Belsirion - Homály alagútjai

Tárgy: Belsirion - Homály alagútjai Szomb. Feb. 20, 2010 7:35 pm

First topic message reminder :

Homály alagútjai

A Belsirion főhadiszállásnak sok érdekes pontja van, de mind közül a legsötétebb és legádázabb hely a Homály alagútjai nevet viseli. A hegy belsejébe, sőt, a föld alá is lekúszik az alagútrendszer. A Társalgón keresztül juthatsz ide egy hatalmas, feketén ásító boltíven át. "Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!" hirdethetné a bejárat.
Az alagútrendszer egy gyakorlóterep, ahol a legkülönféle feladatok várnak a diákokra.
A boltíven belépve egy tágasabb fülkében találja magát az ifjú harcos. Ez a Fegyverek szentélye, ugyanis körbe a falakra aggatva, illetve asztalokon a különféle halálos fegyver kapott helyet (kardok, pajzsok, lándzsák, pallosok...). A szentély közepén egy pentagramma van felvésve, mely ezüstösen csillan meg néha, ha rávetül a fáklyák fénye.

Szemben a bejárattal egy kapu állja utad. Nehéz vasrácsai megcsikordulnak, amint feltárja azokat valaki.
Fáklyák szegélyezte alagútakon visz utad egyre beljebb. Utad során láthatod, hogy a katakombák valójában egy börtönrendszer folyosói, ugyanis sötét cellák sora bukkan fel itt-ott az út során.
A labiritnusszerű járatok néhány helyen keresztezik egymást. Ezeken a pontokon van egy-egy tágasabb kamra.
Északnak haladva eljuthatsz egy kis szentélyhez, melyben egy hatalmas arany sasszobor trónol. Ezt megérintve visszajuthatsz a Fegyverek szentélyébe (a pentagramma közepébe) és onnan kilépve magad mögött hagyhatod a Homály alagútjait.
A börtönrendszerben különleges varázslatok, lények, pástok, netán igazi ellenfelek várnak rád. A hely tele van titkokkal, nem tudhatod mi vár rád.
Vigyázz hova lépsz, mert néhol sűrű köd kereng és a sötétség furcsa titkokat rejt magában.

//Mesékhez használatos hely, egyedül csak a Fegyverek szentélyéig juthatsz, különben a vaskapu zárva van!//

Tárgy: Re: Belsirion - Homály alagútjai Csüt. Aug. 04, 2011 3:08 pm

-Ostoba negatív energiák.. *sziszegi maga elé, miközben vérző karját fogja egyik kezével, és lassú, finom mozdulatokkal igyekszik begyógyítani a sebét. Nem egy nehéz mutatvány, de direkt lassan, óvatosan csinálja, hogy képességét kevésbé használja. A pentagramma közepén ül, haja msot is kócos, kissé a szemeibe lóg, viselete egyszerű gyakorlóruha, fehér nadrág, mezitláb, mezítelen felső, amin ott van az a bizonyos tetoválás. Ahogy az oroszlán legyőzi a kígyót.. A fiú lassú, finom ujjmozdulatokkal igyekszik a sebét begyógyítani, felsője ott hever tőle nem messze, miközben fegyvere a pentagrammán kívül pihen. Hogy kivel, vagy mivel harcolt eddig, kérdéses, és nem lehet tudni, de az biztos, hogy valami vérmessel. A többi sebét azonban már eltüntette, csak csapzott haja, és kissé szakadtas kötései árulkodnak bármiről is.*

Vendég

- Elvesztettem a fonalat. Ha Jack vadászik ránk, miért róla csinálunk klónt? Mert kötődtünk hozzá... Akkor ő azért a mi klónjainkkal támad, mert hozzánk kötődik? Most ezzel a logikával... De Jack kihez kötődik egyáltalán? ~ Hát... - Rajta kívül. ~ *Értetlenkedik még egy sort, majd mikor meghallja, hogy a Laura-klón nem velük van, akkor biccent, de a nevezett már meg is érkezik. Ő nem akad le olyanon, hogy Jack gonosz vagy sem... vannak dolgok, amiken nem agyal, és amit nem próbál megfejteni, mert csak megfájdul tőle a feje. Jack egy ilyen dolog. "Jack" átlöki őket a kapun, és elmagyarázza a dolgokat.* - Előtt? De nem a jövőből jöttél? *Dönti félre a fejét édesen, miközben egyre jobban veszíti el a fonalat. Négy diák. Oké, akkor követik őket. Szóval körülnéz, merre vannak diákok, majd lepillant a zöld masszára.* - Szegény sárkány, meghalál. Amúgy mondanám, hogy egyszerűbb lenne simán megakadályozni Daronel születését, de akkor lenne másik idióta aki világuralomra tör, szóval szerintem csináljuk amit mondott, Daronelt legalább már ismerjük. Jack meg mindenhol ott van időben és térben, jobb ötletem már nincs. *A szavaiből süt, hogy teljesen elvesztette a fonalat, de azért keresi a négy diákot, hogy tudja őket követni. Közben pedig egy dolog zakatol a fejében, amivel nyugtatja magát "Jack" egész sztorijára gondolva.* ~ Time can be rewritten, time can be rewritten, time can be rewritten... ~

Vendég

*Hallgatja a lassú szótagolást és, ha tehetné akkor gyorsítana a férfi beszélőképességén, de hát nem tud... A daimon egy olyan WTF? stílusban nyekken meg, amikor a férfi beszél.* ~Néci Gurth? Jack...? Ne, nane...~*Fut át a gondolat az agyán, miközben vesz egy mély levegőt. Elgondolkozva mered maga elé és csak lassan suttogva ismétli meg a szavait.* - Szembeszállni...? *Kérdezi nagyon halkan maga elé. Aztán csak félrebiccenti a fejét, majd kérdez a férfitól.* -Amolyan kém? *Érti Laurára, aki ugyebár meg is jelenik. Minden felgyorsul átlökik őket egy másik dimenzióba, mire csak hatalmasakat pislog. Kezd neki magas lenni a dolog, hiszen 2500 éve, hogy lettek volna? Mindenesetre a másik két lányra pislant. Időközben Jack kettő kocsonya lesz, szóval már nem tudhat meg tőle semmit... Tekintetével keresi az Úrnőt és a diákokat, ő nem igazán fog beleavatkozni a dolgokba... Legalábbis megpróbálja. Még mindig valahol ott van elakadva, hogy miket fog tenni...*

Tárgy: Re: Belsirion - Homály alagútjai Szomb. Ápr. 23, 2011 8:17 pm

*Végighallgatja a hirtelen elég abszurd, és annál még sokkal különlegesebb és nagyon nagy volumenű történéseket, ami enyhén meglepi. Igyekszik azonosulni a tudattal, hogy miket fog tenni, vagy miket tett, az időhurkok és kesze-kusza ugrások sose voltak az erősségei. Megtette, hogyha már itt a hatása, de enm tette meg, hogyha még gyerek, és nincsenek meg az emlékei, hogy megtette... Mindegy, neki ez bonyolult. A lényeg, hogy a sztorit elfogadja, és igaznak véli, nem hiszi, hogy hazudna nekik ez a teremtmény. Hogyha még is azt teszi, hát koppannak.* - Jack nem gonosz... Még biztosan nem. Teljesen biztosan nem... *Mondja, kicsit megütközve, miközben ijedten Laura közeledése felé kapja a fejét.* - Nem hagyhatjuk itt, kárt tehet másokban! *Mondaná a lány, de Jack 2.0 átlöki őket a megnyitott kapum. Elhallgat, és az utolsó ,mozzanatokat döbbenten figyeli meg.* - De 2500 éve Jack még nem élt... hogy találkozhatott a vérmágiával? Vagy ez valami reinkarnáció, vagy lélek ami csak Jacket választotta később? *Teljesen össze van zavarodva, mostmár belekavarodott. Majd elhallgat, és végignézi a hasonmás pusztulását. A szemével a diákokat keresi és Daronel Deneira születését... És erőteljesen visszafogja magát, hogy ne szóljon bele. Bár... Egyáltalán ismeri a históriát, vagy csak useresen száll az infó?*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Miközben ülnek a burokban, biztonságban, Jack 2.0 válaszolgat nekik. Teljesen érzelemmentes, lassan szótagol mindent, nemrég tanult meg beszélni.* A jövőben Néci Gurth-nak fogja magát hívni, ami ótünde nyelven azt jelenti: a gyengék veszedelme, de az eredeti neve Jack Darkfield volt egykor. *Bólint Rosettának.* Pont ezért küldtetek vissza tábornok, hogy megakadályozzátok. A körülmény az volt, ha meghalnátok, akkor induljak útnak. Bár sikerült végeznetek Néci Gurth-tal, de csak a saját életetek árán, és csak a testét pusztítottátok el, a lelke még töretlen, az árnyékgyűrűbe mentette, és abból tud uralni minden elmét. *Körbenéz, és tovább válaszol a kérdésekre.* A jós aki előre látta, a gyógyító, aki felvértezte a hadsereget a vérmágia ellen, és az auror, aki szembeszállt a sötét hatalommal. Mivel tudtatok róla, hogy be fog következni, sokan profétaként néztek rátok az elmúlt több mint tíz évben. A Wylee lány beszivárgó merénylő, nem hozzátok tartozik. *Kb ennyire tud válaszolni, mert Laura megérkezik, és egész egyszerűen átlép a burkon. Jack 2.0 viszont nyit egy kaput, és nemes egyszerűséggel átlöki rajta a lányokat, majd ő is jön. Laura a jelenben reked.* A feladat adott. 2500 évvel járunk a ti időtök előtt. Néci Gurth itt találkozott először a vérmágiával, és olyan dolog történt, amire csak több mint húsz évvel indult el egy láncreakció. Kövessétek a négy diákot, ne avatkozzatok bele Daronel Deneira megszületésébe, ám tudjátok meg, hogy Gurth hol kapja meg a sötét hatalmat! *Bólint, majd lemerevedik, többet nem is mozdul. Aztán szép lassan belőle is zöld kocsonyás massza lesz.*

Vendég

*Csak egy pillanatra sokkol le a saját klónjai láttán, aztán szívfájdalom nélkül pusztítaná el őket, ha lenne rá szükség. Ezek csak klónok... ő pedig eléggé morcos a klónjaira.* - Nagyhatalmú varázslók... Tök jó. *Pislog még mindig kicsit értetlenül. Nagyon nem tudja magát vezető mágusként elképzelni, erre még gyúrni kell. És miért pont ők hárman...? Az alagútból viszont kiérnek, és le tudnak ülni.* - Akkor tisztázzuk. Tehát... Megkérdezném, ki az, de Rosetta előtte, szóval következő kérdés. Miért a saját klónjainkkal támad ránk? És... *Itt kapja meg hirtelen a látomást, mire elkerekednek a szemei.* - Jack... vagy ki a franc vagy... A Laura-klón velünk van? *Közben már markolja meg a botot, fejével az alagút felé intve.* - Laura-klón. Arról. Ugyanilyen mesterségesnek tűnik, és egyelőre nem tudom, mit akar.

Vendég

*Amikor feltűnnek a klónok csak félrebiccenti a fejét, amikor látja, hogy Jack kettőpontnulla irtani kezdi őket, nem dobja el a tőrt. Inkább magánál tartja, talán még szükséges lesz a későbbiekben... Hallgatja "Jack" szavait, mire egy kicsit bambán néz a férfire, de aztán megrázza a fejét és csak bólint.* -Értem. *Mondja a lány... Ugyan, de hogy érti, de hát most mit mondjon? Valahogy túl lassan jut el az agyáig mind az ami történik. Rosetta szavaira a lány pislant és csak bólint egyet, az asztal alatt(Márha egyáltalán leülnek, meg ha van ott asztal...) viszont megszorítja a lány kezét egy amolyan nyugi stílusban.* -Ki az az Ő? *Kérdezi meg a lány is, miközben zöld tekintetét a hasonmásra, vagyis erre a hapsira veti. Arira pislant, hogy lát-e talán valami a belső szemeivel... De különösebben nem mond semmit, helyette inkább újra a hapsikára néz. Várja annak a szavait és reméli, hogy el is mondja...*

Tárgy: Re: Belsirion - Homály alagútjai Szomb. Ápr. 23, 2011 7:47 pm

*Mindenki kicsit zavart, a teremtményen kívül. Ari kérdése, hogy hogyan alkottak, igazából annyira nem érdekli, mert tudja, hogy Vanessával is valami ilyesmi történt, bár sokat nem találkozott azok után a lánnyal, és már egy éve el is tűnt, de a gyógyító-anyagmágusok talán képesek testet létrehozni. Mikor meglátja a saját magát, az az első, hogy a mai Rosettát látja e, vagy a jövőbelit, ezt szépen végigméri, miközben akkor már inkább varázslattal záporozza őket, hogy el se érjenek a teremtményig, aki tökéletes harcosnak tűnik.* - Ki az az Ő! Mondd meg, hogy ki fog az életünkre törni, és akkor fel tudunk készülni, talán már most. Megakadályozni... Olyan erősek vagyunk, hogy ennyi erőt tudtunk adni neked? *Kérdezi a Jack.2-től, mikor lassan arrébb vonulnka és a burok köréjük kerül.* - Elérted, hogy bízunk benned, de mondd el a legfontosabbakat... Ki az?... *Kérdezi újra, a tekintete kissé riadtabb már, és talán idegesebb is. A fegyvereket a kezéből nem engedi le, akármilyen erős is ez a lény és a mágiája, bármi megeshet.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Az alagút végén Arianák, Rosetták, és Susanok tűnnek fel. Afféle klónok, de Jack 2. szépen írtja őket, ami nem nehéz, mert nem túl erősek, vélhetően ez csak egy első hullám. A klónok szétesnek, és valami tökszerű zöld ragacs marad utánuk. Jack 2.0 a lányok felé fordul.* Azért alkottatok, hogy szükség esetén vissza tudjatok küldeni, ha egy adott körülmény beigazolódik. És megtörtént. A jövőben nagyhatalmú varázslók lesztek, ezen a féltekén talán a legerősebbek, igazi vezetők. De ő az életekre tör, mint ahogy már megtette egyszer, régen. Akkor nem sikerült neki, ezért ma ismét megpróbálja. *Kiérnek az alagút végén, és a mágikus lény egy burkot von köréjük, le tudnak ülni, hogy esetleg beszélgessenek. Arinak látomása támad, Laurát látja, szintén idősebben, aki feléjük tart a folyosó végén, szabad szemmel azonban még nem látni.*

Vendég

*Na, remek. Belementek a játékba, viszont "Jack" elárulja, hogy a jövőből jött... Tehát tudja, hogy ők múltbeliek, és nem értik a dolgokat, ergo nem kell játszaniuk. Tehát...* - Mi a frászért vagyunk a jövőben tábornokok? *Csúszik ki a száján, mikor már nem kell bent tartania.* - Mármint... minek a tábornokai? Vagy... *Persze közben szedi a lábát a férfi mellett, a kardot meg azért hozza magával, de inkább a botot helyezi előtérbe.* - Készen születtem. Miféle lény vagy? Hogyan alkottunk meg? *Pereg a nyelve, záporoznak a kérdések, miközben már hunyja be félig a szemeit, hogy a harmadikat ki tudja nyitni. Kezében a bot, és figyel a támadásokra, hogy azonnal küldhesse az ellentámadást, vagy vonhassa fel a védekezést... De amíg nem látja, mi jön, nem támad azonnal.*

//Látnok 4. szint, előrelátás: 1-2 másodperccel előre megérzi a rossz szándékot, ki tud térni időben, tudja milyen irányból is kitől származott a fenyegetés//

Vendég

*Persze a szöszi is magához vesz egy tőr szerű kard valamit. Mondjuk nagyon nem az ő dolga az ilyesmi, inkább pálcával szórakozik. Szóval lényegre törve, azért magához veszi a kis kardocskát, majd lassan követni kezdi a férfit. Hallgatja annak a szavait, mire csak pislog egy párat.* -Öhöm... *Mondja a lány, majd, amikor a férfi azt mondja, hogy készüljenek a harcra újabb pislogás következik. Most mi csináljon? Hogyan támadjon? Nem valami vad amazon ő, aki csak úgy dobálja a tőröket meg a dárdákat. A pálcáját sokkal jobban szereti. no, meg trükkmesteri képességeire is jobban szeret támaszkodni, mindenesetre a térdeivel kicsit berogyaszt. A tőrt a kezébe veszi, de úgy, hogy azt könnyedén el tudja majd dobni. És vár... Szíve gyorsabb ütemre vált, semmiesetre sem fél, mintha megindulna benne az adrenalin. Maga sem tudja már, hogy mit érez, csak tompán mered előre...*

Tárgy: Re: Belsirion - Homály alagútjai Szomb. Ápr. 23, 2011 7:23 pm

*A koboldlány hallgatja a többieket, meg a robotot is, igazából amit akart, azt pont nem tudta meg. Illetve, na jó, nagyon sok mindent megtudtak, de azt nem, hogy kik...* - De kik jönnek? Kikre készüljünk? Mivel támadjunk? *Kérdezi meg, még mielőtt átlépne az ellen, hiszen nem mindegy, hogy pálcával támadjon, vagy karddal támadjon, vagy mi a frásszal támadjon. Az összes tárgyát beizzítja és átszámolja, hogy időben tudjon mindenre lépni. Az íjat inkább félreteszi, marad annál, amit ismer és tud, a tőrjénél, és ha kell, akkor a pálcájával idéz meg fegyvereket SHE-ből, dárdát, robbanás, valami csak segít. Beáll egy csöppnyi harci állásba, kicsit állatias, várva a vetődést, elugrást, kitérést, de segond, csak nem veszi észre túl sok ember.* - Nagyon remélem, hogy azért nem alkottunk a képére, mert már nem lesz közöttünk... *Mondja a robot felé, hiszen ettől egy csöppet nagyon tartana. Hiszen ha köztük lenne, nem néznék a Jack 2.0 arcát, hanem inkább az igaziét néznék. Mivel nem tudja kit várjon, egyik kezében dobótőr, hiszen mindig is balkézzel dobott, másik kezében pálca, ugrásra készen.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Nem akad fel a lányok értetlenkedésén. Átveszi a köpenyt, és az egyik vitrinben talál katonai rucit, azt magára is ölti. Az alagút vége felé int.* Induljunk, út közben mindent elmondok. *Rohamléptekben elindul, de csak annyira gyorsan, hogy a többiek tudják követni.* Ti küldtetek vissza, hogy segítsek. Azért ezt az alakot viselem, mert felnőttkorotokban mindhárman szorosan kötődtetek ahhoz, akire hasonlítok, és vélhetően ezért döntöttetek ilyen kinézet mellett, amikor megalkottatok. *Ahonnan jöttek, újabb villámlás veszi kezdetét, mire Jack 2.0 bólint* Megjöttek, készüljetek a harcra!

Vendég

*Hátrahúzódik, mikor a férfi feleszmél, de az láthatóan nem akar ártani nekik, vagy ilyesmi. A mesterségesség, a túlzottan sütő mágia...* ~ Na várjunk. Ez tuti nem Jack. - Jé, észreve... - Az egy dolog, hogy tábornoknak hív, harmincéves, meztelen, és egyéb dolgok, de... megtiszteltetés, hogy találkozhatunk? Ennek annyi köze van Jackhez mint nekem a húsvéti nyúlhoz. ~ - Ha ő legalább harmincéves, akkor ezeknek a tábornokoknak, akiknek minket néz, nem kéne szintén idősebbnek lenniük? *Kérdezi meg kicsit a fogai között szűrve a két lánytól, persze közelebb sétálva hozzájuk. Szépen, halkan, hátha a fegyverekkel foglalkozó "Darkfield" nem veszi őket észre.* - Hát, amint látja, elég sokféle. Például számszeríj és kard, de ahogy látom, azt talált is. Elismételné a feladatot és a tervet még egyszer, csak hogy minden világos legyen? Jobb biztosra menni. *Késztetést érez, hogy angyalian mosolyogjon, de végül ő is inkább ugyanolyan semleges arckifejezést vesz fel, mint a férfi. Örül, hogy Rosetta is kanyar nélkül belemegy a játékba - ő maga már megtanulta a leckét, játszd a szerepet, amit rádosztanak. Bár... úgy, hogy nem egészen vágja, mi a szerepe, ez kicsit nehéz lesz, de majd nagyon igyekszik. A fegyverek között válogat, de igazából fizikai fegyverhez körülbelül semmihez nem ért, szóval egy valahol a tőr és a kard fogalma között elhelyezkedő pengét választ ki, elvégre a tőrrel legalább tud bánni. Valamennyire.*

Vendég

*A férfi felébred, mire a lány csak nyel egyet. Nem, nem fél inkább csak izgatott meg azért na... No, meg persze, hogy nem tudja, hogy Ariék mire gondolnak elvégre ő csak egy egyszerű diák lány a Nezabar falai között. Amikor a férfi azt mondja, hogy tábornok kicsit meglepődik. Kicsit nagyon... Amikor a férfi feláll, akkor a lányokra pislant, de, majd a "bácsikát" fogja nézegetni khm... Mindenesetre csak felkapja a köpenyt, majd a férfi felé nyújtja.* -Tessék. *Mondja a lány, majd amikor a férfi kivesz egy kardot meg egy íjat Rosettára pislant. Színészkedni még mindig tud, az megy neki szóval csak határozottan odalép a férfihez.* - Miben kell segíteni? *Teszi fel a kérdést, zöld szemeit a másikra veti és nézni kezdi. Látja rajta, hogy nem emberi, de egyenlőre nem tesz semmit. Fejében csak úgy pörögnek a gondolatok, hogy vajon mit kéne tenni, de egyenlőre nincs nagyon ötlete...*

Tárgy: Re: Belsirion - Homály alagútjai Szomb. Ápr. 23, 2011 6:58 pm

*Hallgatja Susan és Ari válaszát, miközben ugye letakarja a férfit. Kicsit tanácstalannak tűnnek, de annyi már biztos, hogy az eset előtt nem fognak elsétálni. Ari szavai arról adnak tanúbizonyságot, hogy egyetértenek, ha nem is tudja Ari, hogy ő is éppen erre gondolt. Mikor az alak magához tér, és eléggé furcsán szólítja meg őket, vált egy-egy pillantást a lányokkal, és az arcát elkomolyítja, próbál játszani. Nem profi színész, de hogyha ilyen stílusban beszél velük ez a Jack-hasonmás, akkor ki tudja, hogy hogyan fog beszélni, hogyha ellenkeznek. Nem ismeri a Terminatort, pedig ez a szitu egy kicsit nagyon baljósan arra van kiélezve. Szóval mivel nem ismeri, alkalmazkodik, úgy is erről híres. Beépülés, alkalmazkodás, megalkuvás, békekedvelő egyed.* - A ruha egység elakadt, nem tudunk ruhával szolgálni, ez a köpeny mind, amit viselhet. Milyen ellenségek közelednek és mit kell tennünk? *Mondja, komolyan, miközben magában legszívesebben felröhögne, olyan kétes ez a helyzet. A felfegyverkezést figyeli, ő maga csak úgy csinál, mintha fegyvert választana, és vaktában kivesz egy íjat, ha van még, más fegyvere mind van.* - Honnan, kik, és mikor, mi célból? *Katonai, tömör kérdések és fogalmazás. Reménykedik,hogy a többiek is alkalmazkodnak, vagy ha nem ,azzal se rontanak el semmit.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A férfi feleszmél, tényleg pont olyan mint Jack, csak jó pár évvel idősebben. Viszont látszik rajta valami mesterségesség, szóval tutira nem ember. Nem lepődik meg, hanem teljesen semleges pillantással néz végig a három lányon.* Ravenwood, Waylan, és Watson tábornokok. Megtiszteltetés hogy ismét találkoztunk. *Feláll, és álszemérem nélkül kérdezi meg.* Ruhát hol kapok? *Néz rájuk kimérten, és amíg válaszolnak, addig folytatja.* Biztonságos helyre kell mennünk. Milyen fegyverek vannak itt? *Lép közelebb a vitrinekhez, és kivesz egy hatalmas számszeríjat, meg egy kardot.*

Vendég

- Az a fránya koboldvér. *Nevetgél kicsit, de persze nem sértően mondja, vagy ilyesmi, inkább barátian cukkolva. Elvégre... Rosetta már nem is csak kobold. Aztán hirtelen megérzés, csak hogy valami történni fog... majd már jön is a szikrázás, és a megjelenő kapu. Megszorítja a látnokbotot, ami persze vele van, és figyeli, ahogy az alak kiesik a kapuból.* - Aligha lehet jövőbeli Jack. Legalábbis... nem hiszem. *Nem fejti ki, hogy azért nem hiszi, mert a vámpírok nem igazán öregszenek... Rosetta alighanem úgyis tudja, mire gondol.* - Az apjának pedig nekem túl fiatalnak tűnik. Vagy az apja a múltból... nem, az már túl kacifántos, és kéne lenni daimónjának is. *Kicsit közelebb sétál, de hagyja, hogy Rosetta leterítse a férfit, azért nem harmincéves pasikat fog bámulni... khm.* - Kéne... de csak óvatosan. *Feleli arra, hogy felkeltsék-e, és kicsit lehajol, hogy óvatosan megrázza a férfit. Látnoki képességét persze izzítja, az első gyanús mozdulat előtt ugrik hátrébb. A vérfarkasi gyorsasága is megvan hozzá, na meg ugye előre is érzékel elvileg, szóval csak nem lesz baj. Ha meg véletlen mégis, akkor majd lecsapja a férfit reflexből. Vagy fejbevágja a bottal, hirtelen nem is tudja, melyik lenne az erősebb. Khm.*

Vendég

*Ahogy ácsorognak meg nézelődnek egy másik lányka is betoppan. Zöld szemei a másik lányra siklanak, majd csak mosolyogva biccent neki.* -Üdv. *Mondja a lány, úgy látszik ma ilyen semmilyen kedvében van. Csak úgy van magának... * - Én sem igazán. *Mondja, miközben a vállait is egy picit megvonja, majd az újabb kérdésre csak válaszol.* - Igazából csak sétálgattam. Nem is néztem, hova megyek. *Mondja halkan, miközben az egyik vitrinhez lép. Mindenesetre halkan dúdolgatni kezd, úgy látszik el van... Rosetta szavaira még mosolyog egy aprót, de amikor villámok kezdenek el "csapkodni" akkor hirtelen felkapja a fejét, majd a lányokra pillant. Hát ő nem vérfarkas meg semmi se, de erő benne is van. Mindenesetre ő csak az alak fejét kezdi el forgatni nézegetni. Arra, hogy meztelen lenne az alak, nos inkább csak elkapja a tekintetét. Ő nem tudja, hogy Jack vámpír... Sőt, igazából Jackről voltaképp semmit nem tud, nem igazán volt alkalma megismerni a fiút...* - Szerintetek? *Kérdezi, halkan, miközben egy sóhaj hagyja el a száját.* -Olyan, mintha Darkfield lenne. *Mondja a lány, azért a vonásait csak megismeri. Rosetta kérdésére csak bólint egyet.* -Nem hagyhatjuk itt. Vagyis én nem hagynám itt. Meg, így nem is sok mindent tudunk belőle kiszedni. *Mondja a lány, miközben kérdőn pillant a másik kettőre.*

Tárgy: Re: Belsirion - Homály alagútjai Szomb. Ápr. 23, 2011 6:34 pm

- Szia Susan. Szia Ari, igen, érdekes hely. Tudod, a koboldokból sose veszik ki a relikviamesterség. *Mondja mosolyogva, habár a képességgel nem él már, attól még kobold maradt. A hirtelen villámszórásra, reflexszerűen vesz fel egy villámpajzsot, de ez jelen esetben nem is fontos, szóval nem ásolgatok varázsigéket. Aztán mikor látja, hogy nem támadó irányú ez a villám, hanem egy kapu nyílik meg, azonnal Susanre és Arira pillant. Az előrebukó alak nem tűnik első pillantásra ártalmasnak, de ez persze lehet azért is, mert eszméletlen. Óvatos léptekkel közeledik, miközben a pálcája előtérbe kerül.* - Mi a fene?... *Kezd bele, ennél csúnyábban úgy se tud beszélni, szóval ez kifejezi minden döbbenetét. Ugye az erőkesztyű-vérfarkasság miatt nem egy gyenge koboldról van szó, szóval úgy forgatja a testet, hogy lássa az arcát, a ruhátlanságra meg kissé köhintve vesz elő a táskájából egy köpenyt és ráteríti ruha gyanánt. Más nincs nála, csak egy plédszerű köpeny. Nem, nem a kristálytölgy köpenyét teríti le, csak egy simát.* - Szerintetek?... *Kezd bele, majd sóhajt.* - Nem lehet Jack. A jövőből? Vagy egy alakmás, vagy az apja, nem ismerem az apját. Felkeltsük? *Meglepően könnyen mondja ki, hogy Jack a jövőből, de nem bízik ennek valóságában, hisz annyi féle csapda élhet. ÉS amúgy is... Fogalma sincsen, hogy a fiú vámpírként mennyit öregszik, szóval ha 30 éves, lehet már túl öreg és nem is lehet vámpír, tehát nem is lehet Jack. Szal mértéktartás az ismerkedéssel.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Az alagúton hirtelen szikrázás veszi kezdetét, mindent átütő villámszórás, melynek közepén egy kapu materializálódik. A közepén tojás alakú gömb, melyből egy alak esik ki a földre, és a kapu eltűnik. Ha odamennek megnézni, láthatják hogy az alak férfi, olyan harminc körüli lehet, teljesen ruhátlan. Nagy nehezen ismerik fel benne Jack vonásait. Az illető mindenesetre most eszméletlen.*

Vendég

*Úgy látszik, ma már csak ilyen ex-főhadiszállás napja van, ugyanis az Eramir torony után néhány órával a belsirionosok volt főhadiszállására keveredik. Ezeken a helyszíneken még nem járt sokat, hiszen kevesebb ideje volt. Ugyanúgy farmernadrágban és fekete pólóban van, nem öltözött át, hiszen nem volt rá oka. Békésen sétálgat, és a fegyvercsarnokba érve rögtön ismerősökbe fut.* - Sziasztok! *Köszön vidáman a két lánynak, majd ő is a fegyverek, vitrinek felé fordul.* - Huh... Itt még alig jártam. Egész szép dolgokat gyűjtöttek össze... Kár, hogy nem tudok ilyesmivel bánni. Titeket mi szél hozott? Valami különlegesebb, vagy csak sétáltok?

Vendég

*Kop-kop-kop-kop... Hallatszik az egyenletes ütem, ahogy egy szőke hajú lány sétál végig a folyosón. Egy fekete feszülős naci van rajtam, mely formás kis alakját szépen kiemeli, felül egy egyszerű trikót visel. Zöld szemei tompán merednek előre ahogy ballag, mellette a fossza lépdel. Nem szólnak egymáshoz még gondolatban sem. Most nem, most valahogy csendre vágyik a lány. Szinte nem is figyeli, ami körülötte van... Csak némán lépdel előre, hogy fél-e? Nem, nem igazán, sőt ha lehet ilyet mondani még vonzza is ez a homályos alagút. Egy sóhaj szakad fel a tüdejéből, majd egy alakot pillant meg. Lépteit felgyorsítja, majd a kis kobold felé veszi az irányát.* -Rosetta? *Kérdezi, mikor odaér. Arcán egy halovány mosoly jelenik meg, miközben megáll a másik előtt.* - Érdekes hely nem? *Kérdezi a lány, miközben zöld pillantása végigsiklik a folyosón. Talán csak most nézi meg igazán, hogy hova is jött.*

Tárgy: Re: Belsirion - Homály alagútjai Szomb. Ápr. 23, 2011 6:11 pm

*Már elég rég óta nem jött be a kúriát felderíteni, elég volt neki a kinti természet, és mindaz az új, amit kint lehet találni. Hiszen mindig olyan sokmindenbe fut bele az ember. Most viszont a kúria mélyére ereszkedett, a labirintusba. Nagyokat sóhajt, mert érzi, hogy távolabb van tőle az a fajta természeti erő, amire támaszkodni szokott. De nem baj, nem vészes, nem fél. Csak ez valamiféle nyomasztó érzést kelt benne. Kíváncsisága mindezt jobbára elnyomja, és úgy bóklászik az alagútban erre arra, hogy mi az, ami a Belsirionos diákokat jellemzi. Mert hát ez volt hajdanán a Belsirionosok folyosója. Nézelődik a folyosókon erre arra, minden kiszöggeléshez bekukkant, a vitrinekbe, fegyverekhez, kíváncsian végigtekintve, milyen harcosi múlt van itt szem előtt.*

Vendég

//fagy//

» SOS Belsirion
» Belsirion Hangulatszoba