Ködfenyves

Vendég

First topic message reminder :

A kúriától egyik legtávolabbi ponton helyezkedik el, a Tölgyestől északi irányba. Bár a terület nem olyan nagy, mint a Tölgyes, de azért itt is elég sok időt lehet tölteni bolyongással. A fenyvesbe egy aprócska ösvény vezet a kúriától. Tudni fogod, mikor érsz oda, hisz a terület határát a nevéből adódó öreg, de csodaszép fenyvesek takarják. Gyönyörű szép, főleg télen, mikor minden fehér, de a fák ledobva zöld színezetüket aranyban pompáznak. Viszont ennek a helynek van egy elég különös időszaka is: ez az este hat órától reggel öt óráig terjedő időszak. Ilyenkor ugyanis a különösen tiszta és szép erdőre sűrű köd ereszkedik - szinte a semmiből jelenik meg, és a reggeli órákig meg is marad. Vigyázat, ilyenkor könnyű eltévedni, s bár lehet, hogy a fenyves eleje még a kúria területén van, de a másik oldala már erősen az Árnymadarak mocsarát súrolja. A köd leszálltának ideje alatt néha-néha furcsa hangokat hoz magával a szél, ami becsapós is lehet, de hát ki tudja, éppen minek a hangját fújja magával a távolból…
kép by Timothy Waylan

*Mikor hallja a rossz hírt még jobban elkomorodik.* -Részvétem. Bizonyára nagyon szeretted őt. *Lina vállára teszi a kezét. Tényleg sajnálja a lányt. Egészen megkedvelte, és szegényt annyi csapás érte mostanában. Liza megjegyzésére egy félmosolyt erőltet az arcára.* -Köszönjük. Tényleg nagyon aranyos, de soha ne tévesszen meg a külső. *Szólal meg halkan, titokzatosan. A képre ő nem néz rá. Annyira nem akar Lina magánéletébe kotorászni. Mikor hallja hogy ketten maradtak testvérek csak a fejét csóválja.* -Figyelj, tudom hogy nem ismerlek még annyira, de nagyon megkedveltelek. Ha bármiben, tényleg akármiben segíthetek nyugodtan szólj. *Ajánlja fel a segítségét, majd megpróbálja támogatni Linát mielőtt megint összeesne.* -Sajnálom. Tényleg nem akartam ennyire tapintatan lenni. Szegény kislány. Tíz évesen nehezebb lehet neki feldolgozni. *Bámul maga elé, majd elővesz a zsebéből egy ruhazsebkendőt. Szépen fehér színe van és enyhe gyöngyvirág illatot áraszt.* - Tessék. Vedd el.*Nyújtja oda a prefektusnak a zsepit. Nem gondolta volna, hogy prefektusokat fog vigasztalni.* - Mióta ismeritek egymást? *Kérdez rá a fél-véla, mert hamar rájön, hogy Liza Lina barátnője.* - Szerintem nem sokan.*Válaszol Lizának, majd Linához fordul.* - Amíg nem találsz valakit hagyd, hogy a barátaid támogassanak. Engedd hogy segítsünk neked. *Mondja nyugodtan, bár ő nem tudja, hogy Lina barátnője-e, de most belvette magát.*

//Fagy, elveszett egy Lina//

Tárgy: Re: Ködfenyves Pént. Okt. 14, 2011 8:03 pm

* Daran hallja a placcsanást de Lorrt sehol nem látja. Gömbi ott lebeg mellette majd hirtelen megszólal.* - Daran, ne aggódj Lorr miatt ott van a vízesés alatt. Gyere velem, én majd a nyomára vezetlek.* Daran nem bízik a gömbökben, nem mintha valaha is beszélgetett volna egyel de azért követi hátha időközbe megpillantja Lorrt. A víz csak a derekáig ért így kényelmesen tudott sétálgatni benne. Egyedül volt a gömbbel. Igazából nem is zavarta, mert nem fél t egyedül, hanem inkább az zavarta hogy Lorr is egyedül van. A gömb tovább lebegett a vízesés felé, Daran pedig követte. De gömbi megtorpant a a levegőbe és ismét megszólalt, lágy, édes hangon.* -Daran! Lorr bajban van. Elmondom neked mi vagyok. A jóságos szellemek küldtek a segítségetekre. De a gonosz szellemek gömbje, aki pont olyan mint én a halálba csábítja Lorrt. Meg kell mentenünk. Siess a barlangba.* Daran megszaporázta a lépteit, s remélte hogy bízhat a jóságos gömbben.*

Tárgy: Re: Ködfenyves Pént. Okt. 14, 2011 7:48 pm

*Mikor Lorr nagyjából felmérné a helyzetet, hogy éppen hol is vannak már egy újabb esemény történik. Csak annyit hall, hogy Daran a háttérből megszólal és annyit mond, hogy majd találkoznak.*-Tessék? Miért? Hová, hová mész? * Kérdez rá az ilyedt vörös lány nyomatékosan. De mire rájönne, hogy ezt miért is mondta Daran már megis kapja a választ.*-Áááááááá. Te jó ég. Majdnem szívrohamot kaptam. Daran? Daran itt vagy?* Sajnos Darant épp nem látja, de gömbi pont előtte van. *~Most mit csináljak? Megkeressem Darant vagy pedig menjek gömbi után? És ha valami baja esett? Te jó ég.* Lorr már majdnem teljesen kétségbeesik mikor gömbi visszhangzó hangon meszólal. *-Gyere. Daran már vár rád.*-Tessék? *~Most mitévő legyek?

Tárgy: Re: Ködfenyves Pént. Okt. 14, 2011 7:35 pm

*Daran kellemesen ellubickol még Lorr tétovázik. De végül a lány beadja a derekát és bemászik Daran mellé.*- Ott ahonnan én jövök ez meleg víznek számít.* Nevet.*- Jaj, gyere. itt vagyok melletted ne félj.* Úszva elindulnak hát a gömb után. csak úsznak, és úsznak mikor hirtelen Daran feje kibukik előre felé a vízből és ijedten tapasztalja hogy egy vízesésbe úsztak. * - Lorr ne ijedj meg ha most eltűnök.* Kiáltja Lorrnak aki pár méterrel mögötte halad.*- te is jössz majd utánam! Lent találkozunk.* Daran hirtelen eltűnik és csak zuhan lefelé a víz felé a gömb után.* -Wúúúhúúúú! Jeeeeeeh!* Nagyon élvezi a helyzetet mikor egyszer csak placcs, földet ér, úgy értem vizet ér és elsűjed. Felúszik a felszínre és meglátja hogy a kis Gömbi a vízesés mögé száll.*-~ Biztos van ott egy barlang.* Gondolja de bevárja Lorrt.*

Tárgy: Re: Ködfenyves Pént. Okt. 14, 2011 7:27 pm

*Olyan hirtelen történnek az események, hogy Lorr felsem tudja fogni. Az előbb még mellette álló Darant hirtelen lerántja valami a vízbe. Mivel a gyors történések miatt még egy éppkézláb ötlet sem jutott az eszébe így elkezdett hangosan kiáltozni.*-Daaaaraan? Halihó? Légyszíves azonnal gyere vissza. Aztán közelebb hajol a vízhez, olyannyira, hogy már majdnem belecsúszik, úgyhogy gyorsan vissza is mászik a partra, és szerencséjére a barna hajú lány tüstént előkerül.*-Hogy gömbi? Komolyan? Tessék? Te most komolyan azt akarod mondani, hogy vegyem le a cipőmet és másszak bele a jéghideg vízbe? Ugye ezt te sem gondoltad komolyan? *Aztán valamilyen hirtelen felindultásgból Lorraine leveszi velúr cipellőit, szépen leteszi egy nagy fához, és bemászik a vízbe.*-Brühhü.... Ez iszonyúan hideg, hogy a francba tudod ezt elviselni. De nincs több tétovázni való idejük. Gömbi egyszercsak megindul. És ha a két lány követni akarja rögtön nekik is elkell kezdeniük úszni. *-Jajj itt a víz alatt alig látok. Kérlekk ne hagyj itt egyedül.* Siránkozik Lorraine. Ilyen helyzetekben egyszerűen sosem tudja megőrízni a hidegvérét.*

Tárgy: Re: Ködfenyves Pént. Okt. 14, 2011 7:01 pm

- Hát persze hogy!* Lelkendezett Daran. Imádja a kalandokat, még a veszéjeseket is. *- nem tudom.* rázza meg a fejét Daran majd Lorral együtt futni kezd ˇgömbi ˇután. Gömbi egy patakba száll. Daran hallja hogy Lorr kérdezgeti, de nem nagyon figyel oda, lassan a patakparthoz sétál, leguggol és belepillant a kristálytiszta vízbe. Ekkor hirtelen valami elkapja Darant és berántja a vízbe. Érdekes de a lány tud lélegezni a víz alatt, és ha kinyitja nem csípi a szemét. Körül néz és meglátja a gömböt. Az ott lebeg pár métere előtte. Felúszik és kibukik a vízből.*- Lorr! Kapd le a cipődet és gyere! Látsz és kapsz majd levegőt a víz alatt. Megtaláltam gömbit!* Tovább lebeg és várja hogy Lorr vele tart e vagy egyedül kell folytatnia az útját a rejtéjes gömb után.*

Tárgy: Re: Ködfenyves Pént. Okt. 14, 2011 6:53 pm

*-Nahát tényleg? Tényleg velem jönnél? Ez remek hír. Akkor szerintem induljunk is.* Mondja Lorr, majd Darannal együtt követni kezdik a gömböt.*-Mint a főnix?Tényleg. Igazad van. És szerintem hová vezethet minket? *A gömb időközben egyre gyorsabban kezdd száguldozni. És Lorr megkéri Darant, hogy fussanak utána. Mikor végre megáll a fénygömb egy kis pataknál. A gömb amit időközben Lorr elnevezett gömbinek beleszállt a patakba és ismét porrá lett. *-Lehet, hogy ez a következő nyom nem gondolod? Csak megkéne találni. De azis lehet, hogy ez az egész teljesen értelmetlen volt és arra ment ki, hogy eltévedjünk az erdőben? Te mit gondolsz? És most mit tegyünk.* Kérdezi Lorr tanácstalanul Darant.

Tárgy: Re: Ködfenyves Pént. Okt. 14, 2011 6:37 pm

*Daran ahogy megpillantja a gömböt felpattan a helyéről.*- Megtébolyodtál? Épp ideje a kalandozáshoz.* Elneveti magát, majd lekapja a cipőjét és lerakja a táskája meg a könyve mellé a fa tövébe, majd megfogja Lorr kezét.* ~ De furcsa ismét érezni valaki bőrének a puhaságát.* gondolja. Daran ugyanis már három éve nem ért hozzá emberhez. Valahogy nem vitte rá a lélek, de most mégis képes volt erre. Szóval megragadja Lorr kezét és követni kezdi a gömböt, ami csodaszép hangot hallatva csalja őket egyre beljebb az erdőben. A hang Darant a főnix énekére emlékezteti leginkább.*- Lorr ez a hang olyan mintha a főnix énekelne.

Tárgy: Re: Ködfenyves Pént. Okt. 14, 2011 6:21 pm

*Figyelmesen hallgatja Darant mikor megpillantja, hogy a kezén ismét kötés van, de már nincs is ideje erre figyelni mivel a fénygömb ismét megjelenik az orruk előtt, de ekkor már nem csak láthatják hanem a hangját is megcsodálhatják. Egy nagyon szép tiszta csengő hang jön ki a furcsa kis gömbből. Se nem éneknek, se nem beszédnek nem nevezhető. Lorr felajánlja, hogy kövessék azt a valamit.*- Nincs kedved követni? Vagy inkább a könyvedet olvasnád tovább? Teljesen megértem, ha ezen a hűvős estén nincs kedved újabb kalandokra szert tenni.* Majd megpróbál nagy szemekkel és vágyakozó tekintettel nézni Daranra, hátha a lány észreveszi, hogy Lorr mennyire is szeretné ha vele tartana.*

Tárgy: Re: Ködfenyves Pént. Okt. 14, 2011 6:09 pm

*Daran békésen olvasgat mikor egy világító kis gömb tűnik fel és tűnik el olyan gyorsan ahogy megjelent, majd szinte azonnal az eltűnés után egy Daran számára ismerős lány jelenik meg. Felnevet, mert emlékszik milyen kis esetlen - tiszta jóindulat- Lorr. De talán épp ezért kedveli.*- Igen Lorr, láttam. Elég különös de én magam sem tudom. Talán ha újra feltűnik követni kéne. Amúgy szia!* mosolyog a lány* Köszi. Az unokatesómtól kaptam egy féléve. AZóta egyszer sem volt rajtam de most csak ezt találtam. Interjú egy zombival.* Felnevet, és lerakja a könyet.*

Tárgy: Re: Ködfenyves Pént. Okt. 14, 2011 6:03 pm

*Lorr fáradtan megy a ködfenyvesbe. Hosszú volt ez a nap. A szobájába viszont nem akar visszamenni, mivel a délután folyamán majdnem leégette azt egy apró baleset következtében. És még mindíg füst szag terjeng a szobában. Amúgy egy lila térdig érő ruha van rajta aminek a felső részét csipke borítja. Illetve egy fekete boleró, mivel már elég hideg van. Haja pedig szokatlan módon kivan vasalva, ami különösen jól áll neki. Leül egy padra, majd kifekszik rajta. Persze csak azután, miután leterített rá egy pokrócot. Nem akar a gyengélkedőn kikötni. Már majdnem elalszik, mikor arra lesz figyelmes, hogy valami erősen világító fény belevilágít a szemébe. Aztán kinyitja és kék szivárványhártáyin keresztül megpillant valami egészen érdekeset. Egy gömb alakú fényes dolog az. Aztán az a furcsa valami elkezd mozogni Lorr pedig úgy dönt, hogy követi a fényt. Alig megy valamit, mikor a gömb semmivé lesz és Lorraine megpillantja Darant.*-Ó te jó ég. Te láttad ezt? Vajon mi lehetett ez? Jajj amúgy szia. Már köszönni is elfelejtettem a meghökkentségtől. De szép ez a selyeming. Honnan van? És mit olvasgatsz éppen?

Tárgy: Re: Ködfenyves Csüt. Okt. 13, 2011 12:10 pm

* Daran fekete hosszú csőfarmert, egy sötétkék selyeminget és egy magas szárú szegecses bakancsot visel. Az ing alatt jól látszik hogy a bal alkarja be van fáslizva. Egyedül szeretne lenni egy kis ideig. Úgy dönt kisétál a ködfenyveshez. Mikor oda ér leül egy fenyőfa tövébe, előhúz a kis oldaltáskájából egy könyvecskét. A könyv barna bőr kötésű volt, és hatalmas, cikornyás betűkkel az volt ráírva hogy Interjú egy zombival. *

Vendég

*A görényt nem különösebben izgatja, hogy még egy ember utálja őt. Ő se bírja Lorrt, Lorrnak nem kötelező, hogy kedvelje Spy-t.* -Hááát úgyis mondhatjuk. Nem bocsájtkozom egy éjszakás kalandokba. ~ Szinte mindig azokba keveredsz Crine. *Antoine önelégülten vigyorog, majd gyilkosan rámered a görényre. Még szerencse, hogy Lorraine nem hallja miről beszélnek. Az emléktörlő bájitalt nehéz lenne beadni a fiúnak, mert mindig csak a saját italát issza...* -Nyest háló, bal oldal. Megjegyeztem. *Halványan elmosolyodik, de Lorr ne lepődjön meg, ha Antoine mégis felbukkanna ott éjnek éjvadján...* -Ismered Mareaut? Nocsak... Amúgy igen. Mivel az ő kedvéért szervezzük a programokat. Kicsit depis, és fel kell vidítani mielőtt kinyírna valakit...*Vonja meg a vállát, aztán a továbbiakra nem is tud reagálni, mert Lorraine lelép.* - Hát ez mi a franc volt? -Passzolok Crine. -Akkor menjünk át bolyongóba... *Vonja meg a vállát a srác, majd előveszi egy szál cigit, és meggyújtja.*

Tárgy: Re: Ködfenyves Vas. Okt. 09, 2011 4:08 pm

*Lorr sehogy sem tud kibékülni azzal az átkozott kis görénnyel, de sebaj nemsokára már úgyis mennie kell. *-Hát rendben szóval akkor te egy megfontolt férfi vagy semmi hátsószándékkal teljesen érthető. *Aztán Lorr, mivel már úgy érzi ennél jobban nem ronthatna a helyzeten és szerinte már nem sűrűn találkozna a fiúval, és ha talán mégis maxumum megitatna vele egy emléktörlő bájitalt így gondtalanul mondja a következő szavakat.*- De ha netán mégis lenne némi hátsószándékod a nyest hálóban lakok bal oldalon. És ezt nem célzásként mondom.* Elcsodálkozik saját magán, de most na mi baja származhatna belőle. Aztán Antoine felhozza, hogy elhívta volna a Jeniliába.*-Úgyérted, hogy Gis is? Hát ez remek. Akkor jó szórakozást velük. De ha nem haragszol meg most mennem kell. Örvendek a találkozásnak és további szép estét.* Ahogy megfordul hosszú vörös hajába beletúr és hátra dobja.*

Vendég

*Hát igen... Ez a sunyi kis görény mindent észrevesz. Persze nem kell vele törődni, soha nem mond semmi lényegeset.* - Nem, szívem, nem lennék kedves. *Pillant gyilkosan Lorraine-re.* -Asszem nem lenne jó, ha összevesznél vele. Nehezen nyugszik le... *Vigyorog még mindig Antoine, Lorraine bemutatkozásán kuncogni kezd. Homlokráncolva hallgatja Lorr további mondandóját.* -Mi?! Dehogy. Akár hiszed, akár nem nem tartozom a csajozósok közé. Nem. Én sokkal de sokkal megfontoltabb vagyok. Hidd el szívesen elkísérnélek, de ha meg szeretném tudni,hogy hol talállak meg akkor nem szükséges tőled megkérdeznem. *Beszél higgadtan, majd a végén Lorraine-re kacsint. Spy csak morcosan néz ide-oda.*-Titkos bájital? Mire kellene az nekem? Az egyik haverom jól ért a bájitalokhoz. Nekem nincs szükségem kotyvalákokra. *Értetlenkedik tovább miközben a görényét faggatja mentálisan. Viszonozza Lorr pillantását, de néhány perces néma csend után a srác fölött figyelő holló Spy-ra pottyant egy levelet.* -Bocs, ez asszem az enyém. *Kapja fel gyorsan a levelet, ami persze hogy neki van címezve. Feltépi a borítékot, és elolvassa a levelet.* -Ezt a pechet. El akartalak hívni ma este a Jeniliába, de úgy néz ki, hogy nem tudok menni, mert összgyűlés van a másodikon. Kár, Marceaunak meg Tristannak is ilyenkor kell programot terveznie.*Csóválja a fejét miközben nagyokat sóhajt. Úgy látszik megint keresztbe tettek neki... Ez van.*

Tárgy: Re: Ködfenyves Vas. Okt. 09, 2011 3:45 pm

*~Hogy ez az izgága kis dög mindent észrevesz. A fenébe.* Húzza fel magát a görény beszólásain, de aztán ismét megpróbál nem tudomást venni róla.*-Figyelj lennél szíves csendben maradni csak egy percre. *Majd miután azt kimondja a fiú felé fordul, aki éppen előbúlyik csuklyája alól és színpadias mozdulattal bemutatkozik. *-Üdvözlöm az én nevem pedig Lorraine hercegnő. *Mondja ki e szavakat pukedlizés közben, aztán hangos nevetésben tör ki.* -Szóval akkor ezek szerint már sok lánynál bevetetted ezt a taktikát ugyebár. Mondd mi a célod vele? Szeretnél hazakísérni? Majd beengedni magadat a szobámba? Vagy egy titkos bályital receptjére lenne szükséged?* Teszi fel a kérdéseket sorjában Lorraine közben pedig kék szemeivel a fiúra tekintget*

Vendég

- Szökni készülsz kislány? Mert akkor mondd meg, hogy szeretnél menni. *Veszi észre a görény Lorraine vészkijáratot kereső mozdulatait. Na igen. Nem hiába hívják kémnek a daimont...* - Lorraine? Gyönyörű név. Illik egy ilyen lányhoz. Igen, feltűnt, hogy francia vagy, és én is az vagyok. *Bókol tovább a Crine fiú meg hevesen bólogat aztán hátralöki a csuklyáját, hogy megmutassa az arcát.* - Antoine Sébastien Crine. Francia hon ifjú lázadója. *Hajol meg színpadiasan a fiú, bár inkább csak viccelődik. Egyáltalán nem gondolja komolyan. Aztán Antoine kis fáziskéséssel reagál Spy-ra.* -Mit mondtam neked Spy? Ne. Beszélj. Tudod, senki nem tudja, de megtanítottam beszélni. Nem szeretném, hogy tudják mások, hogy tud beszélni.* Ugatja le a görényt, majd Lorraine-nek magyarázkodik. Utána a görény ugrál meg mászkál, Antoine pedig nevetni kezd Lorraine reakcióján.* -Igen, te vagy csinos. Miért szerinted a fának beszélek én? *Angyalian mosolyog miközben kacarászik, és a daimon egyből kommentál.*~ Hány csaj bedőlt már ennek a dumának. Istenem... ~ Mi van? Nem hiszünk Istenben. Ne légy hülye Spy. ~ Csak jó volt kimondani Crine. ~ De akkor se hiszünk Istenben... *Újabb elmés társalgás után Antoine vigyorogva válaszol Lorraine kérdésére.* -Egész unalmas volt a napom, míg nem találkoztam valakivel...*Célozgat erősen, majd neki dől az egyik fenyőnek, Spy visszatér a vállára, és végigméri Lorraine-t. Néhány perccel később pedig egy holló ereszkedik az Antoine fölött lévő ágra, és a két diákot bámulja.* ~ Edgar... ~ Hát nem lehet magánéletem?! Kinyírom azt a dögöt... *Morog magában a srác, és igyekszik nem venni tudomásul a madarat.* -Neked milyen volt a napod?

Tárgy: Re: Ködfenyves Vas. Okt. 09, 2011 3:22 pm

*Lorr gyorsan körbenéz szemeivel, hogy megtalálhassa a legygyorsabbnak ígérkező menekülő utat ha esetleg úgy adódnának a dolgok. Aztán odafigyel Antoinrera, dehogy az észrevegye, hogy ő éppen más felé leskelődik.*-Jaaa, hogy a Lorr igen.* A lány ismét mosolyog.*- Amúgy a teljes nevem Lorraine, Lorraine Betranche. Francia vagyok, de ez a nevemből is könnyen észrevehető. Esetleg teis Francia vagy. * Csak most tűnik fel neki, hogy a fiú esetleg Francia, mivel eddig nem igazán ezzel volt elfoglalva, hanem azzal, hogy hogy is menekülhetne el. Utána valahogy ismét előkerül a kis bestia és az erás lány nem jó szemekkel néz rá. Aztán hirtelen elhangzik a fiú szájából a csinos szó. Először körülnéz Lorr, hogy lehet e valaki más akire érthette, de mivel a közelükben a görényen kívül nincs senki és mivel nem hinné a lány, hogy arra a kis idegesítő jószágra érthette így elcsodálkozik. *-Tessék? Hogy én? Na ne nevettess. De azért köszi.* Kicsit elvörösödik a lányka így kezeit orcáira tapasztja, majd hogy elterelje a figyelmét szégyenlősségéről megkérdezi a fiútól *-És amúgy hogy telt a mai napod?

Vendég

*Spy valóban elég idegesítő, de ő csak igyekszik figyelni a gazdájára, ha már a másik ilyen felelőtlen. A görény minden idegenben ellenséget vél látni így hát nem furcsa a viselkedése.* - Óóóó. Igazán nincs mit kedves. *Mosolyog a csuklyája mögött Antoine aztán meghallja Lorraine nevét.* -Lorr? Érdekes... Ez valami becenév? *Érdeklődik kedvesen a fiú. Ismerkedni szeretne, vagy inkább csak flörtölni. Spy még mindig a fején kuksolva sasolja Lorrt.* - Nyugi, nem nézlek hülyének Lorr. Mindenkinek van peches napja. *Egyre szélesebben vigyorog, bár ebből semmit nem vehet észre a másik.* ~ Antoine, te mit vigyorogsz ennyire? ~ Nagyon vicces ez a kiscsaj. *Cseveg a Belsis a daimonjával, mikor Lorraine Spy-ról kérdez akkor felröhög.* -Spy? Dehogy! Spy egy kis kedvenc. Spy-t ajándékba kaptam. *Nevet a srác. Nem olyan hülye, hogy elárulja a görény kilétét. Nem, akkor a gyengéjét tudnák meg.* - Spy kicsit gyanakvó. Ne aggódj, majd kinövi, ha jobban ismerlek. *Zsebre vágja a kezét, és végre valahá megleli a cigisdobozát.* - Nem gond, ha rágyújtok? *Kérdi Lorrt aztán ha hagyják akkor kifújja a füstöt, ha nem hagyják akkor csak a kezében szorongatja a dobozt.* -Mondták már neked, hogy milyen csinos vagy? *Bókol Lorraine-nak ellenállhatatlan hangon. Spy prüszkölni kezd a gazdája fején, majd szépen átugrik Lorraine vállára. A lány válláról leugrik a földre, és felmászik az egyik fára. Egyébként Lorraine-re biztosan emlékezni fog Antoine már csak a nagy esése miatt is...* ~ Spy, mi a rákot csinálsz? ~ Szemmel tartom Lorrocskádat...

Tárgy: Re: Ködfenyves Vas. Okt. 09, 2011 2:53 pm

*Lorr épp felakarna állni mikor az az degesítő görény sompolyog oda hozzá. De Lorr próbál úgy tenni mint aki észre sem veszi az állatot. Aztán a görény mögül előlép a már az imént látott sötét hajú fiú, és udvariasan felsegíti az erás lányt.*-Sziia. * Mondja kissé elhúzottan, mert közben még leporolja a szoknyáját.*-Először is köszi. Másodszor pedig a nevem Lorr. Légyszi ne nézz hülyének, de világ életemben ilyen szerencsétlen voltam. Amikor a lehető leggyorsabban felakarnék szívódni akkor keltem a legnagyobb feltűnést. Amúgy bocsi, hogy megkérdezem, de az az izgága görény a rokonod? Esetleg a tesód? És büntetésképpen görénnyé változtatták? *- Kérdezi, majd elmosolyodik azon, hogy mondhatott ekkora hülyeséget. De végülis már mindegy. Ennél cikisebben már úgysem találkozhattak volna. Ezért a vörös lány mepróbálja a lehető legrövidebbre fogni a beszélgetésüket. Nehogy egy kicsi emléket is hagyjon Antoine-ban, hogy valaha is látták egymást.*

Vendég

*Őszintén szólva Antoine nem vette észre Lorraine-t. Akár egy bombát is robbanthattak volna a srác mellett akkor se törődött volna vele, mert lefoglalja az, hogy Spy-jal veszekedjen. A fiút néha annyira ki tudja akasztani a görény, hogy néha megfeledkezik a külvilágról. Ő igazából ott dekkolt az órán, bár user nem nagyon tudja hogy mi volt... Viszont a Belsistől inkább ne kérjék el a jegyzeteit, mert csak szavakat írt le. Tőle soha nem szoktak semmilyen órai anyagot kölcsönkérni, mert sehogy se tudnak eligazodni az írásán.* ~ Antoine! Antoine nyugi már. Megint felhergeled magad. Hűtsd le magad. ~Csönd már! Fáj a fejem! *Veszekednek tovább aztán mikor zajt hallanak akkor mindketten Lorraine felé fordul. A görény odalohol az elesett Lorraine mellé, és dühös képpel a lányra morog.* ~ Ki ez a csaj? Mit hallhatott?*Fordul Spy Antoine felé, aki odébb löki a daimont aztán kinyújtja a kezét, hogy felsegítse Lorraine-t. Persze a lökést ő is érezte, és a görénytől így is kap mentálisan néhány sértést.* - Jól vagy? Vigyázz, errefelé nehéz haladni. Nem tudod mikor esel hasra. *Beszél Lorraine-hez, nem is hallatszik, hogy ingerült, na meg az arca eleve nem látszik a csuklyától így talán Lorr hátrányban lehet Antoine-nal szemben.* -Hogy hívnak?*Kérdi a Belsis Lorr-tól miközben a daimonját a vállára teszi. Spy felkapaszkodik a srác fejére, és onnan figyeli ugrásra készen az Eramirost.* - Amúgy hogy sikerült ekkorát esni? Még onnan is hallottam, ahol az előbb álltam. Ja egyébként Antoine vagyok. Ez meg a görényem Spy. *Faggatózik, majd lassan eljut a bemutatkozásig is. A "görényem" szóra Spy megint felmordul.* ~ A jó édes nénikéd a görényed Crine! Mégis mit képzelsz mi vagyok én?! *Hisztizik a vadászgörény a Belsis fején kucorogva.*

Tárgy: Re: Ködfenyves Vas. Okt. 09, 2011 2:22 pm

*Lorr idegesen rohangászik a ködfenyfesben ide oda, mivel a múltkori óráról úgymond ellógott, és ha ez kitudódik neki annyi. Főleg ha még azt is megtudnák, hogy miért. Ezért senki nem tudhatja meg. Vagy ha mégis akkor hazudhatja azt hogy beteg. Ami egyébként nem igaz. Lorr tegnap óra helyett egy ártatlan kismacskát ápolgatott a szobájában akinek eltörött a lába. Talán egy egyszerű halandó méltányolná jószándékát a vörös hajú lánykának, de az iskola igazgatói és tanárai aligha. Szóval csak azért van itt, hogy valakitől eltudja kérni a múlt óra anyagát. Az egész fenyvest végig járja, de egyetlen ismerőst sem talál, és ami azt illeti ismeretlentől pedig nem szeretné elkérni. Mégis mit mondana. Szia Lorr vagyok nem ismerlek, de azért ide adnád a múlt óra anyagát? *~Najó azthiszem valami más megoldást kell tanálnom.* Gonolja magában Lorraine, mikor hirtelen egy veszekedésre lesz figyelmes. Egy sötét hajú fiú kiabál egy görénnyel ami elég vicces látványt nyújt.. Lorr csak pár pillanat erejéig figyeli a két civakodót, majd próbálna átvágni mellettük, hogy minél hamarabb eltűnhessen a ködfenyvesből, de sajnos ez nem jön össze. Az erás lány lába belegabalyodik egy letört ágba és hasra esik.*-Ó, hogy esne bele a.....* Majd gyorsan elhallgat és megpróbál feltápászkodni.*

Vendég

*Egy sötét alak és egy még sötétebb daimon kószál a ködfenyvesben. Az idegen a Belsirion szak egyik diákja, aki eléggé zaklatottan cammog a fák között miközben egy vadászgörény rohan utána. A fiú egyébként egy fekete kapucnis pulcsit visel, ami eltakarja az arcát, farmert meg tornacipőt. Ma kifejezetten kirándulós kedvében volt, amíg az utána loholó görény-daimon fel nem bosszantotta.* ~ Spy, fogd már be! Tudod milyen rohadtul idegesítő, hogy belepofázol a gondolataimba?! Tégy meg nekem egy szívességet és maradj csendbe öt percre! ~ Antoine, már megint mi a bajod? Csak megjegyeztem, hogy házit kellene írnod ahelyett, hogy idekint lófrálsz! ~ Semmi humorom a házival kínlódni! Majd Tristan, vagy valaki segít benne. Téma lezárva. Most már kuss, oké?! *Ezzel a mondattal Antoine végetvetett a beszélgetésnek, a görény meg morcos pofával követi a gazdáját. Antoine meg áll egy percre, és a zsebében kezd kotorászni. Homlokráncolva túr mélyre a farmerzsebében.* -A rohadt életbe Spy! Már megint hová dugtad a cigis dobozomat?! *Háborog a srác miközben idegesen toporzékol, a daion nem szólal meg hangosan, hiszen nem nagyon szeretik, ha tudják Spy kilétét.* -Jó, ne mondj semmit! Ha visszaértünk gondoskodom róla, hogy ezt megbánd! *Duzzog a Belsis, majd meghallja a vihogó daimonja hangját.* ~ Ha engem büntetsz magadat is bünteted, haver.*A görény felszökken az egyik fa alacsony ágára, és onnan pislog a társára.* -Muszáj neked ilyen tudálékosnak lenned? Basszus, senki nem kíváncsi a megjegyzéseidre... *Csóválja a fejét a fiú, majd faképnél hagyja a daimont. Mielőtt még baj lenne a vadászgörény leugrik a fáról, és apró lábait megerőltetve siet Antoine után. *

Tárgy: Re: Ködfenyves Csüt. Szept. 29, 2011 8:04 pm

*A láncok nem engednek, Carl pedig egyre közelebb sétál a lányhoz, lágyan énekelve valami furcsa szövegű dalt, ami rettentően ismerős. Habár a lány nem tudná megmondani,hogy melyik szó után mi jön, mégis annyira ismerős neki a dal szövege. Carl lassan leül mellé és elmeséli, hogy bizony örökké vele lehet a lány, örökkön örökké. Bella már felfogja, hogy mi is a szitu, de bizony ő nem akar élőhalott lenni, aki vérrel táplálkozik, így sikítozni kezd, rángatni kezdi a láncait, de Carl csak lágyan mosolyog és nyugtató hangon szól hozzá, majd ismét énekelni kezd.*
-Neee!!! Hagyj békén!!! * visítja a lány és a fejét is ide-oda forgatja, de Carl egy laza mozdulattal fogja le a fejét és fordítja oldalra, hogy könnyebben hozzáférjen a nyaki artériához. Bella minden izmát megfeszíti és próbálja elfordítani a fejét, de nem tudja. Végül érzi a szúrást a nyakában és halkan sóhajt egyet és lehunyja a szemét. A szúrás azonban abbamarad és lassan kinyitja a szemét. A rét sehol, Carl sehol és a láncok is eltűntek. A földön fekszik, egy szúnyog zizeg a nyaka mellett. Hirtelen felül, majd a nyakához kap. Nem tudja, hogy álom volt-e, vagy valóság, minden esetre a nyaka nem vérzik, csak viszket a szúnyog miatt. Valószínű, hogy elaludt és egyszerű szúnyogcsípés az egész. A köd teljesen körbeveszi és korom sötét van az erdőben. Kirázza a hideg, majd pálcáját elővéve egy apró fényvarázzsal indul visszafelé a kis ösvényen, ami hamarosan vissza is vezeti a Kastélyhoz. Sejti, hogyha valaki elkapja, akkor bizony nagy büntetést fog kapni, így igyekszik kommandó-feelinggel beosonni a Vendégszobákhoz, majd a takaró alatt elfekszik. Hosszas gondolkodás után eldönti, hogy ír Bristolba, az árvaházba Carl-lal kapcsolatban...*

//Köszi a mesét, tetszett! Smile

//

Hozzászólások száma : 338 Kaszt :

- Mondtam, hogy megmutatom neked, hogy hogyan lettem az, ami vagyok. Örökké velem lehetsz Bella! Örökre! *Mosolyog hátra a lányra és szép lassan elindul felé. Bella sejtheti, hogy mire készül. Őt is hallhatatlanná teszi.* - De nem lenne nagyszerű? Örökre! *Áll meg Bella mellett és még mindig mosolyog.* - Hát nem hangzik jól? *Kérdi újra és leül a lány mellé. Újra énekelni kezd, de most változik a szöveg.* - Itt van ő, ki most már a jövő. Sötét múlt, s fényes jövő. Régen volt már, 3 éve, s talán még régebben. Rég szenvedek s végre itt van, ki megvált engem most azonnal. *Elég érdekes a szöveg, de talán ismerős lehet Bellának. Bár azt nem tudja honna, de ismerős neki. Carl feláll, felnéz az égre majd Bellára.* - Itt az idő, hogy megszabadulj e gyenge léttől! *Mondja diadalmasan és a lány nyakához hajol, viszont amint belemélyeszti a fogát, Bella sikoltozva ébred a Ködfenyvesben fekve a földön... Sehol se a mező, sehol a kőoltár, sehol a láncok és sehol se Carl. Csak álom lett volna az egész...?*

Tárgy: Re: Ködfenyves Csüt. Szept. 29, 2011 7:33 pm

*A köd Bella elméjét szövi be elég gyorsan és szinte már a kérdést sem tudja befejezni, annyira gyorsan lesz rajta úrrá ólmos fáradtság, és elméje utolsó fonalaival még próbál az ébrenlétbe kapaszkodni és az utolsó gondolatai között megtalálhatóak az, hogy "Ajjaj" "A francba" és "Ez biztos az ő műve" is. De végül magával ragadja az álom és feketeség és köd borít be mindent.
Néhány óra múlva - legalábbis a lánynak úgy tűnik - nyitódnak fel a pillái és lélektükrei most már szabadon nézhetnek körbe és vehetik észre, hogy... *
-Hé! Carl! Ez mi? * rángatja meg a kezeit, amit meg vannak láncolva, majd a lábával is ugyan ezt próbálja tenni, de ott is hasonló a helyzet. Mi a francért kötözte ide élete szerelme ehhez a hideg kőoltárhoz? És mit akar megmutatni neki, mit is mondott, mielőtt elájult? És apropó, miért is ájultatta el a lányt? Bár ez elég nyilvánvaló, valószínű azért, hogy ide tudja kötözni. Pompás. Most aztán sz.rban vagyunk.*