeretnék belemenni a messzemenő filozófiai következtetésekbe, de azért elkezd pörögni az agyam egy hátsó szeglete. Bármilyen fáradt vagyok, azt hiszem ma este nem alszom. Talán még a könyvtárba is lemegyek.*
- Igen, ők sem. *bólintok, Kawaiisu megjegyzésére, majd hozzáteszem.* - Ahogy te sem idevalósi vagy. *ritka dolog, hogy egy daimónhoz beszéljek, gyorsan Nakotára is fordítom a tekintetem. Már nyitnám a számat, hogy kérdezősködjek, mikor eszembe ötlenek saját őseim. ha visszakérdez nem tudok mit mondani, azaz nem akarok. Inkább elengedem a régóta benntartott ásítást.*
. ideje lenne mennem. Kicsit kimerültem. remélem még látjuk egymást, Nakota.* mosolygok rá, majd eltűnök a kúria falai között.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Júl. 23, 2013 11:02 am

*soha nem voltam édes szájú és nálunk is nem is olyan gyakori vendég a sütemény, így nem csoda, hogy érdeklődéssel hallgatom a fiút, aki elmeséli, hogy a nővére fahéjas kekszét imádja, illetve Diana kuglófját. A kuglófól még nem hallottam, így rá is kérdezek, hogy az milyen sütemény lehet. Látom, hogy Logan kicsit megdöbben, de végül magyarázni kezd, amire csak felvonom a szemöldökömet.*
- Piskóta? Mint a gyümölcs tortáé? *kérdezek vissza, mert a maroknyi süteményből amit ismerek, az a kedvencem és arról tudom is, hogy piskóta tésztából készül.*
- Megkóstolnám Diana kuglófját. *mosolyodom el, habár fogalmam sincs, hogy ő kicsoda, így az egyetlen dologra kérdezek rá, amit sejtek:*
- Ő a barátnőd? *kíváncsian csillog a szemem és úgy vizslatom a fiú arcát. Az biztos, hogy kedveli, hiszen látszik az arcán és a szemén is. Az otthonunkról is beszélünk egy kicsit, és szóba kerülnek az angyalok, akik talán távolabbról jöttek, mint én.*
- Hát igen. Bár hallottam már olyan diákról, aki San Francisco-ból jött. Az messzebb van, mint a szigetem. *mosolyodom el lágyan.*
- És a francoskák sem ide valósiak. Bár ki tudja, hogy hol van az ő létsíkjuk... *szólal megváratlanul Kawaiisu is, kidugva a fejét a lábam közül.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Júl. 23, 2013 10:47 am

*Boldogan beszélek az evésről, mert szeretek enni. Igazából egy ekkora testet elég nehéz lenne fenntartani, ha nem ennék ilyen sokat. még így sem vagyok elhízva, kellemesen izmos, de mégis vékony testalkatom van. lelkesen mesélek imádott nőim konyhai műremekeiről, mikor váratlan kérdéssel találom szembe magam. el kell gondolkodnom egy pillanatra.*
- A kuglóf az olyan... egy piskóta-szerű sütemény. Tesznek bele néha csokit, meg mazsolát és a közepe mindig lyukas, úgyhogy mikor felvágják ilyen egészen furcsa alakú szeletek lesznek. Majd egyszer viszek neked. *magyarázom lelkesen. Nem vagyok benne biztos, hogy sikerült elmagyaráznom a lényegét, de megpróbáltam. Az otthonáról kérdezem, mire ő mosolyogva bejelenti, hogy a világ másik végéről egy elzárt szigetről érkezett.*
- Huhh. A legmesszebbről jött diákok egyike lehetsz. Kivéve azokat, akik mondjuk... angyalok... ők téged is ütnek. *nevetek magamon. Rossz szokás, de valljuk be jópofa vagyok. Egy kicsit szórakozom még a kislánnyal, mert olyan jó nézni, ahogy pironkodik. Megint mélyen a szemébe nézek és megvárom, amíg ő kapja el a tekintetét.*
- Igen. Magyarország. Innen második szomszéd, mégis elég messze van. *magyarázom, mivel látom, hogy az indiánlány nincs otthon Európában. Bár az is tény, hogy Európán kívül meg én vagyok bajban. A térkép gyakran egész más, mint a valóság, ami az égből látszik.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Júl. 23, 2013 10:36 am

*A srác mosolyogva beszél a kajáról és én is elgondolkozom, hogy igazából én soha nem szerettem enni. Nálunk nincs olyan hatalmas választék az ételekből, vagy éppen csak sokféle képen készítjük el őket, úgyhogy annyira nem szeretek enni. De úgy tűnik, hogy Logan eléggé szereti a hasát, ami megmosolyogtató.*
- Fahéjas keksz? A fahéjat szeretem.*jegyzem meg csak úgy mellékesen és kicsit el is gondolkozom, hogy mikor ettem utoljára fahéjat.*
- Kuglóf? Az micsoda? *kérdezek vissza, és igazából nem is konstatálom, hogy éppen a barátnőjét emlegeti. Hát ez van, sok embernek van párja itt és nem is csodálkozom, hiszen ha ilyen sok diák él itt, nem csoda, hogy szerelmek születnek. Az otthonától kérdezem a fiút, aki elárulja, hogy Angliából származik. Elfojtok egy halvány mosolyt.*
- Én kicsit messzebbről, a Fernando de Noronha-szigetcsoport egyik kisebb szigetén lakom Brazíliától nem messze. *válaszolok a kérdésre és sejtem, hogy Logan nemfog hallani erről a szigetről, hiszen nem valami ismert és messze is van.*
- Budapesten még nem jártam, de az valahol Közép-Európában van, ugye? *kérdezek vissza, mert valahol már hallottam erről a városról, csak nem tudom, honnan. Talán az egyik magyar lány mesélt róla.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Júl. 23, 2013 10:24 am

*Talán tényleg szemeztünk, de annál kicsit régebb óta mozgok emberek között, hogy ezen fennakadjak. Nakota azonban még mindig édesen pironkodik, ami engem is mosolygásra késztet.*
- Bizony. Senki nem csinál olyan jó fahéjas kekszet, mint a nővérem. Talán az a kedvencem. Bár Diana kuglófjai is utolérhetetlenek. Kár, hogy próbál leszokni róluk. *húzom el a számat. és igen az előbbi szemezésünk után és most a barátnőmről mesélek. és ez így van jól. talán valamiféle természetes védelmi reakció juttatta eszembe. Nakota minden szempontból ellentéte Diának. Sokkal élőbb, de mégsem fog meg annyira. A szúnyogokról is szó esik és rádöbbenek mennyire keveset tudok a növényekről. Nakota is elkezd végre feloldódni.*
- Igen. Angliában lakom. De nem egyhuzamban repültem le az utat. Az teljesen kikészített volna. Mostanában Budapesten tartok pihenőt. Bírom az ottani embereket. Te pontosan honnan is jöttél? *kérdezek vissza. Az ilyen kérdésekkel sokszor vigyázni kell, de korábban kiderült már, hogy a lány szívesen mesél az otthonáról.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Júl. 23, 2013 10:06 am

*A néhány másodpercnyi lopott pillanat után kicsit elpirulok, ahogy konstatálom, hogy bizony mi szemeztünk. Sokat hallottam már erről, hogy a vágy, a vonzalom mindig szemezéssel kezdődik.*
~Hát hogyne, Nak. Csak ne egy pikkelyes szárnyú sráccal kezd.~*morogja a daimónom, akinek rákoppintok egy kicsit a fejére.*
~Ne legyél bunkó Kawaiisu! Lehet, hogy furcsa a szárnya, de szerintem akkor is menő.~*válaszolok vissza gondolatban a mosómedvének, aki egyszerűen csak befészkeli magát az ölembe és a lábaira hajtva a fejét figyeli Logan-t.*
~Szerintem csúnya...~*
- Ja, hogy a sütik! Értem. *mosolyodom el és talán most először nevetek fel egy kicsit, mióta beszélgetünk. Kezdek feloldódni, habár az, hogy Kawaiisu baromságokat suttog a fejemben, nem segít.*
- Az tény, hogy az otthoni ételek a legjobbak. Itt nem is enni olyan finom sült halat, mint otthon. Egy különleges fűszerrel szórják meg otthon, de most hoztam magammal is egy zacskónyit. *mesélek én is egy kicsit mosolyogva az otthonról, habár én nem vagyok édes szájú, a sütemények nálunk nem olyan gyakoriak.*
~Te nem vagy az... De én igen! ~*szólal meg ismét Kawaiisu, mire elmosolyodva simítok végig ismét a fején.*
- A mi törzsünkben nem olyan gyakoriak a sütemények. Inkább húsokat és zöldségeket eszünk, vagy gyümölcsöt. Melyik a kedvenc süteményed? *teszek fel egy furcsa kérdést. Illetve furcsának tűnhet, de én tényleg nem vagyok otthon a sütikben és biztos vagyok benne, hogy még nem hallottam arról, amit a fiú mondani fog. Hacsak az nem a gyümölcstorta. A szúnyogok is szóba kerülnek és a levendula, amit a Füvészkertben is be lehet szerezni.*
- Igen, az a lila... *nevetek fel ismét kicsit felszabadultan és megcsóválom a fejemet.Vidámság csillog a szememben, és ismét kicsit hosszabban nézem a fiú szemeit, mint az illő lenne.*
- Szóval repülve érkeztél? Hol laksz?*kérdezek rá ismét. Azt hiszem, kicsit kíváncsibb lettem...*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Júl. 23, 2013 9:56 am

*A tervem sikerrel jár és talán néhány másodpercre rabul ejtem a lány tekintetét. Nem egészen tudatos amit csinálok, inkább az ösztöneim vezetnek. Talán ha tisztán végiggondolnám nem is tartanám teljesen tisztességesnek a tetteimet. Ám ez most a ritka és szabad pillanataim egyike a nezabarban. Még nem érzem az épületek fojtogató fogságát és a Nakotából áradó természetesség/természetiség szintén megnyugtat. Csevegésünk során megemlítem, hogy én is otthonról jövök épp. Teszek egy utalást apró pocakomra, de mikor Nakota nem érti inkább nem is folytatom a hiú panaszkodást.*
- Semmi. Rengeteg finom sütit ettem. Itt is finomakat sütnek, de az otthoni főzt mindig a legjobb. *vigyorodom el szélesen. Egy szúnyogok ellen vívott ádáz csata után felvilágosítást nyerek, miszerint a levendula alkalmas a rohadt dögök elijesztésére.*
- Nagyszerű lenne. Bár nem feltétlenül most. Egy kicsit elfáradtam. *pillantok fel az égre nyugati irányban, ahonnan jöttem.* - Viszont valamikor tényleg elkísérhetnél. A levendula az a lila dolog, ugye? Azt hiszem felismerem. Bár bevallom, nagyon nem értek a növényekhez. *mondom kínos mosollyal. Szégyenlem, hogy lexikális tudásom ezen a téren cserbenhagy. Megvan a következő projektem.*

Tárgy: Re: Udvar Kedd Júl. 23, 2013 9:23 am

*Leülve Logan elé kicsit végig mérem, és a tekintetünk néhány pillanatra egybe kapcsolódik. Gyönyörű szép mogyoróbarna szeme van, így nem hamar tudom elszakítani a tekintetemet az övét.*
~A tiéd is van ilyen szép, Nak!~*hallom meg Kawaiisu hangját a fejemben, mire végre elszakítom a pillantásomat a fiúétól, és a mosómedvére nézek, majd lágyan megsimítom a fejét.*
- Látszik? Ezt hogy érted? *vonom fel kecses ívű szemöldökömet és úgy nézek a fiúra. Nem igazán értem, hogy mire is gondol a srác, hiszen annyira nem tartom számon, hogy ki hány kiló és mennyire látszanak meg rajta a pluszok.*
- A Füvészkertben. Ott rengeteg gyógynövényt találhatsz. Ha szeretnéd, elkísérlek! *ajánlom fel kedvesen a segítségemet és kérdőn nézek a fiúra, hogy van-e kedve sétálni.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 22, 2013 5:21 pm

*Az előbbi női hang mellett, most megjelenik egy férfiasabb is, ám a fán csak egy lánykát pillantok meg. Gyorsan ráismerek Nakotára és felfedezem mellette daimónját is. Akkor minden bizonnyal tőle származik a másik hang. Nemsokára mindketten ott állnak mellettem. Egy kicsit eltátom a számat a lány mutatványára, majd eszembe juttatom, hogy én jobbat is tudok. Végül is szárnyaim vannak, vagy mi. Végigmér, aminek nem örülök. Nem tehetek róla, senki sem szereti, ha méregetik. Mogyorószínű szemeimet beleakasztom az ő sötétbarna tekintetébe és figyelem ahogy leül velem szembe. Az arcán nincs mosoly, mikor a családjáról beszél, mégsem tűnik úgy, mintha gondjai lennének. A daimónja kicsit furcsa szerzet, elég cserfes. Szöges ellentéte a gazdájának, ami megszokott jelenség.*
- Ennek örülök. Én is épp otthonról jövök. Azt hiszem látszik is. *mutatok rá az eddig lapos hasamra nőtt apró dudorra, miközben felnevetek. Édes ez a lány, ahogy pironkodik. Ellát néhány tanáccsl a szúnyogok ellen is.*
- Köszönöm. Akkor holnaptól háborút folytatunk. De honnan szerzek levendulát? *teszem fel a nagy kérdést, mivel tényleg nem vagyok otthon a gyógynövényekben.*

//fagy//

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 22, 2013 5:03 pm

*A fiú hamar összeszedi magát, majd lassan nézelődni kezd, hogy honnan is jön a hangom.*
- Itt fent vagyunk! *szólal meg Kawaiisu kissé mélyebb, fiús hangon - lévén, hogy fiú. Elég sokat beszél, így tuti, hogy Logan már az ő hangját is hallhatta. A mosómedve határozottan siet le a fa törzsén, hogy aztán megálljon a srác mellett, aki leül a fa tövébe. Én lassan leereszkedem, majd egy csinos kis szaltóval érkezem meg lábra, leguggolva a fűbe. Mindig is imádtam fára mászni, és elég hajlékony is vagyok az efféle mutatványokhoz, úgyhogy nem okoz gondot az ilyesmi. Sötétbarna szememet végigfuttatom a fiún, majd kecsesen sétálok hozzá közelebb, és leülök vele szemben a fűbe, törökülésbe.*
- Köszönöm szépen, nagyon jól. Tegnap érkeztem vissza az iskolába, eddig otthon voltam a törzsemnél. *jelentem ki határozott hangon és habár nem mosolygok, a szememben láthatja, hogy mennyire élveztem és szeretem a családomat.*
- Jól éreztük magunkat, de azért kicsit hiányzott az itteni luxus. *szólal meg Kawaiisu is, mire egy halovány mosoly jelenik meg az arcomon és pirulva értek egyet a daimónommal.*
- Hogyha bedörzsölöd a bőrödet levendulával, akkor nem jönnek rá a szúnyogok. *jegyzem meg, ahogy látom, hogy lecsap két szúnyogot.*
- És ha utána dörzsölöd be, akkor nem is viszket annyira. *teszem hozzá egy halovány mosollyal.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 22, 2013 4:58 pm

*A sikeres landolás után hamar összeszedem magam. Főleg, hogy női hangot hallok... valahonnan. Kétszer-háromszor is körülnézek amíg megpillantom a fán az ismerős lányt. Pislogok párat, hogy legyen időm amíg eszembe jut a neve, majd egy széles vigyorral visszaköszönök.*
- Szia Nakota! Hogy telik a nyarad? *kérdezősködök rögtön, majd letelepedek annak a fának a tövében, ahol ő is ül. Elszántan meredek nyugatra, és néha rá is felpillantok. Lehet, hogy nyálasan hangzik, de imádom a naplementéket. Tényleg ez a legszebb napszak. Leszámítva a bogarakat, azok ilyenkor idegesítenek a legjobban. Csak hogy beigazolják gondolataimat két szúnyog megtámadja a térdem, mire én lecsapom őket. Nem marad belőlük más, mint két véres maszat.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 22, 2013 4:46 pm

*Tegnap érkeztem meg/vissza a suliba. Otthon töltöttem a nyár egy részét, viszont furcsa mód vágytam vissza Bulgáriába. Imádom ezt az iskolát és habár hiányzik az otthonom, imádom ezt a csodálatos, varázslatos helyet! A legtöbb időmet odakint töltöm a természetben, nem hiába vagyok druida indián-sarj. Kawaiisu is imádja az itteni természetet, így nem csoda, hogy nem sokat vagyunk a falak között. Egy egyszerű, barna miniszoknyát viselek, barna sarut, és egy vajszínű felsőt, aminek csak az egyik vállamon van pántja. Hosszú, göndör hajam lágyan omlik le szabadon hagyott vállaimra, benne pedig egy fehér toll lóg lefelé az egyik tincsen. Ezt még anyám rakta bele a hajamba, hogy emlékezzek az otthonomra és azóta mindig beleszövöm a hajamba a tollat. Nagyon jó volt otthon lenni, habár kicsit hiányzott az itteni luxus. Eltunyultam ez alatt a néhány év alatt. Mosolyogva gondolok vissza az ott töltött két hónapra, miközben Kawaiisu-val az ölemben ücsörgök az egyik fa ágán. Halkan énekelgetek egy dalt az anyanyelvemen, egy régi indián nótát. Az énekemet egy puffanás szakítja félbe, és ijedten pislogok le a fáról.*
~Mi volt ez?~*nyüsszög Kawaiisu, mire csak megsimogatom a fejét.*
~Fogalmam sincs, azt hiszem valaki lezuhant.~*válaszolok gondolatban, majd kidugom a fejemet a lombok közül és lenézek.*
- Szia Logan! *integetek a fáról a fiúnak. Habár annyira nem ismerjük még egymást, beszélgettünk már egy-egy óra végén, úgyhogy remélem, hogy emlékszik rám.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 22, 2013 4:42 pm

*Hangos puffanással érkezem meg az udvar kikövezett részére. Hogy hogy jutott eszembe pont oda huppanni? Fogalmam sincs. Úgy látszik Diana még nem formált saját képére teljesen. Körbenézek és elégedetten nyugtázom, hogy a kúria falai ugyan olyanok, mint mikor néhány nappal ezelőtt itt hagytam őket. Gyors látogatásom a nővéremnél eredményes volt. A fahéjas sütijeinek hála pár plusz kilót is visszaröpíthettem. Nagyon hiányzott már az otthonom. Megrázom, majd összehajtogatom szárnyaimat, miközben még egyszer, valószínűleg hosszú ideig utoljára felidézem az otthonom, a nővérem ráncosodó arcát, a kerti hintaágyamat. Idilli, ám valahogy mégsem tökéletes, sőt, szinte aranykalitka-szerű. Még nincs kedvem bemenni, úgyhogy leülök egy füves részre bámulni a bárányfelhőket és a színesedő eget. A padokat már csak azért is kerülöm, mert nem az én méreteimre lettek kitalálva.*

Vendég

- Elijah valahogy folyton a padlón van. Mindig is utálta az életet, nagy eséllyel mindig fogja is. Talán néha kicsit lejjebb kerül, mint az átlag, de hidd el, az átlaga is maximum a bokád körül lengedezik. Legalábbis, amennyit én megismertem belőle... szólj, ha a te szemüvegeid mást mutatnak. *Más kérdés, hogy Elijah tud az átlag fölé is menni, ugyanúgy, mint alá... és ismeri is azt az oldalát. De attól az átlag az még átlag marad.* - Zsebkendőáztatás maximum akkor lehet nála, ha annyira a lelkedbe gázol, hogy elbőgöd magad. *Hogy történt-e ilyen amíg együtt voltak, arról persze nem beszél. Talán. Az arab közmondásokhoz nem ért, de azért érzi, hogy a lány nem pont most találta ki amit elmondott... bár ki tudja, kinézné belőle.* - Ez szép végszó volt, de azt hiszem, befejezem a sétámat. Azért sok sikert, én már nem rontom az esélyeidet. *Mondja még, majd feláll, biccent még egyet, aztán valóban eltűnik valahol a birtokon az éjszakában.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 17, 2013 8:33 pm

-Hidd el, hogy nem beszélek a levegőbe, és nem találok ki semmilyen vádakat ellened. Azt mondtam, amit tudtam, Elijahtól. És ha tőle azt tudom, hogy padlóra küldted, neked is ezt fogom mondani. Ilyen egyszerű. *hangja könnyed, békés, magyarázó, mert tényleg. Az ő agyában így futott le a gondolatmenet, és teljesen logikus volt. A fiú mondta, látta is a fiún, így minden bizonnyal ez a helyzet, a fiú szemszögéből legalábbis.* -Az, hogy ez fordítva is igaz-e, nah az a része már a te meséd. *toldja még hozzá, jelezve, hogy nem akar vitázni, vagy okoskodni. Az indulat és az érzelmek kapcsolatára halvány félmosoly suhan végig a lány arcán, miközben lehajtja a fejét.* -Ez így van. De mégis más, mint egy zsebkendőáztató beszélgetés, ahol több érzelem szerepel, mint az indulat. *felel ő is, egészen könnyedén, majd az utolsó mondatra egy csepept ismét felizzik a tekintete, aztán csak mosolyog rajta.* -Hidd el, ha nem lennél itt, akkor sem jutnék sem előrébb, sem hátrébb. A szeszélyes Nabiim széltől nem lehet megkérdezni, merre tart, mert még azt se tudja, honnan fúj éppen. *trámm, egy arab közmondás a végére, ami kicsit hosszadalmas, főleg, mert fordítja, nem arabul mondja, de talán érthető lesz a lány számára is, mit akar ezzel mondani.*

Vendég

- Mikor kijelentetted hogy padlóra küldtem Elijaht, még annyit sem tudtál amennyit elmondtam. *Mutat rá, majd elveszi a kezét a farkas fejéről. Az kicsit feláll, körbejár, nyújtózik, futkos kicsit a néhány méteren belül, majd lefekszik Thalia lábai mellé.* - Ó, az Elijahval való beszélgetések határozottan érzelmesek. Persze a legtöbb érzelem az indulat, de hát... az indulat épp az egyik olyan érzelem ami a legtöbb dolgot tud elárulni, ha ügyesen figyelsz, vagy a másik nem figyel eléggé. *Mondja továbbra is csevegő hangnemben, majd az újabb válaszra kicsit nyújtózik.* - Akkor örülök, hogy ennyire ügyesen hozzájárulok a gondolatmenetedhez.

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 17, 2013 8:22 pm

-Annyit bizonyosan tudok, amennyit az előbb elmondtál, és az már éppen elég, mert gondolom nem akarod pont nekem kiönteni a szíved minden belső, titkos kis gondolatát. *válaszol egész könnyedén, miközben cseppet kihúzza magát. Nem, talán nem a legjobb pillanatban botlottak egymásba. Ha nem történt volna meg ez a beszélgetés, vagy még pár napot alhatott volna rá, talán Flame is sokkal ekdvesebben idomulna és viszonyulna Thaliához, de így.. egy kicsit nehéz, neki is.* -Te is tudod, milyen Elijah-val beszélgetni, talán neked nem kell bemutatnom. Nem volt abban túl mély érzelmek feltárása. Nem az a sztorizgatós fajta. *mondja, már-már dohogja, majd a kérdésre, hogy hova jutott, furcsa mosoly suhan át az arcán, egy cseppet még el is neveti magát.* -Semmire. *sóhajt fel.* -Az égegyadta világon semmire, Thalia.

Vendég

- Ostoba vagy, ha azt hiszed, tudsz bármit az én oldalamról. *Válaszol mosolyogva, hátradőlve a padon. Oberon szarkasztikus kommenteket tesz gondolatban, de nem is nagyon foglalkozik vele, csak szórakozottan simogatja a farkas fejét.* - Épp az előbb mondtad, hogy azt tudod, amit tőle hallottál. Ebből feltételeztem, hogy beszéltetek, és a kapcsolatunkról is mesélt valamennyit. *Nem is nagyon tudja, hova halad ezzel a beszélgetéssel, vagy mire jó az egész... mégsem akar kifejezetten rosszban lenni Flame-mel, de nem is nagyon ismeri a lányt. Az biztos, hogy valamennyire jó lenne belelátni a fejébe.* - És mire jutottál a töprengésben?

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 17, 2013 8:05 pm

-Ostoba vagy, ha a tudásom semmibe veszed. És még ostobább, ha úgy gondolod, hogy Elijah kiönti nekem a szívét, aminek a létezését saját maga előtt is titkolja és tagadja. *villannak szemei, és szavai is mintha enyhén izzanának. Száraz, mégis indulatos, nem túl hangos, inkább halkabb szavak.* -Egy szóval sem mondtam, hogy nem viseled rosszul, nem kérdőjeleztem meg az érzelmeidet sem. *közli ismét, mint egyszerű tényt. Aztán, hallva a lány szavait csak visszatér a révedezésből, ám a kérdésre nem szívesen akar válaszolni.* -Csak elgondolkoztam. A legutóbbi találkozásunkon, ha érdekel. De nem álmodoztam, csak töprengtem. *vág vissza, talán kissé élesebben, mint kellett volna.*

Vendég

- Olyan dolgokról, amikről nem tudsz semmit, valóban nem. Ha éppen tudni akarod, attól, hogy én nem neked öntöm ki a lelkem, nem török össze mindent, vagy nem iszom le magam a sárga földig, én sem viselem jól a dolgot. *Nem fogja részletezni, nem fog kifakadni... arra ott van Reuben, vagy talán a boszorkánykör tagjai... és... más nem igazán, de az talán már sok is lenne. Aztán a lány röviden válaszol, majd csend van. Egy ideig nem is töri meg, majd Flame-re pillant, észreveszi az elrévedezést.* - Min álmodozol ennyire?

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 17, 2013 7:53 pm

*Nem kötekedik tovább, nem akar ebbe igazából belemenni, most nincs nagyon abban a hangulatban. Ha a lány kötekedni akar, kössön bele, de ő nem fog belemenni a játékba. Egyszerűen tovasiklik felette, mintha meg se hallotta volna. A további szavakat pedig egy kissé izzó szemekkel hallgatja.* -Azt tudom, amit Elijah-tól hallottam. Ha pedig nem érdekel a véleményem, vagy amit mondok, ne gyere ide hozzám beszélgetni. Ha mégis, akkor meséld el, hogy hallhassam mindkért oldalt. *villannak meg parázsló szemei. Igen, neki elég volt azt hallani Elijah-tól, hogy megint úgy érzi, hogy nem számít senkinek, és ebből bizony megint nehéz, nagyon nehéz dolog lesz valahogy kirángatni. Márpedig ez Thalia hibája, ebből Flame fejében egyenesen következik a következtetés, hogy Thalia miatt van padlón Elijah. Érthető, mondhatni logikus tehát a lány felvetése, bár tény, hogy egyoldalú. Nem is tagadta. De nem, nem akarja megszerezni a fiút. Az más. Azt nem Thaliával akarja megbeszélni.* -Értem. *mondja röviden, és lassan összeáll a mocskos lovag képe, amiről ő beszélt. Valóban. A fiú kiszámíthatatlan zabolátlansága valahogy nem vall romantikus levelekre, inkább csak valamiféle se veled se nélküled kapcsolatra. Tulajdonképpen ő maga sem várt tőle mást. Akkor tehát, ha úgy veszi, akár még jó úton is lehetnek. De ez a szeszélyesség. Egy cseppet elréved a tekintete, miközben ezen töpreng.*

Vendég

- Épp azt mondtam, hogy gondolom, nem Liriannel. Ami nem hagy mást, csakis Elijaht... azt hiszem, elég ügyes voltam. Szövegértés. *Vonja fel a szemöldökét kicsit, finoman piszkálgatva Flame-t. Valahogy nincs rá oka, hogy komolyabban belekössön, de ez mondhatni alap. Persze abból is egyértelmű, hogy kitalálta, kiről van szó, hogy rögtön utána arról kérdez, hogy van a fiú. Meghallgatja a választ, hümmög.* - Szóval ahogy gondoltam. *Mondja végül. Ilyesmire számított, még ha nem is örül neki. Arra viszont, hogy ő küldte a padlóra, cicceg.* - Nincs veled bajom, Flame, de nagyon szépen kérlek, ne ítélkezz a kapcsolataimról. Amíg nem vagy ott a vitáinknál, és nem tudod, ki kit bánt jobban vagy küld a padlóra, addig nem érdekel a véleményed. *Jegyzi meg keményen, de őszintén. A kérdésre megint meglepődik, de végülis várható volt... hogy Flame rá akar jönni, hogyan szerezheti meg.* - Igazából nem tudom, igazán. Először valahogy ágyba kerültünk, aztán... jött minden magától. Nem akart mással látni, de tudtam, hogy ő is elhagyta a többi ismeretségét... aztán a kezembe nyomott egy kulcsot, mondván úgyis mindig oda járok. Kimondva nem sok minden volt.

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 17, 2013 7:13 pm

*Kínos a téma, de válaszol.* -Nem Lirian az, és azt hittem, elég ügyes vagy ahhoz, hogy kitaláld, kivel vannak viharos ügyeim. De talán tévedtem.. *mondja, miközben kissé sunyi msooly suhan át az arcán, sunyi, keserű mosoly. Majd a fejét csóválja.* -Nem a legjobb, de tulajdonképpen a szokásosan. Nem tört, zúzott, magában se tett kárt, de kellőképpen a padlóra küldted. Amiért akár.. *de nem, nem fejezi be a szavait, csak elfordítja a fejét, és egy apróbb körben kiégeti a füvet a talajon. Ölni? Butaság. Nem lenne képes ölni. Egy erős pofont lekeverni a lánynak, vagy egy tűzkörbe lökni, csak egy kis időre.. Azt már sokkal inkább és sokkal szívesebben tenné meg, nem tudva azt, hogy ez neki halálos lehetne. Inkább a saját kérdésére figyel, amivel ő lepi meg most a másikat.* -Akkor jó. Igyekeztem nem ellenségesen viselkedni, és akkor úgy tűnik, sikerült.. *enyhe elégedettséget érez magában, de valahogy még ez is kevés. Hiába mondta meg Elijah-nak, nem nagyon hitt neki, és csak támadta..* -Hogyan jöttetek össze? *maga sem tudja, miért krédezi, vagy akarja-e tudni, illetve, a lány elmondja-e. De kikívánkozik belőle. Csak úgy.*

Vendég

*Valóban nem voltak jóban, de hát valljuk be... nem sok emberrel van olyan igazán mélyen jóban. Azért a kérdést még felteszi, aztán Flame dönti el, hogy válaszol is, vagy inkább elküldi a francba. Sok embert az is megnyugtatja, hogyha valaki idegennek önti ki a lelkét, ki tudja, a másiknak mi esik jól.* - Közös ismerős... ennyi erővel a nevét is mondhatnád. Gondolom nem Liriannel váltatok el... viharosan. *Elijahn kívül ő az egyetlen közös ismerős akire gondolni tud, és... Lirianből abszolút nem nézi ki, hogy viharos legyen, legalábbis nem a Fellah diákokkal.* - Akkor alighanem már azt is tudod, hogy nekünk is volt egy elég nagy és végleges viharunk. Hogy van? *Kérdez rá azért mégis. Ki tudja, talán jobb is hogy összefutottak és Flame Elijahtól jön, így anélkül tud ránézni hogy konkrétan odamenne. A kérdésen viszont most ő lepődik meg, és felvonja a szemöldökét.* - Ez hogy jutott eszedbe? *Kérdez vissza először, majd megvonja a vállát.* - Nem, nem éreztem úgy. Úgy értem... gondolom arra célzol, amikor elmentem nektek segíteni. Nem éreztem magam a csapat tagjának, de ez nem elsősorban a te hibád volt, egyszerűen tényleg nem tartoztam oda.

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 17, 2013 6:55 pm

*Nem, nem fogja felperzselni, semmi kedve az erejét semmilyen formában sem használni, egyelőre legalábbis. Bár tudja, hogy nem tudja elfojtani magában teljesen, hiszen ez a mindene, és ez még jobban idegesíti. És mindez egy pasas miatt.. Csak végigméri a mellette ülő lányt, hallgatja annak szavait, majd a kérdésre eléggé megugranak a szemöldökei, és egy cseppet mintha értetlenül is állna a dolog előtt. Nem emlékszik, hogy nagyon jóban lettek volna a lánnyal. De végülis, nincs oka arra, hogy nagyon titkolózzon, meg, valamilyen szinten Thalia talán még.. nem, biztos nem segíthet neki. Lehetetlen.* -Semmi komoly, csak egy kellemetlen kimenetelű vita egy közös ismerőssel. Viharosan váltunk el. *nem sokat mond, de talán mégis eleget. Furcsa erről éppen a lánnyal beszélni, főleg, hogy annyira nagyon jó barátnői viszonyban sincsenek, de tény, hogy rosszban sem. Elijahnak is mondta.* -Kinéztelek valaha is Elijah mellől, vagy a csapatból? *teszi fel mégiscsak azt a bizonyos kérdést.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar