Központi tér - Szökőkút

Tárgy: Központi tér - Szökőkút Csüt. Júl. 05, 2012 4:36 pm

First topic message reminder :

[Gurtang kastély]

*Úgytűnik a férfi vagy titkolózós kedvében van, vagy tényleg nem tud semmit. Miranda nem áll központi szerepben, ezért inkább csak nézelődik jobbra-balra, és a megfigyeléssel támogatja társát. Az egyik lány lassan a kulcsért nyúl, és ezt Miranda figyeli. Ezután a másik lányra vetődik a tekintete, akin viszont egy furcsa dolgot vél felfedezni. A nyakán volt az a jel, amiről Alveryn beszélt még délután a folyosón. Ez valamiért beindította a fantáziáját, hiszen ez egy kicsit már nagyobb esélyt ad annak, hogy a vámpírvadász jó nyomon járt. Persze miért ne járt volna jó nyomon? Hiszen profi. Amikor a fekete lány leszögezi, hogy az ajándéka saját maga, és nem Miranda, kicsit megkönnyebbül, de azért ezt is egy kicsit durvának tartja, hiszen egy év az azért sok idő. Mi lesz a nezabarral? Ott hagyja? Azért nem nézné ki belőle Miranda, hogy egy férfi miatt eldobná a varázslatok sokaságát, és egy alantas munkát hajtana végre helyette. Azt is kinézné a férfiból, hogy ágyasnak használná szegény csajt..*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Szomb. Júl. 14, 2012 1:20 pm

*Az elmúlt pár napot természetesen szintén Nellondban töltötte, ahogyan tette azt tél óta. Annyira eggyé vált a várossal, hogy megismerte a helyi szokásokat, ahogyan nap mint nap végigjárta azokat a stratégiai pontokat, amiket Flavioval ismertek meg. A vámpírvadász eltűnése óta is többször látni vélte őt a tömegben, ám amikor odarohant, akkor kiderült, hogy csak a szeme káprázott, vagy az illető hasonlított egykori mentorára. A lány a férfitől lenyúlt hosszú ujjú bőrdzsekiben flangál a meleg ellenére is, és immár idült láncdohányossá vált, legalább ilyen módon érezheti Flavio közelségét. Az előző alkalommal több fontos információt is megtudtak, többek között annyit, hogy Flavionak van egy bátyja, akinek hűséget is fogadott. Valamit valamiért. Annyit sikerült az illetőből kipréselni, hogy merre is vezetnek a nyomok, kit kell faggatni hogy közelebb jussanak a célhoz. Miután ismét találkoznak a szökőkútnál, a kopasz szerzetes hadarásán csak vállvon, és amolyan "beléd is" bólintással sarkon fordul, de azért reméli, hogy vele is fog tartani valaki. Ha már a kopasz a tengerpartra megy, ő a jól megszokott temető felé veszi az irányt. Az őrt látta már, többször is váltottak pár szót, de ez bizalmas információ lenne, nem lesz olyan egyszerű kihúzni a fickóból. Bevárja hát társait a felderítéshez, és a leggyászosabb mosolyát elővarázsolva, odalépdel a temetőőrhöz.* Igazán szép délutánt kívánok uraságodnak. Remélem, hogy ha már én is az enyészet martaléka leszek, akkor egy ilyen elhivatott révész fog a túlvilágra kisérni, mint ön. *Ad át két aranypénzt a fickónak, jelezve, hogy már előre fizet a temetésért. Miközben karbafont kézzel a sírokat nézegeti, mintegy félvállról kérdezi meg, oda sem pillantva.* Az egyik cimborám is igen sokakat küldött a másvilágra, megszakadna a szívem, ha nem látnám őt viszont, mert eltévelyedett. Ön bizonyára tudja, hogy a suttogók tanácsa nyomra vezethet, szánjon hát meg, igazítson hozzájuk útba. *Néz most a férfire szomorú pillantással.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Szomb. Júl. 14, 2012 12:28 pm

* Shuang a múltkori eseményen is részt vett, csak nem nagyon tudott mit csinálni. Természetesen ma is eljött, mert ha egy embertársa eltűnik, kötelességének érzi felkutatását. Botját most nem hozta magával, az egyetlen dolog amit használhat, ha harcra kerülne a sor, az pedig saját készítésű pszionikus karperece. Na de merre menjen? Kezdettől fogva ezen problémázott. * ~ A Valentino családban nem hiszem, hogy bármit is megtudhatnék, valószínűleg igen gazdagok, és fennhordják az orrukat. A temetőőr, talán tudhat valamit, de nem biztos, hogy el is mondaná, hiszen kis szerencsével még hosszú ideig élhet. Az öreg halász... Idős, talán vesztenivalója sincs, és állítólag tud is valamit a Suttogók társaságáról. ~ * Ha esetlegesen vannak társai közli velük az útirányt: * - Nos, úgy döntöttem, az idős halászt, Trenovszkyt keresem meg, ugyanis ha ő tud valamit, nincs vesztenivalója, hogy elmondja. Buddha vezessen utatokon. * Mondja, esetleg ismerteti a tervét azokkal, akik vele jönnek, ha lesznek jelentkezők. Amennyiben egyedül kell mennie, nem riad vissza. * ~ Bár nem ismerem, biztos vagyok benne, hogy Flavio sokkal nagyobb veszélyben van, mint mi. A szerzetesek mindig azt tanították: Hittel tedd meg az első lépést! Nem kell látnod hozzá az egész lépcsőt, csak az első lépcsőfokot! És valóban tökéletesen elég hinnem benne, hogy megtalálhatom az illetőt, nem szükséges a jövő ismerete. ~ * Nagy levegőt vesz, és elindul a dokk felé, ahol kérdezősködik egy kicsit, hogy hol találhatja Trenovszkyt. Ha elmondják neki, odamegy hozzá, ha nem, saját kezébe veszi a dolgot, és elindul egy neki szimpatikus irányba. * ~ Az irányt te magad választod meg, ami utána jön, az már a sors. Tehát ha meg kell találnom ezt az illetőt, meg is fogom, ha nem, akkor nem. ~ * Bár kívülről úgy tűnhet, eléggé lazán veszi, valójában szívügyének tekinti minden élő dolog sorsát. Ha esetleg megtalálja az öreg halászt, kedvesen, de bizalmasan, halkan szólítja meg, nem érzi helyénvalónak ilyen dolgokról hangosan beszélni. * -Elnézést kérek Trenovszky úr, de a segítségére lenne szükségem a Suttogók Tanácsának felderítésében, igen nyomós okom van rá, hogy azt feltételezzem, hogy a társaságnak köze van egy Flavio Antalagio nevű illető eltűnéséhez, kérem ossza meg velem amit tud. * Mondja a férfinek, bátorítóan rámosolyog. * ~ Amit te adsz, azt kepod vissza, tehát kedvesnek kell lennem. ~

//Bocsi a hosszú hsz-ért, de úgy érzem, most nagyon rátaláltam Shuang hangjára Smile

//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A diákok, akik néhány nappal ezelőtt próbáltak Flavio nyomára bukkanni egyre mélyebben keverednek bele a különös eseményekbe, melyek Nellond sötét árnyai között húzódnak meg. Azt mindegyikük érezheti, mintha csak figyelő szemek követnék útjukat, hasonlóképpen, ahogy Flavio hatodik érzéke is súgta nem sokkal azelőtt, hogy eltűnt. A különös az, hogy még az iskola falai között sem változott ez az érzés, pedig ott azt hihetnék, hogy teljesen védve vannak. De lehetséges, hogy csupán az események miatt érzik ezt, enyhe üldözési mánia. Lényeg a lényeg, hogy a szökőkútnál bizonyára megbeszélés alapján találkoznak újra, átgondolva az eddigi eseményeket, netán utána járva 1-2 dolognak a könyvtárban, vagy egyéb helyeken, és újra követhetik az eltűnt Flavio nyomait. Lehetőségük van tehát meglátogatni a Valentino családot, netán Trenovszky-t, az öreg halászt, vagy a temetőőrt, hogy a titkos Suttogók Tanácsára bukkanjanak, akiknek minden bizonnyal közük van a vámpírvadász nyomtalan felszívódásához.*

//Az előzmények:
http://users.atw.hu/nezabar/ujsag2/cikkek2.php?cime=%3Cfont%20color=khaki%3EEgy%20v%E1mp%EDrvad%E1sz%20napl%F3ja%201.%20r%E9sz%3C/font%3E&idopont=2011-01-21%2015:49:22
http://users.atw.hu/nezabar/ujsag2/cikkek2.php?cime=%3Cfont%20color=khaki%3EEgy%20v%E1mp%EDrvad%E1sz%20napl%F3ja%202.%20r%E9sz%3C/font%3E&idopont=2011-06-21%2010:33:38

Az előző rész tartalmából:
Tyler a cirkuszba ment el, hogy Mr. Devorszky-t megkeresse. Sikeresen meg is lelte, épp a nem sokára kezdődő előadására készült, de Tyler faggatózása nem vezetett sok jóra. Végül kis fizikai ráhatás után a Fellahos diák elmondta honnan és miért is érdeklődik a férfi tanítása és a medálja iránt, így már beszélni kezdett a bűvész. Tyler mindenesetre megtudta, hogy a jelkép (körben egy szem, villám a háttérben) egy társaságot jelképez, akik régóta azon fáradoznak, hogy megtartsák a jó és a rossz egyensúlyát, afféle megfigyelők (innen a szem), de ha kell erővel csapnak le (innen a villám). Devorszky-nak azonban nem tetszettek a módszereik, eléggé szélsőségesekké váltak, ezért kilépett. A medált elvették tőle, az emlékei jó részét pedig törölték. Aztán robbant be a konyhaszekrény, amit Tyler csak azért úszott meg, mert épp az ablaknál állt, így kirepülve rajta kisebb sérüléseket szenvedett csak. A bűvész viszont meghalt. Annyit még egy nézelődőből ki tudott szedni a lángoló lakókocsi mellett, hogy a fickó a Valentino család gyerekét tanította, akiknek a címét is sikerült megtudni.
Alvery, Theodor, Miranda és Noraneida pedig a Gurtang család birtokát kereste fel. Megfigyelés közben észrevették, hogy egy alak egy nem látható ajtón át jön ki az oldalsó rácsozaton keresztül. Az illetőt Nora követni kezdte sötét sikátorokon át, végül kis szerencsével és mesélői jóindulattal túlélte az esetet és nem vált a vámpír martalékává. Azt megtudta viszont, hogy az illető nem kedveli Flaviot, szívesen látná holtan.
Közben a hármas sikeresen bejutott az épületbe, ahol tudták már előre Theodor kémrigójának hála, hogy az ebédlőben tartózkodik a ház ura, két leányzóval, plusz egy szakács és egy felszolgáló lány. Alvery nem teketóriázott, egyszerűen bement és közölte az úriemberrel, hogy felajánl neki valamit, ha segít nekik Flavio nyomára bukkanni. Természetesen Miranda és Theo rögtön a legrosszabbra gondolt, de végül kiderült Alvery a saját szolgálatait ajánlja fel egy egész évre. A fickó belement, és kiderült róla, hogy bár vámpír, de Flavio bátyja, elég erőteljes is volt a hasonlóság. A férfi végül elmondta, hogy a medált, ami náluk van jelenleg Flavio "veszítette el" és hogy ez egy társaságot jelképez, a Suttogók Társaságát, amivel még ők sem mernének szembe szállni, pedig elég híres alvilági szereplők. Annyi végül kiderült, hogy a temetőőrt érdemes lehet megkérdezni és egy Trenovszky nevű öreg halász a kikötőben, aki talán többet tudhat a tanácsról, Flaviorol, és nincs vesztenivalója, hogy esetleg el is mondja.//

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Hétf. Júl. 09, 2012 1:29 pm

*Mikor a fiú felajánlja, hogy ő emelje ki, akkor dacosan megrázza a fejét, hogy inkább ő csinálja, nem számít, hogy hány kiló, ő szeretné kiemelni és egy ideig vinni. Kicsit furcsa ez az egész, miközben sétálnak, magához öleli a gyerkőcöt, hogy tartsa, a lány pedig átölelje a nyakát, és néhány perc csendes séta után azért még is csak odahajol Lincolnhoz, és halkan hozzászól.* - Azért így, karjaimban a kicsivel még is csak olyan, mintha lenne gyerekem. Tehát mosolyogj rá szépen... *Mondja a srácnak, egy kicsit elmosolyodva, csendesen, aztán ugye a felénél kb. kifullad, és inkább csere lesz, csak ő nem nagyon tud vizet teremteni semmiből, mert nem varázshasználó, de valahonnan azért szerez mindenképpen, hogyha szükség van rá, lop egy kerticsapból besurranva, vagy fene se tudja. Hogyha sikerült a leányzót a vízbe lenniük azért még néhány percig figyeli, hogy hova tűnik, megleli e a családját, aztán eltűnik a színről, ő nem megy be fürödni, valahol máshol tölti a szabadnapját, hirtelen fogalmam sincs hol, de elkköszön Lincolntól röviden és eltűnik.*

Vendég

- Kiemeled a vízből? Nem lenne kicsit nehéz az neked? Majd én viszem és te locsolgatod. * Ajánlja fel, a flakonra kicsit hunyorítva grimaszol, nem hinné, hogy elegendő lenne a kikötőig. Látványos gondolkodóba esett, vajon milyen alakot tud ölteni egy vízi nimfa. És ha tud lábakon járni, akkor vajon lépkedni tud-e? Vagy csak esetlenül instabilon bukdácsolni, de ez még mindig egyszerűbb lenne, mint a kádas elmélete. Volt szerencséje olvasni ilyen lényekről, úgyhogy annyit tud, hogy egy vizinimfával állnak szemben, ezen kívül semmit nem tud az ilyen lényekről, egy biztos, hogy a létezéséhez szükséges a víz. A kérdés az,hogy milyen mennyiségben. Végül sellő alakban mutatkozik, úgyhogy, ha hagyja akkor Lincoln kiemeli a kútból. Már amúgy is vizes, szóval nem lesz száraz érzete, aztán vele együtt elindul a kikötő irányába. Elég nagy látványosság lehet egy sellővel a kezében. Már egy ideje cipeli, közben Eeve feltehetően locsolgatja a flakon vizével. Ha az kifogyott akkor cser átadja a nimfát Eeve kezébe és feltölti a flakont, így egészen gyorsan elérhetik a tengerpartot, ahonnan pedig már bizton hazatalál. A vízben még Lincoln is megmártózik majd, aztán a kis kaland után lassan hazaindul.*

// Köszi a mesét Cir! Tetszett Very Happy

//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Azért mostmár Lincolntól sem fél olyan látványosan, végülis úgy fest a fiú is megbékélt valamelyest a kis csínytevés miatt. Yv kérdésére gondolkodik picit, majd végül bólint. Bár jobb lenne egy vödörben utaznia, de arra most nincs lehetőség és a kád is kézenfekvő lenne, de hát azt is ritkán tart az ember a mellényzsebében.* -Azt hiszem menne, bár még nem gyakoroltam sokat. *Picit oldalra dönti a fejét és erőteljesen ráncolja a homlokát, aztán erőteljesen igyekszik koncentrálni, hogy megmaradjon a sellő alak. Járni biztosan nem tud, ezt Yy is jól sejtette, de ha időnként locsolják ebben a melegben, akkor el lehet vinni a tengerig és ott már megtalálja majd az övéit. Végülis a tenger neki egy könnyen kiismerhető hely, mint egy londoni kisgyereknek a sikátorok kis utcái. Szóval a dolog megoldható, testet ölt és koncentrál is, hogy az megmaradjon rendes formában, majd picit kirugaszkodik, hogy a negyed-tünde könnyebben elkaphassa. Lehet vagy 20-25 kiló, úgyhogy nem jelent túl nagy súlyt, bár azért így sem könnyű elvinni a tengerig, hiszen nincs állati közel. A lényeg mégis az, hogy sikerül az akció, de hogy hogyan került ide szegény, az titok marad, talán egyszer még utána lehet járni, nyomokat keresve, kérdezősködve a kikötőben, de ez már egy másik történet.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Hétf. Júl. 09, 2012 12:49 pm

*Nem akarja megbántani a kislányt, fiatal, és hogyha még csak nem is ebben a közben nő fel, akkor nem csoda, hogy nem tudja, hogy nem szabad csak úgy idegeneket nyakon önteni. De ezt majd az anyja megtanítja neki, aki úgy tűnik, hogy nem tud érte jönni.* - De miért hozhatja valaki ide, a városba, hogyha a tengerben a helye? *Fordul a fiúhoz, aztán vissza a kislányhoz, végighallgatja minden szavát, és finoman elmosolyodik, amikor a lány megérinti, azaz ő speciel csak selymességet érez, ahogy a víz simogatja a karját. Ötlete sincsen, hogy hogyan vigye vissza a leányzót, de mindjárt kitalálják valahogy... Közel hajol a lányhoz, hogy nézhesse nyugodtan a fülét és csendesen beszélni kezd hozzá, minden kedvességét és báját összeszedve, hogy ne ijedjen meg a kicsi.* - Figyelj... Tudsz olyan alakot felvenni, hogy kiemelhessünk a vízből? Hogyha igen, akkor tartsd azt meg, ígérem vigyázom rád, kiemellek és elviszlek a tengerhez, ott bizonyára megtalál az anyukád. Lincoln pedig majd locsol rád vizet, nehogy kiszáradj út közben, rendben? *Teljességgel fogalma sincs, hogy a víznimfa milyen alakot tud ölteni, sellő, vagy emberi is, meg hogy mennyire kell vízközelben maradnia, csak tippelget, minden esetre van nála egy kis flakon és vizet tölt bele, hogyha a leányzó tényleg bízik benne és ki tudja emelni, akkor is legyen náluk víz, ha kell.*
- Nem tudom ki tehette ezt veled Byrsilla, de semmi baj, a tengerben anyukád, vagy egy barátod biztosan megtalál. *Mosolyog rá kedvesen, a fülét ő is picit megnézegeti, és a sajátját megtapogatja... Igen, hasonlít, pedig teljesen más fajba tartoznak.*

Vendég

* Visszavette a cipőjét. A száradással párhuzamban kezd elszállni a dühe is, a bosszús arckifejezését felváltja valami sajnálatféle.* - Hogy kerülhetett ide? Egy szökőkút nem lehet elég egy ilyen lénynek. Valaki idehozta biztos. * Közben Yvonne is bemutatkozott, bár a vezetéknevet lespórolta. Lincnek pedig végül is mindegy. Ő inkább Yvonnet bámulja mint a vizet. Kissé még bosszús a vízi nimfára, de jobban belegondolva, kín szenvedés lehet neki elszakadva a társaitól egy árnyéktalan kicsi szökőkútban élni. Valami halovány felelősségérzete azt sugallja, hogy tennie kéne valamit az érdekében, de lerendezi magában annyival, hogy. " Nem az ő dolga." * Gondolkodik tovább, figyeli Eeve és a lény kommunikálását. A negyedtünde szerint vicces volt.* - Óh igen.. hogyne.. * Helyesel némi gúnnyal a hangszínében. De azért ő is kíváncsi, hogy mi állhat a dolgok hátterében. A női hang az előbb is sikeresebbnek bizonyult, úgyhogy továbbra is ráhagyta a dolgot. Az ő érces hangjától még a víz is talán zavarossá válna, ami mondjuk megint csak mulatságos lenne a számára, de inkább most nem próbálja ki. A vízileányzóra már egyáltalán nem dühös.* - A tengerben? * Érzi, hogy a vízi leányzónak fogalma sincsen arról, hogyan került ide. Elkezdett vacillálni, hogy hogyan tudná őt visszavinni a kikötőhöz, elég bonyolult lenne a kivitelezése. A legegyszerűbb az lenne, ha szólna valamelyik tanárnak, hogy intézkedjen. Valaki jól kiszúrhatott vele.* - Téged megkedvelt, valahogy vigyük vissza. De mégis, hogyan lehet elszállítani egy vízi nimfát.. * Aki idehozta egészen ügyesen megoldhatta, Lincolnak speciel csak egy kád jutott eszébe, mire hangos nevetésben tör ki. Micsoda banális ötlet lenne.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Hát igen gondolatot nem tud olvasni, ezért elmosolyodik, amikor Lincoln a kútba önti a cipője tartalmét.* -Jajj ne legyél olyan morcos. De amúgy tudod a szökőkútnál fentről folyton jön a víz. *Nem kioktatóan beszél, inkább úgy mint egy kisgyerek, aki olyan tényt közöl, ami teljesen egyértelmű, és hihetetlen, hogy valaki nem tud erről, mert hát miért is nel lehetne az, hogy ezt Lincoln nem tudja. Neki is nagyon sok mindent tanít meg az anyukája, mert még sok ismeretlen dolog van a világban. Yv kérdésére csak egyszerűen megemeli a kezét, és a víz szinte követi a mozdulatát, amikor benyúl a vízbe, odalibben hozzá, és megfogja a negyed-tünde karját, de olyan érzés, mintha csak vízbe nyúlt volna. Valószínűleg a leányzó tökéletesen képes irányítani a vizet és akár egyé válni vele is. A kérdésekre viszont már picit elszontyolodik.* -Byrsilla vagyok, és...én nem tudom. Reggel egyszerűen itt ébredtem fel, és várom a mamám, biztosan értem jön majd. A tengerben lakunk, messze van az innen? *A kikötőre gondol minden valószínűség szerint és nagyon úgy tűnik, tényleg fogalma sincs hogyan került ide, ezt a mentalista Lincoln is tökéletesen érezheti. Nem hazudik picit sem. Ahogy kicsit kiemelkedik a vízből hogy jobban megszemlélje Yv fülét látszik, hogy a teste afféle sellőfarokká áll össze.* -Neked is olyan, mint az enyém. *Dönti oldalra gyermeteg mosollyal a fejét, majd beleszippant a levegőbe.* -Sós illat...közel van a tenger? Lehet, hogy nem tud idejönni a mamám? *Elszontyolodik megint picit. Ki tudja, lehetséges, hogy véletlenül, vagy direkt valami halász hozta ide, ki akart szúrni a nimfákkal, vagy szimplán csak látványosságnak szánta mások számára...fene tudja.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Hétf. Júl. 09, 2012 12:17 pm

*Mikor még is csak a vízből jelenik meg egy alak, akkor a kút káváján álldogálva azért egy csöppet meglepődik, majdnem hogy lehatrál róla, de az talán nem lenne túl szerencsés, még a végén a srác kapnál el a karjaia kaova és ilyen nyálas dolgot bárkivel el tudna képzelni,csak vele nem. A vizes-kezes kézfogásra odanyújtja a kezét, bár nem nagyon szokott kezet fogni.* - Eeve, vagy Yv, ahogy tetszik. *Válaszol, ha már a másik bemutatkozott, teljes nevet nem mondd, mert minek, úgy se fognak többet találkozni soha. A gyerek utálatra csak elhúzza a száját, bár ő sincs oda értük, nem vigyázna egyre se, de azért utálni a gyerekeket az túlzás. Szépen bámul bele a vízbe nagy szemeket meresztve, legalább olyan nagy szemekkel, mint ez a kék szemű fehér hajú gyerek, akit ő speciel nem ismer fel, hogy milyen lény, de azt igen, hogy se nem ember, se nem tünde, és nem látott még ilyet soha a környéken.* - Rendben-rendben vicces volt, de mit keresel itt és hogyan is csináltad? Hogy hívnak törpe? *Kérdezi, a törpe persze csak ilyen kedveskedős hangon van, nem tényleg annak titulálja, de azért hátha kiböki visszavágásul, hogy micsoda is.* - Hol van a mamád, oda vigyünk hozzá? *Kérdez újra, lelép a kútról, mielőtt magától esik le és a kezét a vízbe teszi, nem akarja megfogni, hogy megijedjen, csak hátha magától odanyújtja a kezét. A cipő visszaöntésére kicsit elmosolyodik, még csavargathatná a nyári ruhácskáját, de annyira nem fontos, csak kicsit kellemetlen a ruha tapadása a testéhez, de már szárad.*

Vendég

* A szép arc csúnyán néz rá még a gyerekes dolog miatt. Linc szemöldöke kérdőn a magasba szökik.* - Most mivah? Csak vicceltem. * Jól tippelt, amin meg sem lepődik igazán, az ilyesmiket általában eltalálja.* - Én csak szóban voltam kedves veled kisasszony, te pedig tettel.. * A hátrálással még inkább meghozta a kedvét a fürdetésre, talán majd nem hordja fenn annyira az orrát a negyed tünde. Fizikailag jóval Lincoln alatt áll, szóval, ha ő tényleg elszánja magát akkor nincs menekvés. Szívesen látta volna a furcsán spriccelő szökőkútban sikítozva. De arra nem kerül sor, mert ő is kap egy nagyobb adagot, amitől szépen elázik. A víztől nehezebbek lesznek a ruhái,és ha ez még nem lenne még idegesítőbb, akkor hallotta a kuncogást valahonnan.* - Vízmágus?.. Vagy egy kisgyerek nem tudja használni a pálcáját... * Morog magában, ha már úgy is vizesek mind a ketten és a sors ilyen gonosz játékot úz velük akkor már bemutatkozik. Vizes kezét a lány felé nyújtja.* - Amúgy Lincoln Lawrence. * Mondja és kicsavarja gallérjából a vizet.* - Jól gondolkozol, talán azért gyerekes mert az is. Utálom őket. * Bosszankodik továbbra is, A fess filingű srác-on muszáj volt nevetnie. Még halkan megjegyzi.* - De igen. Majd a kútba lesz dobva. A kedves női hangra csak fejcsóválva és szem forgatva foglalkozik tovább vizes ruházatával. De a legnagyobb meglepetésére elő is bukkant egy vizez fejszerkezet. * - Nahát.. Szereztél egy új csodálót? * Kérdi és elkerekednek a szemei, közelebb sétál hozzá , nem akarja elijeszteni ezért inkább nem hajol oda. Félénk, ez látszik az arcán, de legalább tudni lehet, hogy ő mókázott. Ami Lincoln számára nem megbocsájtható bűn.* ~ Rohadj meg~ * Gondolja magában, majd megszólal kedvesnek tettetett hangon.* - Nahát, milyen kedves kis lény.. * A cipőjét veszi le, és abból a vizet visszaönti a szökőkútba.* - Tessék, nehogy elfogyjon a víz a szökőkútból.. a felét már úgy is a ruháimban hordozom.* Mondja és elhagyja száját egy gonosz kacaj.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Yv gyanakvása még jó is lehet, bár akárhogy is nézzük egy efféle tréfa talán annak akivel történik enm vicces, de azért egymás póruljárásán mindketten jót nevettek. Próbálkoznak a kicsalogatással is, és bár nem meglepő Lincoln szavaira meg sem rezdül a víz felszíne. Talán azért nyer e téren a hegyes fülű lány, mivel a hangja lágyabb, jó eséllyel több bizalmat ébreszt abban, akinek pillanatokon belül előbukkan a feje a víz alól. Konkrétan egyszerűen a vízből áll össze az aprócska lányka arc, ha ember lenne talán 5-6 évesnek lehetne saccolni, de az biztos, hogy nem ember. Ha hallottak már efféle lényekről, akkor tudhatják, hogy bizony egy vízi nimfáról van szó, hiszen a bőre enyhe kéksége, és hegyes fülei ezt elég jól sejtetik. A leányzó kissé félve bukkan ki a víz alól, az sejthető, hogy csak úgy elkapni biztosan nem lehetne, mert szempillantás alatt kisiklik bármilyen kézből. Szemei csodás tengerkék színűek, a haja hófehér, kissé talán lilásba hajló, az arcán pedig gyermeki mosoly szunnyad, no persze enyhe félelemmel is keveredik, amikor Lincolnra néz.* -De...de hát ti is nevettetek, ugye, hogy vicces volt? Meleg is van, gyorsan megszáradtok. *Egy kis vizet fröcsköl kifelé, de csak a két delikvens mellé a földre, azért annyira nem bátor, hogy szemtől szembe "támadjon". Már csak egy kérdés van, vajon hogyan került ide? Mert hogy a szökőkút nem a nimfa gyerekek természetes élőhelye, az biztos.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Hétf. Júl. 09, 2012 11:46 am

*Erőteljesen csúnyán néz még a gyerekes dolgok miatt, és persze mert ázott macskaként álldogál ott, de a kor tippelésére kissé összevonja a szemöldökét és újra végigméri a fiút, ugyanis nagyon jól tippelt, túlságosan jól.* - Negyed-tünde, hogyha érdekel. És annyi. *Mondja, durcásan, még senki se tippelte meg a korát, hiszen vagy emberi kort mondtak, vagy tünde kort, ami sokkalta több lenne, ötször ennyi.* - Sajnálom, törölköző nincsen kéznél, és a kedvességért kedvesség jár. És ne merészeld... *Hátrál el a fiútól azonnal védekezően felemelve a kezeit a fürdetés ötletére. Esélytelen, hogy hagyja, hogy vízbe dobják, már amennyire fizikailag meg tudja ezt gátolni, hogyha erre kerül sor. Vagy majd sikoltozik, jó hangosan, hátha egy járókelő kimenti.*
- A szökőkút nem szokott életre kelni és megviccelni, itt lakom, erről csak tudnék... *Válaszolja, bár kissé gyanúsan pillant néha a fiúra, mikor az mellé sétál, hiszen a fürdetés ötlete után nem nagyon hagyná mögé kerülni. Meg amúgy se. Ahogy a vízből kiröppen egy vízgömb és a fiúra csapódik most már még is csak mulatságosnak tartja a dolgot és halkan felnevet, kissé gonoszkásan, mert hát kárörvendésért kárörvendés jár. Viszont most, hogy ilyen gömb röppent, feláll a kút kávájára és onnan néz körbe, kifelé, hátha meglátja a tettest.* - Egy vízmágus lenne az? De hogy lehet valaki ilyen gyerekes mágusként? *Kérdezi rosszallóan, már is ráhúzza a dolgot valami nezás vízmágus diákra, hiszen az ilyen kútból vízkiemelés és a járókelőkre vágás elég vízmágus képességnek látszik, vagy persze EHA-nak, de annyira nem ismeri a tantárgyakat az iskolából, szóval eszébe se jut.* - Ígérem, hogyha előjössz nem engedem, hogy ez a fess ázott kutya fílingű srác rád vesse magát, vagy a kútba dobjon cserébe. *Szólal meg ő is hangosan, hátha egy női hang csábítóbb, az idegen lányokban jobban szoktak bízni, mint az idegen pasikban.*

Vendég

* Nincs tisztában a fajok jellemzőivel, de talán az is elég volt neki, hogy rájöjjön, hogy a lány közelebb sétált.A gyerekkel természetesen csak viccelődött, nem gondolta komolyan, alig lehet nála pár évvel idősebb. A fekete hajú leányzó kissé lefagy ezen kijelentésén, ami még mulatságosabb, de az állát vakargatva elgondolkozik a kérdésen.* - Nem a tiéd? Hmm, tévedni emberi dolog. De amúgy 22-re tippelnék. * Gondolkozik, miközben az arcát fürkészi. A kárörvendése viszont nem tart olyan sokáig, a hosszú fekete hajzuhatagból kicsavarja a vizet és lazán Lincolnra csavarja, aki ezután felpattan a padról.* - Héé, megőrültél tünde? Vagy, mégsem tünde, de ilyet akkor sem csinálhatsz. Keress törölközőt. * Megszáríthatná a gatyáját a pálcájával, ne minek, majd a nap úgyis megszárítja.* - Igazán köszönöm, kedves tőled. * Csóválja meg a fejét és kihúzza magát, a gyerekek is bizonyára szemtanúi az eseménynek és a nevetésük kifejezetten bántja Lincoln fülét.* - Tán megfürdesselek? * Kérdi bosszúsan, majd saját ötletén elvigyorodik, gondolatban elképzeli a kivitelezését, de még csak vállat von, jelezvén, hogy a folytatás, csak a lányon múlik. A vakmerősége feltűnik neki és mint mentalista érzi, hogy a lány nem fél tőle, és magában elgondolkodik, hogy vajon ő most bátor vagy inkább botor?* - Ki öntött le? De igen, jól láttam, a szökőkút viccelt meg téged galád módon. Legalább volt műsor a népnek. * Vigyorodik el, a lány viszont hátat fordít neki és otthagyja, visszaindul a szökőkúthoz. Elismerően bólint miután hátulról is végigmérte, talán a fürdetést elhalasztja későbbre.* - Mi a morgás tárgya? * Sétál picit közelebb, a vízre néz, majd a lányra és ugyanezt még kétszer. Bizonyára a lány is kitalálja, hogy mi fog következni ezek után.. Illetve következett volna, de ő is kap egy vödör vizet, ami már annyira nem vicces. Ő a pólóját csavargatja és fekete tincseit rázza.* - Rohadt szökőkút. Vagy valaki csúnyán megviccel minket. Az most legyen bátor, jöjjön elő.. * Kiáltja, hangosabban Lincoln.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Hát erre mondják csak, hogy derült égből...vödör víz. Persze Yv nem nagyon talál olyat, aki ezt művelhette, és valószínűleg Lincolnon kívül más nem is vette észre az esetet, mert a legtöbb ember a meleg miatt, inkább csak sietősen áthalad az árnyéktalan téren. Aztán a következő pillanatban egy újabb adag víz lövell ki, most egyenesen Lincoln irányába, de most nem sugárként, hanem mint egy méretes vízlabda. Villámgyors, úgyhogy maximum annyira lehet elszökkenni előle (ami ülve ugye nehéz), hogy nem teljesen, csak félig ázik el a fiú. Mintha halk nevetgélés is hallatszana a kút irányából, mint amikor valaki visszaakarja fojtani a nevetést, de nem igazán sikerül neki valami jól. Valószínűleg előzőleg jobban ment neki, de hát a tréfa miatt egyre inkább jól érzi magát és így egyre nehezebb is csendben maradnia. Az viszont tény marad, hogy ha közelebb is sétál bármelyikük a kúthoz, belenézve a vízbe csak sima víztükröt láthatnak.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Hétf. Júl. 09, 2012 11:15 am

*Pedig messze nem teljes vérű tünde, ami a mentalitásán is egyértelműen látszik, de hogyha a másik nem ismeri a tündéket, akkor mondjuk jogos, hogy teljes vérűnek látja, csak hát azért ő még is csak... teljesen más. Mikor leugorva a káváról nyakba kap egy vödörnyi vizet azonnal visszafordul, hogy ki a fene csinálta ezt, de mivel nem lát semmit ugye lefolyik a párbeszéd, és persze csurom vizesen már nem is annyira magabiztos.* - Gyerek? Nekem? Jézusom, mennyinek nézel te engem? *Fagy le egy kissé, de a szökőkutas megszólalásnál és a melegnél a szép hosszú csuromvizes haját megemeli, amiről még magától is csöpög a yíz, és gyönyörűen rácsavarja a fiúnak.*
- Csak hogy te is túléld ezt a meleget és használhatóbb állapotba kerülj. *Csípős szavak, sőt, megdöbbentő ez az egész, ugyanis rohadtul nem is ismerik egymást, még is eléggé közvetlenül beszélnek, pedig azért egy felnőtt férfitől lehet tartani is, még se teszi. Vakmerő, annak ellenére, hogy nincsen pálcája és ez egy varázsló város...* - Nem láttad véletlenül ki volt az a bunkó, aki nyakon öntött? *Kérdezi, kicsit elhúzva a száját, a ruhája a testéhez tapad, de azért még is csak jól esik neki a még hideg víz a testén és a haján. Arcát persze megtörölgette. Hátat fordít a fiúnak és visszasétál a kúthoz, hátha onnét lát valakit, aki tehette, aztán belenéz a kútba is, van e olyan csapja, amit eddig nem vett észre és az fröcskölte le, de erre nincs túl nagy esély.* - Hát ez szuper... *Morgolódik csendesen, az ajkába harapva, majd felsóhajt kissé. Nem hagyta teljesen faképnél a fiút, ott van tőle öt méterre, hogyha beszélni akar, odajön hozzá, vagy hát ekkora távból is beszélhetnek, de ő most mérgelődik a víz miatt picit.*

Vendég

* Átsiklik a tekintete a sétáló embereken, kislány, anyuka, fekete hajú kék ruhás lány, öregnéni, majd vissza a kék ruhásra. Szívesen megtárgyalná vele az időjárást. Az ábrázata viszont továbbra is unott, érdektelen. A szürke szemek követik, kissé végigmérik, a leányzó aztán ledobja csinosabbik felét a szökőkút kávájára. Az alig hegyes fülekre ő már egyből teljes tündére aszsociál, nem nagyon látott még más fajt, hiszen nemrég érkezett az iskolába. Hallotta, hogy összefuthat óriásokkal, tündékkel, koboldokkal, de még eggyel sem volt szerencséje találkozni.Egészen mókás esemény történik, Legalább is Lincolnnak tetszik, a leányzó csuromvizes lesz a szökőkút jóvoltából. A fiú nem is tartja vissza a nevetését. Legszebb öröm a káröröm. A fekete hajú valószínűleg észrevette, hogy Linc őt nézi, és leugrott a szökőkútról, egyenesen felé közelített.* ~ Nahát..Tünde kisasszonyka megszólít?~ * Kérdi és az eddigi unott arckifejezése átvált inkább szórakozottabbra.Hátradőlt a padon és keresztbe fonta maga előtt a karját. Nem is számított másra, nem ő az első aki emiatt szólítja meg.* - Szép napot... * Mondja egykedvűen majd elmosolyodik.* - A gyerekek megijednek? Hmm. Melyik a tiéd? Arra mosolyogni fogok.. * Gúnyolódik ő is a szemrevaló tündekisasszonnyal. Majd szórakozottan végignéz a gyerekseregen.* - Egyik sem hasonlít rád, no mindegy. Ne haragudj, a mai nap elég használhatatlan vagyok. Talán nem kéne hajnalig dolgoznom. * Válaszolja, a végét inkább csak magának mondja a levegőbe.*
- Szépen eláztál a szökőkútnál! Így elviselhetőbb a meleg? * Folytatja a gúnyolódást, és egy kárörvendő mosolyt is megenged magának.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Nyugodt nap, derült napsütéses idő, kifejezetten meleg van, de hát ezért is hívjuk nyárnak ezt az évszakot. A szökőkút vize egészen nyugodt, viszont az éppen leugró negyed-tünde lány nem nagyon veheti észre, amint néhány lépés megtétele után egyszerűen egy vízsugár csap ki a kútból és a leányzó fejére zúdít úgy egy vödörnyi mennyiségű vizet. Ha hátrapillant nem lát semmit már, csak a teljesen sima tükrű vizet. Lincoln természetesen láthatta az eseményt, hiszen szemben ül a szökőkúttal minden bizonnyal.*

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Hétf. Júl. 09, 2012 10:44 am

*Eeve lassan sétálgat a szökőkútnál, könnyű ruhában van, a lábán természetesen nem csizma, csak egy könnyű szandál, de a ruháját tekintve könnyű, kék, szép és talán egy picit kihívó ruha. A füle hegyesedik, de látszik, hogy vajmi kevés benne a tünde vér, nem hogy fél, de csak negyed-tünde a leányzó. A mai napra teljes kimenőt kapott, éppen csak az a probléma, hogy fogalma sincsen, hogy mivel töltse. Habár a Nezabar már megnyitotta kapuit, akár Nellondiak is felmehetnek, de még se nézte meg, nem akarta... Csak fájdítaná a szívét, bár eddig is azt tette, hogyha éppen elkapott egy nezás diákot és kikérdezte. És most sem bír magával... Kissé jeges tekintetét a vízre szegezi, ahogy a szökőkút káváján üldögél, de mikor megjelenik egy fiú, nagyjából korabeli, avagy 2-3 évvel fiatalabb, de ez most mindegy. A pillantásaival a fiút kezdi el méregetni, nem olyan szempontból persze, hogy milyen helyes, és hogy rástartoljon e, hanem hogy Nezás diákról van e szó, tehát kitűzőt keres rajta, a ruháját nézi, de már a gondolat, hogy nezás diák, és úgy üldögél a padon, mintha Nellond királya lenne már kicsit kikészíti. Leugrik a szökőkútról és könnyű léptekkel már előtte is terem.*
- Üdv, Mr. fapofa, nem gondolod hogy kicsit furcsa ezen a szép napon ilyen nyomott fejet vágni? Ne nézz így, mert megijednek a kisgyerekek. *Szúrkálódik, ez talán már egész jól megy neki, de valahogy érződik, hogy valami sértettség beszél belőle, úgy, hogy Lincoln még igazán nem tett ellene semmit.*

Vendég

* A mai napon csak este kell dolgoznia a pubban, ezért kihasználta az alkalmat, és egész délelőtt semmit nem csinált, hiszen ez most jár neki, azok után, hogy annyi ember életét végig kellett hallgatnia.Szerelmi csalódások, családi viták, már mindegyikre van valamilyen jól betanult válasza, ami olykor gépiesen is hangozhat, de a vendégeknek ez mindig elég volt.Ez a pultos dolga, csak bólogat, bólogat és mosolyog. Meg kell élni valamiből, és mivel a családja hollétéről nem tud, sőt nem is ismeri őket a saját lábán kell állnia. Még érzi a pub füstöt illatát a ruháján, át is öltözik és csak utána indul el valamerre. Nem egy társasági ember, mondhatni elég magának való, egyszerű fiú. Egy erdőszín inget vett magára, kicsit gyűrött, de nincs aki kivasalja és ő nem pazarolja a drága idejét most ilyesmire. A tükörben igazítgatja a gallérját, vállat von és utána elhagyja a szobát. Céltalanul bóklászik, egészen a központi térig sétál, ahol aztán a szökőkút előtt megáll. Száraz meleg idő van, valami árnyékosabb helyet keres. Az egyik fa alatti padot szúrja ki magának. Nem is ül rajta senki más úgyhogy kisajátítja. Felvesz egy kényelmes pozíciót és unottan nézegeti az előtte sétáló embereket. Egy kettőnek szemet is szúr Lincoln semmit mondó ábrázata, de ő ilyen, nem nagyon érdekli más véleménye. *

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Csüt. Júl. 05, 2012 5:19 pm

*Meghallgatja a válaszokat, majd mielőtt távozna még a férfi felé pillant.*-Köszönjük!*Mondja, bár tudja, hogy nem ingyen voltak ezek a válaszok, de mégis csak segítettek nekik, szóval csak illett megtenni ezt a lépést. Ezután Alvery nyomában elhagyja ő is a termet, majd a házat is. A szökőkúthoz térnek vissza, de útközben nem nagyon beszélgettek. Ted megtartotta magának a gondolatait. Nem tudja, hogy mit gondolnak róla társai most az első közös kalandjuk után, de ez jelenleg nem is érdekli őt. Csak sétálgat visszafelé, és örül neki, hogy mindannyian épségbe megúszták. Ez lehetséges, hogy nem mindig lesz így.
A szökőkúthoz visszatérve aztán megindult az eszmecsere. Mindenki elmondta, hogy mit tudott meg, és meg is hallgatta a másikat. Aztán, mikor ez is megtörtént ment mindenki a maga útjára.*

//Köszönöm a mesét, szuper volt. Remélem a folytatáson is itt tudok lenni Very Happy

//

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Csüt. Júl. 05, 2012 5:14 pm

*Mikor a vámpír távolabb lépett, érezte, hogy már szabad. Vagyis olyan szinten, hogy tud mozogni. A férfi aztán elmondta a mondandóját, majd lazán szabadon eresztette a lányt. Talán... nem úgy kezelte, mint egy normális embert. Mert talán... Áhh, túl sok a talán. A lényeg az, hogy a lány megmenekült, és jó sok kérdezősködés után végül a szökőkúthoz is visszatalált. Ahogy odaért, ott volt a csapat. Miután elvégezték az eszmecserét, Nora is megszólalt.*-Én megtaláltam a birtokról kilibbenő urat. Nem tudom, mi a neve, azt viszont igen, hogy nem szereti Flavio-t... Nekem ugyanis azt mondta, hogy holtan látnál legszívesebben.*Fejezte be a mondandóját a lány, majd már indult is vissza a lovak nélküli hintóhoz, hogy újra viszontláthassa kedves lovát, Stephanie-t.*

//Köszönöm szépen a mesét, nagyon tetszett, és örülök, hogy magánakcióban voltam, így izgisebb volt^^//

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Csüt. Júl. 05, 2012 5:12 pm

*A gyűrű hatása szerencsére még aktív, így a nő néhányat pislog. Látszódik, hogy nem a saját tudata beszél belőle, de szerencsére az információk csak megbújnak az agya egyik rejtett szegletében, hiszen a varázslat előhozza az igaz beszédet. Tyler megtudja, hogy hol is lakik a család, viszont, hogy mit tanított a férfi a kis srácnak, azt a nő sem tudja, még varázslat hatása alatt sem.*
~Azt hiszem, ez sokkal hatásosabb, mint a faggatózás. Ezt kellett volna a miszternél is használom.~*gondolja Tyler és elégedetten húzza el a gyűrűt a nő mellkasától, majd gyors léptekkel eltávolodik, hogy mire a nő tudata kitisztul, addigra már ott se legyen. Tyler reméli, hogy nem fog emlékezni a nő az arcára, hiszen akkor lehet, hogy az aurorok utána fognak kérdezősködni. Gyorsan feljegyzi az információkat, illetve a pontos címet és a család nevet a notesze egyik lapjára, majd egy másikra is. A szökőkúthoz érve körbenéz. Úgy tűnik, hogy kicsit hamarabb érkezett meg, mint a többiek, így lazán, a káva szélén ücsörögve fogadja a feketeséget és a két másik leányzót.*
- Ennyit sikerült kiderítenem. *nyújtja a papírt a lány felé, majd felvonja a szemöldökét és kérdőn néz a többiekre.*
- És ti mit tudtatok meg? *pislog a lányokra és kíváncsian hallgatja az infókat. Már ha megosztják vele...*

//Köszi a mesét, szuper volt. //

Tárgy: Re: Központi tér - Szökőkút Csüt. Júl. 05, 2012 5:11 pm

[Gurtang kastély]

*A kilincsen megáll a keze, tehát a fickó Flavio bátyja. Fene tudja, hogy Flavio örülni fog, vagy inkább mérgelődni, hogy Alvery is "beházasodott" a családba, a tényen immár semmi sem változtathat, a francia lány is a többiekhez tartozik mostantól. Most már nincsen kiszállás, valóban olyan ez mint a maffia, az asztaltól csak halál esetén lehet kiszállni. Végighallgatja az információt a két lehetséges besúgóról, aztán biccentve távozik, vélhetően a társaival, a másik szállakon futó sztorikat pedig a szökőkútnál fogják egyeztetni*

//Köszi, nagyon tetszett. Örülök, hogy mégis előhúztam Alveryt, jó vele játszani.^^ A sztori nagyon jó, szerteágazó, kiváncsian várom az epikus második részt. A trilógiák középső része úgyis mindig a nagy szívásokról szokott szólni^^ Akkor hát szivassuk meg Mirandát^^//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

[Gurtang kastély]
*Alvery kap még néhány választ, és a medált is megtudja szerezni, nem ellenkezik a leányzó, amikor leveszi a nyakából. Végülis mostmár Alvery az ő emberük, ha szükséges megfogják tudni találni.* -Nem tudok pontos információkat és nem is akartam soha sem belefolyni ebbe az egészbe. Gyorsan hullanak azok, akik a Suttogók nyomára akarnak bukkanni, ha jól sejtem és itt vagy, akkor már Flavio is közéjük tartozik. Egy nevet tudok...mondhatok el. Trenovszky, a kikötőben él, öreg halász. Neki talán nincs veszteni valója, hogy többet mondjon, de ahogy sejtem a Temető őr is sok mindent látott már élete során. *Aztán Teodorra pillant, majd végül kis hezitálás után elmosolyodik.* -Hogy én? Hogy is mondjam kedves fiam...elég régről. Az egyetlen kisöcsém, no persze ezt ő nem gyakran hangoztatja. *A mosolya mögött azért érdekes dolgokat lehet látni. Egyrészt Flavio egyébként idősebbnek néz ki, mint a fickó, jó eséllyel, mivel a vadász nem vámpír, míg ez a fickó igen, másrészt ki tudja, hogy Flavio nem próbálta már esetleg megölni a bátyját... Aztán végül elhallgat és bizonyos, hogy mást nem is fog elmondani, mégha tud is. Az, hogy mit tehetnek Flavioért...azt nekik kell kitalálni.*

[Idegen után]
*A fickó végül egy félmosollyal hátrébb lép. Nora érzi, hogy oldódik a kötés, és képes már mozogni, ám azt sejtheti, hogy nem lenne okos dolog az illetőt megtámadni.* -Úgy...tehát Flavio, és nyomozgatás. Remélem, hogy már rég meghalt. *Mérgesen szűri a szavakat, majd fent kivágódik az ajtó.* -Menj...amíg meg nem gondolom magam! *Szól rá a lányra, szinte parancsolóan. Egyszerűen érezheti, hogy ezzel még szerencsésnek is mondhatja magát, hiszen besétálni egy vámpír csapdájába, követve őt...két út lehetett volna, de ő most mégis megkapta a harmadikra az esélyt.*

[Cirkusz]
*A nő kicsit tétován pislog, hiszen a gyűrű hatása alatt azért nem teljesen a saját ura, de amire tud megpróbál válaszolni.* -Úgy tudom, hogy a Holdfény sétánytól laknak néhány utcára a Palota negyedben. Elég tehetős család, az egy szem fiuk halt meg. Szomorú história. *A másik kérdésre megrázza a fejét, azt nem tudja, hogy mit tanított a férfi a fiúnak, ennyire valószínűleg nem folyt bele a dologba. Viszont a pontos címet meg tudja adni, milyen utca, hányas szám stb.*

//A szökőkútnál tudtok egyeztetni. ^^ És akkor a köv. mesén folyt köv. Smile

//