Udvar

Diák Hozzászólások száma : 1104

First topic message reminder :

[Only admins are allowed to see this image]

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek.

Az udvaron több pad illetve lugas és kisház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kisházak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...

Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

Vendég

*lassú léptekkel sétálgat az udvaron, Tomot a kezében tartja. Eléggé el van kenődve, és aki jól megnézi az arcát, látja, hogy a szeme valamennyire vörös a sírástól. Igyekezett eltüntetni a vörösséget, de nem sikerült teljesen, viszont tényleg csak egy figyelmes szemlélő veszi észre. Az arcán természetesen most is ott díszeleg egy mosoly, és csak sejteni lehet, hogy erőltetett, és egyáltalán nem szívből jön. A róka meg sem próbál jókedvűnek látszani: ő nem igazán érti meg, hogy a lány miért kenődik el ennyire egy ilyen semmiség miatt, de gazdája szomorúsága természetesen ráragad.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 02, 2008 9:52 am

*Jane az udvaron sétálgat, bár még álmos, hiszen Jonatán szereti korán felkelteni. Kutyusa már előre futott, vidáman játszik a pöttyös ladbájával, Lola, a gyönyörű és méltóságteljes hóbagoly Jane vállán ül. Ahogy közelebb ér, észrevesz egy lányt, akit csak látásból ismer.*
-Szia, a nevem Jane. Remélem nem zavarok. *mondja a lány, majd észreveszi a vörös szemeit.*
-Csak nincs valami baj? *kérdezi, de érzi, hogy hülye kérdés, hiszen nem lesz valakinek ok nélkül vörös a szeme.*

Vendég

Szia *köszön halvány mosollyal* Marina vagyok, ő pedig Tom *a daimón rosszkedvűen biccent* ~ Jaj, Tom, szedd már össze magad egy kicsit! Azért ennyire nem kell letörtnek lenni... ~ *üzeni a daimónnak gondolatban, de ő sem gondolja komolyan. Gyorsan leteszi a rókát a földre, és Jane-hez fordul* Nem, semmi, csak... kicsit szomorú vagyok. De nem érdekes. *a labdával játszó kutyára néz, majd a bagolyra* Hogy hívják őket? ~ Még jó is, hogy erre jött ez a lány. Beszélgetnem kell valakivel. Nem szabadnom Rá gondolnom, nem és nem! Ki kell vernem a fejemből. Hajrá ~ *gondolja pesszimistán Tom, majd egy ideig figyeli a kutyát, aztán odaugrik hozzá, és elveszi tőle a labdát, de persze csak játékból*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 02, 2008 10:01 am

*Jane örül, hogy nem zavar, és leül a lány mellé.*
-Mi borított ki ennyire? *kérdezi, s reméli, hogy Marina nem tartja túl indiszkrétnek.*
-Jajj de buta vagyok. El is felejtettem. A kutyust Jonatánnak hívják, Ő pedig Lola. *mondja, s a vállán pihenő hóbagolyra mutat. Jane elneveti magát, amikor Marina daimónja, Tom játszani kezd Jonatánnal.*
-Milyen aranyosak együtt. *mondja mosolyogva.*

Vendég

*keserűen elhúzza a száját* Fiúügy... *mondja, és mostmár szívből mosolyog, mikor Tomra és a kutyusra néz* ~ Milyen buta is vagyok én... semmi értelme bánkódni egy hülye fiú miatt. Most ezt mondod, de ha meglátod, tuti, hogy megint elbőgöd magad ~ *üzeni gonoszul Tom, mire Marina gondolatban nyelvet ölt rá* Igen, szerintem is aranyosak. És legalább már Tom se szomorú... őt mondjuk nem igazán érdeklik az én fiúügyeim, de ha szomorú vagyok, akkor ő is, és általában sokkal később vidul fel, mint én. Melyik szakra jársz? Képzeld, akikkel eddig beszéltem, azok közül egy Allidonos volt, az összes többi meg Naxeldires *mondja nevetve*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 02, 2008 10:09 am

~Fiúk...mindig csak a baj van velük.~
*Gondolja, bár ezt nem akarja hangosan is kimondani.*
-Ne is törődj vele...majd ha rájön, hogy fontos vagy neki, akkor úgyis megkeres. Ha meg nem, akkor nem érdemes bánkódni miatta. *Próbálja vígasztalni a lányt, bár tudja, hogy ilyenkor nem igazán hatásos, de talán segít neki.*
-Én is Naxeldires vagyok. *mondja mosolyogva.*
-Bár sok barátom van a többi szakról is, csak velük ritkábban találkozom, mint a szaktársaimmal.
*mondja mosolyogva.*
-Mióta tanulsz ebben a suliban?
*kérdezi a leányzót.*

Vendég

Pár napja érkeztünk Tommal. Még nem túl sok mindenkit ismerek... vannak egy páran, akikkel váltottam pár mondatot, és ketten, akikkel rendszeresen találkozom, és máris a barátaimnak tekintem őket *szedi össze gondolatban az ismerőseit* És te mióta tanulsz itt? Honnan jöttél? Már másodéves leszel? Találkoztál az új tanárokkal? És a legfontosabb kérdés: szerinted is sokat kérdezek? *kérdezget nevetve. Már elmúlt a rosszkedve, de Tomnak igaza van: csak meg kell látnia azt, aki okozta, és rögtön visszatér...*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 02, 2008 10:18 am

*Jane elneveti magát.*
-Először is kezdjük az elején. Én tavaly december elején érkeztem ebbe az iskolába. Londonból jöttem ide, a nővéreim jóvoltából. *mosolyog.*
-És igen, másodéves leszek, feltéve ha sikerülnek a vizsgáim. Nyugi, nem kérdezel oylan sokat. Néha engem is elkap a láz, és akkor be nem áll a szám. *mondja nevetve Jane.*
-Kérdezhetek valamit? Ki az a fiú, akiről beszéltél?
*Ennél a kérdésnél már hangnemet vált a lány, sokkal halkabban és szolídabban szól.*

Vendég

A tanáros kérdésre még nem válaszoltál. ~ Hékás! Terelsz! ~ *üzeni Tom, mire Marina gondolatban belerúg. Persze csak gondolatban, hiszen ha valóban megtenné, az neki is fájna...* A neve nem érdekes *mondja, és a hangjából érződik, hogy erre nem hajlandó válaszolni* Nyugi, nem haragszom, hogy megkérdezted *mondja gyorsan, megelőzve a bocsánatkérést* De... nem szeretném elmondani, ne haragudj. Annyit mondok, hogy Naxeldires.

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 02, 2008 10:25 am

-Oké, tényleg bocsi... *hadarja el gyorsan.*
-Ja, tényleg. Az új tanárokkal még nem találkoztam. Inkább a barátaimmal vagyok.
*mondja huncut mosollyal.*
-Tényleg, honnan érkeztél?
*Kérdezi Jane Marinától, s már gondolatban London utcáin sétálgat.*

Vendég

Szerintem nagyon kedvesek, főleg Grey-Kingston tanárnő. Egyébként Melody a keresztneve, és bájitaltant fog tanítani az elsősöknek, Moana Hine tanárnő pedig bűbájtant *mondja, és reméli, hogy mindenre jól emlékszik a tegnapi csevelyből, hiszen az a "sok" ember neki már hatalmas tömeg volt, és lehet, hogy emiatt nem igazán figyelt mindenre kellően* Bulgáriában születtem, éltünk Görögországban és Macedóniában, de most két éve megint Bulgáriában vagyunk. De ne gondolj arra, hogy letepeledtünk, vagy valami: három-négy hónaponta költözünk, csak már egy ideje nem mentünk ki az országból *mondja, és vág egy fintort* Szinte biztos vagyok benne, hogy mire hazamegyek karácsonyozni, apa már a túl lesz egy-két költözésen. És az is lehet, hogy mire elvégzem a sulit, már megint egy másik országba kell "haza"mennem. Mondjuk Londonban még pont nem jártam, sőt, Angliában sem... az még egy jó hely lenne, ha már apa minden áron költözni akar... lehet, hogy rá fogom beszélni, hogy legközelebb oda menjünk... *mondja elgondolkozva* Meg is írnám neki, de sajnos nem vagyok biztos a címben *nevet*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 02, 2008 10:37 am

*Hallgatja a lányt, s csak ábrándozik, hogy mennyi helyen járt már.*
-Én a helyedben szerencsésnek érezném magam, hogy körbejárhatom a világot. Mondjuk az a nem éppen kellemes része, hogy mire megszokod az egyik helyet, barátokat szerzel, bevágódsz a tanároknál, addigra már egy másik országban találod magad. Nálunk sosem volt gond a költözés, se nyaralás, ugyanis nem vetett fel minket a pénz. Örültem, ha Londonból egy másik városba tudtam utazni, vagy elmehettem az osztályommal kirándulni.
*mondja, s mosolyt erőltet az arcára. Igaz, hogy régen volt, de ezeket a régi sebeket még az idő sem gyógyítja meg teljesen.*
-Na és nyárra mit tervezel? Hazautazol, találkozol a barátaiddal vagy itt maradsz a suliban?
*Kíváncsiskodik Jane.*

Vendég

Szerencsésnek...? Végülis sok szép helyet láttam, de nagy áron. Anyám halála miatt kezdtünk utazni, mert apa attól fogva nem bírt megmaradni egy helyben. Sokkal szívesebben lennék olyan lány, aki nem látott semmit, csak azt egy koszos kis falut, amiben felnőtt, de igazán vannak szülei. Mert én most tulajdonképpen nem is félárva vagyok, hanem árva: apám néha észre sem veszi, hogy ott vagyok. Anya nyolc éve halt meg, és apa azóta nem teljesen önmaga... Na de nem untatlak az életem történetével. *Tom időközben otthagyta a labdát Jonatánnak, és leült Marina mellé* Tanárok...? *kérdezi, és nevetéshez hasonló hangot ad ki* Kicsit bajos lett volna három-négy hónaponta iskolát váltani. Nem, Marinát Ivailo tanított otthon. És barátokról sem tudok, márpedig nekem tudnom kéne, ha lennének, hiszen mindig itt vagyok Marina mellett. Tulajdonképpen Nargile-en kívül nincs senki, de vele is csak levélben tudok érintkezni. *a következő két mondatra nem tud mit mondani, inkább hallgat, majd kis szünet után megszólal* Itt maradunk Tommal. *közli röviden* Jó itt... ~ Jobb, mint otthon. Itt legalább nem néznek levegőnek... ~

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 02, 2008 10:58 am

-Sajnálom. *ennyit mondd, de azt nem árulja el, hogy ő milyen körülmények között nőtt fel.*
~De őt szerette az apja...és biztos, hogy nem volt olyan, aki két pálinka után veri a gyerekét.~
*Gondolja kicsit mérgesen, majd újra feléled benne a düh, amit apja iránt érez.*
~Hogy lehete ilyen...hiszen nemrég halt meg, és én még mindig haragszom rá...de nem megy, nem tudom elfelejteni amiket velünk tett.~
*Gondolja, s hirtelen megszólal.*
-Mindig is kíváncsi voltam, hogy milyen otthon tanulni, de nem bírnám ki. Sok barátom van itt, amikben otthon nem bővelkedtem, csupán egy igazi barátnőm volt, aki 9 éves koromban Amerikába költözött. Azóta mi is csak levélben tartjuk a kapcsolatot, de most tervezem meglátogatni.
*mondja, s már a boldogság jele látszik a lány arcán. Majd az órájára pillant, s látja mennyi az idő, és neki még mennyi dolga van.*
-Ne haragudj Marina, de mennem kell. Majd még találkozunk, szia.
*köszön el a lánytól, s gyors léptekkel a kúria felé veszi az irányt.*

Vendég

Kínszenvedés volt *mondja, és újfent vág egy fintort* Persze, minden bizonnyal csak azért, mert apa eléggé... hagyjuk. Szia *köszön el mosolyogva* Szia *köszön el a daimón is, majd Marina feltápászkodik a földről* Na gyere, Tom. Mozgassuk meg egy kicsit a lábunkat *mondja, és futni kezd, a róka pedig utána. Egy ideig futkosnak össze-vissza az udvaron, majd mikor kellőképp kifáradtak, a nevetéstől görnyedezve - pontosabban Marina görnyedezik, Tom meg botladozik - visszabotorkálnak a kúriába*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 02, 2008 12:56 pm

*Sietôs léptekkel vág keresztül az udvaron egy Naxeldires lány. Elég lengén van öltözve, a melegre való tekintettel, haja kiengedve, vállán egy kék vászontáska benne strandoló cuccok, a vízesésnél tartózkodott eddig. Egyenesen a Kúria felé tart, elérve annak kapuját határozottan benyit az épületve, ezzel eltûnve az udvarról.*

Vendég

*Egy feltűnően fekete ruhába bujtatott lány érkezik az udvarra. Haja hátul feltűzve lazán. Unatkozott és ezért csinálta ezt. Egyébként utálja a haját birizgálni bárhogyan. Mostanában szokásos bocibarna tekintettel lépked. Szoknyája hossza a térdéig ér, ez is fura , mert hosszabbakat szokott hordani, s ilyen zord időben senki nem szokott szoknyát hordani. Mellé természetesen egy vastag harisnyát is felhúzott. Egy vastag fekete pulcsit is magára kapott , s így sétál az esőben. Leülni, nem ül le elég neki így ázni viszont a kastély bezártságához sincsen kedve.* ~A hajam pedig szét fog jönni. Kivételesen csináltam vele valamit erre esik! Ez felháborító!~ Csak sétál lassan, halkan, hogy minél több esőcseppel érintkezésbe tudjon lépni.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Júl. 05, 2008 8:08 pm

*Esik az eső. Candy ennek ellenére nem szeretne bent lenni a szobájába, ki tudja miért. Az utóbbi időben nem nagyon tolta ki magát a szobából, s erre mikor van kedve kijönni? Hát persze, hogy akkor,mikor esik az eső. Haja ki van engedve, mint mindig, s csak egy hajráf van benne, mi fehér színben villog. Ruhája egyszerű, és cseppet sem esős időre való: egy sárga felső, boleróval, plusz egy térdig érő nadrág. Igen, az itt töltött napjai során az első alkalom, mikor nadrágban van. Haladás. Lépked az udvaron, nem számítva társaságra. Aztán meglát egy alakot. Egy cseppet sem jóféle alakot. Sóhajt egyet, majd szemforgat, s tovább sétálgat, mitsem törődve a lánnyal. Nem szándékozik vele társalogni, csak ha nagyon muszáj. De nem muszáj. Azért, hogy annyira bunkónak ne tűnjön, int egyet, végül is, miért ne.*

Vendég

*Leila lépked be ,hogy egy kicsit járőrőzzön na meg sétáljon. Fekete farmer gatyában van és egy fekete halálfejes kapucnis pulcsiban. Kapucni most is a fején van ,csak két barna szeme látszik ki. Meglát két alakot és homlokráncolva megy oda Olgához akit ismer.*~Este ,22 óra elmúlt ,esőben itt kinnt vannak? Megbolondultak? Na mindegy..~-Szia Olga ,hogy smint?*Kérdezi ,majd megáll mellette.-Bocsánat ,hogy szólok ,de mielőtt egy tanár jönne bekéne mennünk ,mert 22 óra elmúlt ,presze ,ha szeretnétek bűntetést akkor kinnt maradhattok.*Mondja hangosan közbe a másik lány felé is fordul.-Menjünk befelé ,vagy a szobátokba vagy a társalgóba. Én speciál a társalgóba tartok. Olga jössz?*Sandit a lányra ,majd határozott léptekkel elindul a társalgó felé.*

Vendég

*Olga csak sétál, majd megjelenik egy lány akit amikor megpillant elfutja a méreg.* ~Uram atyám. Miért ver vele a sors? Nem. Most biztosan nem fogok semmi olyat tenni ami kimutatná, hogy sajnálom a múltkorit. Az ő hibája. Nem kellett volna olyat mondania...~ *Int neki egyet, hogy ne legyenolyan magányos, de annyiban hagyja.* ~Oké, észre vettelek, de nem kell ennyit integetni.~ *Majd jön egy másik lány aki, mint Olga azt nagyon jól tudja prefektus.*
-Szia. Semmi.*köszön, válaszol, s megpróbál valamiért kissé nem oly bunkó lenni, mint az általában nagy szokása. Nem igazán sikerül neki, de egy próba felér wegy sikerrel nála. * ~Büntetés? No az most nem hiányzik! Utoljára Tania miatt üntettek meg. Nem kell több.~* Kitapogatja a szoknyája zsebében a pálcáját és egy gonosz mosollyal nyugtázza, hogy még megvan.*
-Menjünk.*jelenti ki és elindul Leila után Candyt magaután hagyva.* ~Remélem egy jó kis büntetés majd a helyére rázza mosolykirálylányt.~

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Júl. 05, 2008 8:38 pm

*Candy sétálgat továbbra is, aztán meghall egy ismeretlen hangot. Odafordul, majd szembetalálja magát egy újabb prefektussal.*~Dejó... Miért vonzom én a prefiket? Miért?~*gondolja magában, majd sóhajt egyet, és az eső közepette közeledni kedz Olguciékhoz.*
-Jójó...~A mai tesiórám is elmarad...~*mondja hallkan, majd a lányok után megy. Túl sok kedve nincsen Olgával egy levegőt szívni, de azért büntetést sem szeretne. Aztán út közben a prefi felé kezd el magyarázni.*
-Cassandra Yordanka vagyok... De csak Candy. Eramiros. Örvednek.*mutatkozik be a lánynak, közben persze haladnak befelé a társalgóba.*

Vendég

Aida szokatlanul komolyan és odafigyelve sétál az udvaron, nehogy folytatódjon a balszerencsés sorozata. Így is alig tud kikerülni néhány fát, amik érdekes módon, pont előtte nőttek ki, pár faágat, amikben megbotlik. Abba is hagyja a folyamatos sétát, mielőtt komolyabb baja lenne és inkább leül egy padra, de nem minden félelem nélkül, mert mi van, ha itt is lesz valami? Lábával köröket rajzol a földre és közben az eget néi, nem is figyel arra, mit csinál.*

Vendég

*Mika érkezik meg a tölgyesbe Zorrat csak követi a srácot lassan még mindketten álmosak ahogy megy lát egy lányt akit még nem ismer és beszélgetni is lenne kedve, így lassan oda sétál hozzá majd amikor oda ér ráköszön*
-Üdv Mika Alasein. Naxeldir*mondja msooylogva majd közelebb lép*-Szép napunk van nemde?*kérdezi és a tölgyes felé néz*-Nem mondom elég kemény napok állnak a hátunk mögött. Hallottál az eseményekről?*kérdezi*

Vendég

*Érezné, ahogy tollaiba belekap a szél, szárnyait kitárva, magasan repülne az ég felé... Na igen, szép álmodozás, kár, hogy nem lehet igaz. Pár másodperc után fel is "riad" saját pici világából és visszatér a jelenbe. *
~Jájj! *körülbelül ennyit tud hozzáfűzni Mika jelenlétéhez, aki biztosan nem szándékosan, de megijesztette Aidát, aki amúgy is ijedős fajta. Kicsit össze is rezzen a hangra, miközben ráhunyorít az ismeretlenre.*
-Aida Whimberg. Szaktársad. *mondja egy halvány mosollyal, pedig nincs a legjobb kedvében.*
-Szép nap? Igen, neked, lehet, hogy az. Én meg azt kívánom, bárcsak már este lenne. * Az utolsó kérdésre azonban már jóval komorabban válaszol, tőle szokatlan szomorúsággal.* -Hallottam. Nem is gondoltam volna, hogy ilyesmi egyáltalán megtörténhet! Csak reménykedem, hogy apáék nem fogják megtudni otthon, mert akkor nem biztos, hogy megengedik, hogy tovább tanuljak itt. Pedig én szeretem ezt a helyet!

Vendég

-Nekem nicns aki megtiltja most már ez az otthonom*mondja mosolyogva de ebbe a mosolyba kicsit több a keserüség mint az öröm közbe leül majd szemét ismét a lányra emelei*-Bocsi nem akartalak meg ilyeszteni*mondja még hozzá, majd elkomorodik*-Én se a szó szoros értelmébe értettem valahogy jobban szeretem az éjszakákat mint a nappalt, de mondjuk ilyen helyzetbe mint ami most van elég nehéz bárminek is örülni, én ott voltam mikor bejöttek a tölgyesbe*megrázza a fejét*-erre nem számítottunk*mondja tömören majd felemeli a fejét*-Amúgy szerintem mi sem gondoltuk elvégre eddig minden békés volt de most nem tudom mi lesz, remélem jösz ma ötkor a főhadira a prof valami kiképzést tart. Lehet a hasznunkra vállik főleg azok után amit láttam*mondja kicsit talán szintelen hangon is*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar