Turul háló

*Hót kómásan nyit be a szobába, és veti le magát az ágyra. Borzasztóan fáradt. De ez nem csoda, hisz szinte semmit nem alszik.*~ Hmm..elég érdekes volt a mai nap ~*.Gondol vissza a történtekre majd lehunyja szemeit. És úgy ahogy van, cipőstől, ruhástól együtt elnyomja a mély álom....*

*Karen felbattyog a harmadik emeletre. A szobába benyitva nem talál senkit. Egy alig hallható sóhajtás hagyja el az ajkát. Leül az ágyra és a mellette lévő éjjeli szekrény fiókjából előhúzza az mp4esét. Hanyat fekszik az ágyon, füleibe bedugja a fülhallgatót és maxra teszi a zenét. A ritmust követve dobol ujjaival maga mellet az ágyon, és lassan elkezdi énekelni a szöveget, az együttessel együtt.*- I will , let you down I'll... let you down I'll...when you finally trust me, finally believe in me...* Egy ideig még hallgatja a számot, majd leveszi a hangerőt, és fel ül az ágyon. A zene még mindig szól a fülében, igaz már elég csendesen. Feláll és kilép a két szobát elválasztó helyiségbe. Leül az egyik fotelbe, és csak bámul maga elé. Nem tudni miért, de hirtelen olyan rossz hangulata lett. Ismét feláll, oda megy a hűtőszekrényhez, kinyitja és... és ugyan azzal a mozdulattal be is csukja. Nem kell neki semmi. Csak egyszerűen már nem tudja mit kezdjen magával. Aludni nem akar, és hát valószinüleg nem is tudna, mivel még egyáltalán nem álmos. Vissza ül a fotelba és tovább hallgatja a zenét.*

[ Yosif Zhivko, Mann Klaudia, Mary N. Juliett ]

*Karen a fiú utolsó mondatára hangosan felnevetett.*- Hát te semmit nem változtál. *Csóválja meg a fejét vigyorogva, mikor belép a szobába egy számára még ismeretlen lány. Klaudiának hivják. A szobatársuk.*- Ööö....Szia!* köszön zavartan, mivel a lány már rögtön el is kezdett mondani valamit , valami macskáról de nem igazán értette, és ahogy jött úgy el is ment. Egyik szemöldökét felvonva nézett utána.*~ Hát biztos... ha te mondod.. ~* értetlenül meghúzta a vállát, majd ismét Sif felé fordult *- Amúgy meg ja, elfelejtettem. De csodálkozol ?? Örültem, hogy nem kaptunk büntetést a kései kint maradás miatt.* Majd csak legyint egyet a kezével.*- Na mindegy, lényeg az , hogy ügyes fiúcska voltál* szivatja kicsit vigyorogva mire egy szúrós, amolyan" Ezt még vissza kapod" nézést tehetett zsebre a fiútól *-és megtaláltál.* És hogy még jobb legyen az "alakitás" még a szempilláit is rebegtette mellé. Ismét elnevette magát.*- Na jó, mostmár tényleg induljunk, mert már megint ránk esteledett és még nem voltunk sehol. *A nyakába kap egy, vékony anyagú, lila sálat és a kijárat felé veszi az irányt , gondolva, hogy barátja követi. Majd az ajtóból még vissza szól Marynek. *-Hé , csajszi ! Nincs kedved velünk jönni?* Kérdezte, és ha a szobatársnője úgy dönt, hogy velük tart, akkor hárman, ha nem csak ketten indulnak el.*

// igen, Sif elég lett volna csak egyszer is kiirni, jól látok Fagyunk //

[ Karen Cizz Dimitrova, Mary N. Juliett ] //// fagy////
*- Jó estét a hölgyeknek!* köszön a lányoknak és egy széles mosolyt küld feléjük. Az ismeretlen lány felé fordul.*- Helló! Örvendek a szerencsének! Szintén Allidonos vagyok.*egy aprot biccent és rámosolyog a lányra. * - Amúgy Cizzy Drága , *fordul vissza a barátnőjéhez* éppen veled akartam beszélni, de mivel elfelejtetted *hangsúlyozta ki a szót* közölni velem, hogy melyik hálóban vagy, igy hát elkezdtem keresgélni , mig végül ide kötöttem ki.
*Fejezi be beszámolóját és lehuppan a barna hajú lány ágyára. Körbe néz a szobában.*- Takaros.*jegyzi meg csak úgy mellékesen.*- Na, megyünk valahova vagy még vagy két óráig itt kuksolunk?*
[ Karen Cizz Dimitrova, Mary N. Juliett ]//// fagy///

-Sziasztok!Én Mann Klaudia vagyok.De csak szólítsatok Klaunak.*S a lány mosolyogva nézte az új szoba társait.*Szóljon most valaki ha alergiás a macskákra mert nekem van. Júlia az.*Klau közben oda mutatott az ágyon heverésző ezüst szürke macskára.*-Ja és szóljatok ha valami bajotok van hátha tudok segíteni.De most megyek.Sziasztok!*Azzal Klaudia kilibegett a szobából le a lépcsőm.*

~De szép!!! Milyen rendezett!! Már most imádom!~
-Rendben! Szia!
*Ada elfoglalja az egyik ágyat ami a legszimpatikusabb volt számára és elkezd kipakolni!*~Furcsa, hogy egyedül vagyok ebben a nagy szobában!~

*Nyilt az ajtó és Karen kiváncsian nézett irányába, várva , hogy vajon ki lép be. Mmeglepődve látta amint Sif feje bukkan fel az ajtó nyilásban.*- Ahh!.. Sif! Te meg mit keresel itt? Honnan tudtad, hogy itt vagyok elszállásolva?* kérdezte a fiútól mosolyogva, miközben beljebb tessékelte, majd Mary felé fordult. *-Mary, ő itt Yosif Zhivko. Az egyik legjobb barátom.* Itt ismét a fiúra nézett. *- Sif! Ő itt Mary N. Juliett, a szobatársam.* Mutatja be őket egymásnak majd várja a reakciójukat*

*A fiú szaporán szelte a lépcsőket,tegnap sok mindent megtudtak beszélni Karennel,de arról nem eset szó, hogy melyik hálóba van elszálásólva. Így hát gyorsan felment a harmadikra, és onnan kezdte a keresést. Egyszer csak megakadt a szeme,egy hálón. És arra gondolt ~* próba szerencse* nagy levegőt véve bekopogott, de nem nyitott senki ajtót, így hát benyitott.*

-Nem, még elég kevés helyen voltam.. Hát, lehet, hogy egyesek cikinek tartják, de szerintem elég nagy az iskola és egy hónap alatt nem lehet teljesen megismerni. Sőt! *Kedvesen rámosolyog a lányra.*- Van testvéred, vagy egyéb hozzátartozód aki szintén ide jár?*

*Karen hirtelen felkapja a fejét a megszólitásra. Egy szép, szőke lány ül a nem messze tőle elhelyezkedő ágyon. Kissé összevonja a szemöldökét*~ Észre sem vettem, hogy bejött...~* Majd megrázza a fejét és a lányra figyel, aki máris elkezdi kérdezgetni. Majd az utolsó mondatán halkan elneveti magát és kedvesen rámosolyog a leányzóra.
*-Jaj, dehogy haragszom! Örvendek! Engem Karen Cizz Dimitrovának hivnak.* Mutatkozik be ő is.*- Szófiából érkeztem, Naxeldiros vagyok. Nem rég érkeztem az iskolába...Kb. fél hónapja. Talán kicsivel több. Na és te? Honann érkeztél és milyen szakon vagy?* kérdi majd csak várja a lány válaszát.*

*Karen lihegve, de egy boldog mosollyal az arcán lép be a szobába. A kulcsot szerencsére megtalálta a nagy életmentés közepette . Váratlanul érte ez a találkozás, hisz Sif érkezésére csak pár nap múlva számitott, de nagyon örült neki, hogy már itt volt. Már csak azért is, mert ha nem lett volna, valószinűleg, már a gyengélkedőn feküdne, súlyos állapotban, a felelőtlensége miatt. Kicsit sajnálta, hogy most nem tölthettek több időtt együtt, hisz már takarodó, és valószinüleg a fiút kifárasztotta az út, emiatt nem akarta zavarni. Majd holnap beszélnek. Még mindig mosolyogva leült az ágyra és csak bámulta a plafont, melyen egy légy mászott. *~Vajon az a légy miért nem esik le ?~*

*Mary visszatért a szobájába, majd odamegy az ágyához és kipakol. Erre vágyott már régóta. Pakolás közben gondolkodik:* ~Remélem jól kifogok jönni a többiekkel, és remélem, hogy Izolda is ebbe a szobába fog kerülni.~ *Észre sem vette, de máris kipakolt. Majd mivel nagyon régen hallott már a családjáról, ezért eldöntötte, hogy ír az otthoniaknak levelet. Ez állt benne:*
Kedves Apa és Anya!
Tudom, már régen írtam nektek, ezért is írok most. Nagyon jó itt! A suli is jó. Vannak barátaim. És képzeljétek, hogy itt
van Izolda is és majd nemsokára megérkezik Camilla is. Már alig várom. Válaszotokat várom. Sziasztok
Üdv: Mary N.
*Mikor megírta a levelet, borítékba tette és hirtelen felpattant az ágyról majd kiment a szobából.*

*Megtalálta a Turul hálót, majd fogta a hozzá kapott kulcsot és kinyitotta az ajtót. Amint belépet az ajtón leesett az álla.*- Wow! Szép.* Néz körül jobban, majd bezárja maga mögött az ajtót és benyit a jobb oldali szobába. Elfoglalja az egyetlen szabad ágyat. Bőröndjeit egyenlőre csak le teszi a fekvő alkalmatosság mellé.*~ Hm.. kiváncsi vagyok , hogy kik a szobatársaim. De majd este biztos találkozunk.~* Az egyik bőröndből elő kotorászott egy egyszerű farmert, és egy világos szürke, fenékig érő, kissé kivágott rövid ujjú felsőt. A csipőjére pedig egy vastag, sötétbarna övet tett. Lábára pedig egy szürke converset húzott. Azért öltözik át, mert firizbizés közben sikerült elvágódnia, és persze össze piszkolnia a ruháját, na meg már kezd hűvös lenni a tavaszi ruhához, ilyen időtájt. A haját kiengedve hagyja és távozik a hálóból.*~ Na, most merre ?~* Néz körbe a folyosón tanácstalanul.*