Rózsakert

Tárgy: Rózsakert Kedd Május 08, 2012 12:55 pm

First topic message reminder :

-Igen, tényleg béna. * Mosolyodik el, miközben leülnek a kiszemelt padra. ~Kedvenc virág? .. Egy fokkal jobb, mint az időjárás.~ Mosolyodik el, hiszen elég bénák, pedig egy fél órával ezelőtt még milyen jól elvoltak...*
-Azt hiszem pillanatnyilag ez a rózsa. *Pillant a kezében lévő rózsaszálra, hiszen jobb nem jut most eszébe. Igazából szereti a virágokat, de nincs kedvence. Viszont valahogy meg kéne törni ezt a kínos csendet, így azon agyal most, vajon mégis mit mondhatna.*
-Amúgy tegnap gondolkoztam és rájöttem, hogy van még egy zongora a suliban, ami talán nem annyira hamis, mint a padláson lévő. Én is csak véletlenül találtam rá nemrég, de jó hely. *Mondja mosolyogva, remélve, hogy sikerül megtörnie a kínos csendet.*

Tárgy: Re: Rózsakert Szer. Júl. 25, 2012 11:50 am

*Sam csendesen gyönyörködik a szép rózsákban, amikor egy lány zavarja meg. Kicsit indulatos a leányzó, de ahhoz képest kedvesen szólítja meg.*
-Szia, igen szép napunk van *ismétli meg a kijelentést, majd ő is viszonozza a bemutatkozást.*
-Üdv, Enikő. Én Samantha Radoslava vagyok. Örülök, hogy megismerhetlek. *teszi hozzá kedvesen, mert valóban örül neki, hogy egy új diákkal ismerkedhet meg. A lány feltesz egy kérdést Sam-nek, aki kissé meglepődik a lány hangszínén. ~Ha egyáltalán nem szereti a virágokat, akkor mi a fenének jött ide?~ *kérdezi magában, és összeszedi a gondolatait, hogy válaszolni tudhasson a feltett kérdésre.*
-Nem kell ebben gyönyörködni, ha nem érdeklődsz a növények, jelen esetben a virágok iránt. Ha ugyanis nem lennének sem a fák, sem a virágok, akkor igen nehéz volna friss oxigénhez jutni... *kezdi mondókáját, majd meg is magyarázza a lánynak, hogy személy szerint miért szereti a virágokat.*
-Én azért gyönyörködöm bennük, mert csodaszépek és a nagymamám is megtanított bánni velük. Itt a kenőcsre, illetve mindenféle gyógymódra gondolok. *teszi hozzá, majd kíváncsian néz a lányra és megkérdezi, ami először az eszébe jut.*
-Te miért nem szereted a virágokat? Bántottak téged? *kérdezi nevetve, hogy oldja a lány hangjában lévő undort.*

Tárgy: Re: Rózsakert Szer. Júl. 25, 2012 11:32 am

~Már megint ez a hülye idő.*Dühöng magában a lány, ahogy kavicsokat rugdosva szép fehér cipőjével, közeleg a rózsakert felé. Mikor legutóbb ezen a giccses helyen járt, valami táncoló manók jelentek meg, és elege lett, úgyhogy elment. Reméli, ez most nem történik meg, mert akkor biztos, hogy soha többet nem jönne ki ide. Az említett fehér cipőn kívül arany színű csőnadrágot, hosszú, asszimetrikus fehér felsőt visel, aranykiegészítőkkel. Persze nem igazi aranyból vannak, csak ilyen a színük. Ezek sokkal nagyobbak és feltűnőbbek, ezért is szereti őket. Megérkezik arra a helyre, amit annyira utál. Látja, hogy egy másik lány sétálgat a rózsák között.*~Na tessék, ha most egy természetimádóba futottam bele már megint...*Kezd el újra zsörtölődni, de arcán semmi nyoma mérgének. Nagyon jó színésznő, ezt a tulajdonságát szokta fejleszteni, és hát ezzel is szeretne kezdeni valamit.*-Szia. Csodás napunk van.*Köszön mosolyogva, de hangjából érezhető az irónia. Nem szereti, ha nem süt a nap, és Bulgáriában nagyon gyakran ilyen rossz az idő.*-Kádár Enikő vagyok.*Mutatkozik be apró biccentéssel.*-Elárulnád, miért kell gyönyörködni ezekben a... virágokban.*Tesz fel egy elég szemtelen kérdést, ráadásul a virág szót undorodva ejti ki. Ő nem nagyon szereti az igazi növényeket, persze csatként vagy kitűzőként szívesen hord virágokat, de valamiért nincs kibékülve a természettel, különösen az állatokkal.*

Tárgy: Re: Rózsakert Szer. Júl. 25, 2012 11:18 am

*Samantha élvezi az édes semmittevést. Az éjszaka keveset aludt, bár ennek ellenére kipihente magát. Az a különös előérzet nem igazán akarja békén hagyni, csak azt tudná, hogy mi fog történni. A délelőtt folyamán elugrott egy közeli nagyvárosba, ahol vásárlással ütötte el az idejét. Tervezte, hogy benéz esetleg a könyvtárban, ahol utánaolvas a dolgoknak kicsit, de nem jutott el oda. Inkább az idejét a szabadban fogja eltölteni. Igazán kellemes az idő, így egy térdig érő farmernadrágot visel egy hosszított fehér felsővel. Lábain a felsőjéhez illő fehér magasszárú tornacipő van. Blúzán ott díszeleg természetesen a szakát képviselő eramiros kitűző. Oldalán egy barna oldaltáska van, amiben minden helyet kapott, amire szüksége lehet. Haját most szabadon hagyta és élvezi, ahogyan a lágy szellő mozgatja göndör fürtjeit. Így indul neki a felfedező útjának. Kellemes az idő és csicseregnek a madarak, Samantha ezt nagyon élvezi. Hosszasan sétálgat csendesen a birtokon, mikor odaér a Rózsakertbe. Itt még sosem járt, ezért csodálkozva néz szét. Még sosem látott ehhez fogható látványt. Lassú tempóban sétál és élvezi a szép napot.* ~Oh, de gyönyörű itt minden~ *gondolja, gyönyörködve a szebbnél szebb rózsákban.*

Tárgy: Re: Rózsakert Szer. Jún. 06, 2012 6:45 pm

//Jégkorszak, ismét//

Tárgy: Re: Rózsakert Szer. Jún. 06, 2012 6:22 pm

- Az unokatesódat Borisnak hívják? *csodálkozik el Mei* -Az öcsémet is. *neveti el magát a véletlen egybeesésen. Ám a bagoly említése nem segít jókedve megőrzésében. Nem szereti az állatokat, bár ezt általában nem nagyon hangoztatja. Az meg hogy egy bagoly kényszerítse az írásra végkép nem tetszik neki. Gyors grimasszal nyugtázza. Meghallgatja a fiúról szóló leírást. Valahogy sejtette, hogy nem egy sötét személyiség. Amint Nat előveszi a kamerát Mei a pad mögé ugrik. Arcát a támlával takarja és nem mozdul. Copfba kötött haja, edzés utáni, izzadt arca nem a megfelelő egy képhez. Amúgy sem szereti ha fényképezik. A pad mögül próbálja folytatni a beszélgetést.* - Ha megígérem, hogy írok rendesen, akkor ugye nem uszítod rám a baglyod és nem fényképezel le?*alkudozik. Kíváncsian várja mennyi sikerrel.* -Amúgy szép napunk van, nem? * pislant fel vigyorogva. Csak hogy Nat érezze. Nem hajlandó vele értelmesen beszélni, amíg el nem rakja azt a veszélyes gépet.*

Tárgy: Re: Rózsakert Szer. Jún. 06, 2012 6:08 pm

//Jégkorszak 2 - Az olvadás//

*Megörül barátnője örömének és változatlan mosollyal válaszol.* Igazából arra gondoltam, hogy hozzánk jöhetnél, de a szentpétervári dolog is összejöhet, ha kellően nagy szemekkel nézel Borisra. ~Valószínűleg ezzel sem lenen gond, Boris olyan nagylelkű - mondjuk van is miért. És biztos megkedveli majd Mei-t.~ *Meglepi, hogy Anelie nem túl jó levélíró. Biztos említette már, de Nati akkor sem nézné ki belőle.* Pavel úgyis addig csipked majd, amíg le nem ülsz, és el nem kezdesz írni. *Utal a dilis baglyára, aki tényleg képes ilyen dolgokra.* Nos igazából Boris volt az egyetlen barátom, amíg Oroszországban laktam. *Kezd el mesélni, egy kicsit halkabban.* Nagyon kedves, barátkozó típus, Igaz, néha egy kicsit beképzelt, de hát az apja valami nagy fejes az orosz mágiaügyi minisztériumban, úgyhogy azt hiszem, ezt megbocsáthatjuk neki. Szerintem jól ki fogtok jönni. *Teszi még hozzá, és hirtelen az eszébe jut valami.* Maradj így! *Kiáltja.* Csinálok rólad egy képet. *Miután ez remélhetőleg minden akadály nélkül megtörténik, eszébe jut valami, és hirtelen töprengővé, szótlanná válik.* ~El nem felejtsek Exanról is csinálni egyet, mielőtt elutazik...~

Tárgy: Re: Rózsakert Szer. Jún. 06, 2012 5:23 pm

*Még mindig remeg kissé a sárkányok gondolatától. Ha Nat tudná mi áll a háttérben jobban értené következő reakcióját is.* - Viszonozni? Nagyon szívesen. *mosolya ismét derült. * -Szentpétervárra? Vagy hozzátok? *Őszintén megvallva annak is örült, hogy addig sem kell a telepen tartózkodnia. Esetleg Ivan esetlen vicceit hallgatnia. A levelezés azonban nem tetszik neki annyira.* -Levelekkel kapcsolatban ne várj sokat. Tudod, hogy nem szeretek irkálni. De azért megpróbálok mindig írni valamit. *vigyorog rá a barátnőjére.* - Örülök hogy nem mész haza rögtön. Amúgy az unokatesód milyen? Jóban vagytok? *kezd el faggatózni óvatosan. A nap még mindig süt, de már lemenőben van. ~Azt hiszem, ez a kert ilyenkor a legszebb.~ gondolja Mei. Felpattan és ugrándozva körbe fut, aztán mintha misem történt volna visszahuppan Nati mellé. Úgy látszik egy óra edzés nem szünteti meg túlmozgásosságát.*

//fagy//

Tárgy: Re: Rózsakert Szer. Jún. 06, 2012 5:11 pm

*Mei már befejezte az edzést, így lehuppan Nati mellé, és csatalakozik hozzá a napfürdőzésben. Aztán kicsit elkomorodva valami sárkányokról kezd el beszélni. Nat tudja, hogy barátnője anyja sárkánytenyésztő, de ezen kívül mi állhat még a háttérben? Nagyon szeretné megtudni, de valószínűleg nem ez a megfelelő pillanat erre. Így hát csak mosolyog és bólogat.* Én is csak június végén megyek haza. Előbb még meg kell várnom az unokatesómat, aki valamikor a héten érkezik. Mindenképp meg akarja nézni az iskolát, szóval csak a hónap végén megyünk el, akkor viszont hozzájuk, Szentpétervárra. *Meséli lelkesen.* Én is örülnék, ha meglátogathatnálak, majd lelevelezzük nyáron. De ugye tudod, hogy a látogatást viszonozni illik? *Böki oldalba tréfálkozva a lányt.*

Tárgy: Re: Rózsakert Szer. Jún. 06, 2012 4:54 pm

*Mei a megjegyzésen csak nevet.* -Valahogy úgy. Már nagyon kellett az edzés. De egyenlőre végeztem.* Ezzel le is omlik, mind a teljes 45 kilós testsúlyával, Nat mellé a padra. A pad meg se mer nyikkanni egy ilyen fenyegető támadás után. Mosolyogva csatlakozik barátnőjéhez a napfürdőzésben. A kérdést meghallva azonban egy kicsit elkomorodik.* -Még nem tudom. Azt hiszem, csak június végén. A sárkányok miatt. Valamikor akkortájt elviszik a nagy részüket... És tudod nem vagyok túl jóban azokkal a lényekkel. *Mei ismét meglepődött magán. Még senkinek nem említette sárkányfóbiáját. És Natnak valószínűleg fogalma sincs róla, hogy mitől alakult ez ki. De nem most fogja elmesélni.* -És te mikor mész? *tereli el a témát gyorsan, mielőtt a magyar mennydörgő képe betöltené az elméjét.* - Meglátogathatnál... Mondjuk mielőtt visszajössz, hogy ne kelljen sokat utaznod.* Invitálja meg széles mosollyal, de az előbb föltört emlékektől még mindig remegő lábbal legjobb barátnőjét.*

Tárgy: Re: Rózsakert Szer. Jún. 06, 2012 4:39 pm

*A gondolataiból Meimei zökkenti ki, - jobb is, mert kezdenek igen furcsává válni - aki egyszerre visel kungfus- és futóruhát.* -Szia! Hát te? Az új, futással egybekötött kungfu formát gyakorlod? *Mosolyog rá, ma igazán jó a kedve. Aztán a kérdésre is válaszol.* Igen, a családom képeket rendelt. Tudod, "Csak hogy lássuk, hova jársz iskolába". Elég idegesítő, de mit lehet tenni? Persze, hogy küldök majd, de csak otthon tudom előhívni őket. Itt nincs hozzá megfelelő felszerelés. *Erre a tényre elkomorodik egy kicsit, de csak nem fog szomorkodni, amikor ilyen szépen süt a nap. Ezért hát hamarosan újra felderül, és folytatja a beszélgetést.* Végeztél már az edzéssel? Nem ülsz le? *Kérdezi barátnőjét, miközben odébbhúzódik a padon, és az arcát a Nap felé fordítja. Csukott szemmel kérdez még valamit. Nagyon jól esik neki a napfürdő, és talán már a leégéstől sem kell tartania. A szeplőkkel meg ki törődik?* Tényleg, mikor is mész haza? Én úgy sajnálom, hogy itt kell hagyni a sulit. *Teszi még hozzá.*

Tárgy: Re: Rózsakert Szer. Jún. 06, 2012 4:25 pm

*Mei az udvarról a szobába rohant és valami edzőcucc szerűséget vett magára. A fekete edzőcipő és fekete póló érdekesen mutatott a fehér selyemnadrággal, de kung-fu tündérünk egy kis ugrándozást is tervezett a futás mellett. Majdnem egy órán keresztül futott már körbe és kacskaringósan a kúria környékén, mikor a rózsakertbe ért. A virágok most is elbűvölik, mint mindig. Egy magasabb cseresznyefa mellett megáll. Próbál ügyelni a légzésére. Egy pár légzőgyakorlat után a kedvenc formáját keresi elő. A daru gyönyörű, kecses mozdulatai tökéletesen beleillenek a környezetbe. Befejezi a formát. Csak ekkor veszi észre Natit, aki egy padon ül. Eszébe jut, hogy nem sokára itt kell hagynia. Elhessegeti a gondolatot és odaszalad barátnőjéhez.* -Szia Nati! Már megint ezt nyomkodod? *bök a fényképezőgépre.* - Ha előhívattad küldesz belőle nekem is párat? Szeretem a rózsakertet és szeretnék róla pár képet a szobámba. Otthon is meg itthon is. *mosolyogva nevezi otthonának az iskolát, de közben sajog a lelke.*

Tárgy: Re: Rózsakert Szer. Jún. 06, 2012 4:11 pm

*Már nincs sok idő addig, hogy hazautazzon, és az otthoniak minél több fényképet rendeltek, úgyhogy Nati ma délután a rózsakert felé veszi az irányt. Itt egyszerre fotózhatja az iskolát, és készíthet művészi képeket a virágokról. Belép a kertbe, szokás szerint fekete sortban, és pántos pólóban, ma éppen sötétlilában. Elég hamar a művészi képek mellett dönt, és készít néhány felvételt a rózsákon csillogó vízcseppekről. Mikor elunja magát, leül egy padra, nézelődik, és beszívja a virágillatot.* ~Alig várom, hogy hazaérjek, és előhívhassam a képeket. Ugyanakkor meg nem szeretném itt hagyni a többieket. Meimei-t például... Vagy Exet...~ *A gondolatai elkalandoznak, miközben a felhőket figyeli az égen.*

Tárgy: Re: Rózsakert Vas. Május 27, 2012 2:10 pm

*Patrik este nagyon beteg volt. Ma nem tudod sokáig aludni mert annyira köhögött, hogy majdnem megfulladt. Nagyon sápadt volt de nem akart egész nap az ágyban heverni. Eszébe jutott hogy valamelyik nap két diák beszélgetett egy rózsakertről. Úgy döntött, hogy oda fog menni. Nagyon fázott pedig ma nagyon meleg volt. Látszott rajta hogy sápadt. Felvett egy farmert, egy fekete pólót, egy fehér pulcsit s indult is megkeresni a kertet. Azt hitte hogy nem fog oda találni vagy húsz percig kereste a kertet utána találta csak meg. Nagyon jó illatúak voltak a virágok. Sétált egy kicsit a rózsakertbe majd utána leült egy padra. Nagyon fájt a feje de akkor se akart visszamenni a szobájába.*

Tárgy: Re: Rózsakert Szomb. Május 26, 2012 4:17 pm

*Arra, hogy az ő családja rendes lenne Mei egy kicsit felhúzza a szemöldökét. Nem tudja, milyen környezetből jött Xia, de úgy sejti, hogy valamivel rosszabból. Igaz nem említette neki apja halálát, de ez a legkevesebb. Ha azt vesszük van anyukája és testvére. Ez a lényeg. Xia válaszának a végét nem egészen érti. Mi az, hogy valakit nem várnak otthon. De nem is értheti, hiszen hiába hiszi magáról, hogy borzasztó élete volt, bőven nem ismeri még a szenvedést.Mikor Xia elköszön kedvesen mosolyog rá.* -Remélem még találkozunk. * mosolyog rá. A lány után néz,majd fürdőzik még egy darabig a lemenő nap fényében.*

Tárgy: Re: Rózsakert Szomb. Május 26, 2012 4:07 pm

-Jó neked, van rendes családod. A négyévesek meg mindig kicsit pimaszak néha.*Mosolyog, és közben arra gondol, hogy milyen jó lenne, ha ő is hazamehetne a szüleihez. De sajnos nem ismeri őket. Visszafordul a festményéhez, ami már megszáradt, de még mindig nincsen kész. Folytatja, és úgy dönt, hogy először a rózsát fejezi be. A kérdést hallva megáll egy pillanatra a kezében az ecset.*-Nem is tudom. Valószínűleg itt maradok az iskolában. Nyáron is akad tennivaló bőven. Meg aztán, otthon nem sokan várnának. Nem szerettem emberek közé menni, így nem ismernek sokan.*Meséli, majd tovább fest. Igen, ezen talán lehetne változtatni, sőt, készen is áll rá, csak nem most. Még nem. Felnéz, mikor Mei a pillangót mutatja neki.*-Igen, gyönyörű. Otthon sok ilyen volt. De inkább sárgák. Amikor jött a tavasz, hirtelen rengeteg sárga pillangó jelent meg, pedig mg alig voltak virágok.*Emlékszik vissza boldogan. Amikor a lepke elszáll, addig követi a tekintetével, amíg el nem tűnik. Visszafordul a készülő festményhez, és folytatja.*-Én is hallottam róla, de még nem voltam ott. Az ilyen helyek nem vonzanak.*Jegyzi meg, majd végre sikerül befejeznie mindkét virágot.*-Kész is. Én most mennék, mert elég régóta itt vagyok már.*Mosolyog, majd feláll. Kicsit elzsibbadt a lába a sok üléstől.*-Szia, nagyon jó volt veled beszélgetni.*Hajol meg, majd búcsút int, és elsétál a képpel, a legyezővel, és a takaróval együtt.*

//Köszi a játékot!^^//

Tárgy: Re: Rózsakert Szomb. Május 26, 2012 3:50 pm

*Az egész kert csak úgy zsongott a nyártól, így Mei nem lepődött meg a kérdésétől.* - Mindenképpen hazautazom anyához, de nem töltöm otthon az egész nyarat. Annyira nem vagyok jóban az otthoniakkal.* Itt egyy kicsit elharapja mondanivalóját.* -Van egy öcsém, Boris. Igazából csak a féltestvérem, de csak miatta megyek haza. Négy éves és nagyon pimasz. De azért aranyos is. *mosolyodik el. Tényleg csak miatta utazik haza. Az anyjával úgyis csak veszekednének az első hét után, a mostohaapja társaságára meg tényleg semmi szüksége.* -Valószínűleg csak két hétre megyek haza. Te mit tervezel? *kérdez vissza mosolyogva. Közben egy apró, kék pillangó száll a kezére, ami eddig a földön pihent. Nagyon óvatosan felemeli és megmutatja Xianak.* -Nézd, olyan, mint a varázslat. *mutatja, miközben szemei kitágulnak. Úgy fest, mint egy ötéves kislány. Miután a lepke elszáll folytatja a nyárral kapcsolatos tervekről való csevegést.* - Ma láttam, hogy van a környéken egy vízipark, csúszdákkal. Azt mindenképpen ki szeretném próbálni majd, de most még nincs hozzá elég szép idő.* Felnézett az égre. A nap már jócskán lejjebb száll és nem volt olyan meleg. Kellemes szellő söpört végig a kerten, magával hozva ismeretlen és ismerős virágok illatát.*

Tárgy: Re: Rózsakert Szomb. Május 26, 2012 3:38 pm

*Mei arckifejezése láttán arra gondol, hogy a lányra ráférne még egy kis nevelés akár vallás téren, mert elég rossz a hozzáállása a dolgokhoz, legalábbis szerinte. Úgy tudja, a kungfut, akár csak a karatét az önvédelemre találták ki, nem a támadásra. Aztán azóta ki tudja, hová fejlődött... Amúgy nem szokott sokat beszélni magáról, mert nem érzi szükségességét Az ember úgyis változik, ha szeretne, ha nem, és mire valaki kiismerné, lehet, hogy már nem is olyan lenne.*-Igen, hallottam ilyenről. De a lényeg, hogy neked legalább nem kellett megtanulnod két év alatt az alapszintet.*Mondja, majd a lány megjegyzésére felnevet.*-Igen, az elszántságom megvan hozzá, csak időm nem nagyon van. Vannak valamilyen terveid a nyárra? Akár hazautazás, vagy ilyesmi?*Vált témát. Ő maga még nem tudja, valószínűleg itt marad az iskolában, de még bármi történhet addig.*

Tárgy: Re: Rózsakert Szomb. Május 26, 2012 3:23 pm

*Xia rosszalló arckifejezésére csak tovább szélesedik Mei szadista mosolya. Sokan irtóznak az erőszaktól, valószínűleg Xia is közéjük tartozik, de ő akkor is élvezi. A mesterei mindig rászóltak, ha csak az erőszak kedvéért csapott valami kisebb balhét, gyakran meg is büntették. De ez sem javított, ez az apró hibája megmaradt. Xia még mindig nagyon keveset árult el magáról, de Mei már látta, hogy kezd megnyílni. Mindig örült, ha valaki megbízott benne. Az utolsó mondatra kicsit felkapja a fejét, de inkább nem kérdez bele. Érzi, hogy semmi köze hozzá.* - Hát, igen. Igazából nem is tudom melyik nyelvet tanultam meg előbb. De amíg kicsi voltam sokat kevertem. Ez sajnos a kétnyelvű család átka.* Apja emléke fut át a gondolatain, de gyorsan elkergeti.* -Nem szabad föladnod, meg fogod tanulni tökéletesen. Elég elszántnak tűnsz hozzá. *Bíztatja mosolyogva Xiát, és ismét eldől a pokrócon.*

Tárgy: Re: Rózsakert Szomb. Május 26, 2012 3:11 pm

-Verekedni?*Kérdez vissza elnéző mosollyal.*Pedig hosszú távon nem biztos, hogy jó, nem gondolod?*Kéri ki a lány véleményét nem túl egyértelműen, majd inkább témát vált, mivel a fizikai harc minden formáját elítéli. Egy kicsit félreteszi a festést, és a lányra néz.-*-Heilongjiang tartományban van egy kis falu, alig, ha százan lakják. Onnan érkeztem ide. Mióta az eszemet tudom, ott laktam. Nem volt túl sok gyerek, így kénytelen voltam hamar felnőni.*Jegyzi meg visszagondolva a múltjára, amiről régen nem szívesen beszélt, ám ma már elfogadja, és annyira nem is mérges a nevelőanyjára. Majdnem 17 évesen már meg tudja érteni, és lehet, hogy hasonlóképp cselekedett volna.*-Legalább te megtanultál jól bolgárul. Én nem tudok ezen a nyelven írni, olvasni meg nagyon nehezen, szinte csak szavakat. Pedig itt vagyok már egy ideje.*Meséli keserű mosollyal. Nos igen, próbálkozik, viszont nagyon rossz a nyelvérzéke, angolul is csak két mondatot tud körülbelül.*

Tárgy: Re: Rózsakert Szomb. Május 26, 2012 3:01 pm

*Elégedetten nyugtázza, hogy Xia nyitott bármilyen nyelvű beszélgetésre. Úgy tűnik tényleg nem zavarja. A harcos szó megint egy kicsit bántja a fülét, ezért csak röviden válaszol.* - A harcos túlzás, igazából csak jól bánok a karddal... És szeretek verekedni. * Ferde mosoly jelen meg az arcán. Ilyenkor tűnik ki, hogy akármilyen jó szándékú lányka,azért jellemébe keveredett egy kis szadizmus is. Mikor Xia témát vált gyorsan eltünteti arcáról a vigyort.* - A nagyszüleim Gansu tartományban laktak. Én csak néhány évet töltöttem náluk. Édesanyám bolgár, szóval nagyrészt itt nevelkedtem. *kezdi el mesélni az élettörténetét, de hamar észbe kap és visszakérdez.*-És te? Honnan jöttél?* Biztos benne, hogy a lány eddig Kínában élt. Egy picit elbámészkodik a ruháján. Rég nem viselt már hanfut, csak a kungfus ruháiban szokott rohangálni, de az egészen más.*

Tárgy: Re: Rózsakert Szomb. Május 26, 2012 2:47 pm

*Hát igen, Xia a nyugalom mintaképe, gyakorlatilag kizökkenthetetlen ebből. Ő is régen volt otthon, talán tavaly ilyenkor, de mivel őt nem kötik szép emlékek otthonához, nagyon jól viseli az ittlétet. Mei válaszán elmosolyodik. Nem ő az első, aki azt hallja, pedig senki sem tehetségtelen, csak meg kell találni azt, amit könnyen tud festeni. Van, aki embert, van, aki tájat, növényeket, vagy akár csak vonalakat és formákat. A nyelvváltás nem okoz neki nagy meglepetést, amikor idejött, gyakran váltogatta a kínait és a bolgárt. Mondjuk még mindig nem tud bolgárul írni-olvasni, de eddig nem volt gondja vele.*-Nem, dehogyis.*Legyint, szinte maga sem tudja, melyik nyelven szólalt meg, mivel újra belemerült a festménybe.*-Azt mondtad, jól bánsz a fegyverekkel. Tehát egy harcossal van dolgom?*Kérdezi kedvesen mosolyogva, majd feltesz még egy kérdést.*-Melyik országrészből jöttél?*Érdeklődik, mivel feltételezi, hogy a lány Kínában lakott. Ha nincs igaza, legfeljebb kijavítják. Lassan a liliomot is befejezi, ám a rózsán még gondolkozik. A színét nem tudja eldönteni, hogy milyen legyen.*-Mindent meg lehet tanulni. Én magamtól tanultam meg festeni, mert el akartam foglalni magam valamivel annak idején, iskola után. Csak legyen egy célod és kitartásod, és akkor bármit elérhetsz.*Mondja, kissé filozofikusan megfogalmazva. Aki ismeri, már hozzászokhatott ehhez. Beszéd közben folyamatosan a készülő festményt nézi, de nem udvariatlanságból, egyszerűen csak így könnyebben koncentrál mindkettőre.*

Tárgy: Re: Rózsakert Szomb. Május 26, 2012 2:31 pm

*Mosolyogva teríti le pokrócát Xiaé mellé. Jó hatással van rá a lány. Az egész megjelenése megnyugtatja, felvidítja. Nagyon hiányzik már neki Kína.* - Én nem tudok festeni. Néha egy-egy karaktert lefestek, de valahogy soha semmi nem sikerül elég tökéletesen. Az ecset nem azén kezembe való. Inkább adjanak a kezembe valamilyen fegyvert.* kezdi el hadarni hirtelen nyelvet váltva, most már kínaiul.* - Ugye, nem zavar, ha kínaiul beszélek?* kérdezi ismét bolgárul. Hirtelen zavarba jön a tolakodástól. Megfordul a fejében az is, hogy talán nem kéne zaklatni a lányt. A virágos, sárga pokróc széleit gyűrögeti, majd hátra fekszik és egy föléjük hajló ágról lógó rózsaszín virágot kezd nézegetni. Ha tudná, ezt is lefestené.* - Meg tudnál tanítani festeni? Vagy meg lehet ezt egyáltalán tanulni? *mondja ki a hirtelen jött gondolatot. Nem biztos benne, hogy menni fog, de Xia jó és türelmes tanárnak látszik. Reménykedve néz rá oldalra fordított fejjel,tágra nyílt kék szemekkel. Közben erős, fekete haja egy kicsit összekócolódik.*

Tárgy: Re: Rózsakert Szomb. Május 26, 2012 2:16 pm

*Kissé bosszankodva, ám néhány gyakorlott ecsetvonással javítja ki a szirmot, amit elrontott. Festéskor mindig törekszik a tökéletesre, ahogy általában minden téren megpróbálja, több-kevesebb sikerrel. Nem sokkal később egy lány érkezik, aki meg is szólítja. Felnéz, és mosolyogva meghajol, így köszönti az érkezőt.*-Szia, én Hua Xiangfeng vagyok. Naxeldires. Természetesen, ülj csak le.*A legyezőjét átrakja a másik oldalra, hogy ne legyen útban Meinek. A kérdést hallja, de csak egy kicsi késéssel válaszol. Miközben fest, általában később reagál a külvilág dolgaira.*-Ó, igen, nagyon. Tavaly nyáron is rengeteget festettem. De csak kint jó. Odabent nem jön az ihlet, így most egy kicsit vissza kell szoknom.*Magyarázza kedvesen, majd a megjegyzésre halkan felnevet.*-Igen, én hiszem, hogy mindenkiben ott rejlik a művész, csak nem mindig bukkan elő. Te is biztos szeretsz csinálni valami ilyesmit.*Teszi hozzá, és bár kijelentés, mégis kérdésként kell felfogni. A dicséretre biccent egyet, így köszöni meg. Tovább folytatja a festményt, és azt veszi észre, hogy most, hogy társasága akadt, gyorsabban megy az alkotás. Mint régen...*

Tárgy: Re: Rózsakert Szomb. Május 26, 2012 2:07 pm

*A délelőtti frissítő futás után Mei pihent kicsit a szobájában. Egészen addig, amíg meg nem érezte a kinti friss levegő és napsütés hívogató erejét. Világoskék pöttyös ruhát vett fel, hozzá drapp balerina cipőt a ruhájával megegyező színű masnival.A rózsakertnek vette az irányt egy pokróccal, naptejjel és egy könyvvel. A kertben épp kinézett magának egy helyet, egy fehér rózsákkal teli bokor mellett, amikor megpillantott egy lányt. Már többször is látta az iskolában a kínai diákmentort, de még nem volt alkalmuk beszélgetni. Egy pillanatra átfutott az agyán, hogy kínaiul szólítja meg a hanfuban ücsörgő lányt, de végül mégis a bolgárt választotta.* - Szia. Aneli Mei Xi vagyok, Allidon. Leülhetek melléd? *kérdezte visszafogott hangon. Valahogy ebben a gyönyörű kertben nem akaródzott hangosan megszólalni, mintha megzavarná a szépséget. Kíváncsian várta a választ. Ekkor vette észre a festményt a lánynál.* -Szeretsz festeni? Néha már azt hiszem, ebben az iskolában valamennyire mindenki művészlélek. Ezek a virágok gyönyörűek.

Tárgy: Re: Rózsakert Szomb. Május 26, 2012 1:55 pm

*Nagyon szép, meleg idő van kint, és Xia végre a kedvenc elfoglaltságainak szentelheti magát. Egy takarón térdel a rózsakertben világoskék hanfuban, hosszú, kibontott fekete hajában pedig fehér rózsák vannak. Mellette egy legyező hever, mert már elég régóta kint van, és amikor nem fúj a frissítő szél, akkor bizony elég nagy a hőség. Előtte egy papír fekszik, amire éppen fest. Virágokat, mivel itt elég sok ihletforrás van, tekintve, hogy rózsákkal van körülvéve. Az egyik virág épp ezért rózsa is, az már majdnem teljesen kész van, a másik azonban liliom lesz. Kissé felemeli a fejét, és szétnéz. Egy picit unja már a dolgot, hogy egész nap néma csendben fest, de mikor félkész munkájára néz, elmosolyodik, és újult erővel alkot tovább. Nagyon régen nem festett már, ezért ezekkel az egyszerűbb dolgokkal kezdi, nem akar rögtön egy tájképbe belefogni. Az majd a következő lépés lesz.*